Vj-59/1999/7
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda (1062 Budapest, Andrássy út 102.) által képviselt Ford Motor Company kérelmezőnek vállalkozások összefonódásának engedélyezésére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács engedélyezi, hogy a Ford Motor Company irányítást szerezzen a Volvo Personvagnar Holding AB felett.
E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérhetik.
Indoklás
I.
A Ford Motor Company (a továbbiakban: Ford) az egész világra kiterjedő tevékenységet végző multinacionális csoport. A Ford gépkocsik előállításával és forgalmazásával, a gépkocsikhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, leányvállalataiként működő hitelintézetek révén pedig járművek lízingelésével és autókölcsönzéssel foglalkozik.
A Fordnak két, 100 %-os tulajdonában álló leányvállalata van Magyarországon.
A Ford Hungária Termelő és Értékesítő Kft. (a továbbiakban: Ford Kft.), mely személygépkocsik és teherautók forgalmazását végzi, emellett egy termelő üzemet is működtet, az itt gyártott autóalkatrészeket Nyugat-Európába exportálja.
A Ford Credit Hungária Rt. (a továbbiakban: Ford Credit Rt.) gépkocsikhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat nyújt a magyar vásárlóknak. Tevékenysége hitelezésre, kifizetetlen tartozások megvásárlására és pénzügyi lízingre terjed ki.
A Volvo Personvagnar Holding AB (a továbbiakban: VCC) a svéd AB Volvo csoport kizárólagos tulajdonában álló leányvállalat, mely gépjárművek előállításával és forgalmazásával foglalkozik érdekeltségein keresztül a világ számos országában.
A VCC 100 %-os tulajdonát képezi a Volvo Autó Hungária Kft. (a továbbiakban: Volvo Kft.), mely személygépkocsik magyarországi értékesítését végzi.
II.
A magyar személygépkocsi piacon a hazai összeszerelésű termékek mellett számos külföldi gyártó forgalmazza különböző kategóriájú és árfekvésű termékét.
1998-ban 35 gyártó által előállított 104.162 db új személygépkocsi került értékesítésre. A teljes eladott mennyiség több mint 60 %-át az első öt márka - a Suzuki, Opel, Volkswagen, Ford, Fiat - forgalma teszi ki, több mint 80 %-os részarányt képvisel az első tíz - Daewoo, Renault, Peugeot, Skoda, Toyota - márka értékesítése.
A piacot kínálati többség jellemzi, a forgalmazók között éles verseny folyik a fogyasztók megszerzéséért. Különböző kedvezményes vételi lehetőségek - hitelnyújtás, árengedmény, többletszolgáltatás - biztosításával törekszenek az eladók piaci részesedésük fenntartására, vagy növelésére.
A személygépkocsik teljes 1998. évi forgalmát a végső felhasználás szempontjából csoportosítva az 1. számú táblázat mutatja be.
1. számú táblázat
|
Kategóriák |
Forgalom
|
Megoszlás
|
|
Kiskocsi |
46799 |
44,9 |
|
Alsóközép |
42218 |
40,5 |
|
Közép |
11382 |
10,9 |
|
Nagy |
1396 |
1,4 |
|
Luxus |
45 |
0,0 |
|
Sport |
356 |
0,4 |
|
Terepjáró |
1130 |
1,1 |
|
Egyterű |
836 |
0,8 |
|
Összesen |
104162 |
100,0 |
A Ford és a Volvo márkák 1998. évi forgalmát az egyes kategóriákban a 2. számú táblázat szemlélteti.
2. számú táblázat
|
Kategóriák |
Részesedés az 1998. évi
|
||
|
Ford 1/ |
Volvo |
Együtt |
|
|
Kiskocsi |
3,2 |
- |
3,2 |
|
Alsóközép |
12,8 |
- |
12,8 |
|
Közép |
11,3 |
6,5 |
17,8 |
|
Nagy |
5,8 |
15,3 |
21,1 |
|
Luxus |
15,6 |
- |
15,6 |
|
Sport |
26,7 |
3,6 |
30,3 |
|
Terepjáró |
13,5 |
- |
13,5 |
|
Egyterű |
9,1 |
- |
9,1 |
|
Összesen |
8,3 |
0,9 |
9,2 |
1/ Tartalmazza a Ford csoporthoz tartozó külföldi leányvállalatok más márkákból Magyarországra exportált mennyiségét is.
III.
1999. március 1-én a Ford és az AB Volvo adásvételi szerződést kötöttek, mely szerint a Ford megvásárolja a VCC részvényeit, ezzel kizárólagos irányítást szerez a VCC és az általa irányított vállalkozások felett.
A szerződés 9. cikke szerint a hatálybalépés időpontja az Európai Bizottság jóváhagyásának és a különböző országok versenyhatósági engedélyének megszerzésétől függ.
E szerződés alapján az 1996. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdésére hivatkozással kérte az irányítási jog megszerzője a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.
A kérelemben hivatkozott arra, hogy a tranzakció a magyarországi piaci versenyre nem gyakorol jelentős hatást, mert a Ford és a VCC által forgalmazott gépjárművek alacsony részesedéssel rendelkeznek, a piaci szereplők száma nem csökken, mert a Ford a jelenleg VCC csoporthoz tartozó vállalkozásokat külön részlegként kívánja működtetni, ennek megfelelően a magyarországi leányvállalatok nem egyesülnek. Mindezek következtében az összefonódás az érintett piacon nem hoz létre erőfölényes helyzetet és nem akadályozza meg a hatékony verseny fennmaradását, fejlődését. Az összefonódás lehetővé teszi a közvetlen résztvevők egymást kiegészítő tevékenységeinek egyesítését, amely eredményeként a fogyasztók számára a jó minőségű autók szélesebb kínálatát, alacsonyabb ráfordításokkal tudják biztosítani.
A kérelmező csatolta az Európai Bizottság 1999. május 29-én kelt sajtóközleményét, mely a tranzakció feltétel nélküli engedélyezését tartalmazza. A Bizottság határozata kiemeli, hogy a Ford és a Volvo együttes részesedése a személygépkocsik piacán az Európai Gazdasági Térség területén nem haladja meg a 15 %-ot, ugyanakkor a személygépkocsi-szektor egyes kategóriáiban, így a luxus- és sportautók terén a Ford és Volvo termékei között átfedés van. Tekintettel azonban arra, hogy termékskálájuk közötti átfedés nem jelentős, a versenytársak erős piaci pozícióval rendelkeznek, így az összefonódás csak korlátozottan fog hatni az iparági koncentrációra.
IV.
Az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a szerint készült jelentésben a vizsgáló a kérelmezett irányításszerzés feltétel nélküli engedélyezését indítványozta. Az indítványt arra alapította, hogy a magyar személygépkocsi piacon az összefonódás következtében a Ford csoport részesedése csak kis mértékben emelkedik, a piaci szereplők között - akik 35 féle márkát forgalmaznak - az erős versenyhelyzet továbbra is fennmarad. Az ügylet eredményeként várható költség csökkenésének révén a fogyasztók kedvezőbb árakon juthatnak a termékekhez. Az indítvány megtételénél tekintettel volt az Európai Bizottság hozzájárulására is.
V.
A Tpvt. 24. §-a alapján a vállalkozások összefonódásához engedélyt kell kérni. A törvény 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint a vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás irányítást szerez (23. § (2) bekezdés a) pont) egy további vállalkozás egésze vagy része felett.
Jelen eljárás tárgya két külföldön honos vállalkozás összefonódása, mely a Tpvt. 1. §-a alapján a törvény hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet, ugyanis az összefonódásban közvetlenül résztvevő vállalkozások magyarországi leányvállalatokkal rendelkeznek, amelyek tevékenységüket a magyar piacon folytatják.
Az érintett vállalkozások a Tpvt. 26. §-a alapján az összefonódásban közvetlenül és közvetve résztvevő vállalkozások.
Jelen eljárás közvetlen résztvevői a Ford és a VCC.
Közvetett résztvevőnek minősülnek a Magyarországon tevékenykedő leányvállalatok:
- a Ford által irányított Ford Kft. és a Ford Credit Rt. (26. § (3) bekezdés a) pont)
- a VCC által irányított Volvo Kft. (26. § (3) bekezdés a) pont)
Jelen eljárásban, tekintettel arra, hogy külföldön honos vállalkozásokról van szó, melyek mindegyike rendelkezik közvetett résztvevőnek minősülő, a magyar piacon tevékenykedő leányvállalattal, a törvény 27. § (2) bekezdése, illetve a 24. §-ában foglaltak értelmezése alapján az engedélykérési kötelezettség küszöbszámaként a magyar piacon tevékenységet folytató leányvállalatok nettó árbevétele, illetve a pénzügyi vállalkozás esetében mérlegfőösszegének értéke a mérvadó.
Az érintett közvetett résztvevő vállalkozások 1998. évi adatai:
|
Ford Kft. |
57,4 md Ft |
|
Ford Credit Rt. |
0,96 1/ md Ft |
|
Volvo Kft. |
4,5 md Ft |
|
Együtt |
62,86 md Ft |
1/ mérlegfőösszeg 10 %-a.
Tekintettel arra, hogy a közvetett résztvevő magyar vállalkozások 1998. évi együttes nettó árbevétele (mérlegfőösszeg 10 %-a) a 24. § (1) bekezdésében foglalt értéket meghaladja, a kérelem szerinti összefonódás engedélykötelesnek minősül.
VI.
A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha a kérelmezett összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak egy jelentős részén.
Az érintett piacot a Tpvt. 14. §-ában foglaltak szerint kell meghatározni.
A kérelem szerinti irányításszerzéssel érintett piacoknak a 2. számú táblázat szerinti - egymást ésszerűen nem helyettesítő és más árukkal sem helyettesíthető - személygépkocsi kategóriák minősülnek. Az érintett vállalkozások ezek forgalmából való részesedése fejezi ki az érintett piaci részesedésüket.
A kérelmezett összefonódás, miután az érintett vállalkozások közül a Ford Kft. és a Ford irányítása alá kerülő Volvo Kft. a személygépkocsik közép-, nagy- és sport kategóriáiban egyaránt forgalmazza termékeit, a koncentráció növekedését eredményezi.
A Versenytanács álláspontja szerint azonban az összefonódást követően a Fordnak e három érintett piacon kialakuló 17,8, 21,1 illetve 30,3 %-os részesedése nem veti fel a gazdasági erőfölény kialakulásának veszélyét, a piacon jelenlévő számos versenytárs tevékenysége pedig biztosítja a gazdasági verseny fennmaradását az érintett piacok jelentős részén.
Mindezeket figyelembevéve a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács a kérelem szerinti irányításszerzést engedélyezte.
VII.
Az ügyfelek kérelme alapján a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.
A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésein alapul.
Budapest, 1999. május 17.
Fógel Jánosné dr. sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika