Gazdasági Versenyhivatal

Vj-116/1999/29

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Nagy-Koppány Kornélia (Nagy és Pintér Ügyvédi Iroda 1054 Budapest, Szabadság tér 7.) által képviselt Győri Keksz Kft kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező megvásárolja a Stollwerck - Budapest Édesipari Kft székesfehérvári üzemét.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódás, és az azzal érintett vállalkozások

• 1.)

  A kérelmező Győri Keksz Kft 1999. szeptember 7-én Üzlet Adásvételi Szerződést (a továbbiakban: Szerződést) kötött a Stollwerck - Budapest Édesipari Kft-vel, annak székesfehérvári üzemének megvásárlására. A Szerződés szerint a Győri Keksz Kft megvásárolja:
  - a székesfehérvári üzemet, mint ingatlant;
  - az ott lévő gépeket és berendezéseket, az üzemben használatos, raktáron lévő nyers-, félkész- és készárukat, a csomagoló és promóciós anyagokkal együtt (ingó vagyon);
  - az üzemben gyártott termékekre vonatkozó, vagy azokhoz kapcsolódó védjegyeket, ipari mintákat és recepturákat (szellemi jogok); valamint
  - az üzemben dolgozók munkaszerződéseit.

• 2.)

  A Győri Keksz Kft a jogelőd Győri Keksz és Ostyagyár privatizációja révén 199l. évben került a hollandiai United Biscuits Investment B.V. 84 százalékos tulajdonába, amely 1997. évre az önkormányzati és a dolgozói üzletrészek megvásárlásával kizárólagos tulajdonává vált, és jelenleg is az

• 3.)

  A Győri Keksz Kft meghatározó tevékenysége kekszek, ostyák és cukorkák gyártása és forgalmazása. 1998. évi nettó árbevétele 8,1 milliárd forint volt, amelynek 87,7 százaléka belföldi értékesítésből, a fennmaradó 12,3 százalék pedig exportból származott.

• 4.)

  Az United Biscuits Investment B.V. a United Biscuits (a továbbiakban: UB) vállalkozás csoport tagja. A UB vállalkozás csoport jelenleg a világon a negyedik, Európában pedig a második legnagyobb keksztermék gyártó és forgalmazó.

• 5.)

  A Stollwerck üzletrészei az 1992. évben történt privatizáció óta közel száz százalékban a németországi Stollwerck AG tulajdonában vannak. A Stollwerck tevékenysége cukorkák, csokoládék és pralinék, valamint - az 1995. évben a zöldmezős beruházásként megépített székesfehérvári üzemében - kekszek és ostyák gyártására és forgalmazására terjed ki. A székesfehérvári üzem 1998. évi nettó árbevétele 3,1 milliárd forint volt, amelynek 81 százaléka belföldi értékesítésből, 19 százaléka pedig exportból származott.

II.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

A kekszek és ostyák

• 6.)

  A Győri Keksz Kft és a Stollwerck székesfehérvári üzeme az országos keksz- és ostya forgalom közel kétharmadát biztosítja (részletesen lásd: 1. táblázat) annak ellenére, hogy Magyarországon több vállalkozás is foglalkozik kekszek és ostyák gyártásával, és növekvő az import, elsősorban a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) országaiból (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Románia).

1. táblázat

A Győri Keksz Kft és a Stollwerck székesfehérvári üzemének
részesedése az országos keksz- és ostya értékesítésből

• 7.)

  A Keksz- és ostya termékek piacára történő belépés nem jár jelentős nehézségekkel:
  - a nyersanyagok (pl. liszt, cukor) könnyen beszerezhetőek;
  - a technológia általában viszonylag egyszerű, korlátozás nélkül megismerhető és alkalmazható;
  - a kutatás- fejlesztési igény minimális;
  - a már bevezetett és védett márkanevek jelentenek ugyan bizonyos előnyt, azonban például a forgalmazó kiskereskedelmi lánc nevének felhasználása segítheti a belépést, bizonyos termékek (pl. háztartási keksz) esetében pedig nincsenek is védett márkanevek.

• 8.)

  Azt előzőekkel is összefüggésben a hazai piacon a nagy nemzetközi vállalkozások leányvállalatai (Bahlsen, Auer, Nestlé stb.) mellett más vállalkozások is foglalkoznak keksz- és ostyagyártással (Detki Keksz és Édesipari Kft., Karamell Sütő- és Édesipari Rt., Ziegler János és Társa Ostyagyártó Rt. stb.)

• 9.)

  Az importvámok a CEFTA tagországok között 1996. január 1-jétől megszűntek. Ezt követően ezekből az országokból (elsősorban: Csehországból és Lengyelországból) az import jelentősen megnövekedett, és - tekintettel arra, hogy a szállítási költség a termékek árához viszonyítva nem jelentős - a CEFTA országokból származó import jelenleg már nem egyszerűen választékbővítő, hanem versenyez a hazai termeléssel.

• 10.)

  A CEFTA országokon kívüli (jellemzően Nyugat-európai) importot jelentős mértékű (minimálisan 56 százalékos) vám terheli, így az jelenleg nem jelent érdemi versenyt a hazai piacon.

A lehetséges helyettesítők

• 11.)

  A Magyarországon tevékenykedő főbb piackutató intézetek közül a Hoffmann Research International Budapest és az ANR Piackutató Kft (Nielsen) által elvégzett marketing vizsgálatok szerint az alábbi termékek töltenek be a keksszel és az ostyával teljesen vagy részben azonos funkciót a lakossági fogyasztásban:
  - cukorkák
  - apró-, szeletes- és táblás csokoládék;
  - pralinék;
  - müzli szeletek;
  - mézes sütemények;
  - chips-ek;
  - extrudált termékek;
  - sós pálcikák, perecek;
  - pirított olajos magvak;
  - tejalapú hűtött szeletes termékek;
  - impulse jégkrémek.

• 12.)

  Hasonló következtetésre jutott a kérelmező által becsatolt szakvéleményében:
  - dr. Bauer András egyetemi docens (Budapesti Közgazdasági Egyetem), marketing szakértő (66/1997), továbbá
  - dr. Kandikó József és Szántó András a Magyar Marketing Szövetség elnöke, illetve Etikai Bizottságának tagja.

• 13.)

  A Rabobank Hungária Rt által a magyar édesiparra nézve készített piacelemzés az előzőeknél szűkebb piacból kiindulva, külön elemzi a csokoládék-, a kekszek és ostyák-, a cukorkák-, valamint a snackek (chips, extrudált termék, sós pálcika, perec, pirított magok) piacát.

• 14.)

  A szakmai vélemények szerint a fenti termékek közös felhasználási funkciója a fogyasztás három fő területen is jelentkezik, ezek:
  - a személyes fogyasztás, amelynek meghatározó tartalma a - szakvélemények által egységesen használt kifejezéssel - nassolás (a továbbiakban magyar kifejezéssel: csemegézés);
  - a vendégvárás és
  - az ajándékozás.

• 15.)

  A 11.) pontban említett termékcsoportokat nagyszámú vállalkozás gyártja Magyarországon. Ezek között megfigyelhető ugyan bizonyos mértékű szakosodás, a vállalkozások egy része azonban több termékcsoport gyártásával is foglalkozik. Az egyes termékcsoportok 1998. évi országos forgalmát a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A kekszek és ostyák, továbbá az azokkal részben vagy egészben azonos
funkciót betöltő termékek 1998. évi országos forgalma

Megjegyzés: ⁺ import nélkül

III.

A kérelem

• 16.)

  A Szerződésben a felek rögzítették, hogy a hatálybalépés feltétele a Gazdasági Versenyhivatal engedélye. Ennek megfelelően a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetében foglalt rendelkezésekre tekintettel a Győri Keksz Kft a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte a Stollwerck székesfehérvári üzemének megvásárlásához, mint vállalkozások összefonódásához.

• 17.)

  Kérelmében abból indult ki, hogy a 11. pontban említett egymást helyettesítő termékek (a kérelmező által használt kifejezéssel: "snack-termékek") képezik a Tpvt. 14.§ szerinti érintett piacot. Ezen a "snack piacon" a Győri Keksz Kft és a Stollwerck székesfehérvári üzemének együttes részesedése 18,4 százalék, ami alapján - figyelembe véve egyéb körülményeket (a piacra lépés feltételeit, a vámmentes CEFTA importot) - a kérelmező álláspontja szerint az összefonódás nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényes helyzetet, nincsenek káros versenyhatásai.

• 18.)

  .) Hivatkozott továbbá az összefonódás előnyös hatásaira, így arra, hogy
  - az összefonódás révén csökkennek a termelés és a forgalmazás fajlagos költségei (kevesebb termékátállítási időkiesés, fajlagos készletcsökkenés, nagyobb volumenű vásárlással olcsóbb anyagbeszerzés), ami
  - lehetővé teszi a Győri Keksz Kft részére, hogy egy olyan, nemzetközi szempontból is versenyképes vállalkozássá váljék, amely
  - a belföldi kereslet jobb minőségben, választékban és relatíve alacsonyabb árakon történő kiszolgálása mellett, azt is lehetővé tenné, hogy
  - növelni tudja a CEFTA országokba irányuló exportot (az elképzelések szerint a Győri Keksz Kft a UB vállalkozáscsoport regionális termelőközpontjaként működne), továbbá
  - biztosítaná, hogy a vállalkozás Magyarországnak az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozása után fel tudja venni a versenyt az EU-piacon.

IV.

A vizsgálat

• 19.)

  A Tpvt. 71.§ (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló abból indult ki, hogy a keksz-és ostyatermékek más árukkal ésszerűen nem helyettesíthetőek, azok alapanyaguk, funkcionális (élvezeti) jellegűek, valamint áruk alapján is jól elkülöníthetőek a kérelmező által helyettesítőként említett snack termékektől. Ebből következőleg a Győri Keksz Kft és a Stollwerck székesfehérvári üzemének az 1. táblázat szerinti - együttesen 63 százalékos - részesedése a keksz- és ostya termékek országos forgalmából egyben érintett piaci részesedést is jelent.

• 20.)

  A vizsgáló álláspontja szerint a Győri Keksz Kft a 63 százalékos piaci részesedéssel gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülne, és az ebből fakadó hátrány messze meghaladja az összefonódás kérelmező által hivatkozott előnyeit. Ezért azt engedély megtagadását indítványozta.

• 21.)

  A vizsgáló bekérte
  - az Agrárrendtartási Hivatal;
  - a Kereskedelmi és Iparkamara Győr-Moson-Sopron megyei Szervezete;
  - a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara; valamint
  - az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége
  véleményét az összefonódással kapcsolatosan. Emellett "Felhívás"-t tett közzé a VILÁGGAZDASÁG üzleti napilapban, melyben kérte az érintettek összefonódással kapcsolatos észrevételeit, melyre a Győri Keksz Kft két versenytársa a Kraft Jacobs Suchard Hungária Kft és a Nestlé Hungária Kft válaszolt, azonban - csakúgy mint az előzőekben említett szervezetek - nem emeltek kifogást az összefonódás ellen.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

• 22.)

  A Tpvt. 21. § (1) bekezdésének a.) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik.

• 23.)

  A Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 22., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám) az önálló működés feltételeivel rendelkező gyáregység (üzem) a Tpvt. alkalmazásában vállalkozás - résznek minősül. A Versenytanács álláspontja szerint a Stollwerck székesfehérvári üzeme e feltételnek megfelel, ezért annak a Győri Keksz Kft általi megvásárlása vállalkozások összefonódásának minősül.

• 24.)

  A Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján a vállalkozások összefonódásához az alábbi két feltétel együttes teljesülése esetén kell a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kérni:
  24.1. Az érintett vállalkozások előző évi együttes nettó árbevétele meghaladja a tíz milliárd forintot.
  24.2. A beolvadó vagy irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele 500 millió forint felett van.
  
  Külföldön honos vállalkozás esetében a Magyar Köztársaság területén elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembevenni (Tpvt. 27.§ (2) bekezdés).

• 25.)

  A Tpvt. 26.§ szerint az összefonódással érintett vállalkozások:
  - a (2) bekezdés szerinti közvetlen résztvevők (jelen esetben: a Győri Keksz Kft és a Stollwerck székesfehérvári üzeme), és
  - a (3) bekezdés szerinti közvetett résztvevők (az UB vállalkozáscsoport Győri Keksz Kft-n kívüli tagjai).

• 26.)

  Az UB vállalkozáscsoport külföldön honos tagjai a Magyar Köztársaság területén 1998. évben nem értek el nettó árbevételt, így az összefonódással érintett vállalkozások előző évi együttes nettó árbevétele
  - a Győri Keksz Kft 8,1 milliárdos; és
  - a Stollwerck székesfehérvári üzemének 3,1 milliárdos
  árbevételének összege (11,2 milliárd forint).

• 27.)

  A Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 30., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám) szerint a beolvadó vállalkozás fogalomkörbe a másik vállalkozás részévé váló (abba "beolvadó") vállalkozás rész is beletartozik, vagyis a 24.2. szerinti feltétel szempontjából a Stollwerck székesfehérvári üzemének nettó árbevételét (3,1 milliárd forint) kell vizsgálni.

• 28.)

  Az előzőek alapján az érintett vállalkozások 1998. évi nettó árbevétele a 10 milliárd forintot, a vállalkozás rész nettó árbevétele pedig az 500 millió forintot meghaladta, ezért a kérelem szerinti Szerződéssel megvalósuló összefonódás engedélykötelesnek minősül.

VI.

Az összefonódással érintett piac

• 29.)

  A Tpvt. 30.§ (1) bekezdése alapján a kérelem elbírálásakor vizsgálni kell az érintett piacok szerkezetét.

• 30.)

  Az előzőekből következőleg az összefonódás engedélyezési eljárásban az elsődleges kérdés az érintett piac meghatározása. A Tpvt. 14.§ alapján az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni, olymódon, hogy

• • a.)

    a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt - a felhasználási cél, az ár és a minőség alapján ésszerűen - helyettesítő árukat is figyelembe kell venni;

• • b.)

    földrajzi terület pedig, az amelyen kívül az áru csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett szerezhető be (értékesíthető).

• 31.)

  Az érintett piac meghatározása a versenyfelügyeleti eljárásban - ezen belül értelemszerűen az összefonódás engedélyezési eljárásban is - nem cél, hanem eszköz. Eszköz ahhoz, hogy beazonosíthatók legyenek azok a piaci szereplők amelyekre az összefonódás révén kialakuló vállalkozáscsoportnak (az összefonódás közvetlen és közvetett résztvevőinek) tekintettel kell majd lenniük piaci magatartásuk meghatározásakor. Ezzel összefüggésben a Versenytanács utal arra, hogy a Tpvt. szerinti érintett piac (mind áru-, mind földrajzi értelemben) eltérhet nem csak a köznapi szóhasználat szerinti piacfogalomtól, hanem a nem versenyjogi megközelítésű szakmai elemzésekben alkalmazott piacmeghatározásoktól is. Ebből kiindulva a Versenytanács ugyan fontos adaléknak tekintette a kérelmező által becsatolt tanulmányokat, azonban azok értelemszerűen nem helyettesíthetik az összefonódással érintett piac Tpvt. szerinti meghatározását.

Az érintett árupiac

• 32.)

  Általános esetben az összefonódással érintett árupiac(ok) azok amely(ek)en az összefonódás mindkét közvetlen résztvevője (vagy az egyes közvetlen részvevőkhöz kapcsolódó közvetett résztvevő) jelen van. Ilyen összefüggésben a Versenytanács kiindulópontként elfogadta a vizsgálat azon megközelítését, hogy a megállapodás tárgyát alkotó- (összefonódás engedélyezési eljárásban értelemszerűen: az összefonódással érintett) áruknak a Győri Keksz Kft és a Stollwerck székesfehérvári üzeme által egyaránt gyártott termékeket tekintette. Elfogadta azt is, hogy ezen árukör az áru minőség szempontjából négy árucsoportra különíthető el, melyek: a háztartási keksz, az édes kekszek (teasütemények), a sós kekszek és az ostyák. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. 14. § a minőség kifejezést nem a köznapi értelmében (pl. jó minőség - rossz minőség, I.-II.-III. osztályú minőség) használja, hanem az alatt az áru hasznos (a felhasználási cél szempontjából lényeges) tulajdonságainak összessége értendő.

• 33.)

  Nem fogadta el ugyanakkor a Versenytanács azt a vizsgálói megközelítését, hogy a fenti áruk más árukkal ésszerűen egyáltalán nem helyettesíthetőek. Az ésszerű helyettesítő árukat illetően ugyan nem osztotta a kérelmező, és az általa csatolt tanulmányok "egységes snack piac" megközelítését sem, az abba sorolt árukat azonban vizsgálta mint az összefonódással érintett áruk lehetséges helyettesítőit.

• 34.)

  A Versenytanács álláspontja szerint az ésszerű helyettesítés szükséges, de nem elégséges feltétele a felhasználási cél azonossága. Az érintett áruk tekintetében a felhasználási cél több irányú. Azok jellegéből adódóan:
  - a vásárló személyes fogyasztása (amelybe egyes áruk esetében a háztartásban, alapanyagként történő felhasználás is beleértendő) mellett széleskörű
  - az ajándékozás céljából, illetve
  - a vendégvárás esetén
  történő felhasználás is.

• 35.)

  A felhasználási cél szempontjából - különösen az ajándékozás és a vendégvárás esetében - a "snack piac" termékei alapvetően azonos funkciót töltenek be. Ez alól kivételt képez a háztartási keksz, amelynél egyrészt az ajándékozási és a vendégvárási funkció kevésbé jellemző, másrészt háztartási alapanyagként az egyéb "snack termékekkel" ésszerűen nem használhatók fel helyette.

• 36.)

  A snack termékek a felhasználás cél nagyfokú azonossága mellett egyes lényeges tulajdonságaikban (minőségükben) különböznek egymástól. Bármely felhasználási célt tekintjük, is kiemelt jelentőséggel bír a termék íze: az, hogy jellegét tekintve édes vagy sós. Ezért az édes és a sós termékek semmiképpen sem tekinthetők egymás ésszerű helyettesítőinek.

• 37.)

  Az édes "snack termékek" közül a csokoládék, a pralinék, a müzli szeletek és a mézes sütemények egyéb lényeges tulajdonságaikban sem térnek el olyan mértékben az édes kekszektől és az ostyáktól, amely az ésszerű helyettesíthetőséget megkérdőjelezné. Ezzel szemben a tejalapú hűtött szeletek és az impulse jégkrémek esetében az a körülmény, hogy a vásárlást követően hűtését igényelnek, olyan lényeges minőségbeli eltérésnek tekinthető, ami kizárja azokat az ésszerű helyettesítő áruk köréből.

• 38.)

  A sós "snack termékek" közül a sós pálcikák és perecek, továbbá nagyrészt a pirított olajos magvak is - a minőség szempontjából - a sós kekszek ésszerű helyettesítő árujának minősülnek. A chipsek és az extrudált termékek sem térnek el jelentősen a minőség tekintetében a sós kekszektől, azokat azonban a Versenytanács első megközelítésben nem vette figyelembe, mint helyettesítő árukat.

• 39.)

  Mind az édes -, mind a sós termékek árában - azonos mennyiségre számítva is - mutatkozik bizonyos szóródás a termékcsoportok között, és termékcsoporton belül is. A termékcsoportok árai közötti eltérések azonban nem olyan mértékűek, amelyek kizárnák a helyettesíthetőséget. Ez alól kivételt csak a pralinék jelentenek, amelyek érezhetően magasabb árfekvésűek, mint a többi édes ízű termék, ezért a pralinékat a Versenytanács nem tekintette az érintett árupiac részének.

• 40.)

  Az árucsoporton belül az egyes áruválasztékok közötti árkülönbségek értelemszerűen összhangban vannak azok élvezeti értékével. Ennek ellenére az árskála két végpontján elhelyezkedő termékeket - figyelembevéve a fogyasztók jelentősen eltérő jövedelmi viszonyait - más-más fogyasztói kör vásárolja, akik az "olcsó" és a "drága" választékot nem feltétlenül tekintik egymást helyettesítőnek. Az egymáshoz közeleső árfekvésű termékválasztékok viszont nem vitathatóan helyettesíthetik egymást, hiszen a fogyasztók egy nem túl széles ársávon belül általában hajlandók többet fizetni a magasabb árral arányban állóan nagyobb élvezeti értékű áruért. Ilymódon pedig az egymást helyettesíteni képes termékválasztékok olyan, egymást átfedő rendszere adódik, amely révén egységes árupiacot alkot az eltérő árú termékválasztékok teljes köre.

• 41.)

  Ezt a megközelítést támasztja alá az un. kínálati helyettesítés is, ami abból fakad, hogy a gyártó vállalkozások termékstruktúrájukat minden különösebb nehézség nélkül, rövid idő alatt képesek az azonos jellegű, de különböző árfekvésű termékek között átrendezni, és megjelenni a piacon. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a kínálati helyettesítés az egyes termékcsoportok között is fennáll azon vállalkozások esetében, amelyek több termékcsoport gyártásában is érdekeltek.

• 42.)

  A háztartási keksz az ár szempontjából is elkülönül a többi terméktől, mert ára lényegesen alacsonyabb, mint a többi édes ízű termék.

• 43.)

  Mindezek alapján a Versenytanács az összefonódással érintett árupiacoknak az alábbiakat tekintette:

• • -

    édes kekszek (teasütemények), ostyák, csokoládék, müzli szeletek, mézes sütemények (a továbbiakban: édességek);

• • -

    sós kekszek, sós pálcikák és perecek, pirított olajos magvak (a továbbiakban: sós termékek)

• • -

    háztartási keksz.

Az érintett földrajzi piac

• 44.)

  Az érintett árupiacokhoz tartozó termékeket a gyártók - a kereskedelem révén - Magyarország egész területén forgalmazzák, ezért érintett földrajzi piacnak Magyarországot tekintette a Versenytanács.

• 45.)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. nem zárja ki az érintett földrajzi piac Magyarország területénél szélesebb körben történő meghatározását. A jelentős mértékű és növekvő, vámmentes CEFTA import, illetve a magyarországi vállalkozások szintén jelentős, CEFTA országokba irányuló exportja elvileg alapot is adhatna az érintett földrajzi piacnak a CEFTA országokra történő kiterjesztésére. A Versenytanács azonban ezt - a szükséges adatok beszerzésének nehézségeire is tekintettel - szükségtelennek tartotta. A várható versenyhatások megítéléséhez ugyanis elégségesnek találta azt, hogy összhangban kialakult gyakorlatával
  - a tényleges importot, mint magyarországi piaci forgalmat vegye figyelembe;
  - a további import lehetőségét pedig a lehetséges verseny körében (lásd: 48. pont) értékelje.

Az érintett piaci részesedések

• 46.)

  Az összefonódással érintett - az előzőek szerint meghatározott - piacokon az érintett vállalkozások részesedését a 3. táblázat foglalja össze.

3. táblázat

A Győri Keksz Kft és a Stollwerck székesfehérvári üzemének
részesedése az összefonódással érintett piacokon (%)

A lehetséges verseny

• 47.)

  A Tpvt. 30.§ (1) bekezdése alapján az összefonódás engedélyezési eljárásban vizsgálni kell az érintett piacokon lehetséges versenyt is: a piacra lépés műszaki, gazdasági és jogi feltételeit, költségeit.

• 48.)

  Az összefonódással érintett piacokra való belépés nem jár különösebb nehézségekkel (részletesen: lásd 7. pont), emellett a piac szereplőinek számolniuk kell a CEFTA országokból származó vámmentes és jelentős szállítási költséggel nem terhelt importtal, ami - miután az import liberalizált, vagyis ahhoz nem kell semmiféle külön engedély - adott esetben szinte azonnali piacra lépést jelenthet. Ennek lehetőségét erősíti a magyar kiskereskedelem szerkezete is. A jelentős súlyt képviselő nagy nemzetközi üzletláncok ugyanis általában jelen vannak a többi CEFTA ország piacán is, így naprakész piaci (pl. ár) információkkal rendelkeznek, és a külföldi áru beszerzése sem jelenthet különösebb gondot számukra.

VII.

Az engedélyezés

• 49.)

  A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén, illetve ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat.

• 50.)

  Az édességek, illetve a sós termékek piacán kialakuló 26, illetve 20 százalékos piaci részesedés önmagában sem valószínűsíti gazdasági erőfölényes helyzet kialakulását, és annak esélyét tovább mérséklik a lehetséges versenyhatások, mindenekelőtt az előzőekben említett jellemzőkkel bíró CEFTA import, továbbá a sós termékek esetében a legalábbis távoli helyettesítőnek tekinthető chipsek és extrudált termékek. Ezzel összefüggésben megjegyzi a Versenytanács, hogy az említett két termékcsoport további vizsgálatát azért tartotta szükségtelennek, mert azoknak helyettesítő áruként történő figyelembevétele nélkül sem volt megállapítható a gazdasági erőfölényes helyzet kialakulása.

• 51.)

  A háztartási keksz esetében a 64 százalékos piaci részesedés elvileg magában hordozza a gazdasági erőfölény kialakulásának veszélyét, amit azonban mérsékelhet az a körülmény, hogy a piacra lépés feltételei különösen kedvezőek, figyelemmel az egyszerű technológiára és arra, hogy nincsenek védett márkanevek. A Versenytanács figyelembevette azt is, hogy a gazdasági erőfölény kialakulásának veszélye az összefonódással érintett piacoknak csak kisebb hányadát érinti, és úgy ítélte meg, hogy a háztartási keksz piacon esetlegesen és átmenetileg keletkező káros versenyhatásokat mindenképpen ellensúlyozzák az összefonódás kérelmező által is hivatkozott előnyei, mindenekelőtt az, hogy az összefonódás révén a Győri Keksz Kft nemzetközi szempontból is versenyképes vállalkozássá válhat.

• 52.)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdése a.) pontja szerinti határozatával úgy döntött, hogy engedélyezi a kérelem szerinti összefonódást.

VIII.

Eljárási kérdések

• 53.)

  A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 54.)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) - (2) bekezdésein alapul.

Budapest, 1999. november 30.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi