Gazdasági Versenyhivatal

Vj-61/1999/24

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által
a dr. Petrányi Dóra ügyvéd (1118 Budapest, Kelenhegyi u. 42/a.) által képviselt MATÁVKábelTV Kft. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) I. r. , a dr. Mató Krisztina jogi előadó (1183 Budapest, Haladás út 5.) által képviselt Első Pesti Telefontársaság Rt. II. r. és a
dr. Czibere Sándor jogtanácsos (1122 Budapest, Krisztina krt. 6-8.) által képviselt MATÁV Rt. III. r. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az I. és II. r. eljárás alá vont vállalkozás közös gazdasági erőfölényükkel visszaéltek akkor, amikor a III. r. eljárás alá vont vállalkozás korábbi ügyfeleivel 14 helyett 7 csatorna vételére kötött szerződést az I. r. eljárás alá vont vállalkozás az I. programcsomagra nézve.

A bírság kiszabását mellőzi.

Ezt meghaladóan a Versenytanács az eljárást megszünteti.

A jogsértés megállapításra, és az eljárásnak az előfizetői díjakra, valamint a hirdetési tevékenységre történt megszüntetése iránti részére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás, melyet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Gazdasági Versenyhivatalnál kell benyújtani.
Ezt meghaladóan az eljárás megszüntetése ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Indoklás

I.

A III. r. eljárás alá vont vállalkozás a kísérleti üzemeltetés 1998. március 2-án történt megkezdése után 1998. július 1. napjától biztosított Budapesten kábeltelevíziós szolgáltatást.
A szolgáltatást részben a saját tulajdonú (Budapest XVI., XX., XXIII. kerület), másrészt a II. r. eljárás alá vont vállalkozás tulajdonában álló, de külön szerződés alapján a III. r. eljárás alá vont vállalkozás által ellátott (Budapest X., XVII., XVIII. kerület) területeken biztosította. Utóbbi területeken a tulajdonos II. r. eljárás alá vont vállalkozás végzett külön szerződésben körülírt üzemeltetési és marketing tevékenységet, így értékesítési marketinget is.

II.

III. r. eljárás alá vont vállalkozás a kábeltelevíziós tevékenység végzése céljából 1998. augusztusában alapította meg az I. r. eljárás vont vállalkozást, ki a tevékenység folytatására 1999. január 1. napjától kapott szolgáltatási engedélyt a Budapesti Hírközlési Felügyelettől.
A határozat a szolgáltatási engedélyt azzal a feltétellel adta meg, hogy a szolgáltató köteles a MATÁV Rt. vezetékes műsorelosztás szolgáltatás igénybevevőivel az egyedi előfizetői szerződéseket legkésőbb 1999. február 28-ig megújítani.
A Hírközlési Felügyelet a III. r. eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási engedélyét 1999. január 1-i hatállyal visszavonta.

III.

Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területe megegyezik a III. r. eljárás alá vont vállalkozás korábbi szolgáltatási területével. Szolgáltatását főként családiházas területen végzi, illetve lakótelepi területeken is szolgáltat.

IV.

1999. januárjában még a III. r. eljárás alá vont vállalkozás által kiadott üzletszabályzatban meghatározott programcsomagok és díjak voltak hatályban. A III. r. eljárás alá vont vállalkozás üzletszabályzatának 3.2. pontja úgy rendelkezett, hogy a programcsomagokban foglalt programokat az előfizető előzetes értesítése mellett változtathatja meg a szolgáltató, míg a csomagokban szereplő programok számát csak az előfizetővel történt megállapodás esetén csökkentheti le.
A III. r. eljárás alá vont vállalkozás a I. programcsomagban 14 műsort sugárzott.

Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás 1999. február 1. napjával vezette be programcsomagjait az általa meghatározott havi díjjal.

Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás általános szerződési feltételéül szolgáló vállalkozási feltételének 4.4.3. pontja oly módon rendelkezik a III. r. eljárás alá vont vállalkozás üzletszabályzatához hasonlóan, hogy a programcsomagokban szereplő programok száma csak az előfizetővel történt megállapodás alapján csökkenthető le (4.4.3.). Ugyanezt tartalmazza az előfizetői szerződés 6. pontja is.

Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás vállalkozási feltételében az I. programcsomagban biztosított csatornaszámot hét csatornában határozta meg úgy, hogy abban az MTV1, MTV2, DUNA TV, RTL, Budapest TV, egy helyi adás, valamint az osztott csatornán az Alfa TV és a Képújság szerepel.
A III. r. eljárás alá vont vállalkozás által korábban az I. programcsomagjában kínált egyes további műsorokat - így a TV5, BBC World, RAI UNO, SAT1, PRO7 és TVE adást - az I. r. eljárás alá vont vállalkozás a II. programcsomagban kínálja a vállalkozási feltételek szerint.
A III. programcsomag kínálata két adással bővült.

V.

Az 1998-ban és 1999. januárjában, illetve az 1999. februárjától biztosított csatornaszám után fizetett 1999. évi bruttó előfizetési díjakat az 1. számú táblázat tartalmazza.

1 sz. táblázat

	1998. (1999. I.)		1999. februártól
	Csatornaszám	Műsordíj Ft/hó	Csatornaszám	Műsordíj Ft/hó	Díjváltozás (%)
I.	14	480	7	400	-20
II.	24	960	24	1099	14,5
III.	34	1200	36	1500	25

I. r. eljárás alá vont vállalkozás a szolgáltatást bérelt hálózaton nyújtja. Az 1999. évi díjai nem költségalapúak, azokat a várható előfizetői számok figyelembevételével elérni kívánt eredmény határozta meg. A díjemelésben érvényesítésre kerültek közvetlen költségként a minden előfizető után fizetendő szerzői és programdíjak (műsordíjak), melyet a magyar nyelvű közszolgálati programok kivételével minden program esetén annak valamennyi előfizetője után fizetni kell. A díj a magyar nyelvű kereskedelmi adások (TV2, RTL-Klub, TV3. MSAT, Szív TV) esetében 1,75 Ft/előfizetőben, a külföldi programoknál pedig 5-65.- Ft/előfizetőben van meghatározva.

VI.

Az új programcsomagok, illetve díjak bevezetésekor az I. r. eljárás alá vont vállalkozás előfizetőinek száma az alábbi 2. számú táblázat szerint alakult.

2. sz. táblázat

Programcsomag	1999. január 30.	Kötés	1999. február 28.
I.	169	11	175
II.	1425	299	1724
III.	3340	467	3799

*Az 1999. február 28-i előfizetői létszám azáltal is módosult, hogy egyes előfizetők más programcsomagra tértek át, vagy nem folytatták a jogviszonyt.

Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás az I. programcsomag összetételét az 1999. január 31. előtt kötött szerződések esetén - amennyiben az előfizető nem választott más programcsomagot - ténylegesen nem változtatta meg, így ezen előfizetők a szerződés ellenére a korábbi 14 műsort vehették igénybe a korábbi 480.- Ft helyett 400.- Ft/hó előfizetői díjért.
Ezekkel az előfizetőkkel a vállalkozási szerződéseknek megfelelő kisebb csatornaszámot biztosító tartalommal kötötték meg az új szerződést, bár azt fentiek szerint nem alkalmazzák.

VII.

Az 1999. február 1. napjától alkalmazott előfizetői szerződés fix összegű előfizetési díjat tartalmaz. A szerződésben az előfizetők által az is elfogadásra került, hogy a szerződés aláírásával egyidejűleg a szerződés részévé válik az I. r. eljárás alá vont vállalkozás általános szerződési feltétele is.

Az előfizetői szerződés hátoldalán található tájékoztatás 17. pontja azt közli a fogyasztókkal, hogy a programcsomagok díjai a szerződés teljes időtartamára érvényesek azzal, hogy a szolgáltató jogosult azokat rendszeresen felülvizsgálni, és a díjváltozás mértékéről és időpontjáról a díjváltozást megelőzően 30 nappal köteles az előfizetőt értesíteni. A díjemelés hatálybalépését megelőző legalább 15 napon belül az előfizető jelezheti a szolgáltató felé, ha a díjváltoztatás mértékét nem fogadja el, azonban az ilyen tartalmú, határidőben érkezett értesítés a szolgáltatásnak a díjváltoztatás időpontjára történő felmondását jelenti. Amennyiben az előfizető nem jelzi a szolgáltató felé, hogy a díjváltoztatást nem fogadja el, úgy a megváltozott díjak az előzetesen jelzett időponttól érvényesek. A tájékoztatás a HIF által jóváhagyott vállalkozási feltételek 4.5.4. pontjában írtaknak megfelelően történik, mely pont szerződés megszüntetési okként jelöli meg azt, ha a szolgáltatói díjváltoztatást az előfizető nem fogadja el.

VIII.

A III. r. eljárás alá vont vállalkozás 1998. év első felében tájékoztatta a lakosságot a kábeltelevíziós hálózat kiépítéséről.
Közölte a fogyasztókkal, hogy a hálózatot szolgáltatási területén 1998. július 1-től 1999. december 31-e között kiépítik, illetve a szerelést ott kezdik, ahol a legnagyobb az érdeklődés.
Közölte a fogyasztókkal, hogy három programcsomag közül választhatnak, melyből az első 14 csatornát biztosít 480.- Ft-ért, míg a második programcsomag 24 csatornás 960.- Ft előfizetési díj mellett, illetve a harmadik csomag 34 csatorna vételét biztosítja havi 1.200.- Ft-ért. A szolgáltatás a reklámnak megfelelően indult meg.

A II. r. eljárás alá vont vállalkozás ugyancsak népszerűsítette a fogyasztók között a III. r. eljárás alá vont vállalkozás tevékenységét azokon a területeken, ahol a hálózat az ő tulajdonát képezte. A fogyasztókat a kísérleti adás beindulásakor kerületi lapban informálta, majd szórólapokat juttatott el hozzájuk, továbbá a Budapesti Piac 1998. évi 30., 31., 32., 35. és 37. számában hirdette a szolgáltatást.
A reklámokban az egyes programcsomagban 14 adás vételét ígérte 480.- Ft havi díj mellett.

IX.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az I. r. eljárás alá vont vállalkozás az 1999. február 1. napjától alkalmazott díjakkal, illetve programcsomag összetétellel a Tpvt. 21. §-ába ütközően megvalósította-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés jogsértését.
Kiterjedt továbbá a vizsgálat arra, hogy a II. és III. r. eljárás alá vont vállalkozások reklámtevékenységük során a Tpvt. 8. §-ába ütközően a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást valósítottak-e meg.

X.

A vizsgálati jelentés az eljárás megszüntetését indítványozta. Nem találta indokoltnak jogsértés megállapítását a programcsomagok díja vonatkozásában a műsordíjak növekedése és az infláció figyelembevételével. Az I. programcsomag tartalmi változásaira vonatkozóan pedig azt az álláspontot foglalta el, hogy bár a III. r. eljárás alá vont vállalkozás ügyfelei, kik később az I. r. eljárás alá vont vállalkozás előfizetői lettek, szerződésileg kevesebb programot kapnak, ténylegesen továbbra is foghatják a korábban III. r. eljárás alá vont vállalkozás által biztosított műsorszámot, így jogsértés nem valósul meg.
Nem találta indokoltnak a jogsértés megállapítását a II. r. és III. r. eljárás alá vont reklámtevékenysége miatt sem, mivel a kísérleti adás, illetve az I. r. eljárás alá vont vállalkozás piacralépése időpontjáig a reklámban foglalt ígéret megvalósult.

A Versenytanács a Tpvt. 65. § (5) bekezdése és 73. §-a alapján tájékoztatta az eljárás alá vont I. és III. r. vállalkozásokat arról, hogy jogsértő lehet a két egymástól nem független vállalkozás közös erőfölényben megvalósított programcsomag változtatása az I. programcsomagra nézve.
Tájékoztatta továbbá az I. r. eljárás alá vont vállalkozást, hogy ugyancsak jogsértő lehet az előfizetői szerződés 17. pontjának azon kikötése, mely szerint felmondásnak minősül a díjváltoztatás mértékét el nem fogadó előfizetői nyilatkozat.

XI.

Az eljárás alá vont vállalkozások az eljárás megszüntetését kérték.
Az I. és III. r. eljárás alá vont vállalkozás vitatta, hogy közös gazdasági erőfölényben lennének. Álláspontjuk szerint a közös erőfölénynek egymástól független vállalkozások között kell fennállnia egy adott áru (szolgáltatás) tekintetében, egy adott földrajzi piacon, egy adott időpontban vagy időszakban.
Hivatkoztak arra, hogy az I. és III. r. eljárás alá vont vállalkozás egymástól nem minősül független vállalkozásnak, mivel a III. r. eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint irányítja az I. r. eljárás alá vont vállalkozást, mely irányítás azonban csupán cégjogi irányítást jelent.
Előadták továbbá, hogy az I. és III. r. eljárás alá vont vállalkozás nem azonos földrajzi és árupiacon van jelen. Míg a III. r. eljárás alá vont vállalkozás a távbeszélőszolgáltatások piacán fejti ki tevékenységét meghatározó gazdasági súllyal, addig az I. r. eljárás alá vont vállalkozás a kábeltelevíziós műsorelosztás piacán van erőfölényben a szolgáltatási engedélyben meghatározottak szerinti területeken.
A közös erőfölény feltételeként jelölte meg továbbá, hogy valamely két vállalkozás egyidőben legyen jelen az érintett piacon, ami az I. és III. r. eljárás alá vont vonatkozásában nem valósult meg tekintettel arra, hogy egymást váltották a piacon.
Hivatkoztak arra, hogy az előfizetői szerződés 17. pontja az I. r. eljárás alá vont vállalkozás Általános Szerződési Feltételként használt vállalkozási feltétele 4.5.4. pontján alapul.

XII.

Az I., III. r. eljárás alá vont vállalkozások a Tpvt. 75. § (1) bekezdése alapján a versenytanácsi tárgyaláson kérték az eljárás szünetelését, mely szünetelés esetére vállalták, hogy azon előfizetőknek, akik 1999. februárja előtt ügyfelei voltak a III. r. eljárás alá vont vállalkozásnak, illetve a szünetelés időpontjában ügyfelei az I. r. eljárás alá vont vállalkozásnak, biztosítják a korábbi csatornaszám vételét és ennek megfelelően az előfizetői szerződéseket is módosítják.
Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás vállalta továbbá, hogy a vállalkozási feltételek 4.5.4. pontjában foglalt azon rendelkezést elhagyják, miszerint "ha a szolgáltató megváltoztatja a díjakat és az előfizető az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül jelzi a szolgáltató felé azt, hogy a díjváltoztatás mértékét nem fogadja el, a szerződés megszűnik".

XIII.

Az utóvizsgálat megállapította, hogy a szerződések módosítása az I. programcsomagra nézve nem történt meg, illetve, hogy az I. r. eljárás alá vont vállalkozás 9 csatornát kíván szerződésileg biztosítani az előfizetőknek úgy azonban, hogy jelenleg is 13 csatorna a fogható.

Megállapította továbbá, hogy az I. r. eljárás alá vont vállalkozás a vállalkozási feltételek vonatkozásában vállaltaknak eleget tett.

XIV.

Tekintettel arra, hogy az I. programcsomag előfizetőivel az I. r. eljárás alá vont vállalkozás vállalása ellenére nem módosította a szerződést, miáltal a piacralépésekor megvalósított versenyjogi jogsértés kiküszöbölhető lett volna, a Versenytanács érdemben határozott az I. programcsomag tekintetében a szerződésekkel kapcsolatosan megvalósított magatartásról azon ügyfelek vonatkozásában, akik 1999. január végén még a III. r. eljárás alá vont vállalkozás előfizetői voltak.
Az I. és III. r. vállalkozás nem vitatta, hogy az I. r. eljárás alá vont vállalkozás ellátási területén gazdasági erőfölényben van. Erre, valamint a Versenytanács állandósult gyakorlatára is figyelemmel - miszerint a kábeltelevíziózás piacán, hol ugyan új vállalkozások piacralépése nem ütközik engedélyezési szempontból lényeges akadályba, azonban a magas beruházási költségek és az úgynevezett állandó költségeknek ebből is adódó magas aránya következtében, a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagy számú koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység ott, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, tehát gazdasági szempontból korlátozott a piacralépés lehetősége - a Versenytanács megállapította a gazdasági erőfölényt. Az erőfölény megállapításánál figyelembevette azt is, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatást ésszerűen helyettesítő szolgáltatás nincs (Vj-175/1998., Vj-62/1999.).
Fentiekre figyelemmel a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja alapján, miszerint gazdasági erőfölényben van az érintett a piacon az, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, a gazdasági erőfölény megállapítható volt.
Az I. és III. r. eljárás alá vont vállalkozás a X. pontban foglaltak szerint közös erőfölényüket vitatták.
A Versenytanács álláspontja szerint a piacon az előfizetők viszonyában külön vállalkozásként megjelenő I. és III. r. vállalkozások valójában együttesen teremtették meg azt a piaci helyzetet, hogy a kábeltelevíziós piacán a III. r. eljárás alá vont vállalkozás előfizetői magukra nézve hátrányosabb feltételek mellett köthettek csak a szerződést az I. programcsomagra nézve a szintén gazdasági erőfölényes I. r. eljárás alá vont vállalkozással annak ellenére, hogy mindkét vállalkozás Általános Szerződési Feltétele csak az előfizetőkkel akarati egységben történő szerződésmódosítás esetére tette, illetve teszi lehetővé az egy adott programcsomagban lévő programválaszték csökkentését. Az irányító és a 100 %-os tulajdonában és irányítása alatt álló I. r. eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 22. § (4) bekezdése értelmében közös gazdasági erőfölényben van, mivel éppen az irányítás ténye folytán lett volna lehetősége a III. r. eljárás alá vont vállalkozásnak arra, hogy az általa megkötött tartalommal folytassa a szerződéseket az I. r. eljárás alá vont vállalkozás.
Nem osztja a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozások azon előadását, miszerint az irányítás csupán cégjogi jelentőséggel bír, mivel a tulajdonosnak lehetősége van a tulajdonában álló általa irányított cég üzletpolitikáját meghatározni. A III. r. eljárás alá vont vállalkozást a piacon a módosult tartalmú szerződések megkötésekor felváltó I. r. eljárás alá vont vállalkozás azonos áru és azonos földrajzi piacon tevékenykedett, így nem fogadható el az a védekezés sem, mely azon alapul, hogy a III. r. eljárás alá vont vállalkozás jelenleg csak a közcélú távbeszélő szolgáltatások piacán van jelen.
Fentiekre tekintettel és a Versenytanács kialakult gyakorlatát is figyelembevéve (Vj-63/1997.) a Versenytanács a Tpvt. 22. § (4) bekezdése alapján a közös erőfölényt megállapíthatónak találta.

A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni (21. § a) pont).
Az I. és III. r. eljárás alá vont vállalkozások azáltal, hogy az I. programcsomag előfizetőinek 1999. elején, amikoris a III. r. eljárás alá vont vállalkozást felváltó I. r. eljárás alá vont vállalkozás piacralépett, 14 adás helyett csak 7 műsor vételére biztosítottak szerződéses lehetőséget, vagyis az előfizetők közé az I. programcsomagra nézve csak ilyen tartalmú szerződés megkötése utján kerülhettek be, fenti törvényi tényállást megvalósították, így a Versenytanács a Tpvt. 77. § c) pontja alapján - figyelemmel a Tpvt. 21. § a) pontjában foglaltakra - a jogsértést megállapította.

A törvénybe ütköző állapot megszüntetését a Versenytanács nem rendelte el, mivel tényleges magatartásként - melynek kikényszerítésére a Versenytanácsnak módja van - az I. r. eljárás alá vont vállalkozás a jogsértő magatartást nem folytatja, a szerződés módosíttatására pedig közigazgatási úton nincs mód.
A ténylegesen fennálló piaci helyzetre tekintettel a bírság kiszabását mellőzte a Tpvt. 78. § (1) bekezdése értelmében.

XV.

A hivatalból indult eljárásban a Versenytanácsnak érdemben kellett döntenie az I. r. eljárás alá vont vállalkozás által érvényesített előfizetői díjakról is.
A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így tisztességtelen eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. Az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és a működéshez szükséges, úgynevezett tisztességes nyereségnek az összegét.

Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás által 1999-ben ténylegesen alkalmazott nettó (12 %-os ÁFA-val csökkentett) díjak és a piaci viszonyok között érvényesülő, úgynevezett számított díjak összevetését a 3. sz. táblázat tartalmazza.

3. sz. táblázat

A tényleges és a számított nettó díjak

Megnevezés	Alap csomag		Bővített csomag
	1998.	1999.	1998.	1999.
Műsorköltség	128	160	249	324
Fedezet	729	833	822	940
Nettó díj	857	981	1071	1339
Számított nettó díj	-	993	-	1263
Eltérés % (számított díj=100)	-	-1,2	-	+6,0

A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint a számított díjhoz képest kisebb eltérést mutató tényleges díj alkalmazása nem minősül visszaélésszerű magatartásnak (Vj-91/1997.).
Jelen eljárásban az alapcsomag tényleges díja alacsonyabb a számított díjnál, míg a bővített csomag esetében az eltérés - figyelembevéve azt is, hogy a szolgáltatott műsorok száma kettővel bővült - nem tekinthető olyan mértékűnek, ami alapot adna a túlzottan magas, vagyis tisztességtelen ár megállapítására.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács az I. r. eljárás alá vont vállalkozás által érvényesített díjakra az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján - jogsértés hiányában - megszüntette.

XVI.

Az eljárást érdemben szüntette meg a II. és III. r. eljárás alá vont vállalkozások hirdetési tevékenysége iránti részében is, mivel a III. r. eljárás alá vont vállalkozás a reklám ígérete szerinti programcsomagokat biztosította piacralépésekor (Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pont).

XVII.

Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás az Általános Szerződési Feltételéül szolgáló vállalkozási feltételek módosítása vonatkozásában a vállalását teljesítette, ezért az eljárást szünetelő részében a Versenytanács a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján szüntette meg.

XVIII.

A határozat jogsértést megállapító és az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján megszüntető részében az eljárás alá vont vállalkozások határozat felülvizsgálatát kérhetik a bíróságtól a Tpvt. 83. § (1) bekezdése alapján.
A Tpvt. 76. § (3) bekezdésének c) pontjára alapított megszüntetés ellen - mivel ez nem minősül érdemi határozatnak - nincs helye további jogorvoslatnak.

Budapest, 2000. május 16.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Sólyom Eszter sk.
dr. Bodócsi András sk.
Ágoston Marika