Gazdasági Versenyhivatal

Vj-104/1999/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Lánchidi István ügyvéd (Déri & Lovrecz Ügyvédi Iroda, 1139 Budapest, Váci út 99. II.) által képviselt ALSTOM S. A. és dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, 1062 Budapest, Andrássy út 102.) által képviselt ABB Handels und Verwaltungs A. G. kérelmezőknek vállalkozások összefonódása tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi a kérelmezők által irányított közös vállalat megalapítását, azzal, hogy a Részvényesi Megállapodás 10.1. cikkében foglalt versenymentességi megállapodásra az engedély a közös irányítás fennmaradásáig terjed ki.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az ALSTOM S. A. Franciaországban bejegyzett holding társaság, melynek több száz leányvállalata az energiatermelés, energiaátvitel és elosztás, szállítás, ipar és hajózás területein folytatja tevékenységét. Az ALSTOM csoporthoz tartozó vállalkozások a világ 33 országában rendelkeznek termelő egységekkel és kereskedelmi hálózatuk mintegy 140 országra kiterjed.
Az ALSTOM csoportnak három Magyarországon tevékenykedő vállalkozásban van többségi részesedése - BGT Hungária Környezettechnológiai Kft., ALSTOM Hungária Villamos Kapcsolóberendezések Kft., ALSTOM Signaling Műszaki, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. - melyek közül a környezeti tanácsadással foglalkozó szolgáltató társaság közvetetten a közös vállalat irányítása alá kerül. E leányvállalatok 1998. évi nettó árbevétele együttesen 1,2 milliárd Ft volt.
Az ALSTOM csoport külföldön honos vállalkozásai közvetlenül nem, csak leányvállalataikon keresztül értékesítenek Magyarországon.

Az ABB Handels und Verwaltungs A. G. (a továbbiakban: ABB H. V.) Svájcban bejegyzett cég, mely az ABB Asea Brown Boveri Ltd. tulajdonában álló vállalkozás csoport egyik leányvállalata. Az ABB csoport világszerte mintegy ezer vállalkozással rendelkezik, tevékenysége az energiatermelésre, -átvitelre, -elosztásra, automatizálásra, az energia termeléséhez szükséges berendezések előállítására, fővállalkozásokra valamint pénzügyi szolgáltatásokra terjed ki.

AZ ABB csoport irányítása alatt kilenc magyarországi vállalkozás működik, melyek közül egyes energiatermelési berendezések, kondenzátorok, hőcserélők, radiátorok, erőátviteli és más berendezések gyártásával, karbantartásával, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó ABB Power Generation Kft. és az ABB Láng Gépgyár Rt. kerül a közös vállalat irányítása alá.
A többi Magyarországon tevékenységet folytató leányvállalat energiaelosztó- és szabályozó, valamint vízmérő berendezéseket gyárt; gépek, berendezések, hajók, repülőgépek nagykereskedelmével, elektromos energia szolgáltatással, valamint ingatlanok bérbeadásával és működtetésével foglalkozik.
A magyarországi leányvállalatok 1998. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közti forgalom kiszűrésével - 10,7 milliárd Ft volt. Az ABB csoport külföldi leányvállalatai közvetlenül nem exportálnak Magyarországra.

II.

Az ALSTOM S. A. és az ABB csoport részvényesei úgy döntöttek, hogy az energetikai üzletágban meglévő vállalkozásaikat, részlegeiket és vagyontárgyaikat egy hollandiai székhelyű közös tulajdonukban álló vállalat létrehozásával egyesítik. Ennek céljából 1999. március 23-án az ALSTOM S. A., az ABB H. V., valamint a közös vállalat, az ABB ALSTOM Power N. V. képviselői, Közös Vállalati Szerződést kötöttek. Ezt követően az 1999. június 30-án aláírt alaptőke emelés és nem pénzbeli tőkerész okirat alapján kerültek az érintett cégek részvényei a közös vállalat tulajdonába.
A közös vállalatot az alapító ALSTOM és ABB csoport 50-50 %-os részvényhányaddal, illetve az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai felének kinevezésével közösen irányítja. A Közös Vállalati Szerződéssel egyidejűleg az ALSTOM és az ABB csoport egyes tagjai - az ABB Ltd., az ABB A. G. és az ABB A. B. - Részvényesi Megállapodást kötöttek, melynek 10. cikkelyében kölcsönösen kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan, hogy sem ők, sem leányvállalataik egyike sem fog - a közös vállalat részvétele, vagy előzetes egyetértése nélkül - a világ bármely piacán a közös vállalat versenytársaként fellépni. E kötelezettség vállalás addig az időpontig áll fenn, amíg az alapítók vagy csoportjukhoz tartozó vállalkozások a közös vállalat részvényeinek legalább 25-25 %-ával rendelkeznek és további három évig azután, hogy a tulajdoni részarány e szint alá csökken.

A kérelmezők a tisztességtelen és versenykorlátozó piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 28. § (1) bekezdése alapján a közös vállalat alapításának engedélyezését kérték a Gazdasági Versenyhivataltól.

A kérelemben hivatkoztak arra, hogy a tranzakció célja az energetikai üzletágban tevékenykedő olyan vállalkozás létrehozása, mely hatékony versenytársa lesz e globális piacon résztvevő nagy multinacionális vállalkozásoknak, akik a magyar piacon is jelen vannak, illetve lehetőségük van a piacralépésre. Az összefonódás eredményeként nem jön létre erőfölény az érintett piacokon és annak hátrányos következményei sem lesznek a verseny fennmaradására és fejlődésére. A közös vállalat létrehozásával a nagyobb hatékonyság és a magasabb színtű kutatásfejlesztési tevékenység révén a fogyasztók kedvezőbb ajánlatokhoz jutnak.

A felek a közös vállalat alapítását 1999. április 27-én a 4064/89. sz. (EGK) rendelet 4. cikkelye alapján bejelentették az Európai Közösségek Bizottságának. A Bizottság 1999. június 2-án kelt határozatában úgy döntött, hogy a bejelentett közös vállalat megalapítását nem ellenzi, azt a Közös Piaccal és az EEA Megállapodás előírásaival összeegyeztethetőnek tartja. E döntése a Részvényesi Megállapodás 10. pontjában foglalt nem versenyzési feltételre azonban csak addig az időpontig vonatkozik, amíg az anyavállalatoknak irányító részvénycsomagjuk van a közös vállalatban.

E határozat a felek magyarországi piaci tevékenységére nem vonatkozik és a kérelmezők nem is kívántak olyan külön nyilatkozatot tenni, hogy a 10. cikkelyt Magyarország tekintetében is csak addig alkalmazzák, amíg a közös vállalatban irányító részvénycsomagjuk van; és e versenykorlátozás indokoltságára sem terjesztettek elő bizonyítást.

III.

Az összefonódással érintett piacok az energetikai berendezések - turbinák, generátorok, kazánok, környezetvédelmi- és központi fűtőberendezések - vásárlói, a felújítások megrendelői erőművek, közműszolgáltatók, valamint jelentősebb méretű vállalkozások.
Az érintett piacokon a meghatározó felhasználók a villamos és hőerőművek - tekintettel az igen jelentős összegű beruházásokra - részben versenytárgyalások kiírásával, részben előzetes ajánlatkérések beszerzésével választják ki a berendezések szállítóját, illetve a felújítások megvalósítóját.
Tekintettel arra, hogy a piacralépés teljesen szabad, így bármely vállalkozás megteheti ajánlatát. A magyar piacon - mely nemzetközi viszonylatban rendkívül kis méretűnek számít - a kulcsrakész erőművek kivitelezésére képes multinacionális vállalkozások mellett a termelés-szolgáltatási vertikum egyes elemeinek szállítását nyújtani képes számos versenytárs hagyományosan jelen van, illetve potenciálisan piacra léphet.
Az egyes szereplők piaci részesedését részben a piac mérete, az egy-egy évben megvalósuló beruházások-felújítások alacsony száma, részben pedig a megrendelések speciális formája miatt reálisan hosszabb időszakra vonatkozó adatok jellemzik. Az 1994. és 2001. között üzembehelyezett, illetve megrendelt berendezések teljesítményei alapján az összefonódás résztvevőinek piaci részesedését a táblázat foglalja össze:

(%)	Turbina		Hőhasznosító	Generátor
	gáz	gőz	kazán
ALSTOM	-	-	-	16
ABB	6	19	10	7

IV.

A Tpvt. 71. §-a alapján készült jelentésben a vizsgáló a kérelmezett összefonódás feltétel nélküli engedélyezését indítványozta, a Részvényesek Megállapodása 10.1. cikkelyében foglalt versenykorlátozó megállapodást az összefonódáshoz kapcsolódónak és szükségesnek minősítette.

V.

A Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint összefonódás jön létre, ha több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos tevékenységeiket egyesítik.
A kérelmezők az általuk irányított közös vállalatban energetikai üzletágaikat egyesítik, mely a törvény szerint összefonódásnak minősül.

A kérelmezők és az általuk létrehozott közös vállalat is külföldön honos, azonban mindkét vállalkozáscsoport, amelyhez a kérelmezők tartoznak rendelkezik magyarországi leányvállalattal, így a kérelem szerinti összefonódás hatása a Magyar Köztársaság területén is érvényesül, ezért arra a Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed.

A Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint a vállalkozások összefonódásához akkor szükséges a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni, ha a Tpvt. 26. §-a szerinti érintett - közvetlen és közvetett - résztvevő vállalkozások előző nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd Ft-ot és az irányítás alá kerülő, a beolvadó, illetve az összeolvadásban résztvevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele 500 millió Ft felett van.
Külföldön honos vállalkozások esetében a Magyar Köztársaság területén elért árbevételt, az érintett vállalkozások, vagy azok részeinek egymás közötti forgalma nélkül kell figyelembe venni (Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdés).

A kérelem szerinti akció közvetlen résztvevői a Tpvt. 26. § (1) bekezdése szerint azok, akik között az összefonódás létre jön, vagyis jelen eljárásban a közös vállalatnak átadásra kerülő tevékenységeket végző magyarországi leányvállalatok.
A Tpvt. 26. § (3) bekezdés b) pontja szerint az a vállalkozás, amely a közvetlen résztvevőt irányítja közvetett résztvevőnek minősül, így a közös vállalatot létrehozó vállalkozások, valamint a 26. § (3) bekezdés c) pontja alapján az ALSTOM és ABB csoport további magyarországi leányvállalatai, melyeket a kérelmezők a vállalatcsoport részének tekintettek.
E közvetlen és közvetett résztvevőknek a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembevéve 1998. évi nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd Ft-ot.

A Tpvt. 24. § (1) bekezdése külön kiemelve nem ad meg engedélykérési küszöbszámot a több vállalkozás által létrehozott és irányított közös vállalatra vonatkozóan. A Versenytanács álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy ez esetben olyan irányítás alá kerülő vállalkozás létrehozásáról van szó, amelyben az alapító vállalkozások meghatározott tevékenységeiket egyesítik, a közös vállalkozásba bevitt tevékenységek nettó árbevételét kell figyelembevenni. Miután a közös vállalat is külföldön honos vállalkozás az irányítása alá kerülő leányvállalatok magyar piacon elért nettó árbevétele veendő számításba az 500 millió Ft-os engedélykérési határérték számításánál. A közös vállalat irányítása alá kerülő leányvállalatoknak az egymás közti forgalma nélküli nettó árbevétele 1998. évben a magyar piacon 3,9 milliárd Ft volt.

Előzőeket figyelembevéve a kérelmezett összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdésében foglalt mindkét, az engedélykérési kötelezettséghez előírt feltételnek megfelel, így tehát engedélykötelesnek minősül.

VI.

A Tpvt. 30. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha a kérelmezett összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.

Az összefonódással érintett energetikai berendezések magyarországi piacain az összefonódás résztvevői potenciális szereplők, illetve az 1994-2001. közötti időszakban megvalósult vagy megrendelt beruházások szállítói. Igy az összefonódás révén e piacokon a koncentráció növekszik. Azonban a tényleges értékesítések alapján az egyes érintett piacokon kialakuló együttes részesedés (lásd III. fejezet táblázat) nem veti fel a gazdasági erőfölény kialakulásának veszélyét, figyelemmel arra is, hogy e piacokat a kínálat többsége jellemzi, számos belépésre képes versenytárs részére az elterjedten alkalmazott nemzetközi versenytárgyalási gyakorlat lehetőséget ad az ajánlatok megtételére.

A Versenytanács - tekintettel arra, hogy a kérelmezők által irányított közös vállalat létrehozása a magyarországi energetikai berendezések piacain nem hoz létre és nem erősít meg gazdasági erőfölényes helyzetet- az összefonódást engedélyezte.

A kérelmezett összefonódással kapcsolatban a Versenytanács eljárása - a kialakított gyakorlata alapján: Vj-19/1999. és Vj-121/1999. számú határozat - kiterjedt a Részvényesi Megállapodás 10.1. pontjában foglalt versenykorlátozó megállapodásra. Ennek keretében először azt vizsgálta, hogy e versenymentességi megállapodás a kérelem szerinti összefonódáshoz közvetlenül kapcsolódó és szükséges korlátozás-e. E tekintetben megállapította, hogy miután a kérelmezők az energetikai üzletágban végzett tevékenységüket egy általuk irányított közös vállalatban egyesítik, ezt követően ésszerű gazdasági megfontolások indokolják azt, hogy az alapítók külön-külön e piacon a közös vállalat versenytársaként nem lépnek fel; tehát a versenymentességi megállapodás tartalmilag kapcsolódik a kérelmezett összefonódáshoz.

Ezt követően a Versenytanács azt vizsgálta, hogy a versenykorlátozó megállapodás megfelel-e a Tpvt. 17. § (1) bekezdésében foglalt mentesítési feltételeknek; kialakult álláspontja és gyakorlata szerint ugyanis e feltételeknek való megfelelés esetén az összefonódás - amennyiben engedélyezhető - a versenykorlátozással együtt is megfelel a Tpvt. 30. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak.

Az eljárás során lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a kérelmezett összefonódást követően a magyar energetikai berendezések piacain erőfölényes helyzet nem alakul ki. Igy a Tpvt. 17. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjaiban foglaltak teljesülnek, ugyanis

• -

  a közös vállalat hatékonyabb működéséből eredő relatív költségcsökkenés hozzájárul a versenyképesség javulásához,

• -

  a piacon fennmaradó verseny a közös vállalatot szükségszerűen arra kényszeríti, hogy a hatékonyságnövekedés ajánlati áraiban is megjelenjen, azaz a megállapodás előnyeiből az alacsonyabb ajánlati árak révén a fogyasztók is részesednek,

• -

  a piacon jelenlévő, illetve oda potenciálisan belépésre képes számos versenytárs nem teszi lehetővé az érintett piacokon a verseny kizárását.

A Versenytanács a vizsgált versenymentességi megállapodás tekintetében a Tpvt. 17. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel fennállását, erre irányuló kérelmezői bizonyítás hiányában, nem tudta megállapítani. Ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy az a kikötés, amely szerint az alapító vállalkozások a közös vállalat feletti irányításának megszűnését követő három évig nem lépnek fel e piacon, meghaladja az összefonódással elérni kívánt közös célok gazdaságilag indokolt és szükséges mértékét.

Ezért a Versenytanács úgy döntött, hogy az összefonódáshoz adott engedély a hozzá kapcsolódó versenymentességi megállapodásra csak addig terjed ki, ameddig az alapító vállalkozás csoportok közös irányítása a közös vállalat felett fennáll.

VII.

A kérelmezők a tárgyalás mellőzését kérték, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

A Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat a kérelmezők előzetesen megfizették, ezért arról rendelkezni nem kellett.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésein alapul.

Budapest, 2000. január 13.

Fógel Jánosné dr. sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika