Gazdasági Versenyhivatal

Vj-152/1999/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Petrányi Dóra ügyvéd (1118 Budapest, Kelenhegyi út 42/A.) által képviselt MATÁV-kábelTV Kft. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

1) A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező az 1999. július 27-én kötött Adásvételi Szerződéssel megvásárolja a Marczibányi Téri Művelődési Központ tulajdonát képező kábeltelevíziós hálózatot, a hozzá tartozó valamennyi jogosítvánnyal és kötelezettséggel. Az engedély az Adásvételi Szerződés V. 3. pontjában foglalt kötelezettség tekintetében kizárólag a szerződés tárgyát képező hálózat által lefedett földrajzi területen nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatásra terjed ki.

2) A Versenytanács megállapítja, hogy a kérelmező a kérelem benyújtására rendelkezésére álló határidőt elmulasztotta. Ezért vele 100.000.- (egyszázezer) forint bírságot szab ki, amelyet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára.


3) A határozat felülvizsgálatát a kérelmező - továbbá az 1) pontra nézve a Marczibányi Téri Művelődési Központ - a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel, amelynek a bírság megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

A kérelem

1) A kérelmező MATÁVkábelTV Kft. (a továbbiakban: Vevő, illetve MkTV Kft.) 1999. július 27-én Adásvételi Szerződéssel megvásárolta a Marczibányi Téri Művelődési Központtól (a továbbiakban: Eladó, illetve Művelődési Központ), az annak tulajdonát képező kábeltelevíziós hálózatot, az ahhoz tartozó valamennyi jogosítvánnyal és kötelezettséggel együtt.


2) Az Adásvételi Szerződés V. 3. pontja értelmében "Eladó kötelezettséget vállal, hogy ... Vevő tevékenységi körébe eső tevékenységet a jelen szerződés aláírását követő 3 éven át ..... a Társaság és a Vevő működési területén nem folytat és más módon sem sérti a Vevő üzletpolitikai érdekeit."

3) Az Adásvételi Szerződés az V. 3. pontban említett Társaság kifejezést külön nem határozza meg, az MkTV Kft. azonban úgy nyilatkozott, hogy a Társaság kifejezés tévesen került az Adásvételi Szerződésbe.


4) Az MkTV Kft. 1999. augusztus 31-én benyújtott kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján kérte az 1) pontban részletezett eszközvásárlással történő összefonódás engedélyezését a Gazdasági Versenyhivataltól. Kérelmet utóbb kiterjesztette a kábeltelevíziós hálózat előfizetőinek átvételére is.


5) Kérelmében hivatkozott arra, hogy

• -

  az összefonódás nem hoz létre és nem is erősít meg gazdasági erőfölényes helyzetet, sőt éppen alternatívát erősít meg a fogyasztó számára az érintett piacon operáló piacvezetővel (UPC Magyarország Kft.) szemben;

• -

  az összefonódással a piac és a fogyasztók számára jelentős előnyök járnak együtt abból adódóan, hogy az MkTV Kft. jelentős fejlesztéseket hajt végre az alkalmazott technológia és az ügyfélkezelés területén (javul a szolgáltatás minősége, nő a műsorválaszték, szakszerű hibaelhárítás, kapcsolódó szolgáltatások).

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A MATÁV-csoport

6) A Magyar Távközlési Rt. (a továbbiakban: MATÁV) 1998. tavaszán kezdte meg kábeltelevíziós szolgáltató tevékenységét, melyet jelenleg az általa alapított és 1998. augusztus 18-án bejegyzett MkTV Kft. végez.


7) Az MkTV Kft. 1998. évi nettó árbevétele 25 millió forint volt. Az általa 1998. augusztus 18. és 1999. július 27. között megvásárolt kábeltelevíziós hálózatok és kábeltelevíziós vállalkozások együttes nettó árbevétele azonban 497,3 millió forintot tett ki.


8) 1999. augusztus 10-én a Hungária Biztosító Rt. - átmeneti befektetésként, ésszerű időtartamot követő értékesítés céljából - megvásárolta a MATÁV-tól az MkTV Kft. üzletrészeinek 25 százalékát, valamint a szavazati jogok 75 százalékát. Ennek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal Vj-126/1999. számú határozatában megállapította, hogy az MkTV Kft. tényleges egyedüli irányítója a MATÁV maradt, mert a Hungária Biztosító Rt-vel kötött szerződés értelmében jogosult a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére.


9) A MATÁV meghatározó tevékenysége a közcélú (vezetékes) távbeszélő szolgáltatás. A MATÁV az MkTV Kft. mellett további tizenhét vállalkozás felett rendelkezik a részvények és az üzletrészek többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal. E vállalkozások részint a MATÁV tevékenységét kiegészítő, azt elősegítő szolgáltatásokat végeznek, részint a távközlési piac más területein tevékenykednek (pl.: mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet).


10) A MATÁV és általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: MATÁV csoport) 1998. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 290 milliárd forint volt.

A Művelődési Központ

11) A Művelődésügyi Központ a II. kerületi Önkormányzat szervezeteként üzemeltet kábeltelevíziós hálózatot, amelyen mintegy ezer lakás részére nyújtható szolgáltatás. Az ebből származó bevétel 1998. évben 6,9 millió forint volt.


12) A Művelődési Központ hálózatától földrajzilag elkülönülten, de annak közelében több más vállalkozás is nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást. Ezek közül a legnagyobb az UPC Magyarország Kft. (a továbbiakban: UPC), amelynek II. kerületi hálózata több mint tízezer előfizetővel rendelkezik.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

Közcélú távbeszélő szolgáltatás

13) A MATÁV által végzett közcélú távbeszélő szolgáltatást a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: távközlési törvény) szerint koncessziós társaság, valamint az állam által, vagy az állam többségi részesedésével alapított gazdálkodó szervezet végezhet. A közcélú távbeszélő szolgáltatás kiterjed a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokra.

14) Az országos távbeszélő hálózat - körzeten belüli (helyi) hívásokat biztosító - 54 primer körzeti hálózatból, valamint az azokat összekapcsoló, és ezáltal belföldi távolsági hívást és a nemzetközi hívást is lehetővé tevő helyközi tranzithálózatból, illetve országos gerinchálózatból áll.

15) A távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárását és annak díjait szabályozó 25/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet alapján 1993-94. években a Magyar Köztársaság nevében eljáró közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter valamennyi primer körzetre, illetve a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokat lehetővé tevő gerinchálózat működtetésére megkötötte az egyes pályázatok nyerteseivel a koncessziós szerződéseket.

16) A MATÁV az 1993. december 22-én kötött Koncessziós Szerződés alapján jogosultságot szerzett

• -

  a nemzetközi és a belföldi távolsági; valamint

• -

  Magyarország egész területének mintegy 75 százalékát lefedő, 36 primer körzetben (melyek egyike Budapest) a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására.

17) A Koncessziós Szerződés alapján a koncesszió időtartama 25 év, amelyen belül 8 éven keresztül (2001. év végéig) a MATÁV az említett szolgáltatásokat kizárólagos joggal folytathatja.

18) A kizárólagosság megszűnésével a 2002. év során nagy valószínűséggel általános érvénnyel is bekövetkezik a távközlési piac liberalizációja, amint azt a hírközléspolitikáról szóló 1071/1998. (V. 22.) Korm. határozat rögzíti is. Ezzel jogilag elhárul az akadály más vállalkozások piacralépése elől a végfelhasználóknak nyújtott (előfizetői) és a más vállalkozások részére teljesített hálózati (összekapcsolási és hozzáférési) szolgáltatások esetében. A kizárólagosság megszűnésének időpontjában ugyan a gerinchálózaton nyújtható összekapcsolási szolgáltatások tekintetében várhatóan több vállalkozás (pl. a PanTel Rt.) is rendelkezik majd a piacralépéshez szükséges infrastruktúrával, a helyi hálózatok tekintetében azonban a MATÁV-nak valószínűsíthetően kizárólag a kábeltelevíziós hálózatok versenyével kell számolni.

A kábeltelevíziós szolgáltatás

19) A kábeltelevízió a vezetékes távközlési szolgáltatás egyik területe, amelyet a Hírközlési Felügyelet engedélye alapján bármely vállalkozás végezhet. A Hírközlési Felügyelet Éves Jelentése szerint Magyarországon 693 vállalkozás összesen 1138 rendszert üzemeltetett, melyeknek 1.275.013 elfőzetője volt.

20) A legnagyobb szolgáltató az UPC, amely Budapesten és az ország szinte valamennyi nagyobb városában rendelkezik hálózattal. Részesedése az összes előfizetőből országosan mintegy 40 százalék, ezen belül Budapesten több, mint 50 százalék.

21) Az MkTV Kft. mintegy nyolcvanezer - többségében budapesti - előfizetővel rendelkezik. Részesedése az összes előfizetőből 6,2 - ezen belül Budapesten közel 20 - százalék.

22) A további vállalkozások az ország egészét tekintve nem rendelkeznek számottevő részesedéssel. 1999. év során azonban megjelent a piacon két jelentős tőkeerővel rendelkező vállalkozás (a Fibernet Rt. és a Kábel 1 Kft.), amely képes lehet viszonylag rövid idő alatt számottevő piaci részesedést szerezni.

23) A kábeltelevíziós szolgáltatást - a felhasználói cél azonossága szempontjából - elvileg képes helyettesíteni a tetőantenna, a műholdvevő, illetve e kettő kombinációja, továbbá Budapesten és környékén az Antenna Hungária Rt. által - rádiótávközlő eszköz felhasználásával - nyújtott műsorszolgáltatás, az AM-mikro. A Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott eljárások alapján azonban az említett lehetőségek - figyelemmel az árra és a minőségre is - nem tekinthetők a kábeltelevíziós szolgáltatás Tpvt. 14. § szerinti ésszerű helyettesítő árúinak.

24) Új vállalkozások piacralépése nem ütközik engedélyezési szempontból lényeges akadályokba. A magas beruházási költségek, és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, gazdasági szempontból korlátozott a piacralépés lehetősége. Ez a körülmény nem csak új vállalkozások piacralépését nehezíti, hanem a már tevékenykedő vállalkozások terjeszkedését is korlátozza az olyan területeken, ahol egy másik vállalkozás már kiépítette vételi körzetét. Egy kiépített hálózat területére való belépésre - a tapasztalatok szerint - legfeljebb az azzal szomszédos területen tevékenykedő vállalkozásnak nyílhat lehetősége arra is tekintettel, hogy a határos területeket relatíve kisebb költséggel tudja saját hálózatához hozzákapcsolni.

25) A 23) és a 24) pontban kifejtettekre tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal a kábeltelevíziós piacot érintő nagyszámú (több, mint húsz) versenyfelügyeleti eljárás mindegyikében azt állapította meg, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató működési körzetében - mint érintett földrajzi piacon (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) - gazdasági erőfölényben van (Tpvt. 22. §).

26) A kábeltelevíziós vállalkozások gazdasági erőfölényes - sőt: általában természetes monopol - helyzete ellenére tevékenységükre nézve nincs megfelelő szabályozás. A távközlési törvény, valamint a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény) tartalmaz ugyan rendelkezéseket a műsorelosztó rendszerek (amelybe beletartozik a kábeltelevízió is) működésére, azok azonban alapvetően olyan technikai, adminisztratív szabályok, amely a vállalkozások piaci magatartását nem korlátozzák.

27) A médiatörvény 115. § (8) bekezdése előírja, hogy a műsorelosztó rendszerekre olyan szabályozást kell kialakítani, hogy az újonnan kiépülő rendszerek, illetve a már meglévő rendszerek további kiépítése megfeleljen a korszerű adatátvitel követelményeinek. Annak ellenére, hogy a törvény által előírt szabályozás még nem történt meg, 1996. évtől megkezdődött, és ma is folyik a kábeltelevíziós hálózatok technikai korszerűsítése: a korábbi soros rendszerek olyan szélessávú, csillagpontos rendszerré történő átalakítása, amely a kábeltelevízió mellett alkalmas más távközlési szolgáltatás nyújtására. A korszerűsítés olyan jelentős tőkebefektetést igényel, amivel a soros rendszerek korábbi kialakítói és üzemeltetői általában nem rendelkeznek. Ezért évek óta tart a kábeltelevíziós hálózatok befektetők általi felvásárlása.

IV.

A vizsgálat

A vizsgálói indítvány

28) A vizsgáló a Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben az engedély megadását indítványozta, mert

• -

  az összefonódás ugyan az érintett piacon a jövőben várható változásokat figyelembevéve, a gazdasági erőfölény megerősödésével jár, azonban

• -

  az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból fakadó hátrányt.

29) Figyelemmel arra, hogy az MkTV Kft. kérelmét késve nyújtotta be indítványozta napi ötezer forint bírság kiszabását.

A kérelmező álláspontja

30) Az MkTV Kft. hivatkozott arra, hogy a távközlési piac liberalizációját követő szabályozás mellett a hálózattal rendelkező vállalkozásnak kötelezettsége lesz más vállalkozások részére a hálózatához való hozzáférés lehetőségét biztosítani, mire tekintettel sem a MATÁV sem az MkTV Kft. nem lesz gazdasági erőfölényben. A hálózathoz való hozzáférés lehetősége - álláspontja szerint - azt is eredményezi, hogy a liberalizációt követően nem az adott hálózat működési körzete, hanem Magyarország egész területe minősül a kérelme szerinti összefonódással érintett földrajzi piacnak.


31) Hivatkozott arra is, hogy a távközlési törvényt módosító 1999. évi LXVI. törvény - az MkTV Kft-re egyébként személyileg nem kiterjedő - 11. § (2) bekezdése hálózatvásárlási korlátozást vezetett be a koncessziós távbeszélő társaságok részére, amely azonban nem vonatkozik a harmincezer alatti lélekszámú településekre. Álláspontja szerint ez azt jelzi, hogy a törvényalkotó szerint a fentinél kisebb lélekszám esetén az összefonódás hatása még a jövőbeni hozzáférés piacán is jelentéktelen, illetve annak előnyei (korszerűsítés a méretgazdaságosság tekintetében kevésbé vonzó területen) meghaladják azt a hátrányt, hogy a két hálózat azonos vállalkozáscsoport kezébe kerülne.


32) A kérelem késedelmes teljesítésével kapcsolatosan a kérelmező hivatkozott arra, hogy az igen rövid idő alatt megvalósított nagyszámú hasonló tranzakcióra tekintettel nem volt abban a helyzetben, hogy a Tpvt. által előírt határidőt maradéktalanul betartsa.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

33) A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. A Versenytanács gyakorlata (Vj-12/1999.) szerint vállalkozás-résznek minősül az eszköz és/vagy jogok olyan együttese, amely az azt megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és/vagy jogokkal együtt adott áru (szolgáltatás) tekintetében elégséges feltétele a piaci tevékenység végzésének. E feltételnek a kábeltelevíziós hálózat megvásárlása és annak előfizetőinek átvétele nem vitathatóan megfelel, ezért ezek MkTV Kft. általi megszerzése vállalkozások összefonódásának minősül.

34) A Tpvt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az engedélykérési kötelezettség fennállásának
a) szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy az összefonódással érintett vállalkozások együttes előző évi nettó árbevétele meghaladja a tíz milliárd forintot;
b) elégséges feltétele pedig az, hogy az irányítás alá kerülő vagy beolvadó vállalkozás (amelybe a Versenytanács kialakult gyakorlata - Elvi állásfoglalások 30., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám - szerint a vállalkozás-rész is beletartozik)
ba) előző évi nettó árbevétele meghaladja az ötszáz millió forintot, vagy annak
bb) előző évi nettó árbevételével együtt két év alatt ugyanaz a vállalkozás ötszáz millió forintot meghaladó összefonódást valósított meg.

35) A rendelkezésre álló nettó árbevételi adatok (lásd: 7., 10. és 11. pont) alapján megállapítható volt, hogy

• -

  az összefonódással érintett vállalkozások - a Tpvt. 26. § alapján: a MATÁV-csoport (290 milliárd forint) és a Művelődési Központ kábeltelevíziós hálózata (6,9 millió forint) - 1998. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot (szükséges feltétel);

• -

  az MkTV Kft. által a kérelem szerinti összefonódást megelőző két évben megvalósított 497,3 millió forint nettó árbevételt kitevő összefonódások és a Művelődési Központ kábeltelevíziós hálózata 6,9 millió forintos nettó árbevételének összege pedig az ötszáz millió forintot (elégséges feltétel), ezért

a kérelem szerinti összefonódás engedélykötelesnek minősül.


36) Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. 24. § (2) bekezdés szerinti (lásd: 33. bb. pont) rendelkezés alkalmazásakor nemcsak az összefonódás közvetlen résztvevője (jelen esetben: a vállalkozás részt befogadó MkTV Kft.) által megvalósított előző két évi összefonódásokat kell figyelembevenni, hanem az adott közvetlen résztvevőhöz a Tpvt. 26. § (3) bekezdése alapján kapcsolódó valamennyi közvetett résztvevő (jelen esetben: a MATÁV-csoport) által megvalósított összefonódásokat is. Következik ez abból, hogy a Versenytanács gyakorlata (Elvi állásfoglalások 28., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám) szerint a vállalkozás (közvetett) irányítási joggal rendelkezik az általa irányított vállalkozás által irányított vállalkozások felett, mire tekintettel a MATÁV-csoport bármely tagja által megvalósított összefonódás a MATÁV szempontjából is összefonódásnak minősül. Az adott esetben ezt a Versenytanács szükségtelennek ítélte vizsgálni, mert a közvetlen résztvevő MkTV Kft. összefonódásai önmagukban megalapozták az engedélykérési kötelezettséget.

VI.

Az engedélyezés

37) A Tpvt. 31. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon, illetve ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat.


38) Az összefonódással érintett piac(ok) az(ok), amely(ek)en az érintett vállalkozások piaci tevékenységet fejtenek ki. Az összefonódásnak elvileg akkor lehet hatása a gazdasági erőfölényre, illetve általában a gazdasági versenyre, ha az összefonódással érintett, korábban egymástól független vállalkozások

a) azonos piacon tevékenykednek, illetve a jövőben várhatóan tevékenykednek majd, és így összefonódásuk esetén csökken az egymással versenyben (lehetséges versenyben) álló vállalkozások száma (növekszik a koncentráció), nehezedik a piacralépés; vagy ha

b) olyan vertikális (vevő-eladó) kapcsolatban állnak egymással, ami érdekeltséget teremt pl. arra, hogy az összefonódásban résztvevő valamelyik fél, a másik fél versenytársai (lehetséges versenytársai) számára hátrányos piaci helyzetet teremtsen (illetve nehezítse azok piacralépését).

A jelenlegi piaci feltételek

39) A jelenlegi piaci körülmények között az összefonódással érintett árupiacnak a kábeltelevíziós szolgáltatás, földrajzi piacnak pedig a Művelődési Központ kábeltelevíziós hálózatának működési körzete minősül.

40) Az előzőekben (lásd 23-25. pont) részletesen kifejtettek alapján a kábeltelevíziós vállalkozás általános esetben működési körzetében gazdasági erőfölényes helyzetben van, és a Versenytanács a Művelődési Központ kábeltelevíziós hálózata esetében sem talált olyan körülményeket, amely alapján gazdasági erőfölényes helyzete megkérdőjelezhető volna.

41) A Művelődési Központ kábeltelevíziós hálózata szempontjából nézve ezért a gazdasági erőfölényes helyzetet nem az összefonódás hozza létre, az összefonódás következménye csupán az, hogy más vállalkozás (az MkTV Kft.) kerül gazdasági erőfölényes helyzetbe. Az a körülmény, hogy az MkTV Kft. egy jelentős tőkeerejű vállalkozáscsoport tagja, elvileg tovább erősítheti a gazdasági erőfölényes helyzetet az érintett piacon. Ezen elvi hátrányt azonban a Versenytanács álláspontja szerint meghaladják azok a kérelmező által hivatkozott előnyök (lásd 5. pont), amelyek jelentős részben szintén a nagyobb tőkeerőből fakadnak.

42) Mindezek alapján a Versenytanács - egyezően a kérelmező álláspontjával és a vizsgálati jelentésben foglaltakkal - úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi piaci feltételek fennmaradása esetén nem lenne ok a tervezett összefonódás megtiltására.

A liberalizáció hatásai

43) A Tpvt. összefonódás engedélyezési rendelkezéseinek célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak módja legyen mérlegelni, hogy a gazdasági verseny szempontjából mi kedvezőbb: az összefonódás engedélyezése vagy annak megtiltása. Mindez már önmagában is jelzi, hogy az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzet, illetve az összefonódás arra gyakorolt hatásainak értékelése nem lehet statikus, a vizsgálatnak ki kell terjednie a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra. Ebből kiindulva, figyelemmel arra is, hogy eldöntött tény a távközlés 2002. évtől történő liberalizálása, a Versenytanács olyan gyakorlatot alakított ki (Vj-107/1998.), hogy a távközlési piacot érintő összefonódások versenyhatását nemcsak a jelenlegi piaci (szabályozási) körülmények között vizsgálja, hanem a liberalizációt követően megváltozó feltételek mellett is.

44) A kérelem szerinti összefonódás szempontjából az alábbi két - a liberalizációból fakadó - változás bír elsősorban jelentőséggel.

44.1 A közcélú távbeszélő szolgáltatásra kapott kizárólagosságok lejártával megszűnik a közcélú távbeszélő- és a kábeltelevíziós piac jelenlegi elkülönültsége, mert mód lesz távbeszélő szolgáltatás nyújtására, azokon a kábeltelevíziós hálózatokon, amelyek a médiatörvény előírásaival összhangban megfelelnek a korszerű adatátvitel követelményeinek (részletesen lásd: 27. pont).

44.2 Áruvá válik a távközlési hálózathoz való hozzáférés biztosítása. Sőt: a hálózatépítés magas beruházási költségei miatt a liberalizációt követően a végfelhasználónak nyújtott szolgáltatások piacán új szereplők piacralépése csak a meglévő hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása esetén valószínűsíthető.

45) Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a liberalizációt követő piaci körülmények között a kérelem szerinti összefonódással érintett árupiacnak minősül a hálózathoz való hozzáférés is, mégpedig nem kizárólag a kábeltelevíziós hálózathoz, hanem általában a távközlési hálózatokhoz való hozzáférés.

46) Ilyen összefüggésben meghatározó jelentőséggel bír az a körülmény, hogy az összefonódással érintett földrajzi piacon a kábeltelevíziós hálózat egy olyan vállalkozáscsoport (a MATÁV) tagjának kezébe kerül, amely az adott területen a közcélú távbeszélő hálózattal is rendelkezik. Ez a körülmény a jelenlegi állapothoz képest, amikor különböző vállalkozások rendelkeznek a két hálózattal a Versenytanács álláspontja szerint a gazdasági erőfölény olyan erősödését eredményezi, ami akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fejlődését.


47) Nem osztotta a Versenytanács a kérelmező azon álláspontját, hogy a liberalizációt követően várhatóan életbelépő szabályozás - mely szerint a hálózattal rendelkező vállalkozásnak kötelezettsége lesz a hozzáférést más vállalkozások részére biztosítani - önmagában megszünteti a hálózat tulajdonosának (az adott esetben: a MATÁV-csoportnak) a gazdasági erőfölényes helyzetét. A szabályozás ugyanis nem változtat azon a tényen, hogy az adott földrajzi területen a hálózathoz való hozzáférés, mint áru kizárólag a MATÁV-csoporttól lesz beszerezhető, amit a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja gazdasági erőfölényes helyzetnek minősít. A szabályozás célja éppen az, hogy jogi értelemben megvalósult liberalizáció ellenére gazdasági erőfölényben maradó hálózattulajdonos visszaélési lehetőségét korlátozza. A tapasztalatok azonban egyértelműen igazolják, hogy szabályozással nem lehet olyan mérvű hatékonysági kényszert és azáltal társadalmi jólétet teremteni, mint amilyen mértékűt - az igénybevevők számára alternatívaként jelen lévő piaci szereplő(k) révén - a jól működő versenypiac képes biztosítani.


48) A kérelmező azon megközelítésével kapcsolatosan, mely szerint a liberalizációt követően a hálózathoz való hozzáférés földrajzi értelemben országos piaccá válik, a Versenytanács az alábbiakra hívja fel a figyelmet. Nem vitatható, hogy az országos méretben egybekapcsolódó közcélú vezetékes távbeszélő hálózat esetében meghatározó jelentősége van annak, hogy valamely vállalkozás az összes magyarországi előfizető milyen hányadával rendelkezik. Minél több előfizetője van, annál valószínűbb, hogy a távközlési piac más szereplői számára kikerülhetetlenné válik annak következtében, hogy a távközlési kapcsolat kezdeményezője és célzottja közötti kapcsolat csak közreműködésével (az általa nyújtott összekapcsolási szolgáltatás révén) valósulhat meg. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy valamely hálózattal nem rendelkező vállalkozás számára fontossá válhat egy adott földrajzi körzet hálózatához való hozzáférés. Ilyen szempontból pedig már jelentőséggel bír az, hogy a körzetben egy vagy két hálózat van, illetve, ha két hálózat van, akkor azok azonos vállalkozás-csoport kezében vannak-e vagy sem. Ezért a Versenytanács a liberalizációt követően áruvá váló hálózati hozzáférés szempontjából az összefonódással érintett piacnak tekintette a Művelődési Központ kábeltelevíziós hálózata által lefedett földrajzi területet.


49) Az előzőekben általánosságban kifejtettekhez képest a Művelődési Központ hálózata több sajátossággal is bír, elsősorban abból adódóan, hogy kis területen helyezkedik el és nincs elszigetelve környezetétől. Ebből adódóan egyrészt a közelben tevékenykedő kábeltelevíziós vállalkozásoknak gazdaságos lehet hálózatokat kiterjeszteni rá (lásd: 24. pont), másrészt csak igen korlátozott mértékben lehet képes a liberalizációt követően a vezetékes távközlési hálózat alternatíváját képezni.


50) Mindezek alapján a Versenytanács - egyezően a vizsgálati jelentéssel - arra az álláspontra helyezkedett ugyan, hogy a kérelem szerinti összefonódás által létrehozott helyzetet - az, hogy az adott földrajzi területen kizárólag a MATÁV-csoport rendelkezik majd távközlési szolgáltatás nyújtására alkalmas hálózattal - gazdasági erőfölényt erősít meg, ezt azonban csak csekély súlyú hátrányként értékelte.

Az előnyök

51) A Versenytanács elöljáróban szükségesnek tartja leszögezni, hogy nem osztja a kérelmező azon álláspontját, mely szerint a távközlési törvény azon rendelkezése, amely csak a harmincezer fő feletti településeken tiltja a helyi koncessziós távközlő vállalkozásnak kábeltelevíziós hálózat szerzését, automatikusan azt is jelenti, hogy a két hálózat egy kézbe kerülésének előnyei a Tpvt. szempontjából meghaladják annak hátrányait. A Versenytanács álláspontja szerint a távközlési törvény fenti rendelkezése nem menti fel a Gazdasági Versenyhivatalt azon kötelezettsége alól, hogy egyedileg vizsgáljon minden - a Tpvt. VI. fejezete alapján engedélyköteles összefonódásnak minősülő - hálózatszerzést.

52) Nem vitatható ugyanakkor az, hogy a MATÁV-csoport technikai felkészültséget tekintve és pénzügyileg is lényegesen kedvezőbb helyzetben van a hálózat korszerűsítése tekintetében, mint a Művelődési Központ. Ilyen összefüggésben a Versenytanács nem is vitatja azt, hogy a MATÁV-csoport képes a kérelmező által hivatkozott előnyök (lásd: 5. pont) megvalósítására. Álláspontja szerint azonban ezek az előnyök a Tpvt. 30. § (2) bekezdése szempontjából csak akkor vehetők figyelembe, ha megvalósulásukra az összefonódást követően kialakuló piaci helyzet objektíve kínál nagyobb esélyt, vagyis

• -

  az említett korszerűsítések végrehajtása nem csak szándékában, hanem érdekében is áll a MATÁV-csoportnak, illetve

• -

  a piaci körülmények kényszerítik azok megvalósítására.

53) Általános esetben egy távbeszélő hálózattal már rendelkező vállalkozásnak (mint a MATÁV-csoport) csak igen korlátozott érdekeltsége lehet abban, hogy azonos földrajzi területen saját távbeszélő hálózatával párhuzamosan egy másik hálózatot is kétirányúvá fejlesszen, és verseny hiányában erre kellő kényszer sincs. A Művelődési Központ kábeltelevíziós hálózatának előzőekben vázolt sajátos helyzetéből adódóan azonban a közelben tevékenykedő más kábeltelevíziós társaságoknak gazdaságos lehet hálózatukat kiterjeszteni rá, aminek nyilván nagyobb az esélye, ha a meglévő szolgáltató (az MkTV Kft.) nem nyújt megfelelő színvonalú szolgáltatást, vagyis ha a hivatkozott előnyök nem valósulnak meg.

54) Összegezve: a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az összefonódásnak nem csak lehetséges hanem - az összefonódással érintett földrajzi piac előzőekben említett sajátosságaiból adódóan - ténylegesen is nagy valószínűséggel bekövetkező olyan előnyei vannak, amelyek érezhetően meghaladják, az összefonódás - szintén az érintett piac sajátosságaiból fakadóan - csekély mértékű hátrányait.

Kapcsolódó versenykorlátozás

55) Az Adásvételi Szerződés V. 3. pontjában a Művelődési Központ vállalja, hogy három éven át nem lép fel az MkTV Kft. versenytársaként. E versenymentességi (versenytilalmi) kikötés nem vitathatóan beleütközik a Tpvt. 11. §-ába, mely szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását célozza, vagy ilyen hatást fejt ki.


56) A Tpvt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint az összefonódáshoz adott engedély kiterjed azokra a versenykorlátozásokra is, amelyek nélkül az összefonódás ésszerűen nem hajtható végre (kapcsolódó versenykorlátozások). A Versenytanács gyakorlata (Vj-19/1999.) szerint azonban ez nem zárja ki azt, hogy az összefonódást eredményező szerződésben szereplő, a Tpvt. 11. § által tiltott versenykorlátozásokat az összefonódás engedélyezési eljárás keretében értékelni lehessen abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a Tpvt. 17. § (1) bekezdése szerinti mentesítési feltételeknek. Az azoknak való megfelelés egyben azt is jelenti, hogy az összefonódás a versenykorlátozások mellett is megfelel a Tpvt. 30. § (1)-(2) bekezdése szerinti feltételeknek.


57) Szintén kialakult gyakorlata a Versenytanácsnak, hogy vállalkozás-rész átadása esetén indokolt és mentesíthető versenykorlátozásnak minősül az átadó vállalkozás által vállalt versenymentesség (versenytilalom), ha az

• -

  időben korlátozott (általános esetben nem haladja meg az öt évet), és

• -

  az érintett áruk és a földrajzi terület tekintetében nem lépi túl az értékesített vállalkozás-rész korábbi működési területét.

58) Az előzőekre tekintettel a versenytilalom három éves időtartamát a Versenytanács nem ítélte túlzottnak, azt azonban indokolatlannak találta, hogy a Művelődési Központot terhelő versenykorlátozás túlterjed a szerződés tárgyát képező árun (kábeltelevíziós szolgáltatás) és az eladott hálózat által lefedett földrajzi területen.

A döntés

59) Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntésében az összefonódást - a Tpvt. 30. § (2) bekezdésére tekintettel - engedélyezte, azzal azonban, hogy a versenytilalom (Adásvételi Szerződés V.3. pont) tekintetében csak az értékesített hálózat által lefedett földrajzi területen nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatásra terjedhet ki.


60) Megjegyzi a Versenytanács, hogy amennyiben az MkTV Kft. és a Művelődési Központ az Adásvételi Szerződés V.3. pontját változatlan tartalommal kívánják érvényesíteni, akkor ahhoz a Tpvt. 18. § (2) bekezdése alapján egyedi mentesítést kell kérniük a Gazdasági Versenyhivataltól.

VII.

Bírság

61) A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint bírság szabható ki azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti. A Tpvt. 79. § értelmében az összefonódás engedélyezési kérelem elmulasztása esetén a bírság összege legfeljebb napi tízezer forint.


62) A kérelmező kérelmét az Adásvételi Szerződés 1999. július 27-i megkötését követő 35. napon 1999. augusztus 31-én, vagyis 27 nappal a Tpvt. 28. § (2) bekezdése által előírt határidő (a szerződés megkötésének időpontjától számított nyolcadik nap) után nyújtotta be. A Versenytanács a mulasztásért - figyelembevéve, hogy az MkTV Kft. a kérelmet, ha késve is de benyújtotta - a maximálisan kiszabható 270.000.- forintnál alacsonyabb, 100.000.- forintos bírságot szabott ki.

VIII.

Eljárási kérdések

63) A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta ezért arról rendelkezni nem kellett.


64) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.

Budapest, 2000. április 4.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika