Gazdasági Versenyhivatal

Vj-194/1999/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Máttyus Ádám ügyvéd (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) által képviselt VNU Budapest Lapkiadó Rt. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező irányítást szerezzen az EKH Egyesült Kiadói Holding Kft. felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódás résztvevői

• 1)

  A kérelmező VNU Budapest Lapkiadó Rt. (a továbbiakban: VNU) részvényei 99,5 százalékban a hollandiai VNU N.V. száz százalékos leányvállalatának a VNU Magazines B.V.-nek a tulajdonában vannak, amely az Erasmus Press Kft. üzletrészeinek is száz százalékos tulajdonosa. Ez utóbbi vállalkozásnak közös irányítást biztosító 50 százalékos részesedése van a Hearst Erasmus Press Kft. üzletrészeiben. A VNU N.V. egy másik száz százalékos leányvállalata - a VNU Business International Europe B.V. - tulajdonában van a Figyelő Rt. részvényeinek száz százaléka.

• 2)

  A VNU N.V. közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló előzőekben említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: VNU csoport) 1998. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 4,1 milliárd forint volt, amelynek túlnyomórésze lapkiadási tevékenységből származott.

• 3)

  Az EKH Egyesült Kiadói Holding Kft. (a továbbiakban: EKH Kft.) és a részvények vagy üzletrészek többségének tulajdonlása, illetve menedzsment jogok alapján irányítása alatt álló hét további vállalkozás (a továbbiakban: EKH csoport) meghatározó tevékenysége szintén a lapkiadás, illetve az ahhoz szükséges - elsősorban a csoport tagjai részére teljesített szolgáltatások (nyomdai tevékenység, ingatlanhasznosítás, stb.). Az EKH csoport tagjainak 1998. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 7,3 milliárd forint volt.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

• 4)

  Magyarországon 300-350 kiadó mintegy 3000 nyomtatott sajtóterméket (lapot) ad ki. A lappiacon a kisebb-nagyobb hazai kiadók mellett jelen vannak olyan jelentős multinacionális versenytársak is, mint a Bertellsmann, az Axel Springer, a Marquárd vagy a Ringier.

• 5)

  A lapok által biztosított szolgáltatás igénybevevője (a fogyasztó) részint az olvasó, részint pedig a lapban hirdető vállalkozások és magánszemélyek.

• 6)

  Az olvasó szempontjából a lapoknak két alapvető - egymással nem helyettesíthető - csoportja különböztethető meg:

• • -

    a főként híreket, politikai, társadalmi, közéleti témákat tartalmazó napilapok , valamint

• • -

    a nagyobb részt szórakoztató és az életmóddal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó (heti, havi) magazinok

• 7)

  A napilapok között - figyelemmel azok árára, főbb árujellemzőire (a lapban szereplő témákra) - a helyettesíthetőség viszonylag erős.

• 8)

  A magazinok túlnyomó többsége egy-egy speciális témával (pl. sport) foglalkozik, illetve egy-egy jól körülhatárolható társadalmi csoport (pl. gyermekek) igényeinek kielégítését célozza meg, és áruk is meglehetősen széles határok között szóródik. Ezért a magazinok között a helyettesítés - az azonos tematikájú lapok kivételével - igen korlátozott. Ugyanakkor e körben jelentős az úgynevezett kínálati helyettesíthetőség azáltal, hogy a nagyobb kiadók rövid időn belül képesek új magazinokat indítani, ami lehetséges versenytárssá teszi őket olyan területen is, ahol ténylegesen nincsenek jelen.

• 9)

  Az EKH- és a VNU csoportnak az értékesített példányszámok alapján számított részesedését a főbb laptípusokra nézve a Táblázat mutatja be.

Táblázat

Az EKH- és a VNU csoport 1998. évi részesedése az egyes laptípusokból

- az értékesített példányszámok alapján -

• 10)

  Négy olyan laptípus van, amelyben az EKH- és a VNU csoport is rendelkezik kiadvánnyal.

  10.1. A szórakoztató és szolgáltató magazinok között az EKH csoportnak két (közte az önmagában 23 százalékos részesedésű Nők Lapja), a VNU csoportnak pedig három kiadványa van. A legnagyobb versenytárs a Kiskegyed, amelynek részesedése 19,2 százalék.
  
  10.2. A gasztronómia magazinok közül a VNU csoport kettőt, az EKH csoport pedig egyet ad ki. Ebből a laptípusból további öt, tartalmában teljesen hasonló kiadvány kapható, melyek közül a Kiskegyed Konyhája és a Magyar Konyha a legnagyobb 21, illetve 22,5 százalékos részesedéssel.
  
  10.3. Lakberendezési és barkács magazinból az EKH- és a VNU csoport egyaránt két kiadványt jelentet meg. További hét hasonló témájú lap kapható, köztük a Lakáskultúra, amelynek részesedése 20,9 százalék.
  
  10.4. Az ifjúsági és gyermekmagazinokat jelenleg már csak az EKH csoport ad ki, mert a VNU csoport a 7,7 százalékos részesedésű Ifjúsági Magazint eladta az IQ Press kiadónak.

• 11)

  A hirdetők szempontjából - bár szükségszerűen vannak speciális olvasói réteget megcélzó hirdetések is - az egyes lapok között lényegesen nagyobb a helyettesítési lehetőség, mint az olvasók szempontjából. Emellett a hirdetőknek számos olyan eszköz áll rendelkezésére, amelyek révén árujukat megismertethetik (televízió, hirdetőtábla, stb.).

III.

A kérelem

• 12)

  Az EKH Kft. üzletrészeinek 76 százalékos tulajdonosa a Setara Stiftung úgy döntött, hogy kétfordulós zártkörű meghívásos versenyeztető eljárás keretében teljes, az EKH Kft-ben meglévő üzletrészét elidegeníti. Miután az EKH Kft. tulajdonában van saját 24 százalékos üzletrésze, így a Setara Stiftung 76 százalékos üzletrészének megvásárlása a teljes üzletrész megszerzését jelenti.

• 13)

  A Setara Stiftung a kétfordulós pályázat nyertesével, a VNU-val kötötte meg az üzletrész adásvételi szerződést, melyhez - mint vállalkozások összefonódásához - a VNU a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

• 14)

  A VNU kérelmében hivatkozott arra, hogy az összefonódás nem hoz létre, illetőleg nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a verseny fennmaradását vagy fejlődését.

IV.

Az indítvány

• 15)

  A Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készült jelentésben a vizsgáló az összefonódás engedélyezését indítványozta.

V.

Az engedélyezés

• 16)

  Az összefonódás résztvevőinek (a VNU- és az EKH csoport tagjainak) 1998. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot, az irányítás alá kerülő EKH csoporté pedig az 500 millió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódás engedélykötelesnek minősül.

• 17)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 18)

  Az összefonódással érintett piac(ok) azok, amely(ek)en az érintett vállalkozások piaci tevékenységet fejtenek ki. Az összefonódásnak elvileg akkor lehet hatása a gazdasági erőfölényre, illetve általában a gazdasági versenyre, ha az összefonódást megelőzően egymástól független vállalkozások

• • -

    azonos piacon tevékenykednek, és így az összefonódás esetén csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma (növekszik a koncentráció), vagy ha azok;

• • -

    egymással vertikális (vevő-eladó) kapcsolatban állnak (állhatnak).

• 19)

  A Versenytanács az olvasók szempontjából az összefonódással érintett árupiacnak (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) a 6-8. pontokban foglaltak alapján a 9. pont Táblázata szerinti laptípusokat tekintette. Az áru jellegéből adódóan az érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) értelemszerűen Magyarország egész területe, így az említett Táblázatban foglalt adatok egyben érintett piaci részesedést is kifejeznek.

• 20)

  A Táblázat szerint négy olyan laptípus van, amelyben az EKH- és a VNU csoportnak is volt kiadványa 1998. évben. A Versenytanács azonban érdemben csak három piaccal foglalkozott, mert az ifjúsági- és gyermekmagazinok körében a VNU csoport jelenleg már nem ad ki lapot (lásd 11.4. pont), így az összefonódás ezen a piacon nem növeli a koncentrációt.

• 21)

  A másik három piacon (szórakoztató- és szolgáltató magazinok; gasztronómiai magazinok; lakberendezési és kulturális magazinok) kialakuló 45-50 százalék közötti piaci részesedés általános esetben akadályát képezheti a hatékony verseny fennmaradásának, fejlődésének. Az adott piacokon azonban a Versenytanács ezt nem valószínűsítette, mert

• • -

    egyrészt mindhárom piacon olyan jelentős részesedéssel bíró versenytársi kiadvány(ok) van(nak) jelen, amelyek biztosítják a gazdasági verseny fennmaradását;

• • -

    másrészt a gazdasági versenyt erősíti az, a fenti piaci részesedésekben nem tükröződő körülmény, hogy a magazinok tekintetében jelentős a kínálati helyettesítés.

• 22)

  A hirdetők szempontjából az összefonódással érintett árupiac nem lehet szűkebb, mint a nyomtatott médiapiac egésze, vagyis a résztvevők együttes piac részesedés legfeljebb 13,5 százalék (lásd: 9. pont Táblázat), ami a Versenytanács álláspontja szerint a gazdasági verseny szempontjából nem aggályos.

• 23)

  A vertikális kapcsolatok tekintetében az járhat versenyproblémával, hogy az EKH csoport rendelkezik a lapelőállításhoz szükséges nyomdával. Miután azonban a nyomda gyakorlatilag kizárólag az EKH csoport többi vállalkozása részére nyújt szolgáltatást, és még a csoport teljes igényét sem tudja kielégíteni, a Versenytanács álláspontja szerint az összefonódásnak vertikális szempontból sem lehetnek káros versenyhatásai.

• 24)

  Mindezek alapján a Versenytanács - a Tpvt. 30. § (2) bekezdésére tekintettel - a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja alapján hozott döntésében a kérelem szerinti összefonódást engedélyezte.

VI.

Eljárási kérdések

• 25)

  Az ügyfelek (a kérelmező és az irányítás alá kerülő EKH Kft., amelyre a kérelem vonatkozik) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával tárgyaláson kívül hozta meg.

• 26)

  A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 27)

  Az ügyfelek jogorvoslati jogát a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. március 13.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika