Vj-211/1999/27
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Lakatos Péter ügyvéd (1075 Budapest, Madách I u. 14.) által képviselt UPC Magyarország Kft. (1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban -tárgyaláson kívül - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát - az előfizetési díjak tekintetében - a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Ezt meghaladóan a határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Indoklás
I.
A UPC Magyarország Kft. 1999. szeptember 1-jén alakult a korábbi Kábelkom és Kábeltel csoportba tartozó gazdasági társaságok beolvadásával, azok jogutódjaként.
Fő profilja a kábeltelevíziós, telekommunikációs - ezen belül kábeltelevízió, rádió, internet és adatátviteli - szolgáltatás. Magyarország legnagyobb műsorelosztó vállalkozása, 500 ezer előfizetővel rendelkezik. Budapest legtöbb kerületében, valamennyi jelentősebb városban és néhány kisebb településen szolgáltat.
1998-tól a jogelőd működési területén már megkezdte a szélessávú HFC kábelkommunikációs hálózattá történő átépítést. Célja egy olyan, második generációs csillagpontos kábelrendszer kiépítése, mely alkalmas internet és adatátvitel, a későbbiekben telefonszolgáltatás fogadására, alkalmazására is. Az 1999-ben átvett cégek jelentős különbségeket mutattak mind a rendszerek műszaki állapotában, mind a szolgáltatásért megállapított árak, a költségek struktúrája tekintetében.
Eljárás alá vont vállalkozás célja, hogy egységes szolgáltatási tartalmat és árakat alakítson ki, amely a fentiek miatt több évre elhúzódva jelenik meg; egyes területeken ugyanis az árak mértékében eltérések mutatkoznak, mert a korábbi tulajdonosok (pl. az önkormányzatok) vagy nem voltak érdekeltek a nyereséges gazdálkodásban vagy a hosszú távú megtérülést biztosító működésben, illetőleg az árképzésben nem voltak tekintettel az eszközök elhasználódására.
II.
Az eljárás alá vont vállalkozás üzleti tervében megtérülés alapú árképzést alkalmaz. Részletes költségvetési tervet készít - az előző évet bázisnak tekintve - havi részletességgel, ahol figyelemmel van az előfizetők számára, a várható költségek alakulására, és szétválasztva az internetezés és a televízió szolgáltatás díját, bontja a beruházási költséget.
A fentiek területenkénti összegzésével alakul ki a díjmeghatározás, amely az alábbi elemekből áll:
- -
közvetlen költségek (programdíj, műsordíj, HIF-díj),
- -
közvetett költségek, közöttük amortizáció: a tárgyi eszközök
elhasználódását a nyereség tervezésénél nem az 1996. évi LXXXI. törvényben írt 8 %-os leírási kulcsot használja, hanem 6-8 éves avulással számol; (nem terheli az előfizetőre az egyszeri átépítési költséget, de a beruházási költségek időben elhúzódó megtérülését biztosítja).
2000. évben a díjemelés az alábbi változásokat tartalmazta:
a) soros rendszernél 9,5-28,6 %, (20 % feletti emelés Gyöngyös, Pécs, Szolnok) átlagban 11,6 %,
b) csillagpontos rendszernél
ba) lifeline 8,4-47,1 % (40 % feletti emelés Székesfehérvár, Tatabánya)
átlagban 17,3 %.
bb) a BASIC programcsomag: 9,2 - 25,4 % (20 % felett Veszprém,
Várpalota, Budapest IX, X. kerülete),
átlagban 15,4
bc) az EBS (bővített) 9,5- 29,5 %, (20 % feletti emelés Eger, Miskolc,
Nagykanizsa, Nyíregyháza, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár, Mór,
Szombathely, Veszprém)
átlagban 20,7
Összességében - valamennyi programcsomagot illetően - az árak emelése
18,2 %-os volt.
A programcsomagok összeállításai:
A legnézettebb magyar kereskedelmi adók (RTL Klub, TV2) szerepeltek az alapcsomagban Budapest, Salgótarján, Nagykanizsa, Sopron,
Székesfehérvár, Mezőtúr, Várpalota városban, Miskolcon és vonzáskörzetében; csak a bővített csomagban voltak elérhetők Debrecen, Dunaújváros, Eger, Nyíregyháza, Pécs, Komló, Sopron (300 Mhz) Mór, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém városban.
III.
Az eljárás alá vont jogelődei közül több ellen indult versenyfelügyeleti eljárás az 1999. évi díjmegállapítás és a programcsomag összeállítása miatt, utóbbi esetben azért, mert a két legjelentősebb magyar kereskedelmi adót csak a legdrágább, EBS (bővített) programcsomagban biztosította. A Versenytanács előtt az eljárások egy része szünetelés után megszüntetésre került, mert az eljárás alá vont szolgáltató vállalta, hogy a szünetelés időtartama alatt a két műsort átteszi a BASIC (alap) csomagba. Más ügyekben a Versenytanács emiatt a jogsértést megállapította, de a magatartás folytatásától azért nem tiltotta el a szolgáltatót, mert a
Vj- 175/1998. sz. ügyben az UPC érdekcsoport jelezte, hogy változtatni akar a programcsomag összetételén, és annak feltételeit - teljes rendszerére - kidolgozza; így valószínűsített, hogy az érdeksérelem rövid ideig tart. Az 1999. évi programcsomag összetételre vonatkozó rendelkezést, illetőleg, hogy a két említett adó 2000-ben melyik csomagban szerepelt, az alábbi táblázat tartalmazza:
(Ahol eljárás alá vont tervezi a változást, a dátum fel van tüntetve.)
|
Helység |
1999. év |
2000. év (RTL Klub, TV2) |
|
Budapest |
Kábeltel (jogelőd) Vj-175/1998. sz. határozat az eljárást megszüntette, szünetelés után a két kereskedelmi műsor az alapcsomagba került |
B |
|
Debrecen |
|
EBS október |
|
Dunaújváros |
|
EB S |
|
Eger |
|
EB S |
|
Salgótarján |
|
B |
|
Miskolc |
Jogelőd terhére a Vj-4/1999. határozat jogsértést állapított meg, mert magyar kereskedelmi adót csak bővített csomagban kínált. |
RTL: B
|
|
Gyöngyös |
|
B |
|
Nagykanizsa |
Jogelőd terhére a Vj-2/1999. sz. határozat jogsértést állapított meg, mert magyar kereskedelmi adót csak bővített csomagban kínált. |
B |
|
Mór |
|
EBS |
|
Nyíregyháza |
Jogelőd terhére a Vj-5/1999. sz. határozat jogsértést állapított meg, mert magyar kereskedelmi adót csak bővített csomagban kínál. |
EBS |
|
Pécs |
|
EBS október 1. |
|
Sopron |
|
EBS október 1.
|
|
Székesfehérvár |
Jogelőd terhére a Vj-62/1999. sz.
|
B |
|
Szolnok |
|
EBS |
|
Szombathely |
Jogelőd ellen az eljárást a Versenytanács Vj-23/1999. szám alatt megszüntette, mert a programcsomag változtatásának eleget tett. |
750 MHZ., EBS
|
|
Tatabánya |
|
EBS |
|
Veszprém |
|
EBS |
IV.
A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont 2000. évi díjemelése eltúlzottnak tekinthető-e, mellyel megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt. 21.§ a) pontját; továbbá a programcsomagok kialakítása és kínálata terén korlátozta-e a fogyasztók választási szabadságát, amely ugyancsak az előző törvényhelyet sértheti.
A vizsgálat az alábbi következtetésekre jutott:
Az erőfölényes helyzet a korábbi eljárásokra tekintettel igazolt.
A díjat illetően az volt a megállapítása, hogy az nem tekinthető eltúlzottnak, így nem jogszerűtlen. Az eljárás alá vont vállalkozás tervében szereplő adatokat kontrollálva elfogadta a közvetlen költségeket továbbá az amortizációt is, míg az egyéb költségek és haszon tekintetében a költséget az 1999. évi inflációval emelte. Ilyen módszerrel mindazon területeken, ahol az eljárás alá vont jelentősebb áremelést hajtott végre, elvégezte a számítást melynek eredménye, hogy a tényleges és a számított ár közötti különbség nem tekinthető olyan mértékűnek, amely tisztességtelennek minősülne.
Részleteiben: a csillagpontos EBS programcsomagnál az új műsorkínálat jelentős költségvonzattal járt, (kb. 40 %). A hálózati rekonstrukciós bővítés miatt az amortizáció az egy előfizetőre eső 65.-Ft-os értékről 225.-Ft-ra emelkedett. A részpiacok legtöbbjében az átlaghoz igen közeli díjemelés történt. A miskolci és nagykanizsai áremelés tekintetében végzett kontrollszámításokat, melynek eredményét az alábbi táblázatoktartalmazzák.
Miskolc EBS csomag
1. táblázat
|
Megnevezés |
1999. |
2000. |
Számított |
|
Nettó díj |
1108 |
1435 |
1474 |
|
Közvetlen költség programdíj |
347 |
483 |
483 |
|
Amortizáció |
65 |
225 |
225 |
|
Egyéb Közvetett ktg. |
696 |
727 |
766 |
Nagykanizsa EBS csomag
2. táblázat
|
Megnevezés |
1999. |
2000. |
Számított |
|
Nettó díj |
1275 |
1634 |
1667 |
|
Közvetlen költség |
354 |
500 |
500 |
|
Amortizáció |
65 |
225 |
225 |
|
Egyéb Közvetett ktg. |
856 |
909 |
942 |
A BASIC programcsomag díjemelését elsősorban az amortizációs költség növekedése okozta, míg műsorköltségek az inflációt némileg meghaladó mértékben növekedtek. A legnagyobb díjemelés Újpesten és Veszprémben történt, kontrollszámítások azonban nem támasztották alá a tisztességtelenül magas árat:
Újpest BASIC csomag
|
Megnevezés |
1999. |
2000. |
Számított |
|
Nettó díj |
629 |
789 |
877 |
|
Közvetlen költség |
110 |
153 |
153 |
|
Amortizáció |
65 |
225 |
225 |
|
Egyéb Közvetett ktg. |
454 |
411 |
499 |
Veszprém BASIC csomag
|
Megnevezés |
1999. |
2000. |
Számított |
|
Nettó díj |
643 |
738 |
951 |
|
Közvetlen költség |
46 |
141 |
141 |
|
Amortizáció |
65 |
225 |
225 |
|
Egyéb Közvetett ktg. |
532 |
372 |
585 |
A Lifeline csomag díja egyes területeken valóban jelentősen növekedett, azonban a végeredmény (250.-Ft) semmiképpen nem tekinthető eltúlzottnak.
A soros programcsomagnál is átlagosan csak az inflációval közel azonos mértékű áremelkedés történt és abszolút értékben is alacsonynak mondható. A Szolnok-Pletykafalu tekintetében elvégzett kontrollszámítás alátámasztotta a díjemelés indokoltságát.
Összegezve: az árak egységesítése irányába tett törekvés nem hozott irreális eredményt. A díjak meghatározásánál a vállalatpolitikai célok, a fogyasztói teherviselés és a tényleges költségalakulás a szempont. Mindezekre figyelemmel etekintetben az eljárás megszüntetését indítványozta.
A programcsomagok összetételét illetően megállapította, hogy az eljárás alá vont azokon a területeken, ahol a jogelődökkel szemben már versenyfelügyeleti eljárás volt folyamatban, a TV2 és RTL Klub műsorait a BASIC programcsomagba helyezte el, így biztosította az előfizetők szabad választásának lehetőségét. Ugyanakkor azonban a vizsgálatokkal nem érintett területeken ezt a változást nem hajtotta végre, itt csak egyes területeken vállalta, hogy októberig megoldja; míg ilyen kötelezettség vállalásra nem került sor pl. Dunaújváros, Eger, Nyíregyháza, Komló, Mór, Szolnok, Tatabánya vonatkozásában. Evonatkozásban a jogsértés
megállapítását és 7.000.000.-Ft bírság kiszabását indítványozta.
V.
A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban nevesítve: tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.
A törvényi tényállás megvalósulásának két konjunktív feltétele van: a gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás.
A Versenytanácsnak így azt kellett vizsgálnia, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon, valamint a díjemelés tekintetében visszaélésszerűnek minősíthető-e a magatartása.
a) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).
Az érintett piac (Tpvt. 14. §) tekintetében a Versenytanács már több határozatában részletesen kifejtette, hogy
- kábeltelevíziós szolgáltatás esetében a más műsorvételi lehetőségek (tetőantenna, műholdvevő, a kettő kombinációja, illetőleg AM-mikro) nem tekinthetők a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti ésszerű helyettesítő árunak; - a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi piac a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével egyezik meg.
A jogelődök közül számos szolgáltató ellen lefolytatott eljárásban (Vj- 6/1999., 14/1999. 62/1999., 175/1999.) árunak az eljárás alá vont által konkrétan nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást tekintette, melyet az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag a más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybe vételére elvileg is csak azok az ügyfelek térhetnek át, akiknek lakóhelye egy másik vállalkozás működési körzetével határos; ami csak Budapest egyes részeire érvényes, illetőleg olyan vidéki városokra, ahol még az egyes közösségi szolgáltatók működnek. Ez a lehetőség azonban csak az
előfizetők csekély hányadát érintheti, túlnyomó többségük részéről más szolgáltatásnak az igénybe vételére nincs lehetőség. Az AM-mikro nem helyettesítő, mert a szolgáltatás színvonala és a beruházási költség együttesen számottevően kedvezőtlenebbé teszi. Így tehát az eljárás alá vont a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja alapján gazdasági erőfölényben van. Ez azt is jelenti, hogy az eljárás alá vont piaci magatartása meghatározásakor (ezen belül árai kialakítása során) érdemben nem kell tekintettel lennie a piac többi résztvevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására, ezért erőfölényes helyzete 22. § (2) bekezdése alapján is fennáll.
A Versenytanács a visszaélést két aspektusban vizsgálta:
a) A díj tekintetében:
- tisztességtelenül megállapított eladási ár alatt a Tpvt. alkalmazásában a
Versenytanács állandó gyakorlata szerint a túlzottan magas eladási árat kell érteni, amely akkor minősül ilyennek, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozam alapján adódó (tisztességes) nyereség összegét (Vj-175/1998.).
A Versenytanács a díjakat nem találta eltúlzottan magasnak.
Az egyes területek költségfeltételei objektíve különbözőek, amely a rendszer műszaki állapotából, a beruházás volumenéből, a beépítettségből, népsűrűségből adódik. Ebből az is következik, hogy más az egy főre eső amortizáció illetőleg nyereség is, amely elvileg területenként különböző árat indokolna.
A versenyjogi megítélésnek azonban nem az a funkciója, hogy a jó árat megállapítsa, hanem viszonyítás, hogy mihez képest tisztességtelen egy ár, azaz történt-e versenyjogi torzulás. Így annak van jelentősége, hogy
- -
szerzett-e indokolatlan előnyt az eljárás alá vont vállalkozás,
- -
másrészről a fogyasztókat kizsákmányolta-e.
Egyedileg az árakat nem elemezte; egyetért a vizsgáló álláspontjával, miszerint az összességében 20 % alatti áremelés nem magas, ez az átlag költséggel összhangban áll. Az átlagárból ugyanis a közvetett költség (programdíj) szinte mindenütt ugyanannyi, hiszen az ország területén a helyi igényeknek megfelelő kisebb eltérésekkel a műsorstruktúra azonos.
Az ezt meghaladó közvetett költségek, köztük a vállalati szintű amortizáció, nem indokol területenként eltérő díjalkalmazást.
A fogyasztó szempontjából az vizsgálandó, hogy azonos áruért azonos díjat fizet-e. Ott, ahol a korábbi évhez képest az áremelés jelentős volt, a korábban megállapított ár volt olyan alacsony, amely nem fedezte a költségeket. Abszolút számban ezeken a helyeken még mindig kisebb a díj, mint az átlag, így például az EBS csomagnál Miskolcon és Nagykanizsán illetve a BASIC csomagnál Újpesten és Veszprémben. Így tehát összességében a vállalati szintű költséghez és nyereséghez képest nem eltúlzott a díj, ezért evonatkozásban az eljárást jogsértés hiányában a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a)
pontjára - megszüntette.
b) A programcsomagok összeállítása tekintetében a Versenytanács ugyancsak több határozatában kifejtette, hogy az sértheti a Tpvt. 21. § b) és f) pontját, miszerint tilos gazdasági erőfölénnyel visszaélve a termelést, a forgalmazást a fogyasztók kárára korlátozni, illetőleg az áru szolgáltatását más áru szolgáltatásától függővé tenni.
Így a legnézettebb magyar programok (TV2, RTL Klub) szolgáltatását különböző drága külföldi programok átvételétől függővé tenni azt jelenti, hogy a fogyasztókkal szemben a szolgáltató korlátozza a forgalmazást. E magatartás indokolatlanságát az is mutatja, hogy a magyar nyelvű kereskedelmi programokat csak minimális programdíj terheli. A bővített csomagot a fogyasztók nagy százaléka nem azért választja, mert a rétegigényt kielégítő különböző műsorokat nézi, hanem a magyar kereskedelmi adók miatt. Ezen megállapításokat a korábbi ügyekben történt bejelentések alátámasztották.
Megismétli azt is, hogy az egyes programok ugyan nem minősülnek önálló áruknak, tartalmát tekintve azonban, - mint árurészek összekapcsolása, illetőleg árurész szolgáltatásának korlátozása, - a tiltott árukapcsolással és a szolgáltatás korlátozással azonos módon hátrányos. Ezért ott, ahol az eljárás alá vont a két magyar kereskedelmi adót csakis a bővített programcsomagban kínálja, a gazdasági erőfölényt tiltó rendelkezésbe ütköző magatartást tanúsít. A korábbi eljárásokban arra tekintettel mellőzte jogsértés esetén a bírság kiszabását, mert az eljárás alá vont vállalatcsoport vállalta, hogy belátható időn belül biztosítja ezen
magyar kereskedelmi adókat a BASIC csomagban.
Ezen áttérésnek meg kellett teremtenie a műszaki-gazdasági feltételeit, amit az eljárás alá vont részben a jelen eljárás megindításáig megvalósított, majd szünetelés esetére vállalta, hogy Nyíregyháza, Pécs, Debrecen városban legkésőbb 2000. november 24-ig biztosítja, hogy az előfizetők az RTL Klub és a TV2 műsorát nem csak a legdrágább csomagban foghassák, és megteremti azokat a feltételeket, hogy Dunaújváros, Tatabánya, Eger, Szolnok és Mór városba 2001. évre ugyanezt a változtatást végrehajthassa. Erre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 70. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés alapján elrendelte az eljárás szünetelését 6
hónapi időtartamra.
VI.
A vizsgáló a Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján utóvizsgálatot tartott, amelynek során megállapította, hogy Nyíregyházán, Debrecenben, Pécsett és Dunaújvárosban 2000. augusztus és szeptember 1-től új műsorválasztékkal és programcsomag összeállítással jelentkezett az eljárás alá vont. Az említett két műsor a "Komfort" csomagban érhető el, amely a díjat és programszámot illetően a korábbi alapcsomag helyét elfoglaló "Start" csomagot követő második helyen áll, ezen felül van még az "Extra" és "Aktív", valamint a HBO és UPC csomaggal bővített programcsomag is. Az érintett többi városban 2000. november 30-án értesítette
előfizetőit arról, hogy 2001. januártól ugyanez a változás következik be.
Móron a korábbi három műsorcsomagból álló választékot két műsorcsomagossá alakította át - a hálózat méretére figyelemmel -, ahol a második csomagban kínál 42 csatornát.
Habár a korábbihoz képest a bázis programcsomag megszüntetésével és az új műsorcsomag összeállítással kapcsolatosan eltérő helyzet állt elő az eljárásban vizsgálthoz képest, eljárás alá vont ténylegesen megszüntette a vizsgálat tárgyát képező kifogást, azaz, hogy a három csomagos rendszer középső csomagjában nem lehetett a legnézettebb kereskedelmi tv műsorokhoz hozzáférni. Ezért indítványozta, hogy a Versenytanács szüntesse meg az eljárást.
Utalt arra is, hogy az új műsorkiosztással kapcsolatosan esetleg felmerülő új típusú problémák tekintetében VJ-126/2000. szám alatt új eljárás folyik.
VII.
A Versenytanács az utóvizsgálati jelentéssel egyezően megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás vállalását teljesítettnek kell tekinteni.
Tény, hogy időközben egy teljesen más műsorstruktúrát alakított ki, így vállalása a jelen keretek közt másként értelmezhető.
Azt a magatartást, amit a Versenytanács kifogásolt, miszerint a két nézett műsort összekapcsolta más, kevésbé nézett műsor megvásárlásával és azokhoz csak a legdrágább csomagban lehet hozzáférni, a megváltozott körülmények között lehet értékelni; minthogy az alapcsomagot követő programcsomagban nézhetővé tette ezt a két műsort, azt kellett megállapítani, hogy vállalásának eleget tett. Ezért az eljárást e vonatkozásban a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja értelmében szüntette meg.
Minthogy ezen határozat nem szerepel az érdemi határozatok között, ellene jogorvoslatnak nincs helye.
A határozat érdemi rendelkezést tartalmazó része ellen (Tpvt. 77. §) a 83. § (1) és (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálattal lehet élni.
A Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott.
Budapest, 2001. január 12.
dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Györffy István sk.
Kis Lászlóné