Gazdasági Versenyhivatal

Vj-91/2000/50

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Barna András ügyvéd (1051 Budapest, Citibank Tower Szabadság tér 7.) által képviselt Shell Gas Hungary Rt (2092 Budakeszi Szőlőskert út 11.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenykorlátozó megállapodás tilalma miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Eljárás alá vont vállalkozás 1994-ben alakult tevékenységi köre propán-bután-, propán-, butángáz palackban, tartályban való forgalmazása. Ezen a piacon van a PRIMAGÁZ Rt, TOTALGAZ és MOL Rt is. Az eljárás alá vont részesedése a palackos gáz kiskereskedelmi forgalmából 17 %, a tartályosból 7 %.


A palack és gáz-kiegészítő termékek kiskereskedését a vele szerződött kiskereskedőkön keresztül végzi. A megállapodás szerint a megbízott kiskereskedő
- helyette és nevében,
- számlájára értékesíti
kizárólag az eljárás alá vont tulajdonában álló palackokat és egyéb termékeket: (szerződés bevezetője 2.3., 2.5.)
- ennek során használhatja az eljárás alá vont nevét, (2.9.)
- a tároláshoz szükséges felszerelés az eljárás alá vont tulajdona, (4.1.)
- eljárás alá vont szállít, (5.1.)
- eljárás alá vont köti meg a biztosítási szerződést saját nevében, (7.3.)

A szerződés 1. számú Függeléke szerint:
- a palack ellátást eljárás alá vont szervezi és finanszírozza, (3.1.)
- a palack fogyasztói árát illetőleg a visszavásárlási árát és a kiegészítő szolgáltatások maximált árát meghatározza (4.1., 4.2.).
- eljárás alá vont megszervezi a reklámozási tevékenységet is (1., 2.3. pont)

3. számú Függelék:
- a kötelezően tartott kiegészítő termék javasolt fogyasztói árát meghatározza (3.4.).
- a megbízott egyéb termékeket csak eljárás alá vont jóváhagyásával árusíthat (6. pont).

A kiskereskedő az engedélyt az eljárás alá vont segítségével szerzi be (szerződés 3.2.), akinek ezután az a feladata, hogy
- kiépítse a vevőkört,
- biztosítsa az eljárás alá vont által meghatározott szolgáltatások teljesítését (1.1., 2.2. 3.2. pont).
- kövesse az értékesítési utasításokat (2.9.)
- a megbízottat terheli a felelősség a palackokért a gépkocsiról lerakás után (1. Függelék 3.2. pont).

Az 1. Függelék 2.3. pontja, illetőleg a 3. Függelék kiegészítése tartalmazza a kereskedő díjazását.

A harmadik személynek okozott kárra a biztosítást a megbízott köti még a telepen lévő termékeket lopás, rablás ellen az eljárás alá vont biztosítja, a megbízott csak szándékos vagy súlyos gondatlansággal okozott kárért felel (szerződés 7. pont).

A szerződés 9.3. pontja tartalmazza azt is, hogy a megbízott szerződésszegése, illetve a szerződés részéről rendes felmondással történő megszüntetése esetén kötelezettséget vállal arra, hogy egy évig PB gáz értékesítést sem maga, sem megbízottja nevében nem lát el, ennek megszegése esetén 500.000.- Ft kötbért fizet.

Eljárás alá vont a MOL Rt-től szerzi be a PB gázt, azt székesfehérvári töltőüzemében palackozza, majd saját szállítóeszközeivel területi elosztóhelyeire, onnan pedig kb. 2.500 szerződéses partnerének szállítja ki, akinek nincs területi kizárólagossága. A telephely a megbízott tulajdonában van, oda a különböző felszereléseket (ketrec) eljárás alá vont szállítja.

A megbízott köteles követni eljárás alá vont utasításait, folyamatos kereskedelmi és biztonságtechnikai ellenőrzés alatt áll. Eljárás alá vont szervezi meg oktatását, melynek költségét viseli.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert valószínűsítette, hogy a gázpalackok, illetve a gáz és hozzákapcsolódó termékek kiskereskedelmi forgalmazása körében kötött szerződések versenykorlátozó kitételeket tartalmaznak, amelyek sérthetik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 11. § rendelkezéseit.

A vizsgáló az érintett árupiacot a palackos PB gázban jelölte meg, amelynek nincs helyettesítője, mert a háztartási fűtőanyagként, kis kiszerelésben árusított palackok ára, a beszerzés, tárolás, és a felhasználás körülményei eltérőek a más fűtési anyagoktól.
Ezen a piacon jött létre a megállapodás az eladó és a továbbforgalmazó között. A megbízott kiskereskedő azonban nem fejt ki független gazdasági tevékenységet, azt az eljárás alá vont javára végzi, így nem minősíthető a megállapodás viszonteladásnak, és ezért nem kifogásolhatók azok a szerződésbeli kikötések, amelyek egyéb esetben - vertikális korlátozásként - sérthetnék a Tpvt. 11. § (2) bekezdés a.) pontját (ármegkötés), a (2) bekezdés d.) pontját (kiegészítő szolgáltatások árának maximálása). Ezért e vonatkozásban az eljárás megszüntetését indítványozta.

Álláspontja szerint azt a kitételt, amely engedélyhez kötötte az egyéb, gázzal kapcsolatos termékek értékesítését, illetőleg a megállapodás megszűnését követő időre szóló kikötést nem tekintette a megállapodás szerves részének azzal, hogy az ügylet jellegétől idegen; korlátozza a kereskedőt abban, hogy az eljárás alá vonttal versenyző versenytársai megbízottjaként, forgalmazójaként működhessen, illetőleg akadályozza a megállapodás megszűnését követően a szerződő partner piacralépését. Ezzel a 11. § (2) bekezdés d.) és f.) pontját sértheti, amiért indítványozta jogsértés megállapítását, a jogsértő magatartástól való eltiltást és 1.000.000.- Ft bírság kiszabását.

III.

Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy a kereskedők őt megbízási szerződés alapján képviselik, mintegy "kis Shell Gas-ként" járnak el, érdekeinek és utasításainak megfelelően; tekinthetők teljesítési segédnek is. A vállalkozói működési engedélyüket sem PB gáz értékesítésre kapják meg, nem tekinthetők bizományosoknak sem. A kiskereskedelmi tevékenység alanya az eljárás alá vont vállalkozás, aki átadja marketing tapasztalatait, valamennyi információt, és ezért határozza meg az árat is. Bonyolítja a megbízottak szakvizsgáit, viseli annak költségeit, folyamatos kereskedelmi és biztonságtechnikai ellenőrzést tart.
A franchise-hoz hasonlóan adja át a know-how-t, csak itt nem fizet érte a megbízott, ezért is kívánja meg, hogy a szerződés megszűnése után egy évig - amíg az információ amortizálódik - ne használja az üzleti tudást (például listaár, árképzésre vonatkozó adatok). Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Gf.III.32623/1996. számú eseti döntésére, amelynek indokolása tartalmazza, hogy tisztességtelen piaci magatartást valósít meg, annak a korábbi alkalmazottnak a magatartása, aki a munkáltatónál szerzett ismeretanyag felhasználásával a munkaviszony megszüntetése után átveszi a korábbi vevőkört és ezzel a versenytársnak hátrányt okoz. A szerződés 9.3. pontja ezt a jogsértést kívánta megelőzni.
Ha a versenytárs mégis átcsábítja a kereskedőt, úgy a vele átvett fogyasztói kör és információhalmaz ellenértékeként átvállalhatja a kötbért. Az egyéb termékek eladását azért köti jóváhagyáshoz, mert érdeke fűződik ezek biztonságtechnikai szempontból való ellenőrzéséhez. Ténylegesen azonban még sosem akadályozta a megbízottak ilyen tevékenységét.

IV.

A Tpvt. 11. § (1) bekezdése tiltja a vállalkozások közötti megállapodást és összehangolt magatartást, amely a gazdasági verseny akadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet vagy fejt ki. A (2) bekezdés nevesíti a tilalmakat, köztük az f.) pontban a piacralépés akadályozását.

A Versenytanácsnak az eljárás alá vont és a kiskereskedők szerződése kapcsán azt kellett vizsgálnia, hogy megnevezésétől függetlenül, tartalmilag illetőleg a megvalósított gyakorlatban tekinthető-e vertikális megállapodásnak. Amennyiben ugyanis a kereskedő az eljárás alá vont nevében és számlájára köt az eljárás alá vont árujára adásvételi szerződéseket és a szerződés teljesítése kapcsán a felelősség is az eljárás alá vontat terheli, úgy a megállapodás nem vonható a 11. § alá.

A felek közötti jogviszony megbízás (Ptk. 474. § (1) bekezdés), amelynek értelmében az eljárás alá vonttal szerződött kereskedő (megbízott) köteles az ügyet ellátni a megbízó utasítása szerint, érdekeinek megfelelően.
Ha a megbízás teljesítéséhez jognyilatkozat tétele is szükséges, úgy magában foglalja a képviseleti jogot (Ptk. 222. §), amikor a megbízott a képviselt nevében teszi meg a jognyilatkozatot, azt jogosítja és kötelezi (Ptk. 219. §).

A jelen ügyben vizsgált szerződés meghatalmazást is tartalmaz, rögzíti, hogy eljárás alá vont nevében köthet adás-vételi szerződést a megbízott (ügynök). A képviseleti jog harmadik személyek felé abban nyilvánul meg, hogy

• -

  külsőségekben az eljárás alá vont helyi képviselője (embléma, reklámozás);

• -

  szerződés kapcsolataiban eljárás alá vont nevében lép fel (eljárás alá vont áruját, eljárás alá vont számlájával értékesíti);

• -

  közvetlenül az eljárás alá vontat terhelik a jogok és kötelezettségek (pl. szavatosság, palack visszavásárlási kötelezettség).

Egymás közti jogviszonyukban

• -

  eljárás alá vont az áru tulajdonosa (gázpalack, egyéb termékek, felszerelések);

• -

  saját költségén leszállít, deponál, szervezi az áru értékesítését;

• -

  biztosítja a megfelelő mennyiségű árut;

• -

  meghatározza a fogyasztói-, visszavásárlási árat, maximálja az általa meghatározott körben értékesíthető egyéb termékek árát;

• -

  utasításokat ad;

• -

  kereskedelmi, biztonságtechnikai ellenőrzést folytat.

A megbízott felelőssége szűk körre korlátozódik, egyébként e minőségétől függetlenül is felelne akár polgári jogi, akár büntető jogi szabályok alapján saját felróható magatartásával az áruban keletkezett, illetőleg harmadik személynek okozott kárért - amelyre biztosítási szerződést vállal kötni - míg az eljárás alá vont biztosítja az árut harmadik személy által, bűncselekménnyel okozott kár esetére.

Mindebből következik, hogy a megállapodás a munkaszerződés egyes jellegzetességeit viseli, hiszen rendkívül szoros a kapcsolat a megbízó és a megbízott között, olyan mérvű utasítási és ellenőrzési joga van az előbbinek, mint egy munkáltatónak. A megbízás folyamatos, rendszeres szállításokhoz kötődik az attól függő a díjazás is. Így az ügynök értékesítési tevékenysége az eljárás alá vont tevékenységének szerves része, annak ellenére, hogy az egy önálló vállalkozó.
Ezért a Versenytanács álláspontja, hogy a megbízott nem önálló piaci szereplő, ezért a megállapodás nem tartozik a 11. § alá, az versenyjogilag nem vizsgálható.

A fenti okfejtésből az is következik, hogy a megállapodás egységes egészet képez, alanyai közül csak az egyik piaci szereplő, tehát hiányzik a Tpvt. 11. § (1) bekezdésében írt törvényi tényállásnak azon eleme, hogy a megállapodás vállalkozások (Tpvt. 1.§: mindenki, aki vagy amely piaci magatartást tanúsít vagy tanúsíthat) közötti megállapodásra vonatkozik, azaz feltételezi, hogy legalább két vállalkozás vesz részt benne. Ilyen szempontból - egyikük piaci pozíciója miatt - akarategységük nem elegendő arra, hogy kartellt hozzanak létre. A megállapodással az eljárás alá vont vállalkozás saját maga értékesítési korlátait szabályozza.

A fentiekre tekintettel nem osztja a Versenytanács sem a vizsgáló álláspontját, de nem ért egyet eljárás alá vont védekezésének azon részével sem, hogy a versenytársi sérelmet (a szerződő partner elcsábításával az információk megszerzése) elhárítandó került a szerződésbe a megszűnés utáni megkötés. Nem vitás és más bírósági döntésekkel is alátámasztott (BH 1995. 231. sz. eseti döntés), hogy a munkaerő-csábítás alkalmas lehet arra, hogy a személyhez kapcsolódó tevékenységi kört a versenytárshoz juttassa.
A Tpvt. azonban a 12., 16. és 17. §-ában meghatározza azokat az eseteket, amelyeket kivesz a 11. § hatálya alól illetőleg lehetővé teszi a megállapodás mentesítését; ezek alá egy jövendő jogsérelem elhárítása semmiképpen nem vonható. Ha tehát az eljárás alá vont és partnerei, megbízottai megállapodása megvalósította volna a 11. § sérelmét, úgy az általa megjelölt körülmény mentesítéshez nem vezethetett volna.

Megjegyzendő az is, hogy ez a kikötés már az ügynöki piacot érinthetné, ahol nem az eljárás alá vont piaci részesedése az irányadó, hanem annak a vállalkozásnak, aki a megbízottja volt. Minthogy pedig az ügynöki tevékenység folytatására gyakorlatilag bármely telephelyet biztosító vállalkozás képes, ez a megállapodás nem alkalmas ennek a piacnak a lezárására, egyértelműen csekély jelentőségű lehet.

Erre tekintettel nem látta szükségesnek a megbízottak eljárásba vonását.

A fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h.) pontja alapján - figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a.) pontjára - megszüntette.
A 74. § (2) bekezdése értelmében tárgyaláson határozott. A határozat egyéb rendelkezései a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapulnak.

Budapest, 2000. szeptember 7.

Dr. Sólyom Eszter sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Bodócsi András sk.
Véghelyi Ágnes