Vj-115/2000/20
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa aMATÁVKábelTV Kft.(1084 Budapest, József u. 13.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indult eljárásban " tárgyaláson " meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
Az eljárás alá vont vállalkozást a MATÁV Rt. 1998-ban alakította kábeltelevíziós szolgáltatásra. A MATÁV budapesti hálózatán kezdte meg a szolgáltatást, majd folyamatosan vásárolta fel Budapesten és környékén, Nyugat-Magyarországon illetőleg az ország délkeleti részén a kábeltelevíziós rendszereket.
1999. közepén szerezte meg Budapest nagyobb kerületeinek illetőleg Nyugat- Magyarország rendszereit, majd 2000. év első felében Budapest és Békéscsaba környéki rendszereket. Ezek nagy része önkormányzati vagy magántulajdonban volt, műszaki állapotuk elhanyagolt, előfordult, hogy létesítésük sem jogszerűen történt. Eljárás alá vont megkezdte ezen hálózatok átépítését 862 MHz-es, csillagpontos rendszerre, amelyet 2001. végére tervez befejezni. Ennek érdekében jelentős beruházásokat eszközöl.
A legnagyobb szolgáltató az UPC, aki a kb. 1,3 millió előfizető 40 %-ának szolgáltat Budapesten, illetőleg az ország nagyobb városaiban.
Eljárás alá vont részesedése 10 % körüli.
Szolgáltatási területén új általános szerződési feltételekkel kötött megállapodást, amely szabályozza " többek között " az előfizetői jogviszony megszűnését, köztük a 4.5.4. pontban azt az esetet, amikor a szolgáltató megváltoztatja a díjakat, és az előfizető az erről szóló értesítés kézhezvételét követően 15 napon belül jelzi, hogy azt nem fogadja el.
Ezt a kitételt eljárás alá vont " részben a jelen eljárás megindítása után " a szerződés megszűnési okok közül kihagyta:
- -
Budapestre vonatkozóan a szerződés ilyen módosítását a Budapesti Hírközlési Felügyelet BH 5389-l/2000. számú határozatával 2000. április 5-én tudomásul vette, majd a ugyanezen módosítást később a Pest-környéki településeken működő hálózat előfizetői szerződéseire is bejelentette, amelyre az előbbi határozat hatálya kiterjed;
- -
a Dél-Magyarországi Hírközlési Felügyelet HH 2388/2000. számú 2000. augusztus 31-én kelt határozatával ugyancsak tudomásul vette a vállalkozási feltételek e pontjának módosulását.
A határozatok tartalmazták, hogy eljárás alá vont ezt köteles az ügyfélszolgálatán keresztül közzétenni. - -
A Nyugat-Magyarországi Hírközlési Felügyelet 2000. november 16-án hozta meg e tárgyban határozatát KH 3144-2/2000. szám alatt.
Eljárás alá vont képujságban, szórólapokon közölte a változást.
Jelenleg többségében soros rendszeren szolgáltat egy programcsomagot, míg csillagpontos hálózatán három csomagot. A díjakat 2000. januárban majd július 1-én változtatta. Az a soros rendszeren 375-1.339.-Ft között szóródik, a csillagpontos hálózat középső csomagjainak díja, " ahol minden magyar kereskedelmi adó szerepel " 519-1.258.-Ft, a III. csomag maximum 1.955.-Ft.
II.
A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2000. július 1-től alkalmazott díjai sértik-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) pontját, amely tiltja a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélést.
A kiterjesztett vizsgálat a legújabb, Nyugat-Magyarországi és Dél-Magyarországi általános szerződési feltételek 4.5.4. pontja tekintetében valószínűsítette ugyan ezen jogszabályhelybe ütköző sérelmet, de rögzítette, hogy az eljárás során ennek módosítása megtörtént.
A díjemelést a 2000. januári emeléshez viszonyította és megállapította, hogy bár az nagy szóródást mutat, összességében " mind a soros mind a csillagpontos rendszernél " csak kismértékben haladja meg az inflációt.
Erre tekintettel mindkét magatartás esetében az eljárás megszüntetését indítványozta.
Eljárás alá vont vállalkozás jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Igazolta, hogy a kifogásolt szerződési feltételt kiiktatta.
Általánosságban a díjemelést az inflációval, a keresletnövekedéssel, a központi közvetett költség, üzemeltetési költség növekedésével, a beruházásokkal és nem utolsó sorban azzal is indokolta, hogy szintrehozás, vagyis a díjaknak a szolgáltatás értékéhez való viszonyítása kívánja ezt meg, bár egyes esetekben önkormányzatokkal kötött szerződések akadályozzák az értékarányosítást.
III.
A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban nevesítetten az üzleti kapcsolatokban " ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is " tisztességtelenül vételi vagy eladási árak megállapítását, vagy más módon indokolatlan előny kikötését, vagy hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítését.
A Versenytanács azt vizsgálta, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon és visszaélésszerűnek minősíthető-e a szerződés kiemelt pontja illetőleg a díjemelés.
a) A szolgáltató gazdasági erőfölényes helyzete állapítható meg az érintett piacon, ha áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).
Az érintett piacot a Tpvt. 14. (1) bekezdése értelmében a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni; a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően pedig az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni (14. § (2) bekezdése) melynek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.
Földrajzi terület a (3) bekezdés alapján az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.
Az érintett árupiac kapcsán a Versenytanács több ízben kifejtette, (Vj-6/1999. Vj-62/1999. Vj-175/1999.) hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás tekintetében ésszerűen helyettesítő áru nincsen, a kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas tetőantenna illetőleg az ezzel kombinált egyéni műholdvevő rendszer egyrészt a szolgáltatás színvonalának különbsége, utóbbi esetben pedig a beruházás nagysága miatt nem helyettesíti ésszerűen a vizsgált árut. (Legfelsőbb Bíróság Kf.II.25708/1993/5. Kf.25668/1994/4.)
Budapesten helyettesítőként elvileg számításba jöhetne az AM-micro, ez azonban az adott időszakban biztosított programválaszték és rosszabb képminőség, valamint az egyszeri beruházás költsége miatt a már említett bírósági határozatokkal megerősített versenytanácsi gyakorlat szerint szintén nem tekinthető helyettesítőnek.
Ezért a Versenytanács álláspontja, hogy az érintett földrajzi piacon (amely az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területe) eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható, akár a helyettesíthetőség tekintetében, akár azért, mert piaci magatartása meghatározásakor " és ezen belül áraik kialakítása során " nem kell tekintettel lennie a piac többi résztvevőinek, mindenekelőtt előfizetőinek vele kapcsolatos piaci magatartására.
b) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a Versenytanács nem látta bizonyítottnak.
ba) A szerződés 4.5.4. pontja az egyoldalú díjemelést el nem fogadó előfizető számára hátrányos feltételt tartalmazott. Minthogy ezt " részben az eljárás alatt " eljárás alá vont módosította, etekintetben a Versenytanács az eljárás folytatására nem látott indokot, azt a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján " figyelemmel a 72. § (1) bekezdés d) pontjának első fordulatára "megszüntette.
bb) A visszaélésszerűen " tisztességtelenül " megállapított eladási ár alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő.
A Versenytanács gyakorlata szerint akkor minősül az ár túlzottan magasnak, ha a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja.
Ennek vizsgálatánál " a vizsgálati jelentésben foglaltaktól eltérően " az 1999. évi árakból indult ki, amelyek akkor voltak érvényben, amikor az eljárás alá vont a hálózatokat megvásárolta. Azt, hogy 2000. január 1-én is helyenként áremelést hajtott végre, nem tekinthető viszonyítási alapnak, mert ennek indokoltságát a Versenyhivatal még nem vizsgálta, ezért az eljárás alá vont a vásárlást követő, esetenként kétszeri áremelését egységként kezelte.
Az eljárás alá vont utólagos kalkulációt készített az egyes szolgáltatási területek egy előfizetőjére vetített költségekről, ebben a műsor- és jogdíj költségén túlmenően a közvetett költséget bontotta üzemeltetési (területi és központi) költségre és egyéb költségre, az amortizáció összegét nem dolgozta ki.
A Versenytanács ezért " korábbi gyakorlatához hasonlóan " az ellenőrízhetően kimutatott közvetlen költséget elfogadta, míg a közvetett költségre vonatkozóan " az azt alátámasztó számítás hiányában " úgy tekintette, hogy indokolt lehet annak a korábbihoz képest az infláció mértékével növelt összege. Az egyes szolgáltatási terület díjait és számított díjat, valamint ezek eltérését az alábbi táblázat tartalmazza:
Soros rendszerek díjai*1
1999 |
2000. július 1. |
Számított |
Eltérés (%) |
|
Nyék (Bp. II.) |
|
|
|
|
Győr-Révfalu |
|
|
|
|
Győr-Szabadhegy 1. |
|
|
|
|
Győr-Szabadhegy 2. |
|
|
|
|
Budapest VIII.(Sztár TV) |
|
|
|
|
Bpest III. /Telehálózat |
|
|
|
|
Bpest XV. |
|
|
|
|
Sopron (falvak) |
|
|
|
|
Bp. Marcibányi tér |
|
|
|
|
Marcali város |
|
|
|
|
Marcali-Horvátkút |
|
|
|
|
Pomáz (SAT-ELIT) |
|
|
|
|
Solymár |
|
|
|
|
Esztergom |
|
|
|
|
Dunakeszi |
|
|
|
|
Békés (Délkábel) |
|
|
|
|
Nagykovácsi |
|
|
|
|
*12., 3. és 15. sorszámú irat adatai*21999. évi közvetett költség 1999. évi inflációval emelt összege
Csillagpontos rendszerek díjai
1999 |
2000. július 1. |
Számított |
Eltérés (%) |
|
Óbuda I. programcsomag |
|
|
|
|
Óbuda II. programcsomag |
|
|
|
|
Óbuda III. programcsomag |
|
|
|
|
Fertőd |
|
|
|
|
Békés II. programcsomag |
|
|
|
|
Békés III. programcsomag |
|
|
|
|
Központi fejállomás (Bp.) III. programcsomag |
|
|
|
|
A Versenytanács a számított díjtól nem számottevő eltérés esetén (10%) a díjemelés indokoltságát egyáltalán nem tartotta szükségesnek vizsgálni, mert álláspontja szerint az nem eltúlzott (Vj-91/1997.). Arra ugyanis, hogy milyen mértékű eltérésnél állapítható meg a visszaélés, nem adható egyértelmű norma, csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével határozható meg. A számított díj is csak közelítőleg azonos az indokolt díjjal, amely függ a rendszer korszerűsítésére fordított költségtől, amortizáció összegétől. Ezen túlmenően nem hagyhatta figyelmen kívül azt sem, hogy az eljárás alá vont különböző, többnyire veszteséges szolgáltatást nyújtó vállalkozások hálózatait vette át, egységesítésre törekszik színvonalban és árban úgy, hogy más földrajzi piacokon hasonló tevékenységet folytató vállalkozások kialakult díjait is figyelembe veszi. Minthogy rendkívül alacsony díjak is voltak, reális a nagymértékű emelés ott, ahol ezzel érte el az átlagszínvonalat.
Így a soros rendszernél az inflációt 14-26 %-kal meghaladó díjemelés jellemzően nem eredményezett 1.000.-Ft-ot meghaladó díjat, - vagyis az átlagszínvonalnál magasabb árat -, míg a csillagpontos rendszer középső csomagjánál a 14 %-os eltérés is csak 519.-Ft-os nettó díjat jelent. Ez a csomag olyan nagy választékot nyújtja kb. 20 műsorral, amely az átlag televíziónéző informális és szórakozási igényeit kielégíti.
Ezért a visszaélés a legfelső csomagnál fogalmilag nem is jöhet szóba, mert abban már a legszélesebb skálán elhelyezkedő, rétegigényeket kielégítő műsorokat adja az eljárás alá vont, amelyhez reálisan társul magas díj.
A fentiekre figyelemmel a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72. § (1 ) bekezdése megszüntette. A határozat egyéb rendelkezései a Tpvt. 83. § (1) bekezdésén alapulnak.
Budapest, 2000. november 23.
dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Kis Lászlóné