Gazdasági Versenyhivatal

Vj-137/2000/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Bán János ügyvéd (1111 Budapest, Budafoki út 57/b.) által képviselt Magyar Államvasutak Rt. (1062 Andrássy út 73-75.) eljárás alá vont ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított eljárásban - tárgyalás mellőzésével - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat felülvizsgálatát a kézhezvételét követő 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresetben kérheti az eljárás alá vont.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal tudomására jutott, hogy az eljárás alá vont Záhony térségében a széles vasúti kocsik kiállítási díja, behozatali fuvardíj és az úgynevezett "tört" fuvardíj felszámításánál a fuvaroztatók körében megkülönböztetést tesz és ezzel sértheti a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseit, ezért versenyfelügyeleti eljárást indított.

Az eljárás alá vont egyszemélyes társaságként 1993. június 30-án alakult meg, mint a Magyar Államvasutak általános jogutódja. A Fővárosi Bíróság mint cégbíróság 1995. január 31-én jegyezte be a cégnyilvántartásba. Feladata Magyarország területén a vasúti személyszállítás és árufuvarozási tevékenység ellátása. A vizsgálat érintett piacnak az eljárás tárgyát képező vasúti szolgáltatások tekintetében Záhony körzetét jelölte meg.

A Versenytanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás alá vont előadása, az általa becsatolt okiratok, valamint a vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg. A volt Szovjetunió országaiból érkező vasúti szerelvények a magyarországi vasúthálózattól eltérően úgynevezett "széles" nyomtávon érkeznek Záhony vasútállomásra. A széles vasúti kocsikat a fuvarozási szerződésektől függően az eljárás alá vont áttengelyezi vagy átrakja normál nyomközű vagonokba és így továbbítja belföldre, illetve távolabbi célállomásokra. Ha a fuvarozó, illetve a költségviselő iparvágánnyal rendelkezik Záhony térségében a vasúttársaság eltérő megállapodás hiányában a fuvarozási szerződés teljesítését az iparvágányon kezdi meg, illetve ott fejezi be. Az eljárás alá vont a kocsirakományú küldemények továbbítását a fuvarozási szerződés tartalmától függően

• -

  belföldi,

• -

  behozatali-kiviteli és

• -

  átmeneti-tranzit

díjtételek alapján végzi, melyeket az Áruforgalmi Üzletszabályzatnak (a továbbiakban: Á. Ü.) az "A" függeléke tartalmazza. A díjtételek jelentősen különböznek attól függően, hogy belföldi, behozatal-kiviteli vagy átmeneti forgalomra alkalmazzák. A vizsgálat kiemelt néhány díjtételt abból a célból, hogy a jelentős különbségeket bizonyítsa (az EURO átszámításnál egy EURO = 252,95 Ft).

Kocsirakományú küldemények díjtétel táblázata

(100 kg-ként forintban)

Távol	5 tonna			10 tonna			15 tonna			20 tonna			25 tonna
ság	belf	exp.	tran-	belf.	exp.	tran-	belf.	exp.	tran-	belf.	exp.	tran-	belf.	exp.	tran-
km		imp.	zit		imp.	zit		imp.	zit		imp.	zit		imp.	zit
f o r g a l o m b a n
1-
30	126	169	311	91	124	228	68	94	169	57	76	142	54	73	134
191-
200	494	648	1100	359	470	802	269	354	599	224	293	501	213	281	476
391-
400	915	1202	2041	665	873	1485	499	655	1113	416	546	928	395	519	880
591-
600	1250	1642	2790	909	1194	2029	682	895	1520	568	746	1267	540	708	1204
791-
800	1540	2021	3438	1120	1470	2499	840	1103	1874	700	918	1563	665	873	1485
991-
1000	1821	2390	4062	1324	1738	2954	993	1303	2216	828	1088	1847	786	1032	1755

Az adatokból látható, hogy ha egy adott szállítás nem export-import, illetve tranzit keretében történne, akkor a fuvardíj mintegy 25 %, illetve 55 %-kal lenne alacsonyabb ugyanabban a viszonylatban.

A meghirdetett díjakból az üzletszabályzat I. rész I. fejezet 2. § (3) bekezdés alapján mérséklést adhat az eljárás alá vont. Elmúlt évtizedekben csak a fuvardíjakból adott kedvezményt, míg napjainkban a mellékdíjakból is mérséklést adni kényszerül.
Az eljárás alá vont 1993-tól vezette be a "széles" kocsi kiállítási díjat 10.000.- Ft/kocsi összegben, amelyet 1995-től 100.- ECU-ban, majd 1998-tól 200.- EURO-ban állapított meg (Á. Ü. "A" függelék V. fejezet 3. pont). A fuvardíjak és a kocsikiállítási díjon felül a fuvarozási szerződés módosítás közbeiktatásával fuvarozott küldemények díját a feladási állomás, illetve a belépő vasúti határátmenet és a fuvarozási szerződésmódosítást végrehajtó állomás között, valamint az ezen állomás és az új rendeltetési állomás, illetve a kilépő vasúti határmenet között külön-külön (törve) állapítja meg az eljárás alá vont (Á. Ü. "A" függelék Bevezetés 1. pont). A fuvarozási szerződés módosítására fuvarozási akadály, utólagos rendelkezés, és szolgáltatási akadály miatt kerülhet sor.

A vasúti szerződésekről szóló 153/1996. (X. 15.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a vasúttársaság üzletszabályzatát - amely a MÁV Rt. szolgáltatásainak díját a díjmegállapítás módját és feltételeit is tartalmazza - a közlekedési miniszter hagyja jóvá. Az üzletszabályzatot és annak módosítását is a Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, továbbá ügyfélszolgálati és árufelvételi helyein a fuvaroztatók részére betekinthetővé és megvásárolhatóvá teszi.

A szolgáltatási díjak szabad árformába tartoznak, az árképzés az eljárás alá vont kompetenciája. A díjakat és az azokkal kapcsolatos alkalmazási feltételeket az Á. Ü. és mellékletei tartalmazzák. A díjszabás pénzneme a belföldi forgalomban a forint, a kiviteli és behozatali, valamint átmeneti forgalomban EURO.

A vizsgálat megállapítása szerint Záhonyban a behozatali és kiviteli árufuvarozásnál a vasúti szolgáltatást igénylők csak az eljárás alá vonthoz fordulhatnak. Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 1999. évben a teherfuvarozás áru, tonna, kilométer teljesítményének 29,4 %-át a vasút bonyolította le. A gyakorlat azt mutatja, hogy Záhony körzetében a vasúton beérkező és kimenő áruknak csak kis részét tudja más közlekedési ágazat átvenni. Eljárás alá vont a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon.

Záhony mint határállomás kiváltságos helyzetben működik, tekintettel a nem azonos nyomtávolságú vasúti pályák találkozása miatt. A forgalom zavartalan lebonyolításához átrakó pályaudvart kell üzemeltetnie. A korábbi évtizedekben kiépült túlméretezett rakodó pályaudvar fenntartásának költségei az áruforgalom visszaesésével nagymértékben növekedtek. Záhonyban a kapacitást 18 millió tonna árura tervezték, ezzel szemben 1999-ben a ki- és belépő forgalom mindössze 5,7 millió tonna volt. A FÁK országokból, illetve országokba történő árufuvarozás feltételeit külön megállapodás a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról (SZMGSZ) szabályozza. E szerint általános elv, hogy a beléptető vasút rakja át a küldeményeket.

Az eljárás alá vont üzletpolitikai célja, hogy a küldemények fuvarozása minél nagyobb távolságon, vasúton történjen, ugyanakkor az iparvágánnyal rendelkezők árui nem kerülnek az eljárás alá vont felügyelete alatt átrakásra normál nyomközű vagonokba és továbbfuvarozásra, hanem bekerülnek az ügyfél telephelyére, ahol ő rakja ki a széles nyomtávú vasúti kocsiból.

A volt Szovjetunió közötti "Nemzetközi Vasúti Átrufuvarozás"-ról szóló megállapodás a kiviteli és behozatali forgalomban az Á. Ü. "A" függelék 1. számú mellékletében meghirdetett díjakat kell alkalmazni, amelyekből az eljárás alá vont mérséklést adhat. A kedvezmények keretfeltételeit az új üzleti év előtt a díjszabás változás mértékének, valamint a forgalom alakulásának figyelembevételével az érintett fuvaroztatókkal közösen több árucsoportra összevontan alakítja ki az eljárás alá vont. Ezeket a kedvezményeket valamennyi, a fizetési feltételeket teljesítő megbízójának biztosítja a rendelkezésre álló adatok szerint. A keretfeltételnél magasabb kedvezményeket a fuvaroztató kérésére az áru mennyiségétől, a forgalom alakulásától, a fuvarozáshoz felhasznált vasúti kocsi típusától, annak kihasználásától, a fuvarozási viszonylattól, valamint a többi közlekedési alágazattal meglévő versenyhelyzettől függően nyújtja.

A keret és egyéb egyedi feltételek jelentős részét a fuvaroztatókkal kötött éves szerződésekben rögzítik azonban többnyire fax- és levélváltás útján napi tíztől negyven árajánlatkérés van az eljárás alá vontnál, amelyben konkrét árura és relációra jelzik a fuvaroztatók az általuk versenyképesnek tartott díjat. Ezeket a kedvezményeket az eljárás alá vont szintén faxon vagy levélben igazolja vissza.

A forgalomcsökkenés megállítását célzó elemzések alapján a partnerek kérése nélkül is bizonyos áruféleségekre kedvezményt biztosít az eljárás alá vont. A kedvezmény mértékének megállapításánál az önköltségalapú számítást nem tudja alkalmazni, a személyi szállítás és árufuvarozás közötti teljesítmény arányos költség megosztása miatt. Az eljárás alá vont költségeinek jelentős része (80 %) állandó költség, amely akkor is felmerül, ha kevesebb árut fuvaroz, ezért a vasútraterelés érdekében úgy ítélik meg, hogy a változó költséget meghaladó bevétel esetén már érdemes extra kedvezményt adni mivel így az egy tonnára eső önköltség csökkenthető.

Ezeknek az elveknek gyakorlati alkalmazásával nem feltétlenül azonos kedvezményeket biztosít a fuvaroztatók részére, azonban hasonló üzleteknél különböző ügyfelekkel szemben történő megkülönböztetést a vizsgálat nem tárt fel.

Eljárás alá vont arra hivatkozott, hogy ha az átrakási költségeket nem számítaná fel a fuvaroztatóknak bevételkiesése áruféleségtől függően tonnánként 4-7 EURO-t tenne ki. A záhonyi térségben a széles nyomtávú iparvágánnyal rendelkező cégek, mint az Agrochimtranspack Kft., az ERDÉRT Rt., a TÉKISZ, a TRANSIT-SPEED Kft., stb. áruikat tárházakban fogadják, majd feldolgozzák, csomagolják, osztályozzák, és ezt követően fuvarozzák tovább vasúton vagy közúton. Ebben az esetben tehát az eljárás alá vont a széles vagonból nem rakja át a küldeményt, hanem a fuvaroztatók értéknövelés céljából betárolást végeznek telephelyükön (műtrágya, cement, fa, stb.).

Az eljárás alá vont azzal védekezett, hogy a széles nyomtávú iparvágánnyal rendelkező cégek kiszolgálása többletköltséget ró a vasútra, saját kapacitás kihasználását csökkentve fajlagosan drágítja a fuvarozást. Az ilyen módon való kiszolgálással az eljárás alá vont extra piaci helyzetbe hozza ügyfeleit, amelyek nem betekinthető beadványában példákkal is szemléltet (Vj-137/2000/16. számú ügyirat). A vizsgálat megállapította, hogy a bemutatott példákban az eljárás alá vont csak az általa végzett rakodási költségeket vette figyelembe és nem számolt a fuvaroztatónál felmerült rakodás díjával, így azok az iparvágány tulajdonosokra nézve kedvező képet mutattak.

Az eljárás alá vont a széles nyomközű vonalon a fuvardíjon felül mellékdíj címén a vasúti kocsik kirakásához és berakásához történő kiállításért 200.- EURO-t számolt fel költségként. (Megjelent a Közlekedési és Vízügyi Értesítő 1999. évi 22. számában.)

A záhonyi import forgalomban érkező küldemények két nagy csoportba sorolhatók:

• -

  közvetlen címzéssel a vevő telephelyére, vagy

• -

  Záhony címzéssel, de kiszolgáltatás nélkül (a fuvarozási szerződés módosításával) a végleges rendeltetési állomásra.

Az első esetben az eljárás alá vont kiszolgáltatja a küldeményt, a címzett a fuvarlevelet kiváltja, ezzel a vasút a fuvarozási szerződést teljesítette. Ezt követően a széles nyomközű vagonból a címzett rakja ki a küldeményt és tárolja, majd más időpontban közúton vagy vasúton megrendelőinek kiszállítja.

A második esetben az eljárás alá vont nem szolgáltatja ki a küldeményt, hanem saját őrizetében kárfelelősség terhe mellett áttengelyezi a kocsikat, vagy átrakja normál nyomközű vagonokba (1 széles vagon kb. 60 tonna, 1 normál vagon kb. 20 tonna) és ezt követően továbbítja a végleges rendeltetési állomásokra.

A Záhony térségben a vizsgálat által lefolytatott helyszíni szemle szerint Eperjeske Rendező Pályaudvarig a fuvarozás teljesítmény mindkét esetben azonos. A rendező pályaudvarról történik a vagonok sorolása, rendezése aszerint, hogy ki a címzett. Tuzsér, Eperjeske átrakó, Komoró, Mándok, stb. állomásokra. Ennek megfelelően cégenként külön válogatva, külön mozdonnyal több menetben húzza be a kocsikat az eljárás alá vont az iparvágányokra.

Két tevékenység alapvetően abban különbözik egymástól, hogy az iparvágány tulajdonosok kirakják a küldeményt, tehát kiszolgáltatás történik, megszűnik a fuvarozási jogviszony, míg a másik esetben az eljárás alá vont átrakja a küldeményt egy fuvarozási jogviszony keretében. Ebből eredően a fuvardíj is más, ha közvetlen SZMGSZ fuvarlevéllel történik a küldemény továbbítása egy fuvarozási szerződésen belül, vagy Záhony rendeltetéssel az árut kiszolgáltatják.

A 200 EURO/kocsi díjat csak a széles iparvágánnyal rendelkező fuvaroztatóktól szedi be az eljárás alá vont arra hivatkozással, hogy az SZMGSZ 3. cikk 2. § 2. alapján a vasutat fuvarozási kötelezettség csak az átrakással, illetve kerékpárcserével továbbított küldemények vonatkozásában terheli.

Ha az iparvágány tulajdonosok áruikat vasúton fuvarozzák tovább, akkor az eljárás alá vont a széles kocsi kiállítási díj 75 %-át, egyes esetekben 80 %-át visszatéríti. Az, hogy az ipartelepről valóban vasúton továbbították-e a küldeményt az időbeli eltolódás (tárolás, raktározás, palettázás, stb.) miatt csak utólag állapítható meg, így a visszatérítéssel történő kedvezményezés okmányokkal ellenőrizhető módon nem kerülhető el.

A vizsgálat megállapította, hogy Záhony térségében 1999. évben 88.369 darab széleskocsit léptetett be az eljárás alá vont, ebből 17.356 darab kocsit szolgáltattak ki az iparvágányokra. Ez utóbbi kocsikra fizetette meg a 200.- EURO-t a vasút. A vizsgálat megállapítása szerint az eljárás alá vont a behozatali és kiviteli fuvardíj, a széles nyomtávú kocsi kiállítási díj, valamint a szerződésmódosításból eredő úgynevezett "tört" fuvardíj felszámításánál azonos ügyleteknél az ügyfelek között nem tett bizonyíthatóan különbséget. Ennek alapján a vizsgálat az eljárás megszüntetését indítványozta.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélést, így különösen az a) pont szerint tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

A Versenytanács egyetértett a vizsgálat azon megállapításával, hogy az eljárás alá vont Záhony térségben a vasúti szolgáltatások terén gazdasági erőfölényben van a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A lefolytatott részletes vizsgálat, szerződések tételes átvizsgálása és elemzése ennek összevetése a megállapított díjakkal nem tárt fel az eljárás alá vont részéről olyan magatartást, amely bizonyíthatóan a Tpvt. 21. § a), illetve g) pontjában foglaltak megsértését igazolná.

A Tpvt. 21. § g) pont szerint tilos azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módserek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben. Miután a rendelkezésre álló adatok nem bizonyították, hogy az eljárás alá vont saját számára indokolatlan előnyt kötne ki, illetve hátrányos feltételek elfogadását kényszerítené ki egyes szerződő partnereitől, illetve nem bizonyosodott be, hogy egyes üzletfeleket negatív diszkriminációval sújtana, ezért a Versenytanács egyetértett a vizsgálói indítvánnyal és az eljárást a Tpvt. 52. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette jogsértés hiányában.

A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. §-án alapul.

Budapest, 2000. november 10.

dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika