Vj-166/2000/31

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Tóth Gábor ügyvéd (1078 Budapest, Marek József u. 28.) által képviselt INTRUM Justitia Hitel Ügyintéző Kft (1061 Budapest, Andrássy u.14.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítést követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A holland tulajdonú eljárás alá vont vállalkozás tevékenységi körébe - többek között - máshova nem sorolt, egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás tartozik. Fő tevékenysége az adósság behajtás, amelyről üzleti lapokban, telefaxon, Interneten ad tájékoztatást.

Prospektusában az "Európa vezető adósságbehajtó cége" szlogent használja, továbbá fő törekvéseként a per előtti fizetés elérését jelöli meg, amely azért előnyös, mert "kisebb költséghányaddal" jár, mint a hitelező saját hitelosztálya, vagy jogásza eljárása esetén. Megbízási szerződéseiben vállalja, az adóssal tárgyal, vele szerződést köthet, kamatot elengedhet, részletfizetést adhat. Jogosult készpénz átvételére. Ennek eredményeként az ügyet eredményesen lezárja vagy javaslatot tesz az intézkedésre.
Díjai egyedileg kerülnek megállapításra, a követelések számától és nagyságrendjétől függően.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy eljárás alá vont tevékenységéről adott tájékoztatása - a használt szlogen tartalmának valódisága, a tevékenység engedélyezettként történő feltüntetése - sérti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 8.§ (1) bekezdését, illetőleg a (2) bekezdés b) pontját.

A kiegészített vizsgálat álláspontja szerint a megtévesztésre alkalmas magatartás tanúsítása nem igazolt. Az eljárás alá vont tevékenysége nem kötött engedélyhez és nem jogi természetű, azaz jogi lépéseket az adóssal szemben nem tesz, hirdetéseiben sem kelt ilyen látszatot. A holland anyacég 22 országban tart fenn irodákat és maga is a "legnagyobb" jelzőt használja, így a szlogen valós tartalmat fed.
Ezért az eljárás megszüntetését indítványozta.

III.

A Tpvt. 8.§-a tiltja a fogyasztók megtévesztését, így a (2) bekezdés a) pontban az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon történő állítását, az áru megtévesztésre alkalmas árujelzővel való

ellátását, vagy lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adását.

A Versenytanács ezért azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont potenciális fogyasztóinak szánt tájékoztatóiban miként írja le tevékenységét:

  • -

    ha azt jogszerűnek, engedélyezettnek tünteti fel, holott a szükséges engedély hiányzik, illetőleg

  • -

    a cég méretére, a tevékenység jellemzőire vonatkozóan nem valós állítást tesz,

úgy az sértheti a 8.§ (2) bekezdés a) illetőleg b) pontját.

Azt, hogy mikor tekintendő engedélyezettnek a tevékenység - és ebből következően magát úgy hirdetheti eljárás alá vont vállalkozás, mint aki jogszerűen végzi azt - nem az dönti el, hogy a KSH besorolás szerint az egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás kategóriájába tartozik, - és mint ilyen, nem engedélyköteles, - hanem az, hogy ténylegesen mi a domináns eleme.
Ha ugyanis jogi tevékenység, akkor azt megbízás alapján csak az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (továbbiakban: Üt.) 5.§ (1) - (3) bekezdése alapján végezheti.

Ezért foglalkozott a Versenytanács az adósság behajtási tevékenység mibenlétével, és ennek kapcsán megjegyzi, hogy minden alapot nélkülöz az eredeti vizsgálati jelentés feltételezése, miszerint a behajtandó összeg nagyságrendje és a követelés-szám alapján éles különbség van a vizsgált és az ügyvéd eljárása között. Az ügyvéd is folytat bármilyen követelés megfizetése érdekében a pert megelőzően - sőt alatta és utána is (költség és idő kímélése okából) - peren kívüli egyezkedést, amiért nagyonis közelálló a két tevékenység.
Az ügyvéd Üt 5.§-a szerint jogosult a jogi képviseletre, jogi tanácsadásra, szerződés, beadvány, irat készítésére, pénz és letét kezelésére, tanácsadásra.

Az adósság behajtó vállalkozás maga is ellát a megbízással együtt képviseletet, hiszen megbízója nevében szólít fel, tárgyal az adóssal, egyezséget köt (szerződést módosít a teljesítés határideje tekintetében, részletfizetést ad), a teljesítést elfogadja.
Ténylegesen tehát nem határolható el az ügyvédi tevékenység egy részétől, azonban annak olyan szegmense, amely elválasztható a tipikus és ügyvéd-kényszer alá eső eljárásoktól, annak alakisághoz nem kötött zónájába esik:

- a képviseletre az adósság - behajtónak azért van joga, mert nem bíróság és hatóságok előtt jár el,
- jognyilatkozatokat a megbízó nevében tehet, - beleértve a szerződésmódosítást - ha az nem olyan megállapodás behajtása körébe tartozik, ahol a törvény kötelező alakiságot ír elő.
Mindehhez jogi képzettségre szükség lenne, de mert jogszabály erről nem rendelkezik, a tevékenység valóban nem tekinthető engedélyezés alá esőnek. Ezért tüntetheti fel úgy az eljárás alá vont, hogy azt jogszerűen végzi, és ebből az okból nem valósult meg a jogsértést.

A kifogásolt jelző valóságát a kiegészített vizsgálat által feltárt adatok megalapozták, arra pedig nincs adat, hogy a szolgáltatás relatíve olcsósága megalapozott-e vagy sem, így ezek jogszerűtlenségét sem állapította meg a Versenytanács.
A fentiekre tekintettel az eljárást a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72.§ (1) bekezdés a) pontjában írtakra - megszüntette.
A határozatot a 74.§ (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozta meg. Annak egyéb rendelkezései a Tpvt. 83.§ (1) bekezdésén alapulnak.

Budapest, 2001. január 16.

dr. Sólyom Eszter sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Szabó Györgyi