Vj-200/2000/19
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Dezső, Réti és Antall Ügyvédi Iroda (1077 Budapest, Wesselényi u. 16/a., ügyintéző: Rónayné dr. Csordás Ilona ügyvéd) által képviseltLundbeck Hungária Gyógyszerkereskedelmi Kft. Budapesteljárás alá vont vállalkozással szemben fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt hivatalból indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő.
Indoklás
I.
A versenyfelügyeleti eljárásban feltárt tényállás szerint a gyógyszerkereskedelem országos piacán, a pszichiátriai készítmények részpiacon 1997. óta tevékenykedő eljárás alá vont vállalkozás az általa forgalmazott Seropram fantázianevű, a szelektív típusú antidepresszáns gyógyszer ismertetése során olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas lehet a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását tiltó törvényi rendelkezés (Tpvt. 8-10. §) tilalmának megsértésére.
Az eljárás alá vont vállalkozás által ismertetett gyógyszer hatóanyaga a citalopran. A gyógyszer értékesítése során a paroxetin hatóanyagot tartalmazó, azonos hatásmódú gyógyszert forgalmazó vállalkozásokkal az eljárás alá vont éles piaci versenyt folytat. Az elmúlt három év forgalmazási adatai szerint a paroxetin hatóanyagot tartalmazó gyógyszercsoport előretörése regisztrálható az érintett földrajzi piacon, Magyarország területén az alábbi táblázat szerint.
%
|
Hatóanyag |
1998. |
1999. |
2000. I-IX. hó |
|
Paroxetin |
25,9 |
27,3 |
30,2 |
|
Citalopron |
30,4 |
30,3 |
31,9 |
Az eljárás alá vont vállalkozás terjesztési stratégiáját a pszichiáter szakorvosokkal fenntartott - orvoslátogató ügynökökre alapozott - személyes kapcsolatra építi. Ez a stratégia a gyógyszerkereskedelemben szokásosnak nevezhető és önmagában nem ad okot versenyfelügyeleti beavatkozásra.
Az eljárás alá vont a 2000. év második felében olyan szövegezésű ismertetőket bocsátott a meglátogatott szakorvosok rendelkezésére, amely szerint "a Seropram nem emeli az emlő carcinoma kialakulásának rizikóját", kérésre a látogató angol nyelvű szakcikket mellékelt, amelynek fontosnak tartott állításait aláhúzták, illetve szóban tájékoztatták az érdeklődőt annak tartalmáról.
A szakcikket az American Journal of Epidemiology szaklap 1999. augusztus 5-én fogadta el közlésre és tudományos alapossággal kiválasztott beteg - és egy kontrollcsoport vizsgálata alapján levont következtetéseit ismertette a szakmai közvéleménnyel. Ennek során elemezték a beteg - és a kontrollcsoport statisztikai mutatóit, az életkorral összefüggésben az emlőrák gyakoriságát és az antidepresszáns szerek alkalmazásának ideje és a betegség kialakulása közötti statisztikai mutatókat.
Az eljárás alá vont által kiemelt megállapítások szerint:
- -
a vizsgálat arra utal, hogy az antidepresszánsok alkalmazása és az emlőrák kockázata között összefüggés állhat fenn,
- -
a hat leggyakrabban alkalmazott antidepresszáns közül csak a paroxetin hatóanyagú esetén találtak összefüggést az emlőrák kockázatának növekedésével,
- -
a paroxetin szedése - legalább két éves szedés esetén - hétszeresére növekedett az emlőrák kockázata,
- -
a fenti eredmény mindazonáltal súrolja a statisztikai értelmezhetőség (szignifikancia) határát.
A szakcikk utalt arra a korábban, az 1970-es évektől 1996-ig főként az USA-ban folytatott vizsgálatokra, amelyek szerint, akik életükben valaha is szedtek szelektív szerotonin reuptake gátló gyógyszert (mind a Seropram, mind a versenytárs Seroxat ebbe a csoportba tartozik), a más típusú szereket szedőkhöz képest fokozott kockázatot vállalnak; egy másik vizsgálat szerint viszont valamennyi típusú antidepresszáns szedése esetében kimutatható az emlőrák előfordulásának gyakorisága.
II.
Magyarországon a Pszichiátriai Szakmai Kollégium a 2000. november 2-án kiadott Állásfoglalásában foglakozott a fent hivatkozott szakcikkel és arra jutott, hogy a cikk megállapításai noha első olvasatra aggodalmat ébreszthetnek, átolvasva azonban nyilvánvaló, hogy a cikk nem bizonyít, hanem elméleti lehetőségeket felvetve további vizsgálatokra ösztönöz. Az Állásfoglalás nyomatékosan fenntartotta azt az 1999-es ajánlást, amely szerint a megfelelő elővigyázatosság mellett a Magyarországon engedéllyel forgalmazott valamennyi antidepresszív szer alkalmazása elfogadható.
Az 1999. július 28-29-i közötti Konszenzus Konferencián a Magyar Neuropszichopharmakológiai Egyesület dokumentuma részletesen taglalja az antidepresszív gyógyszerekkel kapcsolatos sajátosságokat, az alkalmazásuk felmerülésének szükségességétől a hatásmechanizmuson, a kezelés időtartamán át a költséghatékonyságig. A nyolcoldalas dokumentum minden szakorvos számára hozzáférhető.
A versenytárs panasza alapján az AIPM-MAGYOSZ Közös Etikai Bizottsága 2000. november 14-én kelt 727/2000. számú döntésében kimondta, hogy
- -
a vizsgált brossura és a cikk egyidejű használata félrevezető,
- -
a 2000. október 27-től módosított eljárási alá vonti brossura azon kitétele, amely szerint a Seropram "nem emeli a prolaktin szintet és elhanyagolható mértékben gátolja a cytochrom P-450 2D6 izoenzimet" szintén félrevezető állítás, mert a felsorolt két tényező és az emlőrák közötti ok - okozati kapcsolat nem bizonyított.
A határozat a gyógyszerkommunikáció azon elfogadott szabályaira hivatkozik, amely szerint az információ legyen pontos, kiegyensúlyozott, igaz, tárgyilagos és elegendően teljes, hogy a szakember és a fogyasztó képes legyen véleményt alkotni, továbbá nem lehet elferdítő, túlzottan hangsúlyozó vagy elhallgató.
III.
A Versenytanács a vizsgálati jelentésben és az eljárás alá vont védekezésében foglaltakra is tekintettel az alábbi értékelést alakította ki.
A vizsgált magatartás célja az eljárás alá vont vállalkozástól sem vitatva a promóció volt, vagyis a fogyasztó figyelmének a saját termékére való irányítása, a termék hangsúlyozottan kedvező tulajdonságai felvillantásával. Az ilyen magatartás a Versenytanács állandó gyakorlata szerint (Vj-147/1992., VFÉ 9/1993.) versenycselekménynek minősül, vagyis a versenytörvény tárgyi hatálya megállapítható. Az eljárás alá vont olyan, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely a piaci magatartást a Magyar Köztársaság területén tanúsította, vagyis a versenytörvény személyi hatálya is megállapítható.
Arra tekintettel azonban, hogy a vizsgált magatartás lényegében véve gazdasági reklámtevékenység, tisztázandó, hogy a hatáskör nem látszólagos-e, vagyis a Gazdasági Versenyhivatal hatásköre kiterjed-e a jelen eljárás tárgyát képező ügy elbírálására.
A Tpvt. 33. § (2) bekezdése szerint a versenytörvényben ... meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el, kivéve, ha e törtvény eltérően nem rendelkezik. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.
Versenyfelügyeleti feladatot a Tpvt. 86. § (1) bekezdése értelmében a bíróság is ellát, amennyiben a Tpvt. 2-7. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik.
A gazdasági reklámtevékenységről alkotott 1997. évi LVIII. törvény (Grt.) 15. § (1) bekezdése ellenben a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését, az e rendelkezések megsértése miatti eljárások lefolytatását a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe utalja azzal a kivétellel, hogy a 15. § (2) bekezdése szerint a Tpvt. rendelkezéseibe is ütköző reklám esetén a Tpvt-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el.
A Grt. 2. § g) pontja meghatározásában gazdasági reklám az olyan tájékoztatás, amely termék ... értékesítését ... a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru, vagy árujelző megismertetését mozdítja elő. A 9. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gyógyszerek szakmai célú reklámozásán (a továbbiakban: gyógyszerismertetés) kívül a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható, vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozó intézetek által beszerezhető gyógyszerek reklámozása tilos. A (2) bekezdés szerint a gyógyszerismertetés az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszerek reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve az alkalmazására vonatkozó bármiféle információ, amely a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak szól.
Az első elhatárolási kérdés annak a körülménynek a tisztázása, hogy a jelen ügyben vizsgált gazdasági célú reklám versenyfelügyeleti vagy fogyasztóvédelmi hatáskört alapít-e.
A Tpvt. 8. § (1) bekezdése értelmében tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Annak a jogi normává emelt meghatározásnak, hogy a fogyasztónak a "gazdasági versenyben" történő megtévesztése a tilalmazott, az a következménye, hogy a versenyfelügyelet során a fogyasztónak - aki vagy amely a piaci verseny egyik központi szereplője - nem közvetlenül az élete, egészsége, vagy vagyona a védelem tárgya, hanem a fogyasztó döntési szabadsága.
A döntési szabadság tisztességtelen - általában erkölcstelen vagy gátlástalan módon történő - befolyásolása lehet arra alkalmas, hogy az ésszerűen eljáró fogyasztót félrevezetve azt olyan választási kényszerhelyzetbe hozza, amely a fogyasztónak és a versenytársnak kárt vagy hátrányt, a tisztességtelenül eljáró vállalkozót érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttatva érzékelhető piaci zavart okozzon. A fentiekből az is következik, hogy a fogyasztó döntési szabadságának tisztességtelen befolyásolása ugyan elengedhetetlen, de nem elégséges feltétele a jogsértés megállapításának, amint arra a Versenytanács a IV. fejezetben részletesen ki fog térni.
A Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen az áru lényeges tulajdonsága, így különösen az egészségre gyakorolt hatása tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítani, vagy az áru lényeges tulajdonságáról bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adni.
A jelen eljárásban feltárt adatok szerint a vizsgált versenycselekmény komplex módon - a versenytárs áruja egészségre ártalmas összetevője, illetve a saját termék ettől eltérő összetételére utalóan - szemlélve alkalmas lehet a fogyasztó döntése befolyásolására; a kérdés tehát a versenyfelügyeleti hatáskör megállapításával lezárható.
IV.
A következő megoldandó feladat a bíróság és a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörének elhatárolása a jelen ügy kapcsán. A megoldás kulcsa annak megválaszolása, hogy a vizsgált versenycselekmény
- alkalmas-e az ésszerűen eljáró fogyasztó félrevezetésére,
- materiális (vagyis valóságos, tényleges) kárt vagy hátrányt okozva,
- érzékelhetőn korlátozza vagy torzítja a versenyt,
- kimutatható kárt vagy hátrányt teremtve a versenytárs terhére.
Ha valamennyi feltétel teljesül a versenyfelügyeleti eljárásra a Gazdasági Versenyhivatal, ha csak az utolsó kettő, a bíróság lesz jogosult.
A tisztázás első lépcsőfoka annak a fogyasztói csoportnak a meghatározása, amelynek az átlagos, ésszerűen eljáró tagjára gyakorolt hatását kell elemezni. A jelen esetben ezt a csoportot a reklámozott áru és a reklám tárgya - gyógyszer és gyógyszerismertetés -, valamint az elkövetés helye - praktizáló orvosok munkahelye - alapján a szakmát átlagos felkészültséggel és felelősségtudattal művelő gyakorló pszichiáterek csoportjában határozza meg a Versenytanács, arra figyelemmel, hogy ezen orvosok megrendelésétől függ az akció sikere vagy sikertelensége.
A feltárt adatok szerint az ésszerűen eljáró átlagos pszichiáter, aki tagja a Magyar Neuropszichopharmakológiai Egyesületnek, jellemzően ismeri az angol nyelvű szakirodalmat és az Egyesület állásfoglalásait, figyelemmel kísérve a tanulmányai befejezését követő szakmai fejlődés következményeit, a gyógyszerek hatóanyagait és hatását - amint erre a körülményre a dr. Rihmer Zoltán-féle 2000. október 24-én kelt írásbeli vélemény is támpontot ad - képes arra, hogy az eljárás alá vont állítását a mellékelt cikk adataival összevetve, azt kellő távolságtartással kezelve, saját gyakorlati tapasztalatain is átszűrve értékelje.
Az eljárás alá vontnak az általa forgalmazott gyógyszer összetételére és hatására kihegyezett ajánlása és az ezzel együtt a megrendelő rendelkezésére bocsátott szakcikk az akció célját tekintve - promóciós gyógyszerismertetés - versenyjogi szempontból egységként, az ajánló vállalkozás által elfogadott tényekre alapozott állításként kezelendő. Az átalagos, ésszerűen eljáró, a szakma és a tudományág fejlődését angol nyelven is figyelemmel kísérni képes fogyasztó külön tájékoztatásának a jelen ügyben nincs más ésszerű magyarázata, mint az elismert gyógyszerforgalmazó vállalkozás üzenete: az általa forgalmazott áru kockázatmentes használata tudományosan megalapozható.
Maga a szakcikk ugyan nem állítja, hogy következtetései a cáfolhatatlan igazságot tartalmazzák; a cikkben található következtetésekre az Egyesület rövid időn belül reagált és bizonyító erejét ez is gyengítette. Mindazonáltal nem tagadható, hogy az eljárás alá vont tudományosan alátámasztott és hasonló igénnyel elvégzett vizsgálatokra alapított akciója az Etikai Bizottság döntése és az OGYI 2000. december 14-i levele szerint alkalmas volt a szakmai közvélemény megosztására. Nem zárható ki, hogy az ésszerűen eljáró megrendelők a betegeik iránti felelősségérzet miatt olyan zavarba kerülnek, amely esetleg korábbi, a versenytárs termékére alapított terápiájuk megváltoztatásával járhat.
A Versenytanács arra a megállapításra jutott, hogy a bizonyítékok alapján nem zárható ki annak megtörténte, hogy az akció alkalmas volt olyan fokú bizonytalanság felkeltésére, amely a megrendelőt a bizonytalannak beállított versenytársi termék használatáról a biztosabbnak vélt eljárás alá vonti termék bevezetésére indította.
A két versengő termék ára azonban lényegében azonos és mindkettő a támogatott kategóriában lévén, sem a finanszírozót, sem a végső felhasználót anyagi kár az átállítás esetén nem éri.
A két gyógyszer orvosi szempontból ugyan nem egyenértékű - vagyis a kettő egyidőben nem alkalmazható - piaci szempontból azonban helyettesítik egymást: akár áremelkedés, akár más ok miatt a beteg káros következmény nélkül folytathatja a terápiát az egyik gyógyszer szedését befejezve és a másikat elkezdve.
V.
A Versenytanács ezért úgy találta, hogy a vizsgált versenycselekmény következtében a fogyasztót fenyegető vagy elért anyagi vagy egyéb hátrány hiányában a cselekmény nem alkalmas a Tpvt. 8-10. §-aiban foglalt valamely törvényi tilalom megsértésére.
Mindez nem jelent állásfoglalást abban a kérdésben, hogy a szóban forgó magatartás okozott-e versenytársi sérelmet vagy alkalmas-e a Tpvt. 2. vagy 3. §-ába ütköző volta miatt jogsértés megállapítására. Ebben a kérdésben azonban kizárólag a bíróság jogosult dönteni.
A Versenytanács ezért a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét érintő jogsértés hiányában az eljárást megszüntette.
Budapest, 2001. február 8.
dr. Györffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika