Gazdasági Versenyhivatal

Vj-159/2000/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda (1062 Budapest Andrássy út 102., ügyintéző: dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd) által képviselt Hajdútej Tejipari Rt kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező irányítást szerezzen a Mátratej Termelői, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft és a Jász-Gyöngy Tej Termelői, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódás és az azzal érintett vállalkozások

• 1.)

  A Hajdútej Tejipari Rt (a továbbiakban: Hajdútej Rt) a 2000. augusztus 27. és szeptember 5. között aláírt üzletrész adásvételi szerződésekkel a korábbi tulajdonosoktól megvásárolta

• • -

    a Mátratej Termelői, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (a továbbiakban: Mátratej Kft) üzletrészei száz százalékát és

• • -

    a Jász-Gyöngy Tej Termelői, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (a továbbiakban: Jász-Gyöngy Kft) üzletrészei 62,2 százalékát (a fennmaradó 37,8 százalék a Mátratej Kft tulajdonában van).

A Nutricia-csoport

• 2.)

  A kérelmező Hajdútej Rt részvényei száz százalékban a hollandiai Nutricia International B.V. tulajdonában vannak, amely szintén száz százalékos tulajdonosa a bébi ételek gyártásával foglalkozó Nutricia Milupa Hungary Kft-nek és Numil Kft-nek.

• 3.)

  A tejfeldolgozással foglalkozó Hajdútej Rt tulajdonában van a szintén tejfeldolgozással foglalkozó

• • -

    WÉS Tejipari és Kereskedelmi Rt (a továbbiakban: WÉS Rt) részvényeinek-; továbbá

• • -

    Nutricia Magyarország Kft (a továbbiakban: Nutricia Kft) üzletrészeinek száz százaléka.

• 4.)

  A Nutricia Kft 50,5 százalékos részvénytulajdonosa a Szabolcstej Rt-nek, amelynek tulajdonában van a Zalka Tej Rt részvényeinek száz százaléka. A Szabolcstej Rt és Zalka Tej Rt szintén tejfeldolgozással foglalkozik.

• 5.)

  A 2-4.) pontban említett, a Nutricia International B.V. közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló vállalkozások (a továbbiakban együtt: Nutricia-csoport) 1999. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 50 milliárd forint volt.

A Mátratej Kft és a Jász-Gyöngy Kft

• 6.)

  A Mátratej Kft a Heves, Hajdú-Bihar, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből felvásárolt tehéntejet gyöngyösi üzemében dolgozza fel.

• 7.)

  A Jász-Gyöngy Kft a más tejfeldolgozó vállalkozásoktól (köztük a Mátratej Kft-től) vásárolt tejet dolgozza fel Jászberényben lévő üzemében.A feldolgozott tejet részben szintén a Mátratej Kft-n keresztül értékesít.

• 8.)

  A Mátratej Kft 1999. évi nettó árbevétele - a Jász-Gyöngy Kft részére történt értékesítés nélkül - 4 milliárd forint volt.

• 9.)

  A Jász-Gyöngy Kft 1999. évben - a Mátratej Kft részére történt értékesítés nélkül - 0,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

• 10.)

  Magyarországon tejfeldolgozással közel száz vállalkozás foglalkozik, a feldolgozás közel nyolcvan százalékát azonban nyolc vállalkozás-csoport adja, amelyek részesedését az 1999. évi országos tejfeldolgozásból az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat

A nagyobb vállalkozás-csoportok részesedése azországos tejfeldolgozásból

Az értékesítési piac

• 11.)

  Magyarországon a tejfogyasztás, és így a tejtermelés is 1990. óta fokozatosan csökken (az 1999. évi tejtermelés az 1990. évinek mindössze hatvan százaléka volt). A fogyasztás érzékelhető növekedése a közeljövőben sem valószínűsíthető. A szűkülő piacon éles verseny folyik a vállalkozások között az értékesítési lehetőségek megtartásáért, illetve megszerzéséért.

• 12.)

  Az 1. táblázat szerinti nagyobb méretű vállalkozáscsoportok - elsősorban a nagy élelmiszerláncok révén - lényegében az ország egész területén jelen vannak termékeikkel. A kisebb vállalkozások alapvetően helyi igényeket elégítenek ki.

• 13.)

  A tej feldolgozásával előállított termékek más árukkal ésszerűen nem helyettesíthetőek, illetve a tejtermékeken belül is elkülöníthetőek olyan árucsoportok, amelyek a felhasználási cél, az ár, illetve a minőség (árujellemzők) szempontjából eltérnek egymástól.

• 14.)

  Az összefonódással érintett vállalkozások részesedését a belföldön előállított tejtermékek 1999. évi értékesítéséből a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

Az érintett vállalkozások részesedése a belföldön előállított tejtermékek magyarországi értékesítéséből

%-ban

• 15.)

  A kilencvenes években - az adminisztratív kötöttségek enyhítése következtében - fokozatosan bővült a tejtermék import. Az azonban jelenleg kizárólag a - teljes tejtermék forgalom elenyésző (2 százalékos) hányadot kitevő - tejszínféleségek (habspray, kávétejszín) tekintetében olyan arányú (kb. 30 százalék a belföldi előállításhoz képest), ami érdemi versenyt jelent a hazai termelésnek. Az importverseny a jövőben várhatóan tovább erősödik a kedvezményes vámmal behozható termékek mennyiségének nemzetközi egyezményen alapuló növelése következtében.

• 16.)

  A nagyobb vállalkozás-csoportok a tejtermékek gyakorlatilag teljes választékát gyártják és forgalmazzák. Az egyes vállalkozások részesedése a különböző termékcsoportokban ugyan jelentős eltérést mutat (ez jellemzi a Nutricia csoportot is), termelési lehetőségeik (kapacitásaik) oldaláról azonban nincs érdemi akadálya annak, hogy az egyes vállalkozások viszonylag rövid idő alatt átrendezzék termékstruktúrájukat az egyes termékcsoportok között, tekintettel arra is, hogy a kereslet fokozatos csökkenése következtében a vállalkozások többsége jelentős kapacitástartalékokkal rendelkezik.

A tejfelvásárlás piaca

• 17.)

  A tejfeldolgozó vállalkozások 1999. évben a felvásárolt tej 75-80 százalékát nagyüzemektől (társas vállalkozásoktól) vásároltak fel. A fennmaradó 20-25 százalék kistermelőktől származik, akik kisebb részben közvetlenül a tejfeldolgozók, nagyobb részben azonban tejbegyűjtő vállalkozások részére értékesítenek.

• 18.)

  A megtermelt nyerstejet a fejést követő rövid időn belül a szabvány előírások szerinti gépi hűtőberendezésekbe kell elhelyezni, vagy a feldolgozó üzemekbe eljuttatni. Megfelelő hűtési- és tárolási körülmények mellett a nyerstej 48 órán keresztül megőrzi eredeti minőségét.

• 19.)

  A tej szállítási költségei a szállításhoz használt tartálykocsik űrtartalmától és a szállítási távolságtól függően változnak. 1999. évben a 13.500 literes űrtartalmú tartálykocsival történő szállítás költsége 100 kilométer esetén 0,77 fillér/liter volt (Vj-32/1999. számú határozat).

• 20.)

  A nagyüzemek és a tejbegyűjtő vállalkozások rendelkeznek az előzőekben említett gépi hűtőberendezésekkel és szállító eszközökkel. Ennek ellenére a szállítási költségek minimalizálása érdekében a tejfeldolgozók törekednek arra, hogy a szükséges tejmennyiséget a viszonylag nem nagy távolságra elhelyezkedő tejtermelőktől szerezzék be.

• 21.)

  Az előzőek jellemzik a Nutricia-csoport tagjait is, melyek gyártó egységeik földrajzi elhelyezkedésének megfelelően nyerstej igényük túlnyomó részét Észak-Kelet Magyarországról szerzik be. Lényegében ugyanezen földrajzi területről szerzi be a nyerstejet a Mátratej Kft is, részben a Jász-Gyöngy Kft részére, melynek nincs önálló tejfelvásárlása.

• 22.)

  Az összefonódással érintett vállalkozásoknak az országos tejfelvásárlásból való részesedése az 1. táblázatban foglaltak alapján 21,9+2,8+1,4=26,1 százalék. Ezen belül az ország Dunántúl keletre eső területein (beleértve Budapestet is) elhelyezkedő tejfeldolgozó vállalkozások által felvásárolt tejből való együttes részesedésük mintegy 40 százalék.

III.

A kérelem

• 23.)

  A kérelmező Hajdútej Rt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján kérte az 1.) pont szerinti üzletrészvásárlásokhoz - mint vállalkozások összefonódásához - a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

• 24.)

  Kérelmében a kérelmező hivatkozott arra, hogy az összefonódás következtében a koncentráció nem növekszik jelentős mértékben, a piac szerkezete továbbra is biztosítékul szolgál a hatékony verseny további fennmaradásához.

• 25.)

  Az összefonódás előnyeként emelte ki a vállalkozás-méret növekedését, mely

• • -

    egyrészt lehetővé teszi a kapacitások racionálisabb kihasználását, ami az árakra mérséklő hatású lehet;

• • -

    másrészt a tejtermelő gazdaságok és a szarvasmarha állomány biztonságát is szolgálja azon keresztül, hogy kevésbé kell tartani attól, hogy a tejfeldolgozó vállalkozások pénzügyi nehézségei ellehetetlenítik a tejszállítókat;

• • -

    harmadrészt a közeleső Európai Uniós tagság szempontjából is előnyös, ha tőkeerős tejfeldolgozó vállalkozások veszik fel a versenyt az európai versenytársakkal.

IV.

A vizsgálói indítvány

• 26.)

  A Tpvt. 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésben a vizsgáló a kérelem szerinti összefonódás engedélyezését indítványozta. tekintettel arra, hogy

• • -

    az irányításszerzés nem hoz létre gazdasági erőfölényes helyzetet;

• • -

    annak révén a tejtermelők nem kerülnek sem kiszolgáltatott, sem bizonytalan helyzetbe, továbbá

• • -

    az Európai Uniós csatlakozás szempontjából is előnyös.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

• 27.)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b.) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás további több vállalkozás felett irányítást szerez, a (2) bekezdés a.) pontja értelmében az irányítás megszerzésének minősül a többségi szavazati jogot biztosító üzletrészek megszerzése, mire tekintettel a Mátratej Kft és a Jász-Gyöngy Kft üzletrészei többségének Hajdútej Rt általi megvásárlása vállalkozások összefonódásának minősül.

• 28.)

  A Tpvt. 24.§ (1) bekezdés alapján az összefonódáshoz akkor kell engedélyt kérni, ha

• • a.)

    az érintett vállalkozások (Tpvt. 26. §) előző évi együttes nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot; és

• • b.)

    az irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett volt.

• 29.)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Nutricia-csoport tagjai, a Mátratej Kft és a Jász-Gyöngy Kft) 1999. évi nettó árbevétele (54,4 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárd forintot.

• 30.)

  Az irányítás alá kerülő vállalkozások közül a Mátratej Kft árbevétele (4 milliárd forint) meghaladta az ötszázmillió forintot, míg Jász-Gyöngy Kft-é (0,4 milliárd forint) alatta maradt annak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Jász-Gyöngy Kft feletti irányításszerzéshez nem kell engedélyt kérni, mert a Versenytanács álláspontja szerint, ha egyidejűleg több vállalkozás felett szerez valamely vállalkozás irányítást, akkor az egyidejűleg irányítás alá kerülő vállalkozások együttes nettó árbevételének kell meghaladnia a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti küszöbértéket, és ha ez teljesül - mint jelen esetben, amikor az együttes nettó árbevétel 4+0,4=4,4 milliárd forint - akkor az engedélykérési kötelezettség ezen feltétel szempontjából fennáll.

• 31.)

  Mindezek alapján az 1.) pont szerinti üzletrész vásárlásokkal megvalósuló összefonódás engedélykötelesnek minősül.

VI.

Az engedélyezés

• 32.)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (14. §).

• 33.)

  Az összefonódással érintett piacok azok, amelyeken az abban résztvevő vállalkozások - akár eladóként, akár vevőként - piaci tevékenységet fejtenek ki. Az összefonódás e piacok közül azokra lehet hatással, amelyeken jelen van

• • -

    az a vállalkozáscsoport, amelyhez az irányítást megszerző vállalkozás tartozik; valamint

• • -

    az összefonódás révén irányítása alá kerülő vállalkozások is.

• 34.)

  Az előzőeknek megfelelően a Versenytanács az összefonódás várható versenyhatásait a tej- és tejtermék értékesítésének és a nyerstej felvásárlásának piacán vizsgálta.

A tej- és tejtermék értékesítés

• 35.)

  A tej- és tejtermékek tekintetében az összefonódással érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) Magyarország egész területe tekinthető, miután az országos forgalom túlnyomórészét (mintegy 80 százalékát) adó feldolgozó vállalkozások termékei a kereskedelmi hálózatokon keresztül az ország minden területére eljutnak.

• 36.)

  Érintett árupiacoknak (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) a Versenytanács első megközelítésben a 2. táblázat szerinti árucsoportokat vette figyelembe, azok ugyanis - jóllehet azonos alapanyagból készülnek - a felhasználási cél, az ár és a minőség (árujellemzők) szempontjából egyaránt eltérnek egymástól, és a különböző tejtermékeket más áruk nem képesek helyettesíteni.

• 37.)

  A Nutricia-csoport a 35.) és 36.) pont szerint meghatározott érintett piacok mindegyikén jelen van. Az összefonódás révén a csoporthoz kapcsolódó Mátratej Kft kilenc, míg a Jász-Gyöngy Kft két árucsoportban érdekelt. A Nutricia-csoport és az irányítása alá kerülő vállalkozások valamelyike által egyaránt gyártott árucsoportok esetében a kérelem szerinti összefonódás következtében növekszik a koncentráció. A meghatározó jelentőségű (a teljes tejtermék forgalmon belül jelentős részarányt képviselő) termékek tekintetében a kialakuló 25 százalék körüli koncentráció nem tekinthető olyan mértékűnek, ami a gazdasági verseny szempontjából aggályosnak minősülne.

• 38.)

  Vannak ugyan olyan árucsoportok, amelyekben a Nutricia magas piaci részesedéssel rendelkezik, ezekben azonban a Mátratej Kft és a Jász-Gyöngy Kft nincs jelen a piacon, így az összefonódásnak e piacokon nincs hatása a gazdasági versenyre.

• 39.)

  Érdemi növekedéssel együtt járó magas koncentráció kizárólag a tejszín esetében mutatkozik. Ezt azonban a Versenytanács figyelemmel arra, hogy

• • -

    az árucsoport a teljes tejtermék forgalmon belül minimális (két százalékos) részarányt képvisel; továbbá

• • -

    az árucsoporton belül kiugróan magas (mintegy 30 százalékos) az import részaránya

nem tekintette olyan mértékűnek, amely a tejtermékek piacán folyó verseny egésze szempontjából aggályos lenne.

• 40.)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a tejtermékek egyes csoportjait ugyan - a keresleti helyettesíthetőség hiányában - önálló árupiacként vizsgálta, az egyes árucsoportok között azonban valószínűsíthetően erőteljes a kínálati helyettesíthetőség, figyelemmel arra, hogy:

• • -

    azok legfontosabb alapanyaga (a nyerstej) azonos; továbbá

• • -

    a termelés túlnyomó részét (mintegy 80 százalékát) adó vállalkozások valamennyi árucsoport tekintetében jelen vannak a piacon, mégpedig úgy, hogy jelentős kapacitástartalékokkal rendelkeznek.

• 41.)

  A kínálati helyettesíthetőség lehetőségére tekintettel a Versenytanács nem tartja kizártnak, hogy a tej-tejtermék piac egésze egységes árupiacnak tekinthető. Ennek részletes vizsgálatától azonban eltekintett, mert a szűkebben értelmezett tejtermék piacok feltételezésével sem találta úgy, hogy az összefonódás gazdasági erőfölényes helyzetet hozna létre vagy erősítene meg, illetve akadályozná a hatékony verseny fennmaradását vagy fejlődését.

A tejfelvásárlás

• 42.)

  A tejfelvásárlás tekintetében az összefonódás résztvevői, mint vevők vannak jelen a piacon, ezért evonatkozásban az érintett földrajzi piac meghatározásakor a Tpvt. 14. § (3) bekezdésének b.) pontjából kell kiindulni, mely szerint földrajzi piac az, amelyen kívül az áru értékesítője (az adott esetben: a nyerstej termelője) nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

• 43.)

  Nem vitatható, hogy az összefonódás résztvevői - törekedve a szállítási költségek minimalizálására - tejigényük túlnyomó részét a telephelyeikhez közeleső Észak-Kelet magyarországi területekről szerzik be, és - miután az országon belül vételi feltételek között nincsenek lényeges eltérések - a többi tejfeldolgozó is törekszik saját földrajzi körzetéből beszerezni a nyerstejet.

• 44.)

  Az érintett földrajzi piac meghatározása szempontjából azonban nem csupán a tényleges helyzetre, hanem a lehetőségekre is tekintettel kell lenni, nevezetesen arra, hogy ha valamely vevő rontja az értékesítés feltételeit (pl. csökkenti az átvételi árat), akkor arra az eladók miként képesek reagálni: van-e módjuk és milyen körben földrajzilag távolabbi vevőhöz fordulni.

• 45.)

  Az eladók máshozfordulási lehetőségeinek technikai és gazdaságossági korlátai lehetnek.
  
  45.1. Tekintettel arra, hogy a gépi hűtőbe helyezett nyers tej 48 órán keresztül megőrzi eredeti tulajdonságát, azok az eladók, amelyek rendelkeznek megfelelő hűtőberendezéssel és szállítóeszközzel gyakorlatilag korlátozás nélkül szállíthatják a nyerstejet az ország bármely feldolgozó üzemébe.
  
  45.2. Gazdasági szempontból korlátot jelenthet a szállítás többletköltsége. Ennek száz kilométerenkénti, a nyerstej árának egy százalékát el nem érő mértéke azonban nem képezheti érdemi akadályát az akár két-háromszáz kilométerre történő szállításnak sem.

• 46.)

  Az előzőek ugyan nem állnak fenn azon (kis) termelők esetében, amelyek nem rendelkeznek megfelelő hűtő és szállító eszközökkel, ezeket azonban a Versenytanács figyelmen kívül hagyta az összefonódással érintett földrajzi piac meghatározásakor, mert

• • -

    egyrészt az összefonódás résztvevői által vásárolt nyerstejnek csak kisebb (20-25 százalékos) hányadot biztosítják, és a technika fejlődésével e mérték időben fokozatosan csökken;

• • -

    másrészt a kistermelők általában nem állnak közvetlen üzleti kapcsolatban a tejfeldolgozókkal, hanem független tejbegyűjtő vállalkozások részére értékesítik a nyerstejet, ami egyben a tejfeldolgozók árdifferenciálási lehetőségét is korlátozza.

• 47.)

  Mindezek alapján a Versenytanács a tejfelvásárlás tekintetében az összefonódással érintett földrajzi piac meghatározásakor a résztvevők piaci magatartása szempontjából döntő súlyt képviselő, hűtő- és szállító eszközökkel rendelkező eladók máshozfordulási lehetőségeiből indult ki, és minimális földrajzi piacnak Magyarország Dunától keletre elhelyezkedő területeit (beleértve Budapestet is) tekintette.

• 48.)

  Az összefonódás résztvevői az előzőek szerinti földrajzi piacon a tejfelvásárlásból együttesen mintegy 40 százalékkal részesednek. E mérték azonban a Versenytanács álláspontja szerint nem alapoz meg gazdasági erőfölényes helyzetet a Nutricia-csoport részére, figyelembevéve azt is, hogy

• • -

    a tejfeldolgozók többsége jelentős kapacitás tartalékokkal rendelkezik, és így a résztvevők valós piaci ereje kisebb annál, mint amit a tejfelvásárlás alapján számított piaci részesedésük tükröz; továbbá, hogy

• • -

    a tejfeldolgozók nyerstejet nagy mennyiségben ésszerűen csak magyarországi tejtermelőktől képesek gazdaságosan beszerezni, és így hosszabb távon nem képesek piaci magatartásukat úgy folytatni, hogy ne kelljen érdemben tekintettel lenniük szállítóiknak (a tejtermelőknek) velük kapcsolatos piaci magatartására (Tpvt. 22. § (2) bekezdés).

• 49.)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a 45.) pontban foglaltakra tekintettel a Dunántúl egyes területei sem tekinthetők irreális szállítási alternatívának, vagyis az összefonódással érintett földrajzi piac tágabb is lehet, mint az ország Dunától keletre eső része. Ennek pontos meghatározását azonban a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert már egy szűkebb földrajzi piacon sem találta az összefonódás résztvevőit gazdasági erőfölényes helyzetűnek a tejfelvásárlás tekintetében.

A döntés

• 50.)

  Tekintettel arra, hogy az előzőek szerint az összefonódás a nyerstej felvásárlása és a kész tejtermékek értékesítése tekintetében sem hoz létre (erősít meg) gazdasági erőfölényes helyzetet a Versenytanács a kérelem szerinti összefonódást a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján engedélyezte.

VII.

Eljárási kérdések

• 51.)

  Az ügyfelek (a kérelmező Hajdútej Rt és az irányítása alá kerülő Mátratej Kft és Jász-Gyöngy Kft) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül - hozta meg.

• 52.)

  A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 53.)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. november 27.

dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Dr. Sólyom Eszter sk.
Véghelyi Ágnes