Vj-88/2001/20

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a US EAST Telecom Hungary Kft ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 73.§-a alapján a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg megküldi az eljárás alá vont vállalkozás részére a Versenytanács előzetes álláspontját.

határozatot

Indoklás

I.


1) A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas tájékoztatást adott-e a szolgáltatásával kapcsolatos díjakról, továbbá a hagyományos távközlési szolgáltatáshoz képest elérhető megtakarításra nézve.

II.


Az eljárás alá vont alternatív távközlési társaság a Hírközlési Felügyelet engedélye alapján 2001. február 19-e óta végez Internet alapú távközlési szolgáltatást.
Piaci tevékenységét az un. Budget Phone hívókártya (továbbiakban: BP kártya) forgalmazásával kezdte meg, mely kártya - vezetékes hálózat igénybevételével - egész Magyarország területéről alkalmas nemzetközi hívások bonyolítására, illetve 44 országból Magyarországra történő hívás kezdeményezésére.

2) Nemzetközi távközlési szolgáltatás a Matáv Rt által biztosított kapcsolt vonali (PSTN) távbeszélő szolgáltatáson és a mobil rádiótelefon szolgáltatáson kívül egyéb távközlési technológiai megoldások útján is megvalósulhat az Internet hálózat igénybevételével, Internet telefon, és jelen eljárással érintett Internet protokoll alapú beszédátviteli szolgáltatás (VoIP) formájában. Utóbbi, az Internetes adattovábbításra épülő technológia lényege az, hogy az indított jelet (hangot) adatcsomagokra bontva, azt megcímzi, majd adatként továbbítja az amerikai központba, ahonnan az átalakítás után hangként jut el a hívott félig.

A hangátvitelre alkalmas Internet protokoll (IP) technológiára épülő szolgáltatásokkal való piacralépés lehetőségét a Hírközlési Felügyelet az általa 1999. június 22-én kibocsátott, az Internetes hálózat beszéd célú felhasználására vonatkozó engedélykérelmek benyújtásáról szóló tájékoztatója teremtette meg, mely időpontot követően több vállalkozás - köztük az a Matáv Rt, a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatók, mobil szolgáltatók, illetve az eljárás alá vont vállalkozás - kezdte meg az újonnan engedélyezett technológia alkalmazásával nemzetközi telefonálási lehetőséget kínáló szolgáltatását, fokozva ezáltal a nemzetközi hívások közötti piaci versenyt.

Az eljárás alá vont vállalkozás által forgalombahozott BP kártyán kívül más vállalkozások is forgalmaztak IP alapú un. prepaid (előrefizetett), nemzetközi hívások bonyolítására alkalmas kártyát 2000. évben, melyek közül jelenleg a Matáv Rt által forgalmazott Matáv Barangoló kártya és a eljárás alá vonti BP kártya van kimutathatóan jelen a piacon, míg a többi cég által forgalmazott kártya értékesítése vagy jelentősen visszaszorult, vagy eltűntek a piacról.
A rendelkezésre álló adatok szerint az eljárás alá vont vállalkozás az általa ezidáig forgalmazott kis számú kártyával nem ért el jelentős bevételt.

3) Az eljárás alá vont vállalkozás, mint alternatív szolgáltató nem rendelkezik a végfogyasztókat elérő saját hálózattal, szolgáltatása a közcélú távbeszélő hálózat igénybevétele útján érhető el, un. behívásos módszerrel, amikoris a fogyasztó az előfizetői vagy nyilvános állomás vezetékes állomásról un. "Zöld szám" hívásával a Matáv ISDN vonalakon létesít kapcsolatot az eljárás alá vont vállalkozás budapesti műszaki központjával. Az azonosításra szolgáló Pin-kód megadása után történik a hívásengedélyezés, mit követően a kártya tulajdonosa a kártya értékének megfelelően bonyolíthatja le hívásait. Ugyanilyen folyamattal, az amerikai műszaki központ útján bonyolítható a külföldről Magyarországra irányuló hívás.

4) A 2500 Ft, 5000 Ft és 10.000 Ft értékben vásárolható kártya egyenlegében csak sikeres hívás esetén történik változás attól az időponttól kezdve, amikor a hívott fél felvette a telefont.
Az első sikeres hívás időpontjától aktívvá váló egy évig érvényes kártyát az alábbi díjak, illetve költségek terhelik:
- sikeres hívásonként egyszeri kapcsolási díj - bruttó 150 Ft
- percdíj, mely az eljárás alá vont vállalkozás saját percdíjából és a közcélú belföldi vezetékes hálózatból indított hívásokra érvényes mindenkori hatósági árnak megfelelő díjból, az un. behívási díjból áll,
- a percdíjakat ÁFA fizetési kötelezettség terheli
- karbantartási díj, mely két hetente kerül levonásra a kártya értékéből - bruttó 50 Ft
A szolgáltatás eléréséhez szükséges "Zöld számmal" kapcsolatos költség a szolgáltatót terheli.
A kártyahasználattal járó hatósági díjakat a közcélú szolgáltatások igénybevételének díjáról szóló 1/2001. MeHVM ( I.26. ) rendelet határozza meg a 2001. évre.

5) Az eljárás alá vont vállalkozás a piaci térnyerés, illetve termékének megismerése érdekében különböző formában reklámozta a BP kártyát.

a) 2001. február 15-től 2001. május 2-ig - amikoris hirdetése szövegét a versenyfelügyeleti eljárás elindulása után megváltoztatta, - Internetes honlapján közzéadott ismertetésben arról tájékoztatta a potenciális megrendelőket, hogy a Matáv "Zöld szám" tárcsázásával elérhető szolgáltatása után a díjszabás szerinti percdíjakat számítja fel.
A honlapon feltüntetett díjszabást tartalmazó táblázatban az országok mellett a hozzájuk tartozó, az eljárás alá vont díj vállalkozás által alkalmazott saját nettó Ft/perc díjjak lettek csak feltüntetve, míg a további a 4-es pontban irt díjakat és költségeket a honlap nem tartalmazza.

- Az új 2001. május 2-ától elérhető honlap fentieken túl a perc díjak mellett megjelöli azt is, hogy az árak az ÁFÁ-t, a kapcsolási díjat, valamint a két hetente levonandó karbantartási összeget nem tartalmazzák. Egyebekben a szöveg változatlan maradt.

b) Az eljárás alá vont vállalkozás kb. 1000 értékesítési helyén, - melyek közé különböző postahivatalok, utazási irodák, hírlap árusító helyek, benzinkutak tartoznak, több 10000 szórólapot helyett el.
A szórólap 6 országra vonatkozóan közli az eljárás alá vonti nettó percdíjat azzal a többlet információval, hogy az árak az ÁFÁ-t és a behívási költséget nem tartalmazzák, illetve hogy a szolgáltatás ingyenes "Zöld szám" hívása alapján érhető el.

c) Az ugyancsak az értékesítési helyeken terjesztett reklámmatricák a szórólaphoz hasonlóan 6 ország Ft/nettó percdíját emelték ki az egyéb kapcsolódó díjak és költségek feltüntetése nélkül.

d) Az eljárás alá vont vállalkozás utazási irodák katalógusaiban is népszerűsítette szolgáltatását. Az IBUSZ és az OTP Travel katalógusában megjelentetett hirdetések a szolgáltatás általános tulajdonságait ismertették a fogyasztókkal anélkül, hogy a díjra információkat adtak volna.

e) Fenti reklámhordozók közül a honlapon 2001. május 2-ig megjelentetett tájékoztatás a kártya más előnyei mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy annak percenkénti díjszabása 15-70 %-kal alacsonyabb mint a hagyományos távközlési szolgáltatás.
Más termékekre utaló összehasonlítást tartalmazó kitételt tartalmazott továbbá a szórólap is, mely arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy azzal akár 70 %-os megtakarítás is elérhető.

f) A BP kártyával elérhető szolgáltatás előfizetői szerződés megkötése nélkül, a kártya megvásárlása után vehető igénybe. Az értékesítési pontokon, ahol nem szakemberek végzik az eladást, un. Értékesítési Segédlet áll még tájékoztatásul a fogyasztók részére.
Az Értékesítési Segédlet, mely a kártyával kapcsolatos tudnivalók részletes leírását tartalmazza, azon túl, hogy tájékoztat a szolgáltatás "Zöld számmal" történő elérhetőségéről, annak 18. oldalán közli valamennyi, a szolgáltatás igénybevételével járó díjat és költséget.
Az Értékesítési Segédlet a kártya előnyeként jelöli meg annak takarékos voltát azzal, hogy az akár 70 %-os megtakarítást eredményez.

g) Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott Vállalkozási Feltételeknek a szolgáltatási díjakra vonatkozó fejezete rögzíti, hogy az abban feltüntetett díjak az azt terhelő 25 %-os ÁFA nélkül értendők, illetve tartalmazza azt is, hogy az un. behívás költsége a szolgáltatót terheli.
A Vállalkozási Feltételek tartalmazza azt is, hogy a szolgáltatást kapcsolási díj és a karbantartási díj fizetési kötelezettség terheli.

6) A az eljárás alá vont vállalkozás behívási díjjal, emelt percdíjaival versenytársi termékek összehasonlítás szempontjából releváns percdíjaihoz viszonyítva - %-os arányt a határozat melléklete tartalmazza - ugyan nem jelentős számban, de elérhető a 70 %-os fogyasztói megtakarítás. A percdíjak többségükben a 15-70 % közötti megtakarítási sávba esnek, úgy azonban, hogy 15-70 %-os megtakarítás lehetősége nem érvényes maradéktalanul, főként a közelebb eső országok hívásakor alkalmazott I-es és II-es, III-as díjzónában, ahol az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatása jelelemzően magasabb percdíj mellett érhető el a versenytársi szolgáltatásoknál.

7) A 5.a, 5.b, 5.c, 5.d, pontban irt reklámhordozókat a versenyfelügyeleti eljárás hatására az eljárás alá vont vállalkozás nem alkalmazza, helyettük újakat kíván bevezetni.

III.


8) A Tpvt. 8.§ (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában tilos a fogyasztók gazdasági versenyben történő megtévesztése az áru árával összefüggésben. Megtévesztésre alkalmas magatartásnak minősül a reklámban, hirdetésben közzétett ár, amennyiben az valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állit, vagy bármilyen más módon megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.

A nemzetközi távközlések terén a korábban kizárólagos joggal védett, koncessziós szerződés alapján szolgáltató vállalkozások - Matáv Rt., mobil rádiótelefon szolgáltatók - mellett a Hírközlési Felügyelet tájékoztatóját követően piacra lépett alternatív szolgáltatók tevékenysége folytán fokozódó verseny - melynek egyik eszköze a fogyasztók megnyerése érdekében kifejtett reklámtevékenység - körülményei között azon túl, hogy a fogyasztók szempontjából előnyös kínálatbővülés bekövetkezett, éppen a bővülő választék miatt különös jelentőséggel bír, hogy a fogyasztók megalapozottan, az áru (szolgáltatás) lényeges tulajdonságai, illetőleg a pontos ár ismeretében dönthessenek a különböző szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások között, vagyis a fogyasztók választási szabadságának korlátozása valamely megtévesztésre alkalmas tájékoztatás folytán ne idézhesse elő a gazdasági verseny torzulását.

9) Az eljárás alá vont vállalkozás az Internet hálózat használatával bárki által hozzáférhető Internetes honlapján 2001. május 2-ig csak saját, ÁFA nélküli percdíját tüntette fel olyan díjként, minek megfizetése ellenében szolgáltatását igénybe lehet venni.
Nem közölte ugyanakkor azt a 2001. május 2-től már feltüntetett tényt, hogy a részletesen, országokra bontva feltüntetett percdíjakat még ÁFA fizetési kötelezettség, kapcsolási díj, illetve karbantartási díj is terheli. Az újonnan szerkesztett honlap, mely a fogyasztót terhelő költségekkel kapcsolatban már részletesebb tájékoztatást tartalmaz, továbbra is elmulasztotta a fogyasztók arról történő tájékoztatását, hogy a percdíj valójában két komponensű, azaz az eljárás alá vont vállalkozás által közölt saját percdíja mellett a beszélgetés időtartamára meg kell fizetniük a közcélú belföldi vezetékes hálózatból indított hívásokra érvényes mindenkori hatósági díjat is.

10) A honlapon kívül az eljárás alá vont vállalkozás az értékesítési helyeken hozzáférhető szórólapokon is részletes termékismertetést adott úgy, hogy azon hat országra vonatkozóan közölte saját nettó percdíját, az ÁFA fizetési kötelezettség és a behívási költség feltüntetése mellett. A szolgáltatást igénybevételével járó teljes, a fogyasztót terhelő költségközlését azonban itt is elmulasztotta - kapcsolási díj, karbantartási díj - ugyanúgy, mint a nagyformátumú reklámmatricákon, melyeken - bár azok képi megjelenítése azonos volt a szórólapok fedlapjával - a szórólapokon feltüntetett ÁFA és behívási költség sem szerepelt, így a fogyasztók előtt a megjelenített országok percdíja jelent meg tényleges, azaz a fogyasztók által kifizethető percdíjként.

A Versenytanács álláspontja szerint egy adott szolgáltatással kapcsolatban történő ár, vagy tényközlés az esetben minősülnek jogszerűnek a fogyasztók szempontjából, ha az az egységes szolgáltatással járó valamennyi költséget megjeleníti, vagyis azt a díjat közli, minek megfizetése mellett a fogyasztó a szolgáltatáshoz ténylegesen hozzájuthat.
Nem tekinthető jogszerűnek a fogyasztót terhelő költségek közül egy, vagy több költség tetszőleges kiemelése, minek következtében a reklámoknak a szolgáltatás fogyasztók általi igénybevehetőségére tett ígérete nem minősül igaznak, mert az ilyen hiányos közlés, mint az áru tényleges árára vonatkozó valótlan állítás a Tpvt. 8.§ (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában jogsértőnek tekintendő, függetlenül attól, hogy részállításként esetleg megállja a helyét.

11) Az eljárás alá vont vállalkozás által az utazási irodák katalógusában közzétett reklám nem tér ki a szolgáltatás árának ismertetésére, ennek funkciója mindössze annyi, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a szolgáltatás igénybevehetőségére.
Az ilyen un. figyelemfelhívó reklám függetlenül attól, hogy nem közöl a szolgáltatásra vonatkozóan részletes információkat, nem valósit meg un. elhallgatással megvalósítható jogsértést sem, ugyanis az ilyen reklámoktól a fogyasztó maga sem várja el azt, hogy részletes és pontos információkat kapjon a szolgáltatással kapcsolatban.

12) A vizsgálat tárgyát képező Értékesítési Segédlet a Vállalkozási Feltételekkel együtt részletes tájékoztatást ad arra vonatozóan, hogy a fogyasztók, amennyiben igénybe veszik az eljárás alá vonti szolgáltatást, milyen összegű kiadásra számíthatnak, így ezen termékismertetők nem tekinthetők jogellenesnek.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy az egyes tájékoztatókban, illetőleg reklámokban szereplő "behívási költség" kifejezés helyett a fogyasztók egyértelmű tájékoztatása érdekében azon szövegezés alkalmazása célszerű, melyet az Értékesítési Segédlet alkalmaz.

13) A 2001. május 2-ig megjelentetett Internetes honlap a versenytársi szolgáltatást közelebbről megjelölő, míg a szórólapok és az Értékesítési Segédlet a versenytársak szolgáltatásokra utaló összehasonlítást alkalmazott.


- A Versenytanács - a vizsgálati jelentéssel egyezően - "hagyományos távközlési szolgáltatásnak", a szó mindennapi értelmében (Tpvt. 9.§), a hangátvitellel megvalósuló, nemzetközi hívás bonyolítására alkalmas szolgáltatásokat (hálózatos és rádió mobiltelefon szolgáltatást) tekintettel.
Ehhez képest, mivel nem valós állítás az, hogy az eljárás alá vonti vállalkozás minden esetben 15-70 %-ban alacsonyabb percdíjat alkalmaz a hagyományos hálózatos és mobiltelefon szolgáltatások díjaihoz képest, az állítást a Versenytanács a Tpvt. 8.§ (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogsértő állításnak tekintette megjegyezve, hogy sok esetben az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatásának igénybevételével járó két komponensű percdíj jelentősen magasabb az összehasonlított szolgáltatások díjainál.

- A másik, eljárásban vizsgált állítás, miszerint az eljárás alá vonti szolgáltatással akár 70 %-os megtakarítás is elérhető - függetlenül attól, hogy a reklámhordozó nem nevezett meg versenytársi terméket - a viszonyítás miatt értelemszerűen utal azokra, így a gazdasági versenyben jogellenesség esetén releváns lehet.

A Versenytanács gyakorlata szerint (Vj-204/2000. számú ügy) az "akár" kifejezésnek más szavakkal kifejtett jelentése az, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által felszámított percdíj "lehet 70 %-kal is" alacsonyabb. Nem hordozza ugyanakkor azt a jelentést - szemben a fenti konkrét, százalékosan meghatározott mértéksávval szemben - hogy a megtakarítás mértékének feltétlenül minden esetben 70 %-osnak kell lennie.
A kifejezés használatát nem teszi jogellenessé az, hogy nem nagyszámban jellemző a 70 %-os megtakarítás az eljárás alá vonti szolgáltatás javára, ugyanis a reklám ilyen állítást nem tartalmaz. E helyett az "akár" szó használatával mintegy a legfelsőbb megtakarítási %-ot jelöli meg, ami a kártya megvásárlásával bekövetkezhet.
Nem vitatható, hogy az un. hagyományos távközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozások az esetben, ha valamennyi percdíjukat figyelembe veszik, az eljárás alá vonti állítást sérelmesnek találhatják. A Tpvt. 8.§ alkalmazásában azonban a reklám megtévesztésére való alkalmasságát alapvetően nem a reklámígéret miatt esetleg piacot vesztő versenytárs értelmezése alapján, hanem a fogyasztók szempontjából, az adott szónak a mindennapi életben elfogadott általános jelentése alapján kell megítélni a Tpvt. 9.§-a alkalmazásában. (Fővárosi Bíróság 2.K. 34.245/2000/5. számú ítélet).

14) A vizsgálati jelentés jogellenesnek találta az eljárás alá vont vállalkozás "Zöld kártyára", illetve ennek ingyenességére tett állítását is abból kiindulva, hogy sikeres hívás esetén a jelnek a műszaki központig való eljutásával járó költség is a fogyasztót terheli, vagyis szemben az ígért ingyenesség ígéretével, illetőleg a Zöld szám közismert jelentése folytán a fogyasztóknál olyan költség merül fel, melyről a reklámanyagból nem szerezhettek tudomást.
A Versenytanács által beszerzett információkból, illetőleg a vizsgálati anyagban foglalt adatok egybevétéséből ugyanakkor az volt megállapítható, hogy ezen költség minden esetben a szolgáltatót terheli, így ez utóbbi magatartással kapcsolatban a jogsértés nem volt megállapítható.

Budapest, 2001. szeptember 18.

Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
dr. Köbli József sk.
Szabó Györgyi