Gazdasági Versenyhivatal

Vj-90/2001/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Réczicza István (1011. Budapest, Szalag u. 19.) által képviselt Akzo Nobel Coatings International BV (Velperweg 76, 6824BM Arnheim, Hollandia) mint kérelmező, valamint a Budafesték Kereskedelmi Kft (1095. Budapest, Soroksári út 117.) mint kérelmezett összefonódásának engedélyezése tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az Akzo Nobel Coatings International BV közvetlen irányítást szerezzen a Budafesték Kereskedelmi Kft felett.

A Versenytanács kötelezi a kérelmezőt, hogy jelen határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizessen be további nyolcmillió forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571-00000000 számú Eljárási díj számlájára.

A határozat felülvizsgálatát a kérelmező a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

• 1)

  A Syncoflex B.V. mint vevő és a Jersey-i (Csatorna-szigetek) Usaszet Holding Ltd. mint eladó - két magyar személy garanciavállalása mellett - 1998. április 15-én opciós megállapodást (szerződést) kötöttek a Budafesték Kereskedelmi Kft (a továbbiakban: Budafesték Kft) tagi érdekeltségei (üzletrész) 20 százalékának opciós megvásárlására, amely a tagok szavazati jogának 51 százalékát képviselte. A vételi opció a felek megegyezése szerint a megállapodás harmadik évfordulóján 23:59-kor járt volna le. A vevő azonban 2001. április 11-én élt az opciós vételi jogával és az Akzo Nobel Coatings International BV-t (a továbbiakban: Akzo Nobel BV) jelölte meg az üzletrészre vonatkozó vételi jog kedvezményezettjeként.

• 2)

  Az opciós megállapodás zárásának egyik feltétele a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélye. A kérelmező Akzo Nobel BV ezért 2001. május 10-én a GVH-hoz fordult azzal a kérelemmel, hogy engedélyezze az 51 százalékos szavazati jogot biztosító üzletrész-vásárlást.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

Akzo-csoport

• 3)

  A kérelmező Akzo Nobel BV az Akzo Nobel NV 100 százalékos tulajdonában van. Az Akzo-csoport az Akzo Nobel NV holland székhelyű multinacionális vállalat köré szerveződött, amely a világ 75 országában rendelkezik egészségápolási, festék- és vegyi termékek gyártó egységekkel és kereskedelmi hálózattal. A cégcsoport közel 68.200 alkalmazottat foglalkoztat, 2000. évi nettó árbevétele 14 billió EURO volt, amelyből az egészségápolási termékek 3.8 billiót (27 %), a festék termékek 5.6 billiót (40 %), a vegyi termékek pedig 4.7 billiót (33.5 %) tettek ki.

• 4)

  Az Akzo Nobel NV-nek Magyarországon csak egy tanácsadó cége van bejegyezve (Akzo Nobel Tanácsadó és Szolgáltató Kft). Ezen kívül más, saját érdekeltségű vállalatain keresztül birtokolja a gyógyszer és gyógyászati termékek nagykereskedelmével foglalkozó Organon Hungary Kereskedelmi Kft 75 százalékát.

• 5)

  Az Akzo Nobel BV-nek két magyarországi leányvállalata van: az Akzo Nobel Coatings Festékgyártó és Kereskedelmi Rt (100 %), az Akzo Nobel CR Autófesték Kereskedelmi Kft (100 %).

• 6)

  Az opciós szerződésben vevőként szereplő Syncoflex BV az Akzo Nobel BV 100 százalékos tulajdonában van.

Budafesték-csoport

• 7)

  A Budafesték-csoport anyavállalata a Budafesték Kft, amelyet két magyar magánszemély alapított 1989-ben festékek és háztartási vegyiáruk kiskereskedelmi értékesítése céljából. A vállalat törzstőkéjének 80 százalékát jelenleg a svájci illetőségű Budapaint AG-n keresztül a Syncoflex BV birtokolja, amely azonban csak 49 százaléknyi szavazati jogot testesít meg. A Budafesték Kft törzstőkéjének 20 százaléka, illetőleg az ebből eredő 51 százaléknyi szavazati jog az opciós szerződésben megjelölt eladó Usaszet Holdings Ltd. tulajdonában van.

• 8)

  Az Usaszet Holdings Ltd. az opciós szerződésben megjelölt garanciavállalók tulajdonában van.

• 9)

  A Budafesték-csoportnak 27 hazai és 8 külföldi bejegyzésű cégben van érdekeltsége, ezek közül 19-ben többségi tulajdonos. A Budafesték Kft által irányított cégek a festékek és a vegyi termékek piacán fejtenek ki tevékenységet. A Budafesték-csoport nem csak festékek (és más vegyiáruk) forgalmazásával foglalkozik, hanem gyártója a Profikolor festékcsaládnak. A Profikolor festékcsaládot elsősorban külföldi leányvállalatai gyártották, de a cég fokozatosan helyezi át a gyártást belföldre. A Profikolor gyártása, illetőleg forgalmazása egy külön erre a célra életre hívott franchise láncon keresztül történik, amely 2000 végére már több mint 500 tagot számlált és száz százalékban saját tulajdonban van.

III.

Az összefonódással érintett piacok

• 10)

  Az összefonódással érintett két cégcsoport tevékenységi köre közel áll egymáshoz. Mindkét cégcsoport több érdekeltséggel rendelkezik Magyarországon és az így érintett vállalatok tevékenységei főképpen a festékek gyártásának és forgalmazásának terén találkoznak.

• 11)

  A festéktermékek piaca jellemzően három nagyobb szegmensre bontható: a lakossági festékek, a gépkocsi fényezők és az ipari festékek. A lakossági festékek elsősorban építkezések során használatosak külső vagy belső falak, nyílászárók, keretek, stb. bevonásához. A lakossági festékek nagy- és kiskereskedelmi csatornákon kerülnek a professzionális és a nem szakmai felhasználókhoz - többnyire előre keverten, azaz keverés nélkül. A termékek többsége profeszionális felhasználókhoz kerül. A gépkocsi fényezők speciális nagykereskedői hálózaton keresztül kerülnek az autószerelő műhelyekbe. Az ipari festékek a gyárakból közvetlenül kerülnek az ipari felhasználókhoz.

• 12)

  A festékek általában négy alkotó elemből állanak: kötőanyag, pigment, segédanyag és oldószer. Az oldószer lehet víz-, vagy vegyianyagalapú. A festékek minőségét elsősorban a pigment finomsága határozza meg, amit a pigment többszöri őrlésével érnek el. Például az autófestékekhez az 5 mikron alatti, az ipari festékekhez - igények szerint - akár 30 mikron feletti, míg a lakossági festékekben ennél is durvább lehet a szemcsézettség. A felhasználási cél határozza meg azt, hogy milyen kötőanyagot, illetve oldószert alkalmazzanak.

• 13)

  A felhasználói oldalról nézve a lakossági- és az ipari festékek szegmensei mint egészek között további különbséget jelent a kiszerelés nagysága és módja. Az ipari festékek sokkal nagyobb kiszerelésben és másféle göngyölegben kerülnek el a felhasználóhoz. Az eltérő kiszerelés és göngyöleg éppen azért különbözik a két festékcsoport vonatkozásában, mert más a felhasználási cél és eltérőek a felhasználási körülmények. Például a lakossági falfestékek esetében 2-16 literes, míg az ipari szektorban 110 literes hordós kiszerelések vannak. A lakossági zománcfestékeknél 0.75-5, illetve 20 literesek a kiszerelések.

• 14)

  A felhasználás oldalán meglévő különbségek jelennek meg az eltérő értékesítési formában. A festékek forgalmazásának alapvetően háromféle módja van: nagykereskedőkön keresztül, nem áruházi kiskereskedőkön keresztül és az áruházláncokon át. Az ipari festékek esetében kereskedői közvetítő többnyire nincs jelen. A gépkocsi fényezők majdnem kizárólag nagykereskedőkön keresztül jutnak a termékhez. A háromféle értékesítés mint alternatív lehetőség ezért csak a lakossági festékek piacára jellemző.

• 15)

  A kínálati oldalú helyettesíthetőséggel kapcsolatban megállapítható, hogy a lakossági és az ipari festékek közötti különbség elsősorban nem technológiai jellegű, hanem a felhasznált alapanyagok összetételének a függvénye. Az ipari festékek gyártásánál használatos gyártóberendezések átállítása lakossági festékek előállítására nem igényel jelentős többletráfordítást. A Magyar Építész Kamara elnökének sommás véleménye szerint ugyanazokat a gyártóberendezéseket alkalmazzák ipari festékek és lakossági festékek előállítására is ¹ . Ezt a véleményt némiképpen árnyalják a GVH által megkérdezett hazai festékgyártó cégektől kapott válaszok. Abban a legtöbb válaszoló egyetértett, hogy az ipari festéket gyártó berendezések különösebb nehézségek nélkül átállíthatók lakossági festék gyártására. A fordított irányú átállásról azonban megoszlanak a vélemények. Az egyik válaszoló kizárólag vízzel higítható falfestékeket gyárt, amelynek átállítása vegyszeres alapú technológiára jelentős ráfordítást igényelne, míg a fordított irányú átállást kevésbé költségesnek ítélte. ²

• 16)

  A kínálati oldalú helyettesíthetőséget az autófestékek és a másik két termékcsoport között jelentős mértékben korlátozza a másféle kötőanyag és a felhasználás speciális jellege. Emiatt az autófesték-gyártó berendezéseken nem célszerű és nem gazdaságos lakossági vagy ipari festékeket gyártani. ³

• 17)

  A festékpiac importja adminisztratív korlátozásoktól mentes. A hazai kiskereskedelmi festékforgalmazók rendszerint hazai és külföldi gyártású festékeket egyaránt értékesítenek. A végfelhasználók festékszükségleteiket hazai kiskereskedelmi cégektől vagy közvetlenül valamely hazai gyártótól szerzik be.

• 18)

  A festékek közötti minőségi különbségeket elsősorban a felhasználásbeli különbségekre lehet visszavezetni. Az eltérő szemcsefinomság, kötőanyagok és kiszerelés miatt a különböző festékcsoportok a felhasználás oldaláról nézve csak korlátozottan helyettesíthetik egymást. Az eltérő kiszerelés önmagában még nem választja el teljes mértékben az egyes festékcsoportokat, mert időnként az ipari felhasználók is használnak lakossági festékeket. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy esetenként a lakossági fogyasztók ugyancsak vásárolnak ipari kiszerelésben festékeket. ⁴ Az eltérő szemcsefinomság, illetve kötőanyagok miatt az autófényezésben használt festékek speciálisnak tekinthetők. A vizsgálati anyagban nem található ugyanakkor megállapítás arra nézve, hogy a szemcsefinomság és/vagy a kötőanyag tekintetében meglévő különbségek milyen mértékben teszik lehetővé vagy nehézzé a felhasználói oldalú helyettesítést az ipari és a lakossági festékcsoportok között. A lakossági festékek piacán ugyanakkor - a fentebb említett szakértői vélemények és a megkérdezettek válaszai alapján - nagyfokú kínálati helyettesíthetőség állapítható meg. Az ipari festékgyártó berendezések könnyen átállíthatók lakossági festékek gyártására.

• 19)

  Az érintett piac meghatározásánál a Versenytanács első lépésben azonosította mindazokat a termékcsoportokat, amelyeket az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok legalább egyike előállít (a potenciálisan érintett termékek). A második lépésben a termékpiacok közötti kapcsolatokat megvizsgálva kiszűrte azokat a részpiacokat, amelyeken az összefonódásnak semmiféle hatása nem várható (a nem érintett termékek). A harmadik lépésben azonosította azokat a részpiacokat, amelyekre a kérelmezett összefonódásnak lehet számottevő versenyhatása (a ténylegesen érintett termékek). Végül a negyedik lépésben bevonta az elemzésbe mindazokat a termékeket, amelyeket egyik érintett vállalatcsoport sem gyárt, de a ténylegesen érintett termékek valamelyikének helyettesítője (az érintett termékpiac).

• 20)

  A lakossági festékpiacon viszonylag jelentős piaci részesedéssel van jelen mindkét vállalatcsoport. A Budafesték Kft nincs jelen sem az ipari, sem pedig az autófestékek részpiacán, amelyeken viszont jelen van az Akzo-csoport. Ezen túlmenően, mindkét vállalatcsoport forgalmaz vegyipari termékeket. A vizsgálat azonban megállapította, hogy a kérelmező vegyipari alapanyagokat, míg a kérelmezett háztartási vegyiárukat forgalmaz. A két termékcsoport között semmiféle helyettesíthetőség nem áll fenn, nincs továbbá átfedés a két termékcsoport hazai szállítói és vevői között. A kérelmező a vegyi alapanyagokat saját külföldi gyáraiból szállítja a megrendelőknek. A kérelmezett más gyártóktól vásárolja a háztartási vegyiárukat, amelyeket saját boltjaiban árusít. A kérelmező nem importál háztartási vegyiárukat, a kérelmezett nem importál vegyi alapanyagokat. A kérelmezett nem importból szerzi be az általa forgalmazott háztartási vegyiárukat. Az Akzo-csoport ezen túlmenően gyógyszergyártással és forgalmazással is foglalkozik.

• 21)

  Alkalmazva a Tpvt. 14. §-ának előírásait, az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Ennek megfelelően az érintett piacot alkotják mindazon termékpiacok, amelyek a megállapodás tárgyát alkotják. Az összefonódási kérelmet megalapozó megállapodás tárgya a Budafesték Kft feletti irányításszerzés, ezért a Versenytanács akkor jár el a Tpvt. szellemében helyesen, ha az érintett termékpiacot a Budafesték Kft által gyártott, gyártatott és/vagy forgalmazott termékekből kiindulva határozza meg, majd kiegészíti ezek helyettesítő termékeivel. A Budafesték Kft fő tevékenysége a lakossági festékek forgalmazása, ezt egészíti ki a háztartási vegyiáruk értékesítése.

• 22)

  A vállalati összefonódások várható hatásainak megállapításakor nemcsak azokkal a hatásokkal kell számolni, amelyek mindkét vállalatcsoport által forgalmazott "érintkező" termékek piacán alakulnak ki. Káros vagy előnyös versenyhatások alakulhatnak ki azokon a piacokon is, amelyeken a két vállalatcsoport nem érintkezik. Ez utóbbi versenyhatásoknak alapvetően két fajtája van: a) az un. portfólió-hatás; és b) az un. konglomerátum-hatás. Az előző hatás lényege, hogy az egyesülő vállalatok együtt szélesebb termék-skálát kínálnak, amellyel negatív hatások is együtt járhatnak, például azért, mert olyan termékeket kapcsolnak össze, amelyek ugyanazon termelési vertikum különböző fázisaihoz kapcsolódnak. A konglomerátum-hatás arra utal, hogy a két vállalatcsoport egyike által érintett termékpiacon akkor is kialakulhat káros versenyhatás, ha azok nem tartoznak ugyanazon termelési vertikumhoz, egyszerűen azért, mert az ott megjelenő vállalat mérete nagyobb lett. A nagyobb méretű és gazdasági hátterű vállalat, - amellett, hogy jobban ki tudja használni az esetlegesen meglévő növekvő skálahozadékból származó előnyöket - nagyobb eséllyel képes horizontális versenykorlátozó magatartás (például a versenytárs kiszorítását célzó ragadozó típusú árképzés) megvalósítására.

• 23)

  Az előzőek alapján a Versenytanács azt állapította meg, hogy a potenciálisan érintett termékpiacot az alábbi termékek alkotják: a lakossági festékek, az ipari festékek és az autófényezésnél használatos festékek, egyes vegyipari alapanyagok, háztartási vegyiáruk és egyes gyógyszerek. Ezek közül a kérelmezett összefonódásnak azon termékek piacán, ahol csak az Akzo-csoport van jelen, nem várható semmiféle negatív versenyhatása. Portfólió-hatás csak a háztartási vegyiáruk piacán alakulhatna ki ⁵ , amelyre vonatkozóan viszont - a vizsgálat során tett nyilatkozata szerint - az Akzo-csoportnak nincsenek hosszabb távú stratégiai elképzelései. Az Akzo-csoport saját ⁶ piacain a Budafesték Kft-vel való egyesülésnek jelentős konglomerátum-hatása sem várható, hiszen a két vállalat gazdasági ereje és mérete között több nagyságrendbeli különbség van az Akzo javára. A Budafesték Kft-vel való egyesülés nem növeli jelentős mértékben az Akzo-csoport gazdasági erejét azokon a piacokon, amelyeken csak az Akzo van jelen. Ennek alapján a ténylegesen érintett termékpiacok körébe nem kell bevonni az Akzo által forgalmazott egyes vegyipari alapanyagok és gyógyszerek piacait, és ugyancsak kívül marad a vizsgálaton a háztartási vegyiáruk termékköre is.

• 24)

  A ténylegesen érintett termékpiac meghatározása felé vezető úton mindezek után csak a festékek korábban említett három termékcsoportja maradt. A három termékcsoport közül az autófestékek és az ipari festékek piacán csak az Akzo van jelen. Az előző pontban megfogalmazott érvek alapján ezeken az összefonódás következtében sem portfólió, sem pedig konglomerátum-hatás kialakulása nem várható.

• 25)

  Az összefonódás által érintett termékpiacot tehát a lakossági festékek piaca, valamint annak keresleti és kínálati oldali helyettesítő termékei alkotják. A keresleti oldai helyettesíthetőséget a lakossági és az ipari festékek között jelentős mértékben korlátozzák a két termékcsoport eltérő felhasználási céljai és az ennek megfelelően kialakított minőségi különbségek és kiszerelések. A kínálati oldali helyettesíthetőség mértéke azonban igen jelentős a kétféle termékcsoport között, ami azt indokolja, hogy a két piacot együttesen, egy piacként kezeljük. Az autófestékek és a lakossági festékek viszonyára vonatkozóan megállapította a Versenytanács, hogy a gyártási technológiák már olyan mértékben eltérnek egymástól, hogy nem indokolt a közös piacként való kezelésük.

• 26)

  Tekintettel arra, hogy az összefonódásban érintett mindkét vállalat-csoport országos lefedettséggel értékesíti a termékeit, az érintett földrajzi terület a Magyar Köztársaság területe lesz.

IV.

Engedélyezési kötelezettség

• 27)

  A kérelmező az opciós megállapodás sikeres megvalósulása esetén megszerzi a Budafesték Kft 100 százaléknyi szavazati jogot biztosító üzletrészét, amely a Tpvt. 23. § (2) bekezdése a) pontja értelmében közvetlen irányítást tesz lehetővé számára és ez a Tpvt. 23. § (1) bekezdése b) pontja alapján összefonódásnak minősül.

• 28)

  A Tpvt. 24. §-a (1) bekezdése szerint az összefonódás akkor engedélyköteles, ha az érintett vállalkozások (Tpvt. 26. §) együttes nettó árbevétele az előző üzleti évben meghaladja a tízmilliárd forintot és az irányítás alá kerülő, a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevőkkel [Tpvt. 26. §. (3) bekezdés] együttesen számított előző évi nettó árbevétele meghaladja az ötszázmillió forintot.

• 29)

  Az vételi ajánlattal létrejövő összefonódásban közvetlenül és közvetve érintett vállalatok körét a 3)-9) pontok sorolják fel. Mivel a vételi ajánlat 2001. évi keltezésű, az engedélyezési kötelezettség megállapításához az érintett vállalatok 2000. évi nettó árbevételét kell figyelembe venni. A kérelmező és a kérelmezett közvetlenül és közvetve érintett vállalkozásainak 2000. évi nettó árbevétele együttesen meghaladja a törvényben előírt küszöbértéket, azaz a tízmilliárd forintot, a kérelmezett cégcsoport 2000. évi árbevétele pedig az ötszázmillió forintot. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a Szerződéssel létrejövő összefonódás engedélyköteles.

V.

Az összefonódás hatásai az érintett piacon

• 30)

  Az érintett piac két részpiacán az érintett vállalkozások az alábbi részesedésekkel rendelkeznek ⁷ :

Az összefonódást megelőzően a Budafesték Kft értékesítette a lakossági festékpiac eladásainak 23.0 százalékát, azaz majdnem egynegyedét. A Budafesték Kft eladásainak jelentős része azonban Akzo-termékek eladásából származott. Ez azt jelenti, hogy az Akzo-termékek nélkül a Budafesték csak mintegy 13 százalékkal lett volna jelen a magyar piacon. Az Akzo piaci részesedése az összefonódást megelőzően 39.2 százalék volt, ebben azonban már benne van a Budafesték Kft-n keresztül megvalósított eladás is.

• 31)

  Az összefonódás hatására a lakossági festékek piacán az Akzo-csoport piaci részesedése a Budafesték Kft átvételével 13.5 százalékkal, 52.7 százalékra emelkedik. Ez a részesedés-növekedés önmagában is jelentős, hiszen több mint 1058 ponttal emeli a HHI-t. Az összefonódás után a csoport eladásai a magyar lakossági festékpiac több mint a felét fogják kitenni. A magas piaci részesedés azonban még nem eredményezi feltétlenül azt, hogy a vállalat erőfölényes helyzetben van, csak megalapozza azt, hogy a Versenytanácsnak különös figyelemmel kell megvizsgálnia a tervezett összefonódás körülményeit.

• 32)

  A gazdasági erőfölény tényállását a Tpvt. 22. §-ának (1) bekezdése írja körül. Eszerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon vagy annak számottevő részén az a vállalkozás(csoport), amely gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy a piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek piaci magatartására. A Tpvt. 22. §-ának (2) bekezdése alapján a gazdasági erőfölény megítéléséhez különösen vizsgálni kell a) az érintett piacra való belépés, kilépés költségeit és kockázatát, feltételeit; b) a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét és annak alakulását; valamint c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, és a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását. Ez utóbbi c) ponttal kapcsolatban és tekintettel a 24) pontban leírtakra megállapítható, hogy a lakossági festékek piaci szegmensén az összefonódás olyan piaci részesedést hozna létre, amely gazdasági erőfölényes helyzet kialakulását eredményezheti.

• 33)

  A lakossági festékpiacon az összefonódásban érintett két vállalatcsoport termékei számos más hazai és import termékkel, illetőleg azok forgalmazóival versenyeznek. Megállapítható, hogy a piacra való belépés jelentős költséggel jár tőkebefektetésben, reklámkiadásokban, értékesítési szervezet és szervizhálózat létrehozásában azon vállalatok számára, amelyek még nincsenek jelen a magyar piacon. Ha az új belépő csak a piac valamely kisebb - földrajzi vagy termékfajta - szerinti részére kíván belépni, akkor a belépés tőkeigénye lényegesen kisebb. Ezt példázzák az utóbbi időben a lakossági festékpiacra történő új belépések, amelyek a falfestékek piacára korlátozódtak. Az új belépőnek a már piacon lévő vállalkozások relatív nagyságával is számolnia kell. A belépés tőkeigénye jelentősen megnő, ha a piacon már van olyan vállalakozás, amely számottevő piaci részesedéssel bír. A lakossági festékpiacon az Akzo és a Budafesték cégcsoportok együttes piaci részesedése meghaladja az 50 százalékot, amely igen megnehezíti még a jelentős tőkeerővel rendelkező multinacionális cégek számára is a belépést.

• 34)

  A további vizsgálatok eredményei alapján a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy a lakossági festékpiacon nem beszélhetünk az Akzo-, vagy bármely más vállalat erőfölényes helyzetéről. Ennek az az oka, hogy a míg a piacra való belépés külső szereplőknek költséges lenne, az ipari festékek piacán már jelen lévő vállalatok számára az átállás nem igényelne jelentősebb ráfordítást. A lakossági festékek piacát a kérelmezett összefonódás megítélése kapcsán együtt kell kezelnünk az ipari festékek piacával a nagymértékű kínálati helyettesíthetőség miatt. A legnagyobb versenytársak közül többen - ilyen például a Trilak Haering Festékgyártó Kft - viszonylag rövid idő alatt képes lenne korszerű ipari festékgyártó kapacitásait átállítani lakossági festékek gyártására. Az erőfölény kialakulását a lakossági festékpiacon a már most is jelentős arányú import növekedési lehetőségében megnyilvánuló potenciális verseny is megakadályozza. Minden olyan kísérlet, amely a lakossági festékpiacon a Tpvt. 21. §-ában felsorolt tilalmak bármelyikét célozná megvalósítani, azonnal kudarcba fulladna, mert a felhasználók minden további nélkül fordulhatnak más forgalmazókhoz, akik ugyancsak jelentős többletköltség nélkül lennének képesek növelni az eladásaikat.

• 35)

  A 30) ponthoz tartozó táblázat alapján megállapítható, hogy az Akzo-csoport már az összefonódás előtt sem rendelkezett jelentősnek nevezhető piaci részesedéssel (16 %), és a tervezett összefonódás a lakossági és az ipari festékeket egyaránt magába foglaló érintett piacon mindössze 3.5 százalékkal emeli a koncentrációt (19.5 %). A nagy mértékű kínálati oldali helyettesíthetőség és a potenciális importverseny miatt az érintett piacon az összefonódás hatására nem alakul ki olyan gazdasági erőfölény, amely akadályozná a hatékony verseny fennmaradását a lakossági festékek piacán. Ilyen esetben a Tpvt. 30. §-ának (2) bekezdése alapján az engedélyt a GVH nem tagadhatja meg.

• 36)

  A Versenytanács az eljárás elintézési határidejét a szerint állapította meg, hogy az engedély "nem megtagadhatóságának" megállapításához szükséges információk, tekintettel a Tpvt. 30. § (2) bekezdésére, rendelkezésre álltak vagy állhattak-e a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott 45 napos idő alatt, illetőleg, hogy a határozathozatalhoz szükséges elemzés, értékelés e határidőben elvégezhető-e. Az engedély nyilvánvalóan nem megtagadható, ha sem az érintett piac egészén, sem pedig annak bármely számottevő részén az összefonódásban érintett vállalkozások külön-külön, illetőleg együttesen nem rendelkeznek olyan piaci részesedéssel, amely az eljárás további folytatását indokolná. Ha az érintett piacon vagy annak bármely jelentős részpiacán az érintett vállalkozások egyedi és együttes piaci részesedése meghaladja ezt a értéket, akkor további vizsgálat szükséges annak megállapítására, hogy a magas piaci részesedés mögött tényleges gazdasági erőfölény helyzete húzódik-e meg. Ilyennek ítélte a Versenytanács azt a tényt, hogy a lakossági festékek részpiacán az összefonódásban résztvevő vállalatok együttesen, illetőleg az Akzo-csoport önállóan is viszonylag magas piaci részesedéssel rendelkezett. Erre való tekintettel a Versenytanács 2001. augusztus 17-én kelt határozatában a kérelem alapján indult eljárás elintézési határidejét 120 napban állapította meg. A vizsgálat ezután kiterjedt a kínálati helyettesíthetőség meglétének, mértékének és feltételeinek, illetőleg a nem átfedő termékek piacain esetleges portfolió- és/vagy konglomerátum-hatások elemzésére is. A kiterjesztett vizsgálat ezek után már meg tudta egyértelműen állapítani, hogy az összefonódás következtében nem jön létre és nem erősödik a hatékony versenyt korlátozására alkalmas erőfölény az érintett piac egyik számottevő szegmensében sem. Ezek alapján, tekintettel a Tpvt. 30. § (2) bekezdésére, az engedély megadását a Versenytanács nem tagadhatta meg.

VI.

Eljárási kérdések

• 37)

  A Versenytanács a határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozta.

• 38)

  A Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott tízmillió forint eljárási díjból kétmillió forintot a kérelmező a kérelem beadásával egyidejűleg befizetett.

• 39)

  Az ügyfelek a kérelmükben egybehangzóan kérték a tárgyalás mellőzését, majd azt a kérésüket külön faxüzenetben megerősítették, ezért tárgyalásra nem került sor.

• 40)

  A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2001. október 19.

dr. Bara Zoltán sk. előadó
dr. Berke Barna sk a Versenytanács elnöke
dr. Tóth Tihamér sk.
Horváth Lászlóné