Gazdasági Versenyhivatal

Vj-44/2001/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Óllé György ügyvéd (6722 Szeged, Guttenberg u. 3. mfsz.3.) által képviselt Szegedi Kábeltelevízió Rt. gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban eljárás alá vont vállalkozás ellen - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 70.§ (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg a 2001. február l. napjától kezdődően bevezetett díjak alkalmazásával, illetve az Alap programcsomagban biztosított csatornák számának egyidejű csökkentésével.

A kiterjesztett vizsgálat tárgyát képezte továbbá az a körülmény, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a magán és közületi előfizetők vonatkozásában egymástól eltérő díjakat érvényesít, valamint az, hogy az előfizetőkkel kapcsolatban alkalmazott szerződések nem szabályozzák az évenkénti díjváltoztatást lehetővé tevő okokat.

II.

• 1.

  1. A Szeged város területén 1989. óta szolgáltató eljárás alá vont vállalkozás a városban kb. 39.000 előfizető részére biztosit kábeltelevíziós szolgáltatást.
  A 2001. évre megfogalmazott üzletpolitikája értelmében szolgáltatási struktúráját úgy alakítja át, hogy az alkalmas legyen az un. set-top-box rendszerű szolgáltatás, és ezáltal nagyobb műsorkínálat biztosítására, melynek révén megnő az előfizetők választási lehetősége tekintettel arra, hogy a rendszer biztosítani fogja a kódolt műsorokra való egyenkénti előfizetést is.
  Az eljárás alá vont vállalkozás fenti cél elérése érdekében a 2001. évben változtatott a műsor szerkezetén, figyelembe véve a majdan megindítandó set-top-box-ba kerülő műsorokat is.

• 2.

  2. Az eljárás alá vont vállalkozás három programcsomagban kínálja szolgáltatását.
  2000-ben a I-es Kedvezményes csomagban - mely az országosan szokásos un. Szociális programcsomagnak felel meg - hat adás vételét biztosította, míg a II. Alap programcsomagban huszonöt adás volt fogható.
  Az III. Extra programcsomag 2000.-ben negyvenkét csatornát tartalmazott, mely programcsomagonkénti csatornakiosztást 2001. február l. napjától változtatta meg az eljárás alá vont vállalkozás.
  Az I.-es programcsomag kínálata egy adóval bővült, míg az Alap programcsomagban biztosított csatornák száma lecsökkent tizenkilenc csatornára.
  Egyes adások - TVE International, BBC World, Animal Planet, Music Television, RTL-2. - átkerültek az Extra programcsomagba, míg más műsorok megszűntek.
  Az Extra programcsomag előfizetése révén hozzáférhető műsorok száma nem változott.

• 3.

  3. A Gazdasági Versenyhivatal a Vj-113/1999. számon folyamatban volt versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálta az eljárás alá vont vállalkozás 1990. évi előfizetési díjait, mely eljárásban a Versenytanács megállapította jogsértés hiányát.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás a díjak megállapításához előzetes, részletes kalkulációt nem készített. A vizsgálati jelentés a Versenytanács kialakult gyakorlatának megfelelően fentiek következtében kimunkálta azokat az un. számított díjakat, melyek részletes költségfelszámítás hiányában - piaci helyzetet feltételezve - míg indokoltan lennének felszámíthatók.
  Ennél figyelemmel volt a közvetlen költségeknek minősülő műsordíjaknak az eljárás alá vont vállalkozás által dokumentált emelkedésére, illetve a számításokkal alá nem támasztott közvetett költségek és nyereség tekintetében azoknak az évenkénti infláció mértékkel növelt értékére.
  A jelentés bázisévnek a Gazdasági Versenyhivatal által ellenőrzött 1999. évi adatokat tekintette.
  
  Az 1999., 2000., és 2001. évi nettó előfizetési díjakat, a közvetlen költség összegét, a számított díjakat valamint az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott díjaknak a számított díjhoz viszonyított %-os eltérését az alábbi táblázat tartalmazza.

Táblázat

Programcsomag	1999.		2000.		2001. február		2001.
	Díj/hó/Ft	Műsor- költség/Ft	Díj/hó/Ft	Műsor- költség/Ft	Díj/hó/Ft	Műsor- költség/Ft	Számított díj	Számított díjhoz %-os eltérés
I.	290	10,05	321	9,55	402	11,6	350	15
II.	1107	147,59	1268	193,75	1402	200	1359	3
III.	1500	346,79	1857	537,13	2188	755,25	2148	2

• 4.

  Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás idején bejelentette, hogy a folyamatosan végzett hálózatátalakítási munkák során az Alap programcsomag un. hasítási frekvenciáját megváltoztatta, minek következtében az Alap programcsomagban már harminckét csatorna fogható az előfizetők egy részénél.

• 5.

• • a)

    Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott Vállalkozási Feltételek, a szerződés módosítása vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a szolgáltatás körében és/vagy feltételeiben beálló változások esetén a szolgáltató és az előfizető a szerződést megváltoztatják, új szerződést kötnek.
    
    Az előfizetési díjakkal kapcsolatban 7.1. 1. pont, a 7.3.1. ponttal egybehangzóan úgy rendelkezik, hogy a szolgáltatási díj - mely a lakásban kiépített vételi helyek számától független - tartalmazza a hibaelhárítással, karbantartással felmerülő költségeket is.
    A Vállalkozási Feltétel fenti pontjai értelmében a szolgáltatási díjak eltérhetnek egymástól attól függően, hogy egyéni, közületi, vagy kereskedelmi tevékenységet folytató közületi előfizetővel kötöttek szerződést.
    A közületi előfizetőkre nézve rögzíti továbbá, hogy a szolgáltató a jelet az átadási pontig biztosítja a meghatározott havi díjért, majd kimondja, hogy az esetben, ha a felek másként állapodnak meg, akkor a vételi helyek száma, illetve ennek megfelelően a havi díj összege, egyedi megállapodás alapján kerülhet kialakításra.
    A 8.3. pont szerint jogvita esetén a szerződő felek az előfizetői szerződéssel kapcsolatos vitás kérdéseket megkísérlik egymás között rendezni, melynek eredménytelensége esetére a Szegedi Városi Bíróság illetékességét kötik ki.

• • b)

    A díjjal kapcsolatban a 2001. május 1. napján kelt Üzletszabályzat is rendelkezik, melynek II. pontja a szolgáltatási díjakat szintén differenciálja akként, hogy egyéni megrendelőknek, közületi megrendelőknek, közületi és egyben kereskedelmi tevékenységet folytató megrendelőknek szolgáltat-e az eljárás alá vont vállalkozás.
    Az Üzletszabályzat D.4.1. pontja szerint a szolgáltatás díját a szolgáltató állapítja meg, melyről a 3.3. pont értelmében tájékoztatja az előfizetőket.
    
    Fentieken túl az üzletszabályzat csak a számla összegével kapcsolatos számlareklamációval kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket.

• • c)

    Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott egyedi, un. Szolgáltatási Szerződés 1) pontja értelmében a szolgáltató az általa közzétett díj ellenében szolgáltat, melynek részletezését, díját, és a szerződés részét képező általános szerződési feltételeket az érvényes Üzletszabályzat melléklete tartalmazza.
    Az egyedi szerződés 3-as pontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás köteles az előfizetőket a szolgáltatás lényeges feltételeiben bekövetkezett változásról értesíteni.
    A további rendelkezés szerint "azon esetben, amennyiben a szolgáltatási díj módosítása vonatkozásában megrendelő az értesítés megjelenésétől számított 8 napon belül írásban jelzi véleményeltérését, úgy a 30. napon belül történő egyeztetés eredménytelensége esetén szolgáltató birsághoz fordulhat".
    Jogvita esetére az egyedi szerződés kiköti a Szegedi Városi Bíróság illetékességét azzal, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai irányadók.

• 6.

• • a)

    A kábeltelevíziós piacon új vállalkozások piacralépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályokba.
    A magas beruházási költségek és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés lehetősége gazdasági szempontból korlátozott, mely körülmény nemcsak az új vállalkozások piacralépését nehezíti meg, hanem a már ott tevékenykedő vállalkozások terjeszkedését is korlátozza.
    
    Szeged területén az eljárás alá vont vállalkozáson kívül négy kábeltelevíziós szolgáltató szolgáltat. A város területének kb. 70 %-án jelenlévő eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területét részben átfedve működik a Telecom Kft és a Tarjáni Kábeltévé
    
    Társaság úgy, hogy a határterületre kb. 6000-8000 háztartás esik, illetve előfordul, hogy több épületben párhuzamosan is jelen van a két szolgáltató.
    A Tarjáni Kábeltévé hat adást tartalmazó Szociális csomagot, illetve egy harminc csatornát tartalmazó programcsomagot biztosit 450 Ft, illetve 2000 Ft összegű bruttó havi díj ellenében.
    A Telecom Kft Szociális csomagja hat csatornát tartalmaz, míg szélesebb kínálatú programcsomagjában harminchat adás fogható, 450 Ft, illetve 2450 Ft bruttó havi díjért.

• • b)

    Az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül - az M1, a TV2 és az RTL Klub, vagyis az un. földi sugárzású adások tető - és esetleg szobaantennával foghatók, legalább 5000 Ft-os egyszeri beruházás mellett.
    A folyamatos díj nélküli szolgáltatás karbantartási és pótlási költségeit a fogyasztó viseli.

• • c)

    A kb. 60 csatorna vételét biztosító, szabad hozzáférésű, műholdas műsorszórás un. egyedi műholdvevők révén fogható.
    A műholdak (Astra, Hot Bird) a magyar adások közül a Duna TV és az M2 műsorát sugározzák a főként német (PRO7, SAT1, RTL2, RTL, Super RTL, ORF1, VOX, VIVA1. stb.) és egyéb idegen nyelvű (pl.: Fashion TV, MTV Europe, BBC, CNN angol; Rai Uno olasz; TVE spanyol, TV5 francia stb.) csatornákon kívül.
    Dekódolás nélkül nem fogható ugyanakkor pl. a közkedvelt Spectrum, a magyar ATV, Cartoon Network, Romantica, illetve a HBO műsora, illetve nem biztosított az M1, TV2 és RTL Klub vétele sem.
    Amennyiben az eljárás alá vont vállalkozás által közvetített kódolt adásokat is fogni kívánja az előfizető, ennek költségkihatása kb. 170000 Ft.
    
    A műszaki fejlődéssel együtt járó többletszolgáltatások igénybevételére (telefon, PPV, Internet) a szolgáltatás nem tehető alkalmassá.
    A műholddal szabadon fogható csatornák száma csökken, mivel egyre több tv adást sugároznak szerzői jogdíjak mellett kódolt formában, ami további berendezések vételét, illetve külföldre átutalandó előfizetési díj fizetését teheti szükségessé.
    
    A kódolatlan műsorok vétele egyszeri legalább 48000-76000 Ft beruházással (parabolaantenna, fejek, vagy antennaforgató, beltéri egység, szerelési költség) jár úgy, hogy egyben a folyamatos karbantartás költségei is a fogyasztót terhelik.
    Több televízió egy háztartáson belüli üzemelése esetén több beltéri egységre van szükség.
    
    A b) pontban irt magyar közszolgálati és kereskedelmi adók és a c) pont szerinti csatornák együttes vétele, tető(szoba)antenna és műholdvevők együttes alkalmazása mellett oldható meg.
    Nagyszámú fogyasztó un. kisközösségi rendszer formájában veheti az a), b) pontban irt csatornákat, ami több millió Ft-os beruházási költséggel jár, illetve a tetőantennának és egyedi műholdvevőnek a lakók többsége általi egyéni felszerelése többlakásos házban gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

• • d)

    Az UPC Magyarország Kft leányvállalata, a UPC Kft, mint ügynök terjeszti a kábeles csomagokhoz részben hasonló választékot nyújtó, de annak kínálatát jóval meghaladó, műholdról sugárzott, így az ország bármely pontján, bárki számára hozzáférhető televíziós programcsomagot.
    Az un. Direct Home szolgáltatás azon túl, hogy részben átfedi a kábelrendszeren vehető programokat (pld. Spectrum, Romantica, Eurosport, CNN, Cartoon Network), előfizetési lehetőséget biztosít az HBO mozicsatornára, a Sport1 sport műsort sugárzó csatornára, és a Private Gold szex csatornára is.
    A szolgáltatás hiányossága, hogy a magyar országos TV adásokat, így az M1, RTL Klub, TV2, M2, és Duna TV, nem sugározza.
    A programcsomag havi előfizetési díja 4170.- Ft, illetve a prémium csatornák 2700.- - 2200.- Ft/hó/csomag előfizetési díjért vehetők igénybe.
    Egyéb költségként 3.500.- Ft-os csatlakozási díj, illetve a 14.000 Ft-os - beltéri egységenként fizetendő - letéti díj (kaució), valamint a beszerelési költség (kb. 12.000.- Ft) merül fel.
    Amennyiben egy háztartásban egyidejűleg több készüléket kívánnak üzemeltetni, az előfizető a több beltéri egységért külön letéti díjat és külön-külön előfizetési díjat is köteles fizetni.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy szolgáltatási területeit átfedve még két kábeltelevíziós vállalkozás is szolgáltat az érintett piacon, ami lehetővé teszi az érintett háztartások számára a szolgáltatók közötti választást egyszeri belépési díj fizetése mellett.
Az erőfölénnyel kapcsolatban hivatkozott arra is, hogy helyettesítési lehetőségként egyéni műholdvevő, egyéni földi antenna és kisközösségi antenna rendszer vehető igénybe, valamint helyettesítésre alkalmas a szolgáltatási területével átfedésben lévő Épületkezelő és Fenntartó Kft által üzemeltetett, Szeged belvárosában működő és kb. 2000. lakásban szolgáltató, nagyközösségi antenna rendszer, valamint a UPC Direct szolgáltatás is.

Előadta, hogy a program átalakítását a területen folyó műszaki fejlesztéssel járó üzletpolitikai megfontolásai indokolják, illetve díjai nem minősülnek túlzottan magasnak.

Álláspontja szerint indokoltan különbözteti meg a díjtételek szempontjából a különböző közületeket úgy, hogy a közületek között is magasabb díjat fizetnek a kereskedelmi tevékenységet folytatók.

Fentiek indokát abban jelölte meg, hogy

• -

  a közületi előfizetők üzleti céllal veszik igénybe a szolgáltatást, pld. híradástechnikai készülékek javításához, szállodákban, panziókban a vendégek kiszolgálásához, tőzsdei alkalmazáshoz.

• -

  szolgáltatásának értéke beépül a közületek tevékenységébe, melyből üzleti hasznuk származik, vagyis szolgáltatása továbbhasznosul, melynek díját a használók elszámolhatják költségként

• -

  a kereskedelmi tevékenységet folytató közületi előfizetők lényegesen több vételi helyet üzemeltetnek, mint az egyéb közületi vagy a magánelőfizetők, ami több karbantartási és üzemeltetési költséggel jár,

• -

  az eltérő díj a vételi helyek tényleges számától független általánynak minősül,

• -

  kisebb műhelyek, irodák magánelőfizetőként vehetik igénybe szolgáltatását.

Álláspontja szerint a vállalkozási Feltétel és az Üzletszabályzat is szól a díjakról azáltal, hogy évenként, a költségek változását követő díjváltozásról köteles az előfizetőket értesíteni.
Hivatkozott arra, hogy az elenyésző mennyiségű díj-reklamáció alkalmával tájékoztatták az előfizetőket az emelés okairól, melyből további jogvita nem keletkezett.

IV.

A Tpvt. 21.§-ban irt törvényi tényállás megvalósulásának - mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés - kettős feltétele van, egyrészt az eljárás alá vont vállalkozás érintett piacon fennálló gazdasági erőfölényes helyzete, másrészt az ezzel való visszaélésszerű magatartás.
Fentiek értelmében elsősorban azzal kapcsolatban kellett állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az érintett piacon gazdasági erőfölényben van-e.

V.

A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14.§ (1) és (2) bekezdés).
A Tpvt. 14.§ (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekintendő, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni.

Az eljárás alá vont vállalkozás áruját - figyelembevéve védekezését is - a felhasználási cél azonossága vagyis több televíziós csatorna vétele szempontjából az alábbi áruk képesek helyettesíteni elvileg:

• 1)

  tetőantenna (esetleg szobaantenna),

• 2)

  tetőantenna és műholdvevő rendszer kombinációja, kisközösségi antenna rendszer

• 3)

  Direct Home szolgáltatás

• 4)

  nagyközösségi antennarendszer és más kábeltelevíziós szolgáltatás

A Tpvt. 14.§ (2) bekezdése értelmében azonban - fent írtak szerint -a felhasználási cél mellett további árujellemzőket is figyelembe kell venni az ésszerűen helyettesítő áruk meghatározásakor.

1) A tetőantenna - miután kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas - az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatásnál lényegesen gyengébb minőségű szolgáltatás, mivel kevesebb program vételére alkalmas, (RTL-Klub, TV2, M1), ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek az alacsony összegű beruházásra tekintet nélkül.

2) Az egyénileg vagy közösségek által beszerezhető tetőantenna és műholdvevő kombinációja nagy számú műsor biztosítására alkalmas, így foghatók általa a magyar közszolgálati műsorok, valamint a TV2 és RTL Klub kereskedelmi adás, és egyéb idegen nyelvű adások. Nem alkalmas ugyanakkor pl. a magyar nyelvű népszerű Spectrum, a magyar ATV hírműsor, a Romantica film, illetve a Cartoon Network gyermekműsor, valamint a HBO adásának vételére.

A kombinált vétel a műsortartalom hiányosságain túl a technikai fejlődés szempontjából nézve lényegesen gyengébb minőségű szolgáltatásnak tekinthető, mivel a kábeltelevíziós rendszerekkel szemben nem tehető alkalmassá telefon, Internet, illetve PPV szolgáltatás igénybevételére, továbbá a műholdas vétel jövőbeni hátránya a szabadon fogható csatornaszám kódolás miatti csökkenése is.
Fentieken túl az érintett földrajzi piactól függően a szolgáltatásra való egyéni, de főleg kisközösségi áttérés jelentős összegű egyszeri beruházást igényel, valamint további költségként jelentkezik, hogy a rendszer fenntartásával, javításával és pótlásával járó kiadás teljes egészében a fogyasztót terheli.
Figyelembevette a Versenytanács azt is, hogy a szolgáltatást további folyamatos költség (havi előfizetési díj) nem terheli, ami az álláspontja szerint e szolgáltatást a kábeltelevíziós szolgáltatásoktól az áru ára szempontjából a kombinált vétel javára megkülönböztetheti.
Álláspontja szerint azonban bár a folyamatos és egyszeri kiadások összevethetők és meghatározható egy olyan működési idő, amely alatt az egyszeri beruházás költsége megtérül, ez a körülmény legfeljebb az esetben teheti ésszerűen helyettesíthető áruvá az egyszeri jelentős beruházással járó szolgáltatást, ha a helyettesítendő és az esetlegesen helyettesítő áru a minőség és az igénybevétel egyéb jellemzőit tekintve is közel azonos. A Versenytanács szerint azonban - a már kifejtettek értelmében - a két fajta szolgáltatás a minőségre és az igénybevétel egyéb feltételeire nézve nem minősül közel azonosnak, így az antenna és műholdas kombinált vételi lehetőség nem tekinthető a kábeltelevíziós szolgáltatást ésszerűen helyettesítő árunak.

3) A nagy választékot biztosító Direct Home szolgáltatást a Versenytanács szintén nem tekintette az eljárás alá vonti szolgáltatás helyettesítőjének, mivel a nagy műsorkínálat ellenére hiányoznak abból a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások, valamint ésszerű helyettesítésre alkalmatlanná teszi a szolgáltatást az egyszeri, bekerülési költségeken túl az azt terhelő magas havi díj, és az a körülmény is, hogy amennyiben egy háztartásban több készüléket üzemeltetnek, az egyszeri költségként felmerülő letéti díj többszörösén kívül - beltéri egységenként - több előfizetési díjat is fizetni kell, mely a szolgáltatást lényegesen megdrágítja.

Fentiek alapján a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésére figyelemmel a Versenytanács megállapította, hogy fenti, több csatorna vételét lehetővé tevő megoldások a felhasználási cél azonossága ellenére nem vehetők figyelembe ésszerűen helyettesítő árúként.

A Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak más ésszerű helyettesítő áru hiányában csak a kábeltelevíziós szolgáltatás és - meghatározott árujellemzők esetén - esetleg a nagyközösségi antennarendszer minősül, míg az egyéb, fent vizsgált műsorszolgáltatási lehetőségek csak távoli, de nem ésszerű helyettesítői az eljárás alá vonti szolgáltatásnak.

4) A Tpvt. 14.§ (3) bekezdésében irt földrajzi területen - melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlen feltételek mellett tudja az árut beszerezni - azt a területet kell érteni, melyen az érintett árut igénybevevő fogyasztó a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi.
Jelen eljárásban földrajzi piacként az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területe volt figyelembe vehető.

VI.

A Tpvt. 22.§ értelmében gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőitől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez, az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés költségeit (befagyott költség), kockázatát, illetve műszaki, gazdasági és jogi feltételeit kell különösen vizsgálni, figyelembevéve az érintett vállalkozás vagyoni helyzetét, valamint a piaci részesedése arányát, illetve a piac más résztvevőinek magatartását is (22.§ (2) bekezdés).

Az érintett árupiac fentiek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont vállalkozás áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, melynek igénybevételére azonban elvileg is csak azon ügyfelei térhetnek át, akiknek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét átfedi, vagy azzal határos. Figyelemmel azonban arra, hogy az eljárással érintett földrajzi piacon - az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területén - az előfizetők döntő része számára más kábeltelevíziós szolgáltatásnak, mint ésszerűen helyettesítő árunak az igénybevétele nem oldható meg, ugyanakkor a vállalkozások piaci helyzetét, pozícióját mindig a fogyasztók nagyobb hányadának választási (reagálási) lehetősége határozza meg, a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 22.§-a alkalmazásában gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, figyelembevéve a 22.§ (2) bekezdésében írtakat is.
A hálózati típusú szolgáltatások piacára való belépés, illetve terjeszkedés - bár jogi nehézségekkel nem jár - jelentős beruházási költségekkel (gazdasági feltétel) és egyben más hálózat kiépítettsége esetén jelentős kockázattal is jár, figyelembevéve azt is, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. A verseny kialakítását akadályozza az is, ha az érintett piacon a fogyasztói igényeket már kielégítő magas piaci részesedésű szolgáltató van jelen, mely fent részletezett szolgáltatási körülmények megalapozzák azt, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak piaci magatartása meghatározásakor nem kell érdemben tekintetben lennie a piac többi szereplőjének vele kapcsolatos magatartására.
Fenti érvelés fokozattan helytálló más nagyközösségi rendszer piaci jelenléte esetén is, még akkor is, ha elvileg a rendszer képes - az árra, minőségre és a teljesítés egyéb feltételeire tekintettel - a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz hasonló szolgáltatás biztosítására.
Megjegyzi a Versenytanács , hogy a vizsgálat a nagyközösségi rendszer árujellemzőit jelen ügyben nem tárta fel, melynek pótlását a Versenytanács - fent kifejtett álláspontjára tekintettel - nem találta indokoltnak.

VII.

A Tpvt. 21.§-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni.
A Tpvt. 21.§ a) pontja szerint visszaélésnek minősül, ha valamely vállalkozás üzleti kapcsolataiban - ide értve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül állapítja meg eladási árait.
Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat (díjat) kell érteni. A Versenytanács gyakorlatában az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha az meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló hozam (tisztességes nyereség) összegét.
Az eljárás alá vont vállalkozás az általa 2001. február l. napjától kezdődően érvényesített díj megalapozásaként tételes számítást nem készített, ezért a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott adatokból kiindulva, a vizsgálat által meghatározott un. számított díjakat vette figyelembe annak megítélésénél, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2001. elején bevezetett díjai túlzottan magasnak minősülnek-e.
Az eljárás alá vont vállalkozás által dokumentált, közvetlen költségnek minősülő műsordíjak, és az 1999. - 2000. években bekövetkezett infláció alapján meghatározott további közvetett költségek és nyereség összegeként adódó un. számított díjhoz képest a tényállás II. 3. pontjából megállapíthatóan minimális eltérés mutatható ki az eljárás alá vonti díjaknál, mely a Versenytanács gyakorlatának megfelelően (Vj-91/1997., Vj-62/1999.) az alábbiak szerint nem minősül visszaélésszerű magatartásnak.
Arra nézve, hogy milyen mértékű eltérés esetén állapítható meg a Tpvt. 21. §. a) pontjának megsértése, nem adható egyértelmű norma, azt csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével lehet meghatározni. A Versenytanács a számított és a tényleges díj eltérésének megítélésekor jelen ügyben figyelembe vette, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a számított díj meghatározásnál nem kalkulált műszaki fejlesztést hajtott, illetve hajt végre, ami magyarázza a számított díjhoz képest mutatkozó csekély eltérést úgy az Alap csomagnál, mint az Extra programcsomagnál.
A Kezdeményes programcsomag díja, mely az önköltséget nem éri el, ezen utóbbi okból nem volt kifogásolható.

A vizsgálati jelentés az Alap programcsomag számított díjait annak figyelembevételével határozta meg, hogy 2001. februárjától csökkent a programcsomagok előfizetése révén fogható csatornák száma.
A Tpvt. alkalmazásában - kivételes eseteket leszámítva - a Gazdasági Versenyhivatalnak arra van hatásköre, hogy a műsortartalmat árral való összefüggésben vizsgálja. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által az adott műsortartalom mellett sem volt jogsértően megállapítva a díj, a Versenytanács az érintett programcsomag tartalmának változását sem tekintette jogsértőnek.

VIII.

A Vállalkozási Feltétel, illetve az Üzletszabályzat differenciál az előfizetők között az általuk fizetendő havi előfizetési díj vonatkozásában.
A diszkriminatív kikötés miatt indult eljárásban az eljárás alá vont vállalkozás magatartását a Tpvt. 21.§ a) pontja alapján kellett megítélni azon törvényi rendelkezés alapulvételével, hogy indokolatlan előnykikötésnek minősülhet-e a közületi, illetve a kereskedelmi tevékenységet folytató közületi előfizetőktől kért - a magánelőfizetők díjaihoz képest - magasabb előfizetési díj.
A 21.§ g) pontjának rendelkezése, mely az üzletfelek indokolatlan megkülönböztetését szankcionálja, jelen ügyben a különböző előfizetői körök megkülönböztetése vonatkozásában nem volt alkalmazható, mivel a törvényi tényállás egyik tényállási eleme - miszerint a megkülönböztetésnek a gazdasági versenyben kell hátrányt okozni a megkülönböztetett üzletfélnek - nem állapítható meg az egyéni és a közületi előfizetők viszonyában.

A megkülönböztetés jogsértő voltának mérlegelésekor a Versenytanács részben a Vállalkozási Feltétel 7.1.1. és 7.3.1. pontjában irt rendelkezéseit, másrészt az eljárás alá vont vállalkozás védekezését vette figyelembe.
A Vállalkozási Feltétel megengedi azt, hogy az általános szabályok alól az eljárás alá vont vállalkozás kivételt tegyen.

A differenciálás biztosítása mellett helytállónak minősülnek az eljárás alá vont vállalkozás azon üzletpolitikai megfontolásai, hogy olyan körülmények között, amikor az előfizetési díj mértéke alapvetően nem függ a lakásban kiépített vételi helyek számától, azon megrendelőinek, akik üzletük körében eleve nagyobb mennyiségű készüléket üzemeltetnek - ami ebből eredően magasabb költséget is eredményezhet az eljárás alá vont vállalkozásnál - a magánelőfizetőkhöz képest emelt díjat alkalmazzon tekintettel arra is, hogy az eljárás alá vonti szolgáltatás az érintett előfizetők nyereségorientált tevékenységébe is beépülhet.
Fentiekre tekintettel a Versenytanács a kikötést nem minősítette a Tpvt. 21.§ (1) bekezdés a) pontjába ütköző indokolatlan előny kikötésének.

IX.

Az eljárás alá vont vállalkozás által 2001-ben ténylegesen alkalmazott díjaktól függetlenül vizsgálat tárgyát képezte az is, hogy jogsértőnek tekinthető-e az eljárás alá vont vállalkozás díjváltoztatással kapcsolatos magatartása.
Fentiekkel kapcsolatban előre bocsátja a Versenytanács , hogy a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásoknak minimálisan be kell tartaniuk a Ptk-ban és a Ptk. 209/B. § (4) bekezdésében felhatalmazása alapján megalkotott 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) rendelkezéseit, mely az általános szerződési feltételek körében külön is nevesíti a tisztességtelennek minősülő kikötéseket.
Fentiek értelmében tisztességtelennek minősül az olyan kikötés, mely a szerződés bármely feltételének értelmezésére egyoldalúan jogosítja fel a gazdálkodó szervezetet (R. 1.§ (1) bekezdés a) pont), illetve jogellenesnek tekinthető az a feltétel, mely lehetővé teszi azt, hogy a vállalkozás egyoldalúan módosítja a szerződést az abban irt alapos ok nélkül, pld. az ellenszolgáltatás mértéke tekintetében (R. 2.§ d) pont).


Az eljárás alá vont vállalkozás előadása szerint a díjemelés vonatkozásában - az egyedi előfizetői szerződés 1. pontjának pontatlan fogalmazása ellenére - együttesen alkalmazza a Vállalkozási Feltétel, az Üzletszabályzat, és a Szolgáltatási szerződés rendelkezéseit.
A Versenytanács az együttes alkalmazás tényének külön vizsgálatát nem tartotta indokoltnak, tekintettel arra, hogy az egyedi szerződésként alkalmazott Szolgáltatási Szerződés lényegében megismétli a Hírközlési Felügyelet által jóváhagyott Vállalkozási Feltételek és az Üzletszabályzat díjakkal kapcsolatos rendelkezéseit.

Általában elmondható, hogy az általános szerződési feltételek az esetben vállnak az egyedi szerződések részévé, amennyiben az előfizetői közreműködés, a Ptk. 205. § (3) bekezdésben foglalt szabályozásnak megfelelően, megvalósul. Enélkül a szabványszerződések, üzletszabályzatok nem válhatnak az egyedi szerződés részévé, így a jogviszony rendezésénél az egyedi szerződés, és a Ptk. 205. § (3) bekezdése értelmében az egyedi szerződés részévé vált általános szerződési feltétel szabályai irányadók.

Jelen ügyben az egyedi szerződés, illetve az általa felhívott Üzletszabályzat a szolgáltató egyoldalú jogává teszi a díjközlést, és egyben a megváltozott díj összegének meghatározását is anélkül, hogy a díjváltoztatásra vonatkozó rendelkezés megfelelne az általános szerződési feltételeket pici körülmények között alkalmazó vállalkozásokkal szemben az R. által támasztott alacsonyabb követelményrendszernek.

Fentiek ellenére a Versenytanács jelen ügyben nem látta indokoltnak a jogsértés megállapítását tekintettel arra, hogy az egyedi előfizetői szerződés előfizetői ellenvélemény esetén lehetővé teszi az egyeztetést, és ennek eredménytelensége azt vonja maga után, hogy a szolgáltató köteles bírósághoz fordulni a szerződés módosítása érdekében a Ptk. 241.§ alapján.
A díjváltoztatás módjának fenti módon történt rendezése garantálja azt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás részéről ne kerülhessen sor alapos ok nélkül díjemelésre, ami természetesen azzal is jár, hogy a bíróság szerződést módosító ítéletének hiányában az eljárás alá vont vállalkozás a megemelt díjat nem érvényesítheti jogszerűen.

X.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 77.§ (1) j) pontja alapján megszüntette, mivel a gazdasági erőfölényben lévő eljárás alá vont vállalkozás nem tanúsított a Tpvt-be ütköző visszaélésszerű magatartást.

Budapest, 2001. november 26.

Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
dr. Köbli József sk.
Szabó Györgyi