Gazdasági Versenyhivatal

Vj-135/2001/35

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa aDr. Lindner Andreaügyvéd (Márai és Tsai Ügyvédi Iroda, 1125 Budapest, Dániel u. 15.) által képviseltAvanti Rt(1014 Budapest, Frankel Leo u. 45.) és azDr. Kollai Gergelyügyvéd (Kollai és Séllyei Ügyvédi Iroda, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 28.) által képviseltPrímagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt(1092 Budapest, Ráday u. 42/44.) ellengazdasági versenyt korlátozó megállapodásmiatt indult versenyfelügyeleti eljárásban 2002. január 31-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az Avanti Rt és a Prímagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt között 2001. február 23-án létrejött keretszerződésre a csoportos mentesség kedvezménye nem vonatkozik.

A Versenytanács megtiltja a fent említett keretszerződés 3. pontjában rögzített kizárólagossági kikötés alkalmazását.

A Versenytanács e határozat végrehajtására az ügyfeleknek e határozat kézhezvételétől számított tizenöt napos határidőt biztosít.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, nem halasztó hatályú felülvizsgálat iránti kérelem benyújtásának van helye.

Indoklás

I.

Előzmények, eljárásindítás

1. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2001. augusztus 8-án indított versenyfelügyeleti eljárást, mivel egy bejelentés nyomás azt lehetett valószínűsíteni, hogy az Avanti Rt (a továbbiakban: Avanti) és a Prímagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt (a továbbiakban: Prímagáz) olyan, a Prímagáz javára kizárólagossági kikötést tartalmazó megállapodást kötött az Avanti üzemanyag töltőállomásain üzemelő palackos PB-gáz forgalmazására vonatkozóan, amely a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. tv (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a szerint gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak minősülhet.

2. Az ügy előzménye, hogy a bejelentésre a GVH Ipari Irodája megtagadta az eljárás megindítását, mert szerinte a bejelentés tárgya a polgári jog keretében orvosolható egyedi szerződéses vita, és ezért nem valószínűsíthető a Tpvt. 11. §-ának megsértése, valamint erőfölényről sem beszélhetünk. AVersenytanácsa benyújtott jogorvoslati kérelem 11. §-ának megsértésére vonatkozó részének helyt adott és indoklásában megállapította, hogy a kérdéses megállapodás nem vitathatóan versenykorlátozó.A határozatban a vizsgálat irányaként azon körülmények felderítését rendelte el, amelyek miatt a megállapodás nem eshet tilalom alá, illetve mentesülhet.

3. A megindult versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyert, hogy az Avanti és a Prímagáz között 2001. február 23-án kizárólagossági kikötést tartalmazó, öt évre szóló keretszerződés jött létre. E keretszerződés 3. pontja a Prímagáznak kizárólagos jogot biztosít az Avanti benzinkutaknál értékesített palackos PB-gáz szállítására.

4. E szerződés alkalmazása során az Avanti megtiltotta a kútjai üzemeltetőjének - függetlenül attól, hogy az saját tulajdonú vagy franchise-rendszerben működtetett üzem -, hogy más szállítótól szerezze be a palackos PB-gázt. Az Avanti felmondatta az Avanti kutak bérlőivel a korábban más PB-gáz forgalmazóval megkötött PB-gázpalack szállítási szerződéseiket.

II.

Az érintett vállalkozások

5. Magyarországon cseppfolyós PB-gázt kizárólag a MOL Rt termel, de rajta kívül még másik három cég (a Total Hungária Kft, a Shell Gas Rt és a Prímagáz) is foglalkozik PB-gáz forgalmazásával. A másik három PB-forgalmazó a MOL-tól vásárol, de PB-gázhoz importból is hozzá lehet jutni. E lehetőséggel a négy PB-forgalmazó mindegyike (még a MOL Rt is) él. A cseppfolyós PB-gáz a PB-forgalmazók töltőüzemeiben kerül általuk nyomáspróbázott¹palackokba vagy közvetlenül a fogyasztó tartályaiba. A MOL-nak nincs saját töltőüzeme, ezt a szolgáltatást a másik három PB-forgalmazó végzi számára.

¹Egészen a legutóbbi időkig csak a Prímagáz végezte el minden egyes töltésnél a palackok nyomáspróbáját. Ma már mindegyik forgalmazó végez nyomáspróbázást.

6. A palackokat cseretelepeken árusítják. Cseretelepnek minősül minden palackozott PB-gázt forgalmazó értékesítőhely (a benzinkút is), amely rendelkezik a szükséges engedélyekkel és feltételekkel. A cseretelepek egy része a forgalmazók tulajdonában van, másik részükkel a PB-forgalmazók viszonteladói szerződéses kapcsolatban vannak. A saját tulajdonú cseretelepeket - az alacsony forgalom miatt - többnyire bizományosi szerződéses viszonyban működtetik kiskeresetű, nyugdíjas eladókkal. A viszonteladók egy kis hányada üzemeltet gáztelepet, a túlnyomó többségük más tevékenységet folytat (pl. élelmiszerbolt, TÜZÉP-telep, stb.). Ezek közé sorolhatók a benzinkutak is, ahol PB-gázpalackokat is forgalmaznak.

7. A különböző forgalmazók által értékesített palackos PB-gázok között minőségi különbség nincs. A különböző forgalmazók által töltött/forgalmazott PB-gázpalackokban lévő gázok gyártótól függő, egyedi ismérvekkel nem rendelkeznek, minőségi követelményeiket egységesen az MSZ EN 1601/1995. sz. szabvány határozza meg. Ezért a fogyasztó számára minőségi szempontból lényegében véve mindegy, hogy melyik gázszolgáltatótól vásárolnak. A gázszolgáltatók a saját maguk által nyomáspróbázott palackokra ráfestették a nevüket, de a palackok folyamatosan összekeverednek a forgalmazók között, mert mindegyik forgalmazó akkor is elvégzi az újratöltést, ha a palackon nem az ő neve szerepel. Újratöltéskor a forgalmazók saját nevükkel ellátott záróanyát tesznek a palackokra, ezért jelenleg ez az egyetlen megkülönböztetési lehetőség.

III.

Az érintett piac

8. A palackos PB-gázt általában alacsonyabb komfort fokozatú lakóházakban, hétvégi házakban alkalmazzák főzési vagy fűtési célokra olyan településeken vagy településrészeken, ahol a földgáz nincs még bevezetve és a falugázas program sem elérhető. Helyettesítő termékként szóba jöhet a földgáz, a fa- és széntüzelés, valamint az elektromos árammal történő fűtés vagy főzés. Ezen termékek közül azonban egyik sem számít közeli helyettesítőnek. A földgáz általában nem áll rendelkezésre, a fatüzelés lényegesen kényelmetlenebb és jelentős többletmunkát igényel, az elektromos tüzelés pedig számottevően drágább. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a jelen eljárás során az érintett termékpiac a palackos PB-gáz piaca.

9. A palackos PB-gáz különböző kiszerelésekben kerülhet forgalomba. A max. 5 kg-os kiszerelésű turista palackok műszaki tulajdonságai és biztonsági megoldásai²jelentősen különböznek az un. háztartási palackoktól, amelyeknél a szivárgás már megengedhetetlen, és ezért a szelepek is mások. A lakossági főzésre, fűtésre, vagy egyéb háztartási célokra a 11.5 kg-os kiszerelésű palackokat használják. A 23 kg-os kiszerelést jellemzően ipari célokra (tetőfedők, útépítők, pecsenyesütők, stb.) használják, de ritkán a lakosság is igénybe veszi fűtési célkora. Léteznek még speciális kiszerelésű és felhasználási célú palackok. A 11 kg-os motorgáz palackot vállalkozások használják gázüzemű járművek üzemeltetésére. A 10.5 és 20 kg-os speciális PB-gázpalackok ipari célú felhasználásra kerülnek (vágás, darabolás, festékégetés, szigetelés, stb.). A jelen eljárás tárgyát adó megállapodásnak valószínűsíthetően csak a lakossági felhasználású PB-gáz piacán lehet versenykorlátozó hatása, hiszen a benzinkutaknál lévő cseretelepeken többnyire csak ezt a kiszerelést árusítják. Ezért az eljárásban érintett terméket a 11.5 kg-os kiszerelésű háztartási palackos PB-gáz alkotja.

²például, hogy túlnyomás esetén a felesleges gázok a szabadba áramolhatnak

10. Az érintett piac földrajzi kiterjedésének meghatározása során a Tpvt. 14. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni. Eszerint az érintett piac földrajzi területe az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni. Az érintett földrajzi piac határát ennek alapján a fogyasztó választási lehetőségeiből kiindulva kell meghatározni. A fogyasztó választási lehetőségeit az üzleti-bolti forgalomban értékesített termékek esetében bizonyos mértékig mindig korlátozza az eladóhelyiségnek a fogyasztó lakóhelyétől, vagy a termék felhasználási helyétől való távolsága. E "természetes" földrajzi korlát erőssége függ a szóban forgó termék árától, jellegétől és a beszerzés, illetve a beszerezhetőség körülményeitől. Egy liter tejért a fogyasztó nyilván nem fog a szomszéd városba utazni, de már egy színes televízió vásárlása esetén ez nem kizárt. A földrajzi korlát meghatározásánál az egyik legfontosabb szempont az a többlet szállítási vagy utazási költség, amelyet a fogyasztónak akkor kell viselnie, ha nem a lakóhelyéhez vagy a termék felhasználási helyéhez legközelebb eső boltban (üzletben) vásárol.

11. Egy felmérés szerint³a PB-gáz fogyasztóinak mintegy 85 százaléka létminimumon vagy az alatt élő családból tevődik ki. Az alacsony jövedelmi helyzet felerősíti a többlet szállítási-utazási költség hatását a földrajzi piac méretére. Településen belül, kisebb távolságra kézikocsival, kerékpárral is szállítható, de nagyobb távolságokra már csak szállító járművel (például gépkocsival) lehet szállítani. A létminimum körül élő családok közül azonban csak kevés rendelkezik gépjárművel. Mindezek alapján megállapítható, hogy a palackos PB-gáz érintett piaca lokális kiterjedésű, rendszerint egy-egy település és annak közvetlen környéke az, amelyen kívül a fogyasztók nagy többsége számára a termék beszerzése már jelentős többletráfordítást igényelne. Ez alól kivételt képeznek a gépjárművel rendszeresen ingázók, akik száma azonban e fogyasztói körben nem lehet jelentős.

³amelyre az eljárás alá vont Prímagáz képviselője hívta fel a Versenytanács figyelmét, lásd erről a tárgyalás jegyzőkönyvét a VJ-135/2001/34. sz.;

12. Jelen eljárásban pontosan meghatározható, hogy a vizsgálat tárgyát képező megállapodás mely helységek fogyasztóit érinti. A fent említett keretszerződés 1. sz. melléklete felsorolja ezen helységek neveit. Összesen 54 települést érint a megállapodás. A Versenytanács álláspontja szerint a jelen eljárás tárgyát képező megállapodással érintett földrajzi piacot ezen települések alkotják.

13. Az eljárás alá vontak képviselőinek álláspontja szerint a palackos PB-gáz érintett földrajzi piacát országos méretben kell meghatározni. Indoklásul előadták, hogy a palackos PB-gáz forgalmazása országos és hasonló esetekben a Versenytanács szokásszerűen Magyarország területére terjeszti ki a földrajzi piac határát. Hivatkoztak továbbá a Tpvt. 14. §-ához fűzött törvényi indoklásra, amely szerint a hazai piac kis mérete miatt a földrajzi piacot országosan kell meghatározni. A Versenytanács az eljárás alá vontak álláspontját nem osztotta. Az érintett piac meghatározása nem szokásokon alapuló öncél, hanem a vélelmezett versenykorlátozó magatartás hatásainak kimutatására szolgáló eszköz, és mint ilyen alárendelt a versenytörvény általános céljainak. Ez fejeződik ki a Tpvt. 14. § (1) bekezdésének megfogalmazásában, miszerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A jelen eljárás tárgyát képező megállapodás egyértelműen rögzíti a megállapodás tárgyát alkotó árut (a palackos PB-gáz) és a megállapodás tárgyát alkotó földrajzi területet (a szerződés mellékletében felsorolt 54 település).

14. A Prímagáz képviselője által VJ-135/2001/33. sz. beterjesztett észrevételeiben alternatív megoldásként javasolta a benzinkutaknál forgalmazott palackos PB-gázpiac mint érintett piac meghatározását. Ez a megoldás az előző pontban kifejtettek alapján ugyancsak nem lehet helytálló, hiszen egyrészt, a jelen eljárás tárgyát képező megállapodás nem terjed ki más benzinkutaknál forgalmazott PB-gáz forgalmára, másrészt a más, a felsorolt 54 településen kívüli benzinkutaknál értékesített PB-gáz csak annyiban jöhet számításba jelen eljárás során, amennyiben az a fogyasztói választásban helyettesítő termékként szóba jöhet. Helyettesítő termékként viszont csak azok a kutak jöhetnek számításba, amelyek olyan településeken vagy azok szomszédságában üzemelnek, ahol Avanti benzinkút (is) van. Az ezen kutaknál értékesített PB-gáz viszont része az itt meghatározott érintett piacnak.

IV.

A megállapodás hatása az érintett piacon zajló versenyre

15. Az Avanti benzinkutak kisebbik hányada nem saját tulajdonú, hanem franchise-rendszerben üzemeltett vállalkozás. A saját tulajdonú kutakat hasznosítási szerződés keretében bérbe adja. A szerződés az egyéb áruféleségeket (ebbe a körbe tartozik a palackos PB-gáz is) a szabadon beszerezhető kategóriába sorolja. Az Avantitól csak az üzemanyagot és a kenőolajat kell beszereznie.

16. A GVH információkat gyűjtött arra vonatkozóan, hogy azokon a településeken, ahol Avanti kutaknál értékesítenek PB-gázpalackot, hány olyan PB-gáz cseretelep működik, ahol nem a Prímagáz szállítja vagy a mostani keretszerződés alapján szállítani, fogja a PB-gázpalackokat. A kapott információk szerint a szerződésben érintett 54 település között 22 olyan van, ahol nincs másik benzinkút. Ezek közül 9 helységben (Aba, Ajak, Baté, Biri, Buj, Darány, Magyarcsanád, Nagybaracska, Nyírmihálydi) nincs más PB-gáz cseretelep. A fennmaradó 13, alternatív csereteleppel is rendelkező helység közül 9-ben (Apagy, Bajna, Fülöpszállás, Gádoros, Galambok, Nyergesújfalu, Poroszló, Révfülöp, Újkígyós) a cseretelepet a Prímagáz látja el.⁴Ennek alapján megállapítható, hogy a szerződéssel érintett benzinkutak közül 18 helységben nincs alternatív PB-gáz cseretelep. Ezen túlmenően megállapítást nyert, hogy a szerződéssel érintett helységek között 10 olyan is található, ahol csak egyetlen olyan cseretelep működik, amely nem Prímagáz palackot forgalmaz. Az érintett 54 település közül mindössze 9-ben (Baja, Budapest, Dunaföldvár, Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Sármellék, Siófok, Szekszárd) van mind a négy PB-gáz forgalmazó egyaránt jelen.⁵Ennek alapján megállapítható, hogy a szerződés az érintett piac egy kisebb, de számottevő részén teljes mértékben kizárja, egy másik részén pedig korlátozza a versenyt. A kizárólagos beszerzési megállapodások versenykorlátozó hatását a Versenytanács a B-356/2001/12. sz. határozatában már leszögezett.<sup>6

4</sup>A Totálgáz adatközlése
⁵Az Avanti adatközlése
⁶Az ebben a pontban kifejtettek elsősorban a versenykorlátozás mértékét hivatottak illusztrálni az érintett piacon és nem képezik alapját az érdemi határozatnak.

17. A kérdéses megállapodás nem vitathatóan versenykorlátozó vertikális megállapodás, amely a Tpvt. 11. § (1) és a (2) bekezdés b) pontjába ütköző magatartást valósít meg. A vizsgáló a vizsgálati jelentésében ismételten arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megállapodás nem versenykorlátozó hatású, mert a PB-gáz végfelhasználóinak az érintett települések többségében alternatív lehetőségük is van PB-gázhoz vásárlására. A vizsgáló érvelése⁷nem helytálló, hiszen a máshozfordulás lehetőségének csak az erőfölény megállapításánál van jelentősége. Jelen ügyben a Versenytanács indító határozatában már leszögezte, hogy a Tpvt. 21. § megsértése nem képezi a vizsgálat tárgyát.⁸Az erőfölény hiánya azonban nem zárja ki a megállapodás 11. §-ba ütközését.

⁷Lásd a vizsgálati jelentés 18. oldalán az ad (1.) pontot.
⁸Mindazonáltal megjegyzendő, hogy az érintett piacot alkotó néhány helységre vonatkozóan az erőfölény minden bizonnyal megállapítható lenne.

V.

A csekély jelentőség megállapíthatósága

18. Egy megállapodás nem esik a Tpvt. tilalma alá, ha csekély jelentőségű. A Tpvt. 13. § (2) bekezdése alapján csekély jelentőségű a független vállalkozások között létrejött megállapodás, ha az érintett vállalkozások együttes piaci részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg.⁹A vizsgálat során a jelen határozatban megfogalmazott érintett piac mérete nem került meghatározásra, mert a vizsgáló az érintett piacot - helytelenül - országos méretben határozta meg. A VJ-135/2001/15/1. sz. ügyirat 2. sz. melléklete alapján az Avanti és a Prímagáz közötti megállapodás várhatóan összesen kb. 1200 tonna palackos PB-gáz forgalmát érinti. Ez az összes magyarországi eladásnak mintegy 1.03 százalékát teszi ki. Ha csak a benzinkutaknál bonyolódó forgalmat nézzük, akkor a Magyarországon működő körülbelül 1500 benzinkútból mindössze 54-re vonatkozik (3.6 %).

⁹Az ügyzáró tárgyaláson a GVH Ipari Irodájának jelen lévő vezetője nem vitatta az érintett piacot lokális méretben történő meghatározásának jogosságát.

19. A jelen eljárás során meghatározásra került lokális érintett piacon az érintett vállalkozások piaci részesedését az adott településeken működő összes PB-gáz cseretelepek száma alapján közelíthetjük. A szóban forgó megállapodással érintett 54 településen összesen 114 cseretelep üzemel. Ez az érintett piacon hozzávetőleges 40-50 százalékos piaci részesedést jelez attól függően, hogy az egyes cseretelepek relatív forgalmi adatai milyen mértékben térnek el egymástól. A jelen eljárás tárgyát képező szerződéssel érintett piacon az érintett vállalkozások piaci részesedése minden bizonnyal meghaladja a törvényben meghatározott tíz százalékos mértéket, ezért a csekély jelentőség a szóban forgó megállapodással kapcsolatban nem megállapítható.

20. A csekély jelentőség megállapításának szempontjából egyébként irreleváns, hogy az Avanti kutaknál működő PB-gáz cseretelepek száma vagy összforgalma miképpen viszonylik a hasonló országos adathoz. Ha az Avantinak csak egyetlen kútjánál folyna PB-gáz értékesítés, és ezen a településen rajta kívül 2-3 másik cseretelep működik, az Avanti piaci részesedését az ezen a településen mint földrajzi területen kellene meghatározni. Az érintett piacok egyenkénti összforgalmának a pontosabb meghatározása nem szükséges, mert e nélkül is megállapítható, hogy egy-egy településen legfeljebb néhány értékesítőhely található, amelyek között a településen élő fogyasztók választhatnak. Következtetésképpen, néhány nagyobb várost leszámítva¹⁰, a négy nagy forgalmazó egyenkénti piaci részesedése - azokon a településeken, ahol jelen vannak - valószínűsíthetően meghaladja a 10 százalékot.

¹⁰Ezek közül is inkább csak Budapest jöhet szóba.

VI.

A csoportmentesség

21. Az eljárás alá vontak kérték, hogy ha a megállapodásuk nem minősülne csekély jelentőségűnek, akkor a GVH állapítsa meg, hogy a kérdéses megállapodás csoportmentességet élvez. A kizárólagos beszerzési megállapodások egyes csoportjainak mentesítéséről szóló 54/1997. (III.26.) Korm. rendelet határozza meg a vonatkozó csoportmentesítés feltételeit. E rendelet 1. § (1) bekezdése alapján - a Tpvt. 17. §-ában meghatározott szempontokra figyelemmel - mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (Tpvt. 11. §) alól az a kizárólagos beszerzési megállapodás, amelyben a viszonteladó a szállítóval szemben arra vállal kötelezettséget, hogy viszonteladás, bérbeadás vagy lízingbeadás céljából a megállapodásban meghatározott árut csak tőle vagy vele irányítási kapcsolatban álló vállalkozástól, illetőleg olyan más vállalkozástól szerzi be, amelyet a szállító áruinak forgalmazásával bízott meg. A rendelet 1. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés alkalmazhatóságát nem zárja ki, ha a szállító kötelezettséget vállal arra, hogy nem értékesít a megállapodásban meghatározott vagy azzal versenyben álló árut a viszonteladó fő értékesítési területén és forgalmazási szintjén. A kormányrendelet 2. § (1) szerint az 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a) a felek a megállapodásban meghatározott áru gyártói, kivéve, ha a kizárólagos beszerzés a megállapodásban szereplő áru vonatkozásában nem kölcsönös, és legalább az egyik fél előző évi nettó belföldi árbevétele nem éri el az 500 millió forintot; b) a megállapodásban olyan árukra állapítanak meg kizárólagos beszerzési kötelezettséget, amelyek sem jellegüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem állnak egymással kapcsolatban; c) a felek a megállapodást határozatlan időre vagy öt évet meghaladó időtartamra kötik, kivéve, ha a megállapodást az 1. § (4) bekezdése alapján kötik, annak tárgya üzemanyag kizárólagos beszerzése és annak hatálya nem haladja meg a tíz évet, illetőleg azt az időtartamot, ameddig a viszonteladó a székhelyen vagy a telephelyen ténylegesen folytatja a megállapodás szerinti tevékenységet. A Versenytanács megállapította, hogy a jelen eljárás tárgyát képező megállapodás a rendeletben rögzítetteknek megfelelt.

22. A 246/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet által beiktatott 4/A. § szerint a fenti rendelet alapján mentesülő megállapodások esetében a GVH a Tpvt. 16/A. §-a alapján megállapíthatja, hogy az adott megállapodásra a csoportos mentesülés nem vonatkozik. Ez a rendelet 2001. február 1-től hatályos. A jelen eljárás tárgyát képező megállapodást 2001. február 23-án kötötték, ezért rá vonatkozóan a 4/A. § alkalmazható.

23. A Tpvt. 16/A. § (1) bekezdése szerint nem vonatkozik a csoportmentesség egy megállapodásra, ha a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a 17. § (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek. A Tpvt. 17. § (1) bekezdése az egyedi mentesítés feltételeit határozza meg. A Versenytanács az egyedi mentesítés feltételeinek teljesülését értékelve megvizsgálta, hogy a palackos PB-gáz hazai piacán milyen, a versenyre nézve káros hatások alakultak ki, illetőleg azt, hogy e hatások kialakulásában és fennmaradásában milyen szerepe volt és van a kizárólagos beszerzési megállapodásoknak.

VII.

A palackos PB-gáz piacán tapasztalható káros versenyhatások

24. A jelen határozat 7. pontja alapján a palackos PB-gáz, fizikai tulajdonságai tekintve lényegében homogén terméknek tekinthető. A fogyasztók az egyes forgalmazókat a cseretelepeik elhelyezkedése alapján tudja csak megkülönböztetni. A palackos PB-gáz forgalmazói között tehát minőségi verseny csak egyetlen vonatkozásban, az üzlet elhelyezkedése tekintetében működik, csak lokációs verseny van. Ez azt jelenti, hogy az eladók igyekeznek a cseretelepeiket a kiszolgálni óhajtott fogyasztói kör lakhelyéhez minél közelebb elhelyezni. Az eljárás alá vontak álláspontja szerint a palackos PB-gáz piacán a lokációs versenyen túlmenően is lehet minőségi versenyről beszélni két vonatkozásban: egyrészt, az újratöltött palackokra rászerelt biztonsági szelep különlegessége, másrészt a cseretelepeken kialakítható kultúrált kiszolgálási környezet kulturáltsága tekintetében. A Versenytanács szerint e két minőségi szempont a palackos PB-gáz fogyasztói körének összetétele (a kistelepüléseken élő, alacsony jövedelmű családok) miatt valószínűsíthetően csekély jelentőségű, ezért a fogyasztói választásokra nem lehet számottevő hatása.

25. A GVH Ipari Irodájának megállapítása¹¹szerint a PB-gáznak (de az alkotórészeinek, a propángáznak és a butángáznak külön is) tőzsdei jegyzésára van. A tőzsdei jegyzés egyrészt a mediterrán, másrészt az Északi-tengeri térségben történik. A jegyzésárakat a Platt`s LP GASWIRE teszi közzé, a jegyzések USD/metrikus tonnában történnek. A szárazföldön PB-gázt termelők, így a Mol Rt is, a termelői áraikat a tőzsdei jegyzésárak alapulvételével számítják ki. A Mol Rt a termelői ár kiszámításához egy olyan összetett képletet használ, amelyben súlyozottan megjelenik mind a mediterrán, mind pedig az Északi-tengeri jegyzési ár, valamint egy olyan plusz tényező, amellyel egy potenciális versenytárs képes lenne a magyar piacon - a távolságot is beszámítva - megjelenni. Az így kialakított alapformulát további tényezők (a vásárolt mennyiség, annak időbeli elosztása, a vállalat fizetési feltételek, stb.) módosíthatják. Mindezek alapján megállapítható, hogy a termelői ár kialakítása meglehetősen nagy mozgásteret tesz lehetővé a Mol Rt-nek. A Prímagáz képviselője a PB-gáz fogyasztói árának kialakításával kapcsolatban előadta, hogy a viszonteladóknak javasolt árat a beszerzési ár¹²adottsága mellett úgy számítják ki, hogy arra ráteszik az önköltséget és egy bizonyos haszonkulcsot. Mivel a Prímagáz saját bevallása szerint árvezérlő, a többi forgalmazó árképzése is hasonló elveken, az önköltség+haszonkulcs rendszerben épül fel.

¹¹lásd a VJ-135/2001/36. sz. iratot
¹²a termelői ár

26. Egy benzinkútnál csak egy forgalmazó PB-gázpalackjait árusítják. Ennek okaként az érintettek elsősorban műszaki, biztonsági és termékfelelősségi megfontolásokra hivatkoznak. Ha például valamilyen káresemény történik, akkor egyértelmű, hogy melyik cég vonatkozásában merül fel a felelősség kérdése. Ha egy tartóketrecben több cég palackjait is tárolnák, akkor a felelősség nem lenne megállapítható. A Versenytanács szerint gazdaságossági szempontok is nyilvánvalóan közrejátszanak ebben. Az alacsony és visszaeső forgalom mellett a cseretelep üzemeltetője valószínűsíthetően akkor tudja elérni a legalacsonyabb viszonteladói árat, ha egyetlen szállítóval szerződik.

27. Az Ipari Iroda korábban hivatkozott véleménye szerint¹³a PB-gáz iránti kereslet, ezen belül különösen a kistartályos (11.5 kg) palackok iránti fogyasztói kereslet (főzési és fűtési célokra) nagy mértékben árrugalmatlan, legalábbis rövid távon. Hosszabb távon valószínűsíthetően nagyobb az árrugalmasság, különösen, ha a földgáz vagy a vezetékes falugáz elérhetővé válik a fogyasztók számára. Valószínűsíthető, hogy a PB-gáz piacán az utóbbi 5-6 évben tapasztalható eladáscsökkenés elsősorban annak tudható be, hogy a korábban PB-gázra alapuló háztartással rendelkező fogyasztók egyre növekvő hányada számára vált elérhetővé a földgáz vagy a vezetékes falugáz. A palackos PB-gáz piac fogyasztóinak döntő hányada számára a földgáz valószínűsíthetően nem elérhető. A szóba jöhető helyettesítő termékek alacsonyabb minősége (fa és szén), illetve a lényegesen magasabb ára (elektromosság) miatt nem kínálnak valódi választási alternatívát a fogyasztók jelentős részének. Tekintettel arra, hogy e fogyasztók a palackos PB-gázzal alapvető szükségleteket (fűtés, főzés) elégítenek ki, meglehetősen kiszolgáltatottak az eladóknak. Ennek egyik jele a kereslet alacsony árrugalmassága, vagyis hogy a palackos PB-gáz iránti kereslet volumene egy százaléknál jelentősen alacsonyabb mértékben fog visszaesni az ár egy százalékos emelésének hatására.

¹³lásd a VJ-135/2001/36. sz. iratot

28. A PB-gáz piacon számításba vehető versenykorlátozó tényezőkkel kapcsolatban a Versenytanács az alábbi tényeket vette figyelembe: a) a PB-gáz piac eladói oldalán meglévő oligopol szerkezetet az eladói oldal diszperzált, szétszórt és atomizált mivoltával szemben, b) a piacra való belépés korlátozottságát; c) az import korlátozott szerepét, és d) a forgalmazók és a viszonteladók közötti kizárólagossági szerződések általánossá válását.

29. Országos viszonylatban a forgalmazók palackos PB-gázból eladott mennyiség (volumen) szerinti piaci részesedései a 2000. évben az alábbiak voltak: Prímagáz Rt: 45-50 %; Total Hungária Kft.: 20 % körül; Shell Gas Rt: 15-20 %; MOL Rt: 10-17 %.¹⁴A PB-gáz országos piacán a Prímagáz domináns szerepet játszik mind a működtetett cseretelepek száma, mind pedig a lebonyolított forgalom tekintetében. Ehhez árvezérlő szerepkör is társul. A piacon mindössze négy eladó van, a másik három forgalmazó piaci részesedése körülbelül azonos. A koncentrált forgalmazási (eladói) oldallal szemben diszperzált, egyenként csak elhanyagolható vásárlóerővel rendelkező, kisfogyasztók állnak. A PB-gáz piaca szűkölőben van, ilyen körülmények között új nagykereskedő cég megjelenése a piacon nem várható. Új szereplők megjelenése legfeljebb a viszonteladók körében várható, úgy például, hogy olyan benzinkutaknál is nyitnak cseretelepet, ahol eddig nem volt. Új cseretelepek létesítésének és megnyitásának szigorú biztonsági előírásai és szabályai vannak, a benzinkutaknál elhelyezett cseretelepeknél a biztonsági előírások fokozottan érvényesülnek. Az új cseretelep létesítéséhez beszerzendő engedélyek és biztonsági eszközök beszerzése jelentős költséggel jár.

¹⁴Az adatok a gázforgalmazók saját adatszolgáltatásán alapulnak.

30. A forgalmazók mindegyike vásárol import PB-gázt is. A Mol Rt a termelői ár kialakítására használt alapformulájába beleépített egy olyan elemet, amelyet éppen arra talált ki, hogy a hazai forgalmazók számára ne legyen vonzóbb az import PB-gáz. Emiatt az importnak nincs lényeges hatása a termelői árakra.

31. A Magyar PB Gázipari Egyesület elnökének nyilatkozata szerint a Mol RT, a Shell és a Total saját benzinkútjaira csak a saját PB-gáz szolgáltatóit engedi be. A többi benzinkúthálózatoknál üzemeltetett cseretelepeken is szinte csak kizárólagossági szerződések keretében folyik az értékesítés. A MOL Rt kizárólagos beszállítója az összes Mol, az AGIP és az ESSO kutaknál (kb. 650 db). A Total Hungária kizárólagos szállítója az összes Total, az ÖMV saját és az Aral saját kutjainál (kb. 250 db). A Shell Gas kizárólagos beszállítója az összes Shell benzinkutaknak. (kb. 200 db). A Prímagáz kizárólagos beszállító az Avanti, a JET és a Tamoil kutaknál (83 db).¹⁵Ennek megállapítható, hogy a benzinkutaknál értékesített palackos PB-gáz piacán bevett gyakorlat a kizárólagos beszerzési megállapodás.

¹⁵Az egyik PB-gáz forgalmazó adatközlése alapján.

32. A kizárólagos beszerzési (és szállítási) megállapodások csoportmentessége mögött meghúzódó közgazdasági logika szerint a fogyasztókat az egy-egy termékmárka kereskedői közötti, un. márkán belüli versenykorlátozás miatti veszteségért bőven kárpótolja az adott piacon egymással versenyző, un. márkák közötti verseny intenzitásának növekedése. Ehhez azonban az szükséges, hogy a fogyasztók meg tudják különböztetni az egyes forgalmazók termékeit. Homogén termékpiacon azonban nem beszélhetünk márkák közötti versenyről, a fogyasztót kizárólag a termék ára (és elhelyezkedése) befolyásolja. A PB-gáz piacán a forgalmazók közötti verseny intenzitásnövekedésének az árakban vagy új cseretelepek megnyitásában kellene megnyilvánulnia.

33. A palackos PB-gáz piaca szűkülő tendenciát mutat. 1992 óta évente átlagosan 5-10 százalékkal csökken az összes palackozott PB-gáz eladása. Folyamatosan túlkínálat figyelhető meg. Ennek következtében sokkal inkább a már meglévő cseretelepek bezárása, semmint új cseretelepek megnyitása volt a jellemző.

34. A túlkínálat ellenére a palackos PB-gáz árai az elmúlt 5-6 év során az inflációnál jelentősen nagyobb mértékben nőttek mindegyik forgalmazónál. A Prímagáz által ajánlott palackos PB-gáz ára 1996. február és 2001. szeptember 30. között 899 forintról 2630 forintra, azaz majdnem háromszorosára, tehát 200 %-kal nőtt. Ugyanezen időszakban az általános árszínvonal csak 125 %-kal nőtt. A Shell Gas esetében a 11.5 kg-os palack ára 1995-ös 691 forintról 2000-re 2436-ra, azaz három és félszeresére, tehát 250 %-kal nőtt. Ugyanezen az időszakban az általános árszínvonal csak 180 %-kal nőttek. A Total-nál ugyanezek az adatok: 1995. április és 2001. augusztus között 688 forintról 2640 forintra, azaz 280 %-kal nőttek. Ugyanezen az időszakban az általános árszínvonal csak 105 %-kal nőtt. A MOL-nál 1999. januártól 2001. októberi 1490 forintról 2595 forintra, azaz 75 %-kal nőtt. Ugyanezen az időszakban az általános árszínvonal csak 35 %-kal nőtt.

35. A PB-gáz árának alakulását értékelve figyelembe kell venni a termék jellegét, a termelési (beszerzési) költségek alakulását, a kereslet sajátár-rugalmasságát, illetve az esetleges versenykorlátozó tényezőket. A termék homogén jellegű. Ha egy homogén termék piacán jelentősen és tartósan visszaesik a kereslet, akkor ezzel közgazdasági értelemben "normális" körülmények" között az ár (pontosabban a reálár¹⁶) csökkenésének kellene együtt járnia. A palackos PB-gáz reálára ezen időszakban nem hogy csökkent volna, hanem az inflációt lényegesen meghaladó mértékben nőtt. Ez a jelenség arra utal, hogy ezen a piacon nincsenek "normális" körülmények. Az egyik ilyen "abnormális" körülmény a Mol Rt erőfölényes helyzete a PB-gáz előállításában. Ez megnyilvánul a termelői ár kialakításában. A PB-gáz termelői árának meghatározásában a Mol Rt a világpiaci jegyzésárakat alkalmazza kiindulási alapul, még akkor is, ha a saját kitermelési költségei ennek csak töredékét teszik ki. És mivel az import árak is a tőzsdei jegyzés alapján képződnek, a Mol Rt - az eladási árképletbe beépített tényező segítségével - könnyedén el tudja érni, hogy a forgalmazóknak ne érje meg importból PB-gázt beszerezni. A palackos PB-gáz piac másik "abnormális" jellemzője a kereslet alacsony árrugalmassága. Ezzel magyarázható, hogy miközben fogyasztók esnek ki a piacról (például mert bevezették a földgázt), a megmaradt fogyasztók kénytelenek a növekvő árakon is megvásárolni a terméket.

¹⁶A termék nominális árának az inflációval korrigált mértéke.

36. A PB-gáz forgalmazói lényegében véve kiszolgáltatottak az erőfölényben lévő Mol Rt-nek a beszerzési árak tekintetében. Ilyen körülmények között az árverseny csak a beszerzési árak és a fogyasztói árak közötti árrés nagyságára korlátozódik. A fogyasztó szempontjából az a kívánatos, hogy ez az árrés minél kisebb legyen. Az árrés nagyságát alapvetően két versenyhatás érheti: a forgalmazók egymás közti versenye és a viszonteladók versenye.

37. A Total Hungária által 2000. november 1-től érvényes ajánlott bruttó fogyasztói ár 2995,-Ft, a viszonteladói ár 2690,- Ft. A Prímagáz 2000. november 6-től érvényes ajánlott bruttó fogyasztási ára 2995,-Ft. A Mol Rt 2000. november 6-tól érvényes ajánlott bruttó fogyasztási ára 2945, -Ft volt. A Shell Gas csak éves átlagárakat adott meg, amelyet elég nehéz összevetni, mert az árak az elmúlt évek során évente többször változtak. A 2001-re megadott 2750,- Ft-os ár lényegében megfelel a másik két cég átlagárainak. A 2001. szeptembere után érvényes árak¹⁷:

¹⁷Forrás a Vj-135/2001/22. sz. irat
¹⁸A Mol alacsonyabb árainak egyik oka az érintettek szerint az, hogy nincs házhozszállítási rendszere.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség elemzése szerint a palackos PB-gáz piacán az árverseny nem jellemző¹⁹, és ezt támasztják alá a forgalmazóktól kapott áradatok is. A Versenytanács a fentiek alapján megállapította, hogy az érintett piacon a forgalmazók közötti árverseny csak igen csekély intenzitású.

¹⁹v.ö. a VJ-135/2001/14/1. sz. irat tartalmával

38. Ennek egyik oka lehet a Prímagáz árvezérlő szerepe, illetőleg az a tény, hogy a Prímagáz versenytársai nem alacsonyabb árat kínálva igyekeznek piaci részesedéseiket növelni, ill. megtartani. Másképpen fogalmazva: a versenytársak (ebbe most a Mol Rt-t nem kell beleérteni) elfogadják a Prímagáz árvezérlő szerepét és más módszerekkel igyekeznek a csökkenő keresletű piacon a "helyüket megtalálni". Ennek a "helykeresési" törekvéseknek egyik megnyilvánulási formája a benzinkutak irányába való nyitás, azaz a benzinkutakon létesítendő cseretelepek saját értékesítési körbe történő bevonása.

39. A Prímagáz piaci részesedése a néhány évvel ezelőtti 70-80 százalékosról 40-50 százalékosra csökkent. Ennek egyik - bár vélhetően nem a legfontosabb - oka az volt, hogy az új versenytársak mindegyikének fő tevékenysége az üzemanyag forgalmazás, és emiatt a benzinkutjaiknál üzemeltethető cseretelepek bevonása számukra a Prímagázzal szemben alkalmazható piaci eszközzé vált. A négy gázforgalmazó közül ugyanis csak a Prímagáznak nincs saját benzinkút hálózata.

40. A benzinkutakon működő cseretelepek "megszerzésének" természetes eszköze, ha azt nem is kell a szó szoros értelmében megszerezni, mert hogy az a gázforgalmazó anyavállalatának tulajdona. A másik módszer, hogy a gázforgalmazó alacsonyabb eladási árat kínál egy benzinkútnál üzemeltetett cseretelep számára, mint a versenytársak. És végül a harmadik módszer, hogy a gázforgalmazó kizárólagos forgalmazási jogot szerez egy benzinkút(hálózat)on üzemelő cseretelep(ek) PB-gázzal való ellátására.

41. Az országban összesen kb. 1100-1200 benzinkút mellett üzemel PB-gáz cseretelep. Ezek túlnyomó többségét azonban nem a vállalatok "saját maguk" működtetik²⁰, hanem bérleti szerződés keretében más vállalkozóknak üzemeltetésre kiadják. E bérleti szerződések az üzemanyag (és néhány szorosan kapcsolódó termék, pl. kenőolaj) forgalmazására vonatkozóan tartalmaznak megkötéseket, minden egyéb terméket a szabadon forgalmazható termékkörbe sorolnak, amelyekre vonatkozóan a bérleti szerződések nem tartalmaznak kikötéseket.

²²A "saját üzemeltetés" is gyakran un. bizományosi formában történik.

42. A végső fogyasztói ár kialakításában fontos szerepe van a viszonteladóknak, a cseretelepek üzemeltetőinek. Korábban láttuk, hogy a nagy forgalmazók egymással lényegében véve nem folytatnak árversenyt, a termelői ár a Mol Rt erőfölénye miatt számukra lényegében véve adottság, ebből következően csak a viszonteladóktól várható, hogy a fogyasztók megszerzése érdekében árversenyt folytatnak. A viszonteladók lokációs versenyt már nem tudnak folytatni, hiszen egy viszonteladónak általában nincs több cseretelepe, csak egy.

43. A viszonteladókkal való kapcsolataik tekintetében a PB-forgalmazók gyakorlata eltér egymástól:

• -

  A Prímagáz összesen 5350 cseretelepen forgalmaz, amelyből mindössze 5 van saját tulajdonban, amelyeket bizományosi formában üzemeltet.

• -

  A Total Hungária összesen kb. 3000 cseretelepen forgalmaz, amelyből 45-t maga üzemeltet. A különböző viszonteladói értékesítési formák megoszlása: hagyományos viszonteladók 67 %, benzinkutak 15 %, professzionális végfelhasználók 18 %.

• -

  A Shell Gas Rt összesen kb. 2500 cseretelepen forgalmaz. A palackos PB-gázt a cég nevében eljáró kereskedelmi képviselők által üzemeltetett cseretelepeken értékesítik. A cseretelep (értékesítési hely) a kereskedelmi képviselő tulajdona, az értékesítés a Shell Gas nevében és az általa nyújtott jogosítványokkal történik.

• -

  A MOL Rt összesen kb. 900 cseretelepen forgalmaz, amelyből 185 van a saját tulajdonában. A teljes értékesítés kb. 35-40 %-a zajlik a benzinkutaknál, a többi viszonteladókon keresztül.

44. A kizárólagos beszerzési szerződések a viszonteladók versenylehetőségeit korlátozzák, amennyiben a benzinkút hálózat tulajdonosai a "fejük felett" megállapodva elírják számukra azt, hogy melyik PB-gáz forgalmazó termékeit kötelesek árulni az általuk üzemeltetett cseretelepeken. Ezáltal az érintett piacon jelentős mértékben beszűkül a viszonteladók árversenye, hiszen nem szükségszerűen a legkedvezőbb (legalacsonyabb) beszerzési árat kínáló forgalmazóval kell szállítási szerződést kötniük.

45. A palackos PB-gáz hazai piacán a fentiek alapján az alábbi versenykorlátozó hatások érvényesülnek:

- a termék homogén jellege miatt a minőségi verseny lehetőségei igen korlátozottak, lényegében véve a cseretelepek elhelyezkedésére korlátozódnak;
- a Mol Rt a PB-gáz előállításában, illetőleg a PB-gáz termelői árának megállapításában erőfölényes helyzetben van;
- az import lehetősége nem korlátozott, a termelői árra gyakorolt potenciális hatását azonban nagy mértékben csökkenti a Mol Rt által alkalmazott árformula alkalmazása;
- a PB-gáz forgalmazásának hazai piaca eladói oldal oligopol szerkezetű, összesen négy vállalattal, amelyek közül a legnagyobb - a Prímagáz - részesedése (kb. 50 %) akkora, mint a másik háromé együttvéve; ezenközben a palackos PB-gáz vevői oldala atomizált szerkezetű;
- a kereslet árrugalmassága igen alacsony;
- a palackos PB-gáz fogyasztói ára az elmúlt 5-6 év során az inflációt lényegesen meghaladó mértékben nőtt;
- a palackos PB-gáz piacán a forgalmazók között árverseny lényegében véve nincs; a fogyasztókért folytatott verseny a cseretelepek elhelyezkedésére korlátozódik;
- a nem professzionális, kiegészítő tevékenységi formában működő cseretelepeken (ilyenek a benzinkutak is) a viszonteladók egyidőben csak egy forgalmazó termékeit árusítják;
- a kis települések egy jelentős részén csak egy vagy két cseretelep működik.

Mindezek alapján a Versenytanács arra a megállapításra jutott, hogy a palackos PB-gáz piacán a verseny csak igen korlátozottan érvényesül, nem hatékony, a piaci árra gyakorlatilag nincs hatással. Ez a megállapítás érvényes a vertikum valamennyi szintjére horizontális értelemben (azaz, az ugyanazon vertikális szinten elhelyezkedő vállalkozások egymás közti), és a vertikális kapcsolatokra egyaránt.

VIII.

Az egyedi mentesítés feltételeinek teljesülése

46. A Tpvt. 16/A. (1) bekezdésénem foglaltak szerint a versenykorlátozás tilalma alóli csoportos mentesülés akkor nem vonatkozik egy megállapodásra, ha a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a Tpvt. 17. § (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek. A Tpvt. 17. § (1) bekezdése szerint akkor mentesíthető egyedileg egy megállapodás a 11. §-ba foglalt tilalom alól, ha konjunktív módon teljesülnek az alábbi feltételek:

a) hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez;

b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;

c) a versenykorlátozás a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és

d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

Az a) ponttal kapcsolatban: az eljárás alá vontak szerint a megállapodás segíti az ésszerűbb gazdálkodást, mert hozzájárul az Avanti kutak egységes arculatának kialakításához.²¹Ennek keretében minden töltőállomásra egyedi, kizárólag az Avantinak gyártott palacktárolók kerültek kihelyezésre. Ehhez járul még hozzá az országban szétszórtan elhelyezkedő Avanti kutak ellátásának biztosítása, biztonságosabbá tétele. A Versenytanács álláspontja szerint az Avanti kutak egységes arculatának kialakítása elsősorban annak fő profilja, az üzemanyag-vásárlás miatt fontos, a PB-gáz forgalmazás szempontjából ennek jelentősége nem lehet számottevő. Mindazonáltal, a Versenytanács nem vitatja, hogy a kizárólagos beszerzési megállapodások hozzájárulhatnak a PB-palackok szállításának, elosztásának ésszerűbb megszervezéséhez.

²¹v.ö. VJ-135/2001/15. sz. irat

A b) ponttal kapcsolatban: a Prímagáz képviselője szerint a fogyasztók részére a megállapodás a nagyobb biztonságot (a vakanyában elhelyezett tömítőgyűrű), a szolgáltatás magas színvonalát (a cseretelepek fokozott biztonsága, a mérlegen való ellenőrzés lehetősége²²), a cég azonosíthatóságát és a kedvezményes akcióiban való részvétel lehetőségét kínálja. A Versenytanács álláspontja szerint egy alapvetően homogén termék esetében a felsorolt szempontok nem játszhatnak túlságosan nagy szerepet a fogyasztók vásárlási döntéseiben. A fogyasztók elsősorban a kizárólagossági megállapodásokból származó gazdaságossági előnyök érinthetnék, amelyeknek a PB-gáz árában kellene megnyilvánulniuk. Az összehasonlító áradatok szerint azonban a megállapodásokból a fogyasztóknak árelőnyei nem származnak.

²²a súlycsonkítás megakadályozására

A c) ponttal kapcsolatban a Versenytanács úgy látja, hogy a megállapodás (az Avanti szempontjából) fő céljának, az egységes arculat kialakításához nem feltétlenül szükséges a PB-gáz forgalmát kizárólagos megállapodással korlátozni. Ehhez elégséges lehet például a bérleti szerződések olyan értelmű módosítása, amely a bérlők számára meghatározná a palackok tárolójára és/vagy az értékesítés bármely egyéb feltételére vonatkozó egységes kívánalmakat. A Prímagáz szempontjából nézve a megállapodás nyilvánvaló célja a piacszerzés. Ennek azonban versenyszempontból sokkal inkább kívánatos (és megvalósítható) módja az lenne, ha a viszonteladók a Prímagázt (akár mint egyedüli szállítót) azért választanák, mert az kedvezőbb szállítási ajánlatot tesz és nem pedig azért, mert az üzemanyagtöltő állomás hálózatának egységes arculatra van szüksége.

A d) ponttal kapcsolatban: a VII. fejezetben kifejtettekre tekintettel a Versenytanács megállapította, hogy az ágazatra jellemző kizárólagos beszerzési megállapodásoknak jelentős szerepe van abban, hogy a forgalmazók nem folytatnak egymással árversenyt. A benzinkutakra vonatkozó és a bérlőkre is kötelezően érvényes beszerzési megállapodások pedig tovább csökkentik a viszonteladók és a forgalmazók közötti vertikális irányú versenyhatás kialakulásának esélyeit, továbbá azt, hogy a viszonteladók egymással érdemi árversenyt folytathassanak. A jelen eljárás tárgyát képező, valamint a hasonló tartalmú és jellegű (tehát a kiegészítő tevékenységben cseretelepeket üzemeltető bérlőkre vonatkozó és kizárólagossági kikötést tartalmazó) megállapodások tehát egyrészt tovább csökkentik a palackos PB-gáz forgalmazók közötti árversenyének hatékonyságát, másrészt hozzájárulnak a versenyhatásokra érzéketlen beszerzési ár fennmaradásához és harmadszor, megakadályozzák a hatékony árverseny kialakulását a viszonteladók között. A benzinkutaknál lévő cseretelepeken zajlik a palackos PB-gáz értékesítésének jelentős része (hozzávetőlegesen 15-30 százaléka). Ennek alapján, illetőleg a fentebb kifejtettekre tekintettel a Versenytanács zat állapította meg, hogy a benzinkutaknál értékesített palackos PB-gáz kizárólagos beszerzésére vonatkozó megállapodások az érintett piacon, illetőleg országos méretekben is kizárják az árversenyt a forgalmazók és a viszonteladók közötti viszonylatban. Az árverseny kizárása homogén termék esetében egyben a verseny teljes kizárását is jelenti.

47. Az előző pontra való tekintettel megállapítható, hogy a jelen eljárás tárgyát képező megállapodás, illetőleg a benzinkutak mentén elhelyezett cseretelepek PB-gáz beszerzésére kizárólagossági kikötést tartalmazó hasonló megállapodások kivonhatók a kizárólagos beszerzési megállapodások egyes csoportjainak mentesítéséről szóló 54/1997. (III.26.) Korm. sz. rendelet alól, mert együttes hatásaik következtében nem teljesülnek a Tpvt. 17. § (1) bekezdésében, az egyedi mentesítés feltételeire megfogalmazott feltételek; azaz az ilyen jellegű megállapodások:

a) ugyan hozzájárulnak a palackos PB-gáz forgalmazásának ésszerűbb megszervezéséhez, de a megállapodásból származó előnyökből a fogyasztók nagy többsége nem részesedik;

b) az általuk megvalósított versenykorlátozás a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladja; és

c) az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny majdnem teljes kizárását eredményezi.

48. A jelen határozatával a Versenytanács az Avanti és a Prímagáz között 2001. február 23-án megkötött keretszerződése 3. pontjának alkalmazását tiltotta meg. Ez a tilalom értelemszerűen vonatkozik minden olyan, a két jelen eljárásban érintett ügyfél között ezt követően megkötött vagy megkötendő szerződés mindazon pontjaira, amely az Avanti kutak viszonteladói számára kizárólagos beszerzési kikötést tartalmazó előírásokat fogalmaznak meg, illetve ilyen tartalmú megállapodásoknak érvényt próbálnak szerezni.

49. A VIII. fejezetben kifejtettek alapján és tekintettel a Tpvt. 16/A. § (1) bekezdésére a Versenytanács megállapítja, hogy az egyedi mentesítés feltételei nem teljesülnek. Ebből következően a jelen eljárás tárgyát képező megállapodásra egyedi mentesítés értelemszerűen nem adható.

50. A palackos PB-gáz forgalmazására vonatkozó versenytanácsi megállapítás - tekintettel a Tpvt. 16/A. (2) bekezdésére - azt mondja ki, hogy e határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően az ezen a piacon korábban és ezt követően megkötött kizárólagos beszerzési megállapodásokra a jövőre nézve nem alkalmazható a csoportmentesség. E megállapításból nem vezethető le az ilyen jellegű, hasonló megállapodások versenyjogi tilalomba ütközése, illetőleg e megállapodások egyedi mentesíthetősége. Ennek megállapítása később meginduló külön eljárások feladata lesz.

51. A Tpvt. 16/A. § (2) bekezdése alapján bírság kiszabásának nincs helye.

IX.

Eljárási kérdések

52. A Versenytanács az érdemi határozatát a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjai alapján hozta.

53. A jelen határozat ellen a jogorvoslati lehetőséget a Tpvt. 82. §-a biztosítja, amelynek nincs halasztó hatálya.

54. A jelen határozat végrehajtásának ellenőrzésére a GVH a Tpvt. 76. § (1) bekezdésének a) pontja alapján utóvizsgálatot fog tartani. Ha az utóvizsgálat azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vontak a határozatot nem vagy nem teljes mértékben hajtották végre, akkor a Versenytanács a Tpvt. 90. § (2) bekezdése alapján a végrehajtást elrendeli, és egyúttal végrehajtási bírságot szabhat ki. A Tpvt. 90. § (3) bekezdése szerint a végrehajtási bírság napi összege napi ötvenezer forintig terjedhet, amelyet ugyanezen törvénycikkely (4) bekezdése alapján mind a vállalkozással, mind pedig a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

Budapest, 2002. január 31.

dr. Bara Zoltán előadó
dr. Kállai Mária
dr. Tóth Tihamér
Véghelyi Ágnes