Vj-62/2001/86

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanács a Dr. Riesz Tamás ügyvéd (1075 Budapest, Madách Imre u. 13-14.) által képviselt Friesland Coberco Dairy Foods Holding N.V. kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben ügyfélként résztvett a dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 102.) által képviselt Koninklijke Numico N.V. - zárt tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező megvásárolja a Koninklijke Numico N.V. tejtermék és ital üzletágát.

A Versenytanács az engedélyt ahhoz az utólagos feltételhez köti, hogy a FEH BEHEER I. B.V., illetve tőle nem független vállalkozás a hitelezői egyezségnek a bírósághoz történő benyújtásáig nem szerez további MiZo részvényt a FEH BEHEER I. B.V. tulajdonában levő harminchárom százalék mínusz egy szavazatot biztosító részvénycsomagon túlmenően.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg 8.000.000 (nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571 számú eljárási díjbevételi számla javára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel

Indoklás

I.

Az összefonódás résztvevői

A Friesland-csoport

  • 1)

    A kérelmező, a hollandiai Friesland Coberco Dairy Foods Holding N.V. (a továbbiakban: Friesland) és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Friesland-csoport) tejtermékek, gyümölcsalapú italok kifejlesztésével, termelésével és értékesítésével foglalkoznak világszerte, elsősorban Nyugat-Európában, Nyugat-Afrikában és Délkelet-Ázsiában.

  • 2)

    A Friesland-csoport magyarországi tagja a Friesland Hungary Kft., amely a csoporthoz tartozó külföldön honos vállalkozások termékeit importálja Magyarországra, majd továbbértékesíti azokat

    • -

      nagyobb részben az ország egész területét lefedő kereskedelmi láncoknak;

    • -

      kisebb részben pedig a környező országokba (Ukrajna, Románia, Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia).

  • 3)

    A Friesland Hungary Kft. 2000. évben a Magyar Köztársaság területén 2410 millió forint nettó árbevételt ért el az alábbi termékek forgalmazásából:

    • -

      "COMPLETA" kávékrémpor, amely nem tej alapú készítmény, meghatározó alapanyaga növényi zsír;

    • -

      "Dutch Lady" márkanév alatt palackos cukrozott tejszínhab, melyből az országos palackos tejszínhab forgalom 30-40 százalékát értékesíti;

    • -

      "Frico" márkanév alatt holland típusú kemény és félkemény sajtok, az országos sajtforgalom tizedszázalékát kitevő mértékben.

  • 4)

    A Friesland-csoport tagjai közül közvetlenül a De Kievit ért el nettó árbevételt 2000. évben a Magyar Köztársaság területén, 270 millió forint összegben zsírporok és kakaóporok értékesítéséből.

A Friesland-csoport és a MiZo Rt. közötti kapcsolat

  • 5)

    A Friesland-csoporthoz tartozó FEH BEHEER I. B.V. (a továbbiakban: FEH) 1999. június 4-től részvénytulajdonosa a MiZo Baranya Megyei Tejipari Rt.-nek (a továbbiakban: MiZo Rt.). A részvények tulajdonába oly módon jutott a FEH, hogy a MiZo Rt. egyik tulajdonosának (az MHTT Kft.-nek) a hiteltartozását megvásárolta a hitelt nyújtó Rabobanktól, majd a vissza nem fizetett hitel ellenében megszerezte az MHTT Kft. hitelfedezetül szolgáló 39,22 százalékos részvénycsomagját, melyből 6,22 százaléknyi részvényt értékesített a Cameron McKenna Ormai és Társai Ügyvédi Iroda részére. Ezt követően a FEH mind a mai napig a részvények 33 százalékával mínusz egy részvénnyel rendelkezik.

  • 6)

    A FEH részvényvásárlását követően a MiZo Rt. részvényesi szerkezete az 1. táblázat szerint alakult.

1. táblázat

A MiZo Rt. 2 százalék feletti részvénytulajdonosai
(1999. június 18.)

Tulajdonos

Részvény (%)

FEH

39,22

Pannonsajt Kft.

40,94

MKTT Kft.

7,85

EHTT Kft.

7,68

Budapesti Önkormányzat

2,38

Egyéb

1,93

Összesen:

100,00

  • 7)

    A Pannonsajt Kft., az MHTT Kft. és az EHTT Kft. ugyanazon két magánszemély irányítása alatt álló vállalkozások.

  • 8)

    A MiZo Rt. 1999. június 4-én érvényes Alapszabálya értemében a társaság alaptőkéje 3.325.566 "A" sorozatjelű törzsrészvényből és 40 "E" sorozatjelű szavazat elsőbbségi részvényből állt. A közgyűlés valamennyi döntéséhez legalább háromnegyedes többség szükséges azzal, hogy 1999. július 13-ig az "E" sorozatú részvények egyszerű többségének igen szavazata nélkül közgyűlési határozat nem volt hozható. Az "E" sorozatú részvények 1999. június 4-ig egyenlő arányban a 7. pontban említett két magánszemély tulajdonában voltak, majd ezt követően 20 darab "E" sorozatú részvény a FEH tulajdonába került. A MiZo Rt. 1999. július 13.-i közgyűlése a szavazat elsőbbségi részvényeket törzsrészvénnyé alakította át.

  • 9)

    A MiZo Rt. Alapszabálya szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések gyakorlatilag megegyeznek a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 233. § szerinti kötelező közgyűlési hatáskörökkel. A MiZo Rt. piaci magatartását meghatározó minden lényeges kérdés (a gazdálkodás irányítása, az üzleti és fejlesztési koncepció meghatározása, az üzleti terv elfogadása) az igazgatóság döntési körébe tartozik. Az Alapszabály szerint a 3-5 tagú igazgatóságot a közgyűlés 5 éves időtartama választja. Az igazgatóságnak tagja a 7. pontban említett két magánszemély is.

  • 10)

    A MiZo Rt. igazgatóságába a FEH nem delegált tagokat, képviselője azonban meghívottként általában jelen volt az igazgatósági üléseken. A MiZo Rt. felügyelő-bizottságnak ülésein tagként, illetve meghívottként sem volt jelen FEH-et képviselő személy.

  • 11)

    A MiZo Rt. 2000. február 17-e óta jogerősen felszámolás alatt áll. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 34. § (1) bekezdése alapján a felszámolás kezdő időpontjától a részvényesek tulajdonosi jogaikat a Cstv. szerinti korlátozásokkal gyakorolják. A MiZo Rt. vagyonával kapcsolatos döntési jogokat jelenleg a Vectigalis Általános Vállalkozási Rt. (a továbbiakban: Vectigalis Rt.), mint felszámoló gyakorolja. A Cstv. alapján azonban MiZo Rt. közgyűlése rendelkezik az alábbi jogosultságokkal:

    • -

      hitelezői egyezség előkészítése és annak megkötése;

    • -

      a felszámoló jogszabálysértő intézkedésének vagy mulasztásának bírósági megtámadása;

    • -

      a felszámoló által előterjesztett zárómérleg, illetve vagyonfelosztás kifogásolása a bíróságon.

  • 12)

    A felszámolási eljárás megindulását követően 1999. március 10-én tartott közgyűlésen az azonos tulajdonosi irányítás alá tartozó MHTT Kft., EHTT Kft. és Pannonsajt Kft. együttesen 49,17 százaléknyi MiZo részvénnyel rendelkezett.

  • 13)

    A FEH kezdeményezésére a 2000. augusztus 29-i közgyűlésen olyan határozat született, mely szerint "a MiZo Baranyatej Rt. F.a. közgyűlése elhatározza, hogy a társaság kísérelje meg a vele szemben elrendelt felszámolási eljárásban hitelezői egyezség létrehozását az 1991. évi XLIX. törvény 41. § (1) bekezdése alapján." A FEH egyidejűleg kezdeményezte az igazgatóság és a felügyelőbizottság leváltását is, amelyet azonban a közgyűlés nem szavazott meg. Az új igazgatóság és felügyelőbizottság megválasztását a FEH a 2000. november 17-i közgyűlés napirendjére is felvetette, attól azonban utóbb elállt.

  • 14)

    A Vectigalis Rt. a felszámolási eljárást a társaság nyilvános értékesítésével a Cstv. alapján kívánja lezárni. Az értékesítési pályázat kiírását és a tender lebonyolítását a Vectigalis Rt. 2002. I. félévére tervezi.

  • 15)

    2000. november 17-e óta a MiZo Rt. nem tartott közgyűlést. 2001. augusztus 28-án ugyan a FEH levélben megkereste a Vectigalis Rt.-t a MiZo Rt.-nek nyilvánosan működő részvénytársaságból zárt körű részvénytársasággá történő átalakítása érdekében, melynek céljából 2001. október 30-ra összehívásra került a MiZo Rt. közgyűlése, a közgyűlés azonban nem került megtartásra.

  • 16)

    A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől, valamint az értékpapír-kezelő és forgalmazó vállalkozásoktól beszerzett információk alapján a MiZo Rt. jelenlegi 2 százalék feletti részvénytulajdonosait a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A MiZo Rt. 2 százalék feletti részvénytulajdonosai
(2001. szeptember)

Tulajdonos

Részvény
(%)

FEH

33,00

HP Vállalkozás Szervező Kft.

16,75

Pannonsajt Kft. F.a.

10,65

MHTT Kft. (végelszámolás alatt)

7,85

EHTT Kft. F.a.

7,46

Dominion World Inc. Panama

6,22

Budapesti Önkormányzat

2,38

Egyéb 2 százalék alatti

15,69

Összesen:

100,00

  • 17)

    Az egyes részvény tulajdonosok a Friesland-csoporthoz való esetleges kapcsolatukról, illetve a MiZo Rt.-ben jövőben betöltendő szerepüket illetően az alábbi nyilatkozatokat tették.

    17.1. A felszámolás alatt álló Pannonsajt Kft. és EHTT Kft. valamint a végelszámolás alatt álló MHTT Kft. úgy nyilatkozott, hogy nincs kapcsolata a Friesland-csoporttal, sőt - megítélésük szerint - a FEH célja éppen az ő kiszorításuk a MiZo Rt. tulajdonosai közül.

    17.2. A HP Vállalkozás Szervező és Tanácsadó Kft. (a továbbiakban: HP Kft.) pénzügyi befektetésként vásárolt MiZo részvényeket. A HP Kft.-nek - nyilatkozata szerint - a Friesland csoporttal nincs kapcsolata, azonban 2001. májusában hitelt kapott a Nutricia Magyarország Kft.-től, melynek fejében a HP Kft. a tulajdonában lévő teljes részvénycsomagra vételi jogot biztosított a Nutricia Magyarország Kft.-nek. A vételi jog akkor gyakorolható, ha a HP Kft. a felszólítást követő 30 napon belül nem fizeti vissza a hitelt.

    17.3. Budapest Főváros Önkormányzata - melynek a Friesland-csoporttal nincs kapcsolata - a privatizációhoz kapcsolódóan még 1994. évben a MiZo Rt. egyik jogelődjében jutott részvénytulajdonhoz.

    17.4. A panamai illetőségű Dominion World Inc. a vizsgálat során nem volt fellelhető. A 6,22 százalékos részvénycsomagot a korábbi tulajdonos (a Cameron McKenna Ormai és Társai Ügyvédi Iroda) 2001. júliusában egy svájci közvetítő társaságon keresztül értékesítette. Az említett ügyvédi iroda a FEH-től vásárolta a részvényeket, és azt követően is kapcsolatban állt a Friesland-csoporttal akként, hogy a MiZo Rt. legutóbbi közgyűlésén a FEH képviselőjeként jelent meg. A FEH úgy nyilatkozott, hogy semmiféle kapcsolata nincs a Dominion World Inc. vállalkozással.

  • 18)

    Az 1993. június 30-án alakult MiZo Rt. meghatározó tevékenysége a tejfeldolgozás. A MiZo Rt. Pécsett, Csornán és Kecskeméten lévő gyáregységeiben a tejtermékek teljes választékát gyártja. A feldolgozott nyers tehéntej mintegy háromnegyed részét Nyugat-Magyarországról (túlnyomó részben Baranya, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyéből) szerzi be, a fennmaradó rész pedig Kecskemét mintegy száz kilométer sugarú környezetéből származik.

  • 19)

    A MiZo Rt. 1999. évben 18,7 milliárd forint nettó árbevételt ért el, melynek mintegy 15 százaléka exportból származott. A felszámolási eljárás megindulásának évében (2000. év) a MiZo Rt. nettó árbevétele 16,9 milliárd forintra csökkent, melyen belül jelentősen (közel 30 százalékra) nőtt az export részaránya. Ezzel párhuzamosan azonban - a korábbi évek (1998. évben közel egy milliárd, 1999. évben több mint négy milliárd forintos) veszteséget okozó gazdálkodását követően - 2000. évben (a felszámolási időszakban) közel 20 millió forintos nyereséget ért el a MiZo Rt.

  • 20)

    A 2001. évi üzleti terv a termelés és a nyereség növelését tűzte ki célul. Ennek megfelelően a 2000. évben felvásárolt 162 millió liter nyers tehéntejnél nagyobb mennyiségre (180 millió literre) kötöttek szerződést, melyből az időarányos mennyiséget 2001. év I. félévében teljesítették

Az Üzletág

  • 21)

    A hollandiai Koninklijke Numico N.V. (a továbbiakban: Numico) tejtermék és ital üzletágának (a továbbiakban: Üzletág) részét képező vállalkozások Hollandiában, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Magyarországon működnek.

  • 22)

    Az Üzletág magyarországi tagjait a Numico által irányított Nutricia International B.V. többségi részvénytulajdonában álló Nutricia Termelőház Rt., továbbá ez utóbbi által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások

    • -

      a Nutricia Kereskedőház Rt.;

    • -

      a Nutricia Magyarország Kft.;

    • -

      a WES Rt.;

    • -

      a Mátratej Kft.;

    • -

      a Jász-Gyöngy Tej Kft., és

    • -

      a Nutricia Milupa Hungary Kft.

alkotják.

  • 23)

    A 22.) pont alatt említett magyarországi vállalkozások (a továbbiakban együtt: Nutricia-csoport) 2000. évi együttes nettó árbevétele - a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül - 54.651 millió forint volt.

  • 24)

    A Nutricia-csoport meghatározó tevékenysége a tejfeldolgozás. Feldolgozó üzemei Kelet-Magyarországon (Nyíregyháza, Mátészalka, Hajdúböszörmény, Gyula, Debrecen, Békéscsaba, Nagybánhegyes, Szolnok, Gyöngyös, Jászberény) helyezkednek el,. A 2000. évben feldolgozott több, mint 400 millió liter nyers tehéntej túlnyomórészét Kelet-Magyarországról szerzi be a Nutricia-csoport, annak csupán kisebb része (1-2 százaléka) származik Nyugat-magyarországi megyékből. Részesedése a Kelet-Magyarországról történő tejfelvásárlásból mintegy 40 százalék (Vj-159/2000.).

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

A tejpiac főbb jellemzői

  • 25)

    Magyarországon tejfeldolgozással jelenleg hatvanhárom vállalkozás foglalkozik, a feldolgozás mintegy nyolcvan százalékát azonban hét vállalkozás-csoport adja, melyek részesedését az 1999. és a 2000. évi országos tejfeldolgozásból (tejfelvásárlásból) a 3. táblázat mutatja be.

3.táblázat

A nagyobb vállalkozás-csoportok részesedése az országos
tejfeldolgozásból (%)

Vállalkozás-csoport

1999.

2000.

Nutricia

26,1

23,6

Sole

14,0

16,0

Bongrain

8,8

10,4

MiZo

13,6

8,3

Tolnatej

6,6

7,9

Parmalat

6,5

7,2

Danone

4,0

4,3

Egyéb

20,4

22,3

Összesen

100,0

100,0

  • 26)

    A megtermelt nyerstejet a fejést követő rövid időn belül a szabvány előírások szerint gépi hűtőberendezésekbe kell elhelyezni vagy a feldolgozó üzemekbe eljuttatni. Megfelelő hűtési- és tárolási körülmények mellett a nyerstej 48 órán keresztül megőrizi eredeti minőségét.

  • 27)

    A nagyüzemi tejtermelők és a tejfeldolgozó vállalkozások rendelkeznek a tej hűtésére alkalmas szállítóeszközökkel. Ennek ellenére a szállítási költségek minimalizálása érdekében a tejfeldolgozók törekednek arra, hogy a szükséges tejmennyiséget a viszonylag nem nagy távolságra elhelyezkedő tejtermelőktől szerezzék be (lásd a Nutricia-csoport és a MiZo Rt. tekintetében a 18. és 24. pontokat).

  • 28)

    A tejfelvásárlás piacát hosszabb ideje tartós túlkínálat jellemzi, elsősorban az összes tej mintegy 20-25 százalékát biztosító kistermelők esetében.

  • 29)

    A tej feldolgozásával előállított termékek más árukkal ésszerűen nem helyettesíthetők, és azok között is elkülöníthetők olyan árucsoportok (tej, tejföl, tejszín, sajt, túró, vaj, tejpor stb.), amelyek a felhasználási cél, az ár, illetve a minőség (árujellemzők) szempontjából eltérnek egymástól.

  • 30)

    A nagyobb vállalkozás-csoportok a tejtermékek gyakorlatilag teljes választékát gyártják és forgalmazzák, és termelési lehetőségeik (kapacitásaik) oldaláról nincs érdemi akadálya annak, hogy viszonylag rövid idő alatt átrendezzék termékstruktúrájukat az egyes termékcsoportok között.

  • 31)

    A 3. táblázat szerinti nagyobb méretű vállalkozás-csoportok - elsősorban a nagy élelmiszerláncok révén - lényegében az ország egész területén jelen vannak termékeikkel. A kisebb vállalkozások alapvetően helyi igényeket elégítenek ki.

  • 32)

    Az utóbbi években - az adminisztratív kötöttségek bizonyos mértékű enyhítése következtében - ugyan fokozatosan bővült a tejtermék import, az azonban ennek ellenére alacsonynak mondható (az összes belföldi forgalom 4-5 százaléka), és csupán néhány termékre (pl. palackos tejszínhab, tejpor) koncentrálódik. Az importverseny a jövőben tovább erősödhet a kedvezményes vámmal behozható termékek mennyiségének nemzetközi egyezményeken alapuló növekedése következtében. A tejtermékek túlnyomó részét kitevő napi friss áruk tekintetében azonban a jövőben sem várható érdemleges mértékű behozatal.

A Friesland-csoport által importált termékek

  • 33)

    A Nutricia-csoport a 3. táblázat szerinti mértéknél lényegesen nagyobb (50-60 százalékos) mértékben részesedik a folyékony tejszín és a tejpor országos forgalmából, amivel szemben az átlagosnál lényegesen alacsonyabb (10 százalék alatti) a részesedése a sajttermékek esetében. Palackos tejszínhabot a Nutricia-csoport nem gyárt és nem is forgalmaz, és az annak előállításához szükséges eszközökkel sem rendelkezik.

  • 34)

    A folyékony tejszínből édesítőszer hozzáadásával a háztartásokban előállítható a palackos tejszínhabbal lényegében azonos minőségű termék. Ugyanakkor a folyékony tejszínnek olyan felhasználási módjai is vannak a háztartásban (ételek ízesítése, sűrítése), amelyekre a palackozott tejszínhab nem alkalmas.

  • 35)

    A tejpornak - mint hosszabb ideig eltartható árunak - egyik lényeges funkciója az esetlegesen képződő tejfeleslegek levezetése (puffer-termék). Magyarországon jelenleg - a Nutricia-csoport mellett - a Tolnatej, a Bongrain-csoport és a MiZo Rt. rendelkezik tejporgyártó kapacitásokkal, melyeknek mintegy harmada van a Nutricia-csoport tulajdonában. A tejporgyártó kapacitások - mindenekelőtt a termék puffer jellegéből adódóan - gazdaságosan csak tejipari vállalkozás keretében működtethetők.

A Nutricia-csoport és a MiZo Rt. által egyaránt forgalmazott termékek

  • 36)

    A Nutricia-csoport és a MiZo Rt. egyaránt gyártja, és lényegében Magyarország egész területén forgalmazza a tejtermékek gyakorlatilag teljes választékát.

  • 37)

    A feldogozott tej nagyobb hányadából un. fogyasztói tej készül, melynek 2000. évi országos forgalmából a Nutricia-csoport 20-25 százalék közötti mértékben részesedett. A MiZo Rt. részesedése 2000. évben nem érte el a 10 százalékot, a felszámolási eljárás megindítását megelőző (1999.) évben azonban 10-20 százalék közötti részesedése volt a fogyasztói tej forgalomból.

  • 38)

    A többi tejtermék esetében a Nutricia-csoport részesedése 30 százalék körüli volt. A MiZo Rt. részesedése 2000. évben 5 százalék-, 1999. évben pedig 10 százalék körül mozgott (részletesen lásd a határozat nem nyilvános mellékletét).

III.

A kérelem

  • 39)

    A kérelmező Friesland és a Numico 2001. március 6-án megállapodtak abban, hogy a Friesland megvásárolja Numico tejtermék és ital üzletágát.

  • 40)

    A megállapodás értelmében az Üzletág megvásárlásának feltétele mindazon törvényi jóváhagyás, amely a tranzakció létrejötte érdekében szükséges. Ennek megfelelően - miután az Üzletághoz magyarországi vállalkozások is tartoznak - a Friesland a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján az Üzletág megvásárláshoz - mint vállalkozások összefonódásához - 2001. április 5-én benyújtott kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

  • 41)

    A felek 2001. június 20-án Részvény Adásvételi Szerződésben (a továbbiakban: Szerződés) rögzítették a tranzakció lebonyolításának további részleteit, egyebek mellett azt is, hogy - a szükséges engedélyek megszerzése esetén - az Üzletág magyarországi részének átvételére oly módon kerül sor, hogy a Friesland-csoporthoz tartozó Friesland Hungária Kft. megvásárolja a Nutricia Termelőház Rt. részvényeit.

  • 42)

    A Szerződésben a Friesland és a Numico megállapodott abban is, hogy a Numico-csoport tagjai az összefonódás megvalósulását (a továbbiakban: Zárási Nap) követő három évig:

    • -

      nem vehetnek részt (közvetve, vagy közvetlenül, összefonódás, vásárlás útján vagy egyéb módon) a Friesland-csoport részére átadott vállalkozások tevékenységének konkurenciát jelentő, illetve ezzel fenyegető gazdasági vállalkozásokban Hollandiában, Angliában, Belgiumban, Németországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Romániában és Magyarországon;

    • -

      az Üzletágba tartozó és átadott vállalkozások valamelyikének megbízása kivételével, nem fogadhatnak el felkérést az Üzletágba tartozó társaságok által a Zárási Napon előállított termékekhez hasonló termékek szállítására, illetve az ilyen társaságok által a Zárási Napon nyújtott szolgáltatásokhoz hasonló szolgáltatások nyújtására olyan harmadik személytől, aki a Zárási Napot megelőző egy évben az Üzletághoz tartozó vállalkozások vevője volt;

    • -

      nem befolyásolhatják, illetve nem tehetnek semmilyen olyan lépést egyetlen, a Zárási Napon az Üzletághoz tartozó vállalkozáshoz tartozó szállító felé, amelynek eredményeként ezen szállító megszünteti a társaságoknak történő szállítást, illetve korlátozza vagy megváltoztatja szállítási feltételeit.

IV.

A vizsgálat és a vizsgálói indítvány

  • 43)

    A Gazdasági Versenyhivatal közvetlenül megkereste az összefonódásban résztvevő vállalkozások főbb magyarországi versenytársait, valamint az érintett szakmai- és érdekképviseleti szerveket, hogy tegyék meg a kérelmezett összefonódással kapcsolatos észrevételeiket.

    43.1. A szakmai és érdekképviseleti szervek közül
    - a Főldművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala;
    - a Tejtermék Tanács;
    - az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége; valamint
    - a Magyar Tejipari Egyesülés
    nem fogalmazott meg aggályokat az összefonódással kapcsolatosan, sőt azt több szempontból (pl. a minőségi áruválaszték növekedése; a versenyképesség javulása) előnyösnek ítélték.

    43.2. A Magyar Agrárkamara aggályosnak ítélte a Friesland-csoport irányításszerzését, mert a jövőben esetlegesen bekövetkező monopolizálódás a tej felvásárlásban, valamint a tejtermék gyártásban és forgalmazásban is növelné a piaci szereplők kiszolgáltatottságát.

    43.3. A főbb versenytársak (Sole, Tolna, Parmalat) a kérelmezett összefonódást önmagában nem minősítették aggályosnak, versenyproblémákat fogalmaztak meg azonban azzal kapcsolatosan, ha a Friesland-csoport irányítást szerezne a felszámolás alatt álló MiZo Rt. felett, melyben jelenleg jelentős részvényhányada van.

  • 44)

    A Tpvt. 71.§ (1) bekezdés szerinti jelentésben, továbbá annak az eljáró versenytanács által a Tpvt. 72.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kért kiegészítésében, a vizsgáló a kérelmezett összefonódás engedélyezését indítványozta, azzal a megjegyzéssel, hogy a Friesland-csoportnak a MIZO Rt. feletti irányítása esetén a tejfelvásárlás és a tejtermékek értékesítésének piacain is jelentős piaci részesedésen alapuló erőfölényes pozíció alakulhat ki, ami a gazdasági versenyt károsan befolyásolná.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 45)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független vállalkozás részévé válik; a b) pont szerint pedig összefonódásnak minősül, ha egy vállalkozás irányítást szerez egy vállalkozás egésze vagy része felett. A Tpvt. 23. § értelmében vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok, amelyek megszerzése elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

  • 46)

    A Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, továbbá a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartására is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.

  • 47)

    A Versenytanács a kérelem szerinti üzletág-vásárlást vállalkozásrész megszerzéseként értékelte annak ellenére, hogy a tranzakciónak a jelen ügyben releváns - a magyar piacot érintő - része várhatóan egy vállalkozásnak (a Friesland Hungary Kft.-nek) egy másik vállalkozás (a Nutricia Termelőház Rt.) feletti irányításszerzéseként valósul meg. A kérelem ugyanis nem ez utóbbi - két magyarországi vállalkozás közötti - akció engedélyezésére irányult, hanem a két külföldön honos vállalkozás (a Friesland és a Numico) közötti összefonódásra, amelyre a Tpvt. hatálya az 1. § alapján azért terjed ki, mert - a két vállalkozás(csoport)nak a magyar piacon való jelenlétére tekintettel - annak hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén.

  • 48)

    A Versenytanács az előzőekkel összefüggésben megjegyzi, hogy a Tpvt. 1. § kizárólag egy (jogi vagy természetes) személyt tekint vállalkozásnak, a nemzetközi versenyjogi gyakorlatban azonban a vállalkozás fogalom olyan gazdasági egységet takar, amely akár (sőt: jellemzően) több jogi és/vagy természetes személyből tevődik össze. Ebből az is következik, hogy a nemzetközi versenyjogi gyakorlat szerint - szemben a Tpvt.-vel - a vállalkozásrész fogalom is jelenthet egy vagy több önálló jogi személyt, mint jelen esetben a Numico-csoport tejtermék és ital termeléssel foglalkozó tagjait.

  • 49)

    Megjegyzi a Versenytanács azt is, hogy az Üzletág (mint vállalkozásrész) megszerzésének - az engedélyezhetőség szempontjából lényeges magyarországi - piaci hatásai teljesen azonosak a Friesland Hungary Kft.-nek a Nutricia Termelőház Rt. feletti tervezett irányításszerzése piaci hatásaival.

A küszöbértékek számítása

  • 50)

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint az összefonódáshoz akkor kell engedélyt kérni, ha

    • -

      az érintett vállalkozások (Tpvt. 26. §) előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, és

    • -

      a vállalkozásrész előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van.

  • 51)

    A Tpvt. 27. § (1) bekezdése szerint a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az érintett vállalkozások egymás közötti forgalmát, a (2) bekezdés értelmében a külföldön honos vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyar Köztársaság területén elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.

  • 52)

    Függetlenül a Friesland-csoportnak a MiZo Rt.-ben betöltött szerepétől a Tpvt. 26.§ alapján mindenképpen az összefonódással érintett vállalkozásnak minősülnek a Friesland-csoport tagjai és az Üzletághoz tartozó vállalkozások, melyek közül

    • -

      a Friesland Hungary Kft. (2410 millió forint);

    • -

      a hollandiai De Kievit (270 millió forint); valamint

    • -

      a Nutricia-csoport tagjai (54651 millió forint)

az összefonódást megelőző (2000.) évben összesen 57331 millió forint 51. pont szerint számított nettó árbevételt értek el, ami meghaladja a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti tízmilliárd forintos küszöbértéket.

  • 53)

    Az Üzletágnak (mint vállalkozásrésznek) a 51. pont szerint számított nettó árbevétele a Nutricia-csoport tagjainak - az egymás közötti forgalom nélkül számított - együttes nettó árbevételével (54651 millió forint) egyezik meg, amely a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti ötszáz millió forintos küszöbérték felett van.

  • 54)

    Miután a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti mindkét küszöbérték teljesült, a kérelmezett összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

VI.

A FEH szerepe a MiZo Rt.-ben

A felszámolási eljárás előtt

  • 55)

    A FEH számára az 1999. június 4-én megszerzett 39,22 százalékos részvénycsomag értelemszerűen nem biztosított többségi szavazati jogokon alapuló irányítást a MiZo Rt. felett. Miután azonban a MiZo Rt. Alapszabálya értelmében a közgyűlés valamennyi határozatához 75 százalék plusz egy szavazat szükséges, a FEH képessé vált a közgyűlési döntések megvétózására. Ez a lehetőség azonban az azonos tulajdonosi irányítás alá tartozó - akkor - együttesen 56,48 százalékos szavazati joggal rendelkező három vállalkozás, az MHTT Kft., az EHTT Kft. és a Pannonsajt Kft. (a továbbiakban együtt: BJ-csoport) számára is biztosított volt, ezért 1999. június 4-től a MiZo Rt. közgyűlése csak olyan döntést hozhatott amivel a FEH és a BJ-csoport is egyetértett, s a döntés meghozatalára képesek is voltak, mert együttes szavazati joguk (az 1. táblázat szerint: 56,47 % + 39,22 % = 95,69 %) meghaladta a 75 százalékot. (1999. július 13-ig ez a helyzet azért is fennállt, mert a FEH, és a BJ-csoportot irányító két magánszemély azonos számú szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezett.)

  • 56)

    Az 55. pontban részletezett helyzet - hasonlóan ahhoz, mint amikor két vállalkozás(csoportnak) 50-50 százalékos részesedése van - általános esetben azt eredményezte volna, hogy a BJ-csoportnak a MiZo Rt. feletti irányítása a FEH és a BJ-csoport közös irányításává alakul át. Az Alapszabály szerint azonban a MiZo Rt. piaci magatartását meghatározó minden lényeges kérdés az igazgatóság hatáskörébe tartozik, amelyben a FEH nem rendelkezik képviselővel, és a meglévő tagok visszahívását sem képes a BJ-csoport egyetértése nélkül elérni. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a FEH az 1999. június 4-i részvényvásárlással nem szerzett irányítást a MiZo Rt. felett.

  • 57)

    Az előzőek szerinti helyzetben a MiZo Rt. felszámolási eljárásának megindulásáig az időközben történt részvénymozgások sem eredményeztek minőségi változást, ugyanis a FEH 33 százalék mínusz egy-, illetve a BJ-csoport 49,17 százaléknyira csökkent szavazati joga is a vétóra alapot adó 25 százalék felett maradt, és együttes szavazati joguk is több volt, mint 75 százalék vagyis ezen időszakban sem volt olyan további részvényes (vagy objektíve együttszavazó részvényesi csoport), amelynek részesedése meghaladta volna a 25 százalékot.

A felszámolási eljárás alatt

  • 58)

    Változás állott be viszont az irányítási viszonyokban a MiZo Rt.-vel szembeni felszámolási eljárás jogerőre emelkedésével, amikortól a részvényesek jogaikat, ha korlátozottan is, de kizárólag a közgyűlésen keresztül gyakorolhatják. E korlátozott jogok közül - a MiZo Rt. jövőbeni piaci magatartása szempontjából - meghatározó jelentőségű az esetleges hitelezői egyezség kezdeményezése és létrehozása, amely a jelenleg is 33 százalék mínusz egy szavazattal rendelkező FEH egyetértése nélkül nem valósulhat meg. Ugyanakkor a FEH önmagában nem képes a szükséges döntések meghozatalára, mert ahhoz a MiZo Rt. Alapszabálya mellett a Cstv. 41. § (2) bekezdése, valamint a Gt. 233. § c) pontja és 237. § (1) bekezdése alapján is 75 százalék plusz egy szavazat szükséges, vagyis a hitelezői egyezség létrehozása mindenképpen igényli a jelenleg 25,96 százalékos szavazati joggal rendelkező BJ-csoport egyetértését.

  • 59)

    A Tpvt. 23. § (4) bekezdés szerint a Tpvt. alkalmazásában nem minősül irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége. Ezért az a körülmény, hogy a MiZo Rt. felszámolás alatt áll, és ezáltal a Cstv. alapján a tulajdonosi jogokat meghatározott körben (a vállalkozásnak a felszámolási eljárás alatt tanúsított piaci magatartására is kiható módon) a felszámoló gyakorolja, nem alapozza meg a felszámoló Tpvt. szerinti irányítását. Ez viszont más oldalról - a Versenytanács álláspontja szerint - azt jelenti, hogy a Tpvt. alkalmazásában egy felszámolás alatt álló vállalkozás irányítójának (közös irányítóinak) az(ok) a vállalkozás(ok) minősül(nek), amely(ek) a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a-d) pontjaiban szereplő feltételek valamelyikének megfelel(nek), függetlenül attól, hogy a felszámolási eljárás ideje alatt irányítási jogaikat (lehetőségeiket) csak korlátozottan gyakorolhatják.

  • 60)

    Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a felszámolási eljárás időszakában a FEH és a BJ-csoport a MiZo Rt. közös (tényleges) irányítói, mire tekintettel a MiZo Rt. a kérelmezett összefonódás közvetett résztvevőjének minősül. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a MiZo Rt. közvetett résztvevői minőségétől függetlenül sem hagyható figyelmen kívül az összefonódás versenyhatásainak vizsgálatakor a Friesland-csoportnak a MiZo Rt.-ben betöltött szerepe, mert annak mindenképpen lehetnek versenyhatásai, hogy a FEH egyetértése nélkül nem valósulhat meg a hitelezői egyezség. A hitelezői egyezség tartalma pedig a MiZo Rt. piaci magatartására hosszabb távon annak ellenére érdemi befolyással lehet, hogy a MiZo Rt.-nek a felszámolási eljárás alatt tanúsított piaci magatartására kiható tulajdonosi jogokat a Cstv. alapján a felszámoló gyakorolja.

A felszámolási eljárás után

  • 61)

    A Versenytanács vizsgálta azt is, hogy a felszámolási eljárás lezárultát követően milyen szerepet tölthet be a FEH, illetve a Friesland-csoport a MiZo Rt.-ben, és mik lehetnek annak versenyjogi szempontból értékelhető következményei. Ha a felszámolási eljárás nem hitelezői egyezséggel zárul (vagyis a MiZo Rt. megszűnik); illetve, ha a hitelezői egyezséget követően a Friesland-csoport nem marad a MiZo Rt. részvény tulajdonosa, akkor a versenyt érintő következményekkel nem kell számolni. Ezzel szemben a további lehetséges esetek, vagyis

    • -

      ha a Friesland-csoport a MiZo Rt. irányítási joggal nem bíró kisebbségi tulajdonosa marad; vagy

    • -

      ha a Friesland-csoport a MiZo Rt. irányítójává válik

  • 62)

    A felszámolási eljárás ideje alatt történt események, nevezetesen az, hogy

    • -

      a FEH kezdeményezte a hitelezői egyezséget, aminek sikere a MiZo Rt. piacon maradását jelentené;

    • -

      a FEH időközben a legnagyobb részvénytulajdonossá vált, sőt a jelenleg a Nutricia-csoportot megillető (de az összefonódás engedélyezése esetén a Friesland-csoporthoz kerülő) opciós vételi joggal való élés esetén közel 50 százalékos tulajdonos lehet, és valószínűsíthető, hogy a Friesland-csoport viszonylag könnyen megszerezheti a Dominion World Inc. Panama tulajdonában levő 6,22 százaléknyi részvénycsomagot is, melyet egy a Friesland-csoporthoz "közel álló" ügyvédi iroda értékesített a panamai vállalkozás részére; továbbá

    • -

      a FEH kezdeményezte a MiZo Rt. zártkörű részvénytársasággá történő átalakítását (ami - egyebek mellett - lehetővé tenné a Friesland-csoport számára a részvény átruházások ellenőrzését)

azt valószínűsítik, hogy a Friesland-csoport irányítói pozíciót kíván szerezni az esetlegesen piacon maradó MiZo Rt.-ben.

  • 63)

    Annak, ha a MiZo Rt. a Friesland-csoport egyedüli irányítása alá kerül, lehetnek káros versenyhatásai, hiszen a MiZo Rt. és a - jelen összefonódás engedélyezése esetén a Friesland-csoporthoz kerülő - Nutricia-csoport versenytársak a magyar piacon. A Friesland-csoport és a MiZo Rt. esetleges összefonódása azonban a Gazdasági Versenyhivatal engedélye nélkül nem valósulhat meg, s így annak versenyhatásai ezen utóbbi esetleges eljárás keretében értékelhetők.

VII.

A versenyhatások

  • 64)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §), vagy annak jelentős részén.

  • 65)

    Összefonódással érintett piac(ok)nak az(ok) minősülnek, amely(ek)en az összefonódás valamely - akár közvetlen, akár közvetett - résztvevője piaci tevékenységet fejt ki. E piacok közül azonban az összefonódásnak - speciális helyzeteket leszámítva - csak azokon lehet hatása a gazdasági erőfölényre (és általában is a gazdasági versenyre), amelyeken az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport legalább egy-egy tagja jelen van (lehet), akár vevőként, akár eladóként. Ha ugyanis a két vállalkozás-csoport:

    • -

      azonos piac azonos (vevői vagy eladói) oldalán tevékenykedik, akkor horizontális összefüggésben összefonódásuk esetén csökken az egymással versenyben álló vállalkozáscsoportok száma (növekszik a koncentráció); illetve, ha

    • -

      azonos piac ellentétes oldalán helyezkedik el, akkor a köztük meglevő (lehetséges) vevő-eladó (vertikális) kapcsolat jellegének - az összefonódás alapján bekövetkező - megváltozásából adódóan lehetnek káros hatásai az összefonódásnak a gazdasági versenyre.

  • 66)

    A Versenytanács a lehetséges versenyhatások érdemi eltérésére tekintettel külön-külön vizsgálta azt az esetet, ha a MiZo Rt. felszámolásra kerül; illetve sikeres hitelezői egyezséget követően a piacon marad.

    66.1. Felszámolása esetén a MiZo Rt. a kérelmezett összefonódás versenyhatásainak értékelésekor figyelmen kívül hagyató, mert
    - a MiZo Rt. felszámolási eljárás alatti piaci magatartására a Friesland-csoport nem képes befolyást gyakorolni,
    - a hitelezői egyezség sikertelensége esetén pedig a MiZo Rt. megszűnik piaci szereplő lenni.

    66.2. Sikeres hitelezői egyezség esetén a MiZo Rt.-nek a felszámolási eljárás lezárultát követő piaci magatartásának alakításában a Friesland-csoportnak jelentős szerepe lehet (részletesen lásd 58-60 pont), amiből következőleg az összefonódás várható versenyhatásainak értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül.

A MiZo Rt figyelmen kívül hagyása

  • 67)

    A kérelmezett összefonódásnak vertikális összefüggésben nem valószínűsíthetők hatásai a gazdasági versenyre, mert a Nutricia-csoport és a Friesland-csoport között nincs a magyar piacot érintő vevő-eladó kapcsolat. Szintén nem valószínűsíthetők káros (horizontális) versenyhatások a tejfelvásárlás tekintetében, mert a Friesland-csoport Magyarországon kizárólag külföldön előállított árukat forgalmaz, tejfeldolgozást nem végez, és így értelemszerűen a tejfelvásárlás piacán sincs jelen.

  • 68)

    Az előzőekre tekintettel a Versenytanács érdemben a tejtermékek értékesítésének piacát vizsgálta.

  • 69)

    A tejtermékek tekintetében érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) Magyarország egész területe tekinthető, miután az országos forgalom túlnyomó részét (mintegy 80 százalékát) adó feldolgozó vállalkozások termékei a kereskedelmi hálózatokon keresztül az ország minden területére eljutnak.

  • 70)

    Érintett árupiacoknak (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) a Versenytanács a keresleti helyettesíthetőség szempontjából a 29. pontban említett árucsoportokat vette figyelembe, mert az egyes árucsoportok a felhasználási cél, az ár és a minőség (árujellemzők) szempontjából egyaránt eltérnek egymástól, és a különböző tejtermékeket más áruk sem képesek helyettesíteni.

  • 71)

    Figyelemmel a Friesland-csoport magyarországi tevékenységére (Magyarországra irányuló exportjára) a Versenytanács részletesen vizsgálta a sajt, valamint tejszínhab és a palackos habtejszín termékeket.

  • 72)

    A sajt esetében a Nutricia-csoport tíz százalék alatti és a Friesland-csoport minimális (tizedszázalékos) piaci részesedésére tekintettel az összefonódásnak nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az importált sajtok minősége és ára esetenként mutathat olyan eltérést a hazai sajtoktól, ami alapot adna azok külön-külön árupiaconként történő kezelésére. Ennek további vizsgálatát azonban a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert az összefonódás ez esetben - koncentrációnövekedés hiányában - nem vetne fel versenyaggályokat.

  • 73)

    A tejszín esetében a Nutricia-csoport, a palackozott tejszínhab tekintetében pedig a Friesland-csoport magas (50 százalék körüli, illetve 30-40 százalékos) piaci részesedéssel rendelkezik. A két áruféle azonban a keresleti és a kínálati helyettesítés szempontjai alapján sem tartozik azonos árupiachoz. Keresleti szempontból a két áru minősége alapvetően eltér egymástól, és a felhasználási cél tekintetében is csak részleges (és egyirányú) a felcserélhetőség. Kínálati szempontból pedig a Nutricia-csoport (és más magyarországi vállalkozás) sem rendelkezik a palackos tejszínhab előállításához szükséges eszközökkel. Mindezek alapján koncentráció növekedésből adódó (horizontális) versenyhatásokkal ezen termékek esetében sem kell számolni.

  • 74)

    A Friesland-csoport által importált további termékek (a COMPLETA, a kakaóporok és a zsírporok) nem tej alapanyagú termékek, és azokat a Nutricia-csoport nem is gyártja. Ezért ezen termékek tekintetében horizontális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros versenyhatások.

  • 75)

    Az összefonódás hátrányos hatásai megnyilvánulhatnak a lehetséges verseny korlátozásában is. Ebben az összefüggésben a Versenytanács vizsgálta a Friesland-csoportot, mint lehetséges magyarországi tejtermék importálót. A tejtermékek közül (a már említett palackos habtejszínen és a sajton kívül) a tejpor tekinthető olyan terméknek, amelyben az import számottevő tényező lehet a magyar piacon (részletesen lásd 32. pont). Ebből következőleg - figyelemmel a Nutricia-csoport forgalom és kapacitás alapján is mutatkozó magas piaci részesedésére a tejpor tekintetében - az összefonódásnak elvileg lehetnek káros versenyhatásai. Ezt azonban a Versenytanács - tekintetbe véve a termék jellegét (lásd 35. pont), továbbá azt, hogy az import más külföldi vállalkozásokon keresztül is lehetséges - nem tekintette olyan súlyúnak, ami önmagában alapot adna az összefonódás megtiltására.

  • 76)

    Horizontális és vertikális versenyhatások hiányában is lehetnek kedvezőtlen hatásai az összefonódásnak, a forgalmazott áruk körének bővüléséből adódóan (portfolió-hatás).

  • 77)

    A Versenytanács eddigi gyakorlata (pl. Vj-176/2000.) szerint versenyaggályokra elsősorban az adhat alapot, ha egymást kiegészítő áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek összefonódás révén egy vállalkozás-csoporthoz. Ha ugyanis az összefonódásban résztvevő egyik vállalkozáscsoport valamely áru(k) piacán erős pozícióval rendelkezik, akkor ennek révén az összefonódást követően kialakuló vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenyt korlátozó stratégiák érvényesítésére (pl. árukapcsolás).

  • 78)

    A jelen esetben a Nutricia-csoport Magyarország legnagyobb tejfeldolgozó vállalkozás-csoportjaként a tejtermékek gyakorlatilag teljes körét gyártja és forgalmazza, mely az összefonódást követően kiegészül a Friesland-csoport által Magyarországra behozott palackos tejszínhabbal és egyes sajtválasztékokkal. E termékek azonban - a Versenytanács álláspontja szerint - nem rejtik magukban a 77. pontban említett veszélyeket, és még azt figyelembevéve sem kell versenyaggályokkal számolni, hogy a Friesland-csoport elvileg a jövőben bővítheti import választékát, azt ugyanis az előzőekben már említett körülmények (lásd 32. pont) korlátok között tartják.

A MiZo Rt. figyelembevétele

  • 79)

    A Nutricia-csoport és a MiZo Rt. együttes figyelembevétele esetén vertikális versenyhatásokkal szintén nem kell számolni, horizontális összefüggésben azonban a tejtermékek értékesítése mellett a nyerstej felvásárlásának piacán is vizsgálni kell a várható versenyhatásokat.

  • 80)

    Kiindulva a földrajzi piac (Tpvt. 14.§ (3) bekezdés b) pont) szóbajöhető legtágabb meghatározásából (Magyarország egész területe) a Nutrica-csoport és a MiZo Rt. együttes piaci részesedése az országos tejfelvásárlásból és tejfeldolgozásból 2000. évben 23,6+8,3=31,9 százalék volt, míg a MiZo Rt.-nek a felszámolási eljárás megindulását megelőző (1999. évi) részesedését alapulvéve, az együttes piaci részesedés 23,6+13,6=37,2 százalék.

  • 81)

    A Versenytanács álláspontja szerint a reálisan várható piaci hatásokat a 37,2 százalékos együttes piaci részesedés fejezi ki, hiszen a MiZo Rt. termelése és ebből adódóan nyerstej felvásárlása is a felszámolás megindulásának évében jelentősen visszaesett a korábbi évekhez képest. A 2000. év átmeneti jellegét az is jelzi, hogy 2001. évben jelentősen növekedni fog a MiZo Rt. tejfelvásárlása (lásd 20. pont). Mindezek alapján reálisan azzal kell számolni, hogy a MiZo Rt. - piacon maradása esetén - előbb-utóbb ismét a felszámolási eljárás megkezdése előtti súlyú piaci szereplő lesz.

  • 82)

    Az előzőek szerinti együttes piaci részesedési mérték, figyelembevéve azt is, hogy

    • -

      az export a nyers tej esetében nem jelent érdemleges lehetséges versenyt;

    • -

      a versenytársak piaci részesedése lényegesen alacsonyabb; továbbá

    • -

      a tejfelvásárlást tartós túlkínálat jellemzi

a Versenytanács álláspontja szerint akadályát képezheti a hatékony verseny fennmaradásának vagy fejlődésének

  • 83)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Magyarország egész területénél szűkebb - a Nutricia-csoport és a MiZo Rt. felvásárlási körzetéhez igazodó - földrajzi piac meghatározása estén a 80. pontban számítottnál magasabb együttes piaci részesedések is adódnának. A Vj-159/2000. számú határozatban a Versenytanács a Nutricia-csoport tekintetében érintett földrajzi piacként Magyarországnak a Dunántúl keletre eső területét vizsgálta. E földrajzi piacon a Nutricia-csoport részesedése 40 százalék körüli, a MiZo Rt.-é pedig mintegy 5 százalék.

  • 84)

    A tejtermékek értékesítésének országos piacán a fogyasztói tej esetében a Nutricia-csoport 2000. évi és a MiZo Rt 1999. évi együttes részesedése 35-40 százalék közötti, míg a további tejtermékek túlnyomó többsége tekintetében az együttes részesedés meghaladja a 40 százalékot, ezen belül egyes termékek esetében magasabb, mint 50 százalék, és csupán a sajt esetében marad 30 százalék alatt.

  • 85)

    A 84. pont szerinti piaci részesedési mértékek - figyelembevéve 82. pontban említett körülményeket, továbbá azt, hogy az import a tejtermékek túlnyomó többsége tekintetében nem jelent érdemleges lehetséges versenyt - a Versenytanács álláspontja szerint a tejtermékek értékesítésének piacán is versenyaggályokra adnak alapot.

  • 86)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a kínálati helyettesíthetőség (lásd 30. pont) lehetőségére tekintettel nem kizárt, hogy az érintett árupiac tágabb az egyes tejtermék fajtáknál. Ennek részletes vizsgálatától azonban a Versenytanács eltekintett, mert a legszélsőbb esetet feltételezve (azt, hogy a tejtermék összessége alkot egységes árupiacot) is versenyaggályokra alapot adó együttes piaci részesedés adódna. Ezen feltételezés mellett ugyanis a Nutricia-csoport és a MiZo Rt. együttes piaci részesedése a tejtermékek értékesítéséből - figyelembevéve a MiZo Rt. átlagosnál magasabb export arányát is - legfeljebb 2 százalékkal lehet alacsonyabb a tejfelvásárlásban meglévő együttes részesedésüknél (lásd 80. pont).

VIII.

A döntés

  • 87)

    A VII. pontban részletesen kifejtettek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az összefonódással kapcsolatos hátrányos versenyhatások kizárólag a Friesland-csoportnak a MiZo Rt.-ben jelenleg betöltött szerepéből adódnak.

A feltételhez kötött engedélyezés

  • 88)

    A Tpvt. 30.§ (3) bekezdése alapján az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében az engedély feltételeként a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget írhat elő.

  • 89)

    A kérelmezett összefonódással kapcsolatos versenyproblémákat nyilvánvalóan megoldaná, ha a FEH megszüntetné tulajdonosi részesedését a MiZo Rt.-ben. Egy ilyen feltétel előírása azonban - figyelemmel arra is, hogy a MiZo Rt. felszámolás alatt áll - a Versenytanács álláspontja szerint

    • -

      egyrészt a FEH szempontjából aránytalan lenne, mert egy bizonytalan jövőjű vállalkozásban lévő kisebbségi részesedés piaci értéke vélhetően csekély lenne (ha egyáltalán lenne rá vevő), vagyis a FEH gyakorlatilag elveszítené befektetését;

    • -

      másrészt kedvezőtlen versenyhatásai is lehetnének, mert a FEH kiválása csökkentené a hitelezői egyezség (és ennek révén a MiZo Rt. piacon maradásának) esélyét.

  • 90)

    Az előzőekre tekintettel a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az összefonódással kapcsolatos versenyproblémák elégséges mértékben mérsékelhetők annak előírásával, hogy a FEH és a tőle a Tpvt. 15. § (1) bekezdése értelmében nem független vállalkozások (vagyis a Friesland-csoport) a felszámolási eljárás ideje alatt (a hitelezői egyezségnek a bírósághoz történő benyújtásáig) nem szerezhetnek további MiZo részvényt, miáltal korlátozva vannak abban, hogy tovább erősítsék befolyásukat a - MiZo Rt. jövőbeni piaci szerepe és magatartása szempontjából meghatározó jelentőséggel bíró - hitelezői egyezség esetleges létrehozása során.

  • 91)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelmezett összefonódást a rendelkező rész szerinti utólagos feltétel mellett engedélyezte.

  • 92)

    A Tpvt. 30. § (4) bekezdése szerint az utólagos feltételhez kötött engedély annak megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszti, amiből következőleg a kérelem szerint üzletág-vásárlás a határozat jogerőre emelkedését követően megvalósítható.

  • 93)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy az utólagos feltétel értelemszerűen nem vonatkozik arra az esetre, ha a FEH (vagy a Friesland-csoport valamely más tagja) a hitelezői egyezség létrehozásának menetében olyan részvényvásárlási szerződést vagy más megállapodást köt, amelynek létrejöttéhez a Tpvt. 29. § alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

A kapcsolódó versenykorlátozás

  • 94)

    A Tpvt. 30. § (5) bekezdése alapján az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek.

  • 95)

    Az előzőeknek megfelelően a Versenytanács vizsgálta a Szerződés szerint a Numico-csoportot terhelő - a magyar piacot is érintő - versenytilalmakat (lásd 42. pont).

  • 96)

    Kialakult gyakorlata a Versenytanácsnak, hogy vállalkozásrész átadása esetén ahhoz szükséges (kapcsolódó) versenykorlátozásnak minősül az átadó vállalkozás által vállalt versenytilalom, ha az időben korlátozott, továbbá az érintett áruk és földrajzi terület tekintetében nem lépi túl az értékesített vállalkozásrész korábbi működési területét (Elvi állásfoglalások 90., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám). Indokolt igény ugyanis a vállalkozásrészt megszerző vállalkozás részéről, hogy a piacra történő beilleszkedésének idejére (a Versenytanács eddigi gyakorlata szerint legfeljebb ötéves időtartamra) bizonyos mértékű védelme legyen az érintett piacon a korábbi tulajdonos versenyével szemben.

  • 97)

    A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a Szerződésben foglalt három éves időtartamra vonatkozó versenykorlátozások az előzőekben rögzített feltételeknek megfelelnek, ezért úgy döntött, hogy az összefonódáshoz adott engedély azokra is kiterjed.

IX.

Eljárási kérdések

  • 98)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, ha az "engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". Minden más esetben - vagyis, ha az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy nem a Tpvt. 30.§ (2) bekezdésén alapul - a határozatot a Tpvt. 69. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

  • 99)

    A jelen esetben az összefonódás nem a Tpvt. 30. § (2), hanem (3) bekezdésén alapult, ezért a Versenytanács kötelezte a kérelmezőt további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére.

  • 100)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2001. november 19.

dr. Bodócsi András sk.
dr. Berke Barna sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Szabó Györgyi