Gazdasági Versenyhivatal

Vj-55/2003/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tesco Global Áruházak Rt. (Budaörs) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont az általa megtartott akciók kapcsán, az akciókról tájékoztató újságjában a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított, amikor

• -

  az újságban akciósként meghirdetett egyes termékek nem voltak kaphatók az akció kezdetekor, a fogyasztó nem tudta azokat megvásárolni,

• -

  a fogyasztónak a pénztárnál egyes termékekért ténylegesen nem az újságban akciósként meghirdetett, hanem annál magasabb árat kellett megfizetnie,

• -

  az újság egyes esetekben nem az akcióban ténylegesen megvásárolható termék, hanem más, egyes lényeges tulajdonságaiban eltérő termék képét tartalmazta,

• -

  az újság egyes esetekben az árkedvezmény mértékének bemutatására nem a termék akciót megelőző árát tüntette fel, hanem egy korábbi, az árengedmény mértéke szempontjából az eljárás alá vont számára kedvezőbb, a fogyasztó számára vonzóbb árat.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 15.000.000 Ft (Tizenötmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított a Tesco Global Áruházak Rt. ellen, mivel az eljárás alá vont akciós újságjaiban közzétett reklámokkal kapcsolatban több olyan bejelentés érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz, amelyek azt valószínűsítették, hogy az eljárás alá vont reklámozási tevékenysége során sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vont

• 1.

  Az eljárás alá vont Magyarország egyik legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vállalkozása, amelynek 2002. évi nettó árbevétele 237 milliárd forint volt, 26%-kal több, mint 2001-ben. A hazai hipermarketeket üzemeltetők között piacvezető eljárás alá vont huszonkilenc - a nap 24 órájában nyitva tartó - hipermarkettel, illetőleg 27 szupermarkettel rendelkezik. Teljes forgalmából az élelmiszer (food) közel 70%-os arányt képvisel, a non-food 30%-ot (ez az arány áruházanként eltérő).
  
  A Gazdasági Versenyhivatal több ízben folytatott eljárást az eljárás alá vont ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt. A Vj-202/2000. számú, a Versenytanács határozatával megszüntetett eljárás hátterében az volt, hogy az eljárás alá vont akciójának első napján az egyik áruházban már aznap elfogyott az akciós fotóalbum. A Vj-217/2000. számú, jelenleg bírói felülvizsgálat alatt álló eljárásban a Versenytanács tízmillió forint bírsággal sújtotta az eljárás alá vontat, mert áruháznyitásához kapcsolódóan fogyasztómegtévesztő módon alkalmazott árösszehasonlítást és felsőfokú jelzőt. A Vj-19/2001. számú eljárást a Versenytanács azért szüntette meg, mert az eljárás alá vont vállalta és teljesítette az eljárás szünetelése alatt a Carex motorolajok használhatóságával kapcsolatos valótlan állításának helyesbítését. A Vj-41/2001. számú eljárásban jogsértés megállapítására bírságkiszabás mellőzésével került sor, mert az eljárás alá vont akciós újságjában elmulasztotta feltüntetni az egyik hirdetett műszálas ágyneműgarnitúra anyagösszetételét, míg a többi, pamutösszetételű ágynemű esetében közölte azt. A Vj-184/2001. számú eljárásban a Versenytanács bírói felülvizsgálatra nem került határozatában öt millió forint bírsággal sújtotta az eljárás alá vontat azért, mert akciós közléséhez képest gyengébb minőségű kerékpárt értékesített. A Vj-88/2002. számú eljárásban a Versenytanács bírói felülvizsgálatra szintén nem került határozatában öt millió forint bírságot szabott ki, mert a valósnál nagyobb árkedvezménnyel hirdette meg a Nethaus NH-6170 mikrohullámú sütőt, továbbá az akciót szegedi áruházában kirívóan alacsony árukészlettel tartotta meg.
  
  Ezen eljárások közös vonása, hogy az eljárás alá vont akciótartási gyakorlatában visszatérően mutatkoztak fogyasztómegtévesztésre alkalmas elemek, melyek versenyjogilag kifogásolhatóak voltak.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

• 1.

  Az eljárás alá vont rendszeresen tart - általában kéthetente változó kínálattal - akciókat, amelyek saját meghatározása szerint a forgalom fő meghatározói.
  
  Az akciók kialakításának célja elsősorban a fogyasztók előnyös üzlet iránti igényének a kielégítése, de az eljárás alá vont több más célról is említést tett (pl. választék bemutatása, forgalom ösztönzése árban vagy méretben, ösztönzés kipróbálásra, új termék kiemelése, az image javítása az "alacsony árak/érték a pénzért" területen, új vásárlók megnyerése). Az akciók a vállalati forgalom tetemes részét teszik ki, s a heti forgalmi növekedés akcióváltáskor jelentős.
  
  Az akciókról többoldalas, igen nagy példányszámban, többnyire kéthetente megjelentetett, az áruházakban és az áruházak maximum 30 km-es vonzáskörzetében terjesztett újsággal ad tájékoztatást a fogyasztók számára postaládába történő kézbesítéssel, illetve ezen kívüli alkalmi akcióit szórólapon hirdeti meg, amelyet az akciós újsághoz hasonló módon terjeszt.
  
  Az akciós újság az eljárás alá vont meghatározása szerint ajánlat, melynek célja annak kifejezése, hogy az akciós újság tartalmazhat nemcsak akciós, hanem más szempontból fontosnak tartott termékeket is (pl. szezonális termékeket, az eljárás alá vont saját termékeit).
  
  Az eljárás alá vont nem egységes, valamennyi áruházára vonatkozóan nem azonos, az egész országra jellemző újságot készít, amelynek okai nyilatkozata szerint a következők:

• • -

    az egyes kiadványok lehetnek áruház specifikusak, mely esetben az áruház neve, címe a fed- vagy a hátlapon megtalálható,

• • -

    mivel országszerte több árzónát alkalmaz, az árak különbözőek az újságban, illetve üzleti döntés alapján az akciós újság régiónként kiegészítő, csak az egyes régiókra jellemző termékeket is tartalmazhat,

• • -

    az akciós újságok hátsó oldalai városonként és régiónként eltérő üzeneteket és eseményeket tüntetnek fel,

• • -

    egy-egy új áruház nyitása esetén különleges, a többi áruháztól eltérő akciós ajánlatokat tartalmazhatnak az újságok.

Az eljárás alá vont részletesen ismertette az akciók megszervezésének, megtartásának, az akciós újság elkészítésének több hónapig tartó, több ellenőrzést is magában foglaló, igen bonyolult folyamatát. Ez egyebek között magában foglalja annak figyelembe vételét, hogy ha az adott termék már részt vett akcióban, mennyi fogyott belőle, illetve miként alakult az akción kívüli (normál) fogyás. Az akciós árak meghatározása során követelmény, hogy azoknak azonosnak vagy jobbnak kell lenniük a bármely versenytárs által jelenleg vagy közelmúltban megtartott akció alatt alkalmazott áraknál.

• 2.

  Az elmúlt időszakban több bejelentés érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz az eljárás alá vonttal szemben, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelőségek is több problémát jeleztek.

• • a)

    A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a 2003. január 15. és 21. közötti időszakban megtartott akcióval összefüggésben megállapította, az akciós újságban meghirdetésre került egy közismert kolbász, a termék ismertetőjegyeit ("páros-száraz-füstölt-gyűrűs") magán hordozó fotóval, azonban ténylegesen nem a meghirdetett termék volt kapható, hanem egy egy szálban kapható, enyhén füstölt, "lángolt" kolbászféleség. Az eljárás alá vont versenyfelügyeleti eljárás során tett nyilatkozata szerint a probléma forrása az volt, hogy a marketing által ellenőriztetett termékek listáján nem volt jelen a kolbász fotója, így nem került aláírásra a beszerzés részéről. Miután kiderült a probléma, az illetékes munkatársak figyelmét felhívta a téves fotóra és felkérte őket, legyenek a fogyasztók segítségére.

• • b)

    A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége egy fogyasztói panasz nyomán 2003. április 25-én vizsgálatot tartott az eljárás alá vont pécsi áruházában. Megállapítást nyert, hogy a 2003. április 23. 6 órától április 30-ig tartó akció reklámújságja szerint egy csemege sajt (125 g) ára (1.250 Ft/db helyett) 899 Ft/db. A Felügyelőség szerint az újságban szereplő kép korongsajtot ábrázol, amely nem 125 g-os, hanem átlagosan 1,5 kg körüli, amely az áru azonosítása szempontjából fontos jellemző, illetve összefüggésben van az ár/mennyiség kérdésével is. Az ár Ft/db-ban kerül megadásra, amely alkalmas a fogyasztók "összezavarására", a mérlegelés megnehezítésére. Az eredeti és az akciós ár közötti eltérés nem 25%, hanem közel 30%.

• • c)

    A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2003. március 19-én (az akció első napján) a szegedi áruházban tartott ellenőrzés során az akciós újságból véletlenszerűen kiválasztott termékek közül kettő esetében megállapította, hogy azok nem kaphatók. Az eljárás alá vont munkatársának nyilatkozata szerint az egyik termék már megérkezett, de a bevételezés hiánya miatt még nem került kihelyezésre. A másik termék még nem érkezett meg, szállítása folyamatban van.

• • d)

    A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2003. márciusában megállapította, hogy az akciós újságban 5.490 Ft egységáron epilátor került meghirdetésre, ugyanakkor az az eladótérben nem volt megtalálható. Az eladó tájékoztatása szerint a termék nem érkezett meg, ugyanakkor a vizsgálat során kiderült, hogy raktárkészleten 30 db található. A vizsgálat egyéb hiányosságot nem tárt fel.

• • e)

    A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2002. december 11-én vizsgálatot tartott az eljárás alá vont nyíregyházi áruházában. A 2002. december 11-én 6 órától december 24-ig meghirdetett akció kapcsán megállapítást nyert, hogy

• • • a)

      17, az akciós újságban feltüntetett termék nem volt kapható (3 termék raktáron volt áruátvétel alatt, 14 termék nem érkezett meg, illetve abból készlet nem állt rendelkezésre),

• • • b)

      az akciós újságban régi árként a 2002. november 20-án érvényben lévő árakat hirdették két termék esetében, s nem az árváltozást megelőző régi árat, amelyet a polccímként közöltek (halászlékocka: a reklámújság szerint 255 Ft/db, a polccímke szerint 239 Ft/db, dobozos sör: 125 Ft/db, illetve 120 Ft).

• • a)

    A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2003. március 19-én újabb ellenőrzést tartott, amelynek során a 2003. március 19. 6 órától meghirdetett akcióval kapcsolatban megállapította, hogy

• • • a)

      18, az akciós újságban meghirdetett termékből nem volt árukészlet. Ugyanezen nap 15 óráig 4 már raktári készleten lévő termék nem volt kihelyezve az eladótérbe,

• • • b)

      az újságban meghirdetett akciós árral szemben a korábban alkalmazott magasabb ár volt feltüntetve 25 terméknél, ugyanakkor a kódleolvasó szerinti eladási ár megegyezett az újságban meghirdetettel,

• • • c)

      a "fémtálca burával" termék akciós ára az újságban 699 Ft volt, ugyanakkor a kiírt és alkalmazott ár 1.199 Ft volt (az ellenőrzésig már 5 db terméket a magasabb áron értékesítettek),

• • • d)

      6 termék esetében nem egyezett meg a reklámújságban meghirdetett, áthúzással jelölt régi ár és az árucímkén feltüntetett régi ár,

• • • e)

      az újságban meghirdetett, 400 gr-os Tesco gyorsfagyasztott burgonya nudli 139 Ft-os eladási árával szemben a kiírt és a kódleolvasó szerinti ár 129 Ft volt,

• • • f)

      az 1 kg-os hekkfilé újság és rendszer szerinti ára 869 Ft, a polccímke szerinti ára 889 Ft volt,

• • • g)

      az eljárás alá vont tájékoztatása szerint nyomdai hiba miatt egy túrókrém a termék mellé kihelyezett felirat szerint 99 Ft volt, s a rendszerben is ez az ár szerepelt, ugyanakkor az újságban 81 Ft-os ár került feltüntetésre.

• • a)

    A Vas Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2003. március 19-én két áruházban végzett vizsgálatot, s megállapította, hogy

• • • a)

      egy szoftver esetén a termék fizetendő ára kisebb volt, mint az újságban feltüntetett ár,

• • • b)

      egy csoki nyúl kiírási ára 27 Ft/db volt, míg a fizetett, illetőleg az újságban jelzett ár 25 Ft/db volt,

• • • c)

      az akciós újságban egy öblítő 459 Ft-os áron került meghirdetésre, ez az ár szerepelt a polccímkén is, azonban a pénztárnál felszámolt, illetőleg a kódleolvason szereplő ár 529 Ft volt.

• • a)

    A Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2003. március 19-én az eljárás alá vont veszprémi áruházban tartott vizsgálat során próbavásárlást végzett. A vásárolt 14 tétel közül 6 esetében vásárlói megkárosítás történt, mivel az előző akció szerinti árkiírás, illetve egyedi árfeltüntetés korrigálását elmulasztották, a pénztárgép viszont már a magasabb árakat érvényesítette.

• • b)

    A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2003. március 19-én (az akció első napján) a nagykanizsai áruházban végzett vizsgálatot, amely megállapította, hogy az akciós reklámújságban meghirdetett női mintás harisnyanadrágból (régi ár: 899 Ft, új ár: 499 Ft) vásárolni nem lehetett, s az eljárás alá vont munkatársának nyilatkozata szerint az üzlet nem is kapott a termékből. Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a termék akciós ára 2003. február 20-tól április 11-ig 499 volt. A 2003. március 19-én kezdődő akcióban vett részt mint "fotós termék", majd április 2-től 11-ig "csendes akciós termék" volt. Álláspontja szerint áruházai elegendő készlettel rendelkeztek a termékből.

• • c)

    A Gazdasági Versenyhivatalhoz közvetlenül benyújtott vagy más hatóság által áttett bejelentések a következőket tartalmazzák:

• • • a)

      az eljárás alá vont tatabányai áruházában a fogyasztó 2002. októberében nem az akciós újságban meghirdetett 258 Ft-os áron jutott az étolajhoz, hanem 285 forintért. Az eljárás alá vont a fogyasztót arról tájékoztatta, hogy a nyomdai hibákért nem vállalnak felelősséget, mint az a reklámújság hátoldalán is olvasható, illetve a termék előtt információs táblát helyezett el a helyes árral, valamint a hangosbemondón is tájékoztatták a fogyasztókat a nyomdai hibáról. Az eljárás alá vont versenyfelügyeleti eljárás során tett nyilatkozatában megerősítette a nyomdai hibát, valamint kiemelte, az akciós újságok hátoldalán szerepel, hogy "az esetleges nyomdai hibákból eredő hibákért nem tudunk felelősséget vállalni,"

• • • b)

      a bejelentő az eljárás alá vont pécsi áruházában 2002. márciusában nem tudta megvásárolni az akciósan meghirdetett pelenkát, mert nem volt készleten. Azt a tájékoztatást kapta, hogy bármikor megérkezhet az áru, azonban ez nem történt meg. Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a pelenka tévedésből két módon vált akció részévé, melynek eredménye összesen 57,6%-os kedvezmény lett. Mivel vétlenül tévedtek, ezért egy áruházi javítást hajtottak végre, 36,4%-os kedvezményt adva az árból. Megítélése szerint elegendő pelenka állt a fogyasztók rendelkezésére,

• • • c)

      a bejelentő az eljárás alá vont egyik budapesti (Pesti úti) áruházában egy adott fogkrémet 2003. március 14-én nem a reklámozott áron vett meg, hanem a teljes áron,

• • • d)

      2003. április 7-én a debreceni illetékességű bejelentő azt tapasztalta, hogy egy sör ára 139 Ft-ról 129 Ft-ra van leszállítva, azzal, hogy "10% kedvezmény" - miközben a kedvezmény mértéke nem éri el a 10%-ot, csak 7,1%. Az eljárás alá vont az eljárás során előadta, az akciós újság alapjául szolgáló akciós listát az akciót megelőző 8. héten kell leadni a marketing osztálynak. Ez az akciós lista a termékek akkori árát tartalmazza, ugyanakkor előfordulhat, hogy időközben megváltozik a termék ára, s a polccímkén az akciót közvetlenül megelőző ár szerepel. Nyilatkozata szerint a % rossz feltüntetése emberi hibára vezethető vissza, az áruházak felé a 7%-os különbség került közlésre, mindazonáltal ez a probléma az akciós termékek igen csekély %-át érintette, illetőleg az üzleti előírásokkal, irányelvekkel, tréningekkel, rendszeres ellenőrzéssel igyekszik megszüntetni a hasonló problémákat,

• • • e)

      a fogyasztó a 2003. június 4. és 17. között megtartott akció keretében az eljárás alá vont szegedi áruházát kereste fel, azonban az akció első napján nem találta az általa megvásárolni szándékozott árukat (pohártartós kempingszék, viharlámpa). Az eljárás alá vont munkatársának tájékoztatása szerint a termékek nincsenek az áruházban, talán délután, de legkésőbb a következő napon érkeznek meg. A fogyasztó a következő napon sem tudta megvásárolni a termékeket. Azt a tájékoztatást kapta, hogy előző nap délutánján volt 4-5 kempingszék, s a termékek később lesznek kaphatók,

• • • f)

      szintén a 2003. június 4. és 17. közötti akció keretében árusított pohártartós kempingszék kapcsán sérelmezte egy bejelentő, hogy a budaörsi áruházban az akció első napján (szerdán) a déli órákban már nem volt kapható a termék, s azt a tájékoztatást adták, hogy pénteken várható. A bejelentő előadta, az áruházban a déli órákig nem sikerült a pénztárgépekbe az akciós árak felvitele, s ha valaki az akciós terméket teljes áron vásárolta meg, külön sorbaállás mellett kérhette vissza az őt megillető összeget. Ugyanezen a napon az esti órákban az eljárás alá vont Fogarasi úti áruházában csak két olyan (árral meg nem jelölt) széket talált, amelyről kiderült, hogy nem akciós, nem azonos az akciós újságban feltüntetettel,

• • • g)

      egy bejelentő ugyancsak a 2003. június 4. és 17. közötti akcióval kapcsolatban előadta, az akció első napján a győri hipermarketben a reklámújságban szereplő két felfújható medence közül szeretett volna egyet megvásárolni, azonban a reklámújságban szereplő termékek a meghirdetettnél jóval magasabb áron voltak kaphatók. Az eljárás alá vont munkatársainak tájékoztatása szerint a reklámújságban szereplő termékekről nem tudnak, valószínűleg még nem érkeztek meg. A bejelentő 2003. június 5-én és 12-én sem tudta megvásárolni a termékeket, illetőleg azt a tájékoztatást kapta, hogy a megvásárolható termékek azért drágábbak, mert más beszerzésből származnak,

• • • h)

      a bejelentő 2003. június 18-án írott beadványában azt sérelmezte, hogy az aktuális akció keretében meghirdetett Egger1/2 l dobozos sör, illetve a Pilsner Urquel 0,33 l már az akció első napján délben nem volt kapható,

• • • i)

      szintén a 2003. június 18-án kezdődött akcióval összefüggésben jelentette be egy fogyasztó, hogy az eljárás alá vont Budapest, Pillangó utcai áruházában a reklámújságban meghirdetett Crown vezeték nélküli telefon sem az akció első napján, sem június 20-án nem volt megvásárolható. Előadta, a műszaki osztály ügyintézője egy kockás füzetbe írta a terméket megvásárolni szándékozó fogyasztók nevét, telefonszámát, azzal, hogy a termék megérkezése után kiértesíti őket - ez azonban június 20-ig nem történt meg.

III.

A vizsgálati jelentés

• 1.

  A vizsgálati jelentés a reklámújságban tévesen, nyomdai hiba miatt megjelent árral összefüggésben kiemelte, a Grtv. 14. § (1) bekezdése alapján a megtévesztő reklám megjelenéséért a reklámozó, az eljárás alá vont a felelős.

• 2.

  A vizsgáló általánosan is a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak ítélte, hogy az akciós újságban régi árként nem az árváltozást megelőző árakat közli az eljárás alá vont, az áruházi polccímkéken ugyanakkor az árváltozást megelőző árakat szerepelteti. Kiemelte, az akciós újságok fedlapján nagyon apró betűkkel ugyan szerepel, hogy a régi árak az akció kezdete előtt 3 héttel korábban voltak érvényben, azonban kérdéses, hogy a reklámokban megfogalmazott kedvezményes áron kínált termékeket milyen árakkal kell összevetni. A fogyasztók számára annak a korábbi árnak van jelentősége, amely az akciót közvetlenül megelőzően volt hatályban. A fogyasztók ehhez az árhoz viszonyítva tudnak valós megtakarítást számolni, az akciós újságban az engedményes új ár mellett/alatt áthúzva szerepeltetett 3 héttel korábbi ár növelheti a fogyasztói várakozást, megtévesztésre alkalmas lehet. Ez a magatartás az eljárás alá vont részéről folyamatosan jellemző, mivel valamennyi akciós újságjának hátlapján fellelhető az apró betűs tájékoztató.

• 3.

  A jogsértés megállapítása mellett a vizsgáló bírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vonttal szemben.

IV.

Az eljárás alá vont védekezése

• 1.

  Az eljárás alá vont előadta, az akciók szervezése kapcsán alkalmazott folyamatokat az Egyesült Királyságból és Írországból adaptált minta alapján végzi. A folyamatok hasonlóak a kereskedelem egész területén alkalmazott módszerekhez. Folyamatosan fejleszti azokat az esetleges problémák megelőzése érdekében, a hibák kiküszöbölése céljából belső ellenőrzéseket tart.
  
  Elismerte, hogy a magas követelmények és egyéb nehezen megjósolható körülmények okoztak múltbéli hibákat, különösen azon új termékekkel kapcsolatos akciós folyamatoknál, amelyekkel kapcsolatban még nem rendelkezik kereskedelmi adatokkal.
  
  Az eljárás alá vont hangsúlyozta, megpróbált és jelenleg is megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiányosságokon a tőle elvárható módon és mértékben folyamatosan javítson, hasznosítva a versenyfelügyeleti eljárás során szerzett tapasztaltakat is. Egyre több új rendszert, eljárást vezetett be az elmúlt időszakban a működés hatékonyságának növelése, a jogszabályoknak való megfelelés és a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Minden tőle telhetőt, elvárhatót megtesz a problémák hatékony és mihamarabbi kezelése, megszüntetése, megoldása érdekében. Ennek alátámasztására előadta, létrehozta a Kiskereskedelmi Szabályozások Osztályát, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a fő tevékenységére, a kiskereskedelemre vonatkozó jogszabályi változásokat és arról az illetékes személyeket időben tájékoztatja, továbbá folyamatos kapcsolatot tart az eljárás alá vont és a hatóságok között. Ezen osztály feladata az is, hogy a felmerülő problémákat azonosítva, regisztrálva, majd azok felmerülését követően haladéktalanul megoldást találva azokat megszüntesse és a jövőbeli elkerülésére lépéseket dolgozzon ki.

• 2.

  Előadta, évente kb. 600 oldalnyi (akciós és nem akciós ajánlatot is tartalmazó) kiadványt jelentet meg. A 2002. év második félévben és 2003. első félévben 8.344 ajánlatot kínált vásárlói számára. Kiemelte, a Gazdasági Versenyhivatal által figyelembe vett adatok nem reprezentatív mintavételt takarnak, hiszen csak a problémás termékek lettek kiemelve, tehát nem tükrözik a valós és tényleges helyzetet. A vizsgálat az akciós termékeknek csak 0,5%-át emelte ki, csupán néhány, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek határozataiban kiemelt áruházra koncentrálva.

• 3.

  A termékelérhetőség problémáját illetően az eljárás alá von aláhúzta, ez egy olyan általános és összetett kereskedelmi jelenség, mely nem csak a magyar piacon, hanem külföldön is jellemző. Álláspontja szerint a feltárt problémák nem tekinthetők részéről a Tpvt. megsértésének, különös tekintettel arra, hogy amennyiben az akciós terméket a fogyasztó az akció ideje alatt nem tudja megvásárolni, csalódottan távozik az áruházból és ezzel az eljárás alá vont elveszíti a fogyasztó bizalmát, hűségét, s ezt követően más áruházakat részesít előnyben. A magatartás nem tekinthető a vásárlók szándékos megtévesztésének, hiszen az eljárás alá vont alapelve, hogy a fogyasztók igényei szerint, azok teljeskörű kiszolgálása mellett - a jogszabályok figyelembe vételével és betartásával - működjön.
  
  Az átmeneti termékhiány nem csak az eljárás alá vontat érintő, hanem átfogó, a kereskedelmi piacon jelenlevő kereskedőket és szállítókat, valamint termelőket is sújtó piaci probléma, amely a nem megfelelő vagy késedelmes szállításokból ered. Ennek egyik fő oka az import termékek vámkezelésévei kapcsolatosan felmerülő problémák, késedelmek. Az import termékek vámkezelésének folyamata potenciális rizikóforrás, ami az akciós termékek időben történő elérhetőségének esetén okozhat gondot. Bármennyire is törekszik az eljárás alá vont ezeket a hiányosságokat megelőzni, kiküszöbölni, ennek ellenére adódhatnak olyan adminisztratív hibák, amelyek rajta kívüli, neki nem felróható jogsértések, problémák okozói.
  
  Az import nehézségeken túl a hiány a szállítói (a szállítónak felróható vagy fel nem róható okra visszavezethető) szerződésszegésből, késedelemből, nem vagy nem a megrendelésnek megfelelő teljesítésből is eredhet. Ez az eljárás alá vont számára azt eredményezi, hogy az előre nem ismert vagy előre nem kiszámítható szállítói késedelemből vagy nem megfelelő mennyiségű áru leszállításából eredő hiányosságok időbeni korrigálására nincs lehetőség a több hetes, hónapos munkával előkészített akció kapcsán, különösen akkor, ha egy adott termék az akciós újságban kerül meghirdetésre.
  
  Az eljárás alá vont szigorú minőségbiztosítási rendszerének sok friss árut szállító vállalkozás csak nehezen tud megfelelni, egyesek termelési, illetve szállítási kapacitáshiánnyal küszködnek, így nem tud a megrendeléseknek, vásárlói igényeknek megfelelő mennyiséget határidőre szállítani.
  
  A problémát többféle módon igyekszik kezelni, így gondos tervezési folyamatot alkalmaz, folyamatosan kapcsolatot tart a belföldi beszállítókkal és az importőrökkel, tájékoztatja őket a hozzáférhetőségről.
  
  2002. júniusban nyitotta meg herceghalmi logisztikai központját, azzal az elsődleges céllal, hogy maximalizálja a termékelérhetőséget, a fogyasztókat jobb kiszolgálásban részesítse, széleskörű termékválasztékot teremtsen, azzal, hogy a tőle elvárható mértékben csökkentse az esetleges nem megfelelő szállítói beszállításokból, importból, illetve a rajta kívülálló szállítási késedelmekből eredő átmeneti készlethiányt. Az eljárás alá vont teljes beszerzésének közel 45%-a a logisztikai központon keresztül történik, amit 2006-ra 80%-ra kíván emelni. Tervezi továbbá, hogy 2004-ben egy újabb, nagyméretű és nagy tárolókapacitású raktárat épít Magyarországon.
  
  Az eljárás alá vont egy esetleges termékhiány esetén is törekszik arra, hogy minden tőle elvárhatót megtegyen a fogyasztók érdekében, így például egy el nem érhető termék helyett megpróbál helyettesítő terméket beszerezni, tájékoztatva erről a tényről a fogyasztókat is, amely által gyakran a vásárlók egy jobb minőségű terméket kaphatnak meg ugyanazon az áron, mint ami meghirdetésre került az akciós újságban.
  
  Az eljárás alá vont aláhúzta, több tízezer termék forgalmazása esetén - még ha nagyon alacsony százalékban is - mindig akad egy-két hiányosság, hiba, elérhetőségi probléma. Ez azonban nem csak az eljárás alá vontnál, de a versenytársaknál sem küszöbölhető ki teljesen.

• 4.

  Akciós, illetve egyéb kiadványaink elkészítésének folyamatát részletesen leszabályozta, hogy a kiadványok a lehető legjobban megfeleljenek a vonatkozó előírásoknak. A kereskedelmi osztályon dolgozó beszerzők részére szintén szabályzatba foglalta, hogy csak olyan termékeket tehetnek akciós termékként az akciós újságba, illetve küldhetnek fotózásra, melyből már megelőzőleg minta állt a rendelkezésükre.

• 5.

  A folyamatos informatikai rendszerfejlesztések, beruházások révén arra törekszik, hogy minimálisra csökkentse az esetleges áreltérésekből adódó problémákat. Amennyiben a fogyasztó nem a polcon vagy a reklámanyagokban közzétett árat fizeti a pénztárnál, az az eljárás alá vont számára nem csak egy, hanem több fogyasztó elvesztését jelenti, mivel a csalódott fogyasztó másokkal is megosztja kedvezőtlen tapasztalatait.
  
  Az eljárás alá vont az áreltérések mihamarabbi kijavítására, a helyes árak feltüntetésére törekszik. Ennek érdekében az árak megfelelő feltüntetésével kapcsolatban általános tájékoztató kézikönyvet vezetett be az áruházakban, fejlesztette oktatási rendszerét, az árak megjelenítését áruházi és központi alkalmazottak is ellenőrzik, csak előzetesen meghatározott időpontokban kerül sor az árak változásának letöltésére az áruházi rendszerekre, jelentősen megkönnyítve ezáltal az áruházak munkáját. Három-öt fős árellenőrzési csoportok működnek az áruházakban. Ezek az akció reggelére kiderítik, hogy milyen árakban vannak eltérések, s a fogyasztók a vevőszolgálatnál az árkülönbözetet felvehetik, illetőleg intézkedés történik a számítástechnikai hiba kiigazítása érdekében. Az áruházi árellenőrzési csoportok felett működik egy központi árellenőrzési csoport, amely folyamatosan járja az áruházakat és ellenőrzi az áruházi csoportok munkáját. Ezen kívül egységes mérési és értékelési formát vezetett be, az auditok eredményeiről folyamatelemzést dolgozott ki a tapasztalatok megosztásával és az optimális megoldások kidolgozásával országos szinten.
  
  Az akcióváltások napjain előforduló, az akcióváltással adott esetben szükségszerűen együtt járó hibaszázalékok csökkentésére új rendszert vezetett be, mely szerint az akció időtartamának lejártát követően az ún. lejárt akcióban szereplő akciós fogyasztói árak nem az akcióváltás napján kerülnek átállításra a rendes (nem akciós) fogyasztói árra, hanem egy nappal később. Ez lehetőséget biztosít az áruházak számára, hogy az akcióváltás alkalmával csak az új akciós termékek polccímkéinek cseréjén kelljen dolgozniuk, a régi akciós termékek árait pedig csak másnap reggelre kell lecserélniük, így jóval több idejük marad arra, hogy az új akciós termékek időben, megfelelő árral kerüljenek ki a polcokra az áruházakban.
  
  Ha észlelik, hogy magasabb a ténylegesen fizetendő ár, mint az az újságban feltüntetésre került, erről az áruházban rádión keresztül tájékoztatják a fogyasztókat, illetőleg az árkülönbözetet visszafizetik a részükre, ugyanakkor az általános szabály szerint azon az áron kell értékesíteni a terméket, amely az újságban szerepelt (ha ez az alacsonyabb ár).

• 6.

  Az eljárás alá vont előadta, nem tudja csökkenteni azt az időszakot, amikor még figyelembe lehet venni, hogy időközben módosult-e az adott termék ára, tekintettel arra, hogy az akciós újság 36 oldalon jelenik meg, magas példányszámban, s csak egy nyomda alkalmas az előállítására - ezt pedig akadályozza jelenlegi időszakot további csökkentését.

V.

Jogi háttér

• 1.

  A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdése példálózó jelleggel felsorolja, hogy mely magatartások minősülnek a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak: a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, d) különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.
  
  A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
  
  A Tpvt. 10.§-a értelmében tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.
  
  A Tpvt. 75.§-ának (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy a) tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint b) kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket vagy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében.
  
  A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a Tpvt. rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.
  
  Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

• 2.

  A Grtv. 2.§-ának g) pont értelmében a gazdasági reklám olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő. Az n) pont szerint megtévesztő reklám minden olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítését is - megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti.
  
  A Grtv. 7.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy tilos közzétenni megtévesztő reklámot. A (2) bekezdés alapján a reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek a) az áru általános jellemzőire, b) az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire, c) a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, illetve az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira vonatkoznak. A (3) bekezdés rögzíti, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerint az áru általános jellemzőjére vonatkozó tájékoztatásnak minősül különösen az áru származási helyével, eredetével, előállításához felhasznált összetevőkkel, biztonságosságával, egészségre gyakorolt hatásával, műszaki jellemzőivel, környezet- vagy természetkímélő jellegével, energiafelhasználásának ismérveivel kapcsolatos, továbbá a beszerezhetőségére, előállításának időpontjára, mennyiségére, adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményre, ellenőrzöttségére, tesztelésére, valamint az igénybevételéhez, szállításához, használatához, fenntartásához szükséges bármely ismeretre vonatkozó tájékoztatás.
  
  A Grtv. 14.§-ának (3) bekezdése szerint a Grtv. 6.§-ának (1) bekezdésében, 7.§-ában, valamint 7/A-7/B.§-ában foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó a felelős.
  
  A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - első fokon a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek - látja el a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését; ezen belül lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat, mondja ki a Grtv. 15.§-ának (1) bekezdése. A (2) bekezdés szerint a Grtv. 7.§-ában, valamint 7/A.§-ában foglaltakba ütköző reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el azzal, hogy a 7/A.§ (2) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak megállapítása a bíróság, a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik.
  
  A Grtv. 17.§-a (2) bekezdésének első mondata szerint ha a Gazdasági Versenyhivatal a 15.§ (2) bekezdése alapján jár el, eljárására a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni, a (3) bekezdésben, valamint a 19.§ (2) bekezdésében és a 19/A.§-ban foglalt eltérésekkel.
  
  A Grtv. 17.§-ának (3) bekezdése szerint a reklámozó indokolt esetben - az eset körülményeire való tekintettel, figyelemmel a reklámozó és az egyéb érdekeltek törvényes érdekeire - a reklám ténybeli állításainak bizonyítására kötelezhető.

VI.

A Versenytanács döntése

• 1.

  A reklám a vállalkozások fogyasztók megnyeréséért folytatott versenyének egyik leghatásosabb eszköze. Segítségével a fogyasztók az általuk korábban még nem vagy nem kellően ismert vállalkozásokról és termékekről, ezek jellemzőiről szerezhetnek tudomást, a fogyasztói preferenciarendszer módosítására, illetve a helyettesítő termék között váltásra ösztönözhetők. A fogyasztók reklám hatására történő megnyerése ugyanakkor azt is jelenti, hogy ez általában az ugyanazon a piacon tevékenykedő más vállalkozások terhére történik. Mindez nem idegen a gazdasági versenytől, azonban ha a reklám nem felel meg a jogszabályi előírásokban tükröződő elvárásoknak, illetve az ezekben a maga teljességében meg nem jelenő üzleti tisztesség követelményeinek, a fogyasztókat számukra hátrányos döntés meghozatalára késztetheti. A fogyasztót tisztességtelenül befolyásoló reklámtevékenység a piaci működés zavaraihoz vezet és valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttathatja az azt folytató vállalkozást.
  
  A fogyasztók felé irányuló (reklámként vagy más módon megnyilvánuló) tájékoztatással szemben követelmény, hogy annak alapján a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről (áruról, szolgáltatásról), a vállalkozásáról, a tájékoztatás tartalmáról. A valamely vállalkozás által tartott akció, illetve a vállalkozás által forgalmazott termékekről tájékoztatást adó reklámújságok esetében ez oly követelmény formájában jelentkezik, hogy a fogyasztó pontos képet tudjon alkotni az akció mibenlétéről, az akcióban való részvétel esetleges feltételeiről, az akcióban résztvevő termékekről vagy az újságban egyébként reklámozott termékekről.
  
  Kiemelendő, hogy - mint azt a Versenytanács már többször kifejezésre juttatta - a jogi szabályozás célja a fogyasztók döntési szabadságának mint védett jogi tárgynak az áruk, illetve szolgáltatások közötti választással összefüggésben történő védelmezése, tilalmazva, hogy a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása révén a gazdasági verseny sérelmet szenvedjen. E vonatkozásban nem bír jelentőséggel, hogy az adott vállalkozást milyen cél a vezérelte a magatartás tanúsításakor, illetőleg nem irányadó a versenytársak álláspontja sem.
  
  A Versenytanács felhívja a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság Kf.II.39.624/2000/7. számú ítéletére is, amely aláhúzta, a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással.

• 2.

  A vállalkozások jövedelmezőségére, a megtérülési rátára stb. hatással lévő reklámtevékenység jogszabályi előírásoknak való megfelelése különösen fontos egy olyan piacon, ahol a fogyasztói döntések (egyebek között az adott termék jellege, a termék megvásárlásának a fogyasztói mérlegelésben, megfontolásban is megmutatkozó bonyolultságának hiánya, a termék megvételének hétköznapi jellege miatt) igen sikeresen befolyásolhatók a reklámok által. Ennek megfelelően a versenyjogsértés súlyosabban ítélődik meg az ilyen piacokon, mint ott, ahol a reklámok kevésbé alkalmasak a fogyasztói döntések befolyásolására. A Versenytanács megítélése szerint az eljárás alá vont által forgalmazott és az akciós újságokban szerepeltetett termékek döntő része olyan, amely esetében a fogyasztók döntései az átlagosnál jobban befolyásolhatók a reklámok által, s így az akciós újságok, az általuk nyújtott tájékoztatás alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására.

• 3.

  Az elmúlt több mint tíz, a piacgazdaság kiépítése és kiteljesítése jegyében eltelt év, s különösen a nagy áruházak, a hipermarketek megjelenése módosította a fogyasztók vásárlási szokásait, s változást hozott a fogyasztói döntések befolyásolására alkalmas magatartások, tájékoztatások terén is.
  
  A vállalkozások gyakorta élnek a vásárlásösztönzés, vagyis a vásárlók érdeklődésének adott vállalkozás, illetve termék irányában történő felkeltését szolgáló marketingtevékenység lehetőségével. A vásárlásösztönzés eszközeinek (termékminta, bevezető árcsökkentés, mennyiségi engedmények stb.) segítségével a vállalkozás különböző hatást képest gyakorolni a fogyasztók magatartására (pl. a termék kipróbálására, ismételt vásárlására sarkallva, a termék vásárlásának gyakoribbá tételére ösztönözve). Az ilyen eszközök fogyasztói döntéseket tisztességtelenül nem befolyásoló módon történő alkalmazásáért a vállalkozás felelősséggel tartozik.

• 4.

  A kialakult vásárlói szokások alapján az eljárás alá vont áruházaiban forgalmazott termékek megvásárlása kapcsán a jelen esetben két fogyasztói döntés bír versenyjogi relevanciával: annak fogyasztó általi megválasztása, hogy vásárlásait milyen típusú üzletben kívánja lebonyolítani (hipermarketben, hagyományos, kisebb forgalmú kiskereskedelmi egységben, piacon stb.), illetőleg annak eldöntése, hogy konkrétan melyik üzletet keresi fel a vásárlás megvalósítása érdekében. Ennek megfelelően a fogyasztói döntés befolyásolásának tekinthető minden olyan magatartás, amely ezen döntésekre érdemi hatást gyakorol.
  
  A különböző típusú üzletek, s különösen a széles árukínálattal rendelkező hipermarketek közötti, a fogyasztók megszerzésért folyó verseny a jelen eljárás szempontjából döntő módon tehát abban áll, hogy a fogyasztó - nyilvánvalóan a hipermarketek által kínált széles áruválaszték sok elemére kiterjedő, általában a különböző hipermarketek kínálatát bemutató, áruházakon kívüli tájékoztató anyagok (reklámújságok, plakátok stb.) tartama által is befolyásoltan kialakult vásárlási szándék alapján betérve egyik vagy másik hipermarketbe - az árukínálat összessége, az akciók, az összesített jellemzők szerint melyik hipermarketet választja.
  
  A fogyasztó befolyásolásában egy áruház akcióiról való tájékoztatás a fogyasztó érdemi választását befolyásoló tényezőnek tekintendő. A magatartás kétségtelenül hatást gyakorol a gazdasági versenyre, mely hatást fokozza az, hogy - mint azt az eljárás alá vonttól beszerzett információk is alátámasztják - az akciók alkalmasak a fogyasztók áruházba történő "becsábításárah", az áruházba ily módon betért fogyasztók vásárlásai ugyanakkor nem szorítkoznak az akcióban résztvevő termékekre, azzal együtt, hogy maguknak az akcióknak, az akcióváltásoknak kimutatható forgalomnövelő hatása van. Az akciók tehát nemcsak egy adott akciós áru iránti keresletét növelik, hanem kedvezően hatnak az áruházakban forgalmazott többi áru értékesítésére is, építve a kisebb-nagyobb árkedvezmény átmenetiségéből és az árkedvezményes áru korlátozott mennyiségéből adódó sürgető fogyasztói döntés meghozatalának szükségességére, az árengedményes áru más áruk iránt is kelendőséget fokozó szerepére.
  
  Figyelemmel a fentiekre megállapítható, hogy a különböző akciók szervezésének és az ezekről való tájékoztatásnak meghatározó szerepe van az eljárás alá vont gazdálkodásában - amely egyben a versenyjogi felelősség súlyát is jelzi. A Versenytanács aláhúzza, a versenyjog által nem tiltott az akciók megtartása és az ezekről való tájékoztatás, azonban versenyjogellenes, ha ahhoz a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas elemek társulnak, amit - a Grtv. 15. § (2) bekezdésén keresztül is hatályosuló - Tpvt. III. fejezete tilt.
  
  A Tpvt. és a Grtv. kapcsolatát illetően a Versenytanács megjegyzi, hogy a két törvény megtévesztő reklámra vonatkozó rendelkezéseinek tartalmi egybeesése következtében nem csak a Tpvt. eljárási szabályaira, hanem - a két jogszabályt tartalmilag szinoptikusan, azaz egymásra figyelemmel, egyszerre alkalmazva - a Tpvt. 8.§-ára történő áttérés is indokolt, különös tekintettel arra, hogy a Tpvt. 8.§-ának (2) bekezdése nem taxatív jelleggel tesz említést egyes, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásokról, így a megtévesztő reklám valamennyi, a Grtv. 7.§-a alapján értékelhető esete a Tpvt. 8.§-a alapján is elbírálhat.

• 5.

  A Versenytanács az eljárás alá vont alábbi magatartásait ítéli jogszabálysértőnek:

• • a.

    Az eljárás alá vont magatartásával megsértette a Tpvt. 8.§-ának (2) bekezdésének c) és d) pontját, amikor az akciós újságban akciósként meghirdetett egyes termékek az akció kezdeteként nem voltak kaphatók, a fogyasztó nem tudta azokat megvásárolni [II/2. c), d), ea), fa), i), jb), je)-ji) pont]. A jogsértés attól függetlenül megvalósult, hogy az adott termék meg sem érkezett az áruházba vagy megérkezett, de még nem került kihelyezésre az eladótérbe.
    
    A jelen esetben a jogsértés megállapítása vonatkozásában az eljárás alá vont belső ügyének minősül, hogy egyes akcióban résztvevő, az akciós újságban meghirdetett termékek milyen okból nem vásárolhatók meg a fogyasztók által az akció kezd időpontját követően, illetve az akció folyamán. Az eljárás alá vont versenyjogi felelősségét az sem szünteti meg, ha ezt szállítóinak fegyelmezetlenségére, szerződésszegésére vagy az importált termékek vámkezeléssel összefüggő problémáira lehet visszavezetni, mivel akár az ezen gondokkal belföldi és külföldi piaci tapasztalatai révén nyilvánvalóan tisztában lévő eljárás alá vontnak meg lett volna a lehetősége, hogy az akciókkal kapcsolatos magatartását, a fogyasztók tájékoztatása során és az akciós újságokban megjelenő információk kapcsán követett gyakorlatát erre figyelemmel alakítsa ki. A problémák kezelésének egyik eszköze lehet a logisztikai fejlesztés, amely az eljárás alá vont üzletpolitikájában háttérbe szorult a hálózatfejlesztés mellett.
    
    A magatartás "becsalogató" jellege folytán a fogyasztók felkeltett vásárlási igénye az ígért akciós terméken kívül eső árucikkekre is irányul, így alkalmas a fogyasztók versenytársaktól való jogellenes elvonására. A Versenytanács kiemeli, az akciótartás tisztességének követelménye nem csak a készlet erejéig (kifejezetten vagy értelemszerűen) meghirdetett termékek esetén, hanem minden akció esetén fennáll, mindenekelőtt oly módon, hogy az akció megkezdésekor a termékek a fogyasztók rendelkezésére álljanak.
    
    A Versenytanács megítélése szerint a magatartás versenyre gyakorolt hatás nem enyészik el a meghirdetett akciós termék hiánya miatti fogyasztói csalódás által, mivel a fogyasztó - figyelemmel egyebek között az áruház felkeresése kapcsán felmerült költségeire - ennek ellenére is vásárol, különösen abban az esetben, ha az eljárás alá vont munkatársai azt a tájékoztatást adják az akció időtartama alatt, hogy az akciós termék kapható volt, de már elfogyasztott, illetve későbbi időpontban megvásárolható lesz.

• • b.

    Egy terméknek a jogszabály által kiemelten is lényeges tulajdonsága az érte fizetendő ár. Az ebben való megtévesztő tájékoztatással az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontját, amikor a fogyasztónak a pénztárnál ténylegesen nem az újságban akciósként meghirdetett, hanem annál magasabb árat kellett megfizetnie [II/2. jc) pont]. A jogsértés nemcsak akkor állt fenn, ha a polccímkén is az újságban szereplő kedvezményes ár szerepelt [II/2. gc) pont], hanem akkor is, ha a polccímkén nem az akciós, hanem a ténylegesen fizetendő ár került feltüntetésre [II/2. fc) pont], mivel a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása a hipermarketek közötti választást illetően megvalósult. Az eljárás alá vont versenyjogi felelősségét az sem szünteti meg, ha - mint állítja - egyes esetekben nyomdai hiba állt az eltérés hátterében [II/2. fg) és ja) pont], s az újságokban igen apró, szinte olvashatatlan betűvel, a fogyasztó figyelmét fel nem hívó módon jelzi, hogy az esetleges nyomdai hibákért - amelyek a versenyjogi megítélés szempontjából a jelen esetben az eljárás alá vont belső ügyének tekintendő - nem vállal felelősséget.

• • c.

    Az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) és d) pontját, amikor az akciós újság nem az akcióban ténylegesen megvásárolható termék képét tartalmazta [II/2. a) és b) pont], hanem más, egyes lényeges tulajdonságaiban eltérő terméket hirdetett meg.
    
    A Versenytanács ezekben az esetekben osztja a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének azon [a II/2.b) pontban ismertetett eset kapcsán megfogalmazott] álláspontját, hogy az eljárás alá vont magatartása alkalmas a fogyasztók "összezavarására", a mérlegelés megnehezítésére, azaz a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

• • d.

    Azzal is megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) és d) pontját az eljárás alá vont, hogy az akciós újság az árkedvezmény mértékének bemutatására nem a termék akciót megelőző árát tünteti fel, hanem egy korábbi, az árengedmény mértéke szempontjából az eljárás alá vont számára kedvezőbb, a fogyasztó számára vonzóbb árat [II/2. eb) és fd) pont].
    
    Mivel a fogyasztó döntése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az akcióban való részvétel által elérhető megtakarításnak, versenyjogi követelményként fogalmazódik meg az ebben való tájékoztatás pontos, félre nem érthető volta. Az eljárás alá vont versenyjogi felelősségét nem zárja ki, hogy az akciós újságok az utolsó oldalon, kis betűmérettel tartalmazzák azt, hogy a régi árak három héttel korábbi állapotot tükröznek, mivel a tájékoztatás olyan, figyelemfelhívásra nem alkalmas módon kerül közzétételre, hogy azt a fogyasztók nem, illetőleg nem szükségszerűen észlelik. A fogyasztó nem kap arról tájékoztatást, hogy időközben az árak megváltozhatnak, miközben éppen ez az egyik alapja a fogyasztó befolyásolásának azáltal, hogy ez teszi megfoghatóvá az elérhető megtakarítást, az akció lényegét. A formálisnak tekinthető, ténylegesen a fogyasztókhoz el nem jutó tájékoztatás valójában nem a fogyasztók megfelelő informálását, hanem az eljárás alá vont felelősség alóli kibújását szolgálja, amellyel azonban a versenyjogi felelősség megállapítását nem kerülheti el.

• 6.

  A Versenytanács szerint nem alapozza meg önállóan jogsértés megállapítását az, ha az eljárás alá vont áruházaiban a polccímkéken nem az akciós újságban szereplő ár kerül feltüntetésre, azonban ténylegesen a fogyasztónak az akciós árat kell megfizetnie [II/2. fb) és gb) pont].

• 7.

  A Versenytanács megítélése szerint nem sérti a Tpvt. Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó rendelkezéseit, hogy az akciós újságban közölteknél ténylegesen nagyobb kedvezményben részesül a fogyasztó [II/2. b), fe) és ga) pont], ugyanakkor ez is rámutat az eljárás alá vont által az akciókkal összefüggésben működtetett rendszer működtetésének, megvalósításának hiányosságaira.

• 8.

  A Versenytanács a jogsértés megállapítása mellett nem tartotta szükségesnek a jogsértő magatartás további tanúsításának megtiltását, mivel a versenyfelügyeleti eljárás során vizsgált akciók már lezajlottak. A Versenytanács nem magában az akciók megtartása, az akciós újság elkészítése során alkalmazott rendszerben talált versenyjogi jogsértést megalapozó hibákat, hanem a konkrét megvalósításban. Ezzel összefüggésben a Versenytanács felhívja az eljárás alá vont figyelmét arra, hogy további jogsértések újabb versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását alapozhatnak meg.

• 9.

  A Versenytanács bírság kiszabását is indokoltnak tartotta az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács figyelemmel volt az eljárás alá vont piaci helyzetére, a feltárt jogsértő magatartások tanúsítása által felölelt időtartamra, az érintett fogyasztói kör nagyságára.
  
  A Versenytanács súlyosbító körülményként szándékozik értékelni a halmozott, durva jogsértést és azt, az eljárás alá vont esetében nem először került megállapításra, hogy akciótartásaiban fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartás tanúsít. Súlyosbító körülményként veendő figyelembe az is, hogy az akciók tartása és az igen nagy példányszámban megjelenő akciós újságok alkalmazása az eljárás alá vont üzletpolitikájának meghatározó eleme.
  
  A Versenytanács azt is súlyosbító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont döntéshozó szervei éppen az általa bemutatott, részletesen szabályozott eljárás keretében tudomással bírnak a huzamos ideje fennálló, országszerte jelentkező fogyasztói panaszokról, s meg lett volna a lehetőségük arra, hogy (pl. logisztikai fejlesztések megvalósításával) hatékonyan lépjenek fel a problémák megszüntetése, illetőleg a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében. Az akciók szervezése, megtartása során megfelelő óvatossággal, körültekintéssel, a fogyasztói érdekek szem előtt tartásával kell eljárni. Az eljárás alá vont nem ezen elvárásnak megfelelően alakította ki gyakorlatát, amely a valóban részletes belső szabályozás ellenére hosszabb ideje azonos jellegű, versenyjogi relevanciával bíró problémák forrása.

• 10.

  A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. augusztus 14.