Gazdasági Versenyhivatal

Vj-46/2003/34

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Robix Hungary Kft. (Veszprém) I. r. a Szentkirály Kft. (Szabadszentkirály) II. r. és a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet (Szeged) III. r. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozások a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható felülvizsgálat iránti keresettel élhetnek

Indoklás

I.

A Versenytanács az ügyfelek előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. számú törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

A rotációs, kézi vezérlésű kapálógépeket elsősorban kiskertekben, hobbikertekben a talaj megművelésére, porhanyítására, mechanikus gyomirtásra használják. A gépeket egyhengeres (3,75 - 6 LE motorteljesítményű) robbanómotor hajtja, a meghajtott kapatagok forgó mozgást végeznek. A terméket más rendszerű termékkel nem lehet helyettesíteni.
A termék piacát erős versenyhelyzet jellemzi. Az egész évben biztosított kínálat az utóbbi években állandónak tekinthető, a tavaszi és nyári hónapokban erőteljes kereslet 2002-ben emelkedett.
A piaci két legnagyobb versenytárs a Szentkirály Kft. II. r. eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban Szentkirály Kft.) (kb. 40 % piaci részesedés) és a Robix Kft. I. r. eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Robix) (35%), mellettük 10% körüli piaci részesedéssel van jelen a Szevafém Szövetkezet III. r. eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Szevafém) és a Gyimesi és Máté Kft.

A Robix 1997 óta elsősorban motoros kerti kisgépek gyártásával foglalkozik.
Ezeket főleg nagy üzletláncokon keresztül értékesíti (Praktiker, Metro, Bricosotre, Agroker).
A Robix által gyártott kisgépek:
ROBI-66 S 40, ROBI-116, -116T, -116H, ROBI 156, -156T, -156H, -156DM motoros kapák.

A Szentkirály Kft. 1993-ban alakult, kapálógépeket és fűnyíró gépeket gyárt. Termékeit nagy- és kiskereskedőknek, valamint egyéni vásárlóknak értékesíti, illetve az Európai Unió tagországaiba exportálja.
A Szentkirály Kft. termékei:
DRAGON-50H és -55H típusú rotációs kapálógép család,
INDIÁN-35, -40, és -55 típusú rotációs kapálógép család,
B-375, KF-Sprint, KF-QUANTUM-45 és -55 típusú rotációs kapálógép család,
KF-MINI Sprint, KF-MINI Vantage, KF-MINI BB2 típusú rotációs kapálógép család.

A Szevafém több mint ötven éve működik, főleg mezőgazdasági kisgépeket gyárt és forgalmaz, illetve kapcsolódó ipari szolgáltatásokat végez. A mezőgazdasági gépcsaládon belül rotációs kapákat, fűnyírókat, fűkaszákat, komposztálókat, szemroppantókat és terménydarálókat állít elő. A gyártott termékek mintegy felét az Európai Unióba - döntően Németországba - exportálja, a maradék 50%-ot a belföldi piacon értékesíti. A hazai piacon mintaboltokban, üzletkötők révén vagy bizományosi konstrukcióban értékesíti a termékeket.
A Szevafém által gyártott kisgépek:
RK-02, -02/B, RK-03/B, RK-05, RK-44 és RK-08 típusú rotációs kapálógépek

A kapálógépet használat közben a munkát végző személy a kézi vezérlésű kormányberendezésnél fogva maga előtt vezeti.
A biztonsági vészleállítónak (más néven "holt ember fogantyúnak") az a rendeltetése, hogy váratlan esemény bekövetkezésekor, amint a használó a gép kormányrúdját elengedi, a fogantyúba beépített kapcsoló a motort azonnal leállítsa, így megakadályozza a balesetveszélyes helyzet kialakulását. A vezetett gép csak a fogantyú folyamatos meghúzásával működtethető, annak elengedésekor a motor automatikusan leáll.

A mezőgazdasági kisgépek használata során baleseti és veszélyhelyzetek alakulhatnak ki, ezért a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (a továbbiakban "Rendelet") a gépek tervezésére és gyártására vonatkozóan speciális biztonságtechnikai szabályokat állított fel. A Rendelet 1. sz. mellékletének 2.2. pontja értelmében a tervezés és gyártás során olyan műszaki megoldásról kell gondoskodni, mely kiküszöböli a gépet működésben tartó fogantyú elengedése után az akaraton kívüli újraindítás vagy működésben tartás veszélyét.
Csak azt a mezőgazdasági gépet lehet forgalomba hozni, amely megfelel a Rendelet 1. sz. mellékletében körülírt biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek.

A vészkikapcsolásra vonatkozóan a melléklet 1.2.4. pontja az alábbi szabályt állítja fel:
"Valamennyi gépet fel kell szerelni egy vagy több vészkikapcsoló berendezéssel, amelyek segítségével a fenyegető vagy bekövetkező veszélyt meg lehet szüntetni." Ez alól a szabály alól azonban kivételt képeznek a kézben tartott, illetve kézzel vezetett gépek.
A melléklet 2. sorszámmal jelölt része az egyes gépfajtákra állapít meg alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket. A 2.2. pont a kézben tartott, hordozható, illetve kézzel irányított gépekre vonatkozik. A c) pont előírja, hogy a "gépet úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a fogantyú elengedése után akaratlan indítás, illetve működésben maradás veszélyt ne jelentsen. Helyettesítő megoldásról kell gondoskodni abban az esetben, ha ezt a követelményt műszakilag nem lehet kielégíteni."

A Rendelet 5. §-a szabályozza azt, hogy a gép gyártójának milyen megfelelőségi tanúsítvánnyal kell ellátnia a terméket. Az egyes megfelelőségi jelölések használatáról a 208/1999 (XII. 26.) Kormányrendelet rendelkezik. A Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésének megfelelően a gyártónak az áruk biztonságával összefüggő külön jogszabályok előírásainak való megfelelés igazolására a forgalomba hozatal előtt az árut megfelelőségi jelölésekkel kell ellátnia. A (2) bekezdés szerint a megfelelőségi jelölés az árun akkor tüntethető fel, ha az valamennyi rá vonatkozó, az áruk biztonságával összefüggő és a megfelelőségi jelölés alkalmazását előíró külön jogszabály rendelkezéseinek megfelel, és az áru megfelelőségének értékelése a jogszabályban meghatározott eljárás szerint megtörtént. A (3) bekezdés szabályainak megfelelően a közösségi CE jelölés csak abban az esetben tüntethető fel a terméken, ha az megfelel a fenti (2) bekezdés követelményeinek és a termékre vonatkozó külön jogszabály szerint a forgalomba hozatalhoz a gyártói nyilatkozat elégséges.
A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megfelelőségi jelölést az árun vagy annak adattábláján kell elhelyezni. Amennyiben erre az áru jellege vagy természete miatt nincs mód, a jelölést csomagoláson vagy a kísérő dokumentumon kell feltüntetni.
1999 decemberében hirdették ki az MSZ EN 709:1999 számú szabványt, amely a mező- és erdőgazdasági gépek, egytengelyes traktorok rászerelt talajmaróval, motoros kapák, hajtott kerekű kapák kialakítására és szerkezetére vonatkozó biztonságtechnikai követelményeket és azok vizsgálatát tartalmazza. A nemzeti szabvány megegyezik az Európai
Szabványügyi Bizottság által jóváhagyott EN 709:1997 európai szabvánnyal.
A szabvány alkalmazása a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény rendelkezése szerint önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandóvá nyilvánítja.
A szabvány 1. pontja rögzíti a szabvány alkalmazási területét. Ennek megfelelően a szabvány a táj- és a kertápolásra (beleértve a szabadidős területet) használt motoros kapák és hajtott kerekű kapák kialakítására és szerkezetére vonatkozó biztonságtechnikai követelményeket és azok vizsgálatát írja elő, az alkalmazásából adódó veszélyek kiküszöbölésére és csökkentésére irányuló intézkedéseket tartalmazza, továbbá megadja a biztonságos munkavégzéshez szükséges azon információkat, amelyeket a gyártóknak kell rendelkezésre bocsátaniuk.
A szabvány 3. pontja határozza meg a különböző gépeket. Eszerint

3.4. Motoros kapa: az olyan önjáró mezőgazdasági gép, amelyet kialakításából adódóan kézzel irányítanak/vezetnek és támasztókerékkel (támasztókerekekkel) vagy anélkül alakítottak ki úgy, hogy előrehaladását a kapaszerszám teszi lehetővé.

3.5. Hajtott kerekű kapa: az olyan önjáró mezőgazdasági gép, amelyet kialakításából adódóan kézzel irányítanak/vezetnek, egy vagy több motorhajtású kerék révén halad előre, és kapaszerszámok vannak rászerelve.

A szabvány 5. pontja részletezi a biztonsági követelményeket és/vagy intézkedéseket. Az 5.3. pont a kézi működtetésű kezelőelemek között előírja a "leállító kezelőelem" felszerelését. Előírja, hogy a motorleállító berendezésnek pillanatműködtetésűnek kell lennie. Az 5.5. pont első mondata tartalmazza azt a biztonsági követelményt, hogy "a gép és a munkaszerszám minden mozgása álljon le, ha az önműködő visszaállású vezérlőberendezés(eke)t elengedik.

A szabvány alkalmazása ugyan nem kötelező, de a megfelelőségi tanúsítvány kiállítására jogosult intézmények vizsgálataikat a szabvány előírásai szerint folytatják le. A szabvány szerint tervezett és gyártott berendezések megfelelnek a jogszabályok által előírt biztonságtechnikai követelményeknek, a gyártók azonban választhatnak más, a szabványtól eltérő megoldást is, ha az alternatív megoldás is kielégíti a termék biztonságára vonatkozó feltételeket. A termékek megfelelőségi tanúsítására több, a jogszabályi előírásoknak megfelelő intézmény jogosult. A tanúsító intézetek minden esetben ellenőrzik azt, hogy az alkalmazott megoldás megfelel-e a Rendeletben foglaltaknak.

A Robix magatartása

A ROBI-66 típusú benzinüzemű motoros kapát a TÜV Rheinland Hungária Kft. 2001. június 12-én kiadott Megfelelőségi Tanúsítvánnyal látta el. A tanúsítvány a megvizsgált mintára vonatkozik és tanúsítja, hogy megfelel a Rendelet előírásainak, ugyanakkor nem jelent általános érvényű kijelentést a termék sorozatgyártásáról.
A KERMI 2002. szeptember 10-i dátummal 2002/000242-4 sorszám alatt kibocsátott tanúsítványa szerint a ROBI-116, -116 T, 116H típusú termékek megfelelnek a Rendelet és a szabvány előírásainak. A tanúsítvány 2005. május 30-ig érvényes.
Az iratok között fellelhető a KERMI 2002/4-00072-1 hivatkozási számú vizsgálati jelentése, amely a ROBI-66S40, -116, -116T, -116H, -156, -156T, -156H és -156DM típusú motoros kapa forgalomba hozatalt megelőző vizsgálatát írja le. A hivatkozott vizsgálati jelentés rögzíti, hogy az alkalmazott jogszabály a módosított Rendelet, a gép biztonsági követelményeinél pedig az MSZ EN 709:1999 szabvány szerinti vizsgálatot folytatták le. A kapálógépek leírásánál minden típusnál szerepel a biztonsági leállító kapcsoló. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a "gép és a munkaszerszám minden mozgása álljon le, ha az önműködő visszaállású vezérlőberendezést elengedik" követelmény minden géptípusnál teljesült.
A Robix beismerten a ROBI-66, -116, -156 típusú gépét biztonsági kapcsoló nélkül hozta forgalomba, a gépekhez csatolt használati utasításban viszont hivatkozott a megfelelőségi tanúsítvány meglétére, holott tudomása volt arról, hogy ilyen tanúsítványt csak a vészleállítóval felszerelt modellek kaphatnak.

A Szentkirály Kft. magatartása

A Szentkirály Kft. ügyben vizsgált termékeit a Mertcontrol Minőségellenőrző Rt. tanúsította.
A 12/2002, a 13/2002 és a 14/2002 sorszámú tanúsítványokat 2002. szeptember 9-én állította ki és tanúsította, hogy az INDIÁN -35, -40, -55 típusú rotációs kapa, a B-375, KF-Sprint, KF-Maxi, KF-QUANTUM-45, -55 típusú rotációs kapa, valamint a DRAGON-50H, -55H típusú rotációs kapa eleget tesz a Rendelet előírásainak, a gépek biztonságáról rendelkező MSZ EN-294, MSZ EN-418 és a mezőgazdasági gépekről szóló MSZ EN-708 számú szabványoknak. A tanúsítványok 2005. szeptember 9-ig érvényesek.
A 2003. február 17-én kiállított 4/2003. sorszámú tanúsítvány a KF-MINI SPRINT, a KF-MINI VANTAGE, KF-MINI BB2 típusú kapálógép család munkavédelmi és környezetvédelmi megfelelőségét tanúsítja, és 2005. február 17-ig érvényes. A Szentkirály Kft. beismerten a magyar piacra gyártott termékeinél a vészleállító beépítését többször elhagyja.

A Szevafém magatartása

A Szevafém termékeit forgalomba hozatal előtt a KERMI Kft. tanúsította.
A KERMI E-96/3600 sorszám alatt 1998. június 23-án kiállított szakvéleménye azt állapította meg, hogy a SZEVAFÉM által gyártott RK-44, RK-02/A, RK-02/B, RK-05/B rotációs kapa a KERMI Kft. 96/4-00624 számú vizsgálati jelentésében foglalt eredmények és a benyújtott dokumentáció alapján kereskedelmi forgalomba hozható. A vizsgálatot azonban még a korábbi, a 2002-ben hatályon kívül helyezett, a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 2/1981 (I. 23.) BkM rendelet alapján folytatták le. A szakvélemény egyébként visszavonásig érvényes.
Az RK-08 típusú rotációs kapára vonatkozó megfelelőségi tanúsítványt a KERMI csak a 2003. április 11-i szakvéleményben adta ki 2006-ig tartó érvényességgel. Az RK 02/B típusú rotációs kapa tanúsítására pedig azért nem került sor, mert a gépet nem vizsgálta.
Az RK-02, -02A és -02B, az RK-05A és -05B típusú kapát, valamint az RK-08 motoros kapát a gépkönyv a használati utasítás szerint biztonsági kapcsolóval szerelték fel. A termékek dokumentációja minden esetben tartalmazza a gyártó minőségtanúsítványát.

A vizsgált tájékoztatásra, illetve reklámra, stb. fordított kiadások összege elhanyagolható mindhárom vállalkozás esetében.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított eljárást az ügyben szereplő vállalkozások ellen, miután tudomására jutott, hogy a vállalkozások az általuk gyártott és forgalmazott kézzel vezetett kapagépeket a minőségellenőrző intézményeknek a kötelező tanúsítási eljárás elvégeztetése céljából biztonsági vészleállítóval felszerelt példányokat adtak át, míg a magyarországi piacon döntően vészleállító nélküli termékeket forgalmaznak úgy, hogy a termék dokumentációjában a minőségellenőrző megfelelőségi tanúsítványt feltüntetik.

A vizsgálati jelentés a jogsértést abban látta megvalósulni, hogy a termékkel együtt az értékesítés során átadott használati utasítás, gépkönyv leírása, annak melléklete a fogyasztóban azt a hamis látszatot kelti vagy keltheti, hogy a jogszabályoknak mindenben megfelelő, így a biztonságtechnikai előírásokat is megtartó árucikket vásárol meg.

Az ismertetett szabályozásból levonta, hogy az érintett mezőgazdasági kisgépeknek olyan műszaki megoldással kell rendelkezniük, mely váratlan esemény bekövetkezése esetén is gondoskodik arról, hogy a gép motorja leálljon, a gép akarat nélküli működése balesetet ne okozhasson. A biztonsági vészleállító kapcsoló beépítése nem az egyedül alkalmazható műszaki megoldás, de a jogszabályoknak mindenben megfelelő, ésszerű választás. Az semmiképpen sem lehet jogszerű magatartás, hogy a gyártók a tanúsítványokat kiállító intézeteknek megfelelő vészleállítóval felszerelt modelleket adnak át vizsgálat céljára, míg a kereskedelmi forgalomba ilyen berendezéssel nem rendelkező és más biztonsági megoldást sem tartalmazó darabok kerülnek. Ugyanakkor a vizsgálat feltárta, hogy nem kis részben a vonatkozó jogszabályok fogalmainak és az MSZ EN 709:1999 szabvány kötelező jellegének értelmezésében fennálló bizonytalanságok miatt, a piacon már általánosnak mondható gyakorlat alakult ki a vészleállítóval nem rendelkező rotációs kapák értékesítésében. Figyelembe véve azt is, hogy a vészleállító beszerelése a gép költségeihez képest kis költségnövekedést jelent, nem volt valószínűsíthető, hogy a vészleállító nélküli gépeket előállító gyártók a piacon a vészleállító elhagyásának költségmegtakarításával versenyelőnyhöz jutnának.

Megállapításai szerint a Robix a belföldi forgalomra szánt ROBI-66, -116 és -156 típusú rotációs kapáiba nem építette be a biztonsági vészleállító kapcsolót, a KERMI részére tanúsításra átadott modellek viszont ezt tartalmazták. A Robix a termékek használati utasításában hivatkozott a KERMI tanúsítvány meglétére.
A Szentkirály Kft. a belföldön forgalmazott termékeinél nem minden esetben alkalmazta a vészleállítót.
A Szevafém az RK-02/B típusú kapálógépével kapcsolatban egy olyan minőségellenőrző által kibocsátott dokumentumra hivatkozott, mint megfelelőségi tanúsítványra, mely egy már hatályon kívül helyezett belkereskedelmi miniszteri rendeleten (2/1981. (I. 23.) BkM rendelet) alapult és a Kereskedelmi Minősítő Intézet állította ki, amely 1995-ben megszűnt, jogutódja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség.
Az RK -08 típusú kapálógéppel kapcsolatban pedig megállapította, hogy azt a KERMI többek között biztonságtechnikai hiányosságok miatt korábban nem tanúsította, erre csak 2003. áprilisában került sor. A terméket tehát ezt az időpontot megelőzően jogszerűen nem lehetett volna forgalmazni.

Hangsúlyozta, hogy egy kapálógép kiválasztásakor a fogyasztó alapvető érdeke biztonságos termék megvásárlása. A fogyasztótól nem várható el, hogy a vásárlás helyszínén a termék megszemlélése, esetleges kipróbálása után meg tudja ítélni a jogszabályokban rögzített biztonságtechnikai követelményeknek való megfelelést. A fogyasztó számára minőségi és biztonságossági "garanciát" a termék dokumentációja, az abban szereplő minőségellenőrző intézmények által kibocsátott tanúsítványok, gyártói megfelelőségi nyilatkozatok, a jogszabályok szerinti megfelelőségi jelölések adnak. A vizsgálati jelentés megállapításai szerint a rotációs kapákat gyártó eljárás alá vontak a változó biztonságtechnikai előírásokhoz nem az irányadó jogszabályok által meghatározott időpontokban, hanem késve alkalmazkodtak, olyan modelleket forgalmaznak a piacon, amelyek a jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg. Ezen hiányosságról azonban a fogyasztókat nem tájékoztatják, sőt egyes esetekben a hiányt más technikai felszereltségű termékekre kiadott megfelelőségi tanúsítványokra történő utalással leplezik.

Indokoltnak tartotta a Tpvt. 8. § (2) bekezdés b) pontjának - nevezetesen az "elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak" kitétel - megvalósulását megállapítani, és az eljárás alá vontakkal szemben bírságot kiszabni.

III.

A Robix nyilatkozata szerint kb. 15 éve alkalmazza a vészleállító berendezést egyes termékein. Mivel Németországban kötelező a berendezés felszerelése, a német exportra készített termékek mindegyike vészleállítóval felszerelt. Az Európai Unió tagországaiban nincsen egységes gyakorlat a biztonsági kapcsoló szükségességét illetően, a dél-európai országokban a forgalmazásnak nem feltétele a vészleállító megléte. A közép-kelet európai országok közül is csak Lengyelországban kötelező a vészleállító beépítése.
Magyarországon elsőként a Robix szerelt széria tartozékként vészleállítót a kapagépekre, erre először a 2002. februárjában gyártott termékeknél (ROBI-116H típus) került sor. Állítása szerint a magyar gyártók a 2002. évben forgalomba hozott termékeikre nem szereltek vészleállító kapcsolót és a jelenleg kapható kapálógépek 90%-a sem rendelkezik ilyen berendezéssel. Álláspontja szerint a kapálógépek használati értékét döntően a motor és a hajtómű tengelykapcsolatának minősége határozza meg. Az első generációs kapálógépeknél a gyártók egyöntetűen az ún. centrifugális tengelykapcsolót alkalmazták, mely esetben a biztonsági kapcsoló rendkívül fontos szerepet játszott, hiszen ennek hiányában a gép vészhelyzetben is tovább műkött. Ezek a típusú kapálógépek azonban visszaszorulóban vannak, ma már csak a Szevafém gyárt ilyen típusú modelleket. A piac a drágább, de igényesebb kivitelezésű ún. "oldható tengelykapcsolós, kézi kuplungos" gépeket igényli. Ennél a konstrukciónál a kormányszerkezeten elhelyezett tengelykapcsoló fogantyú elengedésével a motor azonnal leáll, tehát nem szükséges vészleállító közbeiktatása. Megítélése szerint a magyar piacon a vészleállító megléte vagy hiánya a termékek közötti választásban nem játszik jelentős szerepet, így annak a piacra gyakorolt hatása nem mutatható ki. Ugyanakkor Robix elismerte, hogy hibát követett el akkor, amikor a ROBI-66, -116, -156 típusú gépek használati utasításában a Tanúsítványok címszó alatt feltüntette sorszám szerint a KERMI tanúsítványt, holott az csak a kapcsolóval ellátott gépekre érvényes.
Tudomása szerint csak a KERMI követeli meg a biztonsági kapcsolót a megfelelőségi tanúsítvány kibocsátásához, más minősítő intézetek - név szerint a Mertcontrol - ettől eltekintenek.

A Szentkirály Kft. az ügyben vizsgált szabványt úgy értelmezte, hogy az csak ajánlásként tartalmazza a vészleállító beszerelését. A magyar piacon a gyártók nagy része nem szereli be a berendezést a termékébe. A vásárlók egy része szerinte ezt nem is igényli, a vészleállítót ténylegesen nem is használja, a vásárlás után kiköti a rendszerből. Egyes vásárlók a vészleállítóval felszerelt gépeket keresik, részükre ilyet szállítanak. A vészleállító beszerelésének elhagyása azonban jelentős árelőnyt nem képezhet, mert a berendezés bekerülési költsége kb. 1400 Ft.

A Szevafém az eljárás során azt állította, hogy vészleállító nélküli kapagépeket nem gyártott és nem hozott forgalomba. A szövetkezet több mint egy évtizede áll kapcsolatban nyugat-európai, elsősorban német kereskedelmi társaságokkal, amelyek segítségével forgalmazza termékeit Európa szinte valamennyi országában. A visszajelzések alapján elmondható, hogy termékei minőségi és biztonságtechnikai szempontokból is maradéktalanul megfelelnek az irányadó európai normáknak. Magyarországon csak 2002. január 1-től kötelező a vészleállító beépítése, Németországban ez már korábban is előírás volt, a Szevafém a jelentős német export miatt már 1998 óta vészleállítóval gyártja a rotációs kapákat.
A magyar piac jellemzéseként elődta, hogy a vészleállító beszerelése költségnövekedést okozott, ezért a belföldi piacon nem szívesen fogadták a vészleállítóval felszerelt termékeket hivatkozva arra, hogy ez a magyar szabványok szerint nem is kötelező.
A kapálógépek forgalomba hozatal előtti tanúsítását a KERMI Kft, illetve annak jogelődje végezte el. Az RK-08 típusú kapagéppel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a KERMI az első vizsgálat alkalmával nem engedélyezte a termék forgalomba hozatalát, mert az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, többek között a biztonsági vészleállító is hiányzott róla. Miután a Szevafém a hiányosságokat pótolta és a hibákat kijavította, ismételten bevizsgáltatta a KERMI Kft.-vel, amely 2003. április 10-i szakvéleményével tanúsította a terméket. (Ezt az eljárás során a KERMI Kft. is igazolta.) A fentiek szerint tehát a Szevafém nem is lehetett olyan helyzetben, hogy jogszabályoknak nem megfelelő, vészleállító nélküli kapálógépek forgalmazzon. A Szevafém jelezte, hogy nagyobb üzletekben találkozott már más gyártó vészleállító nélküli termékével.

IV.

A Versenytanács a rendelkezésre álló adatokat a vizsgálati jelentés megállapításaitól eltérő módon értékelte.

Vitathatatlanul alapvető és széleskörű védelmet kívánó fogyasztói érdek fűződik ahhoz, hogy kereskedelmi forgalomba csak biztonságos áruk kerüljenek, olyanok, amelyek használata során előforduló baleseti veszélyhelyzetek a termék kialakításának köszönhetően a minimálisra szorulnak vissza. A jogrendszernek minden esetben szankcionálnia kell azt a gyártói vagy forgalmazói magatartást, amelynek következtében a termékek nem felelnek meg a biztonságosság követelményének, illetve ha az áruk ilyen jellemzőjéről a vásárlót nem, vagy nem megfelelően tájékoztatják.
A hatályos jogrendszer a fogyasztók érdekének védelmét több jogághoz tartozó szabállyal érvényesíti. Ilyen szabály található a fogyasztóvédelmi jog, de a reklámjog, a versenyjog és a polgári jog területén is. A kifejezetten fogyasztóvédelmi célokat szolgáló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény II. fejezete a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme körében is felállít szabályokat. A 3.§ (1) és (2) bekezdése szerint csak biztonságos áru hozható forgalomba és az áru biztonságosságáról a gyártónak kell gondoskodnia. A (3) bekezdés értelmében a forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy a rendelkezésre álló adatok, tájékoztatás alapján tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. A forgalmazó köteles megtenni az áru biztonságosságának megőrzéséhez szükséges intézkedéseket, így köteles különösen a gyártóval együttműködni az áru használatával együttjáró kockázati tényezőkre vonatkozó tájékoztatásnak a fogyasztó részére történő átadásában, valamint a veszély elhárítását, illetve a megelőzését szolgáló intézkedések végrehajtásában.
A törvény 4. § (3) bekezdésének megfelelően a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni oly módon, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerű használatával járó kockázatokat. A figyelmeztetés nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót az áru biztonságosságával kapcsolatos kötelezettségek alól.
A törvény 10. § (1) bekezdés h) pontja szerint az áru címkéjén fel kell tüntetni a megfelelőségi jelölést.

Fogyasztóvédelmi, de versenyszempontú rendelkezéseket tartalmaz a Tpvt. III. fejezete is - reklámozás esetén egymásra épülően a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvénnyel.
A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a fogyasztók megtévesztését a gazdasági versenyben. A (2) bekezdés a) pontja szerint megtévesztésnek minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. A b) pont szerint megtévesztésnek minősül az is, ha elhallgatják, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek.

Versenyjogi szempontból a valótlan tájékoztatás - a fogyasztómegtévesztés törvényi tilalma folytán - abban az esetben értékelhető, ha az elkövető a kifogásolt tájékoztatást a piaci versenyben adja és ezzel a fogyasztók vásárlását szükségképpen kísérő döntési folyamatot tisztességtelenül befolyásolja, olyan döntés meghozatalára késztetve a fogyasztókat, amelyet az efféle befolyásolás hiányában nem tennének meg. Ebből következően valamely tájékoztatás, vagy annak hiánya fogyasztómegtévesztésre való alkalmassága akkor állapítható meg, ha a kínált árut a valóságnál kedvezőbbnek tünteti fel, annak lehetséges piaci következményével, hogy a fogyasztók jogellenesen felkeltett vásárlói kedve az adott piacon a tisztességesen eljáró versenytársaktól elfordul.
A kezelési útmutató intézményesítetten nem a fogyasztók vásárlás előtti piaci léptékű tájékoztatását szolgálja, hanem kötelezően az egyedi vételt kísérő kellék, ami nem zárja ki, hogy egy-egy fogyasztó egyedi döntését erre alapítsa, mert a fogyasztó kérésére az eladó megtekintésre átadja, vagy a kezelési útmutató tartalmáról a fogyasztó egyéb módon értesül.
Önmagában a forgalombabocsátott áru minősége és a kezelési útmutató (mellékletei) összhangjának hiányából adódó megtévesztés - akár annak következtében, hogy a típus a tanúsítástól eltérő felszereltséggel kerül forgalomba (a Robix és a Szentkirály Kft. magatartása), akár a kellő felszereltség biztosított, de a tanúsítás hibás (a Szevafém magatartása) - nem a fogyasztó megtévesztése a gazdasági versenyben, amit a Hivatal orvosolhat, hanem kifejezetten fogyasztóvédelmi probléma. Ellenkező esetben, versenytörvényi többlettényállás nélkül, a Hivatalra hárulna a forgalmazott áruk minőségellenőrzése.

Ennek megfelelően a Versenytanács már az előzetes álláspontjában (Tpvt. 73. §) közölte az eljárás alá vontakkal, hogy az eljárást jogsértés hiányában meg kívánja szüntetni.

Az eljárás alá vontak az eljárás megszüntetését maguk is kérték, egyúttal bejelentették, hogy az eljárás által feltárt forgalmazási problémákat haladéktalanul orvosolták, illetve az folyamatban van.

Minderre tekintettel a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján a rendelkező rész szerint határozott.

A Versenytanács határozatát tárgyaláson kívül hozta meg (Tpvt. 74. §).

A határozat elleni Tpvt. szerinti jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja az eljárás alá vontak számára.

Budapest, 2003. július 28.