Gazdasági Versenyhivatal

Vj-107/2003/31

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Limba Beteiligungsverwaltungs GmbH (Budapest) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a Getränke-Beteiligungs AG - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező Limba Beteiligungsverwaltungs GmbH a részvények többségének megvásárlásával irányítást szerezzen a Getränke-Beteiligungs AG felett.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1.

  A kérelmező Limba Beteiligungsverwaltungs GmbH (a továbbiakban: Limba) 2003. június 6-án szerződést kötött a Getränke-Beteiligungs AG (a továbbiakban: GeBAG) részvényei 80 százalékának megvásárlására.

• 2.

  A Limba az 1) pont szerint részvényvásárláshoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban. Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2003. június 18-án kelt kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Heineken-csoport

• 3.

  A Limba a Heineken Holding NV által irányított vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Heineken-csoport) tagja, melyet az 1) pont szerinti részvényvásárlás lebonyolítása céljából alapították.

• 4.

  A Heineken-csoport a világ egyik vezető sörgyártó és forgalmazó vállalkozáscsoportja.

• 5.

  A Heineken-csoport magyarországi tagja az Amstel Sörgyár Rt. (a továbbiakban: Amstel Rt.), melynek egyetlen sörgyára Komáromban található. Az Amstel Rt. 2002. évben 9,6 milliárd forint nettó árbevételt ért el; legismertebb márkái: Amstel, Heineken, Zlaty Bazant, Talléros, Buckler.

• 6.

  A Heineken-csoport külföldön honos tagjai 2002. évben 39 millió forint nettó árbevételt értek el a Magyar Köztársaság területén.

A GeBAG-csoport

• 7.

  Az ausztriai GeBAG és az általa közvetlenül vagy közvetetten irányított vállalkozások által alkotott vállalkozáscsoport (a továbbiakban: GeBAG-csoport) meghatározó üzleti tevékenysége a sörgyártás és -forgalmazás.

• 8.

  A GeBAG-csoport magyarországi tagjának a Brau Union Hungária Rt-nek (a továbbiakban: Brau Union Rt.) Sopronban és Martfűn van sörgyára. A Brau Union Rt. 2002. évi nettó árbevétele 30 milliárd forint volt; legismertebb sörmárkái: Gösser, Kaiser, Steffl, Zipfer, Soproni Ászok, Schlossgold.

• 9.

  A GeBAG-csoporthoz tartozó másik magyarországi vállalkozás a Csillaghegyi út Kft. 79 millió forint nettó árbevételt ért el 2002. évben.

• 10.

  A GeBAG-csoport külföldön honos tagjai 2002. évben 173 millió forint nettó árbevételt értek el a Magyar Köztársaság területén.

III.

A sörpiac sajátosságai

• 11.

  Az Amstel Rt. és a Brau Union Rt. mellett két nagyobb (Borsodi Sörgyár Rt., Dreher Sörgyár Rt.) és két kisebb (Pécsi Serfőzde Rt., Ilzer Sörgyár Rt.) van jelen a magyar piacon, melyek áruikat az ország egész területén forgalmazzák. Mellettük mintegy száz kisebb serfőzde alapvetően a helyi igényeket elégíti ki.

• 12.

  Az egyes gyártók részesedése a magyarországi sörforgalomból az utóbbi években 1-2 százalék közötti mértékben ingadozott. Az elmúlt három év átlagában:

• • -

    a Borsodi Sörgyár Rt. és a Dreher Sörgyár Rt. részesedése egyaránt 30 százalék körüli;

• • -

    a Brau Union Rt. részesedése mintegy 25 százalék;

• • -

    az Amstel Rt. és a Pécsi Serfőzde Rt. részesedése 5 százalék körüli;

• • -

    az Ilzer Sörgyár Rt. részesedése 1-2 százalék közötti;

• • -

    a fennmaradó 3-4 százalékon pedig a helyi sörfőzdék és az import osztozik.

• 13.

  A sört a gyártók nagyobb részben (80 százalékban) a bolti kiskereskedelem, a fennmaradó 20 százalékban pedig a vendéglátás (éttermek, szállodák, stb.) részére értékesítik. Az egyes vállalkozások részesedése a bolti-, illetve a vendéglátó forgalomban nem tér el lényegesen a 12) pont szerinti mértékektől (a Borsodi Sörgyár Rt. az átlagos 30 százaléknál némileg magasabb mértékben részesedik a vendéglátó forgalomban, a többi vállalkozás esetében pedig a bolti forgalomból való részesedés a nagyobb csekély mértékben).

• 14.

  A sörök részint minőségi (olcsó, speciális, prémium, standard), részint kiszerelés (üveges, dobozos) szerint csoportosíthatók.

• • 1.

    A különböző minőségű sörökhöz felhasznált alapanyagok (árpamaláta, komló, sörélesztő, víz), illetve az alkalmazott technológia, a szükséges gépek és berendezések nem térnek el egymástól, és a magyarországi sörgyártó vállalkozások mindegyike gyártja a különböző minőségű sörök teljes választékát.

• • 2.

    Az egyes sörgyártó vállalkozások mindegyike forgalmaz üveges és dobozos kiszerelésben is.

• 15.

  A felmérések szerint a magyar sörfogyasztók márkahűsége alacsony: a sörívók részéről kifejezett igény mutatkozik a változatosságra, nem ragaszkodnak egy-egy fajtához, minőséghez vagy kiszerelési formához.

• 16.

  A fogyasztók más italokat (pl.: üdítőitalok, bor) nem tartják felcserélhetőnek a sörrel.

• 17.

  1990. évet követően egy új sörgyár (az Ilzer Sörgyár Rt. monori gyára) létesült Magyarországon.

• 18.

  Az importot jelenleg 15-20 százalékos vám terheli, ami az EU-tagállamok tekintetében 2004. májusát követően meg fog szűnni, ami elősegítheti a Magyarországra történő behozatalt azon európai vállalkozások esetében, melyek tulajdonosként nincsenek jelen a magyar piacon (Scottish & Newcastle Plc., Carlsberg A/S, Anheuser-Busch Inc.).

• 19.

  A magyarországi sörfogyasztás a `90-es évek végi 100 liter/fő-ről mintegy 70 liter/fő-re csökkent, ami az utóbbi években egyre erősödő reklámtevékenység (a sörgyártók 1998. évben 2,6, 2002. évben pedig 12 milliárd forintot költöttek reklámra) ellenére is csak szerény mértékben emelkedik.

• 20.

  A sörök árszínvonalának emelkedése az utóbbi öt évet (1998-2003) tekintve elmaradt az általános áremelkedés (infláció) mértékétől, a gyártók rendszeres árengedményekkel törekszenek az egyes márkák vásárlását ösztönözni.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 21.

  Az 1) pont szerinti szerződéssel a Limba megszerzi a GeBAG részvényeinek többségét, ami a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a (2) bekezdés a) pontjára is - vállalkozások összefonódásának minősül.

• 22.

  A kérelem szerinti összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozások között jön létre, azonban az irányítást szerző és az irányítás alá kerülő vállalkozáscsoportnak is vannak magyarországi tagjai, így az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra kiterjed a Tpvt. hatálya (Tpvt. 1. §).

• 23.

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján a Heineken- és a GeBAG-csoport tagjai) 2002. évi - a Tpvt. 27. § (1) bekezdése szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az irányítás alá kerülő GeBAG-csoporté az ötszázmillió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

V.

Az engedélyezés

• 24.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 25.

  A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

• • 1.

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

• • 2.

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

• • 3.

    A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

• • 4.

    Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

• 26.

  A Versenytanács összefonódással érintett árupiacként (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) - ésszerű helyettesítő áru hiányában - a sört vizsgálta. A sörön belüli különböző minőségi kategóriákat (melyekhez eltérő árak is tartoznak), illetve az egyes kiszerelési formákat (üveges, dobozos) nem tekintette önálló árupiacoknak. Az öt nagyvállalkozás mindegyike gyártja és forgalmazza, ugyanis valamennyi minőségű kategóriát, illetve kiszerelési formát, így - adott esetben - különösebb nehézség és pótlólagos költségek nélkül, rövid idő alatt képesek termékstruktúrájukat a különböző választékok között átrendezni (kínálati helyettesítés). A bolti és vendéglátóipari értékesítés elvileg alkothat elkülönült árupiacot, ezt azonban a Versenytanács érdemben nem vizsgálta, mert az egyes vállalkozások (köztük az Amstel Rt. és a Brau Union Rt.) részesedései nem mutatnak eltérő versenyjogi értékelésre alapot adó különbségeket.

• 27.

  A Versenytanács érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) Magyarország egész területét tekintette, mert a magyarországi sörforgalom közel száz százalékát adó hat vállalkozás áruit az ország egész területén forgalmazza.

• 28.

  A 26. és 27. pont szerint meghatározott érintett piacon az összefonódást követően azonos vállalkozáscsoportba (Heineken) kerülő Amstel Rt., és Brau Union AG 30 százalék körüli együttes részesedése meghaladja azt a mértéket (20 százalék), amely alatt horizontális összefüggésben nyilvánvalóan nem léphetnek fel a gazdasági erőfölény létrejöttén vagy megerősödésén alapuló káros versenyhatások (lásd még 40. pont).

• 29.

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos magatartására. A (3) bekezdése alapján gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen.

• 30.

  A Versenytanács álláspontja szerint a Heineken-csoport a 30 százalék körüli érintett piaci részesedése nem hozza egyedüli gazdasági erőfölényes helyzetbe, mert az érintett piacon rajta kívül két további hasonló piaci részesedésű, jelentős tőkeerejű nemzetközi vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozás (a Borsodi Sörgyár Rt. és a Dreher Sörgyár Rt.) is jelen van.

• 31.

  A Versenytanács kialakult gyakorlata (Vj-16/2001.; Vj-127/2001.) szerint közös gazdasági erőfölényes helyzetben lehetnek a nem független vállalkozások (Tpvt. 15. §) mellett a kevés szereplős (oligopol) piacokon tevékenykedő jogilag független vállalkozások is, ha azokat olyan speciális kapcsolat, érdekkötelék fűzi össze, amely miatt azok között érdemi versenyre nem kerül sor.

• 32.

  A magyar sörpiac nem vitathatóan oligopol szerkezetű, melyen a három legnagyobb vállalkozás együttes piaci részesedése jelenleg mintegy 85 százalék, ami az összefonódást követően 90 százalék körüli mértékűre emelkedik. Ez azonban - a `90-es évek fogyasztáscsökkenésének hatására kialakuló kapacitástöbblet mellett - az eddigiek során nem vezetett a verseny kikapcsolásához, sőt az utóbbi években erősödött a verseny a magyar sörpiacon, amit jeleznek az alábbi körülmények is:

• • -

    a reklám egyre fokozódó szerepe;

• • -

    az inflációt el nem érő áremelkedés, a gyakori árengedmények;

• • -

    a vállalkozások törekvése új márkák bevezetésére.

• 33.

  Magyarország 2004. májusi EU-csatlakozását követően a versenyfeltételek valószínűsíthetően tovább javulnak. Az EU tagállamok vonatkozásában ugyanis a vámok megszűnésének eredményeképpen erősödhet az import verseny szerepe.

• 34.

  Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint nem valószínűsíthető, hogy a sörpiac szereplői közös erőfölényes helyzetben lennének. Másoldalról a kérelmezett összefonódás érdemben nem változtat a jelenlegi piaci struktúrán, nevezetesen azon, hogy a versenyfeltételeket alapvetően három kiemelkedő piaci részesedésű vállalkozás határozza meg. Ezért a közös erőfölényes helyzet erősödése semmiképpen sem valószínűsíthető abból adódóan, hogy az eddig 25 százalék körüli szereplő részesedése - a másik két szereplőével azonos - 30 százalék körüli mértékre növekszik.

• 35.

  Az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport tevékenységi köre alapján vertikális és portfolió hatásokkal nem kell számolni. Versenyaggályokra alapot adó konglomerátum, hatás szintén nem valószínűsíthető, mert a GeBAG-csoport jelenleg is egy jelentős tőkeerejű nemzetközi vállalkozáscsoport.

• 36.

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelem szerinti összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 37.

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 38.

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre, vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

• 39.

  A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Bizonyos mértékű érintett piaci részesedés alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni, és az érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - egyértelműen számszerűsíthető. Ha viszont az együttes piaci részesedés viszonylag magas, akkor szükséges az érintett piac részletesebb elemzése, a tényleges és lehetséges versenytársak piaci helyzetének vizsgálata is.

• 40.

  A Versenytanács eddigi gyakorlatában (részletesen kifejtve: Vj-38/2001., Vj-40/2001., Vj-43/2002.) az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötve, az alábbi esetekben ítélte alkalmazhatónak a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontját:

• • a)

    Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

• • • -

      nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van; és

• • • -

      nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

• • • -

      az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

• • a)

    Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

• • • -

      nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás-csoport együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

• • • -

      nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

• • • -

      nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

• 41.

  A Heineken- és a GeBAG-csoport együttes részesedése a magyarországi sörpiacon lényegesen meghaladta a 40.b. pont szerinti 20 százalékos mértéket, ami szükségessé tette a piac részletes vizsgálatát. Ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

VII.

Eljárási kérdések

• 42.

  Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 43.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. augusztus 14.