Gazdasági Versenyhivatal

Vj-60/2003/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa aJuhász Antenna-Technika Egyéni Cég(Esztergom-Kertváros) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak kivizsgálására indított versenyfelügyeleti eljárást a Juhász Antenna-Technika Egyéni Cég ellen, hogy az eljárás alá vont a 2002. és 2003. évi díjemelésével és programcsomagjainak összeállításával megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21.§-át.

I.

Az eljárás alá vont

Az eljárás alá vont jelenleg Dorog (Szent Borbála, Hám Kálmán, Fáy András lakótelepek), Esztergom-Kertváros, Piliscsév, Tát (Tát-kertváros, Tát-falu, Tát-újtelep), Tokod, Tokod-üveggyár szolgáltatási területeken nyújt kábeltelevízió szolgáltatást saját tulajdonú csillagpontos (860 Mhz sávszélességű) hálózatain összesen mintegy 3.800 előfizető részére. Csolnok és Pilisszentlélek területeken hálózatüzemeltetési, karbantartási feladatokat végez.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

• 1.

  A kábeltelevíziós szolgáltatók a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 120.§-ának (1) bekezdése alapján eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a törvény 117.§-ának (1) bekezdése előírja, az üzembentartó köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát, amennyiben ezek vételkörzete kiterjed az adott fejállomásra. Ezeket a műsorokat alapszolgáltatásként kell elosztani és ezekért a műsorszolgáltatásokért többletdíjat az előfizetőtől nem lehet kérni. A 118.§ (3) bekezdése rögzíti, hogy a műsorelosztót - kapacitásának legalább tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig - a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára - különös tekintettel a helyi közműsor-szolgáltatóra vagy helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóra - szerződéskötési kötelezettség terheli. Ugyanezen cikkely (4) bekezdése szerint a műsorelosztót - kapacitása további tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig - a magyarországi körzeti vagy országos műsorszolgáltató szerződéses ajánlatára szerződéskötési kötelezettség terheli. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a (3)-(4) bekezdés szerinti szerződéskötési kötelezettség csak olyan műsorszolgáltató irányába áll fenn, amelynek napi műsorideje a négy órát eléri. A műsorcsomagok tartalmára egyéb jogszabályi rendelkezés nincs.
  
  A kábeltelevíziós műsorjelelosztó vállalkozások korábban elsősorban soros rendszerben, egységes, a fogyasztó által nézhető programok számára, körére vonatkozó választási lehetőség nélküli szolgáltatást nyújtottak. A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 115.§-ának (8) bekezdése ugyanakkor kimondta, a műsorelosztó rendszerek műszaki szabványait az informatikai és hírközlési miniszter rendeletben szabályozza, s a szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az újonnan kiépülő rendszerek, illetve a már meglévő rendszerek további kiépítése megfeleljen a korszerű adatátvitel követelményeinek. Műsorelosztó rendszerek építése esetén a rendelet hatálybalépésétől, már meglévő rendszerek esetében pedig az átépítést 2003. január 1-től kell érvényesíteni. Azoknál a már kiépített műsorelosztó rendszereknél, amelyeknek gerinchálózata nem felel meg a rendeletben szabályozottaknak, a további lakossági csatlakozások kiépítésénél a rendeletben foglaltakat ugyancsak 2003. január 1-től kell érvényesíteni. A jogszabály által megkövetelt műszaki fejlesztéssel párhuzamosan a kábeltelevíziós műsorjelelosztó vállalkozások a soros rendszereket folyamatosan váltották, illetve váltják fel a korszerű adatátvitelre is alkalmas csillagpontos rendszerű szolgáltatással. Ez a soros rendszer általában egyetlen - a közszolgálati csatornákat tartalmazó ún. szociális csomag mellett még egy csomagot kivételesen kínáló - csatornakiosztásával szemben a fogyasztók részére azáltal biztosít választási lehetőséget, hogy a szolgáltatók három programcsomagot kínálnak az előfizetőknek.
  
  A programcsomagok mellett az ún. prémium szolgáltatások keretében egyes csatornák (pl. HBO) külön is megrendelhetők.
  
  Magyarországon különböző technológiai és gazdasági korlátok miatt - a prémium szolgáltatások kivételével - egyetlen kábeltelevíziós szolgáltató sem biztosítja az előfizetői részére azt a lehetőséget, hogy az általuk kínált műsorcsatornákat közvetlenül csatornánként is megrendelhetik.
  
  A kábeltelevíziós szolgáltatók nem közvetlenül a műsorcsatornákat árulják, hanem az azokat tartalmazó programcsomagokat.
  A technológiai-gazdasági korlátok mellett létezik egy jogi természetű korlát is. A műsorszolgáltatók által általánosan követett műsorértékesítési gyakorlat szerint a kábeltelevíziós szolgáltató felé felszámított műsordíjat általában aszerint határozzák meg, hogy az adott csatorna a kábeltelevíziós szolgáltató hány előfizetőjéhez jut el. Így adott esetben a megállapodásban differenciáltan rögzíthetik a műsordíjat arra való tekintettel is, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató az olcsóbb vagy a drágább programcsomagban helyezi el a csatornát. A műsorszolgáltatók meghatározó érdeke az, hogy az általuk szolgáltatott műsorok a lehető legnagyobb számú előfizetőt érjék el.

• 2.

  A három fejállomást (Esztergom-Kertváros, Piliscsév Tát) működtető eljárás alá vont valamennyi szolgáltatási területén három (ún. szociális, alap és bővített) programcsomagot kínál. A csatornakiosztások a 2002. és a 2003. évben a következők szerint alakultak fejállomásonként:
  
  Esztergom-Kertváros

Piliscsév

Tát

2001-ben az eljárás alá vonttal előfizetői szerződést kötők több mint 90%-a, 2003-ban már 97,4%-a a bővített csomagot választotta.

• 3.

  Az eljárás alá vont a vizsgálati jelentés megállapítása szerint a következő mértékű díjemeléseket hajtotta végre a 2002. és a 2003. évben:

  Nettó díjak %-os változásai

III.

Az érintett piac

A Tpvt. 14.§-ának (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a vizsgált termék vagy szolgáltatás (áru) és a földrajzi terület figyelembevételével, ezek kombinációjaként kell meghatározni. Az eljárással közvetlenül érintett árun túlmenően a piacmeghatározás szempontjából a (2) bekezdés alapján figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíteni képes árukat (keresleti helyettesíthetőség), valamint a kínálati helyettesítés szempontjait. A Tpvt. 14.§-ának (3) bekezdése szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

III/1.

Az érintett termékpiac,
az eljárás alá vont szolgáltatásának helyettesítő termékei

A jelen esetben az eljárás alá vont és a fogyasztók közötti megállapodás tárgyának az eljárás alá vont által nyújtott kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatásokat megtestesítő programcsomagok minősülnek. Az érintett termékpiac meghatározásakor az e programcsomagokat ésszerűen helyettesítő termékeket, szolgáltatásokat kell figyelembe venni.

Televíziós csatornák nézésre több technikai megoldás révén nyílik mód: szoba- és tetőantenna, műholdvevő készülék igénybevételével, a UPC Direct Kft., illetőleg az Antenna Hungária Kft. AntennaMikro vagy más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatásának igénybevételével.

1. Szobaantenna, tetőantenna

Az eljárás alá vont által elosztott műsorok közül az m1, a TV2 és az RTL Klub magyar nyelvű, illetve a Szlovák 1 program földi sugárzású, amelyek az adó vételi körzetében, így eljárás alá vont szolgáltatási területein, tető-, illetve - kivételesen jó terjedési viszonyok esetén - szobaantennával is foghatók. A szobaantenna egyszeri beruházási költsége maximum 10.000 Ft, a tetőantennáé - a szereléssel együtt - szintén tízezres nagyságrendű.

Telekhatáron belül kisközösségek létrehozhatnak saját maguk számára tetőantennáról működő rendszert, azonban ez - az igénybe vevők számától függően - akár jelentős nagyságrendű beruházás is lehet. A karbantartás, javítás költségei a fogyasztót terhelik, hiszen az igénybe vevő(k) a tulajdonos(ok), nincs külső szolgáltató.

2. Műholdak segítségével fogható műsorok

Az egyes műholdak segítségével fogható - Magyarországon vezetékes műsorjelelosztás révén szokásosan elérhető - műsorok részletes listáját az alábbi táblázat tartalmazza. A kódolatlanok programokat műholdvevő készülék segítségével bárki szabadon foghatja és nézheti. A kódolt műsorok jellemzője, hogy azok csak ún. dekóderrel foghatók, ilyeneket azonban a műsorkészítők egyéni előfizetőknek (magánszemélyeknek) nem, kizárólag műsorelosztók részére biztosítanak, értékesítenek.

A táblázatból megállapíthatóan az eljárás alá vont kínálatában található egyes magyar és idegen nyelvű műsorok (m2, DunaTV, illetve PRO7, RTL, RTL2, CNN, RAI UNO, TV5 stb.) a szabad hozzáférést engedélyező műholdakról egyedi műholdvevővel is foghatók.

Minden műholdvevő ún. tükörből (parabola antenna), vevőfej(ek)ből és beltéri egység(ek)ből áll (a vevőfej, illetőleg a beltéri egység - attól függően, hogy analóg vagy digitális sugárzású adásokat kívánunk fogni - lehet analóg vagy digitális). Ha mindegyik egységből csak egy van, akkor az egység csak egy műhold vételére alkalmas. Egy analóg műholdvevő egység ára általában kevesebb, mint 20.000 Ft, a digitálisé 40-50.000 Ft. Ha egy műholdról mind az analóg, mind a digitális sugárzású adókat is kívánjuk fogni, akkor két beltéri (analóg+digitális) egység szükséges. A műholdvevő esetén a rácsatlakoztatott televíziókon csak ugyanaz a csatorna vehető.

A két műhold vételére is alkalmas rendszer két vevőfejet tartalmaz. A szabadon fogható adásokat az Astra (19,2 fok K), a HotBird (13 fok K) és az Amos1 (356 fok K) műhold sugározza. Ezek közül csak az Astra és a HotBird vételére alkalmas vevőfejet lehet egy tükörbe építeni, mert ezek a műholdak viszonylag közel vannak egymáshoz. A kétfejes rendszer kb. 10.000 Ft-tal drágább. Az Amos1 vétele önálló tükörrel és vevőfejjel lehetséges. E három egység egy beltéri egységgel csatlakoztatható a vevőkészülékhez, azonban a vevőkészülékeken itt is csak ugyanaz a program nézhető. Ha televíziónként különböző program nézhetőségének igénye felmerül, az mindegyik esetben egy-egy külön beltéri egység alkalmazását vonja maga után. A szerelési díj - a szükséges szerelvényekkel együtt - minimum 15.000 Ft.

A fentebb jelölt egy- és kétfejes alaprendszereken kívül - a különleges igények kielégítésére - számtalan egyedi megoldás tervezhető és telepíthető, azonban ezek költségei, árai igen magas lehet.

Az Amos1 műhold (digitálisan) sugározza a magyar nyelvű, szabadon fogható kereskedelmi adókat (Filmmúzeum, ATV stb.). Ezen kívül különböző nyelvű szabadon fogható, illetve kódolt közszolgálati és kereskedelmi televízió- és rádióadók műsorát sugározza analóg vagy digitális technológiával.

Az Astra sugározza a UPC Direct szolgáltatási csomagját is, digitálisan, kódolt formában. Ezen kívül - zömében német, de sok európai és például arab nyelvű - közel 200 digitális, illetve analóg TV- és 250 rádióműsor vehető. Ezek közül sok a kódolt adás. A UPC Direct vételéhez tehát olyan digitális műholdvevő szükséges, ami az Astra jeleinek vételére képes.

A HotBird sugározza analóg rendszerben a Duna TV és az m2 televízió, valamint a Bartók, a Petőfi és a nemzetiségi rádiók műsorát. A legkülönbözőbb nyelvű, mintegy 240 digitális és analóg TV-, valamint 280 rádióadás vehető, közülük szintén sok a kódolt. A kódolt műsorok (HBO, Spektrum, National Geographic, Romantika stb.) vétele magánszemélyek számára nem lehetséges, mert a műsorkészítők velük nem kötnek szerződést.

Kisközösségek saját maguk számára műholdvevőről működő rendszert hozhatnak létre, azonban ez jelentős összeget kívánó beruházás lehet. A rendszer karbantartásának, javításának költségei a fogyasztót terhelik.

3. UPC Direct szolgáltatás

A UPC Direct Kft. a műholdról sugárzott, a jogtulajdonos által kódolt, zömében magyar nyelvű műsorokból álló programcsomag magyarországi vételéhez szükséges szerződést, eszközöket biztosít a magyarországi előfizetők részére, ezért díjat szed, majd azt kifizeti a megbízónak. A műholdról érkező jelek műholdvevő és dekódoló egység használatával foghatók Magyarország területén. Az induló költség: csatlakozási díj 8.000 Ft, beltéri egység letéti díja 20.000 Ft.

A UPC Direct bruttó havi előfizetési díjai:

A UPC Direct szolgáltatása az m1, a TV2, és az RTL Klub - a legnézettebb országos televíziós csatornák - műsorát nem tartalmazza. Több televíziókészülék esetében mind az előfizetői díjak, mind a dekóder díjai készülékenként értendők.

4. AntennaMikro szolgáltatás

A Budapesten és a főváros környékén élők közül azoknak, akik parabola-antennával a Széchenyi hegyről, illetve az óbudai átjátszó állomásról érkező jeleket árnyékolás nélkül, közvetlen rálátással képesek fogni, lehetőségük van az Antenna Hungária Rt. ún. AntennaMikro (AM) szolgáltatásának igénybevételére. Erre az eljárás alá vont szolgáltatási területén élőknek nincs módjuk.

5. Más vállalkozás által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás

A kábeltelevíziós szolgáltatás alkalmas lehet arra, hogy egy másik kábeltelevíziós szolgáltatást helyettesítsen, feltéve, hogy teljesülnek az ehhez szükséges általános, alábbiakban ismertetésre kerülő szempontok.

6. Az eljárás alá vont szolgáltatásának helyettesíthetősége

• 1.

  A szolgáltatások helyettesíthetőségének megállapításakor a Versenytanács azt az elvet követi, hogy az egymást technikailag helyettesíteni képes szolgáltatások konkrét tartalmát, az általuk kínált (foghatóvá tett) program(csomagok) összetételét kell összevetni, figyelembe véve a minőség és az ár vonatkozásában meglévő különbségeket. A minőség vonatkozásában tekintetbe vehető szempontok közül fontos az adott programcsomagban található csatornák száma, a programkínálat bővíthetősége, az adott technikai lehetőség által elérhető vételi minőség, a szükséges eszközök mennyisége és kezelhetősége (hány darab egység felállítása és kezelése szükséges) és a kapcsolódó szolgáltatások köre.

• 2.

  Az eljárás alá vont által kínált programcsomagok tető- és szobaantennával, illetve műholdvevő szettel történő helyettesítése vonatkozásában a Versenytanács a következőket állapította meg:

• • a)

    Az esztergom-kertvárosi és a táti fejállomás esetében 2003. január 1-től a szociális csomag a HotBird műholdról sugárzott Duna TV és m2, az Astra műholdról sugárzott Travel és a Amos 1 műholdról sugárzott Budapest TV műsorát is tartalmazza, amelyek vételéhez legalább két parabola antenna, tükör szükséges (az Astra és a HotBird esetén egy kétfejes és az Amos 1 esetén egy egyfejes). Esztergom-Kertváros esetében a fogyasztó számára ezen kívül egy külön, a szlovák nyelvű STV1 vételére alkalmas antenna is szükségessé válhat. A fogyasztót terhelő egyszeri beruházási költség 60-100.000 Ft körüli összeg, amely Esztergom-Kertváros vonatkozásában az STV1 vételéhez szükséges antenna költségeivel is növekedhet. Rendszeres havidíj fizetési kötelezettség nincs.
    
    A piliscsévi fejállomás esetén a magyar nyelvű programok vételéhez szükséges tető- vagy szobaantenna és egy műhold (HotBird) vételéhez szükséges rendszer mellett a fogyasztónak adott esetben az STV1 vételére alkalmas antennát is be kell szereznie. Mindennek egyszeri beruházási költsége 40-60.000 Ft körül van, rendszeres havidíj fizetési kötelezettség nincs.
    
    A J.A.T. TV, illetve a helyi televízió adásának helyettesítésére más technikai megoldás segítségével egyáltalán nincs lehetőségük a fogyasztóknak.
    
    A kábeltelevíziós szolgáltatás esetében belépési költséget és havidíjat kell fizetni [az eljárás alá vont belépési díjat (16.000 Ft) csak azoktól az előfizetőktől kér, akik nem rendelkeznek bármely szolgáltató által nyújtott kábeltelevíziós előfizetéssel].
    
    A lényegében azonos tartalmú szolgáltatás [kábeltelevízió, illetve tető- és szobaantennák és műholdas adás vételére szolgáló szett(ek)] kétféle elérési módja kétféle fizetési konstrukciónak is megfeleltethető. A kétféle szolgáltatás elsősorban a fizetési konstrukció tekintetében különbözik egymástól, ezért a közöttük a helyettesítés gazdaságilag lehetséges. A tényleges helyettesítési viszony megállapításához azonban a fentieken túlmenően figyelemmel kell lenni az ún. átváltási költségekre is. Az egyik megoldásról egy másikra történő váltáskor előfordulhat, hogy a fogyasztó által az előző szolgáltatás igénybevételére fordított egyszeri kiadásainak egy része még nem térült meg, és ezen meg nem térült kiadások nagyobbik része nem is szerezhető vissza. Ezen kiadások egy része visszanyerhető, ha sikerül a használt berendezést eladnia. A fennmaradó rész ún. "elsüllyedt" költség, amely a szolgáltató váltáskor végleg elveszik az ún. "fogvatartott" fogyasztó számára. A kábeltelevíziós vállalkozások szolgáltatásai esetében az egyszeri belépési (hozzáférési, stb.) költségek hasonlóképpen az eltöltött idő hosszával arányosan térülnek meg a fogyasztó számára. Lényeges különbség azonban az, hogy ezen költségek nem szerezhetők vissza, mert a hozzáférést, a bérelt eszközöket a fogyasztó nem adhatja el. A fogyasztók másik része esetében ilyen elsüllyedt költségek nincsenek, ezért a szolgáltatóváltás költségei alacsonyabbak. A "fogvatartó" hatás mértékének becslésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az egyszeri belépési kiadás az átlagos fogyasztó havi jövedelmének mekkora hányadát teszi ki. Minél nagyobb hányadát kellene a szolgáltatóváltás egyszeri költségére fordítania, annál kevésbé lesz hajlandó ténylegesen szolgáltatót váltani. A szociális programcsomagok előfizetői számára egy átállás jelentős többletköltséggel járna.

• • b)

    Az alap és a bővített csomagok tekintetében a tető- vagy szobaantenna (az STV1 kapcsán adott esetben még egy antenna) mellett legalább két műhold szett (két beltéri egység, két vevőfej, két tükör) felszerelése szükséges ahhoz, hogy az így elérhető programkínálat megközelítse az eljárás alá vont által kínált csomagok tartalmát. Ez, azon túlmenően, hogy az egyszeri beruházási költsége jelentős, kényelmetlen is, mert többféle készülék egyidejű kezelését teszi szükségessé a programok közötti folyamatos átkapcsolás lehetőségének biztosításához. A programcsomagokhoz hasonló tartalom nem érhető el, figyelemmel arra, hogy a két programcsomag több kódolt műsort tartalmaz és az ezekhez való hozzáférés egyéni fogyasztóknak nem lehetséges, ezért az antenna+műholdvevő és a kábeltévé szolgáltatás közötti helyettesítés technikai lehetősége sincs meg. Ezt erősíti az is, hogy a J.A.T. TV, illetve a helyi televízió adásának vételére a fogyasztónak nincs módja.

• 3.

  A UPC Direct családi csomagja leginkább a bővített csomaghoz hasonlít, de önmagában nem helyettesítheti azt, mert nem tartalmazza a három legnézettebb magyar nyelvű csatornát, illetve nem tartalmazza a Sport 1 csatornát sem. A helyettesítési viszony lehetőségének megteremtéséhez szükség van még egy tető- vagy egy szobaantennára is (az STV1 vételéhez adott esetben még egy antennára).
  
  A UPC Direct családi csomag havidíja magasan meghaladja az eljárás alá vont bővített csomagjának a díját is, s ezt csak növelheti az ún. prémium csatornák, így a Sport 1 díjával, s figyelembe veendő a UPC Direct egyszeri beruházási költsége is. A UPC Direct és az eljárás alá vont szolgáltatása nem helyettesítheti egymást.

• 4.

  A fentiek alapján az említett technikai, gazdasági és tényleges helyettesítés tekintetében az alábbi lehetőségek állapíthatók meg:

Ennek megfelelően tehát sem a tető- és/vagy a szobaantenna, sem pedig a műholdvevő szett önmagában véve egyik programcsomag helyettesítőjének sem tekinthető. Az UPC Direct szolgáltatás mind a szolgáltatás eltérő tartalma, mind pedig a szükséges kiegészítő szolgáltatás (antenna) figyelembevételével megállapított árviszonyok következtében egyik programcsomag esetében sem tekinthető helyettesítő terméknek. A kábeltelevíziót mint programcsomag-hordozó eszközt más műsorforgalmazási módok (pl. antenna, műholdvevő, UPC Direct) ésszerűen nem helyettesítik, különös tekintettel az árakra, a minőségre és a választékra.

III/2.

Az érintett földrajzi piac

Az érintett földrajzi piacnak az eljárás alá vont vállalkozás működési területe minősül.

IV.

A vizsgálati jelentés

A vizsgáló megítélése szerint az eljárás alá vont díjemeléseivel nem sértette meg a Tpvt. 21.§-ának a) pontját. A programcsomagok összeállításakor az RTL Klub és a TV2 csatornák bővített csomagban való elhelyezésével ugyanakkor az eljárás alá vont jogsértést valósított meg.

A vizsgáló indítványozta, hogy a Versenytanács

• -

  szüntesse meg az eljárást az eljárás alá vont 2002. és 2003. évi díjemeléseivel kapcsolatban,

• -

  az RTL Klub és a TV2 műsorok bővített csomagban való szétosztásával kapcsolatban állapítsa meg az erőfölénnyel való visszaélésben megnyilvánuló jogsértést, de a jogsértés súlyára tekintettel mellőzze bírság kiszabását,

• -

  kötelezze az eljárás alá vontat, hogy előfizetői körében végezzen felmérést a TV2 és RTL Klub csatornákkal kapcsolatos előfizetői igényekről, a felmérés eredményeit 60 napon belül mutassa be a Gazdasági Versenyhivatalnak és ezen eredményeket figyelembe véve alakítsa ki csatornakiosztását.

V.

Az eljárás alá vont védekezése

• 1.

  A díjakat minden év végén határozza meg, azért, hogy azt év elején érvényesíteni lehessen. Évente egyszer, év elején emel árat, így az évközbeni változások (pl. Hír TV csomagban való elhelyezése 2003-ban) költségvonzatát csak a következő év elején tudja áraiban érvényesíteni. A díjakat úgy kell meghatároznia, hogy azok egész évben tarthatók legyenek. Az eljárás alá vont a bevételek és kiadások várható arányait figyelembe véve alakítja ki árait, konkrét számítások nem állnak rendelkezésre. A lakásonkénti várható kiadásnövekedést számításba véve az eljárás alá vont ugyanazt a bevételek-kiadások arányt igyekszik elérni, mint az előző évben, tekintetbe véve az inflációt is.
  
  Kiemelte, mindent megtesz annak érdekében, hogy minél olcsóbban minél jobb szolgáltatást nyújtson. Ezt szolgálja például a negyedéves számlaküldés is, mivel többletköltséget vonna maga után a havi számlaküldésre történő átállás. Célja egy regionálisan egységes tartalmú és árú, az Esztergom-Kertvárosban lévő fejállomásról üzemelő szolgáltatás nyújtása. Beruházásait saját forrásból és nem kölcsönökből fedezi, eredményét visszaforgatja a vállalkozásba. Méretéből fakadóan alacsonyabb költséggel tud működni, mint a nagyobb szolgáltatók.

• 2.

  Az eljárás alá vont előadta, Tokodaltáró területén az önkormányzat felkérésére épített ki kábeltelevíziós hálózatot oly módon, azért, hogy az ott lévő szolgáltató mellett legyen egy alternatív lehetőségük a fogyasztóknak. A TV2 és az RTL Klub itt is a legdrágább programcsomagban lett elhelyezve, árai pedig 60%-kal magasabbak voltak a településen jelenleg is jelen lévő versenytárs árainál, a fogyasztók 98%-a azonban mégis vele kötött szerződést. Senki sem nehezményezte, hogy a két csatorna a legdrágább programcsomagban található, s ezzel mindenki a szerződés megkötése előtt tisztában volt.
  
  Esztergom-Kertváros területtel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, ott azért van monopolhelyzetben, mert a városi önkormányzat és egy másik szolgáltató jelenleg is perben áll, mivel az adott vállalkozásnak jelenleg is szolgáltatást kellene nyújtania Esztergom-Kertvárosban. A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésétől a másik vállalkozás azért tekint el, mert felméréseik szerint beruházásaik előfizető híján nem térülnének meg. Kiemelte, a legdrágább programcsomagjának díja kisebb, mint a versenytárs középső csomagjának a díja.

• 3.

  Az előfizetői igények felmérésével kapcsolatban előadta, formálisan nem végez felmérést, de a képújságon lévő tájékoztatóban olvasható, hogy bármilyen igényt, javaslatot jelezhetnek az ügyfélszolgálaton az előfizetők. Az ügyfélszolgálaton jelzett igényeket és a működtetés közben kapott jelzéseket figyelembe veszik, melynek a bizonyítéka a Hír TV esete, amelyet előfizetői nyomásra illesztett be csomagjaiba. A Sport 1 piliscsévi bevezetése is előfizetői igényre történt.
  
  Kiemelte, az RTL Klub és a TV2 csatornák nemcsak kábeltelevíziós szolgáltatás igénybe vételével foghatók. A két csatorna bővített csomagban való elhelyezését az előfizetők eddig még nem kifogásolták. Ha tömegesen tapasztalta volna, hogy az előfizetők kifogásolják a csatornák bővített csomagban történő elhelyezését, akkor már átalakította volna a csatornakiosztást. Véleménye szerint azért sem releváns a probléma, mert a soros/csomag nélküli rendszereken sem tudnak változtatni az előfizetők. Ez a fajta elosztás azért sem kifogásolható, mert vannak vállalkozások, amelyek egyáltalán nem alkalmaznak csomagokat.
  
  Aláhúzta, a bővített csomagban elhelyezett műsorokat is alapcsomagi áron kapja meg.

VI.

Az eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete

• 1.

  A Tpvt. 22.§-ának (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az, aki a gazdasági tevékenységét az érintett piacon a többi résztvevőtől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy a piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Az eljárás alá vont vevőivel (előfizetőivel) szemben tanúsított piaci magatartása akkor tekinthető nagymértékben függetlennek a működési területén vagy annak határán működő másik kábeltársaság magatartásától, ha - figyelemmel az eljárás alá vont szolgáltatásának helyettesíthetőségével kapcsolatban tett megállapításokra - nem kell attól tartania, hogy az előfizetőinek számottevő része átvált a másik kábeltelevíziós társaság szolgáltatására.

• 2.

  A vizsgálat megállapította, hogy az eljárás alá vont szolgáltatási területei közül Dorogon más szolgáltató is jelen van. Ott az eljárás alá vont által ellátott területen párhuzamosan fut az EMKTV Kft. hálózata, amelynek szolgáltatása tartalmilag összevethető az eljárás alá vont szolgáltatásával. Az eljárás alá vont az összes többi szolgáltatási területén egyedüli piaci szereplő, a rendelkezésre álló adatok szerint - figyelemmel a belépés nagy kockázatára és tőkeigényére is - nem várható más szolgáltató megjelenése.
  
  Az eljárás alá vont előadása szerint vele párhuzamosan Tokodaltárón is jelen vagy egy másik vállalkozás, amely az előfizetői szerződések mintegy 2%-át tudhatja magáénak.
  
  Mivel a Versenytanács az eljárást azért szüntette meg, meg az eljárás alá vont magatartása nem volt visszaélésszerű (amely a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző magatartás tanúsítása megállapíthatóságának egyik előfeltétele), nem vált szükségessé annak alaposabb, részletekbe menő vizsgálata, hogy az eljárás alá vont mely szolgáltatási területein van gazdasági erőfölényes helyzetben. Mindazonáltal a Versenytanács szükségesnek tartja megjegyezni, önmagában az nem zárja ki a gazdasági erőfölényes helyzet létének megállapíthatóságát, hogy valamely szolgáltatási területen két szolgáltató van jelen.

VII.

Az eljárás alá vont által megvalósított díjemelések versenyjogi értékelése

• 1.

  Az eljárás alá vont által végrehajtott díjemelések mértékét azzal összefüggésben kell megítélni, hogy vajon az azt követően kialakuló díjak túlzottan magasnak minősíthetők-e. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint egy ár vagy díj akkor minősül túlzottan magasnak, ha az meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló tisztességes haszon összegét. A díjemelés abban az esetben tekinthető Tpvt-be ütközőnek, amennyiben az a szolgáltatónak - az általa befektetett tőke nagyságát és az iparág jellegzetességeit figyelembe véve - túlzott mértékű nyereséget biztosít.

• 2.

  A vizsgáló a végrehajtott díjemelések - az eljárás alá vont szolgáltatásának adatai, így az egyes területeken alkalmazott nettó díjak, műsorköltségek (szerzői jogi és műsordíj), a korrigált nettó díjak (a nettó díj műsorköltségen felüli része), előfizetőszám adatok alapján - kontrollszámításokat végzett. Ennek során a korrigált nettó díjak változását vette figyelembe, mivel a műsorköltségek növekedése kívül esik a szolgáltató hatáskörén.
  
  A vizsgálati jelentés rögzítette, az eljárás alá vont nyereségének meghatározása és értékelése sok bizonytalansági tényezőt hordoz, figyelembe véve, hogy az eljárás alá vont egyéni cég formában működik, tulajdonosa és vezetője az utóbbi években - a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapíthatóan - alacsony bérköltséget számolt el, nem vett fel osztalékot, a vállalkozás jövedelméből fedezte beruházásait, a beruházások összege jelentős, s ezen beruházások eredményeképpen hálózatai jelenleg is magas műszaki színvonalúak, valamint további fejlesztések is folynak (az internet szolgáltatás feltételeinek biztosítása érdekében).
  
  Mindezen bizonytalansági tényezők miatt a vizsgáló az eljárás alá vont által alkalmazott korrigált nettó díjakat más szolgáltatók díjszintjéhez viszonyítva is értékelte. Elvégezte a korrigált nettó díjak összevetését más szolgáltatók tartalmilag és műszaki feltételeiben hasonló szolgáltatásainak korrigált nettó díjaival, melynek alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont korrigált nettó díjai 2002-ben és 2003-ban is más szolgáltatók összehasonlítható területeinek átlagos korrigált nettó díjainál - egy vállalkozás egy csomagjától eltekintve - alacsonyabbak. Fontos körülmény a vizsgáló szerint, hogy Dorogon az eljárás alá vont bővített csomagjának korrigált nettó díjai a versenytárs EMKTV ún. omega csomagjának korrigált nettó díjainál alacsonyabbak voltak a 2002. évben, s az eljárás alá vont 2003-tól ezen szolgáltatási terület díjával azonos díjat alkalmaz Esztergom-Kertváros, Tokodaltáró, Tát, Tokod területeken, illetve ettől alacsonyabb díjat alkalmaz Piliscséven.
  
  A fentiek alapján a vizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás al ávont díjemeléseivel nem követett el a Tpvt. 21.§-ának a) pontjába ütköző jogsértést.

• 3.

  A Versenytanács - elfogadva a vizsgálati jelentés megállapításait, azokkal ellentétes következtetéseket megalapozó adatok birtokába nem jutva - az eljárás alá vont által a 2002. és a 2003. évben megvalósított díjemelések vonatkozásban a versenyfelügyeleti eljárás Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott 72.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján történő megszüntetését tartotta indokoltnak.

VIII.

A programcsomagok összeállításának versenyjogi értékelése

• 1.

  A programcsomagok tartalmának, illetve egyes csatornák programcsomagokban történő elhelyezésének vizsgálata kapcsán a Versenytanács aláhúzza, a fogyasztói igények elsődlegesen nem programcsomagokra, hanem konkrét műsorcsatornákra irányulnak és csak a létező technológiai-gazdasági korlátok kényszere miatt fogadják el a fogyasztók a programcsomagokat áruként. A fogyasztók számára különös jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg. A fogyasztói igények természetszerűleg heterogének, lényegesen nagyobb mértékben differenciáltak, mint a technikai-gazdasági korlátok között lehetséges programcsomagok választéka. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy bárhogyan is állítja össze az egyes programcsomagokat a szolgáltató, mindig lesznek olyan fogyasztók, akik nem óhajtott műsorokért is fizetnek, illetve szívesen fizetnének egy más programcsomagban lévő csatornáért, ha nem kellene vele az egész csomagot is megvásárolni. A szolgáltató nem képes elkerülni az ilyen helyzet kialakulását, ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztói igényeket figyelmen kívül hagyhatja.
  
  Ebben a helyzetben a szolgáltatónak törekednie kell előfizetői műsorcsatornákra vonatkozó igényeinek a megismerésére és azokat programcsomagjainak kialakításakor ténylegesen figyelembe kell vennie. Ennek egyik megfelelő módja lehet, ha fogyasztóinak konkrét preferenciái alapján és a műsorköltségek által meghatározott helyettesíthetőségi szempontokat együttesen figyelembe véve tartalmas programkínálatot biztosító, megfizethető árú alapcsomagot alakít ki (feltéve, hogy három, egyre bővülő programcsomaggal rendelkezik).
  
  A fogyasztói igények megismerésének egyik eszköze lehet közvéleménykutatás lefolytatása. Vannak továbbá olyan köztudomású adatok, amelyek nem igényelnek külön kutatást. Ilyen köztudomású tény, hogy Magyarországon a TV2 és az RTL Klub a két legnézettebb csatorna.

• 2.

  A Versenytanács több korábbi határozatában megállapította, gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, ha egy vállalkozás a legdrágább programcsomagjában helyezte el a két legnézettebb, ugyanakkor az eljárás alá vont részéről műsordíj fizetését nem igénylő kereskedelmi csatornát, az RTL Klubot és a TV2-t. Egy ilyen magatartás révén az előfizetők az általuk általánosan preferált programokat csak a számukra számos érdektelen csatornát tartalmazó bővített (legdrágább) programcsomag megvásárlásával nézhetik.
  
  A jelen esetben a Versenytanács nem tartotta megállapíthatónak a jogsértést.
  
  A Versenytanács döntése meghozatalakor abból indult ki, hogy az egyes programcsomagokat nem elnevezésük szerint kell megítélni. A vizsgálat révén rendelkezésre álló adatok arra mutattak rá, hogy az eljárás alá vont bővített csomagja a fogyasztói és a műsorszolgáltatói oldalon ténylegesen nem bővített, hanem alapcsomagként funkcionál az alábbiak miatt.
  
  A műsorszolgáltatók a bővített csomag kapcsán az egyébként az alapcsomag esetén megfizetendő műsordíjat alkalmazzák.
  
  A programcsomagok tartalma és az értük fizetendő díj által meghatározott fogyasztói preferenciarendszerben az eljárás alá vont bővített csomagja a máshol alapcsomagként (II. csomagként) funkcionáló programcsomagnak felel meg, amiben meghatározó az eljárás alá vont által alkalmazott díj nagysága. Ez oly módon került meghatározásra, hogy az eljárás alá vont által a bővített csomag esetében kikötött díj nagysága nem érte, illetve éri el a más vállalkozások részéről az alapcsomagnál alkalmazott és a Versenytanács által ismert díjak mértékét.
  
  A Versenytanács szükségesnek tartja aláhúzni, hogy az eljárás alá vont bővített csomagja, illetve annak összetétele kapcsán a jelenlegi helyzetet tartotta szem előtt. Abban az esetben, ha megváltoznak a most figyelembe vett körülmények, így mindenekelőtt az egyes programcsomagokért fizetendő díjban releváns változás következik be, illetőleg az alapcsomag nem egyfajta virtuális programcsomagként jelenik meg (jelenleg kevesebben fizetnek elő az alapcsomagra, mint a szociális csomagra), az egy másfajta versenyjogi értékelést alapozhat meg.

• 3.

  Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács az eljárás alá vont által a programcsomagok összetétele kapcsán tanúsított magatartása vonatkozásában is megszüntette a versenyfelügyeleti eljárást a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott 72.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján.

IX.

Jogorvoslati jog

A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. október 16.