Vj-161/2003/8

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Távközlési Rt. (Budapest) mint kérelmező, valamint a Rába Szolgáltatóház Kft. (Győr) mint kérelmezett összefonódásának engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy Magyar Távközlési Rt a kérelmezett száz százalékos üzletrészének megvásárlása révén irányítást szerezzen a Rába Szolgáltatóház Kft. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

  • 1.

    A RÁBA Rt 2003. február 14-én meghívásos pályázatot írt ki a Rába Szolgáltatóház Kft (továbbiakban Szolgáltatóház) 100 %-os üzletrésztulajdonának elidegenítésére. A pályázat nyertese a Magyar Távközlési Rt (a továbbiakban: MATÁV) lett, mivel ajánlatában, az üzletrész megvásárlására tett ajánlata mellett, egy szolgáltatási szint vezérelt, hosszútávú és költséghatékony megoldást kínált a RÁBA csoport részére, amely műszakilag és gazdaságilag indokolt fejlesztések megfelelő időben történő elvégzésével folyamatosan megvalósítja a felek által egyeztetett és szerződésben foglalt feltételeknek megfelelő szolgáltatást. A RÁBA Holdingot a pályázat elbírálásában komolyan motiválta a MATÁV vállalása, miszerint a Rába Szolgáltatóház tulajdonosaként a társaság irányítását olyan módon látja el, hogy az képes legyen a piacon elérhető legkedvezőbb árat alkalmazni a RÁBA csoport irányába.

  • 2.

    A MATÁV és a Rába Szolgáltatóház Kft. 100 %-os tulajdonosa, a Rába Járműipari Holding Rt. között üzletrész átruházási szerződés (Vj-161/2003/1/5) jött létre 2003. október 31-én, amely alapján a MATÁV Rt. megvásárolta a Rába Járműipari Holding Rt-től a Rába Szolgáltatóház Kft. jegyzett tőkéjének 100%-át képviselő üzletrészt.

  • 3.

    A MATÁV 2003. november 20-án kérelmet nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatalhoz (továbbiakban: GVH) a Szolgáltatóház feletti közvetlen irányításszerzése engedélyezésének tárgyában a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 24. § (1) bekezdése alapján, a Tpvt. 28. §-ában meghatározott határidőn belül (Vj-161/2003/1/1).

  • 4.

    A versenyfelügyeleti eljárás a kérelem GVH-hoz érkezésének napján, 2003. november 20-án megindult - ez egyben a kérelem elbírálására rendelkezésre álló idő kezdőnapja is -, erről a vizsgáló kérelmezőt és kérelmezettet 2003. december 3-án kelt határozataiban értesítette (Vj-161/2003/3/1; 2).

II.

Az érintett vállalkozások

A Matáv-csoport

  • 5.

    1991. december 31-én a korábbi állami vállalat jogutódjaként megalakult a Magyar Távközlési Rt., mely 1993 végéig 100 %-os állami tulajdonban maradt. A törvényi háttér megteremtésével - a koncesszióról és a távközlésről szóló törvények megalkotásával - lehetőség nyílt a MATÁV privatizációs tenderének kiírására, amely egyúttal az országos távbeszélő koncessziós jog (belföldi távolsági és nemzetközi hívások) megszerzésére is vonatkozott. A koncessziós és részvényértékesítési pályázat győztese a Deutsche Telekom és az Ameritech International távközlési vállalatok 50-50 %-os tulajdonában álló MagyarCom konzorcium lett, amely a MATÁV-ra engedményezte az országos koncesszióból eredő valamennyi jogát, ugyanakkor 30,29 %-os részesedést szerzett a MATÁV-ban. 1993. december 22-én került sor a koncessziós szerződés megkötésére, amely 8 évre kizárólagos jogot biztosított számára Magyarország területén belföldi távolsági és nemzetközi távhívások nyújtására. 1994 februárjában kihirdették a helyi koncessziós pályázatok eredményeit, és létrejöttek a helyi koncessziós társaságok, amelyek szintén 8 év időtartamra kaptak kizárólagos jogot a helyi hívások piacán. A MATÁV koncessziós szolgáltatási területe az 54-ből jelenleg 39 primer körzetre terjed ki (ebből három körzetre az Emitel Rt. révén), ezekben helyi távbeszélő-szolgáltatást nyújt a vállalat. A MATÁV koncessziós szolgáltatási területe Magyarország területének mintegy 70 %-át és a lakosság 72 %-át fedi le. A MATÁV privatizációjának második fordulójában a MagyarCom a MATÁV többségi tulajdonosává vált, az 1995. december 20-án aláírt szerződés értelmében a konzorciumot alkotó két vállalat tulajdonrésze 67,36 %-ra emelkedett.

  • 6.

    1999 tavaszán az ÁPV Rt. értékesítette a Magyar Állam utolsó, 5,75 %-os részvénycsomagját, azonban továbbra is rendelkezik az Arany Részvénnyel. 2000-ben a Deutsche Telekom 100 %-os részesedést szerzett a MagyarCom-ban, így a MATÁV-ban meglévő tulajdona 59,53 %-ra növekedett, a fennmaradó 40,47 % közkézhányad.

  • 7.

    2000 decemberében a MATÁV megvásárolta az Emitel Rt. fennmaradó 50 %-os tulajdonrészét, majd a társaság vezette konzorcium 2001 januárjában többségi részesedést szerzett Macedónia nemzeti távközlési cégében [1] , a Makedonski Telekomunikacii-ben (MakTel), így a MakTel is a MATÁV Csoport konszolidált leányvállalata lett. A MATÁV 2001 decemberében a Deutsche Telekommal lezárta azt a tranzakciót, amellyel megszerezte a Westel Rt. és a Westel Rádiótelefon Kft. fennmaradó 49 %-át.

  • 8.

    A MATÁV Rt. a legnagyobb magyar távközlési vállalat, mely a távközlési piac minden szegmesében jelen van. A helyi, belföldi távolsági és nemzetközi vezetékes távbeszélő szolgáltatások nyújtásán kívül leányvállalatán, a Westel Mobil Távközlési Rt-n keresztül Magyarország piacvezető mobiltávközlési szolgáltatója, az Axelero Rt-n keresztül pedig az Internet szolgáltatási piac meghatározó szereplője (mind keskeny-, mind szélessávú szolgáltatást nyújt különböző technológiákkal). Ezen túlmenően, a MATÁV Csoporthoz tartozó további vállalkozások vezetékes műsorelosztó (MATÁVkábelTV Kft.), béreltvonali, adatátviteli és vagyonbiztonsági szolgáltatásokat nyújtanak, valamint a csoport foglalkozik távközlési berendezések értékesítésével és bérbeadásával is.

  • 9.

    A MATÁV Rt. közvetlen és közvetett irányítása alatt álló leányvállalatok:

    • 1.

      Axelero Internet Rt., amely országosan elérhető, teljes körű Internet-szolgáltatást nyújt lakossági, vállalati és kormányzati ügyfelek számára. Tevékenységi körébe tartozik többek között az analóg vagy ISDN telefonvonalon keresztül történő keskenysávú (modemes vagy dial up), illetve ADSL és vezetékes műsorelosztó hálózaton keresztül történő szélessávú Internet-hozzáférés nyújtása.

    • 2.

      A BCN Kommunikációs Hálózati Tervező és Szolgáltató Kft. az adathálózati szolgáltatások és a multimédia kommunikáció területén van jelen.

    • 3.

      Az 1992-ben alakult Cardnet Kártyarendszerek- és Szolgáltatások Rt. fő tevékenysége a POS (point of sale) terminálok értékesítése, telepítése, üzemeltetése és szervizelése; banki informatikai szolgáltatások nyújtása. A cég jelen van az elektronikus kártyaelfogadás támogatásához szoftverfejlesztés; a különféle kártyás rendszerek (elsősorban törzsvásárlói programok); valamint az elektronikus aláírás szolgáltatások fejlesztésének piacán is. [2]

    • 4.

      Az Egertel Távközlési Hálózat Létesítő Rt. Eger városának távközlési fejlesztésére 1990-ben alapított társaság, amelynek alapításában a MATÁV és az Első Magyar Alap vett részt. A fejlesztések befejeződtek, a társaság tevékenysége az eszközök bérbeadásán keresztül kötődik a MATÁV területi szolgáltatásához. [3]

    • 5.

      Az Emitel Távközlési Rt. a 77-es kiskunhalasi, a 78-as kiskőrösi és a 79-es bajai primer körzet helyi közcélú távbeszélő szolgáltatója 1994. december 1-től. [4]

    • 6.

      Az 1992-ben alakult Első Pesti Telefontársaság Rt. IP alapú nemzetközi és belföldi távhívási szolgáltatást, ügyfélszolgálati, ügyfélgondozási, valamint Matáv Pont Hivatalos partner bolt szolgáltatásokat nyújt. [5]

    • 7.

      Az Investel Rt. vagyonkezelői tevékenységet végez, távközlési tevékenységet nem folytat. A társaság alapításakor meghatározott kiemelt funkciói a MATÁV Rt. finanszírozás-szervezése, a finanszírozáshoz, illetve a fejlesztési projektekhez kapcsolódó (üzletértékelési) szakértői szolgáltatások nyújtása, illetve távközlési eszközök lízingszervezése voltak. Az Investel Rt. tulajdonosainak a 2000. évben meghozott stratégiai döntése értelmében a társaság látja el a MATÁV Rt. kábeltelevíziós érdekeltségei feletti vagyonkezelő tevékenységet.

    • 8.

      A MatávCom Kommunikációs Rendszereket Szolgáltató Kft. 1997-ben alakult alközponti tevékenység nyújtására. Az alközponti piacon piacvezető társaság az alközponti és komplex informatikai szolgáltatásokat állította tevékenysége középpontjába, jelenleg pedig eddigi profiljának megtartása mellett a társaság fokozatosan a teljes körű megoldások, a rendszerintegráció és az értéknövelt szolgáltatások felé mozdul el. [6]

    • 9.

      A TELE-DATA Távközlési Adatfeldolgozó és Hirdetésszervező Kft. 1991-ben alakult, a magyarországi telefonkönyv-kiadás háttérvállalata, többségi tulajdonosa a Magyar Távközlési Rt. A törzstőke másik felét birtokló Gesellschaft für Telekommunikation (GfT - Nürnberg) egyben a Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság (MTT) tulajdonosa. A TELE-DATA a Belföldi Tudakozótól kapott adatokat előkészíti telefonkönyv nyomtatásra, majd átadja az MTT-nek. A cég értékesíti a nyomtatott telefonkönyvet, valamint a CD-Telefonkönyvet, melyet kiadóként is jegyez. A TELE-DATA Kft. a telefonkönyv-kiadás mellett direkt marketing tevékenységet is végez. [7]

    • 10.

      A Westel Mobil Távközlési Rt. 1993 októberében alakult és november 15-én a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal megkötötte a 15 évre szóló és egy alkalommal, az időtartam felével meghosszabbítható, a szolgáltatási jogosultságokat és vállalt kötelezettségeket rögzítő koncessziós szerződést. A társaság piacvezetőként az ország egész területén, 900 és 1800 MHz-es frekvencián nyújtja szolgáltatását. [8] A 2003 folyamán szolgáltatását megszűntető, s jelenleg beolvadás alatt lévő Westel Rádiótelefon Kft. 450 MHz-es frekvencián nyújtott analóg mobiltelefon szolgáltatást.

  • 10.

    A fentieken kívül a MATÁV közvetlen irányítása alatt álló külföldi székhelyű vállalatok:

    • -

      Gabriele 17 GmbH - Frankfurt;

    • -

      Stonebridge Communication A.D. - Szkopje;

    • -

      Telemacedonija A.D. - Szkopje.

  • 11.

    A MATÁV Rt. közvetett irányítása alatt álló leányvállalatok:
    Távközlés:

    • -

      A Mobimak A.D. Macedónia első mobiltelefon szolgáltatója; míg a Makedonski Telekommunikacii A.D. Macedónia közcélú távközlési szolgáltatója. [9]

    • -

      A Westel Mobil Rt. közgetlen irányítása alatt áll a ProMoKom Professzionális Mobil Kommunikációs Rt., amelynek főtevékenysége a távközlés, de jelenleg piaci tevékenységet nem fejt ki. (Vj-161/2003/1/2; 5/2)

Vezetékes műsorelosztás és műsorszolgáltatás:

    • -

      A MATÁV Rt. közvetett irányítása alatt álló leányvállalata az 1998-ban alapított MATÁVkábelTV Kft. 1999-ben a Hungária Biztosító Rt. megvásárolta a társaságtól a MATÁVkábelTV Kft. üzletrészeinek 25 %-át, valamint a szavazati jogok 75 %-át. A GVH ennek kapcsán a Vj-126/1999. sz. határozatában megállapította, hogy a MATÁVkábelTV Kft. tényleges egyedüli irányítója a MATÁV Rt. maradt, mert a Hungária Biztosító Rt-vel kötött szerződés értelmében továbbra is jogosult a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére. A MATÁV Rt. a tulajdonában lévő 25 %-nyi szavazati jogot biztosító 75 %-os üzletrészt 2000. december 1-jén aztán az Investel Rt-nek adta el, amely pedig a MATÁV Rt. közvetlen irányítása alá tartozó leányvállalata. Jelenleg a MATÁVkábelTV Kft. az Investel Rt. 97 %-os és az Egertel Rt. 3 %-os tulajdonában áll.

    • -

      A MatávkábelTV leányvállalata a Telin TV Kft., amely Csongrád megyében készít különböző televíziós műsorokat. [10]

Informatikai hálózatok építése és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások (üzleti kommunikáció):

    • -

      A MatávCom leányvállalat, X-Byte Kft. az informatikai hálózatépítésen kívül, különböző telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt [11] (pl. digitális telefonrendszerek és alközpontok, ISDN rendszerek telepítése).

    • -

      A CompArgo Kft. - a MatávCom leányvállalataként - távközlési szoftverek és hardverek fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével foglalkozik, ezen belül is fő profiljuk a saját maguk által fejlesztett telefon díjelszámoló rendszer. [12]

    • -

      Az X-Byte leányvállalata, a Veritel Kft. fő tevékenységi köre: informatikai hálózatok passzív elemeinek kereskedelme. [13]

    • -

      A SafeCom Rt. - a MatávCom leányvállalataként - automatikus tűzjelző, elektronikus behatolás- és támadásjelző, zártláncú videokamerás megfigyelő rendszer, valamint beléptető és munkaidő nyilvántartó rendszerekkel foglalkozik. [14]

Internet:

    • -

      Az Alba Internet Kft. és az Axelero Tiszanet Rt. az Axelero Rt. leányvállalataiként Internet hozzáférés szolgáltatással foglalkoznak.

    • -

      Ugyancsak az Axelero Rt. leányvállalata a Marketline Rt., amelyet az Axelero, az Accenture, a Compaq és az SAP alapított 2000. december 18-án, s amelynek tulajdonosi köréhez 2001 júniusában az OTP is csatlakozott. A Marketline Rt. egy horizontális elektronikus piacteret működtet, amely nagy-, közép- és kisvállalati ügyfelei számára lehetőséget nyújt katalógusszolgáltatás igénybevételére, tranzakció közvetítésre, on-line aukciók és tenderek lebonyolítására, a piactéren regisztrált vállalkozások névsora és törzsadatai alapján létrehozott részletes cégnyilvántartáshoz történő hozzáférésre. [15]

    • -

      A Rombrandt Kft. ugyancsak az Axelero Rt. leányvállalata országos internetes turisztikai adatbázisokkal, on-line szállásértékesítéssel foglalkozik. Többek között a Travelport.hu oldalt is ez a cég működteti.

A Deutsche Telekom közvetlen irányítása alatt az alábbi vállalatok állnak még:

    • -

      T-Systems Kft. egy vállalatcsoport, amely egyénre szabott informatikai és távközlési szolgáltatásokat nyújt üzleti ügyfelek részére, valamint ezen területeken kutatásokat is végez. A vállalatcsoportba a T-Systems Dataware Kft., a T-Systems Unisoftware Kft. és a T-Systems RIC Kutatási Kft. tartoznak.

    • -

      Diebold Vezetési és Technológia Tanácsadó Kft.

    • -

      DeTeLine Kft., amely távközlési hálózatok menedzsment-, tanácsadói-, mérnöki - és kivitelezési feladatait végzi. [16]

A fentieken kívül még néhány felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő vállalat tartozik a Matáv közvetett irányítása alá.

A Rába Szolgáltatóház Kft.

  • 12.

    A Rába Rt. 2000-ben alapította a Rába Szolgáltatóház Kft-t azzal a céllal, hogy az a Rába Csoport részére informatikai- és egyéb távközlési, pénzügyi-számviteli, illetve bérszámfejtési szolgáltatásokat nyújtson. A szolgáltatások nyújtása érdekében a Rába Rt. a Szolgáltatóház rendelkezésére bocsátotta a szolgáltatáshoz szükséges humán, technikai és egyéb forrásokat, valamint megkötötte azokat a keret, illetve egyedi szolgáltatási szerződéseket, amelyek alapján a Szolgáltatóház a Rába Csoport részére a szolgáltatásokat nyújtja. Ezen szerződések részeként a Szolgáltatóház és a Rába Rt. 2003. november 14-én informatikai- és egyéb távközlési, pénzügyi-számviteli, valamint a bérszámfejtési szolgáltatások további kizárólagos nyújtására, illetve igénybevételére, kilenc év határozott időtartamra egy megújított szolgáltatási szerződést kötöttek. (Vj-161/2003/1/1; 1/8)

  • 13.

    A Rába Járműipari Holding Rt. (Rába Rt.) 100 %-os tulajdonában lévő Rába Szolgáltatóház Kft. üzleti szolgáltató és tanácsadó cég. A társaság telephelye Győrben van. Szolgáltatásait humán-, informatikai-, könyvelési és pénzügyi területen kínálja és nyújtja ügyfeleinek. Jelenleg energiaszolgáltatás is tevékenységi körébe tartozik, melynek kiszervezése folyamatban van. (www.raba.hu)

  • 14.

    A Rába Szolgáltatóház Kft. elsődleges tevékenysége a Rába csoport tagvállalatainak gazdasági tevékenységét segítő feladatok ellátása, szolgáltatások nyújtása. A társaság 2003. évi árbevételének 65%-a az informatikai és kiegészítő telekommunikációs szolgáltatásokból, 16%-a bérszámfejtési és egyéb humánpolitikai szolgáltatási tevékenységből származik.

  • 15.

    A Társaság az infomatikai és telekommunikációs (Informatikai divízió) tevékenység keretében ellátja a Rába Csoport által használt informatikai és telekommunikációs eszközök üzemeltetését, a helyi igényeknek megfelelően, fejlesztéseket, hálózatfenntartást, eszköz- és kellékanyag beszerzést végez.

  • 16.

    A pénzügyi és számviteli tevékenység keretében (Pénzügyi és számviteli divízió) a Rába csoport vállalatai és korábban a csoporthoz tartozó vállalkozások számára könyvelési és pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, vállalkozásonként eltérő mélységben és volumenben. A szolgáltatás magában foglalja a vállalkozások pénztárainak működtetését, bizonylatok alapján a könyvelési feladatok ellátását, jóváhagyott banki utalások lebonyolítását, bevallások elkészítését, jelentéskészítést.

  • 17.

    A HR tevékenység keretében (Humán szolgáltatás divízió) a társaság a Rába csoport tagvállalatai számára bérszámfejtési és nyilvántartási szolgáltatásokat nyújt. A szolgáltatás magában foglalja a bérszámfejtési feladatok ellátását a megbízó által szolgáltatott adatok alapján, igazolások kiadását, létszámstatisztikák készítését, és a törvényi előírásoknak megfelelő bevallások és nyilvántartások vezetését, jelentések elkészítését.

  • 18.

    A Szolgáltatóház 100 %-os tulajdonosa a Rába Rt.

  • 19.

    A Szolgáltatóház nem irányít más vállalkozást sem közvetlenül, sem közvetett módon.

III.

Engedélykérési kötelezettség

  • 20.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdése alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha - b) pont - egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része fellett. A Tpvt. 15. § (1) bekezdése szerint nem függetlenek a vállalkozások, ha azokat a 23. § (2) vagy (3) bekezdése szerint - b) pont - ugyanaz a vállalkozás irányítja. Jelen esetben a Rába Szolgáltatóház Kft. felett irányítást szerezni kívánó MATÁV Rt. vagy a MATÁV Rt. irányítása alatt álló vállalatok egyike sem rendelkezik tulajdoni hányaddal a kérelmezett vállalatban. Ebből következően a MATÁV Rt. és a Rába Szolgáltatóház Kft. a Tpvt. 15. §-a alapján egymástól független vállalkozások, ezért a kérelem szerinti irányításszerzés vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 21.

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az engedélykérési kötelezettség fennállásának szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy az összefonódással érintett vállalkozások együttes előző évi nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, elégséges feltétele pedig az, hogy

    • a)

      az irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevőkkel együtt meghaladja az ötszázmillió forintot, vagy

    • b)

      az irányítás alá kerülő vállalkozás és a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevők árbevételével együtt az irányítást megszerző vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.

  • 22.

    A bejelentési űrlap V. részében (Vj-161/2003/1/2) megadott adatok alapján megállapítható, hogy az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, illetve, hogy az irányítás alá kerülő Rába Szolgáltatóház Kft. előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, így a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a GVH engedélye szükséges.

IV.

Az érintett piac

  • 23.

    A Tpvt. 14. § (1) bekezdése alapján az érintett piacot a releváns áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Az összefonódások vizsgálata során releváns piacnak azok a piacok minősülnek, amelyeken az összefonódásban résztvevő vállalkozások bármelyike piaci tevékenységet folytat. A vizsgálat során az érintett vállalkozások tevékenységei alapján az alábbi érintett piacok határozhatók meg:

    • 1.

      Távbeszélő (hangátviteli - vezetékes és mobil) szolgáltatások;
      A magyar távbeszélő piacon jelen lévő szolgáltatókat alapvetően két csoportba sorolhatjuk: a korábban koncessziós jogokkal rendelkező szolgáltatók és az alternatív szolgáltatók csoportjára. Koncessziós jogokkal rendelkezett a korábbi távközlési monopólium, a MATÁV, a Invitel Rt., az Emitel Rt., a Hunagrotel Rt. és a Monortel Rt. Ezek a szolgáltatók rendelkeznek saját hálózattal, bár azok mérete meglehetősen eltérő, és így a szolgáltatók piaci súlya is különbözik. A legnagyobb hálózattal a MATÁV rendelkezik, amely Magyarország területének mintegy 70 %-át és a lakosság 72 %-át fedi le, a bekapcsolt fővonalak száma alapján még ennél is nagyobb a részesedése ( 79 % [17] ). A MATÁV-ot az Invitel Rt. követi, mely az ország 15 %-nyi területén nyújt szolgáltatást, s itt a fővonalak alapján kb. 12 %-os részesedéssel rendelkezik. Az ország fennmaradó 15 %-nyi területén osztozik - nem egyenlő arányban - a Hungarotel, az Emitel és a Monortel. A fővonalak alapján a Hungarotel részesedése kb. akkora, mint a másik két szolgáltatójé együtt, s összesen kb. 10 %-nyi résszel rendelkeznek.
      Az alternatív szolgáltatók között elsősorban a PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt., a PanTel irányítása alatt lévő Novacom Kft., a GTS-Datanet Távközlési Kft., az e-Tel Magyarország Kft. és a British Telecom említhető. Ezen szolgáltatók közül csak a PanTel rendelkezik saját (részben optikai, részben mikrohullámú technológiával működő) hálózattal, de még a PanTel-re is jellemző, hogy országos szolgáltatás nyújtásához igénybe kell vennie más szolgáltató (a MATÁV) tranzithálózatát.
      A mobilpiac 2003-ban háromszereplőssé vált, miután az analóg szolgáltatást nyújtó Westel Rádiótelefon Kft. beszüntette szolgáltatását. A piac valamivel kevesebb, mint 50 %-át (kb. 47-48 %) a MATÁV leányvállalat Westel Mobil Rt. tudhatja magáénak az előfizetések száma alapján. A percforgalom alapján ez a részesedés 43-44 %-ra csökken, ami azonban nem változtat piacvezető pozícióján. Az előfizetések alapján számolt részesedése a Pannon GSM Távközlési Rt-nek kb. 36 %, míg a Vodafone Magyarország Rt-nek kb. 16 %. Ugyanakkor a percforgalom alapján a piac 20 %-a a Vodafone-é, míg kb. 36 % a Pannoné.

    • 2.

      Internet szolgáltatások;
      A magyar piacon számos országosan szolgáltató vállalkozás van jelen (Axelero, Elender, Externet, Enternet, Euroweb, Inter.net, Interware, Kronet, Nextra-Keystone, TVNet, Vivanet stb.). Ezen vállalkozások többsége budapesti központú, de pl. az Externet Szolnokról ért el országos ismertséget. Az országos szolgáltatók mellett működnek kisebb regionális szolgáltatók is (pl. Békésnet). Az összelőfizetők számát tekintve, a MATÁV leányvállalat, Axelero piacvezető, s ugyanez elmondható számos részpiacról (pl. dial-up, ADSL) is.

    • 3.

      Vezetékes műsorelosztás és műsorszolgáltatás;
      Jelenleg kb. 440 vezetékes műsorelosztó vállalkozás működik Magyarországon, amelyek közül a 4 legnagyobb a UPC Magyarország Kft., MatávkábelTV Kft., a FiberNet Rt. és az EMKTV. Mivel meglehetősen kevés a két vagy több szolgáltató által párhuzamosan lefedett szolgáltatási terület, a szolgáltatók rendszerint gazdasági erőfölényben vannak szolgáltatási területükön. A műsorszolgáltatás piacán a számos országos műsorszolgáltató mellett, jelentős számban vannak a helyi műsorszolgáltatók, amelyek egy-egy városhoz vagy kisebb régióhoz kapcsolódva készítik műsoraikat.

    • 4.

      Üzleti kommunikációs tevékenységek;

    • 5.

      Nagykereskedelmi szolgáltatások: hívás indítás és végződtetés, nagykereskedelmi ADSL értékesítés, infrastruktúra bérlet;
      Alapvetően a vezetékes hálózat kiterjedtségén múlik egy-egy szereplő piaci részesedése. A piacvezető egyértelműen a MATÁV.

    • 6.

      Könyvelési és pénzügyi szolgáltatások.
      Számos könyvelési és pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozás van ma Magyarországon, a piac telítettnek mondható. A piacot 4 nagy könyvvizsgáló cég "uralja", amely a piac kb. 75-80 %-át tudhatja magáénak. (Vj-161/2003/6) Mellettük valószínűleg több száz kisebb-nagyobb vállalkozás nyújt ilyen szolgáltatást, akik a piac fennmaradó 20-25 %-án osztoznak.
      A Szolgáltatóház 5 % alatti - a Szolgáltatóház saját becslése szerint alig 1 % - részesedéssel rendelkezik ezen a piacon.

  • 24.

    Fenti piacok közül egyedül az üzleti kommunikáció az, amelyen mindkét vállalkozás jelen van és tevékenykedik, ezért a piac bemutatása mellett csak ennek indokolt a részletesebb ismertetése. Az üzleti kommunikáció kifejezés számos dolgot takar. Az informatika és a távközlés egyre közelebb kerül egymáshoz, s - elsősorban a jelentős üzleti - vevők, ügyfelek egyre komplexebb szolgáltatásokra tartanak igényt, így mindaz, ami ezen igények kiszolgálásába, az informatikai jellegű szolgáltatásokon felül beletartozik - akár kisebb hálózat kialakítása, alközpontok építése, különböző hang, adat és egyéb szolgáltatások nyújtása stb. - az üzleti kommunikáció része. Rendszerint a piacon lévő vállalkozások is komplex szolgáltatásokat nyújtanak, tehát az építéstől és szereléstől kezdve a szolgáltatásig mindent.
    A Szolgáltatóház alapvetően informatikai jellegű tevékenységeket végez, ezért az informatikai piac részletesebb elemzése szükséges. Az informatikai piac alapvetően informatikai eszközök és szolgáltatások piacára bontható fel. Ezen belül az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport alapvetően az informatikai szolgáltatás paicán érdekelt. A kérelmező által kitöltött űrlap (Vj-161/2003/1/2), az általa beadott tanulmányok (Vj-161/2003/5/3-7), valamint korábbi versenyfelügyeleti eljárások alapján az alábbi piaci szegmensek határozhatók meg az informatikai szolgáltatások piacán: 1. Hardver- és szoftverrendszerek támogatása és üzembe helyezése; 2. Rendszerintegráció; 3. Outsourcing ; 4. Alkalmazás testre szabás és tanácsadás; 5. Informatikai tanácsadás. Az egyes szegmenseken belül további tagozódás figyelhető meg, amely alapján a további szűkebb szolgáltatási piaci szegmenseket lehet azonosítani.
    A Kérelmező által benyújtott független piactanulmány szerint (Vj-161/2003/5/7 20. oldal), a magyarországi informatikai szolgáltatási piacon a MatávCom 1 % alatti részesedéssel rendelkezik, a Szolgáltatóház részesedése pedig 0,1 %-nál kisebb.
    Az üzleti ügyfeleknek nyújtott adat- és hangszolgáltatási piacra szűkített üzleti kommunikációs piacon a MATÁV, mint piacvezető mellett többek között jelen van az Invitel Rt. (korábban Vivendi), Pantel Rt., GTS-Datanet Rt., Antenna Hungária Rt. és az eTel Kft. a MATÁV-étól jóval kisebb részesedéssel. Ezen a piacon a Szolgáltatóház nincs jelen, ezért ennek a piacnak a részletesebb bemutatása nem szükséges. (Vj-161/2003/1/2)

  • 25.

    A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint az érintett földrajzi piac az a földrajzi terület, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni. A törvényben használt fogyasztó kifejezésen az eljárás alá vont vállalkozás eljárás tárgyát képező magatartásával érintett fogyasztókat kell érteni. A Szolgáltatóház jelenleg kizárólag a RÁBA Csoport vállalatainak nyújt szolgáltatásokat, amelyek üzemelési területe Győrben, Móron és Sárváron van, azonban a szolgáltatások jellege miatt a szolgáltatásaival az ország már pontján is megjelenhet, ezért a Versenytanács szerint az összefonódással érintett földrajzi piac országosnak tekinthető.

V.

Az ügyfelek álláspontja

  • 26.

    Az ügyfelek szerint versenyjogi szempontból a kérelmezett tranzakció az érintett szolgáltatások piacára az alábbi hatásokat gyakorolja:

    • -

      Horizontális hatás: az informatikai- és egyéb távközlési szolgáltatás területén kimutatható a közvetlen résztvevők jelenléte, de a Szolgáltatóház csekély piaci részesedéséből adódóan a gazdasági erőfölényes helyzet kialakulása kizárható. Továbbá, mivel a Szolgáltatóház nem volt tényleges piaci szereplő, az egymással versenyben álló vállalkozások száma sem csökken. Az egyéb szolgáltatások piacán a horizontális hatás semmilyen módon nem érinti a piaci versenyt.

    • -

      Vertikális hatással nem kell számolni.

    • -

      Portfolió hatás: a Szolgáltatóház által nyújtott szolgáltatások nem értékelhetőek a MATÁV Rt. tevékenységeinek kiegészítőjeként, így versenykorlátozó magatartás ezen a területen nem érvényesül.

    • -

      Konglomerátum hatás: a Szolgáltatóház piaci részesedése alacsony, ezért a MATÁV Csoport vagyoni, pénzügyi helyzetének számottevő javulása nem kimutatható, tehát nem várható a versenyt kedvezőtlen irányba elmozdító hatások kialakulása.

Összefoglalva: a tranzakciónak nincsen versenyt befolyásoló, korlátozó vagy torzító hatása, illetve érzékelhető mértékű piaci koncentrációt nem eredményez, gazdasági erőfölényes helyzet kialakulásával nem kell számolni.

VI.

Az összefonódás hatásai

  • 27.

    Az összefonódás megítélése szempontjából annak van jelentősége, hogy az összefonódás nyomán valamely piacon megerősödik-e vagy létrejön-e gazdasági erőfölény. Ezért elsősorban azoknak a piacoknak a részletes elemzése indokolt, amelyeken az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok horizontálisan vagy vertikálisan érintkeznek. Amennyiben a két vállalkozáscsoport ugyanazon piac azonos vevői vagy eladói oldalán tevékenykedik, akkor az összefonódás eredményeképpen csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, tehát növekszik a koncentráció. Abban az esetben pedig, ha a két vállalkozáscsoport azonos piacon, de a vertikum különböző szintjén van jelen, akkor a közöttük lévő vertikális vevő-eladó kapcsolat megváltozása hathat károsan a gazdasági versenyre.

  • 28.

    Az összefonódás azokon a piacokon is hatással lehet a gazdasági versenyre, amelyeken sem horizontális, sem vertikális kapcsolatok nem azonosíthatók. Ezek a portfolió és a konglomerátum hatások. Az előbbi hatás abból adódik, hogy az összefonódást követően létrejövő vállalat termék-skálája szélesedik, korábban össze nem kapcsolt termékek, tevékenységek kerülnek egy vállalaton belülre, és ezáltal - a kiegészítő termékek piacán - erősödhet a vállalat piaci helyzete. A konglomerátum hatás pedig arra utal, hogy az összefonódás következtében az egymással kapcsolatban nem lévő termékek piacán erősödhet a vállalat piaci pozíciója csupán azáltal, hogy az adott piac(ok)on megjelenő vállalat mérete nagyobb lett.

  • 29.

    Jelen esetben, az összefonódás következményeként, semmilyen hatással nem kell számolni, amelyet az alábbiak támasztanak alá. Fontos megjegyezni, hogy a Szolgáltatóház csak a Rába Csoport vállalatainak nyújt szolgáltatásokat - így üzleti kommunikációs szolgáltatást is -, és ez a tulajdonos megváltozása, tehát az adásvételt követően is így marad. [18]

    • -

      Horizontális hatás: A két vállalat tevékenysége között egyedül az üzleti kommunikációs piacon található átfedés. Az összefonódással látszólag csökken a versenytársak száma, de mivel a Szolgáltatóház valójában nem is jelent meg versenytársként a piacon, hiszen csak a Holdinghoz tartozó vállalatokon belül nyújtja szolgáltatásait, nem változik a piaci helyzet.

    • -

      Vertikális hatásai nem lehetnek az összefonódásnak, mivel a MATÁV nem tud igénybe venni a Szolgáltatóháztól semmilyen szolgáltatást, míg a MATÁV által a Szolgáltatóháznak nyújtott szolgáltatás valószínűleg nem nagykereskedelmi alapú, vagy ha az is, akkor is elhanyagolható mértékű.

    • -

      Portfolió hatás sem jelentkezik, mert ugyan a Szolgáltatóház nyújt pénzügyi szolgáltatásokat, amelyeket a MATÁV nem, de mivel ezt csak a Rába Csoportnak teszi, valójában nem beszélhetünk a portfolió bővüléséről, hiszen a MATÁV nem jelenik meg a piacon új szolgáltatással.

    • -

      Konglomerátum hatás sem várható, mert az irányításszerzést követően a vállalatok mérete, vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete nem javul számottevő mértékben.

VII.

Az engedélyezés

  • 30.

    A Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése értelmében a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozó erőfölényt az érintett piacokon vagy annak jelentős részén. A jelen eljárásban a Versenytanács nem talált olyan információt, amely az érintett piacok valamelyikén vagy azok bármelyik részpiacán erőfölényes helyzet kialakulásának lehetőségére utalna. Ezért az engedélyt a Versenytanács a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján adja meg.

  • 31.

    A Tpvt. 2000. évi CXXXVIII. törvény általi módosítását követően a 2001. február 1-je után indult összefonódás engedélyezési eljárások tapasztalatai alapján a Versenytanács dönt abban a kérdésben, hogy az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac. pontja szerinti (a továbbiakban: I. fázisú) vagy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti (a továbbiakban: II. fázisú) eljárásban bírálja el. A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac., illetve b. pontja értelmében az engedélyköteles összefonódások elbírálásakor az érdemi határozatot: a) 45 (illetve az elintézési határidőnek a Tpvt. 63.§ (6) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén 105) napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg (I. fázisú eljárás), mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdés alapján az eljárási díj kettőmillió forint, b) 120 (illetve az elintézési határidőnek a Tpvt. 63. § (6) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén 180) napon belül kell meghozni minden egyéb esetben (II. fázisú eljárás), mely esetekben a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése alapján az eljárási díj tíz millió forint.

  • 32.

    Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30. § (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

  • 33.

    A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Az összefonódásban a Tpvt. 26. §-a értelmében érintett résztvevők együttesének bizonyos mértékű érintett piaci részesedése alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni. A Tpvt. 14. § szerint értelmezett érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - az esetek túlnyomó többségében egyértelműen számszerűsíthető. Mindezek alapján az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát indokolt az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötni.

  • 34.

    A jelen eljárással érintett a gazdasági erőfölény kialakulása nyilvánvalóan kizárható. Ezért a Versenytanács az engedélyt a Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac. pontjára figyelemmel adja meg.

VIII.

Egyéb megállapítások

  • 35.

    Az eljárás az ügyfél kérelmére a Tpvt. 24. §-a alapján indult. Az eljáró versenytanács a határozatát a 63. § (3) bekezdésének ac) pontja alapján hozta. A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelem beadásával egyidejűleg befizette.

  • 36.

    A kérelmező a Tpvt. 74. § (1) bekezdésében foglaltak szerint előterjesztett olyan kérelmet, hogy a Versenytanács helybenhagyó érdemi határozatát tárgyaláson kívül hozza meg.

  • 37.

    A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2004. január 5.

Jegyzetek

  • :: d1e177

    Vj-6/2001

  • :: d1e228

    forrás: www.cardnet.hu

  • :: d1e249

    forrás: www.matav.hu

  • :: d1e270

    forrás: www.emitel.hu

  • :: d1e291

    forrás: www.ept.hu

  • :: d1e321

    forrás: www.matav.hu

  • :: d1e342

    forrás: www.matav.hu, www.tele-data.hu

  • :: d1e362

    forrás: www.matav.hu

  • :: d1e430

    forrás: www.mt.com.mk

  • :: d1e475

    forrás: www.telin.hu

  • :: d1e502

    forrás: www.xbyte.hu

  • :: d1e523

    forrás: www.compargo.hu

  • :: d1e544

    forrás: www.veritel.hu

  • :: d1e565

    forrás: www.matavcom.hu

  • :: d1e604

    forrás: www.marketline.hu

  • :: d1e649

    forrás: www.deteline.hu

  • :: d1e799

    forrás: HÍF - Negyedéves monitoring jelentés (2003. I. negyedév) - Vj-161/2003/6/2

  • :: d1e949

    A Szolgáltatóház az irányításszerzést megelőzően és azt követően is kizárólagos jogosultsággal rendelkezik a RÁBA Csoportnak nyújtandó informatikai- és egyéb távközlési, pénzügyi-számviteli, valamint a bérszámfejtési tevékenységek ellátására, és a RÁBA Csoportot ezen szolgáltatások igénybevételére szolgáltatási kötelezettség terheli. A Szolgáltatási Szerződést háromévenként újratárgyalják, különösen a kizárólagosság kérdését. A kizárólagosságra vonatkozóan a MATÁV Rt. a Tpvt. 18. §-a szerinti nemleges megállapítási kérelemmel szándékozik a GVH-hoz fordulni, azonban a vizsgálati jelentés lezárásáig ennek megérkezéséről vizsgálóknak nincsen tudomása.