Gazdasági Versenyhivatal

Vj-141/2003/18

A Gazdasági Versenyhivatal VersenytanácsaGasztromédia Kft.(Budapest) eljárás alá vont vállalkozással szemben fogyasztó megtévesztése miatt indított ügyben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) alapján meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy eljárás alá vont fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy a Hagyományos és Mai Magyar Konyha c. kiadványának nyomtatott és értékesített példányszámára vonatkozóan valótlan adatokat közölt.

A Versenytanács a jogsértés miatt 500.000 (azaz ötszázezer) Ft bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatalnál 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlára befizetni

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresetet lehet benyújtani.

Indoklás

I.

Az érintett piac

• 1.

  Az újságkiadási piacon belül elkülönült piacokat alkotnak azok a lapok, amelyek meghatározott célcsoportoknak, az olvasók egy meghatározott körének készülnek. Ilyen elkülönült piacot alkotnak a különböző, havonta, kéthavonta, illetve a negyedévente megjelenő országos terjesztésű gasztronómiai lapok.

• 2.

  A gasztronómiai lapok piacán erős verseny van, számos - jellegében, megjelenési gyakoriságában, árfekvésében némileg eltérő - kiadvány ismert a piacon.
  
  Havi megjelenésű lapok
  

• 3.

  A gasztronómiai lapok kiadása kapcsán elmondható, hogy jelentős bevételi forrást jelentenek a szakmai (elsősorban élelmiszeripari) hirdetők által a lapokban közzétett reklámok, amelyek közvetlenül vagy közvetve a lapok tartalmához (receptekhez, ajánlásokhoz) kapcsolódnak. Jellemző, hogy a kiadók különböző fórumokon (közvetlen megkeresés vagy bizonyos médiakiadványok útján) médiaajánlatokkal keresik meg a potenciális szakmai hirdetőket. A hirdetők számára releváns információ, hogy az adott lap milyen terjesztési körben, időben, valamint mekkora példányszámban kerül nyomtatásra, illetve értékesítésre.

• 4.

  A gasztronómiai lapok kiadása és értékesítése terén tapasztalt erős versenyből következtetni lehet arra, hogy a hirdetési felületek értékesítésében is erős verseny van.

II.

Az eljárás alá vont

• 5.

  A Gasztromédia Kft. a lappiacon 1998. októbere óta van jelen a Hagyományos és Mai Magyar Konyha című kiadvánnyal. A havonta megjelenő, országos terjesztésű lap olvasói jellemzően 18-59 év közötti hölgyek.

III.

A vizsgált magatartás

• 6.

  A Gazdasági Versenyhivatal azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert arról értesült, hogy az eljárás alá vont által kiadott Hagyományos és Mai Magyar Konyha Magazin c. kiadvány nyomtatott példányszámával kapcsolatban közölt számadatok túlzóak. A versenyfelügyelet eljárás célja annak vizsgálata, hogy vajon megsértette-e az eljárás alá vont a példányszámok közzétételével a Tpvt. 8. §-ában foglalt, a fogyasztók megtévesztésére vonatkozó tilalmat.

• 7.

  A világhálón a www.konyhamagazin.hu cím alatt a technikai adatok között a nyomtatott példányszámra vonatkozóan 44.000 darabot tüntetett fel. A Média Ászban megjelent, a nyomtatott példányszámra vonatkozó adat 40.000 db-ra vonatkozott. A médiaajánlatokban közzétettekkel ellentétben, az eljárás alá vont nyilvántartásában szereplő, valamint a Veszprémi Nyomda által megküldött és számlákkal igazolt adatok elemzése szerint a lap 2002. október és 2003. október közötti, egy évre visszamenőleges átlagos nyomott példányszáma 23.546 darab volt.

• 8.

  Az eljárás alá vont - példányszámokat is tartalmazó - médiaajánlatát mintegy 100-200 partnerének küldte ki. Az eljárás alá vont állítása szerint honlapján a médiaajánlat a kifogásolt tartalommal 4-5 hónapig volt jelen. Továbbá az eljárás alá vont két alkalommal szolgáltatta a fenti adatot a 2003. évi Média Ász kiadvány számára közzététel végett.

IV.

Az eljárás alá vont védekezése

• 9.

  Az eljárás alá vont a jogsértést elismerte. A magatartását azzal indokolta, hogy a piacon erős verseny van és hogy a mindenkori legmagasabb példányszám feltüntetése a versenytársak között szokásos eszköznek tekinthető. A negyvenezer fölötti példányszámot csupán egyszer, a lap első megjelenésekor tudta realizálni.

• 10.

  Kijelentette továbbá, hogy a nyomtatott formájú médiaajánlat tartalmát módosította, valamint levette honlapjáról a teljes médiaajánlatot. Hivatkozott továbbá pénzügyi nehézségeire is, amelyek miatt hamarosan betéti társasággá kell alakulnia a jelenleg kft. formában működő gazdasági társaságnak.

V.

A vizsgálat megállapításai és a vizsgálói indítvány

• 11.

  A vizsgálat álláspontja szerint a nyomtatott és az értékesített példányszámra vonatkozó adatok a hirdetési felületek értékesítése során a hirdető partnerek felé lényeges információnak minősülnek, és ebben a tekintetben a közzétett és az igazolt adatok összevetéséből megállapítható, hogy az eljárás alá vont által feltüntetett adatok valótlanok, ezáltal az eljárás alá vont magatartása alkalmas arra, hogy a fogyasztókat megtévessze és ezáltal a versenyt torzítsa.

• 12.

  A vizsgálat megállapításai szerint erős piaci versenyben is elvárható a vállalkozásoktól, hogy tisztességes versenyeszközöket vessenek be fogyasztóik megszerzése érdekében. Egy hirdetés vagy bármely, a vállalkozások által termékük értékesítése érdekében tett írásbeli vagy szóbeli ajánlattal szemben alapkövetelmény, hogy tényszerűen igaz, részleteiben pontos legyen és alkalmas legyen arra, hogy azt az ésszerűen eljáró fogyasztó külön utánajárás nélkül értelmezhesse.

• 13.

  A vizsgálat megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás megsértette a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat, amikor az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt állított. Magatartása arra irányult, hogy megtévessze a fogyasztókat, a versenyviszonyok torzításával befolyásolja a fogyasztói döntések szabadságát, továbbá a jogsértés hatásainak korrigálása érdekében valószínűsíthető módon nem, illetve csak részben tett intézkedéseket.

• 14.

  Mindezek alapján a vizsgálat indítványozza a sérelmezett magatartásra vonatkozóan a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés megállapítását, valamint bírság kiszabását.

VI.

A Versenytanács döntése

• 15.

  A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 8. § (1) bekezdése tiltja a fogyasztók megtévesztését a gazdasági versenyben. A (2) bekezdés a) pontja szerint megtévesztésnek minősül különösen az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

• 16.

  A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a vásárlók döntési mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a vásárlók versenytársak azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékei közötti választási, döntései folyamatára, és ezáltal a verseny alakulására.

• 17.

  A Versenytanács osztja a vizsgálati jelentés álláspontját, miszerint az eljárásban érintett, szakmai hirdetéseket tartalmazó kiadványok tekintetében meghatározó, lényeges tulajdonságnak minősülnek a lap terjesztésével kapcsolatos jellemzők, a nyomtatott, illetve értékesített példányszámra vonatkozó adatok, valamint hogy ezek tekintetében a valótlan adatközlés miatt az eljárás alá vont médiaajánlata jogsértő volt. Továbbá megállapítja, hogy nem mentesíti a tisztességtelen befolyásolás tilalma alól az eljárás alá vontat az sem, ha az állítólagos - versenyjogilag kifogásolható - szakmai gyakorlat szerint a valaha elért legnagyobb példányszámot tekintik mérvadónak, mivel az előző évek adatai alapján a kifogásolt példányszámoktól jelentősen eltér mind a tényleges havi, mind az átlagos nyomtatott példányszám, sőt meg sem közelítik ezeket az értékeket.

• 18.

  Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78. § (1 bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

• 19.

  A Versenytanács a bírság kiszabásakor figyelembe vette, hogy a tudatosan valótlan adatközlés nyilvánvalóan alkalmas a hirdetők, mint fogyasztók megtévesztésére, továbbá hogy az eljárás alá vont piaci részesedése nem mondható elhanyagolhatónak. Enyhítő körülményként kezelte a jogsértés elismerését, a magatartás abbahagyását és nehéz pénzügyi helyzetét. Mindezek alapján a Versenytanács gyakorlatában hasonló jogsértésekre irányadó legkisebb bírságot látta indokoltnak kiszabni.

• 20.

  A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2004. január 27.