Vj-142/2003/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Verlag Dashöfer Kft. és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII törvény (továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az "Épületgépészet a gyakorlatban" című szakkönyve terjesztésével összefüggésben a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámtevékenységet folytatott-e.

II.

  • 1.

    Az 1996-ban alakult eljárás alá vont vállalkozás tevékenységi körébe esően elsősorban gazdasági, jogi és műszaki tárgyú szakkönyvek kiadásával és értékesítésével foglalkozik.

  • 2.

    Kiadvány- értékesítési gyakorlata szerint kiadványai kapcsos szerkezetű formában kerülnek a fogyasztókhoz, mely kiadvány egyes fejezeteit meghatározott időközönként, a bekövetkezett szakmai és jogszabályi változásoktól függően, illetve a megrendelői igényekre tekintettel aktualizálja.
    Az alkalmazott megoldás lehetővé teszi a szakkönyv tartalmának továbbfejlesztését és változtatását a rendszer frissítése és bővítése által.
    A kiadványok postai úton, telefonon, illetve Interneten keresztül rendelhetők meg, lehetőség van továbbá arra is, hogy az ügyfélszolgálati irodában kapott tájékoztatást követően rendeljék meg az adott kiadványt.

  • 3.

    A szakkönyvek piacán az eljárás alá vont vállalkozás által terjesztett, aktualizálható szakkönyveken kívül jelentős számú kiadó terjeszt gyűjteményes jellegű un. "patwork" kiadványt - mely kiadványok valamennyi periodika összegyűjtése révén válnak teljessé -, továbbá egyszeri megvásárlású, hagyományos formátumú szakkönyveket.

  • 4.

    A fentiek szerinti kínálati piacon az eljárás alá vont vállalkozás különböző formában népszerűsíti termékeit.

    Hirdetéseit un. telefon-marketinges módszerrel, a hirdetések közvetlen kiküldésével (direct mail hirdetési forma) juttatja el a fogyasztókhoz, melyek mellett jellemzően szaklapokban, és az Internet útján informálja leendő fogyasztóit termékei tulajdonságaiból és a terjesztés módjáról.

  • 5.

    Az "Épületgépészet a gyakorlatban" című szakkönyvek reklámozására szaklapokban elhelyezett reklámanyagokon, szórólapokon, a kiadványról megjelentetett kiadvány katalóguson, illetve az eljárás alá vont vállalkozás honlapján került sor az eljárásban értékelten.

    • 1.

      A szakkönyv kapcsán 2001. augusztusától különböző szaklapokban megjelentet hirdetések a alábbi információkat közvetítették (2/I. számú irat).
      A reklámanyag a részletes címeken és alcímeken túl ismertette a könyv tartalmát, tájékoztatta a megrendelőket a kiadvány kapcsos szerkezetéről, illetve gyűjteményes jellegéről, valamint az alapmű nettó áráról (19990.-FT), és a várható további költségekről.
      A reklám tájékoztatott arról is, hogy az alapmű a kiadáskor mindig az aktuális jogi álláspontot tükrözi, így évente három-négy alkalommal a változások függvényében aktualizálásra kerül so

      A reklám tartalmazta azt is, hogy a kiegészítő részek a fogyasztók javaslatai alapján, illetve a szakma fejlődésének figyelembevételével készülnek.

      A reklámban írtak szerint a kiegészítő fejezeteket nem kötelező megvásárolni, az a kézhezvétel után felbontatlanul, az eredeti állapotban vissza is küldhető a kiadónak.
      Közölte a reklám azt is, hogy utóbbi esetben a kiegészítő szolgáltatást a kiadó befejezettnek tekinti.
      Az aktualizálásra- a hirdetés szerint - a fogyasztónak nem kellett külön megrendelést adni.

    • 2.

      2001. október végén az eljárás alá vont vállalkozás szórólapokat is terjesztett, melyek a könyv tartalmának rövid ismertetésén túl informált az aktualizálás gyakorlatáról azzal, hogy az aktualizálást a megrendelők igényei, véleményei, illetve a legfrissebb műszaki követelmények és a folyamatosan változó előírások szerint végzik.

      A szórólap, mely nem közölte a kiadvány árát és a terjedelmére vonatkozó adatokat, külön felhívta a figyelmet a társaság részletesebb információkat tartalmazó internetes oldalára, melyen keresztül 10 %-kal olcsóbban volt megrendelhető a kiadvány (2/II. számú irat).

    • 3.

      Az eljárás alá vont vállalkozás 2002-ben kiadvány katalógust jelentetett meg, mely többek között az "Épületgépészet a gyakorlatban" című könyv rövid ismertetését is tartalmazta, annak iratrendezős jellegén és várható terjedelmén (kb. 620 oldal) valamint az áron túl (2/III. számú irat).

    • 4.

      Az Internetes honlapon megjelent reklám (2/IV. számú irat) a tartalom, a szerzők, a fejezet és alcímek részletes felsorolását tartalmazta.
      Informált ezen túl a már ismertetett termékjellemzőkről (pl. kapcsos szerkezet, gyűjteményes jelleg, ár, aktualizálás gyakorlata) a kiegészítő rész visszaküldésének lehetősége mellett.

      Az bővülő alapművet az Internet 1140 oldal terjedelemmel hirdette (19990.-Ft) nettó áron, míg az aktualizálás költségét (lapméret, oldal)/ Ft bontásban határozta meg a 2001. augusztusi reklámanyaggal azonos módon.

  • 6.

    A vizsgálat adatai alapján - az eljárás alá vont vállalkozás előadásával egyezően - nem volt megállapítható, hogy a fogyasztók nem a hirdetésnek megfelelő oldalszámban kapták meg a kiadványt.
    Az aktualizálásra sor került. A 2001. novemberében megjelent 540 oldal terjedelmű, 9 fejezetből álló alapmű kiküldését követően negyedéves gyakorisággal történt aktualizálás.
    Az 1-1 aktualizáló fejezet a korábbi fejezet átdolgozott, hatályosított változata volt, új témákkal is bővítve.
    A fejezetek közlése nem jelentett automatikus megjelenést, figyelemmel arra, hogy egy-egy időszakosan változó területet fedtek le (pl. jogszabályváltozás), másrészt azokat - a reklámokban foglalt közlésnek megfelelően - az olvasói visszajelzések, illetve igény sorrendjében alakították ki..
    Az aktualizáló fejezteket az eljárás alá vont vállalkozás tartalomjegyzékkel küldte ki, minek alapján a fogyasztó eldönthette, hogy vállalja-e az új fejezet átvételét annak költségeivel együtt, vagy azt visszaküldi anélkül, hogy az aktualizáló fejeztért fizetne. A küldemény csomagolása nem tartalmazta a bővítés oldalszámát.

  • 7.

    A vizsgálat a reklámok tartalmi valóságának megítélése érdekében fogyasztókat keresett meg.

    A megkeresett fogyasztók nagy része a hirdetésben szereplő információkat elegendőnek tartotta a megrendelés körülményei megítéléséhez. A megkérdezett fogyasztók nagyobb része állította, hogy a vizsgált kiadványt a hirdetésekben írt oldalszámban kapta meg.
    A megkérdezett fogyasztók körében a kiadvány tartalmával, továbbá az aktualizáló fejezetek tartalmával, és árával kapcsolatban merültek fel kifogások.

III.

  • 8.

    Az eljárás alá vont vállalkozás vitatta, hogy jogsértést valósított volna meg. Előadta, hogy a megrendeléshez szükséges lényeges információkat (pl. könyv, főbb tartalmi elemei, megjelenés formája, aktualizáló szolgáltatás lényege, illetve az alapmű és aktualizálás ára és járulékos költségei) pontosan feltüntette a reklámanyagokban.

  • 9.

    Hivatkozott arra is, hogy megrendelői esetleges kétség esetén, úgy az ügyfélszolgálaton, mint telefonon tájékoztatást kérhettek a kiadványokról, illetve a kiadványt igény szerint meg is tekinthették az ügyfélszolgálati irodában.

IV.

  • 10.

    A vizsgálati jelentés a tényállás feltárását követően - jogsértés hiányában- az eljárás megszüntetését indítványozta, megállapítva, hogy a hirdetések a vizsgált kiadvány lényeges áru tulajdonságait, így a kiadvány tartalmát, terjedelmét, árát és a megrendelés egyéb körülményeit közölték.
    A lefolytatott bizonyítás alapján a jelentés nem találta megállapíthatónak, hogy az eljárás alá vont vállalkozás (bizonyítottan) más terjedelmű, oldalszámú kiadványt adott volna a megrendelőknek, mint amit a hirdetések megjelöltek.

  • 11.

    Annak rögzítése mellett, hogy az aktualizált fejezetek külső tájékoztatóján indokolt lett volna külön feltüntetni a bővítés terjedelmét is (oldalszám szerint), rögzítette, hogy a szakmai ismerettel rendelkező fogyasztók a tőlük elvárható körültekintés mellett, továbbá a frissítések révén folyamatossá váló kapcsolat jegyében ezen hiányosság ellenére is képesek lehetnek az eljárás alá vonti tevékenység megítélésére, főként a rendelkezésre álló egyéb tájékoztatás ( ügyfélszolgálat) mellett.

  • 12.

    A jelentés kiemelte, hogy a kiadvány szakmai minőségének megítélése nem képezi jelen eljárás tárgyát, sem az alapmű, sem az aktualizált fejezetek esetében.

  • 13.

    A vizsgálat - a beszerzett fogyasztói véleményekre tekintettel - nem találta megállapíthatónak azt sem, hogy a hirdetésekben az eljárás alá vont vállalkozás azáltal tanúsított volna megtévesztésre alkalmas magatartást, hogy az aktualizálás jellemzően nem a cserére szoruló adatok korrigálását, illetve a kiadvány bővítését jelentette, hanem azt a célt szolgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozó ismételten eladhassa a már egyszer közölt információkat némi korrekció mellett.

V.

  • 14.

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztóknak a gazdasági versenyben való megtévesztése. A törvény alkalmazásában fogyasztóknak minősülnek az adott szakma képviselői is. (Tpvt. 9. §), mely esetben a használt kifejezéseknek, tájékoztatásoknak a szakmában elfogadott általános jelentése irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére.

  • 15.

    A Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásnak minősül, ha valamely vállalkozás az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.
    A Tpvt. 8. § c) pontja az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás tiltja, pl. a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről.

  • 16.

    A Versenytanács fenti jogszabályhelyek szempontjából vizsgálta, hogy jelen ügyben bizonyíthatóan megállapítható-e a jogsértés.

    • 1.

      A különböző szakmai lapokban elhelyezett reklámanyag (II/1) azon túl, hogy átfogó szakkönyvet ajánlott a fogyasztók figyelmébe, közölte azt is, hogy a kiadvány un. gyűrűs iratrendezőben kerül kiszállításra, melyet az eljárás alá vont vállalkozás folyamatosan aktualizál.
      A hirdetés megjelölte azt is, hogy a kötet nettó ára 19990 Ft, melyet ÁFA fizetési kötelezettség terhel, és mely után csomagolási és postaköltséget számítanak fel.
      Fenti, az áruval és az áru forgalmazásával összefüggő és a fogyasztói döntést befolyásoló áru tulajdonságok, illetve értékesítési körülmények a rendelkezésre álló adatok alapján nem bizonyultak megtévesztésre alkalmasnak (az aktualizálás tekintetében sem) arra is figyelemmel, hogy az aktualizáló szolgáltatás mibenlétét külön is ismertette a prospektus.

      E helyen jegyzi meg a Versenytanács, miszerint vitás lehet az, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által kiküldött további fejezetek - tartalmilag -aktualizálásnak tekinthetők-e. Erre vonatkozóan, a vizsgálat által feltárt adatok alapján, nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont vállalkozás - többlet bevétel érdekében - jogellenesen küldte volna ki lényegében ugyanazon, a fogyasztónak már rendelkezésre álló fejezetet. Az aktualizált változat gyűjtése - melynek mibenlétéről a hirdetés tájékoztatott - pedig nem volt kötelező a hirdetésben írt (eredetileg is megkapott))információk szerint, vagyis az aktualizálásra vonatkozó a hirdetésben foglalt tájékoztatás nem volt jogellenes.

      A Versenytanács osztja a vizsgálati jelentésben kifejtett azon álláspontot, miszerint a megküldött anyag szakmai színvonala, illetve ennek megítélése nem képezi versenyfelügyeleti eljárás tárgyát, figyelemmel arra, hogy jelen eljárásban nem az áru minőségét, hanem a hirdetés milyenségét kell és lehet megítélni.

      Fentiekhez képest a Versenytanács nem találta indokoltnak annak minősítését sem, hogy a pótlólagosan kiküldött fejezetek borítóján milyen információk voltak, mivel ez, a csomagoláson fellelhető a tájékoztatás, nem képezte jelen eljárás tárgyát, annak csak akkor lenne relevanciája, ha azokból a hirdetések jogellenességére lehetne visszakövetkeztetni.

    • 2.

      A tényállásban írt (2/II) szórólap szintén nem tartalmazott jogellenes tájékoztatást. Ez a szórólap ugyan kevesebb információt közölt, mint a fent írt hirdetés, azonban tekintettel arra, hogy a fogyasztók figyelmét felhívta az eljárás alá vont vállalkozás internetes honlapjának megtekintésére, a szórólap megítélése csak az internetes honlapon foglalt információkkal együttesen történhet.

    • 3.

      Az eljárás alá vont vállalkozás kiadvány- katalógusa (II/3.) egy, az eljárás alá vont vállalkozás valamennyi árujára figyelmet felhívó hirdetés, mely minimális információ-tartalmat hordoz a "Épületgépészet a gyakorlatban" c. kiadványra nézve.
      A reklám a tematika illetve a kézikönyv iratrendezős volta mellett az oldalszámot és az árat közli azzal, hogy Sándor Angélánál lehet többlet információhoz jutni a katalógusban megadott telefonszámon.
      Fenti hirdetés - annak jellege folytán - nem adott információt valamennyi lényeges áru tulajdonságról. A Versenytanács álláspontja szerint azonban az un. figyelemfelhívó reklámnak minősülő reklám fentiek következtében nem tekinthető jogsértőnek, mert jellege kitűnt magából a reklámból, mely felhívta a fogyasztók figyelmét a részletes információ forrására.

    • 4.

      Az internetes honlapon közzétett információ úgy a részletes, az kiadvány mibenlétéről, mint áráról és aktualizálásról tájékoztat, arra is kiterjedően, hogy annak igénybevételéről a fogyasztó dönthet. Az áru különböző tulajdonságaival, a forgalmazás mibenlétével, formájával kapcsolatban a Versenytanács által a 16.1. pontban kifejtettek jelen esetben is alkalmazandók.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján - jogsértés hiányában - az eljárást megszüntette.

Budapest, 2004. február 26.