Vj-158/2003/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Lilly Hungária Gyógyszer-, Állategészségügyi és Orvosi Berendezéseket Gyártó és Értékesítő Kft. (Budapest) ellen fogyasztók megtévesztésének gyanúja miatt indított eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács az eljárást megszünteti.

A jelen határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás; a vizsgálattal érintett termék

  • 1.

    Az eljárás alá vont Lilly Hungária Kft. a hollandiai székhelyű Eli Lilly Nederland B.V. kizárólagos tulajdonosa, míg a Lilly vállalatcsoport anyacége az Egyesült Államokban alapított Eli Lilly and Company, amely a világ egyik vezető kutatás-orientált gyógyszergyára.
    Az eljárás alá vont vállalkozás fő tevékenységi területe az Eli Lilly and Company által kifejlesztett gyógyszerkészítmények - elsősorban cukorbetegségek, szkizofrénia, merevedési zavar kezelésében alkalmazott készítmények, a központi idegrendszer megbetegedéseiben használt antidepresszáns, antibiotikumok, csontritkulás és kemoterápiás daganatellenes gyógyszerek - forgalmazása, valamint gyártási és klinikai projektek koordinálása.

  • 2.

    A vizsgált hirdetések tárgyát képező "Cialis" filmtabletta merevedési zavar (erectilis dysfunctio) kezelésére szolgáló, vényköteles, csak patikában kapható törzskönyvezett gyógyszer. Az alkalmazási előírás értelmében a készítmény az un. foszfodieszteráz gátlók (PDE5 gátlók) csoportjába tartozik, továbbá, hogy az erectis dysfunctio megállapítása és a lehetséges kiváltó okok meghatározása a gyógyszeres kezelés előtt anamnézis felvétel és orvosi vizsgálat szükséges. Az erectis dysfunctio kezelés előtt a kezelőorvosnak mérlegelnie kell a beteg cardiovascularis állapotát, mivel a sexualis aktivitás potenciális cardialis kockázatot jelent. A tadalafil értágító hatása enyhe, átmeneti vérnyomáscsökkenést okoz, és fokozza a nitrátok hypotensiv hatását.

  • 3.

    Magyarországon a merevedési zavar kezelésére az 1999-ben első forgalomba hozott, szájon át szedhető gyógyszerkészítmény - három éven keresztül egyedüli PDE5 gátlóként - a "Viagra" volt. Hazai piacon a 2003. szeptembere óta jelenlévő ugyancsak PDE5 gátló termék a "Levitra" számít még a "Cialis" vonatkozásában helyettesítő terméknek. Valamennyi készítmény vényköteles, kizárólag gyógyszertári forgalomban szerezhető be.

  • 4.

    A "Cialis" nem hormonális készítmény, hanem az idegrendszerre hat, és lényeges eltérést jelent más eddig ismert forgalomban lévő hasonló szerektől, hogy hatástartalma sokkal hosszabb. A hatás a készítmény bevétele után 30 perccel kezdődik és 24 órán keresztül tarthat. Sem a mérsékelt alkoholfogyasztás, sem az étkezés nem befolyásolja a hatékonyságot. A készítmény gyógyszerforma, sárga színű, mandula alakú filmtabletta. A terméket az Országos Gyógyszerészeti Intézet 2003. január 20. napján törzskönyvezte, mely - figyelemmel a 11/2003. (III.28.) EszCsM rendelet 1. számú mellékletében foglaltakra - 2003. április 01. napjától kerülhetett gyógyszertári forgalomba.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás magatartása

  • 1.

    A vizsgálattal érintett terméket az eljárás alá vont vállalkozás 2002. decemberétől 2003. márciusig terjedő időszakban a "www.potenCialis.hu" internetes honlapon "sárga tabletta"-ként nevesítette, valamint a termék törzskönyvezési eljárásának egyes fázisairól is tájékoztatott, emellett a terméket gyártó/forgalomba hozó vállalkozás is nevesítésre került. A termék tulajdonságaira vonatkozóan az alábbiak szerepeltek: "Ez a gyógyszer az egyetlen olyan PDE5 gátló, amely a bevételtől számított 30. perctől legalább 24 órán át bármikor, de kizárólag szexuális ingert követően fejti ki hatását." , " Az akár 24 órán át is hatékony tabletta megérkezett Európába".

  • 2.

    Az orvos látogatók által terjesztett - 2003. márciusától, mintegy 7000 példányban kiadott - termékismertető címoldalán az alábbi szöveg állt: " A meghitt pillanat nincs időhöz kötve, Cialis tadafil 24 órán át hatékony". A termékismertető további oldalain a klinikai kísérletek eredményei szerepeltek grafikon formájában, továbbá a termék újszerű tulajdonságai kerültek kiemelésre, valamint a kívánt adagolásra vonatkozó megállapítás, amely szerint: "Az optimális Cialis dózis 20 mg". A termékismertető mellékletként tartalmazta az OGYI által jóváhagyott un. alkalmazási előírást, amely az adagolás tekintetében mind a 10 mg-os, mind pedig a 20 mg-os kiszerelésű filmtablettát nevesíti azzal, hogy felnőtt férfiak számára javasolt adagként 10 mg-ot jelöl meg, nem kielégítő hatás esetén azonban a 20 mg-os adag alkalmazását javasolja. Az alkalmazási előírásban a nagyobb dózisra vonatkozóan kifejezetten csak károsodott vese- és májfunkció esetén tartalmaz tájékoztatást. A gyógyszer hatékonyságával kapcsolatosan pedig az előírásban az szerepel, hogy " A tadafil hatékonysága a bevételt követően 24 óráig fennállhat."

  • 3.

    Az eljárás során megállapítás nyert, hogy az egyéb reklámhordozókon általános jellegű, a termék újszerűségét hangsúlyozó megállapítások jelentek meg. Az eljárás alá vont vállalkozás a terméket 2003. március, április, május hónapokban óriásplakáton, posztereken, közterületi hirdetések formájában, továbbá nagy példányszámú sajtótermékekben, valamint a televízió, rádió és telefonos szolgáltatás, un. "Sárga információs vonal" - útján népszerűsítette. Ennek során az akkor már módosított tartalmú, és immár www.potenciális.hu elnevezésű internetes honlapra történt utalás, valamint a "sárga információs vonalra", amelyben a merevedési zavar kezelésével kapcsolatos információkhoz juthatnak az érdeklődők. A termék tulajdonságai tekintetében pedig az " Akár 24 órán át hatékony", valamint " A korábbi terápiákkal ellentétben szabadabb alkalmazást és a pillanat intimitására épülő természetes szexuális életet tesz lehetővé", "Ismerje meg az egyedülálló megoldást a merevedési zavar kezelésére. Az akár 24 órán át hatékony terápia visszaadja a tervezési kötöttségek nélküli, természetes szexuális élet lehetőségét" tájékoztatással jellemezték, míg a termék konkrét megnevezése, egyéb tulajdonságai, alkalmazási előírása, gyártója nem került megjelölésre.

III.

A szakhatóság és a szakmai szervezet állásfoglalása

  • 1.

    A MAGYOSZ-Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének Kommunikációs Etikai Bizottság 2003. március 28. napján kiadott állásfoglalása szerint a "Cialis" promóciós gyakorlata nem felel meg az Etikai Kódex előírásainak, mivel a "www.potenCialis.hu" internetes portálon közzétett tájékoztató anyag alapján a laikus közösség számára - már a weboldal elnevezése révén is - beazonosítható a gyógyszer, valamint a tájékoztatásban annak gyártója is feltüntetésre került. A vizsgálat alá vont vállalkozás ezt követően az internetes tájékoztatást e honlapon haladéktalanul megszüntette.

  • 2.

    Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) Etikai Ad Hoc Bizottságának 2003. szeptember 17-én meghozott állásfoglalása értelmében a terméknek az általa tárgyalt reklámja nem sérti sem a hatályos jogszabályok, sem pedig a Magyar Reklámetikai Kódex rendelkezéseit.

  • 3.

    A versenyfelügyeleti eljárás során megkeresett Országos Gyógyszerészeti Intézet előadása szerint az eljárás alá vont vállalkozás mindvégig együttműködött az OGYI-val, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően módosította a közleményei, valamint a felvilágosító kampánya szövegtervezeteit. Előadta, hogy az eljárás alá vont 2003. márciusában megkereste az OGYI-t, hogy véleményt kérjen a telefonon történő tájékoztatás, az un. "Sárga Információs vonal" szövegtervezetére vonatkozóan. Az OGYI - hasonlóan a MAGYOSZ-Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének Kommunikációs Etikai bizottságához - úgy ítélte meg, hogy a tájékoztatásból minden olyan utalást el kell hagyni, amely beazonosíthatóvá teszi a vényköteles "Cialis"-t. Ennek megfelelően javasolta a weblap módosítását, a "sárga tabletta" megnevezés elhagyását, továbbá a weblapcím, és a sajtóanyagok átdolgozását. Az OGYI az alábbi megfogalmazásra tett javaslatot: ".. A legújabb készítmény megfelel ezeknek az elvárásoknak, mert a páciens egészségi állapotát ismerő orvos javaslatára történő alkalmazás esetén biztonságos, amely hatékonyan, akár 24 órán át lehetőséget teremt a természetes és a pillanat intimitására alapozott szexuális életre." Az OGYI 2003. április 29-én jóváhagyta a "Sárga információs vonal" módosított szövegtervezetét, majd 2003. szeptemberében véleményezte, és jóváhagyta a "www.potencialis.hu" internetes honlap szövegtervezetét.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja

A versenyhatósági eljárás alá vont Lilly Hungária Kft. a "Cialis" elnevezésű gyógyszerkészítménnyel kapcsolatosan előadta, hogy reklámtevékenységet kizárólag a készítmény felhasználásáról döntő orvosok, valamint a gyógyszerészek vonatkozásában, azaz szakmai körben végzett. Míg tevékenységét a szakmai körön kívül tájékoztató jellegű, felvilágosító kampánynak minősítette. Ez utóbbi célja pedig a betegség, illetőleg annak kezelhetőségére vonatkozó figyelemfelhívás, és ezáltal az érintettek orvoshoz fordulásának az elősegítése. Előadta továbbá, hogy az általa közzétett információk tartalmáról az Országos Gyógyszerészeti Intézettel történő folyamatos egyeztetés eredményeként, annak álláspontját figyelembe vételével került kialakításra. Ennek eredményeként az egyes hirdetésekben található különböző szöveges megjelölések összhangban vannak az OGYI által jóváhagyott "Sárga Info Vonal" szövegében használt megjelölésekkel.

V.

A vizsgálati jelentés

Az eljáró vizsgáló megállapítása szerint az eljárás alá vont vállalkozás kifogásolt magatartásával nem sérti a Tpvt. 8.§ (2) bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy az orvosoknak eljuttatott termékismertető brosúra a termék lényeges tulajdonságával kapcsolatosan megtévesztésre alkalmas tájékoztatást nem tartalmaz a felhasználók számára, ennél fogva az orvosok tisztességtelen befolyásolása nem következhetett be. Mindezekre tekintettel a vizsgálati jelentés a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését indítványozza.

VI.

A Versenytanács döntése

  • 1.

    Az eljáró versenytanácsnak a jelen eljárásban arról kellett döntenie, hogy az eljárás alá vont vállalkozás magatartása alkalmas volt-e a fogyasztói döntés befolyásolására, valamint - konjunktív feltételként - megvalósult-e a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása, a fogyasztók megtévesztése.
    Elöljáróban - meghatározva a termék fogyasztóját - különbséget kívánt tenni a szakmai fogyasztókat, valamint a laikusokat érintő hirdetésekben, tájékoztatásokban megvalósuló magatartások között, továbbá külön vizsgálta a termékkel kapcsolatosan a laikusok számára a reklámhordozókon keresztül kifejtett, valamint a szakmai fogyasztók részére, termékismertetés formájában történő tájékoztatást. Ezen belül is vizsgálandó szempont volt, hogy a gyógyszer alkalmazásáról döntést hozó orvos közvetlenül a számára készült termékismertetőn, az egyéb hirdetéseken keresztül, valamint közvetve, a tájékoztatókkal befolyásolt páciensen keresztül befolyásolható-e, és amennyiben igen, úgy ez a befolyásolás tisztességtelennek minősül-e. Az eljárás során a vizsgálat kiterjedt továbbá a termékkel kapcsolatosan közzétett tájékoztatások tartalmára a tekintetben, hogy az eleget tesz-e a Grtv-ben, illetőleg a Tpvt-ben foglalt, a versenyhatóság hatáskörébe tartozó megtévesztő, illetőleg az összehasonlító reklámra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

  • 2.

    A jelen vizsgálat tárgyát képező termék vonatkozásában megállapítást nyert, hogy - az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény, a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 3/1995 (II.8.) NM rendelet, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerel törzskönyvezéséről és forgalomba hozataluk engedélyezéséről szóló 12/2001 (IV.12.) EüM rendelet alapján - a vizsgálat tárgyát képező "Cialis" elnevezésű terméket az Országos Gyógyszerészeti Intézet 2003. január 20. napján a gyógyszer-törzskönyvbe bejegyezte. A termék csak orvosi rendelvényre, gyógyszertári forgalmazás keretében adható ki.

  • 3.

    A Tpvt. 8.§ (1) bekezdése értelmében fogyasztónak a megrendelő, vevő és a felhasználó minősül.

    A Gtv. 9. § (2) bekezdése értelmében gyógyszerismertetésnek tekintendő a gyógyszerek szakmai célú olyan reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve alkalmazására vonatkozó bármiféle tájékoztatás, amely kizárólag a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak, illetve az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól.

    A gyógyszertárból kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerek, a gyógyszerek rendelésére, vagy forgalmazására jogosultak részére kizárólag szakmai céllal reklámozható. A gyógyszerismertetés e formában történő hirdetése, vagy ajánlása a gyógyszer összetételére, hatására, alkalmazására vonatkozó információ átadását jelenti a hivatkozott rendeletben foglalt előírások betartásával. Ez utóbbi többek között rögzíti, hogy a gyógyszerismertetés során átadott információ tartalma nem térhet el az ismertetett gyógyszer alkalmazási előiratában foglaltaktól. / EüM rendelet 2.§ (4) bek., 4§ (1)-(2) bek./

  • 4.

    Az eljáró versenytanács vizsgálata során egyértelmű megállapítást nyert, hogy a sérelmezett termékismertető brosúra szakmai célú reklámnak minősül.
    A reklám közzétételének általában elsődleges célja az adott termék értékesítésének, megismertetésének, igénybevételének előmozdítása. Ugyanakkor a valótlan kereskedelmi információk közlésének, illetve a valós információk elhallgatásának olyan, az emberi egészségre káros következményei is lehetnek, amelyek indokolttá teszik a közzététel korlátozását. A hamis, vagy megtévesztő reklám adott esetben visszafordíthatatlan következményekkel is járhat.
    Nyilvánvaló, hogy a gyógyszertermékek esetében a fogyasztóknak a megfelelő tájékoztatáshoz való joga különös garanciákat igényel.

  • 5.

    A fentebb hivatkozott jogszabályi előírások éppen azt szolgálják, hogy a gyártók, illetőleg forgalmazók által folytatott reklámtevékenység révén az orvosok számára lehetővé tegyék a gyógyászatban alkalmazandó legmegfelelőbb termék kiválasztásának lehetőségét. Azt célozzák, hogy az alkalmazandó gyógyszer megválasztásakor a döntést hozó orvos megfelelően mérlegelje az adott gyógyszernek a termékismertetőben foglalt tulajdonságait, a szakmai szempontokat, valamint a páciens egészségi állapotát, és az egyéb körülményeket.
    Ennél fogva, a jogszabályi feltételek teljesülése esetén többnyire minimálisra tehető az a lehetőség, hogy a termékismertető brosúrában foglaltak alkalmasak lehetnek a megtévesztésre a megfelelő szakismerettel, szakmai tapasztalattal rendelkező, a gyógyszer alkalmazása, és felhasználása felöl döntést hozók tekintetében.

  • 6.

    Összegezve, a Tpvt. fogyasztóra vonatkozó előírása alapján - figyelemmel a korábbi Vj-119/2002, valamint Vj-120/2002. számú versenytanácsi döntésekkel kapcsolatosan elvégzett piackutatás eredményére is - az eljáró versenytanács a jelen ügyben is megállapítja, hogy a vényköteles gyógyszer esetében a termék fogyasztója az orvos. A rászoruló páciensek ugyanis nem rendelkeznek azon jogosítvánnyal, amely révén saját akarat elhatározásuk folytán ezen termék fölött rendelkezési jogot szerezhetnének azaz, hogy a terméket közvetlenül megvásárolják.

  • 7.

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése értelmében tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni.
    A Tpvt. 8.§ (2) bek. a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

    A Tpvt. 9. §-a értelmében a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

  • 8.

    Az eljáró versenytanács álláspontja szerint leszögezhető, hogy a szakmai körnek a fogyasztók megtévesztésére vonatkozó versenyjogi aspektusa lényegesen magasabb követelményszintet jelent a versenyjogi megítélés szempontjából, mint más, laikus fogyasztói kört érintő mérlegelés esetén. Mindazonáltal természetesen nem vitatható, hogy a gyógyszert gyártó, illetőleg forgalmazó vállalkozások elsődleges célja - mint a jelen vizsgálat során eljárás alá vont vállalkozás esetében is -, hogy az általuk kínált terméket minél szélesebb körben értékesítsék, amely célt az általa kínált termék kedvező tulajdonságainak hangsúlyozásával kívánják elérni.
    A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a termékismertetőben szereplő állítás, amelyben a termék alkalmazása során a lehetséges nagyobb mennyiségre utal, valamint a gyógyszer hatékonyságának időtartamára vonatkozó tájékoztatás - tekintettel arra, hogy az a mellékelt alkalmazási előirattal közvetlenül összevethető -, nem jelent megtévesztést, mivel ez utóbbiból egyértelműen megállapítható a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatos tulajdonságok és hatások együttese.
    Az alkalmazást elrendelő orvos a megfelelő adagolásról elsődlegesen a brosúra részét képező alkalmazási előiratból tájékozódik. Ezzel ellentétes megállapításra csak akkor juthatnánk, ha az orvosok részéről a számukra kötelező előirat megismerésének és alkalmazásának következetes mellőzését feltételeznénk. Ez azonban jelen esetben nem áll fenn.
    A kifejezetten szakmai kört jelentő fogyasztó esetében - mint a jelen esetben is -, még ha az őt célzó tájékoztatás nem egészen precíz állítást is tartalmaz a termék hatékonysága, hatása, illetőleg az alkalmazása során kívánatos dózis tekintetében, nem beszélhetünk megtévesztésről. Ezen fogyasztók részéről ugyanis mindenképpen elvárható, hogy megfelelően tájékozódjanak, és fenntartással kezeljenek, minden, a szakmai szervezett által jóváhagyott, az adott gyógyszerre előírtakhoz képest túlzó állítást.

    Összességében tehát, az eljárás alá vont vállalkozás részéről kiadott termékismertetővel kapcsolatosan megállapítást nyert, hogy az lényegi tartalmát tekintve nem sértette a Tpvt. vonatkozó rendelkezéseit, mivel azokban nem lehető fel olyan tényközlés, amely az orvosok megtévesztésére alkalmas lehet, illetőleg a fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket sértené.

  • 9.

    A Grtv. 15.§ (2) bekezdése értelmében a megtévesztő reklám, illetve a megtévesztő összehasonlító reklám elbírálása, illetőleg az összehasonlító reklám megfelelőségi feltételeinek vizsgálata / Gtrv. 7.§, 7/A. § (2) bek. a) pont/ a Tpvt. III. Fejezetében foglaltak szerint a Versenyhivatal hatáskörébe tartozik.

    A Grtv. 7/A. § (1)-(2) bekezdése értelmében összehasonlító reklám akkor tehető közzé, ha nem megtévesztő, azaz nem sértheti más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét; nem vezet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között; nem vezet más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre; valamint nem sérti más vállalkozás áruja, illetve annak a Tpvt. 6. §-ában rögzített jellemzői utánzásának tilalmát.
    A Gtvr 7/A § (3) bekezdése értelmében az összehasonlító reklám kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze; tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát; továbbá az áruk árainak összehasonlítása esetén köteles azt tárgyilagosan bemutatni; valamint eredet-megjelöléssel rendelkező áruknál kizárólag azonos eredet-megjelölésű árukra vonatkozhat.

    A Grtv. 2.§ o) pontja értelmében az összehasonlító reklám olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül a fogyasztó számára felismerhetővé teszi a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által előállított forgalmazott, vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut.

  • 10.

    A reklám lényegéhez tartozik a figyelemfelkeltés, figyelemfelhívás, hiszen minden reklám értelme az, hogy a benne foglalt információnak a fogyasztóra nézve ösztönző hatása legyen. A fogyasztóknak pedig természetesen - a szerződési szabadság alkotmányos jogából eredeztethetően is - alanyi joguk van a megfelelő tájékoztatásra. A tájékoztatás pedig akkor megfelelő, ha a fogyasztó számára nyújtott információ a fogyasztót olyan helyzetbe hozza, hogy képes legyen a termékek közötti választásra, amely ezáltal egy megalapozott döntést eredményezhet.
    Az eljáró versenytanács az összehasonlító reklám vonatkozásában - konzekvensen a Versenytanács eddigi határozataiban foglaltakkal - hangsúlyozza, hogy az összehasonlító reklám nemcsak a termékek különbözőségét hivatott hangsúlyozni, hanem ezzel együtt azt is, hogy az adott termékek azonos rendeltetésűek, adott esetben egymást helyettesíthetik, ugyanakkor a reklámozott termék kedvezőbb tulajdonságai révén jobban eleget tesz az adott rendeltetésének.
    Az egyes termékek összehasonlítása azonban csak abban az esetben éri el a más termékkel való összehasonlíthatóság követelményét, amennyiben - figyelemmel a Grtv. 2. §-ának o) pontjában foglaltakra - ha a reklám közvetlenül vagy közvetve, de a fogyasztó számára - a különböző termékek közötti választásra vonatkozó döntése meghozatalára is ható módon - egyértelműen felismerhetővé tesz egy másik vállalkozást vagy egy másik árut.

  • 11.

    Az eljárás alá vont vállalkozás által közzétett hirdetésekben szereplő "A korábbi terápiákkal ellentétben szabadabb alkalmazást...tesz lehetővé", valamint az "Ismerje meg az egyedülálló megoldást..." állítások egyrészről nem un. felülmúlhatatlansági, hanem elsőbbségi állításnak minősülnek, azaz a fogyasztóra gyakorolt hatásukat tekintve elsődleges jelentésük az, hogy kiváló termékről van szó.
    Másodsorban pedig, a fentebb részletezett indokolás alapján, az orvos, mint fogyasztó megfelelő tájékozottsággal bír a gyógyszer tulajdonságait illetően, így - amellett, hogy egyik reklámhordozón keresztül közzétett információ esetében sem volt beazonítható más termék, vagy más helyettesítő terméket forgalmazó vállalkozás, így összehasonlítható reklámtevékenység sem valósult meg - a fogyasztó versenyjogilag releváns, tisztességtelen módon történő befolyásolása sem valósult meg.

  • 12.

    Az interneten a 2002. augusztus-2003. március hónapokban "potenCialis" domain nevet viselő honlapon közzétett tájékoztatásban egyrészről valóban szerepeltek olyan tények, amelyekből a termék beazonosíthatóvá vált, a kiemelt webcím, valamint a "sárga tabletta" megnevezéssel, a törzskönyvezési eljárásról szóló információk közlésével, továbbá a gyártó/ forgalomba hozó cég megjelölésével.
    Másrészről az eljáró versenytanács figyelemmel volt arra is, hogy a termék a www.potenCialis.hu honlapon történő reklámozása idején - noha törzskönyvezése 2003. január 15. napja volt - még nem került forgalomba, a gyógyszertári forgalmazására is csak később nyílt lehetőség.

  • 13.

    E magatartás értékelésénél szempontként jelentkezett annak megítélése, amely a gyógyszerek törzskönyvezése, illetőleg forgalomba hozatala előtti, un. piacra történő bevezetéssel kapcsolatos hirdetmények versenyjogi relevanciáját jelenti.
    A hivatkozott jogszabályi környezet ugyanis egyértelműen a már törzskönyvezett, illetőleg orvosi rendelvényhez kötött, vagy ez utóbbi nélkül forgalomba hozott gyógyszerekre tartalmaz rendelkezést.
    Az eljáró versenytanács ezzel kapcsolatosan kifejezetten rá kíván mutatni arra, hogy a még nem törzskönyvezett, illetőleg forgalomba nem kerülő készítmények előzetes reklámozása, a hivatkozott jogszabályok megfelelő értelmezésével és alkalmazásával megvalósíthatják az azokban foglalt tilalmazott magatartást, amennyiben a későbbiekben a gyógyszer törzskönyvezésére, illetőleg gyógyszertári forgalomba hozatalára is sor kerül. Ugyanis ezen esetekben sem kizárt a Grtv. 15. § (2) bekezdése, valamint a Tpvt. 8.§-a alapján a versenyhatósági eljárás folytatása.

  • 14.

    A hirdetésben szereplő "..Egyetlen olyan PDE 5 gátló, amely a bevételtől számított 30. perctől legalább 24 órán át ... fejti ki hatását" vagy az "akár 24 órán át is hatékony..." állítások az orvosnak a rendelkezésére álló alkalmazási előiratból történő tájékozódása, valamint megfelelő szakismerete, és gyakorlata figyelembe vételével nem tartalmaznak a döntését befolyásoló, versenyjogi relevanciát jelentő valótlan információt. Olyan információt pedig semmiképpen nem, amelyet az orvos a termék gyógyszertári bevezetését, azaz az alkalmazás megnyíltát követően a termékre vonatkozó alkalmazási előíratból ne ismerhetett volna meg, és ez döntését tisztességtelen módon befolyásolhatta volna.

  • 15.

    Mindezek alapján az eljáró versenytanács megállapította, hogy a törzskönyvezést követő, de a gyógyszertári forgalmazást megelőző internetes hirdetés ugyan valóban beazonosíthatóvá tette, mind a készítményt, mind pedig annak gyártóját/ forgalmazóját, azonban a termékkel kapcsolatos, a jelen ügyben rendelkezésre álló információk köre sem a más termékkel való összehasonlítás, sem pedig a termék hangsúlyozott tulajdonságai tekintetében nem valósította meg a fentebb hivatkozott, a Grtv. 7.§. 7/A.§-ai, illetőleg a Tpvt. 8.§-ában foglaltakba ütköző magatartást.

  • 16.

    A versenyhatósági vizsgálat a fentiekből következően - mintegy többen a kevesebb - ugyanezen megállapításra jutott a termék gyógyszertári forgalomba hozatalát követően, az immár www.potencialis.hu elnevezésű weboldalon közzétett írások, a közterületen, sajtóban, valamint egyéb reklámeszközök ( rádió, televízió ) útján történő hirdetésekben, továbbá a "Sárga Info Vonal" távbeszélő szolgáltatás útján történő tájékoztatások tekintetében is.

  • 17.

    Az eljáró versenytanács úgy ítélte meg, hogy a jelen ügyben a különböző médiumokban közzétett tájékoztató hirdetéseknek a laikus körre gyakorolt hatása nem jelent olyan körülményt, amely ennek eredményeként a fogyasztóra, azaz döntést hozó orvosokra a páciensek részéről, a versenytörvénybe ütköző hatást eredményezett volna. Tény, hogy - a jelen eljárásban vizsgált gyógyszer alkalmazását illetően is - a mindennapi életben a rászoruló páciensek részéről is felismerhető a kezelés, illetőleg valamely gyógyszer alkalmazásának szükségszerű igénye, ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a rászoruló beteg saját elhatározásából fakadóan az adott készítmény felhasználójává válhat.
    Természetesen valószínűsíthető, hogy a termékkel kapcsolatos tájékoztatók alkalmasak lehetnek arra, hogy az orvosi ellátás igénybe vétele esetén a páciens kifejezetten az adott gyógyszer alkalmazását kérje, vagy, hogy arra felhívja a kezelőorvos figyelmét, azonban e tény önmagában nem jelenti azt, hogy a kezelőorvos a gyógyszer alkalmazhatóságát tekintve elveszítené döntési kompetenciáját.
    A gyakorlatban ettől eltérő - a szakmai döntéshozatalt mellőző, a gyógyszerhez mintegy adminisztratív úton hozzáférést biztosító, esetlegesen előforduló - esetek természetesen önmagában még nem jelentik a vényköteles gyógyszerek esetében, hogy a páciens saját döntése alapján közvetlen fogyasztóként léphetne elő.
    Így a jelen vizsgálattal érintett termék esetében, sem az annak önmagában szélesebb laikust kört érintő volta, sem pedig a termékkel összefüggésben a különböző médiumokban közzé tett hirdetések nem alapozták meg a páciensek részéről az orvosi fogyasztói kör döntésére meghatározó módon kiható befolyását, azaz nem voltak alkalmasak a fogyasztói döntések versenyjogilag értékelhető módon történő befolyásolására.

  • 18.

    A versenytanács az általa lefolytatott vizsgálat alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el, ezért a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés j) pontja alapján, figyelemmel a Tpvt. 72.§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra az eljárást megszüntette.

    A jelen határozat elleni jogorvoslat a Tpvt. 83.§ (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. március 4.