Gazdasági Versenyhivatal

Vj-63/2004/7

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Schneider Electric Holdings Inc. (USA) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként érintett a Kavlico Corporation (USA) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács engedélyezi, hogy a Schneider Electric Holdings Inc. közvetlen irányítást szerezzen a Kavlico Corporation felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett tranzakció

• 1.

  A Schneider Electric Holdings Inc. (a továbbiakban: Schneider) amerikai vállalat 2004. március 22-én részvényvásárlási megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) kötött a Solectron Corporation (a továbbiakban: Solectron) amerikai vállalattal, melynek értelmében a Schneider a Solectrontól mint a Kavlico Corporation (a továbbiakban: Kavlico) amerikai vállalat anyavállalatától (a Kavlico forgalomban lévő részvényeinek tulajdonosától) megveszi (illetve a Solectron a Schneidernek eladja) a Kavlico részvényeit a Megállapodásban rögzített feltételek mellett. A Megállapodás értelmében a részvénycsomag megszerzésére vonatkozó adásvételi megállapodás megkötésével a Schneider közvetlen irányítást, illetve erre vonatkozó jogot szerzett/szerez a Kavlico felett. A tranzakcióhoz további adásvételi megállapodások nem kapcsolódnak.

• 2.

  A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 28. § (1) és (2) pontjai szerint eljárva a Schneider mint kérelmező, jogi képviselőjén keresztül 2004. április 8-án kérelemmel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) mint magyar versenyhatósághoz, hogy Tpvt. 23. § (2) bekezdés (a) pontja alapján a 23. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az érintett vállalkozások közvetlen irányításszerzésnek minősülő összefonódását engedélyezze.

• 3.

  A GVH vizsgálója Vj-63/2004/3 iratszámú határozatában 2004. április 15-én a hiányzó adatok, információ és az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok és iratok beszerzése végett - 30 napos határidővel - hiánypótlást rendelt el.

• 4.

  Az előző pontokban foglaltak következtében a Tpvt. 63. § (3) bekezdése alapján a GVH eljárása 2004. április 30-án indult el.

• 5.

  A kérelmező a Tpvt. 55. § (2) bekezdése adta lehetőséggel élve kérte a forgalmi adatok, a vevőkre vonatkozó információ, valamint a Megállapodás részvényátruházáson kívüli rendelkezéseinek üzleti titokként való kezelését.

• 6.

  A koncentrációt eredményező szerződés részeként az érintett vállalkozások a szóban forgó megállapodásokkor szokásosnak tekinthető, időben három évre és térben korlátozott versenykorlátozó (a részvényeket eladó versenytársi magatartását, versenytárskénti megjelenést eredményező összefonódását korlátozó) megállapodást kötöttek.

• 7.

  A Tpvt. 74. § (1) bekezdése által biztosított lehetőséggel élve a tranzakcióban érintett felek jogi képviselőjükön keresztül kérvénnyel fordultak a GVH-hoz, melyben indítványozták az érdemi határozat tárgyaláson kívüli meghozatalát, amennyiben a GVH az összefonódáshoz az engedélyt megadja.

II.

A kérelmezett tranzakció résztvevői

• 8.

  A tranzakciónak a Schneider és Kavlico közvetetlen résztvevői. A közvetlen irányításszerzést eredményező tranzakcióban érintett mindkét fél, de különösen a Schneider jelentős egyéb érdekeltségekkel rendelkezik.
  A Schneider Electric S.A. Európa egyik jelentős, Franciaországban bejegyzett, nagy múlttal rendelkező társasága. Adolphe és Joseph-Eugéne Schneider 1838-ban alapította a Schneider & Cie társaságot, amely aztán 1871-ben lett Schneider Electric S.A. néven bejegyezve. Mai nevét 1999-ben vette fel a társaság. A vállalkozás nehézmechanikai gépészeti és szállítási berendezések gyártásával alapozta meg piaci sikereit. A vállalat érdekeltségei és termelési profilja fokozatosan bővült. A társaság fokozatosan elkezdett hajóépítéssel, vasúti berendezések gyártásával, alagutak és hidat építésével is foglalkozni. Később a termelési palettán megjelentek az elektromossági termékek is. Az elmúlt húsz évben ez utóbbi terület vált a társaság termelésének fő profiljává, a többi tradícionális termelési ágtól (mint például, az acélipari termeléstől, vagy szerszámgépgyártástól, hajógyártástól, vasúti berendezések gyártásától, stb.) a vállalat fokozatosan megvált. A nyolcvanas évek végétől jelentős vállalatfelvásárlási tevékenységbe kezdett a vállalat: 1988-ban a Telemecanique-t, 1991-ben a Square D-t, 1999-ben a kisfeszültségű épületvillamossági végelosztó berendezéseket és rendszereket gyártó Lexel A/S-t, 2000-ben az elektronikus szabályozó és kis automatizálási készülékeket előállító Crouzet Automatismest, 2002-ben a Digital Electronics Corporationt, majd 2003-ban az ugyancsak vezérlési és automatizálási rendszereket készítő TAC-ot és Clipsalt, valamint a MGE UPS Systems-et szerezte meg. 2002-ben a társaság nyilvános ajánlatot tett a Legrand részvényeinek megszerzésére, de a tranzakciót az EU Verseny Bizottsága megvétózta és a társaság szétválását rendelte el. Ám a döntést az Európai Bíróság első fokon érvénytelenítette.
  A Schneider csoport 335 vállalkozásból áll és érintett magyarországi vállalkozásokban is. Ezen hat vállalkozás tevékenységi köre (Schneider Electric Hungaria Villamosági Rt.: a csoport termékeinek értékesítésével és kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, Merlin Gerin Zala Villamossági Készülékgyár Kft.: automata kisfeszültségű kismegszakító készülékek, Prodax Elektromos Szerelvénygyártó Rt.: épület-villamosszerelvények gyártása, Prodax Közmű Szolgáltató Kft.: infrastruktúra szolgáltatást nyújt a tagvállalatok tevékenységi köréhez kapcsolódóan, MGE UPS Systems Hungary Kft.: szünetmentes tápegység, valamint a Schneider Electric Magyarország Kft., mely jelenleg nem aktív) azonban csak részben kapcsolódik a Kavlico tevékenységi köréhez. A Kavliconak nincs közvetlen magyarországi érdekeltsége.
  A Kavlico kaliforniai (USA) részvénytársaság, melyet 1958-ban alapítottak. A társaság kezdetben a repülőgépgyártásban használt elektromechanikai készülékeket állított elő. Az idők folyamán a vállalat modern technológiát felhasználó magas technikai szintet képviselő globális érzékelőgyártó vállalattá vált. A Kavlico 2000 novemberéig független társaság volt, amikor a C-MAC Industries Inc. szerzett ellenőrzést a vállalat felett. A C-MAC Industries teljesen integrált elektronikus rendszereket és más magas színvonalú műszaki megoldásokat előállító vállalat. 2001-ben a C-MAC Industries fúzióra lépett a Solectronnal.
  A Solectron gyártási és ellátási rendszerekkel kapcsolatos vállalatvezetési szolgáltatásokat nyújt. A Kavliconak nincs Magyarországon érdekeltsége. Egyedüli európai leányvállalata Németországban található. A Kavlico vállalatcsoport teljes világpiaci árbevétele 156 millió USD volt 2003-ban.

• 9.

  A tranzakcióban közvetve érintett vállalatok köre széles. Ez a kérelmező társaság tevékenységi köréből közvetlenül következik, és ami miatt annak részletezésétől el lehet tekinteni. (A közvetetten érintett részvevők listája a kérelmezők részéről benyújtott Vj-63/2004/1 ügyiratszámú engedélyezési kérelem I/3.8. mellékletében megtalálható.)

• 10.

  A bejelentési Űrlapban megadott adatok alapján megállapítható, hogy a tranzakcióban érintettek közül a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben, azaz 2003-ban a Schneider irányítása alatt álló társaságok magyarországi árbevétele 16,254 milliárd forint volt, míg a Kavlico magyarországi árbevétele a kérdéses időszakban 527 millió forint volt.

• 11.

  E forgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a koncentrációban érintett két vállalkozás együttes forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot, illetve az irányítás alá kerülő éves nettó árbevétele nagyobb, mint 500 millió forint.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 12.

  A Tpvt. 1. § alapján a Tpvt. "hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak ... (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására ... . E törvény hatálya alá tartozik, továbbá ... a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet".

• 13.

  A kérelem szerinti összefonódás két nem Magyarországon bejegyzett vállalkozás nem Magyarország területén tanúsított magatartásának eredményeként jön létre, ám az összefonódásnak lehet hatása a Magyar Köztársaság területén a tranzakcióban érintett vállalkozások magyarországi érdekeltségein keresztül, ezért arra a Tpvt. hatálya a fentiek értelmében kiterjed.

• 14.

  A Tpvt. 23. § (2) bekezdése értelmében "közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalakozás vagy több vállalkozás közösen, ha a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik".

• 15.

  A Schneider közvetlen irányítást szerez a Kavlico felett a kérelmezett tranzakció révén, mert a Tpvt. 23. § (2) a) pontja teljesül a Megállapodás értelmében, hiszen a Schneider 100 százalékos részesedést szerez a tranzakcióval a Kavlico felett.

• 16.

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha egy "vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez, további egy vagy tőle független vállalkozás egésze vagy része felett".

• 17.

  A fentiek alapján versenytanács a Schneider kérelem szerinti közvetetlen irányításszerzését összefonódásnak minősítette.

• 18.

  A kérelemben érintett vállalkozások saját tevékenységükön keresztül és közvetetten is realizáltak bevételt Magyarország területén a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben. A Tpvt. 24. § értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges, ha "az érintett vállalkozások ... előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, és a) ... az irányítás alá kerülő ... előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van ...".

• 19.

  Amint az a Határozat II. szakaszának 10-11. pontjaiban foglaltakból kiderül, az érintett vállalkozások kérdéses nettó árbevételi értékei meghaladják a törvényben meghatározott küszöbértékeket.

• 20.

  Mindezek miatt a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az érintett piac meghatározása

• 21.

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot "a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni".

• 22.

  A fent említett paragrafus (2) bekezdése szerint "a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell vennie az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait."

• 23.

  A kérdéses paragrafus (3) bekezdése szerint "földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni".

• 24.

  Az adott engedélyezési kérelem kapcsán közvetlenül érintett piac az elektromos elosztás, automatizálás és vezérlés piacához kapcsolódó állapotérzékelők és nyomásérzékelők piaca. A szóban forgó termékeket elsődlegesen a gépjárműgyártásban, illetve a repülőgépgyártásnál, valamint az űrhajózás területén használják fel.

• 25.

  Az adott piacon meglévő kínálati és keresleti helyettesíthetőséget is figyelembe véve az érintett piac földrajzi határait a Magyar Köztársaság határainál lehet elsődlegesen meghúzni.

• 26.

  A Schneider és a Kavlico az állapot- és nyomásérzékelők piacán jelenlévő viszonylag kevés gyártó és nagy-, valamint kiskereskedelmi tevékenységet is folytató vállalat egyike Magyarországon. A vállalat piaci részesedése a rendelkezésre álló információk alapján valamivel kevesebb, mint öt százalékra tehető globálisan, míg a gépjárműgyártás területén, valamint a repülőiparhoz kapcsolódó piaci szegmensen az együttes részesedésük 14, illetve 11,2 százalékra becsülhető. Az összefonódást követően sem kerül a Schneider domináns piaci pozícióba.

• 27.

  A szóban forgó tevékenység piacán a keresleti helyettesíthetőséget tekintve megállapítható, hogy csak jelentős mértékben korlátozottan, vagy egyáltalán nincs lehetőség. Ez utóbbi egyedi igények kielégítésére szolgáló gyártás esetén következik be. Továbbá, az állapot és nyomásérzékelők nem helyettesítik egymást funkcionálisan. Hasonló módon, a kínálati helyettesíthetőség is jelentős mértékben korlátozott.

• 28.

  A piacra való belépés vonatkozásában a versenytanács úgy ítéli meg, hogy a piacra való belépést jogi, technikai, műszaki és pénzügyi korlátok nem akadályozzák jelentős mértékben, ugyanakkor érzékeli, hogy az iparág magas tudásalapú technológiát alkalmaz, ami a piacra való belépést megnehezítheti az adott piaci szegmens termelési kultúrájával egyáltalán nem rendelkező vállakozás számára.

• 29.

  A versenytanács megjegyzi, hogy a helyettesíthető termékek körének kiszélesítését, illetve annak vizsgálatát nem tartotta szükségesnek, mert a helyettesíthetőség amúgy is korlátozott és a tágabb körű értelmezés mellett sem valószínűsíthető az összefonódás káros versenyhatásainak jelentkezése.

• 30.

  A versenytanács úgy látja, amennyiben az érintett releváns földrajzi terület határait általában tágabban határoznánk meg, akkor az összefonódásnak nyilvánvalóan továbbra sem jelentkezhetnének a verseny szempontjából káros hatásai, hisz a kínálati helyettesíthetőség esetleg nagyobb mértékű lenne ekkor.

V.

Az összefonódás piaci hatásai

• 31.

  A Tpvt. 30. § (1) bekezdése értelmében az összefonódási tranzakció engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásakor az eljáró hatóságnak "mérlegelnie kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat", melynek során vizsgálni kell különösen:

• • a)

    az érintett piac szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;

• • b)

    az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;

• • c)

    az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását."

• 32.

  A versenytanács egyebek mellet az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

• 33.

  A versenytanács véleménye szerint a Schneider közvetlen irányításszerzése a hatékony verseny kialakulása, fennmaradása vagy fejlődése szempontjából nem tekinthető kifogásolhatónak. Az összefonódásnak nem valószínűsíthetőek olyan új és jelentős horizontális, vertikális, portfolió és konglomerátum hatásai, melyeket a versenytanács összességükben károsnak ítélt volna.

• 34.

  A szóban forgó összefonódás gyakorlatilag nem érinti a reálfolyamatokat, mert a termelés és forgalmazás nagyságára közvetlenül és érdemben nem hat.

• 35.

  Az összefonódásnak nincsenek közvetlen és érdemi horizontális hatásai, mert a koncentráció egymás tevékenységét kiegészítő vállakozások közreműködésével jön létre. A vállalkozások horizontális kapcsolataira, a piacon meglévő vállalkozások számának alakulására, a vállalkozások piaci, ezen belül is a fogyasztókat érintő kapcsolataira a kérdéses tranzakciónak nincs érdemi hatása. A Kavlico márka a piacon önállóan továbbra is megmarad.

• 36.

  Amint arra a versenytanács e Határozatban már utalt, a szóban forgó összefonódásnak nincsenek érdemi vertikális hatásai sem, mert a szerződés nyomán létrejövő új tulajdonosi struktúra nem hat érdemlegesen a vertikális kapcsolatokra sem. A ténylegesen érintett felek a szerződést megelőzően sem és utána sem álltak és állnak majd feltehetően közvetlen vertikális termelési kapcsolatban egymással. A közös vállalatvezetés és marketing pedig a fogyasztók érdekeit szolgálhatják.

• 37.

  Az összefonódásnak káros portfolió és konglomerátum hatásai sem valószínűsíthetők, mivel a tranzakció következtében új termék, vagy a termékek új kombinációja nem jelenik meg a piacon és új pénzügyi források sem nyílnak meg a szereplők számára.

• 38.

  Az összefonódás piaci hatásainak értékelésekor az összefonódásnak az érintett piac szerkezetére, az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyre gyakorolt várható hatásának, az adott piacon fennálló beszerzési és az értékesítési lehetőségeknek, a piacra, illetve piacról történő be- és kilépés költségeinek, kockázatainak, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek a számbavétele mellett a versenytanács az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait is igyekezett mérlegelni eljárása során, és nem talált kifogásolni valót.

• 39.

  Az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását tekintve megállapítható, hogy azokra az adott tranzakciónak nincs érdemi hatása, hiszen az értékesítési folyamatot, a piac szerkezetét, a verseny folyamatának alakulását érdemben nem befolyásolja. Az összefonódásnak ezért nincs efféle hatása, mert az a termelési és értékesítési folyamatot nem változtatja meg. A termelést és értékesítést ugyanazok a szereplők végzik a tranzakciót követően is, akik korábban azt tették.

VI.

Engedélyezés

• 40.

  Amint arra már e Határozat 6. pontjában kitért a versenytanács, az összefonódásban érdekelt felek a közvetlen irányítást eredményező, illetve megalapozó Megállapodásukban kötöttek a verseny korlátozására vonatkozó kiegészítő megállapodást. Ezt a megállapodást azonban a versenytanács nem ítélte olyannak, mint amely az engedély megadásának megtagadását, vagy az engedély feltételekhez kötését eredményezte volna a szóban forgó megállapodás időben és térben, valamint tényleges hatásában is korlátozott jellege miatt.

• 41.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal "nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha ... az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon ... vagy annak jelentős részén."

• 42.

  Mindezek alapján a versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

VII.

Eljárási kérdések

• 43.

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése szerint "vállalkozás összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiánypótlástól számított" határidőn belül kell meghozni.

• 44.

  A versenytanács e Határozat V. fejezetének 35-39. pontjaiban foglaltakra tekintettel - a Közlemény alapján - a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

• 45.

  Az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintot előzetesen befizette.

• 46.

  A kérelmezők képviselőjük útján a kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 47.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. május 24.