Gazdasági Versenyhivatal

Vj-124/2004/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. kérelmező összefonódás engedélyezési kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a Villeroy & Boch Magyarország Kft. - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Villeroy & Boch Magyarország Rt. burkolólap gyártással foglalkozó üzletága a kérelmező Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. részévé váljon.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1)

  A kérelmező Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Lasselsberger Kft.) 2004. június Adásvételi Szerződés-sel megvásárolta a Villeroy & Boch Magyarország Rt. hódmezővásárhelyi burkolólap gyártó üzemegységének eszközeit, valamint az "Alföldi" márkanévre vonatkozó márkajogokat és névhasználati jogokat (a továbbiakban együtt: Üzletág).

• 2)

  A kérelmező az 1) pont szerinti tranzakcióhoz 2004. január 15-én benyújtott kérelemben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte, mint a Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozásrész megszerzéséhez.

• 3)

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező 2004. augusztus 2-án teljesítette.

II.

Az összefonódás résztvevői

A Lasselsberger-csoport

• 4)

  A Lasselsberger Kft. az ausztriai Lasselsberger GmbH és az általa közvetlenül vagy közvetve egyedül irányított vállalkozások alkotta vállalkozás-csoport (a továbbiakban: Lasselsberger-csoport) tagja. A Lasselsberger-csoport meghatározó tevékenysége a transzportbeton gyártás és az építőipari alapanyagok előállítása.

• 5)

  A A Lasselsberger-csoport magyarországi tagja a Lasselsberger Kft. mellett a Lasselsberger Ceramics Kft. és a Betonlogisztikai Kft., melyek tevékenysége az alábbiakra terjed ki:

• • -

    mészkő kitermelés (részesedés a magyarországi forgalomból 21 százalék);

• • -

    transzportbeton gyártás (részesedés a magyarországi forgalomból 10 százalék);

• • -

    a Lasselsberger-csoport külföldön honos tagjai által gyártott burkolólapok magyarországi értékesítése, az értékesített mennyiség a magyarországi burkolólap forgalom 2,5 százalékát teszi ki (ezen belül falburkoló lapból 1,2; padlóburkoló lapból 3,5 százalék).

• 6)

  Az 5) pontban említett vállalkozások 2003. évi nettó árbevétele, valamint a Lasselsberger-csoport külföldön honos tagjainak a Magyar Köztársaság területén elért 2003. évi nettó árbevétele - a csoporton belüli forgalom nélkül - 12 milliárd forint volt.

Zalakerámia Rt.

• 7)

  A Gazdasági Versenyhivatal Vj-12/2004. számú határozatában 2004. május 11-én engedélyezte, hogy a Lasselsberger Ceramics Kft. irányítást szerezzen a Zalakerámia Rt. felett. Az irányítás megszerzése ezideig nem történt meg, jelenleg a Zalakerámia Rt. a Lasselsberger Ceramics Kft. és az Általános Értékforgalmi Bank Rt. közös tényleges irányítása alatt áll.

• 8)

  A Zalakerámia Rt. meghatározó tevékenysége burkolólapok és kályhacsempék gyártása, részesedése a magyarországi forgalomból a burkolólapok esetében 17,2 százalék (ezen belül falburkoló lapból 27,8; padlóburkoló lapból 9,2 százalék), a kályhacsempékből 10 százalék. A Zalakerámia Rt. rendelkezik mészkő- és agyag bányával, a kitermelt anyagokat azonban nem értékesíti, azokat kizárólag az általa gyártott termékekhez használja fel.

• 9)

  A Zalakerámia Rt. 2003 évben 8,1 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A Zalakerámia Rt. többségi üzletrész tulajdonosa a Keramialand Kft-nek és a Jász Gold Ingatlanfejlesztő Kft-nek, melyek 2003. évben együttesen 36 millió forint nettó árbevételt értek el.

Az Üzletág

• 10)

  Az Üzletág 2003. évben 2 milliárd forint nettó árbevételt ért el, részesedése a magyarországi burkolólap forgalomból 5,9 százalék (ezen belül falburkoló lapból 8,4; padlóburkoló lapból 4,1 százalék.)

III.

A burkolólap-piac sajátosságai

• 11)

  A burkolólapok két, eltérő felhasználási célú csoportja a padló burkolólapok és a falburkoló lapok. A falburkoló lap helyett elvileg ugyan alkalmazható padlóburkoló lap, melynek azonban kopásállósági és fagyállósági tulajdonságai miatt 40-50 százalékkal magasabb az előállítási költsége és ezért ára is.

• 12)

  A burkolólapok olyan speciális tulajdonságokkal (a falburkolók esetében: falvédelmi, vízállósági, ütésvédelmi és esztétikai tulajdonságok; a padlóburkolóknál: kopásállóság, fagyállóság) rendelkeznek, melyeket együttesen egyetlen más árú sem hordoz magában.

• 13)

  A falburkoló lapok és a padlóburkoló lapok előállításához egymástól eltérő gépsorok szükségesek, melyek átállítása jelentős összegű beruházást és viszonylag hosszabb időt igényel. Eltérés mutatkozik továbbá a falburkolók és a padlóburkolók alapanyag-szükséglete között is.

• 14)

  Burkolólap gyártással további két magyarországi vállalkozás (Koráll Csempe Kft., Simon és Társa Kft.) foglalkozik, a felhasználás túlnyomó részét (mintegy 70 százalékát) azonban az import adja, meghatározó mértékben az Európai Unióból (elsősorban Olaszországból és Spanyolországból).

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 15)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás része egy tőle független vállalkozás részévé válik. A Tpvt. 25. § (5) bekezdése szerint vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok, melyek elégségesek a piaci tevékenység végzéséhez.

• 16)

  Az előzőek alapján az Üzletág Lasselsberger Kft. általi megszerzése vállalkozások összefonódásának minősül.

• 17)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a Lasselsberger-csoport, a Zalakerámia Rt. és az általa irányított vállalkozások, valamint az Üzletág) 2003. évi nettó árbevétele együttesen meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az Üzletágé az ötszázmillió forintot, ezért az összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

• 18)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 19)

  A Versenytanács az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

• 20)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (Lasselsberger-csoport és a Zalakerámia Rt., illetve az Üzletág) közös tevékenysége Magyarország területén, mint érintett földrajzi piacon (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) a burkolólapok forgalmazása. A burkoló lapokon belül a falburkolók és a padlóburkolók a 11-14. pontban foglaltak alapján elkülönült árupiacot (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) alkotnak. Az összefonódással érintett vállalkozásoknak a padlóburkoló lapok forgalmából meglévő, együttesen 20 százalék alatti részesedése alapján nem valószínűsíthetők káros horizontális versenyhatások. A falburkoló lapok esetében mutatkozó együttesen 1,2+27,8+8,3=37,3 százalékos részesedésük ugyan lényegesen meghaladja azt a mértéket, amely alatt egyértelműen kizárhatók a káros versenyhatások, az azonban - figyelembevéve a jelentős mértékű, túlnyomórészben az Európai Unióhoz tartozó országokból származó importot - nem valószínűsíthető, hogy a Lasselsberger-csoportot gazdasági erőfölényes helyzetbe hozná a magyar piacon.

• 21)

  A Zalakerámia Rt. és a Lasselsberger-csoport egyéb tevékenységeinek jellege, illetve a magyarországi forgalomban meglévő alacsony részesedések alapján az összefonódásnak káros vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásai sem valószínűsíthetők.

• 22)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

V.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 23)

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 24)

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac) pontja szerinti (egyszerűsített) és a b) pont szerinti (teljeskörű) eljárásban elbírálható összefonódások megkülönböztetésekor a Versenytanács a - saját több éves gyakorlatát tükröző - Közleményből indul ki.

• 25)

  A jelen ügy szempontjából releváns horizontális hatással összefüggésben a Közlemény szerint akkor alkalmazható az egyszerűsített eljárás, ha nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot (14.ii.a. pont). A Közlemény 14.iii. pontja alapján valamely érintett piacon 20 százalékot meghaladó együttes piaci részesedés esetén is alkalmazható azonban az egyszerűsített eljárás, ha az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján akkor engedélyezhető egyszerűsített eljárásban az összefonódás, ha:

• • a.

    az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozáscsoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és

• • b.

    ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozáscsoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és

• • c.

    az összefonódás a lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozás részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

• 26)

  Az érintett vállalkozások együttes piaci részesedése a falburkolólapok esetében meghaladja a 20 százalékot, és az Üzletág 8,3 százalékos részesedése alapján a 25. a) pontban rögzített feltétel sem teljesül. Ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

VI.

Eljárási kérdések

• 27)

  Az ügyfelek képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 28)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. szeptember 2.