Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-135/2005/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Provimi Holding B.V. kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett a PET Hungária Kereskedelmi Kft. (Budaörs) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az Provimi Holding B.V. irányítást szerezzen a PET Hungária Kereskedelmi Kft. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1.

  A Provimi Holding B.V. (a továbbiakban: Provimi) 2005. augusztus 8-án Szerződést kötött a PET Hungária Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: PET Kft.) üzletrészei 100 százalékának megvásárlására.

• 2.

  A PET Kft. korábbi tulajdonosai a Szerződésben vállalták, hogy meghatározott (három évet nem meghaladó) ideig Magyarországon nem vesznek részt a PET Kft-éhez hasonló gazdasági tevékenységben.

• 3.

  A Provimi 2005. augusztus 12-én benyújtott kérelmében az 1) pont szerint üzletrészek megszerzéséhez - mint vállalkozások összefonódásához - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

• 4.

  A kérelmező a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást 2005. szeptember 23-án teljesítette.

II.

Az összefonódás résztvevői

• 5.

  A Provimi, a Provimi Investments S.A. által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozás-csoport (a továbbiakban együtt: Provimi-csoport) tagja. A Provimi-csoport takarmánykészítmények, valamint állateledelek gyártásával és kereskedelmével foglalkoznak a világ számos országában.

• 6.

  A Provimi-csoport magyarországi tagja az Agrokomplex C.S. Rt., melynek meghatározó tevékenysége takarmánykészítmények gyártása és forgalmazása. A Provimi-csoport külföldön honos tagjai kutya- és macskaeledeleket forgalmaznak Magyarországon.

• 7.

  Az Agromkomplex C.S. Rt. 2004. évi nettó árbevétele, valamint a Provimi-csoport külföldön honos tagjainak 2004. évben a Magyar Köztársaság területén elért nettó árbevétele (a Provimi-csoporton belüli forgalom nélkül) együttesen 14,4 milliárd forint volt.

• 8.

  A Provimi Investments S.A., az angol CVC Capital Partners és a francia PAI Partners által kezelt alapok irányítása alatt áll. Az említett két vállalkozás által irányított vállalkozás-csoportok (a továbbiakban: CVC-csoport, illetve PAI-csoport) tagjai 2004. évben a Magyar Köztársaság területén nem értek el nettó árbevételt.

• 9.

  A PET Kft-nek két gyártelepe van: Sopronhorpácson konzerv kutya- és macskaeledelt, Dombóváron száraz kutya- és macskaeledelt állítanak elő, melyeknek mintegy 90 százalékát Magyarországon (az ország egész területére kiterjedően) hozzák forgalomba, míg a fennmaradó 10 százalék Kelet-Közép Európa számos országába kerül értékesítésre.

• 10.

  A PET Kft. 2004. évben 8,1 milliárd forint nettó árbevételt ért el, más vállalkozás felett irányítási joggal nem rendelkezik.

III.

A kutya- és macskaeledel piac

• 11.

  A kutya- és macskaeledel gyártás két világméretekben vezető vállalkozás-csoportja (a Masterfoods és a Nestlé) egyaránt rendelkezik magyarországi gyártókapacitással, együttes részesedésük a kutya- és macskaeledelek magyarországi forgalmából értékben számítva mintegy 60 százalék, mennyiségben pedig közel 50 százalék.

• 12.

  Az említett két vállalkozás-csoport, valamint a PET Kft. mellett további vállalkozások is foglalkoznak kutya- és macskaeledel gyártással, és növekvő mértékű az import is. A magyarországi termelés mintegy kétharmada exportra kerül.

• 13.

  A PET Kft. és a Provimi-csoport részesedését a magyarországi kutya- és macskaeledel forgalomból a Táblázat mutatja be.

  A PET Kft. és a Provimi-csoport részesedése
  a magyarországi forgalomból

  %-ban

• 14.

  A kutyák és a macskák táplálkozási igényei, és így az ezt szolgáló termékek is eltérnek egymástól. A konzerv és a száraz állateledelek szintén más-más táplálkozási igény kielégítésére alkalmasak, és gyártási technológiájuk is jelentősen eltér egymástól. A konzerv-, illetve száraz termékeken belül a kutya- és macskaeledelek gyártási technológiája azonos. Szintén azonos a gyártási technológiája a Táblázat szerinti áruk különböző minőségi kategóriáinak ("gazdaságos", "közepes", "prémium").

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 15.

  A PET Kft. üzletrészei többségének a Provimi általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

• 16.

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a PET Kft., valamint a Provimi-, a CVC- és a PAI-csoport tagjai) 2004. évi - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdés szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, továbbá az irányítás alá kerülő PET Kft-é az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

V.

Az engedélyezés

• 17.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 18.

  Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amely(ek)en az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki, melyek tekintetében a Versenytanács az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió-, és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

• 19.

  A PET Kft. és a Provimi-csoport azonos magyarországi tevékenysége a kutya- és macskaeledel forgalmazása. Együttes részesedésük azonban a 13) pont Táblázata szerinti áru-csoportok (mint szóbajöhető legszűkebb érintett árupiacok) egyikében sem haladja meg (a legszűkebb érintett földrajzi piacnak tekinthető) magyarországi forgalomból azt a mértéket, amely alapot adhatna horizontális összefüggésben versenyaggályokra. Ezért a Versenytanács érdemben nem is vizsgálta azt, hogy az érintett árupiac nem tágabb-e (pl. fennáll-e kínálati helyettesítés a kutyáknak, illetve a macskáknak szánt konzerveledelek vagy szárazeledelek között). Az érintett földrajzi piac a jelentős mértékű külkereskedelmi forgalom (elsősorban az export) alapján a Versenytanács álláspontja szerint szélesebb ugyan, mint Magyarország területe, annak egyértelmű meghatározását azonban a Versenytanács az előzőek alapján szintén szükségtelennek tartotta.

• 20.

  A piaci részesedések alapján az összefonódásnak káros vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásai sem valószínűsíthetők.

• 21.

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

Kapcsolódó versenykorlátozások

• 22.

  A Tpvt. 30. § (5) bekezdése értelmében az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek.

• 23.

  A Gazdasági Versenyhivatal eddigi gyakorlatában minden esetben külön is vizsgálta a kérelmezett összefonódást eredményező szerződésben (vagy az azt kiegészítő szerződésben) szereplő versenyt korlátozó rendelkezéseket, és határozatában kitért arra is, hogy azokra a Tpvt. 30. § (5) bekezdése alapján az engedély kiterjed-e vagy sem. Ha igen, akkor az tartalmát tekintve azt jelentette, hogy a szerződés adott rendelkezése - mint az összefonódás szerves része - nem minősül a Tpvt. 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

• 24.

  A Tpvt. módosításról szóló 2005. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 62. § (2) bekezdése szerint az Mtv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban (az Mtv. 2005. június 29-i kihirdetését követő 15. napon, vagyis 2005. július 14-én) hatályát vesztette a Tpvt. 18-19. §-a és az azokhoz kapcsolódó 77. § (3) bekezdése. Ezen hatályon kívül helyezésekkel összefüggésben az Mtv. 2. és 3. §-ai a Tpvt. addigi 17. és 20. § helyett új rendelkezéseket állapítottak meg. Ezen rendelkezések együttes tartalma az, hogy 2005. július 14-étől megszűnt annak lehetősége, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a versenykorlátozó megoldások tekintetében nemleges megállapítást tegyen, illetve egyedi mentesítést adjon.

• 25.

  Az előzőekre tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal a jövőben az összefonódást engedélyező határozataiban főszabályként - egyezően az Európai Bizottság gyakorlatával ^[1] is - nem végzi majd el annak értékelését, hogy az összefonódást eredményező szerződésben szereplő versenykorlátozás a Tpvt. 30. § (5) bekezdése szerinti kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül-e. Azt a vállalkozásoknak a jövőben - csakúgy, mint a Tpvt. hatályon kívül helyezett 18. §-a szerinti további esetekben - az érintett vállalkozásoknak saját maguknak kell eldönteniük.

• 26.

  A Tpvt. 30. § (5) bekezdése alkalmazhatóságának értékelésekor a vállalkozások számára segítséget nyújthat az azzal kapcsolatos eddigi versenyfelügyeleti gyakorlat, melynek a jövőben is irányadónak tekintett főbb elemeit az alábbiakban foglalja össze a Versenytanács.

• • 1.

    A Tpvt. 30. § (5) bekezdése alapján kizárólag olyan versenykorlátozások értékelhetőek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az adott összefonódáshoz, hiányukban az összefonódás ésszerűen nem is valósítható meg. A kapcsolatnak tehát tartalminak kell lennie: önmagában még nem tesz az összefonódás szerves részévé valamely versenykorlátozást az, ha abban az összefonódással egyidejűleg - esetleg egyazon szerződésben - állapodtak meg a felek. Másoldalról viszont az, hogy az összefonódás és a versenykorlátozás külön-külön szerződésben jelenik meg, nem zárja ki együttes versenyjogi értékelésük lehetőségét.

• • 2.

    Az eddigi versenyfelügyeleti gyakorlatban a tipikus eset az volt, amikor a vállalkozás feletti irányítás átengedésével vagy vállalkozásrész átadásával megvalósított összefonódások esetében a felek olyan megállapodást is kötnek, amelyben az eladó (átadó, átengedő) vállalja, hogy meghatározott ideig az átadott eszközökkel, illetve jogok révén előállítható árukat (valamint azt helyettesítő árukat) nem forgalmaz (versenytilalom). Ilyen esetben indokolt igény ugyanis a vevő részéről, hogy a piacra történő beilleszkedése idejére bizonyos mértékű védelme legyen az érintett piacon a vállalkozás(rész) eladójának versenyével szemben, biztosítva ezzel a maga számára a megvásárolt termelési-értékesítési lehetőség megfelelő szintű hasznosíthatóságát. A joggyakorlat általános elvként azt alakította ki, hogy a versenykorlátozás akkor nem haladja meg az ezen cél eléréséhez szükséges mértéket, vagyis esik a Tpvt. 30. § (5) bekezdés alá, ha:

• • • a)

      egyrészt időben korlátozott,

• • • b)

      másrészt nem lépi túl az értékesített vállalkozás(rész) értékesítés előtti működési területét: sem áru szempontjából, sem pedig földrajzi értelemben (Vj-19/1999.).

• • 3.

    Az időbeli korlátozottság tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal kezdetben abból indult ki, hogy az ötéves időszakot nem meghaladó versenytilalom főszabályként kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül. 2002. évtől azonban - igazodva az Európai Bizottság által megváltozott gyakorlatához is - már csak a három évnél rövidebb versenytilalmat fogadott el gyakorlatilag "automatikusan". Ennél hosszabb versenytilalmi időszakot a Gazdasági Versenyhivatal csak kivételesen fogadott el, ha a versenytilalommal érintett áruknak viszonylag hosszú az életciklusuk és erős a fogyasztói hűség (Vj-57/2002., Vj-94/2003., Vj-132/2005.).

• 27.

  Az előzőekben kifejtettek ellenére a Gazdasági Versenyhivatal a jogbiztonság érdekében a jövőben sem zárkózik majd el az olyan, az összefonódással együtt megvalósított versenykorlátozások Tpvt. 30. § (5) bekezdése szempontjából történő értékelésétől, amelyek értékelése az addigi gyakorlata alapján nem végezhető el egyértelműen.

• 28.

  Mindezek alapján a Versenytanács jelen határozatában érdemben nem foglalkozott a PET Kft. korábbi tulajdonosait terhelő versenytilalommal (lásd 2. pont). Mindazonáltal a Versenytanács megjegyzi, hogy az minden tekintetben megfelel az 26.1.-26.3. pontokban foglaltaknak.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 29.

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 30.

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac) pontja szerinti (egyszerűsített) és a b) pont szerinti (teljeskörű) eljárásban elbírálható összefonódások megkülönböztetésekor a Versenytanács - a saját több éves gyakorlatát tükröző - Közleményből indul ki.

• 31.

  A jelen ügy szempontjából releváns horizontális hatással összefüggésben a Közlemény szerint akkor alkalmazható az egyszerűsített eljárás, ha nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot (14.ii.a. pont). A Közlemény 14.iii. pontja alapján valamely érintett piacon 20 százalékot meghaladó együttes piaci részesedés esetén is alkalmazható azonban az egyszerűsített eljárás, ha az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján akkor engedélyezhető egyszerűsített eljárásban az összefonódás, ha:

• • a)

    az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozáscsoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és

• • b)

    ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozáscsoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és

• • c)

    az összefonódás a lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozás részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

• 32.

  A PET Kft. és a Provimi-csoport együttes piaci részesedése ugyan csekély mértékben meghaladja a 20 százalékot, azonban a-c) pontban foglalt feltételek mindegyike teljesül, mert

• • -

    a Provimi-csoport részesedése a Táblázat szerinti termékek egyikének magyarországi forgalmából sem haladja meg az 5 százalékot;

• • -

    a Nestlé és a Masterfoods piaci részesedése az említett árukból hasonló, illetve magasabb, mint a PET Kft. és a Provimi-csoport együttes részesedése;

• • -

    a Provimi-csoport Magyarországon nem rendelkezik kutya- és macskaeledel gyártására alkalmas kapacitásokkal, így nem valószínűsíthető, hogy magyarországi piaci részesedését a kérelmezett összefonódás nélkül érezhetően képes lett volna növelni.

• 33.

  Mindezek alapján a Versenytanács a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját.

VII.

Eljárási kérdések

• 34.

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

• 35.

  Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 36.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2005. október 20.

Jegyzetek

• 

  A Bizottság 2005/C56/03. számú közleménye.