Letölthető PDF változat

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: versenytörvény) legutóbbi módosítása 2010. április 1-jén lép hatályba. A módosítás szerint a kőkemény kartellről nélkülözhetetlen információt szolgáltató személyek (a továbbiakban: informátorok) díjra lehetnek jogosultak a törvényben meghatározott feltételek mellett. Az alábbiakban kérdések és azokra adott válaszok formájában az informátori díjjal kapcsolatos részletekről adunk röviden tájékoztatást.

1. Miért fizet a GVH díjat azon személyeknek, akik a kőkemény kartellekről információt szolgáltatnak?

A kőkemény kartellek súlyos károkat okoznak a fogyasztóknak, üzletfeleknek, a versenytársaknak és végső soron az egész gazdaságnak, miközben semmiféle előnnyel nem járnak. A kőkemény kartelleket gyakran titkosan hozzák létre és működésük alatt is törekszenek a titokban tartására, ezért nehéz felderíteni az ilyen összejátszásokat.

A kőkemény kartellek rendkívül káros hatásaira és nehéz felderíthetőségére tekintettel a törvényalkotás úgy ítélte meg, hogy indokolt azon személyeket díjban részesíteni, akik a kőkemény kartellek felfedéséhez és felderítéséhez nélkülözhetetlen információt szolgáltatnak a Gazdasági Versenyhivatalnak (a továbbiakban: GVH). A kartelleket feltárók (pl. alkalmazottak, üzletfelek) anyagi kockázatot is vállalnak a kartellezők esetleges retorziója miatt, melyet ellentételezni kell azért, hogy a jogkövetés kikényszerítésében való segédkezés motivációja fennmaradhasson.

2. Mi a "kőkemény" (hardcore) kartell?

A kőkemény kartellek a versenytársak közötti, az alább felsorolt jellegű megállapodásokat vagy összehangolt magatartásokat (a továbbiakban: megállapodás) jelentik:

  • Olyan, versenytársak közötti megállapodás, amely közvetlenül vagy közvetve a termék vagy szolgáltatás vételi vagy eladási árának rögzítésére irányul, azaz a versenytársak megállapodnak abban, hogy az adott terméket vagy szolgáltatást milyen áron fogják értékesíteni a fogyasztónak ahelyett, hogy egymástól függetlenül határoznák meg az áraikat. (Ez közismertebb nevén az árrögzítés.)

  • Olyan, versenytársak közti megállapodás, amely a piac felosztására irányul, azaz a versenytársak előre felosztják egymás között, hogy melyik vállalkozás milyen fogyasztói körnek vagy potenciális fogyasztói körnek fogja értékesíteni az adott terméket vagy szolgáltatást és megállapodnak abban, hogy e körben nem versenyeznek egymással. (Ez közismertebb nevén a piacfelosztás.)

  • Olyan, versenytársak közti megállapodás, amely a termelési, eladási kvóták meghatározására irányul, azaz a versenytársak megállapodásukkal korlátozzák azt, hogy egy adott termékből mennyit gyártanak, adnak el a piacon.

  • A versenytársak versenytárgyaláson való összejátszása egymással. Például a versenytársak az ajánlattétel előtt információt cserélnek egymással indulási szándékaikról, vagy titkos megállapodást kötnek arról, hogy a versenytárgyaláson valamelyikük nem ad be árajánlatot, színlelt ajánlatot tesz vagy a másiknál lényegesen magasabb ajánlatot ad be azért, hogy a másik vállalkozás tendernyerését elősegítse. (Az ajánlattevők versenytárgyaláson való összejátszásáról ide kattintva kaphat bővebb felvilágosítást.)

A kőkemény kartellek létrehozását a versenytörvény 11. §-ának (2) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101. cikke is tiltja.

A kartell megállapodások a piacgazdaság működését különösen károsan befolyásolják, mivel a versenyt korlátozzák, vagy akár teljesen kizárják és ezen keresztül növekvő árakhoz és/vagy a fogyasztók választási lehetőségeinek csökkenéséhez vezetnek. A kartellben résztvevő vállalkozások a verseny korlátozásával hatékonysági veszteséget okoznak, mivel kiiktatják azt a külső kényszerítő erőt, amely a termékfejlesztést és a hatékonyabb termelési technológiák, üzleti modellek alkalmazását eredményezné. Magatartásuk végső soron a versenyképesség elvesztéséhez és a foglalkoztatottság csökkenéséhez is vezethet, és az egész gazdaság fejlődését negatívan befolyásolhatja. Ezért a kartellekkel szembeni fellépést a GVH kiemelt feladatának tekinti.

3.Milyen típusú információk átadása esetén fizet díjat a GVH?

Díj csak a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésekkel, a kőkemény kartellekkel kapcsolatos információk átadása esetén jár. A versenytörvény alapján kétféle típusú információ szolgáltatása után jár díj: a) a kőkemény kartellel kapcsolatos nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték és b) bizonyos feltételek mellett, a rajtaütés megalapozásához szükséges nélkülözhetetlennek minősülő információ után. Ezen kategóriákat az alábbiak szerint lehet értelmezni:

  • Nem minden, a kartellekre vonatkozó bizonyíték átadása részesül díjazásban, hanem csak a "nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték" esetén fizet a GVH. Ez lényegében a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) szerint iratnak minősülő bizonyítékokat jelenti, azaz minden olyan tárgyat, amely rögzített adatot hordoz. Az ilyen bizonyítéknak nélkülözhetetlennek kell lennie a jogsértés bizonyításához. Ez általában a kartellel kapcsolatos -belső információk- átadását jelenti, nem elegendő általános, a kartellezésre utaló jelek felfedése. Fő szabály szerint a kőkemény kartell tényállási elemeihez kapcsolható bizonyítékok feltárása (például résztvevő vállalkozások, versenykorlátozó magatartás) esetén járhat díj; önmagában a jogsértés bírságolásának körében releváns szempontok megállapítását elősegítő bizonyítékok szolgáltatása nem elegendő.

    Ezek alapján pl. díjra jogosít a kartellt létrehozó megállapodás feltárása, a kartell működése során keletkezett levelezés átadása vagy már megindult versenyfelügyeleti eljárásban az annak bizonyítékául szolgáló irat átadása, hogy a kartellnek az addig feltételezetthez képest más résztvevője is volt, vagy a GVH által feltételezettnél már régebben létrejött, esetleg más árukörre is kiterjedt stb. Ugyanakkor nem alapoz meg díjigényt például az olyan információ, ami a verseny veszélyeztetettsége, a jogsértés piaci hatása, a jogsértő vállalkozásnak a jogsértéshez való viszonyulása tekintetében releváns.

    Az, hogy a potenciális informátor birtokában lévő irat feltételezhetően alkalmas-e a díjigény megalapozására, természetesen egyedi mérlegelést igénylő kérdés. Bár a nélkülözhetetlenséget értelemszerűen csak az eljárás egészének, bizonyítási anyaga összességének és a jogi minősítést megadó érdemi határozatnak a fényében lehet megállapítani, a potenciális informátor bővebb eligazítása érdekében a versenytörvény lehetővé teszi, hogy a személyazonosság felfedése nélkül érdeklődni lehessen a GVH nál arról, hogy egy adott irat vagy információ feltehetően ilyen nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősülhet-e (lásd bővebben a 9. kérdésre adott választ).

  • Nélkülözhetetlennek minősül az olyan - akár szóbeli - információ is, amely alapján a bíróság olyan, a versenytörvény 65/A. §-a szerinti vizsgálati cselekményt engedélyez, melynek során a GVH a kartellel kapcsolatos, az előbbiek szerint nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékhoz jut.

A kartellekkel szembeni fellépés során kulcsfontosságú szerepe van a versenytörvény 65/A. §-a szerinti vizsgálati cselekménynek, az ún. rajtaütésnek, melynek során a GVH előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét tarthat bármely helyszínen, és azt átkutathatja, a helyiségben lévő iratokat, elektronikus dokumentumokat lefoglalhatja. Rajtaütést meghatározott feltételek mellett magáncélú, illetve magánhasználatú helyiségben is lehet tartani. A kartell eljárásokban kulcsfontosságú szerepe van a rajtaütésnek, mivel a GVH a kartell bizonyításához szükséges dokumentumok többségét rajtaütés során tudja beszerezni. A rajtaütéshez a GVH-nak bírói engedélyre van szüksége, melyet a kartellről szerzett kellő mennyiségű információ birtokában tud megszerezni.

Éppen ezért rendelkezik úgy a versenytörvény, hogy az informátornak nemcsak akkor jár a díj, ha közvetlenül a kartellezéssel kapcsolatos nélkülözhetetlen irati bizonyítékot bocsát a GVH rendelkezésére, hanem akkor is, ha olyan egyéb információt ad át (akár szóban) a GVH-nak, amellyel a GVH a rajtaütési engedélyt meg tudja alapozni, ha a rajtaütés eredményesnek bizonyul, vagyis a GVH a rajtaütés során a kartellezéssel kapcsolatos nélkülözhetetlen irati bizonyítékot találjon.

A nélkülözhetetlenség kapcsán ki kell emelni azt is, hogy a GVH eljárása során ugyanaz a bizonyíték akár több forrásból is előkerülhet, illetve ugyanazon releváns körülményt akár más bizonyíték is alátámaszthat, az informátor érdekeinek védelme érdekében a versenytörvény sorrendiségi szabályt is bevezet. Ennek értelmében az informátor által szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha ugyan helyettesíthető más bizonyítékkal, de ahhoz utóbb jutott a GVH.

Fontos kiemelni, hogy a díj megállapításáról és kifizetéséről az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás végén - az eljárást lezáró határozat meghozatalát követő harminc napon belül - külön végzésben dönt.

4. Kik adhatnak át információt a GVH-nak?

Bármely természetes személy adhat át díjfizetésre jogosító információt a GVH-nak. Ezek lehetnek olyan személyek, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a kartellel (például maguk is a kartellezés végrehajtói voltak), de olyanok is, akik közvetlen kapcsolat hiányában is információval rendelkeznek e jogellenes tevékenységről (pl. a találkozókat szervező titkárnő, az utazásszervezők, az érdekképviseleti szövetségek, vagy kamarák alkalmazottai).

Kiemelendő ugyanakkor, hogy a vállalkozások által, a versenytársaikról vagy a fogyasztók által a velük kapcsolatban álló vállalkozásokról szolgáltatott általános jellegű, jogsértésre utaló információk után nem jár díj. Ezek az információk ugyanis általában nem minősülnek a jogsértés alátámasztására szolgáló nélkülözhetetlen bizonyítéknak.

5. Milyen esetekben nem jár díj az információ szolgáltatásáért?

A versenytörvény több olyan esetet is nevesít, amikor nem jár díj a szolgáltatott információ után (még akkor sem, ha az adott esetben kielégíti a 3. kérdésnél írt feltételeket). Ezek a következők:

  • Nem jogosult a díjra annak a vállalkozásnak a törvényes képviselője, amelynek nevében a versenytörvény 78/A. § szerinti, bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet (a továbbiakban: engedékenységi kérelem) nyújtottak be. (Erről bővebben lásd az 6. kérdésre adott választ.)

  • Nem jár díj a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után. A szabály célja az, hogy a díj ne hozzon létre olyan ösztönzést a releváns információkhoz -közel- lévőkben, ami súlyos jogsértések elkövetésére sarkallná őket. E cselekmények elkövetésének megállapítására értelemszerűen nem a GVH, hanem a büntető, illetve szabálysértési hatóságok jogosultak, és e körülmények vizsgálatára - a nyilvánvaló esetek kivételével - nincs is módja. (Az irat megszerzésének esetleges büntetőjogi vagy szabálysértési jogi megítélése kapcsán kétség esetén indokolt lehet hozzáértő jogi szakértő tanácsát kérni.)

    Ha az irat megszerzésével összefüggésben az esetleges büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás a díj kifizetése előtt megindul, a díj kifizetését a GVH a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. Ha a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének jogerős megállapítására a díj kifizetése után kerül sor, a díjat vissza kell fizetni a GVH-nak. Erről a versenytanács külön végzésben rendelkezik. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy semmilyen egyéb jogellenesség (például munkajogi, polgári jogi) nem zárja ki a díjfizetést.

  • A díj több személy részére való kifizetésének nincs helye, ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az érintett bizonyítékok egy forrásból származnak, és megosztásukra csak a díj többszörözése érdekében került sor. (Például az egyik informátor a kartell megállapodást, a másik pedig annak mellékletét nyújtja be többszöri díjfizetés reményében.) Ilyen esetben egyszeri díjat kell a jogosultak között egyenlő arányban felosztani.

  • Nem jár díj, ha az eljáró versenytanács nem szabott ki bírságot a versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozatában - ideértve azt az esetet is, ha az ügyet végül nem a GVH, hanem az Európai Bizottság bírálja el, mivel a díj alapja a versenytanács által kiszabott bírság. (Lásd még a 11. pontot.)

6. Ha az érintett személy maga is részt vett a kartellezésben, jár díj az információk átadásáért?

A válasz alapvetően igen, tehát a versenytörvény nem zárja ki, hogy a kartellezésben résztvevő személy is jogosult legyen díjra.

Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a versenytörvény szerint, ha a kartellező vállalkozás a bírság kiszabására vagy csökkentésére irányuló engedékenységi kérelmet nyújtott be a GVH-nak, akkor az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozás törvényes képviselőjének nem jár díj a benyújtott irat, információ után. (Az engedékenységről bővebben ide kattintva tájékozódhat.) A kizárás nem vonatkozik azonban az engedékenységi kérelmező egyéb alkalmazottaira, volt vezetőire.

7. A kartell informátori minőségben való felfedése megalapozhatja a kartellezés büntetőjogi következményei alóli mentesülést is?

Fontos kiemelni, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) a közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban tanúsított kartellező magatartást (akár tettesként, akár bűnsegédként vagy felbujtóként) büntetni rendeli. (A Btk. 296/B. §-a kimondja, hogy "aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő-. A törvény ugyancsak büntetni rendeli azt, -aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások társadalmi szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza".)

A büntetőjogi szankciók alól azonban van mentesülési lehetőség, mivel a Btk. 296/B. § ának (4) bekezdése büntethetőséget megszüntető okként szabályozza azt az esetet, amikor a bűncselekmény elkövetője a cselekményt, mielőtt az a hatóság (ideértve a nyomozóhatóság mellett a GVH-t is) tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Az elkövető ilyen esetben tehát nem büntethető.

Ebből következően, ha a közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban kartellezést elkövető valamely személy jelenti be a GVH-nak a kartellezést, és szolgáltat nélkülözhetetlen bizonyítékot az eljárás lefolytatásához, akkor - ha az egyéb feltételek is fennállnak - elvileg nem kizárt, hogy az informátor mentesüljön a büntetőjogi szankciók alól. Erről azonban értelemszerűen nem a GVH, hanem a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel bíró hatóságok, illetve bíróságok jogosultak dönteni.

Fontos rámutatni arra, hogy a büntetőjogi szankciók alóli tényleges mentesülés és a díjfizetés számos körülménytől függ (például milyen típusú információt ad át az érintett személy a GVH-nak, azt mikor adja át, más hatóságnak volt-e már tudomása a jogsértésről stb.), így minden esetben egyedi - más-más hatóságok általi - mérlegelést igényel, hogy a büntetőjogi mentesülés, illetve a díjfizetés feltételei teljesülnek-e.

8. Kivel kell felvenni a kapcsolatot a GVH-n belül?

Ha kartellezéssel kapcsolatos információt kíván szolgáltatni, vagy személyazonosságának felfedése nélkül arról kíván tudakozódni, hogy a birtokában lévő irat díjfizetésre alkalmas lehet e, a GVH Felderítő Irodájával kell felvennie a kapcsolatot a következő elérhetőségen:

Cím: 1054 Budapest, Alkotmány u. 5.

Tel.: 472-8891

E-mail: kartell@gvh.hu

Ha az informátori díjjal kapcsolatos eljárásról általános felvilágosítást szeretne kérni, a GVH Felderítő Irodája segít a tájékozódásban.

9. Hogyan folytatja le a GVH a gyakorlatban az információ átadásával kapcsolatos eljárást?

Bárki személyazonosságának felfedése nélkül informálódhat a GVH-nál arról, hogy a birtokában lévő irat egyáltalán alkalmas lehet-e a díjfizetésre. Természetesen egy ilyen tudakozódásra a GVH-nak nem áll módjában az iratot részletekbe menően - akár előzetesen - minősíteni a díjigény szempontjából, ugyanakkor a GVH adott esetben részletesebb tájékoztatást tud adni a díjra vonatkozó szabályokról.

Az átadott iratot/információt a GVH minden esetben abból a szempontból is előzetesen megvizsgálja, hogy potenciálisan alkalmas lehet-e a díjigény megalapozására, és erről valamint a díjfizetésre vonatkozó szabályokról a GVH eljárásához igazodó megfelelő időben értesíti az informátort. A feltehetően díjigényt megalapozó bizonyítékot szolgáltató személynek az erről való értesítéstől számított legkésőbb öt napon belül kell bejelentenie díjigényét, különben nem jár díj a későbbiekben.

Ha a már folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott irat alkalmatlan a jogsértés bizonyítására, a GVH erről meghallgatás keretében tájékoztatja az iratot szolgáltató személyt, illetve kérelmére az irat visszautasításáról külön végzést hoz.

Fontos hangsúlyozni, hogy a díjra való jogosultság, illetve a szolgáltatott információ ennek megalapozására való alkalmassága mindaddig nem ítélhető meg egyértelműen, amíg a versenytanács az adott ügyben érdemi döntést nem hozott, hiszen a bizonyítási eljárás, az abban releváns bizonyítékok köre és minősége csak ekkorra válik teljessé. Ennek megfelelően a díjigényre való feltehető alkalmasságról szóló értesítés csak előzetes.

Éppen ezért szabályoz úgy a versenytörvény, hogy a díj kifizetéséről a versenytanács az eljárást befejező határozatának meghozatalát követően harminc napon belül külön végzésben dönt. A végzés ellen az érintett személy külön jogorvoslattal élhet. A díj a végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül esedékes.

10. Mikor tájékoztatja a GVH az informátort arról, hogy fizet-e az átadott információért?

Az előző pontban leírtaknak megfelelően a GVH először anonim tudakozódásra nyilváníthat véleményt arról, hogy a potenciális informátor birtokában lévő irat alkalmas lehet-e a díjfizetésre, majd az irat/információ szolgáltatását követően a feltehetően díjigény megalapozására alkalmas iratot szolgáltató személyt felhívja a díjigényének előterjesztésére; e tájékoztatások, illetve felhívások azonban nem kötik a GVH-t, és nem jelentenek végleges állásfoglalást a díjra való jogosultság tekintetében (lásd még a 9. pontot).

A díj konkrét összegéről és kifizetéséről az eljáró versenytanács az eljárást befejező határozatának meghozatalát követő harminc napon belül dönt. A díj a végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül esedékes.

11. Milyen összegű díjra számíthat az informátor?

Az informátori díj összege az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb ötvenmillió forint. Az ügyben kiszabott bírság és így a díj konkrét összegét számos körülmény befolyásolja (pl. a jogsértés időtartama, lezárult vagy folyamatban lévő-e a jogsértés, az érintett piaci részesedése stb.)

A díj alapja a kiszabott összes bírság, vagyis a különböző ügyfelekre kiszabott bírság összeadandó.

A kifizetett díj összege később, a GVH határozatának bírósági felülvizsgálatától függően már nem változik meg, akkor sem, ha a bíróság a GVH határozatát hatályon kívül helyezi vagy a kiszabott bírság összegét csökkenti. Kivételt képez azonban az az eset, amikor a bírósági eljárás során derül ki az, hogy az informátor által szolgáltatott bizonyíték nem volt jogszerű (pl. az ügyfél bizonyítja, hogy az írás nem tőle származik, hanem feltehetőleg hamisítvány) és a jogellenesség oka az informátormagatartására vezethető vissza. Ilyenkor a GVH a kifizetett díjat visszaköveteli az informátortól.

Mivel a díj csak a bírság után jár, értelemszerűen csak akkor kaphat díjat az informátor, ha az eljárás jogsértés megállapításával és bírságolással végződik. Ez azt is jelenti, hogy abban a meglehetősen ritkán előforduló esetben, ha a GVH által indított ügyet utóbb az Európai Bizottság átveszi és bírálja el a továbbiakban, szintén nem jár a díj, mivel a GVH ilyen esetben nem bírságol, illetve a bizottsági bírság sem a GVH-hoz folyik be. (A díj forrása a bírság.)

Ha egy személy több nélkülözhetetlen bizonyítékot is szolgáltat, az után csak egyszeri díj jár.

Több, különböző természetes személy által szolgáltatott nélkülözhetetlennek minősülő bizonyíték után külön-külön jár a díj. Egy természetes személy csak egyszeri díjra jogosult.

12. Az informátor milyen szerepet tölt be a GVH eljárásában?

A kartellezésről adatot szolgáltató személyek az esetek legnagyobb részében csak informátori minőségük teljes titokban maradása mellett működnek együtt a GVH-val. Éppen ezért a GVH-nak számos eszköze van az informátor személyének titokban tartására (lásd még a 13. kérdésre adott választ). Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az informátor a versenyfelügyeleti eljárás során - helyzetétől függően - ügyfélként vagy tanúként meghallgatható, és ennek az informátor - a Ket.-ben és versenytörvényben foglalt mentességek kivételével - köteles eleget tenni.

Az ügyfél a versenytörvény alapján köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg.

A Ket., illetve a versenytörvény alapján a tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett a GVH előtt megjelenni és tanúvallomást tenni. Tanúként nem hallgatható meg

  • az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,

  • védett adatnak minősülő tényről - az eljárás alá vont ügyfél üzleti titka kivételével - az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől.

A tanúvallomás megtagadható, ha

  • a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy

  • a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

13. Mi garantálja, hogy az informátor személye titokban marad a GVH eljárása során?

Az informátor a versenyfelügyeleti eljárás során tanúként meghallgatható, de kérelmezheti személyazonosító adatainak zárt kezelését. Ebben az esetben a GVH az informátor természetes személyazonosító adatait és a lakcímét az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A GVH biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. A zártan kezelt adatok megismerésére csak a GVH ügyintézője, a jegyzőkönyvvezető és a leíró, a hatóság vezetője, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult. A versenyfelügyeleti eljárás ügyfeleinek iratbetekintési joga biztosítása érdekében a GVH az ilyen tanú meghallgatásáról kivonatot készít akként, hogy abból a tanú (informátor) kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.

Ezzel a lehetőséggel kapcsolatban azonban rá kell mutatni arra, hogy az informátor személyazonosító adatainak zárt kezelése kihatással lehet szolgáltatott irat bizonyító erejére, így a díjfizetést befolyásolhatja.

Az informátorral való kapcsolatfelvétel minden szakaszát dokumentálja a GVH, azonban ezen iratok - a jogsértéssel kapcsolatban átadott bizonyítékon kívül - nem betekinthetők a versenyfelügyeleti eljárás ügyfelei számára.

Itt jegyezzük meg, hogy az informátor által benyújtott bizonyítékokat a GVH feltárja az ügyfelek előtt, ezért nem kizárt, hogy a versenyfelügyeleti eljárás ügyfele - pusztán a bizonyíték ismeretében - kezdeményezi az illetékes hatóságoknál a bizonyíték beszerzésével kapcsolatos szabálysértés vagy bűncselekmény kivizsgálását. Ilyenkor - a fentebb leírtaknak megfelelően - a GVH a díj kifizetését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

14. Mikori ügyekben kerülhet sor az informátori díj alkalmazására?

A versenytörvény informátori díjat érintő módosítása 2010. április 1-jén lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy a 2010. április 1. után benyújtott iratok és egyéb információk tekintetében kell alkalmazni az informátori díjra vonatkozó rendelkezéseket, függetlenül attól, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárása ezen időpontot megelőzően vagy követően indult. Az ezen időpont után szolgáltatott irat/információ - ha az egyéb feltételek fennállnak - természetesen akkor is jogosíthat a díjra, ha történetesen egy ezen időpont előtti kartellre vonatkozik, ha a GVH még eljárhat azzal szemben, azaz ha a kartellmagatartás befejezése és a GVH eljárásának megindítása között még öt évnél kevesebb idő telt el. (A hosszabb időn át - adott esetben több különböző versenytárgyaláson való összejátszás keretében - folyamatosan folytatott kartellezés egy egybefüggő magatartásnak minősül, így a GVH akkor is eljárhat, ha e folyamat kezdete - pl. egy közbeszerzési eljárás - öt évnél régebbre esik.)

Budapest, 2010. március 30.