Gazdasági Versenyhivatal

Vj-8/1997/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Kiss Ferenc Kálmán jogtanácsos által képviselt Hungária Biztosító Rt. (1054 Budapest, Vadász u. 23-25.) ellen fogyasztók megtévesztése tárgyában indított eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § alapján vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a Hungária Biztosító Rt. által, a Hungária Otthon Biztosítást (HOB) igénybevevő ügyfeleinek (fogyasztóknak) 1996. októberében küldött azon tájékoztatása, miszerint az 1997. évre vonatkozó biztosítási összegeket és díjakat a HOB Szabályzat V/4. és 5. pontja szerint állapította meg - sérti-e a Tpvt. 8. §-át, mely szerint tilos a fogyasztókat a gazdasági versenyben megtéveszteni.

II.

A Hungária Biztosító Rt. a magyar biztosítási piacon ingatlan és lakásbiztosítási szolgáltatást kínáló hat biztosító vállalkozás egyike, piaci részesedése ezen áru vonatkozásában 22 százalék. A vizsgálat tárgyát képező árujával (HOB) 1988. óta van jelen a piacon, azt azonban 1996. szeptembere óta nem terjeszti, így az jelenleg azon ügyfelek esetében kerül alkalmazására, akik a módozat szabályzatára figyelemmel 1988. és 1996. szeptembere között kötöttek szerződést.

A HOB Épületbiztosítási Szabályzat V/1. pontja rögzítette, hogy a vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő felek határozzák meg úgy, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépítésének költségét. A biztosítási összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határát is jelenti, és az szolgál a biztosítási díj megállapításának alapjául is.
Annak érdekében, hogy a kárösszeg a kár bekövetkeztekor fedezhesse az újjáépítés, vagy helyreállítás anyag és munkadíj költségeit, illetve a biztosítási összeg határozott összegben történő meghatározása ne képezhesse akadályát a kár teljes összege megtéríthetőségének, az alapszabály kimondja, hogy a vagyontárgy értékének (újraépítési költségének) követése érdekében a felek megállapodhatnak a biztosítási összeg rendszeres értéknövelő változásáról (továbbiakban: biztosítási összeg indexelés).
A szabályzat V/4. és 5. pontja rögzítette azt is, hogy a módosított biztosítási összeg, az előző biztosítási összeg és a KSH index szorzata alapján számolható ki, úgy, hogy az indexelés alapja a KSH által az indexelés alkalmazását megelőző évben közzétett egy éves időszakra vonatkozó építőipari árindex. Építőipari árindexként a Hungária Biztosító Rt. a KSH által számított építőipari javító-karbantartó, lakossági szolgáltató tevékenység árindexet vette figyelembe.
Meghatározásra került az is, hogy a biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
Fentieken túl lehetőséget biztosított a szabályzat V/6. pontja arra is, hogy a biztosítási összeg módosítását a szerződő fél a biztosítóhoz intézett - ajánlatnak minősülő - írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezhesse.

A HOB Értéktárgyak biztosítási, háztartásbiztosítási szabályzat V/4. pontja lehetőséget biztosított a II.-es vagyoncsoportba tartozó háztartási jellegű ingó vagyontárgyak értékének követésére is, annak érdekében, hogy a kifizetendő kárösszeg megfelelhessen az újrabeszerzési költségeknek. A szabályzat szerint a módosított biztosítási összeg, az előző biztosítási összeg és a KSH index szorzata alapján számolandó ki. Az V/5. pont rögzítette, hogy biztosítási összeg indexelésének alapja a KSH által az indexelés alkalmazását megelőző évben közzétett egy éves időszakra vonatkozó (a szabályzat alkalmazásához közzétett) árindex, amelyként a Hungária Biztosító Rt. a fogyasztói árindexet alkalmazta. Az ingóságok vonatkozásában is lehetőséget biztosított a szabályzat (V/6. pont) a biztosítási összeg módosítására.

1988-tól mindkét árindex esetében un. év/év típusú (előző évi bázisú) árindex került figyelembevételre, amely azt mutatja, hogy adott év átlagos árszínvonala miként viszonylik a megelőző év átlagos árszínvonalához.

Az árindex számítási gyakorlatán a Hungária Biztosító Rt. előbb azért változtatott, mert 1994. júliusában a KSH tájékoztatta, hogy az adatszolgáltatásban bekövetkezett változások következtében az építőipari javító-karbantartó, lakossági szolgáltató tevékenység árindexe nem áll rendelkezésre. Ezért 1995-től az Állami Biztosítás Felügyelet (ÁBF) hozzájárulásával a lakásjavító és karbantartó cikkek, valamint a lakásjavítás, karbantartás KSH által hivatalosan közzétett árindexeinek súlyozott átlagaként határozta meg az Építésbiztosítási Szabályzat V/5. pontja szerinti építőipari árindexet.
1996-tól a Hungária Biztosító Rt. mindkét árindex esetében az addig alkalmazott év/év típusú árindex helyett január/január típusú (havi bázisú) árindexeket alkalmaz, amelyek azt tükrözik, hogy adott év januárjának árszínvonala miként viszonylik a megelőző év januárjának árszínvonalához.

1996. októberében a Hungária Biztosító Rt. közölte ügyfeleivel, hogy a biztosítás értéknövelő rendszerére vonatkozó megállapodás alapján elvégezte a biztosítási összegek és a kapcsolódó biztosítási díjak indexelését a szabályzat V/4. és 5. pontja szerint a KSH által 1996. évben közzétett 1995. évre vonatkozó inflációs index alapján. Az építőipari árindexet 127,1 %-ban, míg a fogyasztói árindexet 128,9 %-ban jelölte meg. Tájékoztatta az ügyfeleket arról is, hogy úgy az indexeléssel érintett, mint az azzal nem érintett vagyontárgyakra kérhetik a biztosítási összeg módosítását.

Fenti mértékekkel szemben a KSH által 1996. évben közzétett 1995. évre vonatkozó év/év típusú építőipari árindex 126,6 %, a fogyasztói árindex pedig 128,2 % volt.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően - a hozzá érkezett írásbeli panaszok alapján - az ÁBF 138/1997. számú határozatában - egyebek mellett - arra kötelezte a Hungária Biztosító Rt-t, hogy a már megkötött HOB szerződések esetén az értékkövetés módjáról pótlólagosan, valós és közérthető tájékoztatást adjon a biztosítottaknak, és annak végrehajtásáról 60 napon belül adjon tájékoztatást az ÁBF részére.

III.

A Tpvt. 71. § szerinti vizsgálati jelentés összegzésképpen megállapította, hogy a Hungária Biztosító Rt. az áru (HOB) lényeges tulajdonságát képező - szabályzatban rögzített - eljárástól anélkül tért el, hogy erre ügyfelei figyelmét felhívta volna. A jelentés szerint adott évre vonatkozó árindexen a mindennapi szóhasználat és a szakma az év/év indexet érti, másrészt a számított és alkalmazott árindex nem tekinthető építőipari árindexnek, mert a KSH ilyen névvel attól eltérő árindexet publikál.

Mindezek alapján indítványozta a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző magatartás megállapítását, annak további folytatásától való eltiltást, továbbá bírság kiszabását.

IV.

A Hungária Biztosító Rt. elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte, mert álláspontja szerint az általa jelenleg alkalmazott árindexek összhangban vannak a biztosítás általános feltételeinek vonatkozó rendelkezéseivel, illetőleg a szavak általánosan elfogadott jelentésével. Hivatkozott arra is, hogy a fogyasztókat anyagi hátrány nem érte, éppen ellenkezőleg még inkább megvalósult a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége, mert
- az általa alkalmazott "építőipari" árindex pontosabban fejezi ki a biztosított vagyontárgyak értékváltozását, mint a KSH által közzétett építőipari árindex, amelyben a magas- és mélyépítőiparban bekövetkezett árváltozások is tükröződnek;
- a január/január típusú árindex pedig - amely szintén adott évre vonatkozik - kevésbé késleltetett a biztosítási időszakhoz képest, mint az év/év típusú árindex.

Másodlagosan kérte az eljárás szünetelésének elrendelését arra tekintettel, hogy már tájékoztatták az ÁBF elnökét, hogy 138/1997. számú határozatának önként eleget kívánnak tenni, ami egyben azt jelenti, hogy a jövőben tartózkodni fognak a vizsgálati jelentés által jogsértőnek minősített magatartás folytatásától.

V.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése értelmében tilos a fogyasztókat a gazdasági versenyben megtéveszteni. A Versenytanács álláspontja szerint valamely vélelmezett megtévesztő magatartás (valótlan tény közlése, lényeges körülmény elhallgatása) akkor releváns a gazdasági verseny szempontjából, ha az ésszerűen eljáró fogyasztót olyan döntésre késztetheti, amelyre anélkül nem jutott volna: nevezetesen az áru megvásárlására.

Az adott ügyben nem vitatható, hogy a Hungária Biztosító Rt.
- egyrészt tévesen építőipari árindexként jelölte meg a valójában saját maga által számított árindexet;
- másrészt elhallgatta, hogy egy éves időszakra vonatkozó árindexként - megváltoztatva több éves gyakorlatát - nem év/év, hanem január/január típusú árindexet vett figyelembe.

A Versenytanács álláspontja szerint azonban a téves információk - amellett, hogy követve a KSH információs rendszer differenciáltabbá válását a korábbinál jobban megfelelnek az értékmegőrzés követelményének - nem alkalmasak arra, hogy a fogyasztó döntését az áru megvásárlásában (jelen esetben: a biztosítási szolgáltatás további igénybevételében) befolyásolják, mert a fogyasztók összességét abból adódóan sem éri hátrány, hogy az 1997. évre alkalmazott árindexek magasabbak, mint a korábbi évek módszere szerinti év/év típusú (illetve tényeleges építőipari) árindexek. A biztosítási szolgáltatás jellegéből adódóan ugyanis az árindex mértékében nem csak a fogyasztó által fizetett ellenszolgáltatás (a biztosítási díj), hanem a nyújtott szolgáltatás (a kár esetén fizethető összeg) is növekszik. Ha pedig a fogyasztó - a biztosítás tárgyának értéknövekedéséhez képest - magasnak tartja az árindex mértékét, lehetősége van a biztosítási összeg csökkentésével a biztosítási díjat is mérsékelni.

Mindezek alapján a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Hungária Biztosító Rt. törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el, ezért az eljárást a Tpvt. 77. § b) pontja alapján megszüntette.

Előzőek szeint döntéséből adódóan a Versenytanács érdemben nem foglalkozott a Hungária Biztosító Rt-nek az eljárás szünetelésére irányuló indítványával.

A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. április 29.

Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Lénárd Réka sk.
dr. Bodócsi András sk.
Ágoston Marika