Vj-117/1997/29
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Varga Károly ügyvéd (1075 Budapest, Madách Imre út 14.) által képviselt
MULTICHOICE
Magyarország Kft. (1073 Budapest, Erzsébet krt. 50.) eljárás alá vont vállalkozás ellen a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának megsértése miatt indult eljárásban
a Szolgáltatási Iroda 18. alszámú rendbírságot kiszabó határozatával szemben az eljárás alá vont képviselője által előterjesztett jogorvoslati kérelem alapján - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
E határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal Szolgáltatási Irodája vizsgálója 1997. szeptember 25-én indított eljárást a MULTICHOICE Magyarország Kft-vel szemben. E határozatban részletesen tájékoztatta az eljárás alá vontat rendbírság kiszabására vonatkozó szabályokról. A határozat vétíve szerint a határozatot az eljárás alá vont 1997. október 3-án, jogi képviselője pedig 1997. október 1-én átvette. A vizsgáló 1997. október 2-án meghallgatásra és ezzel egyidejűleg megnevezett iratok bemutatására hívta fel a jogi képviselőt 1997. október 13-ára. A felhívást a jogi képviselő 1997. október 6-án a vétív szerint átvette. Ennek ellenére nem jelent meg a meghallgatáson, majd a telefonon megbeszélt újabb, 1997. október 20-i meghallgatáson sem. A következő közösen megállapított időpont 1997. október 21-e volt. Ezen a jogi képviselő megjelent, azonban a bemutatásra megnevezett iratokat nem hozta magával. A meghallgatásról készült jegyzőkönyv szerint vállalta, hogy az iratokat 1997. november 3-ig legkésőbb becsatolja. Végül iratbemutatási kötelezettségének részben 1997. november 10-én tett eleget, míg az iratok egy része december 29-én érkezett be a Versenyhivatalhoz, jelenleg is hiányoznak iratok.
A Szolgáltatási Iroda 1997. december 15-én 18. alszámon hozott határozatában 64.000.- Ft rendbírságot szabott ki az eljárás alá vont jogi képviselőjével szemben. A határozat indokolásában a vizsgáló arra hivatkozik, hogy a többszöri leadási határidő módosítás, illetve bizonyos információkat tartalmazó iratok leadásának késedelme valószínűsíti, hogy a magatartás az eljárás szándékos elhúzására és a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont jogi képviselője többszöri figyelmeztetés ellenére a határozat kiadásának napjáig nem teljesítette iratbemutatási kötelezettségét, napi 4.000.- Ft, összesen 64.000.- Ft rendbírságot szabott ki vele szemben. Az eljárás alá vont képviselője a rendbírságot kiszabó határozatot 1997. december 16-án átvette. Ezt követően 1997. december 27-én kérelemmel fordult a rendbírságot kiszabó vizsgálóhoz, kérve a határozat megváltoztatását, a rendbírság eltörlését. Egyidejűleg a Versenytanácshoz jogorvoslati kérelmet nyújtott be, ugyanezt kérve. Kérelme indokolásául hivatkozik arra, hogy a késedelmet az eljárás alá vont cég tevékenységének megszüntetése és egyúttal a többi kelet-európai országban működő egységek felszámolása indokolta. Erre tekintettel már a határidő lejárta előtt javasolta a versenyhivatali eljárás meghosszabbítását. Sérelmezte, hogy a határozat megállapítása szerint az eljárás alá vont szándéka a tényállás feltárásának meghiúsulására irányult. Érthetetlennek tartotta, hogy mint jogi képviselő az adatszolgáltatás hiányáért a jogi képviselőt sújtották rendbírsággal, mivel ő csak közvetített.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 63. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ügyek alapos vizsgálatáról és ésszerű időn belül történő befejezéséről hivatalból kell gondoskodni, az érdemi határozatot az eljárás elrendelésétől számított 90 napon belül kell meghozni a b) pont alapján. Hivatalból történt gondoskodás eszköze a Tpvt. 61. § (1) bekezdésében szabályozott rendbírság kiszabásának lehetősége. Rendbírság kiszabható az ügyféllel, de az eljárás más résztvevőjével szemben is, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.
A versenyfelügyeleti eljárásban az ügyfelet a Tpvt. 54. § (1) bekezdése értelmében meghatalmazottja képviselheti, amely meghatalmazott a (2) bekezdés szerint lehet ügyvéd, illetve ügyvédi iroda. Az ügyvéd és az általa képviselt fél egymás közötti viszonyát a közöttük létrejött megbízási szerződés szabályozza. A versenyfelügyeleti eljárásban történő képviseletre szóló megbízás arra jogosítja, illetve kötelezi a jogi képviselőt, hogy az ügyfél helyett, annak nevében járjon el az eljárásban, az ügyvédi törvény rendelkezéseinek megfelelően.
Indokolt esetben a mulasztás következményeinek elhárítására lehetősége lett volna a jogi képviselőnek igazolási kérelem (Tpvt. 57. §) benyújtásával a megadott határidőn belül a mulasztás vétlenségét valószínűsíteni és ezzel egyidejűleg az elmulasztott cselekményt pótolni. Ezen együttható feltételeknek megfelelő igazolási kérelmet a jogi képviselő nem terjesztett be.
Miután a kért iratok bemutatásának elmulasztása azzal az eredménnyel járt, hogy a vizsgáló a vizsgálati jelentés elkészítéséhez szükséges adatok birtokába késve jutott. sor került az eljárás meghosszabbítására is, emiatt valamint a vizsgálónak kiegészítő vizsgálati jelentést kellett készítenie. Ezért a vizsgáló rendbírságot kiszabó törvényi maximumot el nem érő bírságolása jogszerű volt, tekintettel arra is, hogy a magatartás célzatosságának megállapítása nélkül is maga a késedelem, mint eredmény indokolja a bírság kiszabását.
A Versenytanács mindezek alapján a jogorvoslati kérelmet, mint megalapozatlant elutasította.
E határozat elleni további jogorvoslati jogot kizárja a Tpvt. 82. § (2) bekezdése.
Budapest, 1998. január 12.
dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Györffy István sk.
Ágoston Marika