Vj-123/1997/16
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Aradszki András jogtanácsos által képviselt MOL Rt (1117 Budapest, Október 23. u. 18.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések befolyásolásának tilalmába ütköző magatartás miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által 1997. májusától szeptemberrel bezárólag szervezett, áruvásárlással összekötött nyereményakció népszerűsítését szolgáló reklámakció - a különböző reklámhordozókon megjelentetett reklámok szövegére tekintettel - alkalmas volt-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző jogsértés megvalósítására.
I.
A hazai kiskereskedelmi üzemanyag ellátásban körülbelül 34%-os részesedéssel rendelkező eljárás alá vont vállalkozás piaci részesedésének fenntartása, illetőleg fokozása érdekében rendezett 1997. tavaszán és nyarán úgynevezett törzsvásárlási akciót.
Az akció időszaka alatt azon vásárlók, akik legalább 3.000.-Ft értékben vásároltak a töltőállomásokon üzemanyagot és/vagy egyéb ott értékesített árucikkeket egy AUER ostyát kaptak. A vásárlást követően megkapott ostyán lévő matricát rá lehetett ráragasztani a töltőállomáson átadott MOL Klubkártyára, mely az esetben, ha azon három matrica összegyűlt beküldhető volt az akcióban való részvétel céljából, a megadott címre.
A klubkártyán közölt információ szerint a nyereményjátékot négy szakaszra osztva szervezték, azon szakaszonként a meghatározott időpontig beküldött klubkártyák vettek részt úgy, hogy azokkal minden szakaszban egy-egy Peugeot személygépkocsit lehetett nyerni. A további nyereménytárgyakat megosztották, az első két szakaszban 20000-20000 db napfényvédő, míg a harmadik és negyedik szakaszban 20000-20000 db műsoros magnókazetta szerepelt a nyereménytárgyak között. Az a fogyasztó aki három darab érvényes klubkártyát küldött be, részt vehetett a fődíj nyereménysorsolásán is.
Az akcióban való részvétel lehetőségét az eljárás alá vont vállalkozás több
reklámhordozón is népszerűsítette.
Reklámok jelentek meg különböző
napilapokban
(Népszabadság, Szabadföld) különböző, az akció egészére kiterjedő időpontokban az alábbi szöveggel:
"ha legalább 3.000.-Ft-ért vásárol a MOL-töltőállomásokon azonnal kap egy ........ AUER ostyát. MOL klubkártyával megnyerheti a 40000 napfényvédő, a 40000 műsoros kazetta, vagy akár a négy Peugeot 306-os autó egyikét.
A fődíj 5 millió förint értékű MOL részvény! Visszatérni érdemes! Részletek a MOL-töltőállomásokon."
A
lengőplakátok
arról tájékoztatták a fogyasztókat, hogy ha legalább 3.000.-Ft-ért vásárolnak, azonnal megajándékozzák őket egy ostyával. Közölték továbbá az is, hogy havonta nyerhető egy db Peugeot 306-os gépkocsi, illetve, hogy a részletek a klubkártyáról tudhatók meg.
Az
óriásplakátok
az alábbi szövegezéssel informáltak:
"80.000 nyeremény + 4 db Peugeot 306-os + 5 millió Ft értékű MOL részvény"
A különböző időpontokban sugárzott
rádió reklámok
részletesen közölték, hogy havonta - közelebbről meg nem nevezett - 20000 db nyereménytárgy és ugyancsak havonta egy Peugeot 306-os nyerhető továbbá informált arról, hogy a törzsvásárlók indulhatnak az 5 millió Ft értékű MOL részvénycsomagért is.
A vizsgálati jelentés, figyelembevéve azt az eljárás alá vont vállalkozói védekezést, miszerint valamennyi reklámhordozó közölte, hogy a részletes információk megszerezhetők a MOL töltőállomásokon, illetve azt az előadást is, hogy a vásárlók kérésére üres klubkártyát is adott az eljárás alá vont vállalkozás - jogsértés hiányában - az eljárást megszüntetését látta indokoltnak.
II.
A Versenytanács a valamennyi reklámhordozót külön is értékelve egyetértett a vizsgálói jelentésben foglalt azon megállapításokkal, miszerint a lengőplakátokon, az óriásplakátokon, illetve a rádió reklámokban közölt reklámszöveggel az eljárás alá vont vállalkozás nem tanúsított a Tpvt. 8. § c) pontjába ütköző jogsértést, vagyis nem valósított meg az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggésben a fogyasztók döntését befolyásoló körülményekről - jelen esetben a kapcsolódó játékról - megtévesztésre alkalmas magatartást, ezért az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra az eljárást e vonatkozásban jogsértés hiányában szüntette meg.
A jogsértés hiánya ugyanakkor a Versenytanács álláspontja szerint nem volt megállapítható az újságokban megjelent reklámokra nézve.
A Versenytanács egyetért azzal, hogy a reklámok - mivel alapvető feladatuk a figyelemfelhívás - nem adhatnak mindenre kiterjedő részletes tájékoztatást a fogyasztóknak. Mindemellett azonban a reklámoktól elvárható, hogy ha a szűken vett figyelemfelhíváson túl részletinformációkat is közölnek - mint ahogyan azt az újságokban megjelent reklámok tették - ezeket is valósan és pontosan tegyék valamennyi reklámmal érintett fogyasztó vonatkozásában, jelen esetben figyelembe véve a reklámhatás szándékolt, illetve a fogyasztóra ható időtartamát is.
A jelen ügyben értékelt reklámok - a reklámhatás szempontjából - két csoportra oszthatók az alkalmazott reklámhordozókat is figyelembe véve.
Az óriás és lengőplakátok - a reklámhordozók természetéből eredően - értelemszerűen a teljes akcióra hordoztak üzenetet, és szövegezésüket e szempontból nézve, ezek valós és pontos információkat közvetítettek 1997. májusától 1997. szeptemberrel bezárólag a fogyasztóknak.
A rádióban és az újságokban különböző időpontokban sugárzott, illetve közzétett reklámok azonban külön-külön szóltak az azokat különböző időponton hallgató illetve olvasó fogyasztóknak, így az azokban foglalt információk hatása - vagyis a reklám hatása - csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az valamennyi sugárzási, illetve megjelenési időpontban valós és pontos üzenetet közvetít, az akcióba éppen belépő fogyasztónak.
Fenti szempontokból a rádióreklámok a Versenytanács álláspontja szerint jogszerűnek minősülnek, míg az újsághirdetések azonos, az akció egésze idején közölt szövegezése megtévesztésre alkalmas.
Ez utóbbi reklám az akció egészére nézve hordozta azt az üzenetet, hogy a teljes időtartam alatt, vagyis az akció bármely szakaszában 40000-40000 napfényvédő és műsoros magnókazetta, illetve 4 db személygépkocsi áll az adott szakaszban jelentkező bármely fogyasztó rendelkezésére, annak ellenére, hogy a nyereményjáték szakaszolása folytán az adott szakaszban nyerni kívánó fogyasztónak részben kisebb számban, részben korlátozott fajtájú nyereménytárgy állt a rendelkezésére. A szakaszos nyerés lehetősége ismeretének hiányában valójában a nyereményalap szűkebb volt, mint azt a reklám az akció egészére sugallta, mert minden szakaszban csak égy gépkocsi, illetve szakaszonként csak 20000-20000 egyéb nyereménytárgy - vagy napfényvédő, vagy műsoros kazetta - volt csak megnyerhető.
Figyelembe vette ugyanakkor a Versenytanács, hogy az újsághirdetésekben foglalt közléssel szemben az első tankolás után kézhez vett klubkártya már tájékoztatta a fogyasztókat az akció valós tartalmáról, így módjuk volt az újsághirdetések valóságtartalmának ellenőrzésére, tehát ezek megtévesztésre alkalmas hatása utóbb elenyészett.
Ez utóbbi körülményt értékelve, minek következtében a megtévesztésre alkalmas magatartás által sértett fogyasztói csoport jelentősen leszűkült, a Versenytanács az újsághirdetések vonatkozásában sem látta indokoltnak marasztaló határozat meghozatalát, így ez utóbbi vonatkozásban az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulata alapján szüntette meg figyelembe véve azt is, hogy bár a magatartás nem tekinthető jogszerűnek, az eljárás folytatása a jogsértés súlya, az érintettek köre továbbá a magatartás egyszeri volta miatt nem indokolt.
Budapest, 1998. január 29.
Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Bodócsi András sk.
Kis Lászlóné