Gazdasági Versenyhivatal

Vj-128/1997/12

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Dózsa Péter ügyvéd (1117 Budapest, Baranyai tér 5.) által képviselt

• -

  Baranyatej Rt. I. r.,

• -

  Győrtej Rt. II. r.,

• -

  Bácstej Rt. III. r., valamint

• -

  CLASS Tej Tejipari Rt. IV. r.

kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi a Győrtej Rt., a Bácstej Rt., valamint a CLASS Tej Tejipari Rt. beolvadását a Baranyatej Rt-be.

A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezők mindegyike tej- és tejtermékek előállításával, forgalmazásával foglalkozik. A Baranyatej Rt. és a Győrtej Rt. forgalmát tekintve Magyarország öt legnagyobb tejfeldolgozó vállalkozása közé tartozik, termékeik az ország gyakorlatilag egész területén forgalomba kerülnek.

Az egyes vállalkozások részvényesei között meghatározó szereppel bír, három - azonos magánszemélyek által tulajdonolt - vállalkozás:

• -

  az Első Hazai Tőkebefektetési és Vagyonkezelői Társaság Kft. (a továbbiakban: EHTT);

• -

  A Második Hazai Tőkebefektetési és Vagyonkezelői Társaság Kft. (a továbbiakban: MHTT); valamint

• -

  a Pannonsajt Kft.

A kérelmezők 1996. évi - az egymás közötti forgalom kiszűrésével számított - nettó árbevételét, valamint főbb részvényeseiket az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat

A kérelmezők főbb adatai

Vállalkozás	1996. évi nettó árbevétel (millió Ft)	EHTT	MHTT	Pannonsajt
		részesedése a részvénycsomagból (%)
Baranyatej Rt.	6.781	50,6	44,6	-
Győrtej Rt.	6.679	-	69,3	-
Bácstej Rt.	2.160	-	51,9	48,0
Class Tej Rt.	1.310	-	19,9	80,1
Együttesen	14.930	14,6	49,7	21,8

Az EHTT, az MHTT és a Pannonsajt Kft. befektetői-vagyonkezelői tevékenységet folytat, 1996. évi nettó árbevételük együttesen 60 millió forint volt.

II.

Tejfeldolgozással, tejipari fogyasztói termékek előállításával Magyarországon száznál több vállalkozás foglalkozik. A termelés-értékesítés mintegy harmadát négy, háromnegyed részét pedig tizenhét vállalkozás adja. E - nagyobb - vállalkozások a kereskedelem útján az ország bármely pontján jelen lehetnek termékeikkel, és többségük jelen is van. A többi vállalkozás helyi igényeket elégít ki.

Ezidő szerint a tej- és tejtermékek országos forgalmából a Hajdútej Rt. rendelkezik a legmagasabb (9,5 százalékos) részesedéssel, a kérelem szerinti beolvadás megvalósulása esetén azonban a Baranyatej Rt. részesedése ennél magasabb, 14,5 százalék lesz. A kérelmező vállalkozások részesedését a tej-tejtermékek 1996. évi országos forgalmából a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A kérelmezők részesedése a tej- és tejtermékek 1996. évi országos forgalmából (%)

Árucsoport	Baranyatej	Győrtej	Bácstej	Class Tej	Összesen
Fogyasztói tej Ízesített tejkészítmény Savanyított tejkészítmény Tejföl Tejszín Vaj, vajkrém Natúr sajt Ömlesztett sajt Tehéntúró Porított termékek	5,5 5,3 1,2 4,1 1,0 10,9 17,5 22,7 6,1 22,1	4,6 1,6 7,8 0,9 9,6 7,0 2,1 1,1 - 12,2	0,2 0,1 0,2 0,1 0,1 - - 0,4 -	2,3 5,7 1,0 0,4 3,9 - - - - -	12,6 12,7 10,0 5,6 14,6 18,0 19,6 23,8 6,5 34,3
Együttesen *	6,7	6,0	0,2	1,6	14,5

^* */egjegyzés: Árucsoportonként mennyiségi adatok-, együttesen árbevételi adatok alapján számolva.

Az összes tej- és tejtermék értékesítéshez hasonló mértékben 16 százalékkal részesedtek a kérelmezők a feldolgozott alapanyag, a termelői tej országos felvásárlásának mennyiségéből. A termelői tej esetében nem jellemző a nagyobb távolságra való szállítás, mert hűtéssel is csak rövid ideig tárolható. Ilyen összefüggésben lényeges, hogy az összefonódásban részt vevő vállalkozások telephelyei (Pécs, Győr, Kaposvár és Kecskemét) viszonylag távol esnek egymástól. Így ugyanis nem valószínűsíthető egy olyan régió kialakulása, ahol az új vállalkozás meghatározó szerephez jut, figyelembe véve azt is, hogy a Dunántúlon olyan jelentős termelői tej felvásárlók működnek, mint a Fehértej Rt., a Tolnatej Rt. és a Veszprémtej Rt.

III.

A kérelmezők 1997. augusztus 29-én Egyesülési Szerződést kötöttek, mely szerint a Győrtej Rt., a Bácstej Rt. és a Class Tej Rt. 1997. szeptember 1-jével beolvadnak a Baranyatej Rt-be. A beolvadáshoz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. évi törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. §-a alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérték. A kérelemben hivatkoztak arra, hogy sem a piaci részesedésnek az összefonódás következtében létrejövő növekedése, sem a kialakuló piaci részesedési mérték, a gazdasági verseny szempontjából nem hordoz magában veszélyeket, másrészt a vállalkozás méretének növekedésével olyan gazdasági előnyök jelentkeznek, amelyekből fakadó költségcsökkenések eredménye megjelenhet az eladási árakban is.

IV.

A Tpvt. 71. §-a alapján készített jelentésben a vizsgáló az összefonódás engedélyezését indítványozta. A vizsgálat során megkeresett Földművelésügyi Minisztérium és Tej Terméktanács is támogatta a kérelem szerinti összefonódást.

V.

A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a) pontja alapján egy vállalkozásnak a másik vállalkozásba történő beolvadása akkor minősül összefonódásnak, ha az előzőleg egymástól független vállalkozások között jön létre. A Tpvt. 15. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a Győrtej Rt. és a Bácstej Rt. nem minősül független vállalkozásnak, mert mindkettőt a részvények több, mint 50 százalékával rendelkező MHTT irányítja. Ennek azonban az adott ügyben nincs jelentősége, mert mindkét vállalkozás a tőle független Baranyatej Rt-be olvad be. Megjegyzi ugyanakkor a Versenytanács, hogy az EHTT, az MHTT és a Pannonsajt Kft. azonos tulajdonosaira tekintettel a beolvadó vállalkozások a befogadó Baranyatej Rt-től sem feltétlenül függetlenek. E kérdéssel azonban - tekintettel a kérelem benyújtására - a Versenytanács érdemben nem foglalkozott, a kérelem szerinti beolvadást vállalkozások összefonódásaként vizsgálta.

Az összefonódás közvetlen résztvevőinek (a kérelmezők), valamint közvetett résztvevőinek (EHTT, MHTT, Pannonsajt Kft.) együttes 1996. évi nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot, a három beolvadó vállalkozásé pedig együttesen az 500 millió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

VI.

A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, vagy fejlődését az érintett piacon.

Az összefonódással érintett piac a Tpvt. 14. §-ában foglaltak alkalmazásával a tej- és tejtermékek országos piaca. E piacon az összefonódás következtében növekszik a koncentráció, és az összefonódást követően létrejövő új vállalkozás rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel. E piaci részesedés azonban a tej- és tejtermékek egésze, és az azon belüli egyes árucsoportok tekintetében, továbbá az alapanyag-vásárlás terén sem tekinthető olyan mértékűnek, amely az új vállalkozást gazdasági erőfölényes helyzetbe hozná. A piacon jelenlévő nagyszámú, közel hasonló méretű vállalkozás pedig garanciát jelent a gazdasági verseny fennmaradására, illetve arra, hogy az összefonódás hatékonysági előnyeiből a fogyasztók is részesedjenek.

Mindezek alapján a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy az engedélyt a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nem tagadhatja meg, ezért a kérelem szerinti összefonódást engedélyezte.

VII.

A kérelmezők - képviselőjük útján - kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

A kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat leróttak, ezért arról intézkedni nem kellett.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. december 5.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika