Vj-152/1997/37
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Nagy Péter ügyvéd (1012 Budapest, Pálya u. 9.) által képviselt Philip Morris Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Budapest I. rendű , a dr. Bárd Károly ügyvéd (1056 Budapest, Belgrád rkp. 13-15.) által képviselt BAT Magyarország Dohány Kereskedelmi Kft Budapest II. rendű , dr Tercsi Erika ügyvéd (1142 Budapest, Dorozsmai u. 37/b.) által képviselt Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft III. rendű és a dr. Gödölle Tamás ügyvéd (1051 Budapest , Bajcsy Zsilinszky u. 16.) által képviselt R.J. Reynolds Tobacco Magyarország Dohányipari Kereskedelmi Kft Budapest IV. rendű eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozattal szemben az eljárás alá vontak a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő.
Indoklás
A hivatali vizsgálat dohánytermék nagykereskedelmi vállalkozások bejelentése alapján gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megállapítására okot adó magatartás miatt indult. A két bejelentő közül a Sepsiker Kereskedelmi és Szolgáltató Rt azt kifogásolta, hogy a dohánytermék (cigaretta) piacon meghatározó piaci részesedéssel bíró négy dohánygyártó vállalkozás értékesítési feltételei csődhelyzetbe sodorták; a Gold Tabac Kft pedig azért fordult a versenyfelügyeleti hatósághoz, mert az eljárás alá vont vállalkozások az előzőekben kifogásolt feltételekkel való gyári kiszolgálását megtagadták.
Magyarországon dohánytermék előállításával 5 vállalkozás foglalkozik. A hivatali eljárás a gyártók értékesítési tevékenységét vizsgálta, amelyet a vizsgált négy vállalkozás közül az I., II. és IV. rendű kizárólagos tulajdonában álló értékesítő cég végez a gyártó érdekében és utasítása szerint. A gyártók közül a BAT 1996-os évi részesedése 38,9 %, a Philip Morris részesedése 30,6 %, a III. rendű eljárás alá vont részesedése 24,7 %, az R.J. Reynolds Tobacco Kft piaci részesedése 3,2 % volt; nem indult eljárás a 2,6 %-os piaci részesedést birtokló V.Tabac vállalkozás értékesítési tevékenységével kapcsolatban.
Közvetlen gyári kiszolgálásra sikerrel pályázó, országos hálózattal négy nagykereskedelmi vállalkozás működött, illetve a Sepsiker kiesése és a Gold Tabac piacra lépésével működik ma is.
Az eljárás abból a feltételezésből indult ki, hogy abból a tényből, miszerint mindegyik dohánygyár kizárólagos forgalmazója a csak általa gyártható cigarettának, a gyártók egyenként és közösen is a cigaretta piacon gazdasági erőfölényben vannak.
A Versenytanács álláspontja szerint azonban ez a vélelem nélkülözi a versenyszempontú megközelítés és tényfeltárás lényegi elemeit, amennyiben elmulasztotta tisztázni az érintett termékek fizikai jellemzőit, a termékek végső felhasználásának esetleges különbségeit, a fogyasztók megkülönböztető jegyeit, a forgalmazás történeti példáit, vagyis mindazon körülményeket, amelyek nélkülözhetetlenek annak megállapításához, hogy az érintett termékek fizikai értelemben helyettesítői-e egymásnak.
A gazdasági erőfölény közgazdasági meghatározás szerint annyit jelent, hogy az erőfölényt birtokló cég képes versenytársai magatartását lényegében figyelmen kívül hagyva cselekedni.
Az erőfölény bizonyításának kulcskérdése az érintett piac - termék és földrajzi - pontos meghatározása. Az érintett termékpiac mindazon áruk, szolgáltatások összességét jelenti, amelyek helyettesítik egymást, vagyis egészen világosan, amelyek versenyeznek egymással. Ennek meghatározása pedig a korábban felsorolt, általánosságban materiális jellegzetességek értékelésén túl annak feltárása, hogy a piacon lévő vállalkozás képes-e árai emelésére, ha versenytársa eltűnik. Ha igen, a vállalkozások egy piacon működnek, termékeik érintett piaci termékek.
A termékpiac a végső fogyasztó szemszögéből közelíthető meg. Alapja annak felismerése, hogy mit gondol a vevő: az adott áru helyettesíthető-e másikkal, vagy kicserélhető-e másra _ figyelemmel a termék funkciójára és árára. Van-e lehetősége a fogyasztónak olyan választ adni egy áremelési kísérletre, hogy az nem lesz kifizetődő az eladó számára. Ha a lehetőség fennáll, a termékek azonos piacon találhatók.
Az erőfölény akkor állapítható meg, ha az azonos termékpiacon és földrajzi területen működő vállalkozások közül egy vagy több olyan árut ad el, amely más áruval nem azonos vagy az érintett piacon ésszerűen nem helyettesíthető.
Összefoglalóan, az elbírálás három szempontja három jellemvonás feltárásával és értékelésével elégíthető ki:
- árujellemzők,
- az ár,
- a felhasználási cél.
A fő szabály az, ha ezekből csak egy közös, akkor másik, ha csak egy különbözik, azonos termékpiacról beszélünk.
A kérdés tehát az, hogy a dohánygyárak gyártanak-e olyan terméket, amely materiális és/vagy árjellemzői miatt a versenytársak árujával nem helyettesíthető. A vizsgálat ennek feltárását elmulasztotta. A Versenytanács mindazonáltal a köztudomásra utalva rámutat, hogy a cigaretta összetevői egyszerűek, a termék előállítása szokványos: néhány dohányfajta közismert előkészítése után az egyes márkák az alapanyag eltérő keverési aránya szerint különböznek egymástól, amelyet az ár és a márkanév reprezentál. Az egyes gyártók által az alacsony és a magas árkategóriába sorolt termékek árai elhanyagolható mértékben térnek el egymástól. A dohányterméknek, mint élvezeti cikknek az árrugalmassága általános értelemben alacsony: tehát az ár növelése rövid átmeneti időtől eltekintve csak kis keresletcsökkenést eredményezne; az viszont okkal feltételezhető _ ellenkezőjét a vizsgálat nem bizonyította _ hogy azonos árkategórián belül bármelyik márka jelentős és huzamos áremelése áttereli a keresletet az azonos materiális jellemzőket felmutató, a versenytárs által előállított termékhez.
Az eljárás alá vont vállalkozások vizsgált termékei, jellemvonásai közösek, vagyis a gyártók azonos termékpiacon tevékenykedő versenytársai egymásnak. Sem piaci részesedésük, sem az általuk forgalombahozott egynemű termékek jellemzői nem adnak okot annak megállapítására, hogy közülük egy, vagy több versenytársaival szemben gazdasági erőfölényben lenne.
Az együttes erőfölény elképzelést pedig kizárja, hogy az eljárás alá vontak között a verseny nem a nagykereskedők, hanem a fogyasztók megnyeréséért folyik; emiatt, a versenyben való részvétel logikája szerint kell a gyártónak külön igyekeznie, hogy minél gyorsabban, minél olcsóbban és minél nagyobb választékkal jusson el a fogyasztókhoz.
Ami közös cél tehát, az a termék hatékony és gyors terítése. A kevés számú gyártó, egynemű termék, relatíve kis földrajzi piac egyaránt az oligopol piaci szerkezet jellegzetességeit mutatja. Az ilyen piacot nem az erőfölény, hanem az egymásra utaltság jellemzi, ami a jelen vizsgálat irányától eltérő versenyjogi megközelítést kíván.
A Tpvt. rendszerében a vizsgálat deklarált iránya meghatározza az eljárás menetét, a szigorú eljárási határidő pedig a vizsgálati irány megváltoztatására szűk időbeli korlátot engedélyez.
A Versenytanács a dokumentált erőfölényes állapot hiányában a jelen eljárás folytatását a rendelkezésre álló időkeret kimerítése következtében nem látta indokoltnak, ezért az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulata alapján megszüntette.
Budapest, 1998. április 9.
dr. Győrffy István sk. előadó
dr. Kállai Mária sk.
dr. Bodócsi András sk.
Kis Lászlóné