Vj-110/1998/27

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Zelkó Zoltán (1016 Budapest, Naphegy utca 29. szám alatti) ügyvéd által képviselt Budapesti Elektromos Művek Rt. (1134 Budapest, Angyalföldi út 5/b. szám alatti) I. rendű,
Karikás Pál (1054 Budapest, Kálmán Imre utca 20. szám alatti) meghatalmazott által képviselt Pest megyei Kézműves Kamara (1054 Budapest, Kálmán Imre utca 20. szám alatti) II. rendű,
dr. Révész Péter (1253 Budapest, Pf. 10. szám alatti) meghatalmazott által képviselt Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (1253 Budapest, Pf. 10. szám alatti) III. rendű,
Konkoly Kálmán (1105 Budapest, Szent László tér 16. szám alatti) meghatalmazott által képviselt Budapesti Kézműves Kamara (1105 Budapest, Szent László tér 16. szám alatti) IV. rendű,
Kun József elnök által képviselt Elektromos Ipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége (1077 Budapest, Wesselényi utca 73. szám alatti) V. rendű kérelmezőnek a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás mentesítése iránti kérelmére - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az I. rendű kérelmezőnek a II-III-IV-V. rendű kérelmezővel 1998. május 29-én kötött együttműködési megállapodásait a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól 2002. december 31-ig mentesíti.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresetnek van helye.

Indoklás

A Versenytanács a felek előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
Az I. rendű kérelmező Budapestet és Pest megyében 10 várost, 116 községet lát el villamosenergiával, mint egyedüli áramszolgáltató.
Jogilag szabályozottan többek között jogosult és köteles a fogyasztói igények kielégítésének műszaki- gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, a fogyasztási helyek hálózatra kapcsolásának feltételeit meghatározni.
Mivel a villamosenergia szolgáltatás - vételezés fokozottan veszélyes, az I. rendű kérelmező _ a többi áramszolgáltatóhoz hasonlóan _ az üzembiztonság érdekében e folyamatot ellenőrzése alatt tartja, kezdve az új fogyasztói berendezések tervezett bekapcsolásától a tényleges vételezés megkezdéséig. Ide kell érteni a fogyasztói és/vagy áramszolgáltatói méretlen vezetékhálózat és mérőhely fogyasztót terhelő kiépítését is.
Az I. rendű kérelmező az elvégzett munkát csak akkor veszi át, az elosztóhálózatra való rácsatlakozást csak akkor engedélyezi, ha a munka minősége kifogástalan.
Az elkészült munka felülvizsgálatát első ízben az I. rendű kérelmező ingyenesen végzi, minden további alkalommal pedig a fogyasztó költségére annyiszor, ahányszor a tapasztalt hiányosságok újabb I. rendű kérelmezői helyszínelést indokolnak.

A II-IV. rendű kérelmezők, mint érdekképviseletek, a Gazdasági Kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény értelmében az I. rendű kérelmező ellátási területén végzik a törvényből rájuk háruló, a gazdasággal összefüggő közfeladatokat.
Az V. rendű kérelmező azokat az elektromosipari magánvállalkozókat tömöríti szövetségbe, akik egyébként a II-IV. rendű kérelmező kötelezően előírt tagságát alkotják.

Az I. rendű kérelmező a II-V. rendű kérelmezővel együttműködési megállapodásokat kötött 1998. május 29-én, amelyeknek a szerződésekben azonosan rögzített célja "a villamosenergia fogyasztók szélesebb körű és magasabb színvonalú kiszolgálása, az élet-, vagyon- és üzembiztonsági követelmények magasabb szintű teljesítése az e szakterületen működő vállalkozók és vállalkozások minősítésével."
A Gazdasági Versenyhivatal megfelelő határozatának birtokában 1999. július 1-én lép hatályba a tervezett minősítési rendszer, amelyben az ügyletkötő felek feladatai arculatukhoz igazodnak. Így a kamarák készítik a felmérést az érintett szakvállalkozókról, végzik az általános, az épület- és villamosberendezés szerelők rendszerbe való bejegyzését, minősítését stb., míg az I. rendű kérelmező gondoskodik az oktatással kapcsolatos feladatokról. A nyilvántartásba való bejegyzés a rendszernek azért lényegi eleme, mert a tervezett szakvállalkozói nyilvántartás ügyrendje szerint mérőhely kialakítását, méretlen vezetékhálózaton szerelési munkát csak szakirányú képesítéssel és mestervizsgával vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező egyéni vállalkozók, illetve ilyen végzettségű alkalmazottal rendelkező gazdálkodó szervezetek végezhetnek és állíthatnak ki arról igazolást.
A bejegyzés feltétele a megfelelően kitöltött Adatlap, a végzettség igazolása, az ELMÜ-vizsga letétele és a rendezett kamarai tagság. Minden jelentkezőnek vizsgával végződő alaptanfolyamon kell résztvennie, amelyet követően az I. rendű kérelmező vagy helyette az V. rendű kérelmező, a jelentkezőt bejegyzi az általa vezetett nyilvántartásba.
A bejegyzett szakembernek a továbbiakban tanfolyam-látogatási kötelezettsége van szakképesítésétől függően, de vizsgatételi kötelezettség nélkül és folyamatosan megkapja a munkavégzéséhez szükséges szakmai információkat. A regisztrálási folyamatban való részvétel ingyenes, csak a szakvállalkozói nyilvántartásba való bekerülés jár 1.000.-Ft-os költséggel a 36/1998. (VII.10.) IKIM rendelet alapján.
Bár a Szakvállalkozói Nyilvántartás Ügyrendje szerint a szaknyilvántartásból kívülrekedt szakképzett gazdálkodó szervezet 1999. július 1-től nem végezhet olyan munkát, amelynek elfogadásához az I. rendű kérelmező közreműködése szükséges, az I. rendű kérelmező változatlanul folytatni akarja a jelenlegi munkaátvételi gyakorlatát, s a minőségtől függően nem zárkózik el a hálózatra kapcsolástól csupán azért, mert nem bejegyzett gazdálkodó szervezet végezte el a munkát, illetve állított ki erre vonatkozó igazolást.
Az elektromosipari szaknyilvántartási rendszerhez hasonló rendszer már működik a gázszolgáltatásban, de ettól eltérően nem megállapodás, hanem jogilag szabályozott rend szerint, miután A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény felhatalmazta a minisztert az ide vonatkozó 51/1998. (VII.3.) IKIM rendelet megalkotására.
A villamosenergia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény ilyen felhatalmazást nem tartalmaz, ezért hasonló miniszteri rendelet kiadására törvénymódosítás nélkül nincs lehetőség.

A felek a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott kérelmüket akként tartották fenn, hogy a Tpvt. 17. § szerinti mentesítés megadását 2002. december 31-ig kérték.

A módosított kérelem alapos.

A Tpvt. 17. § alapján a Gazdasági Versenyhivatal határozatával mentesíti egyedi kérelem alapján a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást, ha az (1) bekedzés a)-d) pontjaiban rögzített feltételek együttesen fennállnak.
E feltételek együttes fennállásának bizonyítása a kérelmezőket terhelte a Tpvt. 20. §-ának megfelelően, s a bizonyítási kötelezettségnek a kérelmezők eleget is tettek a vizsgálati jelentés és a Versenytanács megállapítása szerint.

Sorra véve az egyes feltételek meglétét:
A Tpvt. 17. § (1) bekezdés a) pont: a mentesíteni kért megállapodások valóban hozzájárulnak a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, mert a fogyasztó- megrendelők a szolgáltatótól, a kamaráktól értesülhetnek pl. a rendelkezésre álló nyilvántartásokból, hogy mely gazdálkodó szervezetek szerezték meg azokat a szakmai ismereteket, amelyek birtokában a velük kötött vállalkozási szerződés teljesítése várhatóan szerződésszerű lesz. Ezáltal a bejegyzettek közötti verseny a szám szerint kevesebb piaci szereplő között is fokozódhat.
A műszaki fejlődést fogja szolgálni, hogy a bejegyzett gazdálkodó szervezetek folyamatos tájékoztatást kapnak az új előírásokról, szabványokról műszaki megoldásokról stb., amelynek folytán jövőbeni továbbképzésük szervezettebb lesz.
Tpvt. 17. § (1) bekezdés b) pont: nem vitathatóan fogyasztói érdek a terhükre eső, de valójában a megrendelésük alapján eljáró szakiparosok munkavégzésére visszavezethető hibás teljesítés esélyének csökkenése azáltal, hogy a fogyasztók az I. rendű kérelmező elvárt feltételeinek ismeretében lévő, megfelelő teljesítést nyújtó gazdálkodó szervezetek munkavégzése között választhatnak utánjárás nélkül.
Tpvt. 17. § c) pont: kétségtelen, hogy a mentesíteni kért megállapodások versenykorlátozással is járnak, mert az érintett piacra a megállapodó felek által meghatározott, azonos feltételek teljesítésével lehet bejutni.
Ezen a piacon az I. rendű kérelmező nem piaci szereplő, de magatartása meghatározó a villamos szakipari munkák végezhetősége tekintetében, hiszen közreműködése nélkül jogszerűen a megállapodásokkal érintett munkák nem végezhetők el, így a villamosenergia szolgáltatás sem vehető jogszerűen igénybe. A piacra lépés azon megnehezülése, hogy a jelentkezőknek fokozott szakmai követelményeknek kell megfelelniük a nyilvántartásba való bekerülésük és bennmaradásuk érdekében, a szakképzettséggel amúgy is rendelkező gazdálkodó szervezetek részére aránytalan többletterhet nem jelent, összehasonlítva azzal a remélt előnnyel, amelyet a szolgáltatási színvonal emelkedése jelent.
Tpvt. 17. § (1) bekezdés d) pont: a megállapodás nem zárja ki a versenyt az érintett áru (szolgáltatás) vonatkozásában, mert az fennmarad a szaknyilvántartásba bekerülő vállalkozások között.

Ezért a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerint a rendelkező rész szerint határozott.

Miután a Versenytanács a Tpvt. 17. § (2) bekezdése figyelembevételével a módosított kérelemnek megfelelően a mentesítés időtartamát határidőhöz kötötte, a mentesítés rendelkezésre álló időtartama elegendő arra, hogy a mentesítési időtartam alatt a villanyszerelők nyilvántartását a gázszerelők nyilvántartásához hasonló módon jogszabályi rendezéssel oldják meg.

A határozat kihirdetésekor a jogorvoslatra jogosult felek jogorvoslati jogukról lemondtak, így a Tpvt. 83. §-ában foglalt jogorvoslati jog a továbbiakban nem illeti meg őket.

Budapest, 1998. november 17.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Kis Lászlóné