Gazdasági Versenyhivatal

Vj-14/1999/31

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Lakatos Péter ügyvéd (1075 Budapest, Madách I. u. 14.) által képviselt GLOBÁL Kábeltelevízió Kft. (1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás 1988. óta van jelen a kábeltelevíziós szolgáltatás piacán. Budapest XI. kerületében üzemeltet kábeltelevíziós hálózatot, kb. 25.000 lakásban nyújt televíziós-rádiós műsorszolgáltatást, valamint HBO mozicsatornát, amely a kerületi lakásszám kb. 38 %-át jelenti; az így ellátott terület viszonylag egy tömbben helyezkedik el, minimális a más társaságok beékelődése.
További hét kisebb társaság működik a kerület egy-egy kisebb, behatárolt területén, együttesen kb. 10.700 lakást látnak el. Ezen túlmenően a Bartók Béla út elején a Gellért Szálló környékén fennáll egy másik kábelhálózathoz való csatlakozás lehetősége.

Az eljárás alá vont tulajdoni viszonyaiban 1997. december 12-én történt változás, amikor a KÁBELTEL Budapest Kft. megvette a korábbi tulajdonos, a XI. kerületi Önkormányzat üzletrészének 99,767 %-át, annak eredményeként, hogy eljárás alá vont pályázatban vállalta a kerületi lakásszám 75 %-át magába foglaló lefedettség biztosítását 2000. év végére. Ezen Kft. üzletrészeit az amszterdami Telekábel Hungary tulajdonolja.
1997-ben még döntően soros rendszerű volt a hálózat, 8.000 lakás tartozott csillagpontos hálózathoz. Utóbbira történő átépítést 1998-tól 1999. év elejére az eljárás alá vont gyakorlatilag befejezte: a soros rendszerre előfizetők száma 326-ra csökkent.
Azt is vállalta, hogy mintegy 1 milliárd Ft-os beruházást hajt végre 2000. év végéig.

Az 1997. évet 52,4 millió Ft veszteséggel zárta. Ezért, továbbá mert a korábbi évek során a szolgáltatási díjak olyan alacsony mértékben voltak megállapítva, hogy a ráfordítással nem voltak arányban - azáltal, hogy nem nyújtottak fedezetet a nyereségtartalomra, de a szerződésben vállalt hálózati rekonstrukcióhoz szükséges összeg kigazdálkodására sem, - eljárás alá vont jelentős díjemelést hajtott végre: az alapcsomag díját 63,4 %-kal, a bővítettét 56,5 %-kal emelte. Etekintetben a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított, melyben Vj-20/1998/8. szám alatt hozott határozatot. Álláspontja az volt, hogy a gazdasági erőfölényes helyzetben lévő eljárás alá vont által megállapított ár nem tisztességtelen, mert a műsorbeszerzési költségek, a csatornák számának növekedése, az infláció folytán indokolt mértéket csak jelentéktelen mértékben haladta meg.

1998-ban az előfizetők három programcsomag közül választhattak:
a szűkített csomag tartalmazta a három közszolgálati televízió műsorát (MTV1, MTV2 és DUNA TV), valamint egy helyi csatornát;
az alapcsomag ezen felül a magyar kereskedelmi és zenei műsorokat (RTL Klub, TV2, TV3, MSAT, Szív TV, Z+) és 10 külföldi adót, összesen 21 műsort;
a bővített csomag további magyar és külföldi adókat, összesen 28 műsort (két műsort osztott adásidőben).

1999. évben eljárás alá vont a korábbi programcsomagokhoz képest kínálatát nem bővítette, január 1-től azonban díjemelést hajtott végre az alábbi, 1. számú táblázatban foglaltak szerint:

1. sz. táblázat

A szolgáltatott programcsomagok és azok bruttó előfizetési díjai

Programcsomag	1998. Ft/hó	1999. Ft/hó	Emelés mértéke %
Soros rendszer	898	1.190	132,4
Szűkített programcsomag	666	798	119,8
Alap programcsomag	899	1.190	132,4
Bővített programcsomag	1.288	1.690	131,2
HBO mozicsatorna	1.494	1.848	123,7

A televíziós műsorok előfizetőinek száma 1998-ról 1999-re 4.094-el nőtt, a HBO mozicsatornát előfizetőké 1.034-el. A televíziós csatornák előfizetőin belül a soros rendszer előfizetőinek száma minimálisra csökkent, míg jelentéktelen változás történt a szűkített programcsomagra előfizetőinél; ugyanakkor az alap- és bővített csomagra előfizetők száma megduplázódott, főként azért, mert megszűnt a soros rendszer. A két nagy (alap- és bővített) csomagra előfizetők aránya egymáshoz képest kis eltérést mutat. Az előfizetők számának változását az alábbi 2. számú táblázat mutatja:

2. sz. táblázat

Az előfizetők számának változása

Programcsomag	1998.	1999.	Változás
Soros rendszer	9.967	326	-9.641
Szűkített programcsomag	1.185	1.485	+300
Alap programcsomag	6.015	13.305	+7.290
Bővített programcsomag	5.475	11.620	+6.145
Összesen	22.642	26.736	+4.094

Az eljárás alá vont 1999. évre készített üzleti terve 1998-hoz képest - kalkulálva a 22.642 előfizető 26.736-ra történő növekedésével - az alábbi változásokat tartalmazza, amelyet az alábbi 3. számú táblázat foglal össze.

3. sz. táblázat

Megnevezés >	1998. eFt	1999. eFt
1) Tervezett árbevétel	284.038	511.905
2) Közvetlen költség (program és műsordíjak)	88.646	127.968
3) Közvetett működési költség (anyag-, szolgáltatás-, bér, stb.)	136.402	176.952
4) Értékcsökkenés	28.981	97.083
5) Jövedelemtartalom	30.009 (10,57 %)	109.902 (21,47%)

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy eljárás alá vont részéről az 1999. évi alap- és bővített csomag tekintetében végrehajtott díjemelés sérti-e az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) pontját.

A vizsgálat megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az 1997. évi veszteség után 1998-ban 35,1 millió Ft nyereséget realizált - ezen belül a kábelszolgáltatás üzleti eredménye 30 millió Ft volt -, így a díjemelés "történelmi" lemaradással nem indokolható, sem nemzetközi összehasonlítással.

Elvégezte a díjkalkulációt, melynek - helyesbített - eredményét az alábbi táblázatok tartalmazzák.

4. táblázat

Alapcsomag nettó számított díja

Megnevezés	1998.	1999.	Emelés mértéke %	Számított díj
1. Nettó díj	803	1062
2. Ebből, közvetlen költség	137	152	110,9	152
3. Közvetett költség	407	449	110,3	465
4. Amortizáció	87	227	283,9	227
5. Jövedelem-tartalom*	172	234	136	197
6. Összes költség	631	828	131,2	889
7. Bruttó díj	899	1190	132,4	1166

(* számított jövedelem: 172 x inflációs rátával)

5. táblázat

Bővített csomag nettó számított díja

Megnevezés	1998.	1999.	Emelés mértéke %	Számított díj
1. Nettó díj	1150	1509
2. Ebből, közvetlen költség	311	305	98,4	305
3. Közvetett költség	407	449	110,3	465,2
4. Amortizáció	87	227	283,9	227
5. Jövedelem-tartalom*	345	528	153	394,3
6. Összes költség	1150	1509	121,9	1392
7. Bruttó díj	1288	1690	131,2	1559

(számított jövedelem: 345 x inflációs rátával)

Megállapította, hogy az alapcsomag díjemelése indokolt, mert a bázis programcsomag 31,2 %-os költségnövekedéséhez képest 32,4 %-os az emelés. A bővített programcsomagnál a 21,9 %-os költségnövekedéshez képest számított 31,2 %-os emelésnek nincs indoka, az inflációs rátával számított díj 1.531.- Ft, így 159.- Ft-os mértékű emelés eltúlzott.
Mindkét számításnál elfogadta az eljárás alá vont által megadott
- közvetlen költséget,
- a közvetett költségen belül külön értékelte az egyes elemeket és akceptálta, hogy az amortizáció közel háromszoros növelésére magyarázatot adott az eljárás alá vont, nem vitatta működési költségeit sem. A jövedelemtartalom korábbi évhez képest kétszeresére való emelése tekintetében azonban korrekciót alkalmazott azzal, hogy az (az inflációt meghaladó mértékben) aránytalan terhet róna a fogyasztóra.
Mindezek alapján indítványozta a bővített programcsomag emelése tekintetében eljárás alá vont vállalkozás terhére a jogsértés megállapítását, valamint bírság kiszabását.

III.

Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte.
Védekezése kétirányú volt:

a) Állította, hogy nincs erőfölényes helyzetben, a következők miatt:

aa) Az érintett piac (Tpvt. 14. § (1)-(3) bekezdése) meghatározásánál a megállapodást alkotó árunak (szolgáltatásnak) az 1996. évi I. törvény értelmében a műsorelosztást kell tekinteni, amely a műsorterjesztés technikai módja, és mellyel nemcsak az eljárás alá vont rendelkezik, azt mások is nyújtják, illetőleg piacra lépésüknek nincs akadálya.

Az áruját ésszerűen helyettesítő áruk ezért:

• -

  szoba- vagy tetőantenna,

• -

  AM-mikro:

A XI. kerület a Szabadság hegyi adótorony árnyékában terül el, így mindenhonnan jó minőségben foghatók az onnan induló rádiós és televíziós jelek, így az MTV1, RTL Klub, TV2 földi sugárzással, AM-mikro földi mikrohullámú sugárzással valamennyi többi magyar adó, továbbá a Deutsche Welle, TV5, RTL, ORF1, PRO7, SAT1.

• -

  Egyéni műholdvevőrendszer.

Valamennyi épületben a műhold jelei foghatók, a beruházás kb. 80.000.- Ft-ba kerül, azonban társasházi szinten is megoldható csoportos vétellel. Néhányszáz lakásban van is ilyen berendezés.

• -

  Csatlakozás más kábeltelevíziós szolgáltatóhoz.

Földrajzi szempontból érintett piacnak Magyarország területét tekintette, mert az érintett árut a fogyasztók ezen belül, nem a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel be tudják szerezni, de szűkebb értelemben vett földrajzi piacon, a kerületen belül is vannak egyéb vételi lehetőségek. (Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pont)

ab) Álláspontja szerint nem állnak fenn a Tpvt. 22. § (2) bekezdésében írt feltételek sem, - figyelemmel a széleskörű máshozfordulási lehetőségekre - melyet alátámaszt, hogy az előfizetők fluktuálnak a különböző kábeltelevíziós szolgáltatók között, vagyis versenypiac létezik; bár verseny kizárólag az egyes működési területek határán van, illetve az AM-mikro és a kábeltelevíziós rendszerek között.

b) Tagadta azt is, hogy a díjemelést visszaélésszerűen hajtotta volna végre. A vizsgáló által számított díjakra úgy nyilatkozott, hogy abból több (közvetett) költségelem hiányzik, ennek figyelembevételével a jövedelemtartalom pedig lényegesen kisebb. Az új jogi és piaci helyzetben és új műszaki feltételek mellett az inflációs ráta nem lehet az áremelés mértékének alapja, sem pedig az éves szintű nyereségtömeg növekedésének maximuma.
Általánosságban az infláció mértéke ugyanis egyes szektorok között jelentős szóródást mutat, ami a különböző szolgáltatás-nemekhez tartozó gazdálkodó szervezetek gazdálkodási körülményeihez objektíve bekövetkezett változások eredményeképpen alakul ki.
A vizsgálatnak - álláspontja szerint arra kellett irányulnia, hogy az árat az összes felmerült költség és tisztességes üzleti haszon bekalkulásával állapította-e meg.
Ennek keretében pedig a díjemelés az alábbi költségemelő tényezőkre vezethető vissza:

Fejlesztések: 1999. évre kb. több mint 1,5 milliárd Ft összegben irányozta elő, így

• -

  új központi fejállomás és telekommunikációs központ kiépítését,

• -

  felhordó hálózat és kábelrendszer cseréjét, az új kiépítését,

• -

  üvegszálas technika alkalmazását,

• -

  kiegészítő berendezések létesítését.

Mindezt indokolja a pályázatban és szerződésben vállalt kötelezettség továbbá a kábelpiac változása, amely a telekommunikáció irányába megy, így szükséges a telefon vagy internet szolgáltatások tervezése. Utalt arra is, hogy az 1998. évi tőkeemelést saját forrásból hajtotta végre és ebből finanszírozta a beruházást, az 1999. évit már hitelből fedezi.
bb) A nyereségnövekedés indokai:
- 1998-at megelőző éveket vesztességgel zárta, jelentős kintlevőségei vannak.
- Ugyanez a helyzet az amortizációval: az ugyan az 1996. évi LXXXI. törvény szerinti leírási kulcs alapján 12,5 év, ténylegesen azonban a műszaki fejlődésből fakadó erkölcsi avulás miatt gyorsabb ütemben, 6-8 év alatt kell kicserélni a rendszert; minthogy adóalap növelő tényező lenne, nem így számolják el, amiből következően a profitnak kell fedezetet nyújtania az eszközök erkölcsi kopására, a fenti, rövidebb idő alatt történő megtérülésére.
- Hivatkozott soros rendszerei selejtezésére is, amely 1999. évben történik, minimális összegben (28. számú jegyzőkönyv); ez a tervben nem is szerepelt. Ez azért csökkenti a nyereséget, mert az egyes soros rendszerek beruházási költsége (bruttó értéke) a működési idő alatt az amortizáción keresztül nem került teljes egészében leírásra, és a le nem írt részt (a maradvány nettó értéket) az áttérés évében egyösszegben kívánja költségként elszámolni.

bc) Végül díjai és nyeresége lényegesen alacsonyabb az azonos szolgáltatást nyújtó nyugat-európai kábeltelevíziós szolgáltatókénál.

IV.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban nevesítve: tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.
A törvényi tényállás megvalósulásának két konjunktív feltétele van: a gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás.
A Versenytanácsnak így azt kellett vizsgálnia, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon, valamint a díjemelés tekintetében visszaélésszerűnek minősíthető-e a magatartása.

a) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).

Az érintett piacot a Tpvt. 14. (1) bekezdése értelmében a megállapodás tárgyát alkotó (értelemszerűen a vizsgált magatartással érintett) áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Bár a Versenytanács már az 1998. május 6-án kelt Vj-20/1998/8. számú határozatával megállapította eljárás alá vont erőfölényes helyzetét, az azóta eltelt időre figyelemmel most újból vizsgálta és evonatkozásban kitér az eljárás alá vont védekezésében foglaltakra is.

A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni (14. § (2) bekezdése) melynek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.
Földrajzi terület pedig a (3) bekezdés alapján az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

Az érintett piac eljárás alá vont által adott értelmezésével a Versenytanács nem ért egyet, álláspontja a következő:

aa.) Az érintett árupiac meghatározásánál abból indult ki, hogy a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésében szereplő áru kifejezés nem valamiféle absztrakt áruforgalmat takar, hanem az eljárás alá vont vállalkozás áruját; az adott esetben tehát nem az absztrakt műsorszolgáltatást, hanem az eljárás alá vont által konkrétan nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást. Az érintett árupiac ennél természetesen lehet bővebb, a jelen esetben azokkal a további műsorszolgáltatási (a fogyasztó szempontjából: műsorbeszerzési) lehetőségekkel, amelyek a (2) bekezdésben foglalt kritériumok alapján az eljárás alá vont áruját ésszerűen képesek helyettesíteni. Ebből következőleg az érintett árupiac - szemben eljárás alá vont álláspontjával - nem általában a műsorszolgáltatás, hanem az általa nyújtott műsorszolgáltatás és az azt ésszerűen helyettesíteni képes műsorszolgáltatások együttesen.

A helyettesítő szolgáltatások elvileg az alábbiak:

• -

  tetőantenna (esetleg szobaantenna),

• -

  egyéni műholdvevőrendszer (vagy az előbbivel való kombinációja),

• -

  AM-mikro,

• -

  az érintett földrajzi piacon más kábeltelevíziós szolgáltatókhoz való csatlakozás.

• -

  Minthogy a tetőantenna kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas, lényegesen alacsonyabb színvonalú az eljárás alá vont által nyújtottnál, ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek.

• -

  Az egyéni műholdvevőrendszer (tetőantennával kombinálva) elvileg képes ugyanolyan szolgáltatás biztosítására mint a kábeltelevízió. Ahhoz, hogy közelítőleg azonos színvonalú programválasztékot lehessen biztosítani 25.000 - 85.000.- Ft + szerelési költséget kitevő beruházás szükséges. (Eljárás alá vont által közölt költség a Vj-6/1999. számú ügyben.) Ezen felül a vételi módra történő áttérés esetén az eljárás alá vont volt szerződéses partnere elveszti a belépési díjat, a beruházás mellett őt terheli a rendszer fenntartási, karbantartási költsége, elhasználódás esetén pedig a pótlása, ezért számottevően kedvezőtlenebb feltételnek minősül a beszerzése, amely miatt nem tekinthető ésszerűen helyettesíthető árunak.

• -

  A XI. kerületben jól foghatók a Széchenyi hegyen lévő adó jelei, ezért az AM-mikrora való áttérésnek ebből a szempontból akadálya nincs. Az azonban nem biztosít olyan színvonalú programválasztékot és képminőséget, mint amilyen a kábeltelevízió által biztosítható, másrészt az AM-mikro vevő szintén jelentős egyszeri beruházást igényel, amely a Versenytanács állandó gyakorlata - a Legfelsőbb Bíróság Kf.25.708/1993/5., Kf.25.668/1994/4. számú döntésével megerősítve - önmagában kedvezőtlenebbé teszi az áttérést. A beruházási költség ugyan a többlakásos épületben lévő lakások számával fordítottan arányos: minél több lakás van egy épületben, annál alacsonyabb az egy lakásra jutó beruházási költség. Más oldalról viszont a lakás számának növekedésével csökken annak az esélye, hogy a lakóközösség egységesen az AM-mikrora való áttérés mellett döntsön. Ehhez járul, hogy az AM-mikro esetében is van havi díj, valamint a tulajdonost terheli a berendezés karbantartásának, javításának, esetleges cseréjének költsége. Ezért ezt sem tekinthető ésszerű helyettesítőnek.

Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak - más ésszerű helyettesítő áru hiányában - a kábeltelevíziós szolgáltatás minősül. Az egyéb - az előzőekben részletesen vizsgált - műsorszolgáltatási lehetőségek csak távoli helyettesítői az eljárás alá vont szolgáltatásának. Különösen fennáll ez, az előfizetői túlnyomó többségét kitevő, többlakásos házakban lakó fogyasztók tekintetében. E megállapítást alátámasztja a nemzetközi versenyjogi gyakorlat is, mely szerint egy másik áru akkor ésszerű helyettesítője az adott árunak, ha annak csekély mértékű árváltozása esetén a fogyasztó áttér a másik árura. E csekély árváltozási mértéket a gyakorlatban általában 5 százalékban jelölik meg.
Ehhez képest az eljárás alá vont az utóbbi években és 1999. évben is a mindenkori inflációnál 5 százalékkal lényegesen nagyobb mértékű áremelést hajtott végre, anélkül, hogy előfizetői jelentős számban hagyták volna el.

ab) Az érintett földrajzi piacot illetően a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szintén nem általában használja a fogyasztó kifejezést, az alatt az eljárás alá vont vállalkozás vizsgált magatartásával érintett fogyasztókat kell érteni. E fogyasztói kör számára pedig nyilvánvalóan számottevően kedvezőtlenebb feltétel lenne, ha az áru mástól való beszerzése érdekében el kellene költözniük lakóhelyükről. Ezért az érintett földrajzi terület - szemben az eljárás alá vont álláspontjával - semmiképpen sem lehet az ország egész területe, és az más közigazgatási egységhez (pl. kerülethez) sem köthető. Az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások, mint a kábeltelevíziós szolgáltatás esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a Versenytanács álláspontja szerint a vállalkozás szolgáltatási területével egyezik meg.

Az érintett árupiac előzőek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, amelynek igénybevételére elvileg is csak az eljárás alá vont azon ügyfelei térhetnek át, akiknek lakóhelye a másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetével határos, és azok is csak - számottevően kedvezőtlenebb feltételnek minősülő - egyszeri rendszercsatlakozási (belépési) díj mellett, továbbá az esetek többségében csak a lakóközösség egységes döntése alapján. Azt pedig, hogy egy másik kábeltelevíziós vállalkozás az eljárás alá vont valamely vételi körzetének egésze (vagy annak nagyobb része) tekintetében párhuzamos hálózatot építsen ki, gyakorlatilag nem reális, kizárja, hogy az egyes vételi körzetek az eljárás alá vont által lefedettek, beékelődő szigetek elenyészőek. Mindezek alapján ügyfelei túlnyomó (az eljárás alá vont lehetséges piaci magatartását meghatározó) többsége számára más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatásának - mint ésszerű helyettesítő árunak - az igénybevétele nem járható út.

Ebből következően eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható, mind a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja, mind a 22. § (2) bekezdése szerint; egyrészt ésszerűen helyettesítő árut az eljárás alá vont előfizetői mástól nem szerezhetnek be, másrészt az ésszerű helyettesítési lehetőség hiánya az adott esetben azt is jelenti, hogy eljárás alá vontnak a piaci magatartása meghatározásakor - ezen belül árai kialakítása során - érdemben nem kell tekintettel lennie a piac többi résztvevőjének - mindenek előtt előfizetőinek - vele kapcsolatos piaci magatarására.

b) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélést ugyanakkor nem látta a Versenytanács bizonyítottnak. A visszaélésszerűen - tisztességtelenül - megállapított eladási ár alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő, tehát a Tpvt. 21. § a) pontja értelmében a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás által alkalmazott árak (állami szabályozás hiányában) az eljárás alá vont álláspontjával szemben kizárólag versenyjogi alapon ítélhetők meg.

A díj tekintetében a Versenytanács érvényesíti azt a nemzetközi versenyjog alapjául is szolgáló álláspontot, amely szerint az ár túlzottan magasnak minősül, ha a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja.

Eljárás alá vont az 1999. évi díj tervezésekor az egyes programcsomagokra alkalmazott díjakra kalkulációt nem készített.
Az eljárás során készített számításai csak a közvetlen költségre, illetőleg a közvetett költség egyes elemeire tekinthetők megalapozottnak (üzemelési költség, amortizáció), abból a szempontból, hogy azok valóban indokoltak-e, míg a nyereség összege tekintetében nincs ilyen, annak szükséges voltát megalapozó számítás. Ez azzal jár, hogy a számítással kellően alá nem támasztott költségelemek és nyereség tekintetében a Versenytanács - gyakorlata szerint - legfeljebb azoknak az infláció mértékével növelt előző időszaki értékét minősítette indokoltnak.

Megjegyzi, hogy osztja az eljárás alá vont azon álláspontját, miszerint az új jogi és piaci helyzetben, új műszaki feltételek mellett az infláció nem fejezi ki pontosan a díjemelés indokolt mértékét. A vizsgálói számítások azonban összességében nem az infláció mértékén alapulnak. A műsordíjak és az amortizáció tekintetében, melyekre az eljárás alá vont megalapozott költségszámításokkal rendelkezett az infláció által indokoltnál nagyobb, tényleges költségeket vette figyelembe.

Az alapcsomag számított díja alacsonyabb összeget mutatott a ténylegesnél, míg a bővítetté 131.- Ft-al, 8 %-al magasabb a gazdasági feltételek által indokoltnak tekinthető számított díjnál, ezért a Versenytanács csak az utóbbit vizsgálta. Gyakorlata szerint azonban a számított díjhoz képest kis eltérést mutató tényleges díj alkalmazása nem minősül visszaélésszerű magatartásnak (Vj-91/97.). Arra nézve, hogy milyen mértékű eltérés esetén állapítható meg a Tpvt. 21. § a) pontjának megsértése, nem adható egyértelmű norma, az csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével határozható meg, így nem független arról, hogy milyen pontossággal állapítható meg a számított ár: minél pontosabban, annál kisebb eltérés esetén minősíthető a díj eltúlzottan magasnak, vagy fordítva. A jelen ügyben azonban a Versenytanács a számított díjat is csak közelítőleg tartotta azonosnak az indokolt díjjal, és figyelembe vette, hogy a rendszer korszerűsítése indokolhatja egyes további költségek, de főként a nyereség inflációnál nagyobb mértékű emelkedését.
Ezért a bővített programcsomag díját nem találta tisztességtelenül megállapítottnak, amiért az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontja második fordulata alapján megszüntette.

A Tpvt. 74. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson határozott.

A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. május 27.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika