Gazdasági Versenyhivatal

Vj-27/1999/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Záhorszky Árpád (2120 Dunakeszi, Barátság u. 11.) ügyvezető igazgató által képviselt Wirepress Információs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az 1991-ben alakult eljárás alá vont vállalkozás - kinek gazdasági tevékenysége kizárólag kábeltelevíziós jelszolgáltatásra terjed ki - Dunakeszi város területén nyújt soros rendszerben szolgáltatást.
Az általa szolgáltatott programcsomagban 26 csatornán biztosít műsort, köztük a magyar nyelvű közszolgálati adásokat (MTV1, MTV2, DUNA TV), a városi adást, a magyar nyelvű kereskedelmi adásokat, valamint különböző külföldi adásokat. Egy csatornán az HBO műsort is szolgáltatja.

Az eljárás alá vont vállalkozás programcsomagja 1998. év közepén, illetve végén került a jelenlegi - 1999-ben is szolgáltatott - formájában kialakításra, amikoris kínálatát a Z+, National Geographic, és a HungaroSport adásokkal növelte anélkül, hogy a programcsomagváltozás miatt évközi díjemelést valósított volna meg.

Az 1999. januári adatok szerint 4.000 előfizetővel rendelkező vállalkozás az 1998. évhez képest változatlan összetételű szolgáltatása 1998. évi havi 580.- Ft nettó díját (bruttó díj 650.- Ft) 1999. január 1. napjától 848.- Ft havi nettó díjra (bruttó díj: 950.- Ft) emelte meg, utóbbi díjnál figyelembevéve az 1998-ban a fogyasztókra át nem hárított programbővülés költségeit is.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás által 1999-re alkalmazott előfizetői szerződés 3. pontja szerint a rendszerbe kapcsolódó fogyasztó egyszeri bekötési díjat köteles fizetni.

A szerződés 4. pontja kimondja, hogy az adások vételének folyamatos biztosításáért havi 950.- Ft (bruttó havi előfizetési díj) terheli a fogyasztót, melynek késedelmes megfizetése esetén a késedelem idejére a társaságot 20 % késedelmi kamat illeti.
A szerződés 4. pontjában meghatározott díj fizetésének 3 hónapos elmaradása esetére a szerződés kiköti, hogy a társaság jogosult a szolgáltatás felszólítás nélküli megszüntetésére, mellyel és az esetleges visszakapcsolással járó költségek az előfizetőt terhelik (7. pont).

A szerződés 4. pontja nem tartalmaz konkrét rendelkezést a díjváltoztatási jog mibenlétére nézve, hanem mindössze azt rögzíti, hogy a társaság fenntartja magának a jogot a díj megváltoztatására.
Az előfizetői szerződések alapjául szolgáló vállalkozási feltételek is csak annyit rögzít az évenkénti díjemelés lehetőségére, hogy a szolgáltató január 1-i hatállyal határozza meg a jelszolgáltatási díj mértékét, az ott írt különböző szempontok figyelembevételével.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását Dunakeszi város területén nyújtja, hol nem működik más kábeltelevíziós jelszolgáltatást nyújtó vállalkozás.
Új vállalkozások piacralépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályokba, ugyanakkor a magas beruházási költségek és az állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya miatt a város területén - ahol az eljárás alá vont vállalkozás már kiépítette vételi körzetét - más kábeltelevíziós vállalkozás piacralépési lehetősége gazdasági szempontból korlátozott.

Az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül az úgynevezett földi sugárzású adások (MTV1, TV2, RTL-Klub) körülbelül 8.000.- Ft-ba és szerelési költségbe kerülő tetőantennával és esetleg szobaantennával foghatók, melyek azonban az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatásnál lényegesen gyengébb minőségű szolgáltatásnak (kevesebb program) minősülnek.
Az eljárás alá vonti szolgáltatás elvben tetőantenna és műholdvevő együttes kombinációjával is biztosítható, az a műholdvevő azonban, mely alkalmas a magyar közszolgálati műsorok vételére körülbelül 25-30.000.- Ft-ba kerül úgy, hogy azon a magyarokon kívül mindössze 1-2 német több lengyel és török adó fogható. A magyar földi sugárzású és a műholdas műsorok vételéhez tehát legkevesebb 40.000.- Ft beruházás szükséges, azonban az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított teljes program vétele további műholdvevők felszerelését teszi szükségessé, mely szintén több tízezer forintos költséggel jár, így összege a 200.000.- Ft-ot is elérheti.
Az AM-mikro szolgáltatás az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított műsorcsomaghoz képest részben kevesebb, másrészt más összetételű műholdas adásokat tartalmaz.

IV.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az 1999. január 1. napjától alkalmazott előfizetési díjak meghatározásával, illetve annak érvényesítése során megvalósította-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző jogsértést.

V.

A vizsgálati jelentés az eljárás megszüntetését indítványozta azzal, hogy

• -

  a díjemelésnél figyelembevett közvetlen és közvetett költségek indokoltan lettek áthárítva a fogyasztókra, illetve

• -

  az egyszeri bekötési díj eredményeként az ingatlan értékét növelő jog keletkezik, és

• -

  a szerződés 4. pontja a díjváltoztatás feltételeire nézve semmilyen feltételt nem definiál.

VI.

A Versenytanács előrebocsátva azt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában gazdasági erőfölénnyel van az érintett piacon - vagyis Dunakeszi területén (Tpvt. 14. §) - mivel áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, az eljárást jogsértés hiányában - a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel a 72. § a) pontja II. fordulatában foglaltakra - megszüntette.

Visszaélésszerűen - tisztességtelenül - megállapított ár (szolgáltatási díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas ár értendő. Az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja.
Jelen ügyben - a vizsgálati jelentésben az előzőek szerinti körben feltárt tényadatokat alapulvéve - ilyen túlzottan magas, vagyis tisztességtelen ár a Tpvt. 21. § a) pontja alapján nem volt megállapítható a Versenytanács számításai alapján sem.

A Versenytanács a belépési - vissza nem térítendő - díjra vonatkozó rendelkezést sem találta a Tpvt. 21. § a) pontja alkalmazásában indokolatlan előny kikötésének, mert az eljárás alá vont vállalkozás részéről nyújtott szolgáltatás igénybevételének jogáért járó ellenérték akkor is fennmarad, ha az előfizető személyében változás következik be, vagyis a belépési díjhoz kapcsolódó jogosultság ténylegesen az ingatlanhoz kapcsolódik. Az eljárás alá vont vállalkozásnál ezáltal nem marad szolgáltatás nélküli ellenszolgáltatás, vagyis nem jut jogsértően indokolatlan előnyhöz.

A Versenytanács álláspontja szerint a vizsgálat tárgyát képező előfizetői szerződés 4. pontja az 1999-ben alkalmazandó 950.- Ft bruttó előfizetői díjat tartalmazza - a 7. pontban írt terminológiával - úgynevezett meghatározott díjként, mely összeg meg nem fizetése esetére helyez kilátásba szankciót. A díjváltoztatási jogra nézve ugyanakkor a szerződés csak jogfenntartó nyilatkozatot rögzít, anélkül azonban, hogy ezen szerződési kitétel alapján jogosult lenne bármilyen konkrét mértékben is emelni az évenkénti díjakat.
Ebből következően a szerződés 7. pontjában írt szankció sem alkalmazható azzal az előfizetővel szemben, aki a jogfenntartó nyilatkozat alapján a későbbiekben esetleg közölt díjemelést nem fogadja el, így a díjemelésre vonatkozó jogfenntartást a Versenytanács nem tekintette jogellenesnek.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy a későbbiekben megvalósulhat az indokolatlan előny kikötése, ha az eljárás alá vont vállalkozás a szerződés 4. pontjának jelenlegi fogalmazására tekintettel az aláírt szerződésben írtakat egyoldalú díjváltoztatási jognak tekinti, továbbá azt egyoldalúan értelmezi. Az ily módon emelt díj ugyanis a szerződéses partnerek (fogyasztók) által nem számítható ki egyértelműen, így nem jogszerű.

A jövőben az eljárás alá vont vállalkozás akkor jár el helyesen, ha

• -

  vagy olyan szerződéses kikötést (úgynevezett csúszó árklauzulát) szerepeltet a szolgáltatási megállapodásban, mely összhangban a Legfelsőbb Bíróság Gk.68. számú állásfoglalásával lehetőséget biztosít arra, hogy a havi előfizetési díjak a mindenkori teljesítés időpontjában - az előfizető által ellenőrizhető módon - egyértelműen kiszámíthatóak legyenek,

• -

  vagy vállalja a szerződés - szükség szerinti - folyamatos módosítását a megrendelőivel való közös megegyezés alapján, ami azt is jelenti, hogy jogszerűen nem alkalmazhat szankciót, ha az előfizető - nem fogadva el az emelést - csak a korábbi díjat fizeti mindaddig, míg az emelt díj összege közös akarattal megállapításra nem kerül, vagy azt a bíróság nem állapítja meg az eljárás alá vont vállalkozó kezdeményezése alapján a Ptk. 241. §-a alapján.

Budapest, 1999. június 22.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika