Gazdasági Versenyhivatal

Vj-44/1999/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gáti István piacfejlesztési- és kiskereskedelmi vezető által képviselt Magyar Olaj- és Gázipari Rt (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Rt irányítást szerezzen a BP Gas Magyarország Kft felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

• 1.)

  A Magyar Olaj- és Gázipari Rt (a továbbiakban: MOL Rt) 1998. évi nettó árbevétele 633 milliárd forint volt, amelynek túlnyomórésze a kőolaj-feldolgozási termékek, a földgáz és egyéb gáztermékek értékesítéséből származott. Az egyéb gáztermékek egyike a PB gáz amely a kőolajfinomitás - és a földgáz kitermelés melléktermékeként keletkezik.

• 2.)

  A PB-gáz felhasználási célja megegyezik a földgázéval, vagyis fűtőanyagként használható fel. Ára azonban közel háromszorosa a földgázénak, ezért a gyakorlatban ott használják fel, ahol nincs mód kapcsolódni a vezetékes földgáz elosztó rendszerhez. A PB-gáz felhasználásának három féle módja van:
  
  a.) A fogyasztó által szállítható (legfeljebb 23 kg súlyú) palackban értékesített PB-gáz jellemzően a háztartásokban - elsősorban főzésre- kerül felhasználásra. 1998. évben palackos formában került értékesítésre az összes PB-gáz 61-62 százaléka.
  
  b.) A háztartások mellett a vállalkozások által is igénybe vett tartályos PB-gáz értékesítésének feltétele, hogy a felhasználási helyen tartály legyen telepítve, amelyet a PB-gáz értékesítője tartálykocsijából időről-időre felölt. A tartályt a felhasználó jellemzően az értékesítőtől bérli. 1998. évben az összes PB gáz 37-38 százaléka került tartályos formában értékesítésre.
  
  c.) Az összes PB-gáz értékesítés nem egészen l százalékát teszi ki az un. falugáz ellátás, amikor a településen elhelyezett tárolótartályokból vezetéken jut el a PB-gáz a felhasználókhoz.

• 3.)

  A PB-gáz egyetlen hazai termelője a MOL Rt, amely az összes belföldi felhasználás mintegy háromnegyedét biztosítja. A fennmaradó egynegyed rész importból származik. Az import liberalizált, vámmentes, továbbá - miután beszerezhető a környező országokból - szállítási többletköltsége sem jelentős.

• 4.)

  A MOL Rt amellett, hogy a PB-gázt kiskereskedők részére értékesíti, saját maga is végez kiskereskedelmi tevékenységet. Palackos értékesítést üzemanyag töltőállomásain már hosszú ideje folytat, a tartályos értékesítést pedig 1998. évben kezdte meg. Falugáz ellátást az irányítása alatt álló SZEB-GÁZ Kft végez.

• 5.)

  A BP Gas Magyarország Kft (a továbbiakban: BP Gas Kft) tartályos PB-gáz kiskereskedelmi értékesítésével és az ahhoz szükséges tartályok bérbeadásával foglalkozik. 1998. évi nettó árbevétele 253 millió forint volt.

• 6.)

  Tartályos PB-gáz felhasználók részére történő (kiskereskedelmi) értékesítésével a MOL Rt és a BP Gas Kft mellett további öt vállalkozás foglalkozik, a tartálytelepítés és a szállítás tekintetében is az ország egész területére kiterjedően. Az egyes vállalkozások részesedését a kiskereskedelmi értékesítésből, valamint az ahhoz szükséges eszközökből (tartály, tartálykocsi) a táblázat mutatja be.

Táblázat

Az egyes vállalkozások részesedése a PB-gáz 1998. évi kiskereskedelmi értékesítéséből és az ahhoz szükséges eszközökből

II.

Az összefonódás

• 7.)

  A MOL Rt 1999. március 16-án szerződést kötött a Bp Gas Kft üzletrészei 100 százalékának megvételéről. A szerződés rögzítette, hogy az átruházás feltétele a Gazdasági Versenyhivatal engedélye, vagy olyan döntése, mely szerint az engedélykérés szükségtelen.

• 8.)

  A MOL Rt 88 vállalkozás felett rendelkezik irányítási joggal, amelyek közül 8 felett az irányítást 1997. március 16-a után szerezte meg. E vállalkozásoknak az irányítás megszerzését megelőző évben elért együttes nettó árbevétele 707 millió forint volt. Ebből 559 millió forintot tett ki a ZAB Zemplén-Abauj Gázszolgáltató Rt nettó árbevétele, amely felett az irányítás megszerzését a Gazdasági Versenyhivatal Vj-143/1998/30. számú határozatával engedélyezte a MOL Rt részére.

III.

A kérelem és a vizsgálati indítvány

• 9.)

  A MOL Rt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24-30 §-ai alapján 1998. március 18-án a Gazdasági Versenyhivatal engedélyért kérte a 7.) pont szerinti üzletrész vásárláshoz, mint vállalkozások összefonódásához.

• 10.)

  A Tpvt. 71.§ alapján készített jelentésben a vizsgáló az összefonódás engedélyezését indítványozta.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 11.)

  A Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján az összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatalhoz engedélyt kell kérni, ha:
  (a) az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a 10 milliárd, és
  (b) az irányítás alá kerülő vállalkozás nettó árbevétele 500 millió forint felett van.

• 12.)

  A Tpvt. 24. § (2) bekezdése alapján a (b) alatti feltétel teljesülésének hiányában is fennáll az engedélyezési kötelezettség, ha:
  (c) az irányítást megszerző vállalkozás az eljárás tárgyát képező irányítás szerzéssel együtt, az annak megvalósítási időpontját megelőző két évben összesen 500 millió forintot meghaladó összefonódást valósított meg.

• 13.)

  A kérelem szerinti összefonódás esetében az (a) feltétel nem vitathatóan teljesül, mert az irányítást megszerző MOL Rt 1998. évi nettó árbevétele (663 milliárd forint) önmagában meghaladja a 10 milliárd forintos küszöbértéket. Az irányítás alá kerülő BP Gas Kft 1998. évi 253 millió forintos nettó árbevétele viszont alatta marad a (b) feltétel szerinti 500 millió forintos küszöbértéknek. Az engedélykérési kötelezettség ennek ellenére fennáll. Teljesül ugyanis a (c) feltétel, mert a kérelem szerinti összefonódás 1999. március 16-i megvalósítását megelőző két évben - azzal együtt - a MOL Rt 500 millió forintot meghaladó (253+707=960) összefonódást hajtott végre.

• 14.)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a (c) feltétel teljesülésének vizsgálatakor a Tpvt. 24.§ (2) bekezdése alapján azokat a megelőző két évben megvalósított összefonódásokat is figyelembe kell venni, amelyeket a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezett, mint az adott esetben a MOL Rt-nek a ZAB Zemplén-Abauj Gázszolgáltató Rt feletti irányítás szerzését.

V.

Az engedélyezés

• 15.)

  A Tpvt. 30 § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az összefonódással érintett piacon.

• 16.)

  Az összefonódás elvileg akkor hozhat létre vagy erősíthet meg gazdasági erőfölényt, illetve akkor lehet hatással a gazdasági versenyre, ha a.) az összefonódás - a Tpvt. 26.§ (3) bekezdése szerinti közvetett résztvevőket is figyelembe véve olyan vállalkozások (vállalkozáscsoportok) között jön létre, amelyek végeznek azonos tevékenységet, és ennek következtében az összefonódással érintett piacon növekszik a koncentráció; vagy
  b.) az összefonódással érintett két vállalkozáscsoport (akár a közvetlen-, akár a közvetett résztvevők révén) egymással vevő - eladó (vertikális) kapcsolatban van (lehet).

• 17.)

  Az összefonódással érintett piac - az a.) ponttal összefüggésben - MOL Rt és az irányítása alá kerülő BP Gas Kft azonos tevékenysége, a tartályos PB-gáz kiskereskedelmi értékesítése; földrajzi szempontból pedig Magyarország egész területe. E piacon 1998. évi együttes részesedésük az értékesítésből (3 %), és az ahhoz szükséges alapvető eszközökből (tartályok 8,3 %; tartálykocsik: 10,6 %) sem éri el azt a mértéket, ami a gazdasági erőfölény kialakulásának veszélyét rejtené magában.

• 18.)

  Azzal összefüggésben, hogy a MOL Rt - mint a PB gáz egyetlen hazai előállítója - vertikális kapcsolatban áll a BP Gas Kft-vel, az összefonódás érinti a PB-gáz nagykereskedelmi (kiskereskedők részére történő értékesítési) piacát is. A gazdasági verseny szempontjából általában nem kedvező, ha valamely vállalkozás - mint jelen esetben a MOL Rt - vevőinek egyben versenytársa is, igy értelemszerűen az is kedvezőtlen lehet, ha az összefonódás révén a MOL Rt pozíciója erősödik a kiskereskedelmi piacon. A MOL Rt-nek a tartályos PG-gáz kiskereskedelmi értékesítési piacán történt megjelenése azonban
  - egyrészt nem az összefonódás következménye, mert belépésére már korábban sor került,
  - másrészt az összefonódással szerzett nem egészen 3 százalékos további piaci részesedés e vonatkozásban sem jelent olyan mértéket, ami - figyelembevéve a kiskereskedelmi vállalkozások rendelkezésére álló versenyképes importot is - aggályos lenne a gazdasági verseny szempontjából.

• 19.)

  Minderre tekintettel a Versenytanács - egyezően a vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

VI.

Eljárási kérdések

• 20.)

  Az ügyfelek (a MOL Rt és az irányítása alá kerülő BP Gas Kft) közös kérelme alapján a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

• 21.)

  A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 22.)

  22.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. április 22.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi