Gazdasági Versenyhivatal

Vj-113/1999/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Ollé György ügyvéd (6722 Szeged, Gutenberg u. 3. mfsz. 3.) által képviselt a Szegedi Kábeltelevízió Rt. (6721 Szeged, Csongrádi sugárút 12.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás 1989. óta van jelen a kábeltelevíziós szolgáltatás piacán, Szeged város területén kb. 37 ezer vételi helyen nyújt televíziós-rádiós műsorszolgáltatást, valamint HBO mozicsatornát, amely kb. 60 %-os lefedettséget jelent. Hálózata döntően csillagpontos. Rajta kívül a városban, illetve az ahhoz csatolt községekben további öt társaság szolgáltat, szolgáltatási területük egy-egy tömbön belül van és elsősorban a külvárosban.
Előfizetőivel kötött szolgáltatási szerződési blankettában (12. sorszám alatt) többek között az alábbi kikötések szerepelnek:

• -

  a szolgáltatás díját a szerződés részét képező üzletszabályzat melléklete tartalmazza (1. pont),

• -

  kötelezettséget vállal, hogy a szolgáltatásban, annak egyéb lényeges feltételeiben bekövetkezett minden változásról külön értesítésben vagy sajtó útján tájékoztatja a megrendelőt (3. pont).

Az üzletszabályzat ezen kérdésekről a következőképpen rendelkezik:

• -

  a 4.4.3. pont szerint a szolgáltatás körében beálló változások, programcsomag változtatása esetén a szerződést megváltoztatják, új szerződést kötnek;

• -

  az 5.3.4.1. pont szerint a szolgáltatás díját a szolgáltató állapítja meg, melyet előfizető köteles megfizetni.

Arról nem történt e helyen rendelkezés, hogy a szerződés módosítására vonatkozó ajánlat el nem fogadása esetén mi az eljárás, általánosságban azonban a 8.3. pont írja elő, hogy az előfizetőnek az előfizetői szerződéssel vagy jogviszonnyal kapcsolatos reklamációját az ügyfélszolgálati iroda 30 napon belül rendezi, egyébként a vitás kérdések bíróság elé tartoznak.

1998-ban eljárás alá vont három programcsomagot kínált: kedvezményes, alap- és extra csomag, utóbbi kettőhöz HBO mozicsatorna is igényelhető volt.
A kedvezményes csomagba 6 műsor tartozott (MTV1, MTV2, DUNA TV, Újvidéki TV és két helyi csatorna);
az alapcsomag ezen felül tartalmazta valamennyi magyar kereskedelmi adót, valamint külföldi adókat, összesen 25 műsort;
az extra csomag pedig ezenfelül a Spektrumot és további külföldi műsorokat, összesen 35 csatornát.
1999-ben a korábbi programcsomagokhoz képest annyi változás történt, hogy az alapcsomagban további egy csatornát helyezett el (LandScape), illetve a belgrádi TV műsort megcserélte az extra csatornával), így az alapcsomag 26 csatornát tartalmaz, míg az extra csomagban további csatornákat helyezett el, így összesen 39 műsort lehet fogni.
A díjakat az alábbi, 1. számú táblázat szerint emelte:

1. számú táblázat

A szolgáltatott programcsomagok és azok bruttó előfizetési díjai

Programcsomag	1998.	1999.	Emelés mértéke%
Kedvezményes	270	325	20
Alap	1020	1240	21
Extra	1317	1680	28

Az előfizetők száma 1998. évről 1999. évre nem jelentős mértékben változott. Minthogy az erre vonatkozó adatok üzleti titkot képeznek, a változást a határozat nem betekinthető mellékletének 2. és 3. számú táblázata tartalmazza.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az 1999. évben alkalmazott előfizetési díjak meghatározása, illetve érvényesítése során eljárás alá vont vállalkozás megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) pontját.
A vizsgálati jelentés megállapította, hogy eljárás alá vont az érintett földrajzi piacon - saját vételkörzetének átfedés nélküli területein - a Tpvt. 22. § (1) bekezdése értelmében erőfölényes helyzetben van, mert más, helyettesítési lehetőség nincs, de ugyanezt támasztja alá a Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerinti vizsgálat is, mert az előfizetők eljárás alá vont magatartására nem reagáltak úgy, hogy nem vették volna igénybe a szolgáltatást - ezt az előfizetői adatok alakulása támasztja alá.

A magatartást a szerződési díj változtatására vonatkozó része tekintetében visszaélésszerűnek minősítette, mert értelmezése szerint egyoldalú díjemelési jogosultságára utal az a tény, hogy a díj változásáról csupán tájékoztatási kötelezettséget mond ki, míg a szerződésmódosításra vonatkozó 4.4. pont az ár változtatására nem alkalmazható. Ezért evonatkozásban indítványozta az eljárás alá vont terhére jogsértés megállapítását, a magatartás megszüntetésére kötelezését azzal, hogy a bírság kiszabását mellőzze a Versenytanács.

Az egyéni előfizetői díjak 1999. évi emelését vizsgálva elfogadta az eljárás alá vont által csatolt és üzleti titkot képező 5/K. mellékletben szereplő és csakis a többletdíjakat tartalmazó számítást, amely tartalmazta a közvetett költségeknél a műsordíjak és a HIF költségtöbbletét, míg a közvetett költségnél csomagonként azonos mértékű amortizációs többletköltséget, ezen túlmenően az (előbbieket is magába foglaló) összes közvetett költség inflációs növekményét. Ezzel szemben az extra csomagnál nem látta megalapozottnak az ingyenes műsorújság kizárólag ennek előfizetőire terhelését, és helyette az összes előfizetőt figyelembevéve az egy előfizetőre jutó átlagköltséggel számolt. Igy a nettó számított díj 0,5 %-kal magasabb értéket mutatott.
Az HBO csatorna esetében a beszerzési ár többletet számította fel eljárás alá vont az inflációt meghaladóan, amelyet a vizsgáló elfogadott.
Ezért a díjemelés tekintetében az eljárás megszüntetését indítványozta, mert a két alsó csomag díjemelése során jogsértés nem valósult meg, míg az extra programcsomag díját illetően ugyan jogsértés történt, de az csekély súlyú.
A közületi előfizetők tekintetében - akiknek összlétszáma 0,6 % - az áremelés mértékére elfogadta eljárás alá vont védekezését, miszerint a karbantartási díjak megfizetése módszerének megváltoztatása indokolta a nagyobb mérvű, 143 %-os díjemelést, így az nem jogsértő.

III.

Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte.
Előadta, hogy csupán a költségnövekedéssel arányosan, indokolt mértékben emelte a díjat, az az általa szolgáltatott minőséghez igazodik.

A szerződés kifogásolt része tekintetében pedig úgy nyilatkozott, hogy bár ténylegesen a díjemelés tekintetében nem volt vitája az előfizetőkkel, az egyértelműség kedvéért kiegészítette az üzletszabályzatot azzal, hogy ha a díjemelést el nem fogadó előfizetővel a 30 napon belüli egyeztetés nem vezet eredményre, a szerződésmódosítás miatt bírósághoz fordul.
Ezt a szerződési blankettán is át fogja vezetni.

IV.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban nevesítve: tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.
A törvényi tényállás megvalósulásának két konjunktív feltétele van: a gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás.
A Versenytanácsnak így azt kellett vizsgálnia, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon, valamint a díjemelés és a szerződéses kikötés tekintetében visszaélésszerűnek minősíthető-e a magatartása.

• a)

  Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).
  
  Az érintett piacot a Tpvt. 14. (1) bekezdése értelmében a megállapodás tárgyát alkotó (értelemszerűen a vizsgált magatartással érintett) áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.
  
  A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni (14. § (2) bekezdése) melynek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.
  
  Földrajzi terület pedig a (3) bekezdés alapján az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

  aa.) Az érintett árupiac meghatározásánál abból indult ki, hogy a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésében szereplő áru kifejezés nem valamiféle absztrakt áruforgalmat takar, hanem az eljárás alá vont vállalkozás áruját; az adott esetben tehát nem az absztrakt műsorszolgáltatást, hanem az eljárás alá vont által konkrétan nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást. Az érintett árupiac ennél természetesen lehet bővebb, a jelen esetben azokkal a további műsorszolgáltatási (a fogyasztó szempontjából: műsorbeszerzési) lehetőségekkel, amelyek a (2) bekezdésben foglalt kritériumok alapján az eljárás alá vont áruját ésszerűen képesek helyettesíteni. Ebből következőleg az érintett árupiac nem általában a műsorszolgáltatás, hanem az eljárás alá vont által nyújtott műsorszolgáltatás és az azt ésszerűen helyettesíteni képes műsorszolgáltatások együttesen.
  
  Helyettesítő szolgáltatások elvileg az alábbiak:

• • -

    tetőantenna (esetleg szobaantenna)

• • -

    egyéni műholdvevőrendszer (vagy az előbbivel való kombinációja)

• • -

    az érintett földrajzi piacon más kábeltelevíziós szolgáltatókhoz való csatlakozás.

• • -

    Minthogy a tetőantenna kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas, lényegesen alacsonyabb színvonalú az eljárás alá vont által nyújtottnál, ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek.

• • -

    Az egyéni műholdvevőrendszer (tetőantennával kombinálva) elvileg képes ugyanolyan szolgáltatás biztosítására mint a kábeltelevízió. Ahhoz, hogy közelítőleg azonos színvonalú programválasztékot lehessen biztosítani 25.000 - 85.000.- Ft + szerelési költséget kitevő beruházás szükséges. Ezen felül a vételi módra történő áttérés esetén az eljárás alá vont volt szerződéses partnere elveszti a belépési díjat, a beruházás mellett őt terheli a rendszer fenntartási, karbantartási költsége, elhasználódás esetén pedig a pótlása, ezért számottevően kedvezőtlenebb feltételnek minősül a beszerzése, amely miatt nem tekinthető ésszerűen helyettesíthető árunak.

Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak - más ésszerű helyettesítő áru hiányában - a kábeltelevíziós szolgáltatás minősül. Az egyéb - az előzőekben részletesen vizsgált - műsorszolgáltatási lehetőségek csak távoli helyettesítői az eljárás alá vont szolgáltatásának. Különösen fennáll ez, az előfizetői túlnyomó többségét kitevő, többlakásos házakban lakó fogyasztók tekintetében.

ab) Az érintett földrajzi piacot illetően a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szintén nem általában használja a fogyasztó kifejezést, az alatt az eljárás alá vont vállalkozás vizsgált magatartásával érintett fogyasztókat kell érteni. E fogyasztói kör számára pedig nyilvánvalóan számottevően kedvezőtlenebb feltétel lenne, ha az áru mástól való beszerzése érdekében el kellene költözniük lakóhelyükről. Az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások, mint a kábeltelevíziós szolgáltatás esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a Versenytanács álláspontja szerint a vállalkozás szolgáltatási területével egyezik meg.

Az érintett árupiac előzőek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, amelynek igénybevételére elvileg is csak az eljárás alá vont azon ügyfelei térhetnek át, akiknek lakóhelye a másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetével határos, és azok is csak - számottevően kedvezőtlenebb feltételnek minősülő - egyszeri rendszercsatlakozási (belépési) díj mellett, továbbá az esetek többségében csak a lakóközösség egységes döntése alapján. Azt pedig, hogy egy másik kábeltelevíziós vállalkozás az eljárás alá vont valamely vételi körzetének egésze (vagy annak nagyobb része) tekintetében párhuzamos hálózatot építsen ki, gyakorlatilag nem reális, kizárja, hogy az egyes vételi körzetek az eljárás alá vont által lefedettek. Mindezek alapján ügyfelei túlnyomó (az eljárás alá vont lehetséges piaci magatartását meghatározó) többsége számára más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatásának - mint ésszerű helyettesítő árunak - az igénybevétele nem járható út.

Ebből következően eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható, mind a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja, mind a 22. § (2) bekezdése szerint; egyrészt ésszerűen helyettesítő árut az eljárás alá vont előfizetői mástól nem szerezhetnek be, másrészt az ésszerű helyettesítési lehetőség hiánya az adott esetben azt is jelenti, hogy eljárás alá vontnak a piaci magatartása meghatározásakor - ezen belül árai kialakítása során - érdemben nem kell tekintettel lennie a piac többi résztvevőjének - mindenek előtt előfizetőinek - vele kapcsolatos piaci magatarására.

b) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélést ugyanakkor nem látta a Versenytanács bizonyítottnak. A visszaélésszerűen - tisztességtelenül - megállapított eladási ár alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő.

A díj tekintetében a Versenytanács érvényesíti azt a nemzetközi versenyjog alapjául is szolgáló álláspontot, amely szerint az ár túlzottan magasnak minősül, ha a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja.

Az eljárás alá vont vállalkozás az 1999. évi díjakat illetően becsatolt kalkulációja a viszonyítási alapot nélkülözi a közvetett költség egyes elemei tekintetében, illetve csak a költségtöbbletet mutatta ki, melyet a vizsgáló kritika nélkül elfogadott. Amellett, hogy e költségelemek előző évi számai nem ismertek, nem lehetett megállapítani, hogy a többlet milyen indokból merült fel, nincs arra vonatkozóan annak szükséges voltát megalapozó számítás. A Versenytanács ezért - gyakorlata szerint - a számításokkal kellően alá nem támasztott közvetett költség tekintetében annak legfeljebb az infláció mértékével növelt előző időszaki értékét minősítette indokoltnak.

A vizsgáló kiemelte az extra csomag tekintetében az ingyenes műsorújság általa számított költségtöbbletét, mint a jogsértést - csekély súlyban - megalapozó tényezőt. Ennek kapcsán a Versenytanács megállapítja, hogy az ingyenes műsorújság költsége jellegénél fogva sem terhelhető az előfizetőre, de egy ilyen összegnek semmiféle súlya nem lehet a tisztességtelen magatartás megállapításánál.
Minthogy a vizsgáló számítása nem fogadható el, a Versenytanács gyakorlata szerint az alábbi táblázatokban foglalta össze a számított díjat.

2. számú táblázat

Kedvezményes programcsomag

Megnevezés	1998.	1999.	Emelés %	Számított díj
Bruttó	270	325
Nettó	241	290	20	276
Közvetlen költség(műsordíj)	8	10	25	10
Közvetett összes költség	233	280	20	266*

Nettó díj eltérése: 5,5 %
*Összes közvetett költség 1998. évi inflációval (1,143) emelt összege

3. számú táblázat

Alap programcsomag

Megnevezés	1998.	1999.	Emelés %	Számított díj
Bruttó	1020	1240
Nettó	911	1107	21	1073
Közvetlen költség(műsordíj)	102	148	44,8	148
Közvetett összes költség	809	959	18,6	925

Nettó díj eltérése: 3,2 %

4. számú táblázat

Extra programcsomag

Megnevezés	1998.	1999.	Emelés %	Számított díj
Bruttó	1317	1680
Nettó	1176	1500	27,6	1439
Közvetlen költség(műsordíj)	221	347	50,6	347
Közvetett összes költség	955	1153	20,8	1092

Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a díjak emelése jelentéktelen mértékben haladta meg a számított díjat, azért is, mert a Versenytanács álláspontja szerint az is csak közelítőleg lehet azonos az indokolt díjjal. Igy az eljárás alá vont terhére jogsértést evonatkozásban nem látott megállapíthatónak.

A szerződéssel kapcsolatosan ugyancsak nem osztja a vizsgáló álláspontját. Tény, hogy szerződés illetve az üzletszabályzat nem egészen világos rendelkezései miatt csak azok figyelmes, együttes értelmezése alapján lehet megállapítani, hogy mi a megemelt díjat el nem fogadó előfizető teendője; arra a következtetésre azonban nem lehetett jutni, hogy eljárás alá vont egyoldalúan emelheti a díjat. Amennyiben a díjemelés a szolgáltatás körében beálló változásnak minősül, úgy az üzletszabályzat 4.4.3. pontja szerződésmódosítást tesz kötelezővé, ha pedig nem e körbe vonható, úgy az üzletszabályzat 8.3. pontja a vitát bírósági útra tereli, ez pedig nem jelenti az egyoldalú szerződésmódosítás kikötését.
Az eljárás alá vont nyilatkozatott, hogy pontosítás végett ez utóbbi kitételt beemelte az üzletszabályzatba, illetve a szerződési blankettának a díjemeléssel foglalkozó részét is kiegészíti.
Minderre tekintettel a Versenytanács jogsértést - visszaélésszerű magatartás hiányában - nem állapított meg, az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjára - megszüntette.
A Tpvt. 74. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson határozott.
A határozat egyéb rendelkezései a 83. § (1) és (2) bekezdésén alapulnak.

Budapest, 1999. november 23.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika