Vj-132/1999/41
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Batiz József ügyvéd (1093 Budapest, Lónyai u. 38.) által képviselt Polgári Kereskedelmi Bank Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy eljárás alá vont vállalkozás által a Világgazdaság és a Napi Gazdaság című napilapokban 1999. január és szeptember hó között a devizabetétek kamatkondícióira vonatkozóan megjelentetett közlemények alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére.
Ezért eljárás alá vonttal szemben 2.000.000.-Ft azaz kettőmillió Ft bírságot szab ki, melyet a kézbesítéstől számított 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 sz. bírságbevételi számlájára megfizetni.
A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás, amelynek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
Indoklás
I.
Az eljárás alá vont vállalkozás 1998. év végén egyesüléssel jött létre, amikoris a Pénzintézeti Központ Bank Rt-be beolvadt a Polgári Bank Rt. és Polgári Kereskedelmi Bank Rt. néven folytatta tovább működését. A Polgári Bank Rt. devizabetét állományát számítástechnikailag továbbra is külön kezelik, erre a korábbi üzletszabályzata érvényes, míg egységes szabályok vonatkoznak a betétek kondícióira.
Az egyesülés után kidolgozták az 1999. január 4-tő1 érvényes kamatszámítási módszereket, amelynek felülvizsgálatát a lekötött betéteknél heti gyakorisággal, a látraszóló betéteknél ritkábban végzik el, míg a különböző devizákra vonatkozó összeghatárok felülvizsgálatát félévente írták elő:
- a nem euro körhöz tartozó devizákra egyedileg,
- az euro körbe tartozó devizákra pedig 6000 euro átszámításával történik.
A devizabetét szerződésben az ügyfélre bízza a bank, hogy választása szerinti gyakorisággal - a hirdetményben meghatározott díj felszámítása mellett - kapjon a számlaegyenlegről kivonatot. Amennyiben ilyet kér, az értesítőn szerepel a kondíciós listáról szóló tájékoztató is.
A banki devizakamatokat - köztük az eljárás alá vontét is - megjelenteti a Világgazdaság, a Napi Gazdaság. Előbbi 19000, utóbbi 14000 pld-ban jelenik meg naponta. Közülük a Világgazdaság kiadójával, a Zöld Újság Tömegkommunikációs Rt-vel a Pénzintézeti Központ Bank Rt. 1998. december 17-én kötött visszterhes szerződést, a "banki kamatok" táblázatában 3/4 hasáb terjedelmű információ közzétételére, míg a Napi Gazdasággal 1998. december 31-én a "banki szolgáltatásaira" vonatkozó adatok, kamat, illetve kondícióváltoztatások közzétételére. A Világgazdaság a "banki kamatok" oldalon közli a forint-befektetések és (külön hasábon) a devizabefektetések kamatait és az erre vonatkozó információkat, a Napi Gazdaság pedig külön bontva, más oldalon a deviza - illetve forint kamatait. A HVG és a Világgazdaság részére az eljárás alá vont péntekenként telefaxon jutatta el a hirdetményt, míg a Napi Gazdaságban megjelenő hirdetményt az MTI-ECO-INFO-n keresztül. A kialakult gyakorlat szerint az újságok általuk választott formátumban jelentetik meg a közleményt; amennyiben eltérés van a bank által adott információ és az újságban közölt hirdetmény között, úgy a bankok korrekciót telefonon szokták kérni. A szerkesztőségek illetőleg a MTI-ECO egy hétig őrzi a faxot.
a.) 1999. január 4-tő1 az eljárás alá vont hirdetménye a következő lábjegyzetet tartalmazta:
"Minimális leköthető összeg 200 USD, illetve ennek megfelelő összegű más deviza.
A fenti kamatok 5000 USD összegű (vagy ennek megfelelő deviza) lekötése esetén érvényesek, ennél kisebb összegre a CHF (0,3 %) és a GBP (0,6 %) kivételével 0,5%-val kevesebb kamatot fizet a Bank."
Január 11-től változott a CHF 0,1 %-ra.
b.) Lényeges változás a lábjegyzetben 1999. január 18-tól következett be az alábbiak szerint:
A lakossági devizabetét lekötések esetén a feltételek a következők:
Minimális leköthető összeg 200 USD, illetve ennek megfelelő összegű más deviza. A fenti kamatok legalább 5000 USD, vagy 82000 ATS, vagy 7000 CAD, vagy 8000 CHF, vagy 11000 DEM, vagy 6000 EUR, vagy 40000 FRF, vagy 3000 GBP, vagy 2000000 ITL, vagy 13000 NLG, vagy 40000 SEK összegű lekötés esetén érvényesek, ennél kisebb összegre CAD, SEK, USD, EUR, DEM, FRF, ITL, ATS. NLG devizabetét esetén 0,5 % ponttal, CHF 0,1 % és GBP 0,6 % ponttal kevesebb kamatot fizet a Bank".
Ez a hirdetmény volt hatályban az augusztus 2-től kezdődő hétig.
c.) Augusztustól az eljárás alá vont tulajdonosa, a Postabank Rt. fokozatosan átvette az üzletállományát, egyben megtörtént a postabanki kondíciók alkalmazása is. A szeptemberi hirdetményen már a lábjegyzetben csak a minimálisan leköthető összeget tartalmazta (200 USD-ban), illetve ennek megfelelő összegű más devizában.
A későbbiekben arról is tájékoztatást adott, nem fogad el új betétet.
Az MTI ECO gyakorlata szerint a kapott információt a munkatárs számítógépbe írja és átadja on-line közvetítéssel a Napi Gazdaságnak, anélkül, hogy változtatna vagy rövidítene; a Napi Gazdaság hasábokba rendezi. A Világgazdaság tartalmazza, hogy az adatok tájékoztató jellegűek. Azon alapvetően nem változtatnak, azonban ha kevesebb a hely, úgy kevesebb adatot, (árfolyamot és kamatlábat) jelentetnek meg, míg a lábjegyzetet esetenként rövidítik (30. sorsz. irat), illetőleg a kialakított formátum szerint a számokon változtatnak. Olyan hosszú lábjegyzet, mint amilyen a január 18-i hirdetésektől kezdődően szerepelt a hirdetményen, nem jelent meg az újságban.
Az adott időszakban (1999. január-szeptember hó között) az alábbi szövegű hirdetmények jelentek meg:
- A Világgazdaságban (aki összefoglalva közli a lábjegyzeteket bankonként) január 5. és szeptember 6-i hét között):
"Minimálisan leköthető összeg 200 USD illetve ennek megfelelő összegű más deviza. 5000 USD összegű (vagy ennek megfelelő deviza) lekötése esetén érvényesek, ennél kisebb összegre 0,5 %-kal kevesebb kamatot ad a bank."
- A Napi Gazdaságban, (minden banki tájékoztató alatt közli a lábjegyzetet) 1999. január 4-től szeptember 27-ig:
"Minimális leköthető összeg 200 USD, illetve ennek megfelelő összegű más deviza. 5000 USD összegű, (vagy ennek megfelelő deviza) lekötése esetén érvényesek, ennél kisebb összegre 0,25 %-kal kevesebb kamatot ad a bank."
Ez a hirdetmény jelent meg szeptember 7-én is, amikor az MTI-ECO olyan hirdetményt kapott és továbbított eljárás alá vonttól (szeptember 3-i dátummal), amely a fenti c.) pontban leírt, csak 200 dollár összeghatárra vonatkozó szöveget tartalmazta (iratok között 9. sorszám alatt szerepel).
A Világgazdasághoz ugyanebben az időben eljuttatott hirdetményben ugyancsak az előző rövid szöveg szerepel (12. sorszám alatt csatolva), a hirdetés azonban a korábbi lábjegyzet szövegét közölte.
Eljárás alá vont a lábjegyzet eltérése miatt - szeptember előtt - korrekciót az újságoktól nem kért.
II.
A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert valószínűsítette, hogy eljárás alá vont vállalkozás a devizabetét kamatokra vonatkozó megtévesztő tájékoztatással (a közölt összeghatárokra, illetőleg az azokra alkalmazott kamatok százalékára) megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban Tpvt.) 8. §-ában foglalt rendelkezéseit.
A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a Napi Gazdaságban és a Világgazdaságban 1999. januártól szeptemberig megjelentetett információk lábjegyzetei
- eltérnek az eljárás alá vont hirdetményeitől,
- a január 18-tól augusztusig nem valós az az állítás, hogy 5000 USD, vagy ennek megfelelő deviza lekötése esetén érvényesek a kamatok,
- január 4- 18-ig a CHF és GBP-re az újságokban megjelent százalékos mérték nem valós,
- az augusztustól az USD-re sem igaz az értékhatár.
A rendelkezésre álló adatokból azt a következtetést vonta le, hogy eljárás alá vont a hirdetményétől eltérő, részben valótlan adatokat szolgáltatott az újságoknak a kondíciókat illetően, a szöveget azok változatlanul leközölték. Az eljárás alá vont így nem biztosította a pontos és valós információk megjelenését, amiért indítványozta jogsértés megállapítását (Tpvt. 8. § ), valamint módosított indítványában 10 millió Ft bírság kiszabását arra figyelemmel, hogy a magatartás az ország egész területére kiterjedt, a fogyasztóknak jelentős károkat okozhatott, a versenytársak téves információt kaptak és a magatartás hosszantartó volt.
III.
Eljárás alá vont vállalkozás a jogsértés tényét elismerte. Nem vitatta, hogy hosszantartóan nem a valóságnak megfelelően jelent meg a lábjegyzet az újságokban, amely így alkalmas lehetett azon fogyasztók megtévesztésére, akik ezen sajtótermékekből kívántak informálódni.
Álláspontja szerint azonban a jogsértés nem olyan súlyú, mint ahogy azt a vizsgálati jelentés állítja: akinek ugyanis lekötött betétje volt az eljárás alá
vontnál, annak javára felszámított kamat mértéke a teljes futamidőre azonos volt, így ezt nem befolyásolta az időközi módosítás; közömbös tehát e szempontból, ha a tájékoztatás téves volt. A saját ügyfél részére ugyancsak nem okozhatott hátrányt a 5000 dolláros limiten kívüli, az egyéb valutákban meghatározott limitváltoztatás, mert a különbség minimális volt, így a folyamatosan lekötött betétek, annak kamataival együtt nem kerülhettek a limit alá.
Ezért saját ügyfélnek nem okozott kárt, ilyen panasz nem merült fel.
Ellenőrzési kötelezettségével kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy történtek telefonos megkeresések a korrekcióra, bár ez nem igazolható. Kétségtelen azonban, hogy ezután további lépéseket eljárás alá vont a hirdetés pontosítására nem tett.
Végül előadta, hogy a két kiadóval történt írásbeli megállapodás, - mely az ügyben csatolásra került -, nem a devizabetét kamatainak közlésére vonatkozott, hanem a lakossági és vállalkozási hitelekre, illetőleg betétekre. Ez ugyan a szerződések tartalmából egyértelműen nem tűnik ki, az előbbi adatok azonban minden nap megjelennek, változó terjedelemben, míg a devizakamatok nem minden nap. Ennek közlési gyakorlata hosszú évtizedeken keresztül alakult ki, amely alapján az újság saját szolgáltatásához kér ingyenesen információt.
IV.
A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztését, melynek nevesített esetei között ilyennek minősíti, ha megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak az áru lényeges tulajdonságairól. (8.§ (2) bekezdés a) pont).
Ezért a Versenytanácsnak vizsgálni kellett:
a.) mi tekinthető az ügyben árunak és annak mi a lényeges tulajdonsága,
b.) az információ - jellegét tekintve - alkalmas volt-e a megtévesztésre, c.) ha a megtévesztés megállapítható, kit terhel érte a felelősség.
a.) Az az áru, amelyről a lapok információt adtak, a banki szolgáltatás (közelebbről eljárás alá vont szolgáltatása) devizabetétek kamatoztatására. Ennek fogyasztója az eljárás alá vonttal devizaszámla szerződést kötött, vagy
kötni szándékozó ügyfél.
Az áru lényeges tulajdonságának tekinthető mindazon információ, amely a hirdetményben fel van tüntetve:
- mi a kamat mértéke,
és a lábjegyzetben szereplő további adatok, így:
- mi az a minimális összeg, amely után a közölt kamathoz hozzájut, milyen deviza esetén van kivétel,
- mennyivel kevesebb kamatot fizet a bank a limit alatt.
Az erre vonatkozó fogyasztói döntéseket ezen információk lényegesen befolyásolhatják:
a nem szerződéses kapcsolatban álló fogyasztók esetében - negatívan (az adott bankra ne bízza a pénzét,)
- pozitívan (az adott bankban helyezzen el devizát); szerződéses viszonyban álló ügyfél esetében
- emelje, vagy csökkentse betétállományát, megszüntesse a számláját.
b.) A lábjegyzet hiányosságai miatt az információ nem volt valós
A Világgazdaságban megjelent hirdetéseknél:
- január 4 -18-ig a közlés nem igaz a CHF és GBP-re,
- január 18-tól szeptember 6-ával kezdődő hétig: az összeghatár csak az 5000 USD tekintetében valós, a többi valutánál (melyek egyedileg meghatározottak) az információ valótlan,
- szeptember 6-tól: téves a kamatok érvényességének az 5000 dolláros limithez kötése, ez már nem szerepel már a hirdetményben.
Napi Gazdaságban ezen túlmenően mindvégig téves a kamatcsökkenés mértéke
0,25 %-ban (0,5 % helyett.)
A fenti lábjegyzetek tehát nem csupán hiányosak, de valótlan információkat is tartalmaznak, melynek azért van jelentősége, mert akik ezeket a lapokat vásárolják, többek között a banki, tőzsdei információk miatt teszik, így kívánalom a friss, pontos adatok közlése. Így fogyasztók közül az, aki szerződéses viszonyban állt az eljárás alá vonttal, joggal feltételezhette, hogy korábban már megismert szerződési feltételek megváltoztak és ennek tudatában esetleg módosította betétállományát, vagy vette ki pénzét a bankból. Ilyen esetben nincs oka a szerződési feltételeket újra tanulmányozni, erre a szerződés megkötésekor kerül sor. Az pedig, aki még nem volt ügyfele az eljárás alá vontnak, nyilvánvalóan - bízva a tájékoztatás valóságában - nem fordított kellő figyelmet az aktuális hirdetmény tanulmányozására, ha ott helyezte el devizáját, de befolyásolhatta döntését a bankok vagy a befektetési formák közötti választásban.
Az, hogy ténylegesen volt-e olyan fogyasztó, akit a téves közlés miatt kár ért nincs jelentősége, mert a törvényi tényállás megvalósulásának a megtévesztésre alkalmasság a feltétele.
c.) A felelősség kérdésében a Versenytanács álláspontja a következő:
Az eljárás alá vont a jogszabályilag számára kötelező hirdetményi formán kívül önként választotta a lapokban való közzététel formáját is. A Versenytanács nem látta szükségesnek tisztázni a szerződés pontos tartalmát, mert az ügyben nincs jelentősége annak, hogy az visszterhes vagy ingyenes volt; tény, hogy az eljárás alá vont a kiadókat megbízta hirdetményei közlésével. A gyakorlat szerint hetente eljuttatta faxon az információt a szerkesztőségbe közvetlenül, vagy közvetítőn keresztül, aki leközölte. Eltérés esetén módja volt korrekciót kérni. Megállapítható volt - eltérően a vizsgálati jelentéstől - az, hogy a szerkesztőségek nem változatlan tartalommal közölték le a hirdetményt, melyet alátámasztanak az alábbiak:
- eljárás alá vont által csatolt faxon keresztül elküldött hirdetmények, melynek
szövegétől a hirdetés mindkét újságban - jelentéktelen módon ugyan, de - eltér:
Világgazdaság: - "minimális" szó helyett "minimálisan" szó szerepel, - hiányzik a második mondat elejéről "a fenti kamatok", - "a 0,5 %-val" szöveg helyett 0,5 %-kal szerepel,
- a "Bank" kis b-vel van, eltérően a hirdetménytől, - a "fizet" kifejezés helyett "ad" szó szerepel. Napi Gazdaságban:
- hiányzik "a fenti kamatok" szöveg a második mondat elejéről,
- a hibás kamatmértéket tartalmazó "0,5 %-val" helyett "0,25 %-kal" szerepel. A "Bank" kis kezdőbetűvel van írva,
- a "fizet" helyett "ad" szó szerepel.
- A fentiekből az is megállapítható, hogy a szöveg két újságban sem teljesen
egyforma, holott ugyanazon faxot kapták.
- Valószínűsíti a változtatást az is, hogy a szeptember 3-i keletű és még a vizsgálat megindítása idején rendelkezésre álló, faxon elküldött hirdetmény mindkét újság rendelkezésére állt és csatolták is, és ezen hirdetmény szövege nem egyezett a leközölt hirdetéssel (- a korábbi szöveget tették a lábjegyzetbe.) - A Világgazdaság főszerkesztője közölte, hogy a lábjegyzeteket esetenként a szerkesztőség rövidíti, majd ugyanez levél tartalmazza, hogy eljárás alá vont esetében a banktól faxon kapott adatokat változtatás nélkül jelentetik meg. (30. sorszám). Ebből az következik, hogy a kamatlábak változtatás nélkül jelennek meg, de ez nem vonatkozik a lábjegyzetre, egyébként e közlés ellentmondó lenne.
- A Napi Gazdaság számára a hirdetést továbbító MTI-ECO újságírója, Volenszky Paula tanúvallomásában lehetségesnek tartotta, hogy az elétárt (eljárás alá vont által csatolt) teljes szövegű hirdetményt kapta meg, és elképzelhetőnek tartotta a figyelmetlenség miatti eltérést.
- A Napi Gazdaság asszisztense, Pintér Hajnalka tanúként azt vallotta, hogy nem látta az elétárt (hosszú) lábjegyzetet; az MTI-ECO-ból érkező adatokat hasábokba rendezik. A fentiekből következően vagy az MTI-ECO-nál történhetett elírás, vagy a lapban alkalmazott formátum miatt rövidítettek.
- A Világgazdaság esetében Soltész Mónika tanúvallomásából az volt megállapítható, hogy a devizabetétek lábjegyzetének hosszával kapcsolatosan volt egy kialakult formátum, ebben csak a számokon változtattak. A hirdetményét azonosnak találta a korábban hozzájuk érkező hirdetményekkel, és állította, hogy ilyen terjedelemben az nem jelent meg az újságban. Ez arra utal, hogy a rövidítés a szerkesztőségben megtörtént.
A fentieknek a Versenytanács álláspontja szerint egyébként csupán a felek egymás közti viszonylatában, illetőleg az eljárás alá vont magatartásának súlyának megítélésénél van jelentősége.
A reklám tartalmáért ugyanis a felelősség azt terheli, akinek a termékét reklámozza, akinek az érdekében keletkezett, végső soron akinek a piacán a zavart okozhatta. Ez pedig a banki szolgáltatások piacán, az ott lévő viszonyokat illetően téveszthette meg a fogyasztókat.
Ha téves információt adott volna az eljárás alá vont, úgy nem is merülne fel kétség a felelősséget illetően. Abban az esetben, ha jó információt ad és az újságok térnek el ettől úgy, hogy megtévesztő tartalmú lesz a tájékoztatás, akkor nem áll fenn a versenyjogi felelőssége, ha ez egyszeri vagy rövid ideig tart és korrekciót kér.
Az eljárás alá vontat azonban a szerződés teljesítésében is terheli a Ptk. 277. § (2) bekezdéséből következő együttműködési kötelezettség, e szempontból közömbös, hogy az írásbeli, visszterhes szerződés vonatkozott-e a deviza-betétek kamatára vonatkozó közlemény megjelentetésére, vagy e tekintetben csupán ingyenes, szóbeli szerződés jött létre a felek között.
A jogosultnak ellenőriznie kell, hogy helyesen jelenik meg hirdetménye vagy sem, utóbbi esetben korrekciót kell kérnie, vagy ismételt hibás megjelenés esetén egyéb módon intézkednie. Eljárás alá vont azonban úgy nyilatkozott, hogy csak a kamatlábakat ellenőrizte, nem észlelte a lábjegyzetben történt változtatást, illetőleg csak a szeptemberi hirdetésnél.
Ez arra enged következtetni, hogy ténylegesen nem kísérte figyelemmel a hirdetéseit, mert életszerűtlen, hogy közel kilenc hónapon keresztül egyetlen alkalommal sem tűnik fel legalább a lábjegyzet terjedelmi eltérése.
Ezen mulasztásával pedig okozati összefüggésben van az, hogy a megtévesztésre alkalmas információk megjelenhettek.
Ezért a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdés c) pontja szerint megállapította az eljárás alá vont magatartása törvénybe ütközését, (8. § (2) bekezdés a) pontja) és a 78. § (1) bekezdés értelmében bírságot szabott ki. Azt alacsony összegben állapította meg, mert bár a közlemény hosszú időn keresztül jelent meg, a lapok példányszámából következően nem túl széles körben (inkább szakmai fogyasztók) előtt vált ismertté és nem minden fogyasztó szerzi csakis innen az információit. Az eljárás alá vont devizabetét állományának összegéből (4. irat) pedig ugyancsak arra lehet következtetni, hogy nem lehet nagy azoknak a fogyasztóknak a száma, akik esetéhen tényleges befolyást gyakorolt a hirdetés.
A határozat egyéb rendelkezései a 83. § (1) és (2) bekezdésén alapulnak.
Budapest, 1999. november 3.
dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Kis Lászlóné