Vj-111/1999/40

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a
Magyar Pénztárszövetség (1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.) I. r.,
az Általános Pénztárszövetség (1068 Budapest, Dózsa György út 48.) II. r.,
az Aranykaptár Pénztárszövetség (8200 Veszprém, Budapest út 8.) III. r.,
a Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége (1132 Budapest, Bajnok u. l.) IV.r.,
a Hazai Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége (1132 Budapest, Váci út 48.) V.r.,
és a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége (1051 Budapest, Nádor utca 32.) VI.r. eljárás alá vontakkal szemben versenykorlátozó megállapodás miatt hivatalból indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból indított eljárást a pénztárak Etikai Kódexét aláíró hat pénztárszövetség ellen, mivel a Kódexben szereplő egyes kitételek sérthetik a Tpvt. 11. §-ának tilalmát, versenykorlátozó hatást fejthetnek ki a pénztári szolgáltatások piacán.

A vizsgálat összeegyeztethetetlennek tartotta a Tpvt. 11. § előírásaival a Kódex 2.1.a, 2.1.d és 2.1.h pontjait.

A 2.1.a olyan előírást tartalmazott, amely szerint a Kódexet aláíró pénztárszövetségek minden téren kötelesek együttműködni.
A 2.1.d pont a másik pénztár tagjához, lehetséges pénztártagokhoz, pénztári személyekhez, vagy a pénztárak részére szolgáltatást nyújtóhoz, illetve azok alkalmazottaihoz intézett, a tagsági viszony, munkaviszony, vagy egyéb jogviszony felbontását célzó felszólítást tiltja. A 2.1.h szerint a pénztárak törekednek arra, hogy lehetőség szerint csak olyan személyek körében folytassanak közvetlen tagszervezést, akik még nem tagjai egy másik hasonló típusú pénztárnak sem, továbbá a tagszervezés során különös figyelmet fordítanak arra, hogy az a zárt pénztárak méltányolható érdekeit ne sértse. Etikai normába ütközik a tömeges átléptetés, és a átlépésnek a pénztár szolgáltatásán kívüli kedvezményekre való ígérettel történő kezdeményezése, vagy ösztönzése.

Az érintett piaca magán és az önkéntes nyugdíjpénztárak együttesen. A két ágazat számos esetben számvitelileg elkülönítve, de egy pénztár keretében működik. A nyílt és a zárt rendszerben működő pénztárak megoszlása kb. 70- 30 %-osra tehető.

A Kódex 2.1.h pontja a megszerzett piaci részesedések rögzítésének irányában tett lépésként értékelhető, így versenykorlátozó hatást fejthet ki. Alkalmas továbbá a fogyasztók megkülönböztetésére, mégpedig kellően megindokolt alap nélkül, hiszen önkéntes pénztárak közül bárki több pénztárnak is tagja lehet. A szabály nem tesz különbséget az egyes pénztárak eredményei által indokolható, kívánatos, valamint a mesterséges, az értékesítési szervezet tagjai által generált tagmozgás között.

A 2.1.d pont azzal, hogy mindenfajta felhívást etikátlannak minősít, nem tesz különbséget a tisztességtelen magatartás és az elfogadható versenybarát piaci esz közök között. Ezáltal a pénztártagok szabad pénztárválasztási jogához kapcsolódó átlépési döntésének információs alapját, valamint a már tag fogyasztókért folytató versenyt indokolatlanul leszűkíti.

A 2.1.a megfogalmazása pedig túl általános, hiszen a valamennyi területen folytatott együttműködés kötelezettsége alkalmas arra, hogy hatálybalépése esetén versenykorlátozó vagy torzító esetleg versenykizáró hatású akcióra használják.

Az ügyben tartott tárgyaláson az eljárás alá vont vállalkozások készségesnek mutatkoztak arra, hogy a kifogásolt rendelkezések versenykorlátozó hatását kiküszöböljék. A Versenytanács ezért az eljárás szünetelését rendelte el. A szünetelés időtartamának lejártát követően lefolytatott utóvizsgálat eredménye alapján pedig az eljárást megszüntette.
Az eljárás alá vont vállalkozások vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek és a 2.1.a pont esetében az általános együttműködési kötelezettséget konkretizálták és a pénztárak a pénztári szolgáltatások nyújtásának folyamatossága, zavartalansága érdekében való együttműködésre szűkítették. Ez a megfogalmazás a Kódex céljával összevág és mivel az együttműködés maximális tartalmát is kijelöli, összeegyeztethető a Tpvt. 11. §-ával.

A 2.1.d pontban az eljárás alá vontak akként módosították a Kódexet, hogy a pont tilalma csak a tisztességtelen felhívásokra vonatkozik, nem tiltja ezen túlmenően kategorikusan a meglévő tagok hátrányára történő és más pénztárból átlépni kívánó tagnak nyújtott előnyöket, hanem a közgyűlés jóváhagyásához köti ezen lehetőségek megengedését. Ezzel megszűnik a piackorlátozó összehangolt magatartás lehetősége, hiszen az egyes pénztárak hatáskörébe utalta a korábbi szövegben általánosan tiltott marketingmódszerek alkalmazását.

A 2.1.h módosítása során törölték a szövegből a tagszervezésre vonatkozó általános korlátozást, a közvetlen tagszervezésről való döntést valamint annak kereteit pedig az egyes pénztárak közgyűlésének hatáskörébe utalták.

Az átlépés a pénztár szolgáltatásán kívüli kedvezményre vonatkozó ígéretekkel történő kezdeményezésének, vagy ösztönzésének tiltását szűkítették a "ha az a már meglevő tagok hátrányára történik".

A megállapodás eszerint általánosságban lehetővé teszi a tagszervezést és csupán annak egy fajtáját tiltja, ezáltal a piac átláthatóságát fokozza és tiltott versenykorlátozás helyett a jótékonyan ható szabályozás irányába tett lépésként értékelhető.

Az eljárás folyamán az Aranykaptár Pénztárszövetség jogutód nélkül megszűnt. A többi öt eljárás alá vont vállalkozás 2000. április 7-én a fent jelzett módosításokat elfogadta, így azok kerültek a Kódexbe.

Arra tekintettel, hogy az eljárás alá vontak kötelezettségüknek eleget tettek a versenykorlátozó vagy torzító kitételeket a Kódexből törölték a Versenytanács egyetértésben a vizsgáló indítványával a pénztárak Etikai Kódexének 2000. április 7-én módosított szövegét összeegyeztethetőnek találta a Tpvt. 11. § előírásaival, ezért az eljárást megszüntette.

Budapest, 2000. május 15.

dr. Győrffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné