Gazdasági Versenyhivatal

Vj-192/1999/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Kovács Rita jogtanácsos által képviselt Észak Dunántúli Áramszolgáltató Rt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u. 13.) I. r. , a Nagy László meghatalmazott által képviselt Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (9021 Győr, Árpád út 2.) II. r. , a Győr-Moson-Sopron Megyei Kézműves Kamara (9021 Győr, Jókai u. 12.) III. r. , a Zalai Kézműves Kamara (8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 31.) IV. r. , a Vas Megyei Kézműves Kamara (9700 Szombathely, Rumi út 35.) V. r. , a Dávid Lajos kamarai elnök által képviselt Fejér Megyei Kézműves Kamara (8000 Székesfehérvár, Vár körút 23/a.) VI. r. , a Komárom-Esztergom Megyei Kézműves Kamara (2800 Tatabánya, Győri út 13.) VII. r. és a Veszprém Megyei Kézműves Kamara (8200 Veszprém, Kossuth u. 10.) VIII. r. kérelmezők által versenykorlátozó tilalom alól való mentesítés iránti kérelem tárgyában - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az I. r. és a II-VIII. r. kérelmezők között az elektromosipari szakvállalkozók minősítési rendszere létrehozására és működtetésére létrejött együttműködési megállapodásokat a megkötésre visszaható hatállyal 2000. november 1-ig a versenykorlátozó megállapodások tilalma alól feltétel nélkül, 2000. november 1. után pedig azzal a feltétellel mentesíti, hogy az I. r. kérelmező által vezetett regisztrációs listára való felvételnek és az azon történő nyilvántartásnak a kamarai tagság nem feltétele.

A határozat ellen a kérelmezők a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő.

Indoklás

I.

Az I. r. kérelmező, amely 6 megyében 40 várost és 847 községet lát el kizárólagos joggal villamosenergiával, a II-VIII. r. kérelmezőkkel, mint a 6 megyében a villanyszereléssel iparszerűen foglalkozó vállalkozásokat kötelezően összefogó köztestületekkel külön-külön olyan, gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat kötött, amely szerint a lakossági és egyéb kisfogyasztók méretlen vezetékhálózatain csak a megállapodásban foglaltaknak megfelelő szakmai tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozók végezhetnek munkákat. Ennek lényeges tartalma, hogy a kérelmezőknél külön-külön vezetett nyilvántartásba vételre - a regisztrálásra - az I. r. kérelmező szervezésében, díjfizetés ellenében elvégezhető sikeres tanfolyam jogosítaná az egyébként mestervizsgával már rendelkező villanyszerelő vállalkozásokat.

A vonatkozó jogszabályi háttér (1994. évi XLVIII. törvény; 34/1995. (IV. 5.) Korm. r.) értelmében az áramszolgáltatót illetékességi területén szerződéskötési kötelezettség terheli; közüzemi szerződést kell kötni külön minden fogyasztói helyre és a méretlen fogyasztói hálózatról vételezőkkel egyaránt. Az áramszolgáltató a fogyasztói hálózat csatlakozó berendezéseit - ha a szerelést nem maga végzi - felülvizsgálja, kifogás esetén a bekapcsolást megtagadhatja. Az I. r. üzletszabályzata értelmében a munka elvégzése alvállalkozónak is kiadható.

A munkafolyamat menete az igénybejelentés után a tervkészítéssel folytatódik, amelyet a fogyasztó az arra jogosult szakemberrel végeztethet. A terv jóváhagyását az illetékes üzemvezetőség végzi. A lényeges változás a kivitelezésnél történik, mert a bekötést a jövőben csak olyan szakember végezheti, aki

• -

  rendelkezik az I. r. kérelmező tanfolyama elvégzését igazoló tanúsítvánnyal,

• -

  amelyre vonatkozó regisztrációs számot az áramszolgáltató a területileg illetékes kamarával egyeztetve, azzal együttesen adja ki,

• -

  az áramszolgáltató saját nyilvántartása szerint a munkavégzésre való jogosultságot ellenőrzi,

• -

  a munka elvégzése közben és után helyszíni felülvizsgálatot végez.

A vizsgált megállapodások alapján a célzott energiaigény kielégítésének folyamatába az eddigi három szereplő - úgymint a fogyasztó, a szakvállalkozó, az áramszolgáltató - egy negyedik, a területi gazdasági és/vagy kézműves kamara is belépne.

Az I. r. kérelmező az 1999. februárban kiadott műszaki irányelveiben egységesítette a fogyasztói berendezések kisfeszültségű közcélú hálózatra kapcsolásának tervezését és kivitelezését, továbbá tervdokumentum készítési segédletet is kibocsátott.

A kérelmezők kérelmükben annak megállapítását kérték, hogy a megállapodások nem ütköznek a Tpvt. 11. §-a tilalmába, a 12. § alapján nem esnek tilalom alá vagy alkalmasak a 17. § szerint a tilalom alóli mentesítésre.

II.

A kérelem kapcsán elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a vizsgált megállapodás a Tpvt. 11. §-a alapján a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak minősül-e, vagyis a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.

A megállapodással érintett piac - a lakossági és kisfogyasztók méretlen hálózatain végzett szerelések, mint a villanyszerelőipari szolgáltatások részpiaca - közvetlen szereplői a fogyasztók és a szerelő vállalkozások. Közvetett résztvevőnek tekinthető az áramszolgáltató, amennyiben a folyamat kezdetén és végén a fogyasztói igény kielégítését döntő módon képes befolyásolni, továbbá a jelen megállapodás alapján a Gazdasági és a Kézműves Kamara, mivel a jelenleg hatályos 1994. évi XVI. törvény értelmében a területén bejegyzett valamennyi vállalkozást kötelezően tömöríti.

A vizsgált megállapodás azt célozza, hogy az érintett részpiac közvetett szereplői döntő befolyáshoz jutnak a közvetlen szereplők piaci tevékenysége felett, mert:

• -

  korlátozzák a fogyasztó választási szabadságát a szolgáltató vállalkozás kiválasztásában,

• -

  korábban nem alkalmazott piacralépési korlátot emelnek a részpiacon már tevékenykedő vagy oda újonnan belépni szándékozó vállalkozások elé,

amely amellett, hogy a Tpvt. 11. § (2) bekezdés d), f) és h) pontja közvetlen tilalmába ütközik, alkalmas lehet az I. r. kérelmezőnek az érintett földrajzi területen az áramszolgáltatásban élvezett gazdasági erőfölényének egy másik piacra való kiterjesztésére is.

A Versenytanács ezért megállapította, hogy a vizsgált megállapodás a gazdasági verseny szabályaival nem összeegyeztethető. Arra tekintettel pedig, hogy az érintett földrajzi terület Magyarországnak mintegy ötöde, ahol a kérelmezők az érintett piac szereplői számára kikerülhetetlenek, a megállapodás a Tpvt. 12. § a) pontja szerint csekély jelentőségűnek nem tekinthető.

III.

A versenykorlátozó tilalom alóli mentesítés iránti kérelmükben a felek arra hivatkoztak, hogy a megállapodás alkalmas lehet az I. r. kérelmező kizárólagos szolgáltatási területén mérőhelyet kialakító, a méretlen áramszolgáltatói és/vagy fogyasztói vezetékhálózaton szerelési munkát végző és arról szerelési igazolást kiállító vállalkozások körének

• -

  egységes szakmai színvonal alapján történő behatárolására,

• -

  a szakmai felelősség személyhez kötésére,

• -

  a szakszerű kivitelezés biztosítására,

• -

  a fogyasztói és áramszolgáltatói érdekeket sértő kivitelezést elkerülésére.

A szakvállalkozói nyilvántartásba ezért csak azok kerülhetnek be, akik szakirányú képzettségüket igazolták, az áramszolgáltató alaptanfolyamát díjfizetés ellenében elvégezték, a tanfolyam végén eredményes vizsgát tettek és az I. r. regisztrációjáról kiadott tanúsítvány alapján az illetékes kamara nyilvántartásába is bekerültek. Ez a megoldás a szakmai továbbképzés mellett a kamara által előírt etikai feltételek betartását is biztosítani képes, így a fogyasztók számára is előnyös.

A Versenytanács a Budapesti Elektromos Művek Rt. és három kamara, valamint egy szakmai szövetség kérelme alapján az 1998. november 17-én kelt Vj-110/1998/27. számú határozatában hasonló megállapodásra egyedi mentesítést adott. A jelen megállapodás azonos megítélés alá esik, mert

• -

  a megállapodás alkalmas a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, amennyiben a megrendelők hiteles forrásból jutnak a szolgáltató kiválasztásához szükséges biztonságos ismerethez,

• -

  a regisztrált szolgáltatók szakmai továbbképzése könnyebben kivitelezhető,

• -

  visszaszorítható a szakszerűtlen, a tisztességtelen szolgáltatói munkavégzés és magatartás,

• -

  a piacralépés feltételeinek nehezebbé válását kiegyenlíti a szakmai és a megbízói háttér biztonságosabbá válása,

• -

  a fogyasztó választási lehetőségei szűkülését a műszaki színvonal emelkedése,

• -

  a rendszer nyitott, a nyilvántartásba vett vállalkozások közötti versenyt pedig nem korlátozza.

IV.

A korábbi határozat meghozatalát követően az Országgyűlés elfogadta a Gazdasági Kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvényt, amely 2000. november 1-én lép hatályba. A törvény 2. § b) pontja értelmében ettől az időponttól kezdve a kamarai tagság nem kötelező.

A Versenytanács álláspontja szerint az új kamarai törvény új helyzetet teremtett a II-VIII. r. kérelmezők szerepének és súlyának átértékelése miatt. A vizsgált megállapodások azon kikötése, hogy az érintett részpiacra való belépés egyik feltétele a kamarai nyilvántartásba vétel, amellett, hogy felesleges, tehát túlzott anyagi terhet jelentene a nem-kamarai tag vállalkozásnak, ellentétes az új törvény célkitűzésével, amely az önigazgatás elvét az önkéntesség elvével együtt tekinti érvényesítendőnek.

A Gazdasági Kamara 2000. november 1-től közvetett piaci szereplőnek már nem tekinthető; kötelező részvételének előírása ezért a vizsgált piaci folyamatban indokolatlanul növeli az adminisztrációt, a nem-kamarai tagok tekintetében hátrányos megkülönböztetést jelent, a fogyasztó számára pedig elvész az etikus magatartás szervezeti biztosítéka. A kamarai és nem-kamarai tagok intézményes piaci megkülönböztetése a versenysemlegesség alapelvét is durván sérti.

A Versenytanács ezért a vizsgált megállapodásokat 2000. november 1-ig - mert várható előnyeik a kétségtelenül meglévő hátrányokat meghaladják, feltétel nélkül, ezen időpontot követően pedig a Tpvt. 17. § (2) bekezdése alapján azzal a feltétellel mentesítette a tilalom alól, hogy az I. r. kérelmező az általa vezetett regisztrációba vételhez nem írhat elő a tanfolyam sikeres elvégzésén és a megfelelő szakképzettség megszerzésén túl olyan feltételt, amely a nem-kamarai tagokat kamarai nyilvántartásba vételre kényszerítené.

A Versenytanács a vagylagosan előterjesztett kérelem miatt a versenykorlátozás tilalmába való ütközés és a mentesülés tárgyában külön határozatot nem hozott.

Budapest, 2000. február 24.

dr. Györffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika