Vj-200/1999/10
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Csapó Viktor vezető jogtanácsos által képviselt Generali-Providencia Biztosító Rt. (1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) eljárás alá vont ellen fogyasztók megtévesztésének megállapítására indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vontnak a Gyöngyház Otthon biztosítás tájékoztatójában szereplő azon állítása, hogy a kárt a káridőpontban érvényes új értéken téríti meg alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Egyebekben az eljárást megszünteti.
A Versenytanács az eljárás alá vontat 1.000.000.-Ft, azaz Egymillió Ft bírsággal sújtja, melyet köteles a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 sz. bírságbevételi számlájára megfizetni.
E határozat felülvizsgálatát a kézhezvételét követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresetlevélben kérheti az eljárás alá vont, melynek a bírság végrehajtására halasztó hatálya van.
Indoklás
I.
A Gazdasági Versenyhivatal Pénzügyi Szolgáltatási Irodája hivatalból indított vizsgálatot a Generáli Providencia Biztosító Rt. ellen, mivel a rendelkezésére álló információ alapján feltételezhető volt, hogy a Gyöngyház Otthon biztosítással kapcsolatos tájékoztatási, információs tevékenysége, ezen belül szórólapja azzal, hogy új értéken történő kártérítést és lakossági folyószámláról történő díjfizetés esetén díjkedvezményt ígér sértheti a tisztességtelen piaci tevékenység és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 8. §-ába foglalt rendelkezést.
II.
A Gyöngyház Otthon biztosítás egy vagyonbiztosítási módozat, ennek terjesztését 1997. július 1-én kezdte meg a Generáli Biztosító Rt. A biztosítást közel két évig köthették meg a fogyasztók, a terjesztését a Providencia Biztosító Rt. 1999. május 1-én történt beolvadását és a névváltozást követően megszüntették.
A termék népszerűsítésére 5000 példányban előállítottak egy szórólap jellegű tájékoztató anyagot, melynek címlapján az olvasható: Mint kagyló a gyöngyöt úgy óvja házát, lakását a Generáli Gyöngyház Otthon Biztosítása. Érdeklődő megtudhatja, hogy a Gyöngyház Otthon Biztosítás a korábbi lakásbiztosítás minden előnyös tulajdonságát tartalmazza, ezen kívül lehetőségeket kínál vagyoni károk elleni átfogó védelemre. Felsorolja a választható szolgáltatások körét és árát, és közli az információs telefonszámot. Teljes körű biztonságot ígér, valamint, hogy megtérítsük az önt ért kárt, a kár időpontban érvényes új értéken". Védelmet ígér az infláció ellen, tekintettel arra, hogy "a Gyöngyház Otthon biztosítás értékkövető, tehát vagyontárgyai mindig az éppen aktuális értékükön biztosítottak, így évek multán is reális értéken szolgáltatunk".
Végül díjkedvezményt ígér, ha a érdeklődő egy évre, vagy fél évre előre befizeti a díjat, lakossági folyószámláról történő díjfizetési módot választ, végül részesedést vállal.
III.
Az eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte. Védekezésében előadta, hogy a biztosítási szerződés megkötésének speciális körülményei biztosítják, hogy az érdeklődő személyesen tájékozódjon és így a díjkedvezményt egyértelműen tudomására hozzák. A biztosítási feltételek félreérthetetlenül tartalmazzák az avultságra vonatkozó feltételt, ha ebben eltérnek a vélemények a biztosított reklamációval élhet, bíróságoz fordulhat. A szórólap terjedelménél fogva nem tartalmazhat minden információt, amit egy szerződés magába foglal. Ugyanakkor az ajánlat formanyomtatványán a tudnivalók című rovat 3. pontja tartalmazza "elismerem, hogy a biztosító által átadott dokumentumok alapján a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződés főbb jellemzőiről a tájékoztatást megkaptam és az arra vonatkozó dokumentumokat, feltételeket átvettem, azok tartalmát teljes körűen megismertem, megértettem".
Széles körű tájékoztatás érdekében állította össze a "Gyöngyház Otthon Biztosítás feltételei" című anyagot, amelyet mindenki megkap, s amely pontosan tartalmazza az avultatásra vonatkozó előírásokat is.
A felelősen gondolkodó ügyfelek belátják, hogy a biztosítás nem lehet gazdagodás forrása. Egyébként az avultatás a vagyontárgy életkorával, használatával, korszerű termékek piaci megjelenésével összefüggő fogalom, míg az értékkövetés az infláció okozta értékvesztés kiküszöbölésére használt technika. Az avultatás egyébként is az összes károsult kevesebb mint 5 %-át érinthetné elvileg, a gyakorlatban még kevesebbet. Ez az összes ügyfél elenyésző hányada. Az avultatás mértékének szerződési feltételek szintű megfogalmazása, objektív keretek közé szorítása lehetetlen.
IV.
A Gyöngyház Otthon biztosítási ajánlat formanyomtatványon a díjfizetés módjánál szerepel a csekk, inkasszó és átutalás. Ezek közül választhat az ügyfél. Ezek közül az inkasszó és átutalás lakossági folyószámla igénybevételével történik. A szórólapon az eljárás alá vont díjkedvezmény nyújtását ígéri, ha az érdeklődő lakossági folyószámláról történő díjfizetési módot választ. A vizsgálati eljárásban felvett jegyzőkönyv szerint az eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy átutalási megbízással történő fizetés elenyésző kb. 1 %-ra tehető.
A tájékoztató anyagban feltüntetett 5%-os díjkedvezményt a biztosító csak az inkasszós fizetési mód esetében alkalmazta. Ha az ügyfél az inkasszós fizetést választotta, az ajánlattal egyidejűleg a biztosítottól bekérik az erre vonatkozó nyilatkozatot, és az ajánlat 13. sorában feltüntetik az ehhez tapadó kedvezményt. A kedvezményt az indokolja, hogy megtakarítható a csekkek és díjbekérő levelek előállítási és postaköltsége.
V.
A Gyöngyház Otthon Biztosítás feltételei V. fejezete tartalmazza a biztosítási összeg, illetve biztosítási érték megjelöléseket. Az 1. pont szerint a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak szerződő általa biztosítási szerződésben megjelölt értéke.
A kár kifizetés szabályait a VI. fejezet tartalmazza.
Itt jelöli meg pontosan, hogy mikor kell tárgyidőponti avult értéken kifizetni a kárt.
VI.
A Tpvt. 8. § (1) bekezdése kimondj a, hogy tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A (2) bekezdés szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen az ám ára lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata az egészségre és környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete származási helye, beszerzési forrása, vagy módja - tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
A Versenytanács álláspontja szerint a vagyonbiztosítás esetében annak közlése, hogy milyen értéken történik a kártérítés a szolgáltatás lényeges tulajdonsága. Az eljárás alá vont prospektusában közölt azon kijelentés, hogy "a káridőpontban érvényes új értéken" téríti meg a kárt, a szolgáltatás lényeges tulajdonságáról történő megtévesztésre alkalmas tájékoztatás, tekintettel arra, hogy határozott avultsági fok megállapítása esetén a biztosító a káridőpontkori avult értéken térit.
A szolgáltatást igénybevevő fogyasztó első ízben a reklámban foglalt ajánlattal találkozik. Döntési folyamatában az ebben szereplő információk nagyban befolyásolják. A reklám alkalmatlan arra, hogy a fogyasztó minden információhoz hozzájuthasson, amire szüksége van, azonban az ebben szerepelő - figyelemfelhívás célját szolgáló - ajánlatnak pontosnak és igaznak kell lennie.
Az eljárás alá vont e követelményeknek nem tett eleget, így a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont elkövette a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogsértést.
Egyebekben megszüntette a Versenytanács az eljárás alá vonttal szemben az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mert úgy ítélte meg, hogy az a százalékos díjkedvezmény, melyet a lakossági folyószámláról történő díjfizetés inkasszós választása esetében a fogyasztó megkap, nem minősül az áru lényeges tulajdonságának, így az arra vonatkozó tájékoztatás adásával az eljárás alá vont nem követett el jogsértést.
VII.
A bírságot a Versenytanács a Tpvt. 78. § alapján a eset összes körülményeire tekintettel állapította meg. Figyelemmel a jogsérelem súlyára, a jogsértés kétéves időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre az eljárás alá vont piaci helyzetére, úgy ítélte meg, hogy a kiszabott bírság elegendő súlyú arra, hogy visszatartsa az eljárás alá vontat a jövőben hasonló jogsértés elkövetésétől.
A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. §-án alapul.
Budapest, 2000. március 6.
dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné