Vj-209/1999/13
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által Németh László ügyvezető igazgató által képviselt NOVOTRON Informatikai Kft. (1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 9.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
Az eljárás alá vont vállalkozás 1996-ban alakult, alaptevékenysége az informatikai adatátviteli szolgáltatás, emellett Budapest XII. kerületében kábeltelevíziós jelszolgáltatást végez. E kerület lakósainak többsége kis társasházban vagy családi házban lakik, jelentős részük egyéni műholdvevővel rendelkezik. A lakások száma 27.000, az eljárás alá vont 1998-ban 4.800, 1999-ben 5.100 előfizetőnek szolgáltatott. Rajta kívül kisebb tömböket lát el a Virányosi Kábeltelevízió, a VIV Lakásszövetkezet, a Pentacom Kft., illetve AM-Micro vétele lehetséges.
Csillagpontos rendszeren egy műsorcsomagot szolgáltat, melynek bruttó díja 1999-ben 1.450.- volt, míg 2000-ben 1.635.- Ft-ra emelte.
Ebből a program közvetlen költsége (műsordíj, jogdíj, HIF díj) 1999-ben 233.- Ft, 2000-ben pedig 278.- Ft volt.
II.
A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a 2000. évi előfizetési díjak meghatározása során megsértette-e az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) pontját.
A vizsgálati jelentés megállapította, hogy az érintett piacon (a főváros XII. kerületében) az eljárás alá vont gazdasági erőfölényben van. Más kábeltelevíziós szolgáltatásra ugyanis nincs mód előfizetni, míg a domborzati viszonyok miatt a kisközösségi antennák által vehető jel minősége változó, ezért az egyéni műholdvevő berendezés, illetve AM-Micro nem tekinthető helyettesítő szolgáltatásnak. A visszaélést azonban nem látta megállapíthatónak, mert a díjemelés a nyújtott szolgáltatással arányos volt, nem haladta meg jelentősen a fogyasztói árindex mértékét. Ezen kívül utalt arra, hogy az eljárás alá vont kábeltelevíziós szolgáltatása veszteséges, melyet az adatátviteli tevékenység nyereségéből fedeznek.
Erre tekintettel indítványozta a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését.
Eljárás alá vont vállalkozás értelemszerűen az eljárás megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a társaság korrekt tarifaemelést hajtott végre.
III.
A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban nevesítve: tilos az üzleti kapcsolatokban, ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. A törvényi tényállás megvalósulásának két konjunktív feltétele van: a gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás.
A Versenytanács azt már számos - kábeltelevíziós szolgáltatóval kapcsolatos - határozatában kifejtette, hogy a szolgáltató saját működési területén gazdasági erőfölényes helyzetben van, mert áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja), illetve gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).
Igy a vizsgáló helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az eljárás alá vont erőfölényes helyzete megállapítható, hozzátéve, hogy a kerület sajátosságaira figyelemmel - a vevők szórt elhelyezkedése - még határos területeken is kisebb a lehetőség a versenytárshoz fordulásra.
A visszaélést a Versenytanács azonban nem látta igazoltnak. Gyakorlata szerint a tisztességtelenül megállapított eladási ár alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő, amely akkor minősül ilyennek, ha a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja.
Az eljárás alá vont vállalkozás csatolta közvetlen költségei kimutatását, míg a közvetett költségét nem részletezte; abból az értékcsökkenést emelte csak ki és veszteségesnek mutatta ki jelszolgáltató tevékenységét. Ezen költségei igazolása nem történt meg, a Versenytanács azonban nem is látta ezt szükségesnek, hanem - gyakorlata szerint - a számítással alá nem támasztott költségelemek és nyereség tekintetében azoknak az inflációval növelt előző évi értékét minősítette indokoltnak és ennek alapján kalkulálta a díjat, - amelyet az alábbi táblázat tartalmaz.
|
Megnevezés |
1999. |
2000. |
Emelés %-a 1999/2000. |
Számított díj 2000. |
|
Nettó díj |
1295 |
1460 |
1446 |
|
|
Közvetlen költség (programdíj, HIF) |
233 |
278 |
19 |
278 |
|
Közvetett költség |
1062 |
1182 |
11 |
1168 * |
*
1999. évi inflációval emelt összeg (1.10), viszonyítási alapul tekintve az előző évet
A fentiek szerint megállapítható, hogy a számított díj a tényleges díjat nem haladja meg. Ebből következően az ár nem minősíthető tisztességtelennek, ezért a Versenytanács az eljárást jogsértés hiányában a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjának II. fordulatára - megszüntette.
A 74. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott.
A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2000. március 21.
dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Ágoston Marika