Gazdasági Versenyhivatal

Vj-107/2000/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Schmidt Csaba ügyvezető által képviselt Schnell and Fix Korlátolt Felelősségű Társaság (7628 Pécs, Andrássy u. 30. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 1999. áprilisától optikai segédeszközének gyógyhatásáról a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott.

E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.

Vele szemben 100.000.- (azaz Egyszázezer) Ft bírságot szab ki, amelyet 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

Kötelezi, hogy 58.900.- (azaz Ötvennyolcezerkilencszáz) Ft szakértői költséget 30 napon belül fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú díjbevételi számlájára.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a bírság és a szakértői költség megfizetésére halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
Ismereteink szerint a környezetből a szem pupillája által szabályozott mennyiségű fény, átjutva a szem fénytörő közegein, a szemgolyó hátsó-belső felületére az úgynevezett látóhártyára vetülve képezi le a környezet fordított képét, amely agyi tevékenység folytán alakul egyenes helyzetűvé. Ebben a folyamatban -többek között -a külső és a belső szemizmok is szerepet játszanak. Az éles kép alkalmazkodva a nézett tárgy távolságához a szemlencse vékonyodása vagy megvastagodása révén alakul ki. Idősebb korban romlik a szem alkalmazkodó képessége, de nem kizárt a szemlencse fiatalkori ilyetén működése, amely rövid- vagy távollátással jár. A szemlencse ezen hibáit küszöböli ki a szemüveg folyamatos viselete, amely a szemüvegviselet tartama alatt javítja a szem fénytörési hibáit.
Kortól függetlenül előfordulhatnak látásromlással járó szembetegségek, mint például a kancsalság (szemtengelyferdülés) tompalátás, öregszeműség, stb. E betegségeket az orvostudomány mai állása szerint gyógyítják, illetve nem gyógyíthatók.
A szemorvosi gyakorlatban bizonyos szembetegségek meglétekor korábban használták az úgynevezett "lyukszemüveget", amelynek viselete alatt a szemmozgások gyakorisága csökkent, s így a műtétek előtti szükséges nyugalmi helyzet időlegesen biztosítható volt. A szemorvosi szakmában ezt az egyébként elsötétített felületű egy-egy lyukkal ellátott szemüveget, például retinaleválás esetén alkalmazták a műtéti előkészítés során. Az eszköz azon az elven alapul, hogy a szemgolyó előtti két kicsi lyukon csak az egyenes vonalú fénynyalábok tudnak átjutni, amelyek által éles kép keletkezik, s így a szemlencse fényösszegyűjtő-szétszóró tevékenységére nincs szükség az eszköz használata idején.

Bálinger Antal 1972-ben szabadalmi bejelentést tett, majd szabadalmat kapott "látásjavító és szemvédő" készülékére. E készülék szemüvegkeretbe illesztett két darab fényzáró ernyőből áll, amelyen egy-egy tárcsa segítségével egyénre szabottan beállítható a két szem előtt lévő kisméretű lyuk, amelyen keresztül csak az egyenes irányú fénysugarak juthatnak a készüléket viselő személy szemébe.
Körülbelül három éve a Bálinger-féle, s vele együtt a hasonló elvekre épülő pontrácsos készülék jelent meg a lencse nélküli látásjavítók piacán. A pontrácsos eszköz egyéni beállítást nem tesz lehetővé; a szemüvegkeretbe illesztett két fényzáró ernyőt sok kis méretű rés borítja, mintegy rácsozatot alkotva a két ernyőn. A pontrácsos készülék kevésbé szűkíti le a látóteret, mint a Bálinger-féle, ennek ellenére viselete alatt tanácsos ugyancsak helyhez kötött tevékenységet végezni.
Ezeknek az eszközöknek országos gyártásába, forgalmazásába az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Kft.) is bekapcsolódott 1999. áprilisában a Pólus Centerben és a Tesco áruházakban folytatott értékesítésével. Eladási árai a forgalom visszaesése következtében a kezdeti 6.000.-, illetve 9.000.- Ft-ról 2000. februárjában visszaestek 3.900.- Ft-ra, illetve 4.500.- - 6.000.- Ft-ra.
Az eszközök forgalomhozatala előzetes engedélyezéshez nem kötött, etekintetben az Országos Kórháztechnikai Intézet a Bálinger-féle készülékre vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy terápiás hatás hiányában a készülék minősítése nem indokolt, s a forgalombahozatallal kapcsolatban nem tud állást foglalni.

A Kft. forgalmazásában nagyobb hangsúlyt a pontrácsos készülék kapott. A "látásjavító szemüvegként" megjelölt Veda Vision nevű pontrácsos készüléket szórólapon hirdette, a mai napig körülbelül 150.000.- Ft-os költséggel. A forgalmazás során az eladott kétféle készülékhez (Bálinger, pontrácsos) használati útmutatót is mellékelt.
A szórólap tartalmazta, hogy a vizsgálati eredmények szerint a lyukacsos szemüveg rendszeres használata pozitívan hat a látószervre és a szem problémájától függetlenül javítja a szín- és képfelismerést, a látáserősséget, a szem fénytörő képességét, valamint a külső- és belső szemizmok mozgását, a szem vérkeringését, a kommunikációt az agy és a szem között, megszünteti a szem krónikus fáradtságát. Szakorvosi vizsgálatok bizonyítják, hogy a lyukacsos szemüveg használata nagyon sok esetben a látás teljes helyreállását vonja maga után. Az angol és német nyelvű szakirodalomban pedig számos esetben ajánlják a lyukacsos szemüveg használatát (rövidlátás, távollátás, astigmatizmus, TV-nézés, a szem rugalmasságának visszanyerése, látásromlás megelőzése. A pontrácsos eszköz napszemüvegként is használható, mert beereszti a természetes fényhullámokat és csökkenti a szembejutó UV-sugarak mennyiségét. A szórólap kifejezte annak jelentőségét, hogy a terápia a látásjavítással egyidejűleg a szemet is gyógyítja.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel a Tpvt. 70. § (1) bekezdés szerint, azért indított eljárást a Kft. ellen, mert a fentebbi, a pontrácsos eszközre vonatkozó piaci állításai fogyasztómegtévesztést valószínűsítettek, akárcsak a piac másik forgalmazója ellen megindult Vj-95/2000. számú ügyben.
Ezen vizsgálat során is készült orvosszakértői vélemény, amely valótlannak tartotta a készülékek gyógyhatására vonatkozó állításokat. A két hasonló tartalmú orvosszakértői vélemény álláspontját elméleti alapvetéssel, a magyar szemorvosi kar egyes személyiségeinek nyilatkozatával, valamint szűkkörben lefolytatott vizsgálatának eredményével támasztotta alá, egyértelműen kijelentve, hogy az eszközhasználatkor a látóélesség kis fokban javul, amely hatás az eszköz levételével meg is szűnik.

A készült vizsgálati jelentés a vélemény alapján a jogsértés megállapítását a Kft. piaci súlyához, forgalmához igazodó bírság kiszabásával indítványozta.

A Kft. jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Elismerte, hogy a szórólapi kifogásolt állításokat igazolni nem tudja, mert a szóróanyag hátterét képező orvosi szakvélemények birtokába a mai napig nem jutott, ugyanakkor nem tartotta meggyőzőnek a beszerzett szakértői véleményt. Maga is úgy vélte, hogy a szakértői véleményt cáfolni nem tudja a forgalmazás során szerzett kedvező vevői tapasztalatokkal és a gyógyhatásban való személyes meggyőződésével.

Piaci követelmény, hogy a forgalmazók olyan termékeket értékesítsenek, akár reklámfogásokkal is élve, amelyek lényeges tulajdonságait saját üzleti céljaik és a fogyasztók áruválasztásának megkönnyítése érdekében közlik. Enélkül a fogyasztó vásárlását vagy annak mellőzését eredményező fogyasztói döntésfolyamat létre sem jöhet, mert hiányoznak azok az ismeretek, amelyek egy-egy termék megszerzése iránt a fogyasztói igényt felkeltik. Az ekként szükségszerű tájékoztatás jogi normáit a versenyjog nem írja elő, de tiltja az olyan közléseket, amelyek tisztességtelenül, akárcsak megkísérlik a fogyasztó döntési folyamatát befolyásolni (Tpvt. 8. § (1) bekezdés, (2) bekezdés). A jogvédelemnek nyomósabb az oka, ha a piaci termék egészségügyi vonatkozású, mint ahogy a jelen ügyben szereplő termékek.
A tájékoztatás tartalmáért a tájékoztatást adó tartozik versenyjogi felelősséggel, függetlenül attól, hogy átvett és továbbadott, vagy eredetileg is tőle származó információról van szó. A Versenytanácsnak azt kellett eldöntenie, hogy a Kft. a valós tájékoztatáshoz fűződő követelménynek eleget tett-e, vagy a piacon megjelenő ebbéli magatartása versenyjogilag marasztalandó-e.
A Kft. előadása szerint is közlései alapját hazai, megbízhatónak tartható, okszerűen szakorvostól, szakintézménytől származó vélemény, állásfoglalás, vizsgálati eredmény nem támasztja alá, amely eleve megkérdőjelezi, hogy hitelt érdemlően igazolható a fentebbi termékek gyógyhatása, amelynek elérhetőségét a hivatal által beszerzett szakvélemény és hozzákapcsolódó intézményi állásfoglalások cáfolni látszanak. Szakszerű ellenőrzés hiányában a fogyasztói visszajelzések sem bizonyíthatják objektív módon a készülékek hatékonyságát. Ellenben a beszerzett szakvéleményből egyértelműen levonható a Kft. álláspontjával egyöntetűen ellentétes orvosszakmai álláspont, amellyel a Kft. tisztában volt, hiszen saját hivatkozása szerint számára is megnyugtató orvosszakmai véleményt nem tudott beszerezni. A kétféle álláspont ütközése a piacon zavart keltő és kétely merül fel a rendelkezésre álló vélemények, álláspontok, hiedelmek valósága iránt. Ilyen bizonytalan helyzet azonban a fogyasztók terhére a piacon nem megengedhető, az a Kft. mint a jogszerű tájékoztatásról gondoskodni köteles vállalkozás magatartására vezethető vissza. Mindezek alapján a Versenytanács a Kft. magatartásának a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközését megállapította a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint, egyben rendelkezett a törvény rendelkezésébe ütköző magatartás további folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pont), vagyis semmilyen olyan gyógyhatásra utaló kijelentést nem tehet, amelyet bizonyítani kétségtelenül nem tud. A bírság összegét (Tpvt. 78. §) figyelemmel az eset összes körülményére (forgalmi adatok, reklámköltség, eljárási magatartás) jelképes összegben szabta ki.

A Kft. a Tpvt. 62. § (4) bekezdése szerint köteles a hivatal által előlegezett szakértői díj címén felmerült költséget megfizetni.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja a Kft. számára.

Budapest, 2000. szeptember 7.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Ágoston Marika