Gazdasági Versenyhivatal

Vj-124/2000/11

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Réczicza István ügyvéd (1021 Budapest, Szalay u. 19.) által képviseltAB Volvokérelmezőnek összefonódás engedélyezési kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező irányítást szerezzen a Renault Vehicules Industriels s. a. és Renault Vehicules Industriels Finance s. a. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel

Indoklás

I.

Az összefonódás és azzal érintett vállalkozások

1.) Az AB Volvo és Renault s.a. 2000. július 18-án Üzleti Egyesülési Megállapodást kötött, amelynek alapján az AB Volvo megvásárolja a Renault Vehicules Industriels s.a. (a továbbiakban: Renault VI) és a Renault Vehicules Industriels Finance s.a. (a továbbiakban: Renault VIF) részvényeinek száz százalékát, melyhez az AB Volvo a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

A Volvo

2.) Az AB Volvo Svédországban alapított tőzsdei vállalkozás. Az AB Volvo és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Volvo csoport) több mint 30 országban vannak jelen az alábbi termékekkel:
- közép- és nehéz kategóriájú tehergépjárművek;
- autóbuszok;
- építési erőgépek;
- tengeri- és ipari motorok; valamint
- repülőgépipari- és űrtechnológiai alkatrészek.

3.) A Volvo-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozás a Volvo Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (a továbbiakban: Volvo Kft.), amelynek meghatározó tevékenysége Volvo termékek magyarországi forgalmazása.

4.) A Volvo-csoporthoz tartozó külföldön honos vállalkozások Magyar Köztársaság területén elért 1999. évi nettó árbevétele 9,2 milliárd forint volt, amelyből 2,7 milliárd forint volt a Volvo Kft. részére történő értékesítés. A Volvo Kft. 1999. évi nettó árbevétele 2,8 milliárd forint volt.

5.) A Volvo-csoport külföldön honos vállalkozásai Magyarországon részint közvetlenül, részint a Volvo Kft.-a keresztül 1999. évben két közép kategóriájú- és 481 nehéz kategóriájú tehergépjárművet értékesítettek. A nehéz kategóriájú tehergépjárművek közül a Volvo-csoport 288 darabot a Hungarocamion Rt. részére értékesített, egy nyilvános tenderen 1998. évben elnyert ötszáz darabos megrendelés keretében.

A Renault

6.) A franciaországi Renault VI és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított
vállalkozások (a továbbiakban együtt: Renault VI-csoport) tehergépjárművek gyártásával foglalkozó vállalkozás csoport. Tevékenysége a tehergépjárművek
valamennyi kategóriájára kiterjed. 7.) A Renault VIF a Renault VI által gyártott tehergépjárművek vásárlásának finanszírozásával foglalkozik az erre specializálódott bankokkal kötött szerződések
alapján.

8.) A Renault Trucks Hungaria Kft. (a továbbiakban: Renault Kft.) a Renault VI csoport által gyártott tehergépkocsik magyarországi forgalmazója.

9.) A Renault Kft. 1999. évi nettó árbevétele 6,2 milliárd forint volt. A Renault VI csoport külföldön honos tagjai a Magyar Köztársaság területén 1999. évben 5,3 milliárd Ft. nettó árbevételt értek el, amely teljes egészében a Renault Kft. részére történt értékesítésből származott.

10.) A Renault Kft. 1999. évben kilenc könnyű kategóriájú, 248 közép kategóriájú és 201 nehéz kategóriájú tehergépjárművet értékesített.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

A tehergépjármű piac sajátosságai

11.) A tehergépjárműveknek leglényegesebb árujellemzője a szállítható súly. Ebből a szempontból a tehergépjárművek három kategóriába oszthatók:
- könnyű kategória (3,5-7 tonna)
- közép kategória (7-16 tonna)
- nehéz kategória (16 tonna felett)

11.) A könnyű tehergépjárműveket elsősorban kisebb üzleti vállalkozások, (pl. élelmiszerüzletek, csomagküldők), társadalmi- és államigazgatási szervezetek, mozgó szervizek használják. A középkategóriájú tehergépjárműveket könnyű és közepes súlyú szállítmányok rövid és közepes távolságra történő szállításához, míg a nehéz kategóriájú tehergépjárműveket nehéz és nagyméretű termékek, jellemzően hosszú távú szállítására használják.

12.) A nehéz kategóriájú tehergépjárművek technikai felszereltsége lényegesen kifinomultabb más tehergépjárművekéhez képest. Az eltérő technikai követelményekre tekintettel a nehéz kategóriájú tehergépjárműveket speciális (a többi tehergépjárműétől eltérő) gépsorokon állítják elő.

13.) Magyarországon tehergépjármű előállítással kizárólag a RÁBA Rt. foglalkozik. Termékeinek műszaki színvonala azonban nem éri el a nemzetközi versenytársakét, ezért évi néhány darabos termelésével egyedi igényeket kielégítő termékekre specializálódott (pl. erdészeti-, hadászati szállító járművek).

14.) A magyarországi tehergépjármű-szükséglet gyakorlatilag teljes egészében importból nyer kielégítést. Az import liberalizált, ahhoz (az általánosan érvényes élet-, környezet- és vagyonvédelmi szabályok betartásán túlmenően) külön engedély nem szükséges, a piacra lépés lehetősége minden gyártó számára adott. Ennek megfelelően a magyar piacon már több éve minden jelentős európai tehergépjármű-gyártó vállalkozás jelen van, közülük többnek értékesítést végző leányvállalkozása is van Magyarországon.

A piaci részesedések

15.) A könnyű- és közép kategóriájú tehergépjárművek magyarországi forgalmából a Renault VI-csoport részesedése 12 százalék, míg a Volvo-csoporté az évente értékesített két-három tehergépjármű alapján nem éri el a 0,1 százalékot.

16.) A nehéz tehergépjárművek magyarországi forgalmazásával hét nagyobb és néhány kisebb külföldi vállalkozás foglalkozik. Részesedésüket az országos forgalomból az 1. táblázat mutatja be

1. táblázat

A nehéz kategóriájú tehergépjárművek* 1999. évi Magyarországi forgalma

*Megjegyzés: A rendelkezésre álló statisztika a 15 tonna feletti tehergépjárműveket sorolja a nehéz kategóriába.

17.) A tehergépjárművek - és azon belül is elsősorban a nehéz tehergépjárművek - estében általános gyakorlatnak tekinthető, hogy a nagyobb vevők versenytárgyalás kiírásával bonyolítják vásárlásaikat.

III.

A vizsgálati indítvány

18.) A Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló a kérelem szerinti összefonódás engedélyezését indítványozta.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

19. Külföldön honos vállalkozásnak egy másik külföldön honos vállalkozásban történő részvényvásárláshoz akkor kell engedélyt kérni a Gazdasági Versenyhivataltól, ha az
a) a Tpvt. 23. § alapján összefonódásnak minősül;
b) az összefonódás hatása érvényesül a Magyar Köztársaság területén, és így
arra a Tpvt. hatálya (1. §) kiterjed; továbbá
c) az összefonódásban közvetlenül és közvetve résztvevő vállalkozások (Tpvt. 26. §) előző évi nettó árbevétele meghaladja a Tpvt. 24. § szerinti küszöbértékeket (a résztvevő vállalkozásokra együttesen tíz milliárd forint, az irányítás alá kerülő vállalkozás esetében ötszáz millió forint).

20.) A részvények többségének megszerzése a Tpvt. 23. (1) bekezdésének b., és (2) bekezdésének a., pontja alapján nem vitathatóan vállalkozások összefonódásának minősül.

21.) Szintén nem vitatható, hogy az összefonódás hatása érvényesül a Magyar Köztársaság területén, mert
- mind a részvénytöbbséget megszerző AB Volvo; - mind az ezáltal irányítása alá kerülő Renault VI
által irányított vállalkozás csoport áruival jelen van a magyar piacon.

22.) Az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoportnak a Tpvt. 24. § szerinti küszöbszámok alapjául szolgáló 1999. évi nettó árbevételét
- tekintettel a Tpvt. 27. § (1) bekezdésére, mely szerint nem kell figyelembe venni az érintett vállalkozások egymás közötti forgalmát, továbbá atya, hogy
- a Tpvt. 27. § (2) bekezdése értelinében külföldön honos vállalkozások estében a Magyar Köztársaság területén eladott árukból elért nettó árbevételt kell figyelembe venni
a 2. Táblázat foglalja össze.

2. táblázat

Az összefonódással érintett vállalkozások 1999. évi nettó árbevétele (milliárd forintban)

* Megjegyzés: Külföldön honos vállalkozás esetén a Magyar Köztársaság területén elért-, magyarországi vállalkozásnál a teljes nettó árbevétel.

23.) A 2. táblázatban foglaltak alapján a Tpvt. 24. § szerinti mindkét feltétel teljesül,
vagyis
- az összefonódásban résztvevő vállalkozások együttes nettó árbevétele (15,5 milliárd forint) meghaladja a tíz milliárd forintot;
- az irányítás alá kerülő vállalkozáscsoport nettó árbevétele (6,2 milliárd forint) pedig meghaladja az ötszáz millió forintot,
mire tekintettel a kérelem szerinti összefonódás engedélykötelesnek minősül.

24.) Tekintettel arra, hogy a Renault VIF sem közvetlenül, sem közvetetten nem rendelkezik magyarországi forgalommal, önmagában nem minősülne engedélykötelesnek az AB Volvo felette történő irányításszerzése, azt azonban a Versenytanács a Renault VI feletti irányítás szerzés szerves részének tekintette.

V.

Az engedélyezés

25.) A Tpvt 30. § (2) bekezdése értelmében a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon. Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) és a földrajzi terület (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) figyelembe vételével kell meghatározni.

26.) Az összefonódás akkor érintheti a gazdasági versenyt (és azon belül a gazdasági erőfölényt), ha az abban résztvevő, azonos földrajzi piacon (mely az adott ügyben nem vitathatóan minimálisan Magyarország egész területére terjed ki) jelen lévő vállalkozáscsoportok
- azonos árupiacon (is) tevékenykednek (azonos vagy egymást helyettesítő áruk forgalmazói), vagy
- szomszédos piacok szereplői (egymással vertikális, vevő-eladói kapcsolatban állnak vagy állhatnak).
Az érintett árupiacok

27.) Az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport (a Volvo és Renault VI) egyaránt tehergépjárművek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. A különböző kategóriájú tehergépjárműveket azonban eltérő áruk szállítására használják fel, és értelemszerűen a különböző kategóriájú járművek ára is jelentősen eltérhet egymástól, ezért azok - figyelemmel a Tpvt. 14. § (2) bekezdésére - keresleti szempontból (a felhasználók számára) nem tekinthetők egymást helyettesítő árunak.

28.) A nehéz tehergépjárművek és a többi tehergépjármű viszonylatában az un. kínálati helyettesítés (vagyis, hogy a gyártók különösebb nehézség nélkül átállhatnak az egyik kategóriába tartozó tehergépjárművek gyártásáról egy másik kategóriába tartozóra) sem áll fenn, mert a nehéz tehergépjárművek gyártásához speciális gépsorok szükségesek.

29.) Mindezek alapján a Versenytanács a nehéz (15 tonna feletti) tehergépjárműveket
önálló árupiacnak tekintette.

A várható versenyhatások

30.) Azzal a kérdéssel, hogy a könnyű- és közepes tehergépjárművek azonos vagy külön-külön árupiachoz tartoznak-e a Versenytanács érdemben nem foglalkozott, mert könnyű tehergépjárművet a Volvo-csoport egyáltalán nem gyárt, és a közepes kategóriában sem rendelkezik érzékelhető magyarországi részesedéssel. Ebből következőleg e piac(ok)ra nézve az összefonódásnak semmiképpen sem lehetnek káros versenyhatásai.

31.) A nehéz tehergépjárművek piacain a Volvo- és a Renault VI-csoport együttes részesedése 1999. évben 33,6 + 14 = 47,6 százalék volt, amely önmagában tekintve komoly versenyaggályokat vethet fel.

32.) A Versenytanács azonban a piaci részesedésen túlmenően meghatározó jelentőséget tulajdonított az érintett piac azon sajátosságának, hogy a vásárlók (fogyasztók) jellemzően nyilvános versenytárgyalás kiírásával szerzik be a nehéz kategóriába tartozó tehergépjárműveket.

33.) A Versenytanács álláspontja szerint az előzőekből az következik, hogy a versenyviszonyokat a nehéz tehergépjárművek piacán alapvetően nem a pillanatnyi helyzetet tükröző piaci részesedések határozzák meg, hanem az adott piacon jelenlévő - a versenytárgyalások lehetséges résztvevőinek tekinthető - vállalkozások száma bír meghatározó jelentőséggel. (A Volvo-csoport 1999. évi piaci részesedése az elnyert Hungarocamion megrendelés nélkül, az azzal együttes 33,6 százalékkal szemben mindössze 13,5 százalék volt.)

34.) A Versenytanács kiindulva abból, hogy
- a nehéz tehergépjárművek magyarországi piacán szinte valamennyi európai gyártó jelen van,
- sőt az észak-amerikai és japán termelők is képesek bármikor belépni a magyar piacra úgy ítélte meg, hogy az összefonódás e piacon sem hoz létre gazdasági erőfölényes helyzetet, nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását, fejlődését.

A döntés

35.) Mindezek alapján - továbbá figyelembe véve, hogy az összefonódásnak vertikális szempontból sem lehetnek kedvezőtlen hatásai - a Versenytanács a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a kérelem szerinti összefonódást engedélyezte.

VI.

Eljárási kérdések

36.) Az ügyfelek (a kérelmező AB Volvo, valamint az irányítása alá kerülő Renault VI és Renault VIF) képviselőjük útján a tárgyalás mellőzését kérték, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

37.) A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.

38.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. november 21.

dr. Bodócsi András sk. előadó
dr. Fógel Jánosné sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Horváth Lászlóné