Gazdasági Versenyhivatal

Vj-126/2000/28

A Gazdasági Versenyhivatal a Gazdasági Versenyhivatal által adr. Lakatos Péter ügyvéd(1075 Budapest, Madách Imre u. 14.) által képviseltUPC Magyarország Kft(1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.) eljárás alá vont vállalkozás ellengazdasági erőfölénnyel való visszaélésmiatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott

- Vállalkozási Feltételek 7.1. pontjának; valamint
- a konverteres csomag előfizetőivel kötött Előfizetői szerződés 4. pontjának
díjemeléssel kapcsolatos kikötése gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított meg.

A fenti szerződéses kikötések alkalmazásától 2001. március 31-et követően eltiltja.

Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

Az eljárás alá vont vállalkozással szemben ötmillió forint bírságot szab ki, amelyet 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú birság bevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
A keresetnek a birság befizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

A Kábelkom Holding Co. és a Telekábel Hungary N.J. tulajdonában álló eljárás alá vont vállalkozás Budapest 15 kerületében, valamint az ország jelentős számú, 39 településén, - többek között Székesfehérvárott és Nagykanizsán - biztosít kábeltelevíziós szolgáltatást. A Magyarországon legtöbb előfizetővel rendelkező eljárás alá vont a kábelhálózatával elérhető kb. 563.600 háztartásból 528.000 háztartásban szolgáltat, melyből kb. 188.000 a budapesti előfizetők száma.

II.

A túlnyomórészt csillagpontos rendszerben szolgáltató eljárás alá vont vállalkozás, ki hálózatát folyamatosan építette, illetve építi át a korszerű adatátvitelre is alkalmas hálózatra, 2000-ben részben üzletpolitikai megfontolásból, másrészt műszaki okokból megkezdte programcsomagjai összeállításának megváltoztatását, mire elsőként, 2000. július 15-től Székesfehérvárott és Nagykanizsán került sor.
A műsorátalakítás folyamatosan folyt, illetve folyik, így az eljárás folyamatban léte óta Budapest és Mór kivételével valamennyi városban bevezették az új programkiosztási rendszert.

A műsorkiosztás megváltoztatását azon üzletpolitikai döntés vezérelte, hogy a marketing stratégia hatékonyabb érvényre juttatása érdekében olyan egységes tartalmú és lehetőleg egységes díjú programcsomagok kerüljenek kialakításra, melyek műsorkészletüket tekintve a lehető legkiterjedtebb információmennyiséget és csatornaválasztékot biztosítják az előfizetők számára.
Az eljárás alá vont vállalkozás előadása szerint, mivel a rendelkezésére álló, átlagos tévékészülékekkel fogható frekvenciasávok telítődtek, a műsorkínálat egységesítésével egyidejűleg megvalósítani kívánt műsorbővítést úgy lehetett kivitelezni, hogy a bővítés kapcsán újonnan kialakított egyik programcsomagot az addig nem használt un. hipersávban kezdték el szolgáltatni. Tekintettel azonban arra, hogy a televíziózásban ezidáig nem használt frekvenciatartományban továbbított jeleket a hagyományos tv készülékek nem képesek fogni, az eljárás alá vont vállalkozás bevezette a hipersávon továbbított adások vételére alkalmas konverter használatát, mely berendezés segítségével biztosított jelátalakítás valamennyi televíziókészülék számára értelmezhetővé teszi a hipersávon továbbított, bővített tartalmú szolgáltatás igénybevételét.
A konverterek alkalmazásával egyidejűleg a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. (továbbiakban: médiatörvény) 117.§ (1) bekezdése szerint kötelezően sugárzott közszolgálati adások vételét biztosító szűrők kivételével a korábbi műsorkiosztást biztosító szűrőket eltávolították, a technológia elavultsága, az ebből következő meghibásodás valószínűsége, valamint ennek és a módosítások költségvonzatai miatt. A hipersávban jelenleg 12 csatornakapacitás áll az eljárás alá vont vállalkozás rendelkezésére.
A korszerű, kétirányú adatátvitelre alkalmas átépített rendszer - kiegészítő eszközökkel és technológiával - egyéb szolgáltatás, így telefon, Internet, PPV (pay per wiew) igénybevételére is alkalmassá tehető.
Az átépítést a médiatörvény 115 § (8) bekezdése értelmében 2003. január 1-ig kötelezően be kell fejezni.

III.

A műsorkiosztás megváltoztatása előtt az eljárás alá vont vállalkozás a prémiumcsomagként biztosított HBO műsoron kívül három programcsomagban kínálta szolgáltatását.
A programcsomagokban Székesfehérvárott és Nagykanizsán szolgáltatott műsorok számát és díjait az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

IV.

A Székesfehérvárott és Nagykanizsán történt műsorátalakítás óta az eljárás alá vont vállalkozás szintén három programcsomagot kínál prémiumszolgáltatásain kívül.
A médiatörvény szerint kötelezően biztosítandó Szociális csomagnak megfelelő Start csomagon túl lehetőség van megvásárolni a kódolatlan, szabadon fogható műsorokat tartalmazó Komfort programcsomagot, valamint a hipersávban elhelyezett, kódolt műsorokat tartalmazó un. Extra programcsomagot, mely csak konverter segítségével fogható.
Konverter alkalmazása szükséges a prémiumcsatornán sugárzott adások, így az HBO, valamint az újonnan kialakított un. Aktív csomag, és a Sport csatorna vételéhez is.

A műszaki átalakítást követően kínált programcsomagokat, az azokban foglalt adások számát és az alkalmazott díjtételeket a 2-es és 3-as számú táblázat tartalmazza.

2. táblázat

3. táblázat

A Komfort programcsomag havi 1.800 Ft-os díját 2000-ben csak azok az előfizetők fizették, akik korábban a Bővített programcsomagot rendelték meg.
Azon előfizetőknek, kik előzőleg az Alapcsomagra fizettek elő, az eljárás alá vont vállalkozás kedvezményként 2000. december 31.-ig változatlan díj mellett, azaz 1010.- Ft-ért biztosította a Komfort programcsomagot, azzal azonban, hogy a 2001-től kezdődően bekövetkező díjemeléskor ezen előfizetők díja is az egyébként a Komfort programcsomagért felszámított 1.800.- Ft-os bázisról lesz meghatározva.
A régi Alapcsomag előfizetők a 2000. december 31-ig járó kedvezményt az esetben is igénybe vehették, ha a HBO műsorára nem fizettek elő a Komfort programcsomag mellett.

Az Extra programcsomag vételéhez szükséges első konvertert az eljárás alá vont vállalkozás ingyenesen biztosítja, úgy azonban, hogy az eszközök és a telepítés költsége a havi előfizetési díjban térül meg. A további konvertereket 2000 Ft havi bérleti díj ellenében bocsátja az előfizetők rendelkezésére.
Az eljárás alá vont vállalkozás az általa csomagátalakítással összefüggésben kialakított új díjakat nem a régi díjak bázisán képezte, bár előadása szerint az új árak kialakításánál figyelemmel volt a régebbi szolgáltatástartalomra, illetve árakra is.
Az eljárás alá vont vállalkozás 2000. évi díjtételeit a Gazdasági Versenyhivatal 211/1999. számú ügyben már vizsgálta, amikoris a díjakat meghatározó tényezők közül csupán a programcsomag átalakítással járó közvetlen költségeket nem tette vizsgálat tárgyává.

A kábeltelevíziós szolgáltatással járó folyamatos karbantartás költségeit az eljárás alá vont vállalkozás viseli.
Az előfizetőknek az új rendszerre való átálláskor az eljárás alá vont vállalkozás nem számit fel belépési díjat, illetve a fejlesztéssel együtt járó költséget. Az esetben azonban, ha az előfizető 3 éven belül kilép a rendszerből utólag meg kell fizetnie a kb. 20-25.000 Ft összegű díj kilépéskori amortizált értékét.

V.

A műsortartalom az alábbiak szerint változott.
Székesfehérvárott és Nagykanizsán valamennyi, a korábbi Alapcsomagban volt adás átkerült a jelenlegi Komfort programcsomagba.
A Bővített programcsomaghoz képest a műsorelosztás az alábbi 4., 5., 6., 7-es számú táblázat szerint alakult, illetve a TV3 adása megszűnt.

Új műsorként került be a Komfort programcsomagba a Bővített csomaghoz viszonyítva (4., 5. táblázat).

4. táblázat

Székesfehérvár

5. táblázat

Nagykanizsa

A korábbi Bővített programcsomaghoz képest az alábbi műsorokkal csökkent a Komfort programcsomag kínálata (6., 7. táblázat).

6. táblázat

Székesfehérvár

7. táblázat

Nagykanizsa

x:A műsorköltség a programdíjat és szerzői jogi díjat tartalmazza, mely költséget valamennyi előfizető után fizetnie kell a szolgáltatónak

Fentiekből megállapíthatóan a korábbi Alapcsomaghoz képest Székesfehérváron 18 többletcsatorna fogható a Komfort programcsomagban, melyek együttes műsorköltsége nettó 266,44 Ft, illetve bruttó árkihatása előfizetőként 297.- Ft/hó.
A programcsomag fent irt változtatásokkal gyakorlatilag a korábbi Bővített programcsomag kínálatát biztosítja.

Ugyancsak fent irt változtatásokkal került kialakításra a korábbi programcsomagokhoz képest a nagykanizsai Komfort programcsomag is, mely a korábbi Alapcsomaghoz képest szintén 18 többletcsatornát tartalmaz, melyek együttes műsor költsége 289,61 Ft, illetve bruttó árkihatása 325 Ft/hó előfizetőnként.

(A megszűnt Alap és Bővített csomag, valamint a Komfort programcsomag tartalmát a határozat melléklete tartalmazza.)

A csak konverterrel fogható Extra programcsomag mindkét vizsgált földrajzi területen hat csatornát tartalmaz.

8. táblázat

Utóbbi, Extra programcsomagban fogható műsorok közül a Discovery Travel and Adventure, Discovery Sci-Trek és a Private Blue program ezidáig nem szerepelt a kínálatban, míg a további három csatorna a Bővített csomagból került át az Extra programcsomagba.

VI.

1999. december 31-én az eljárás alá vont vállalkozásnak Székesfehérvárott 33.584, míg Nagykanizsán 15.101 előfizetője volt.

Az Alap és Bővített programcsomag előfizetői az alábbi táblázatok szerint veszik igénybe az új programcsomagokat (7. és 18. irat).
Az 9. táblázat az Alap és a Bővített program előfizetőinek számát, a 10. táblázat a programcsomagokra áttérő előfizetők számát és arányát, míg a 11-es táblázat a programcsomag változását követően kialakult előfizetői megoszlást mutatja.

9. táblázat

10. táblázat

11. táblázat

Korábbi Alapcsomag-előfizető nem tért át Start programcsomagra.

VII.

Az eljárás alá vont vállalkozás teljes szolgáltatási területén azonos szövegezésű általános szerződési feltételül szolgáló Vállalkozási feltételt alkalmaz. A Vállalkozási feltétel 2.2. pontja értelmében annak hatálya kiterjed valamennyi, a szolgáltatóval vagy annak jogelődjével kötött szolgáltatási szerződésre, ha a Vállalkozási feltétel, vagyis az új általános szerződési feltétel (továbbiakban: ászf) 2.3. pont szerinti közzététel megtörténik.
Az eljárás alá vont vállalkozás előadása szerint az ászf. hatálybelépése előtt kötött egyedi előfizetői szerződések továbbra is alkalmazásra kerülnek. Annak megítélésénél, hogy a jogviszonyt az ászf. vagy az előfizetői szerződés alapján kell-e rendezni, az egyedi előfizetői szerződés rendelkezéseiből kell kiindulni, és amennyiben az egyedi szerződések nem utalnak vissza a mindenkor hatályos ászf-re, az új ászf. nem válik, illetve vált az egyedi szerződések részévé.
Azon előfizetők viszonyában, kik a programátalakítást követően kötött egyedi szerződés alapján a konverter segítségével fogható szolgáltatást veszik igénybe, az ászf. az egyedi szerződés részévé vált.

Az ászf. 4.4.3. pontja, mely a szolgáltatás körében és/vagy feltételében beálló változásokat szabályozza, rögzíti, hogy az előfizetői szerződés közös megegyezéssel, a felek egyező akaratnyilvánításával, szóban, illetve ráutaló magatartással is módosítható.

Ugyanezen pontban az ászf. úgy rendelkezik, hogy a "szolgáltató az előfizetői szerződést különösen az alábbi esetekben módosíthatja: "

• -

  ha az előfizetői szerződésben vállaltakhoz képest a szolgáltatás igénybevételének feltételei műszaki okokból megváltoznak (pl. fejállomás cseréje, a hálózat jellegének megváltozása);

• -

  ha a szolgáltatási jogviszony lényeges tartalmi elemei módosulnak a szolgáltató felügyeleti szervének határozata és/vagy jogszabály módosulása alapján;

• -

  ha az előfizetői igények, a jelszolgáltatás körülményei és egyéb érdekek figyelembevételével a programcsomagok száma és a programcsomagok összeállítása módosul; valamint

• -

  a szolgáltatás díjának változása esetén a 7.1. pontban foglalt feltételek fennállása alapján.

A szolgáltató szerződésmódosítási jogával kapcsolatban tartalmazza az ászf. azt is, hogy arról a változás hatálybalépését 30 nappal megelőzően köteles a szolgáltató az előfizetőt értesíteni, beleértve ebbe a díjváltozást, a szolgáltatás szintjének száma, vagyis a programcsomag száma, és a programcsomagok összeállításának módosítását is.
Az értesítési kötelezettségen túli további kötelezettség fenti viszonylatban a szolgáltatót nem terheli, szemben azzal az esettel, amikoris az előfizető kívánja megváltoztatni az általa korábban választott programcsomagot, mely esetről az ászf. úgy rendelkezik, hogy a programcsomag megváltoztatása mindkét fél tudomásulvételével lép hatályba.
A díjfizetés (adott esetben emelt díjfizetés) elmulasztása többféle jogkövetkezménnyel járhat az ászf. szerint.
Fizetési késedelem esetén a szolgáltató jogosult az előfizetési szerződés szerinti vételi lehetőséget szüneteltetni úgy, hogy a díjtartozás megfizetését követően kétszeres összegű visszakapcsolási díj ellenében állítja helyre a szolgáltatást (4.2.2. ). Díjfizetés (adott esetben emelt díjfizetés) elmulasztása esetén, az eredménytelen felszólítást követő 30 nap elteltével a szolgáltató jogosult az előfizetői szerződést felmondani (4.5.2).

Az 5.3.4. pont szerint az előfizetőt a szolgáltatás mindenkori díjának megfelelően terheli a díjfizetés, melynek részletes szabályait a 7. pont szabályozza.

A 7.1. pont rögzíti, hogy
- a szabadáras kábeltelevíziós szolgáltatások díját a szolgáltató költség és megtérülés elemzéssel, valamint az igénybevett műsorszámtól, illetve programcsomagtól függően határozza meg úgy, hogy a szolgáltatási díj minden év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) által megállapított előző évi fogyasztói árindex mértékének megfelelően módosul.
- A szolgáltató ezt meghaladóan is jogosult a szolgáltatás díját módosítani, amennyiben azt a gazdálkodását, illetőleg a kábeltelevíziós szolgáltatást befolyásoló alábbi körülmények indokolják:
- üzemeltetési, működési költségek emelkedése,
- programválaszték módosulása,
- hálózat műszaki korszerűsítése,
- jogszabály változása.

A 7.1. pont megismétli, hogy az előfizetési díj módosításáról a szolgáltató köteles az előfizetőt értesíteni, majd ugyanezen pontban kerül rögzítésre, hogy az előfizető a szolgáltató díjemelése esetén jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, minek hiányában a díjváltozás elfogadottnak tekintendő, és a díjváltozás hatálybalépésének napjától az előfizetőnek az új díjat kell fizetnie.

Az un. konverteres egyedi előfizetői szerződések 3. és 4. pontjában foglalt díjemeléssel összefüggő rendelkezések - az inflációhoz igazodó díjemelés kivételével - megismétlik az ászf. rendelkezéseit.

Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott további előfizetői szerződések az alábbiak szerint rendelkeznek:

• -

  a "szolgáltatási szerződés általános feltételei" megnevezésű egyedi szerződés 17. pontja szerint az ászf-t csak az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben lehet alkalmazni. Az egyedi szerződés a díjemelésről rendelkezik úgy, hogy a díjemelési klauzulát az ászf-hez hasonlóan fogalmazza meg (7.pont), azonban az ászf-el szemben díjemelés esetén lehetővé teszi előfizetői kifogás előterjesztését és jogvita esetére a Ptk. alkalmazását írja elő (17.pont);

• -

  a szolgáltatói megállapodásként nevesített előfizetői szerződés semmilyen formában nem utal vissza az ászf-re.

Az eljárás alá vont vállalkozás az ászf-et módosítani kívánja, illetve folyamatosan le kívánja cserélni az egyedi előfizetői szerződéseket is.

VIII.

a) A kábeltelevíziós piacon új vállalkozások piacralépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályokba.
A magas beruházási költségek és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés lehetősége gazdasági szempontból korlátozott, mely körülmény nemcsak az új vállalkozások piacralépését nehezíti meg, hanem a már ott tevékenykedő vállalkozások terjeszkedését is korlátozza.

b) Az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül az M1, a TV2 és az RTL Klub , vagyis az un. földi sugárzású adások tető -, esetleg szobaantennával foghatók, legalább 5000 Ft-os egyszeri beruházás mellett.
A határ közelsége esetén antennával osztrák, szlovén, illetve horvát adók is foghatók, a magyar és külföldi adások együttes vétele érdekében azonban több antennára van szükség.
A folyamatos díj nélküli szolgáltatás karbantartási és pótlási költségeit a fogyasztó viseli.

c) A kb. 60 csatorna vételét biztosító, szabad hozzáférésű, műholdas műsorszórás un. egyedi műholdvevők révén fogható.
- A műholdak (Astra, Hot Bird) a magyar adások közül a Duna TV és az M2 műsorát sugározzák a főként német (PRO7, SAT1, RTL2, RTL, VOX, VIVA1. stb.) és egyéb idegen nyelvű (pl.: HRT1 horvát; Fashion TV, MTV Europe, CNN angol; Rai Uno olasz; TVE spanyol stb.) csatornákon kívül.

Dekódolás nélkül nem fogható ugyanakkor pl. a közkedvelt Spectrum, a magyar ATV, Discovery, Cartoon Network, Animel Planet, Romantica, illetve a HBO műsora.
(Amennyiben az eljárás alá vont vállalkozás által közvetített kódolt adásokat is fogni kívánja az előfizető, ennek költségkihatása kb. 170000 Ft).

A műszaki fejlődéssel együttjáró többletszolgáltatás igénybevételére (telefon, PPV, Internet) a szolgáltatás nem tehető alkalmassá.
A műholddal szabadon fogható csatornák száma csökken, mivel egyre több tv adást sugároznak a szerzői jogdíjak miatt kódolt formában, ami további berendezések vételét, illetve külföldre átutalandó előfizetési díj fizetését teheti szükségessé.
A kódolatlan műsorok vétele egyszeri legalább 48000-76000 Ft beruházással (parabolaantenna, fejek, vagy antennaforgató, beltéri egység, szerelési költség) jár úgy, hogy egyben a folyamatos karbantartás költségei is a fogyasztót terhelik.
Több televízió egy háztartáson belüli üzemelése esetén több beltéri egységre van szükség

A b) pontban irt magyar közszolgálati és kereskedelmi adók és a c) pont szerinti csatornák együttes vétele, tető(szoba)antenna és műholdvevők együttes alkalmazása mellett oldható meg.
Nagyszámú fogyasztó un. kisközösségi rendszer formájában veheti az a), b) pontban irt csatornákat, ami több millió Ft-os beruházási költséggel jár, illetve a tetőantennának és egyedi műholdvevőnek a lakók többsége általi egyéni felszerelése többlakásos házban gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

d) A fővárosban és az agglomerációban élőknek a Széchenyi hegyről érkező, a korábbi kódolatlan AM-mikro szolgáltatást felváltó Antenna-Mikró adás vételére van lehetőségük az adó 17 km sugarú körzetben, illetve ezen belül azon területeken - ami az érintett terület kb. 63 %-a - ahonnan az adóra vagy az óbudai átjátszó állomásra közvetlen rálátás van. Az árnyékolt területek főként a II; III; XII; kerületben helyezkednek el, de árnyékolást okozhat valamely építmény vagy a növényzet más területeken is (XVI; VII; XIII; XIX; XX. kerület).
- A csatornák kódolása, 2000. szeptembertől kezdődött meg minek folytán a műsorok csak dekóder használatával váltak nézhetővé.
A szolgáltatás biztosító Antenna Hungária Rt - a rendelkezésére álló korlátozott csatornakapacitást is figyelembevéve - az alábbi műsortartalmú, illetve csatornaszámú csomagot értékesíti.
- Induló csomag: Ml, M2, Duna TV és SAT1 190.- Ft/hó előfizetési díjért
- Alapcsomag: mely az Induló csomagot és a Carton Network/Turner Classic Movies, CNN, Eurosport, Magyar ATV, Minimax/Game One , MTV Europe, National Geographic/CNBC, ORFI, Romantica/Private Gold, RTL Klub, TV2, Spectrum, Z+ adását tartalmazza: - 990 Ft/hó előfizetési díjért.
Prémium csomag: az Induló és Alapcsomagon túl az HBO műsorát tartalmazza - 3.150 Ft/hó előfizetési díjért.
A díjak akciósak, melyek az induláskori készlet erejéig érvényesek.
- Az Antenna Hungária Rt a dekódoló berendezés bérletére háromféle akciós lehetőséget kínál.
Határozatlan időre szóló szerződés esetén egy dekódoló berendezésért 9.800 Ft egyszeri hozzáférési díjat, valamint az első dekóder havi hozzáférési díjaként 350.- Ft-ot kell fizetni. Négy és két évre szóló szerződés esetén az egyszeri hozzáférési díj összege 5.800 Ft, illetve 3800 Ft.
Az esetben, ha az előfizető több dekódert kíván használni, - mely több televízió egyidejű üzemeltetéséhez szükséges - a második dekóder egyszeri hozzáférési díja 9800.- Ft, míg havi hozzáférési díja 400.- Ft úgy, hogy külön előfizetési díjat nem kell fizetni.
- Induló kiadásként (vételhez szükséges eszközök és szerelés és belépési díj) a csomagtól és eszközöktől függően 29.000-42.000 Ft kiadás merül fel (Vj-178/2000.sz. ügy).
A folyamatos szolgáltatással járó költségeket részben a szolgáltató, másrészt a fogyasztó (antenna és tartozékai) viseli, illetve jellemzi még a szolgáltatást, hogy alkalmassá tehető - kiegészítő eszközökkel és technológiával - egyéb szolgáltatások (Internet, PPV) biztosítására is. .

e) Az eljárás alá vont vállalkozás leányvállalata, a UPC Kft, mint ügynök terjeszti a kábeles csomagokhoz részben hasonló választékot nyújtó, de annak kínálatát jóval meghaladó, műholdról sugárzott, így az ország bármely pontján, bárki számára hozzáférhető televíziós programcsomagot.
- Az un. Direct Home szolgáltatás azon túl, hogy részben átfedi a kábelrendszeren vehető programokat (pld. Spectrum, Nacional Geographic, Romantica, Discovery Travel, Eurosport, CNN, Cartoon Network), előfizetési lehetőséget biztosít az HBO mozicsatornára, a Sport1 sport műsort sugárzó csatornára, és a Private Gold szex csatornára is.
A szolgáltatás hiányossága, hogy a magyar országos TV adásokat, így az M1, RTL Klub, TV2, M2, és Duna TV, nem sugározza.
- A programcsomag havi előfizetési díja 3490.- Ft, illetve a Prémium csatornák 2500.-Ft/hó/csomag előfizetési díjért vehetők igénybe.
Egyéb költségként 3.500.- Ft-os csatlakozási díj, illetve a 14.000 Ft-os - beltéri egységenként fizetendő - letéti díj (kaució), valamint a beszerelési költség (5.200-9.500.- Ft között) merül fel.
Amennyiben egy háztartásban egyidejűleg több készüléket kívánnak üzemeltetni, az előfizető a több beltéri egységért külön letéti díjat és külön-külön előfizetési díjat is köteles fizetni.

IX.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az új műsorkiosztási rendszerre történt átállás során gazdasági erőfölényben volt-e, illetve visszaélt-e gazdasági erőfölényével akkor, amikor

• -

  a régi Alap programcsomagot megszüntette, minek következtében az előfizetők csak az új programkiosztás kínálatát vehetik igénybe az abban irt feltételekkel, figyelemmel arra is, hogy az Alap programcsomag korábbi előfizetői csak 2000-ben kapták kedvezményesen a Komfort programcsomagot;

• -

  a régi Bővített programcsomag műsortartalmának változatlan vételét jelentős többletár mellett biztosítja azáltal, hogy egyes műsorok átkerültek az Extra programcsomagba. (Pl. Spectrum, Romantica, Nickelodeon);

• -

  azok a fogyasztók, kiknek az Alap programcsomagra volt előfizetésük, sérelmet szenvedtek-e azáltal, hogy a kedvezményt csak az HBO előfizetéssel együtt vehették igénybe, illetve az eljárás tárgyát képezte, hogy

• -

  az ászf. a díjalkalmazás tekintetében tartalmaz-e egyoldalú előnykikötést az eljárás alá vont vállalkozás számára.

A vizsgálati jelentés a földrajzi piacot a vizsgálattal érintett kérdésekkel összefüggésben két formában határozta meg. Az új műsorkiosztási rendszerre való átállás kapcsán megállapította, hogy érintett piacnak Székesfehérvárnak és Nagykanizsának az eljárás alá vont vállalkozás működési körzete által lefedett területét kell tekinteni, míg az ászf. vonatkozásában az érintett földrajzi piacot a UPC Magyarország Kft teljes működési körzetében határozta meg.
A jelentés - ésszerű helyettesítő áru hiányában - az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzetét igazoltnak látta és részben a jogsértés megállapítását, részben az eljárás megszüntetését indítványozta.
- Jogsértés megállapítását indítványozta azon Alapcsomag előfizetők viszonyában, akik a Komfort programcsomagra fizettek elő. E vonatkozásban a díjváltozás mértékét nem találta indokoltnak figyelemmel arra, hogy programcsomag módosításával járó évközi díjemelés mértéke legfeljebb a közvetlen költségek változásával állhatna arányban.
- Jogsértőnek találta az általános szerződési feltétel díjváltoztatásra vonatkozó rendelkezését is, mely úgy jogosítja fel egyoldalú díjemelése és a díjemelés feltételeinek értelmezésére a szolgáltatót, hogy egyben nem biztosítja a szerződéses partnereknek a díjemelés egyértelmű kiszámíthatóságát és ellenőrizhetőségét. A jelentés szerint az indokolatlan előny kikötésének lehetőségét megalapozza az is, hogy az előfizetők a korábban biztosított, a közléstől számított 8 napon belüli kifogásolási joggal sem élhetnek, továbbá kifogásolta, hogy a általános szerződési feltétel az előfizetőnek a díjemelés el nem fogadása esetére a szerződés azonnali hatállyal történő felmondási jogát biztosítja, minek hiányában a díjváltozást elfogadottnak kell tekinteni. Rögzítette ezen túl azt is, hogy amennyiben az előfizető a díjemelés el nem fogadása esetén, felmondás hiányában, a régi díjat fizetné, további joghátrányok érhetik.
- Az eljárás tárgyát képező további elkövetési magatartásokra nézve az eljárás megszüntetését indítványozta, mivel a Tpvt. 21.§ a.), 21.§ e.) és 21.§ f.) pontja alapján nem látta indokoltnak a jogsértés megállapítását.

A Versenytanács a Tpvt. 65.§ (5) bekezdésben és a 73.§-ban foglaltak alapján közölte az eljárás alá vont vállalkozással, hogy érdemi döntést hoz az
- ászf. programcsomagok számának és összeállításának módosulásával kapcsolatos rendelkezéseiről, illetve az
- előfizetői szerződéseket is értékeli az ászf-el összefüggésben.
Tájékoztatta az eljárás alá vont vállalkozást arról is, hogy az eljárásban a Tpvt. 21.§ b) pontja alapján is mérlegeli magatartását.

X.

Az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölény, illetve visszaélés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.

- Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 28168/1998/5. számú ítéletével alátámasztott jogi álláspontja szerint árupiacnak a jelszolgáltatás, míg földrajzi piacnak egész Magyarország területe tekintendő, mivel az általa nyújtott szolgáltatás Magyarország egész területén beszerezhető nem számottevően kedvezőtlenebb körülmények mellett.
- Az a tény, hogy a kábelhálózatával elérhető területen a háztartások kb. 93 %-a szerződést kötött, a piaci részesedésre alapítottan nem eredményez erőfölényt csak a vizsgálati jelentés, általa tévesnek tartott földrajzi és árupiac meghatározása mellett.
Kérte figyelembevenni, hogy az árupiac helyes meghatározása esetén - bármilyen földrajzi piac meghatározás mellett is - több versenytársa van, így jelszolgáltatást nyújtanak más szolgáltatók földi és műholdas terjesztéssel, mely adások részben olcsón beszerezhető és telepíthető szoba és tetőantennával, másrészt műholdvevőkkel foghatók.
Ésszerűen helyettesítő szolgáltatásként jelölte meg a UPC Direct, illetve - a földrajzi piactól függően - az Antenna Hungária szolgáltatását is.

- Álláspontja szerint az Alapcsomagról a Komfortcsomagra áttérő előfizetők esetén abból kell kiindulni, hogy új szolgáltatást biztosit, új műsorkiosztás szerint, továbbá a régi Alap- és új Komfort programcsomag közötti díjkülönbség oka a tartalmi különbségen túl a megnövekedett költségeknek a díjban - mely korábban messze elmaradt a költségektől - való érvényesítése.

- Vitatta, hogy az ászf. vizsgált rendelkezései tisztességtelennek minősülnek.

- Előadta, hogy a Ptk. 209/B. § (1) bekezdése alapján akkor minősül tisztességtelennek az ászf-ben irt feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és a fogyasztók közötti szerződési kikötés, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével állapítja meg egyoldalúan és indokolatlanul a szerződésből eredő jogosultságokat és kötelezettségeket az egyik fél hátrányára.
- Hivatkozott arra, hogy a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (továbbiakban: Tt.) 9.§-ának (2) bekezdése szerint az ászf-et tartalmazó üzletszabályzatát szolgáltatása megkezdése előtt köteles megküldeni az illetékes Hírközlési Főfelügyeletnek (továbbiakban: HIF) jóváhagyás céljából, mit követően a HIF a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (továbbiakban: FF) véleményének figyelembevételével határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról.
- Az 1978. évi 2. számú tvr. (továbbiakban: Ptké.) 5.§-ának e) pontja szerint a FF, mint fogyasztói érdek-képviseleti szervezet jogosult jogsértés észlelése esetén az ászf. bíróság előtti megtámadására.

Fentiekből - mivel a HIF a Tt. 9.§-ának (2) bekezdése szerinti eljárásában, a FF véleményének figyelembevételével, az üzletszabályzatot jóváhagyta, illetve az FF a Ptké. 5.§ e) pontja alapján az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 4.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére nem járt el - az következik, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jóhiszeműsége és eljárásának jogszerűsége nem kérdőjelezhető meg, mivel az általa alkalmazott ászf-t a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok (HIF, FF) államigazgatási jogkörben hozott határozatai hagyták jóvá.
Megjegyezte, hogy az FF-et - lényegét tekintve a Tpvt. szabályozásával megegyező jogalap és azonos tényállás mellett - eljárási kötelezettség terhelte volna az esetben, ha az ászf-t tisztességtelennek találta volna.
- Az eljárás alá vont vállalkozás kifejtette azon álláspontját is, hogy a Tpvt. 21.§-nak a) pontjában foglalt szabály, illetve a Ptk. 209/B. § (1) bekezdésének szabálya tartalmilag azonos védelemben részesíti a mindkét esetben azonos jogtárgyat, azaz a fogyasztók érdekeinek védelmét az ászf-et alkalmazó szolgáltatóval szemben.
- Fentiekkel összefüggésben rámutatott arra is, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jóhiszeműsége fogalmilag kizárja a tisztességtelen, rosszhiszemű vagy - a Tpvt. 21.§ alkalmazásában - a visszaélésszerű magatartás megállapíthatóságát is.

- Előadta, hogy a díjmódosításra vonatkozó kikötés alapján a szolgáltató értesítése esetén egyoldalú díjmódosításra kerülhet sor az ászf szerint azzal, hogy amennyiben az előfizető nem fogadja el a díjközlést, az egyedi szerződés felmondható, míg felmondás hiányában ráutaló magatartással a kiközölt díj az egyedi szerződés részévé válik.
- Vitatta, hogy a díj módosítással kapcsolatos ászf. rendelkezések jogsértőek, figyelemmel arra, hogy az évenkénti díjmódosítás mértéke az azt befolyásoló tényezők komplexitása és előre nem tervezhetősége folytán nem kalkulálható, illetve pontos számítási módja sem határozható meg. Álláspontja szerint ilyen kötelezettséget jogszabály nem ír elő, ugyanakkor az ászf. rendelkezéseire a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának 68. számú állásfoglalásában foglaltak sem alkalmazhatók, mivel azok nem automatikus díjmódosítási rendelkezést tartalmaznak, hanem a díjmódosítás során figyelembe veendő legfontosabb tényezőket sorolják fel.

XI.

A Tpvt. 21.§-ban irt törvényi tényállás megvalósulásának - mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés - kettős feltétele van, egyrészt az eljárás alá vont vállalkozás érintett piacon fennálló gazdasági erőfölényes helyzete, másrészt az ezzel való visszaélésszerű magatartás.
Fentiek értelmében elsősorban azzal kapcsolatban kellett állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az érintett piacon gazdasági erőfölényben van-e.

XII.

A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14.§ (1) és (2) bekezdés).
A Tpvt. 14.§ (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekintendő, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni.

A tényállásban írtak szerint jelen versenyfelügyeleti eljárás az eljárás alá vont vállalkozás piaci helyzetét abban az időszakban vizsgálta, amikoris a tényállásban irt okokból új és egyben bővített programkínálattal jelent meg a piacon.
Ez az az időszak, amikor a szolgáltatását szerződéssel igénybevevő fogyasztók elvileg döntési helyzetbe kerülhettek avonatkozásban, hogy az eljárás alá vont vállalkozás új tartalommal, új feltételek mellett kínált szolgáltatását veszik-e igénybe, vagy áttérnek más szolgáltatásra.
Más oldalról megfogalmazva, a Versenytanácsnak abban kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont vállalkozás előfizetőinek volt-e más piaci alternatívájuk, vagyis rendelkezésre álltak-e az általa ajánlott szolgáltatást ésszerűen helyettesítő termék(ek) az érintett földrajzi piacon.

- Fentiek eldöntése érdekében a Versenytanácsnak az érintett árupiacot, illetve ennek érdekében az eljárás alá vonti szolgáltatást ésszerűen helyettesíteni képes más szolgáltatásokat vagy ezek hiányát kellett megállapítani a felhasználási cél, az ár, a minőség (műsortartalom és egyéb hasznos tulajdonság) és a teljesítés feltételeinek egybevetése révén (Tpvt. 14.§ (2) bekezdés).

Az eljárás alá vont vállalkozás áruját, figyelembevéve védekezését is - a felhasználási cél azonossága vagyis több televíziós csatorna vétele szempontjából -az alábbi áruk képesek helyettesíteni elvileg:
a) tetőantenna (esetleg szobaantenna),
b) tetőantenna és műholdvevő rendszer kombinációja,
c) AntennaMikro,
d) Direct Home szolgáltatás

A Tpvt. 14.§ (2) bekezdése értelmében azonban - fent írtak szerint -a felhasználási cél mellett további árujellemzőket is figyelembe kell venni az ésszerűen helyettesítő áruk meghatározásakor.
a) A tetőantenna - miután kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas - az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatásnál lényegesen gyengébb minőségű szolgáltatás, mivel kevesebb program nyújtására alkalmas, (RTL-Klub, TV2, M1 és a Ny-i, D-i határközeli külföldi adások), ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek, az alacsony beruházásra tekintet nélkül.

b) Az egyénileg vagy közösségek által beszerezhető tetőantenna és műholdvevő kombinációja nagy számú műsor biztosítására alkalmas, így foghatók általa a magyar közszolgálati műsorok, valamint a TV2 és RTL Klub kereskedelmi adás, és egyéb a VIII. c) pontban irt idegen nyelvű adások. Nem alkalmas ugyanakkor a magyar nyelvű népszerű Spectrum, National Geographic, Discovery Channel természet- és dokumentum filmek, a magyar ATV hírműsor, a Romantica film, illetve az ugyancsak magyar nyelvű Nickleodeon/ BBC Prime gyermekműsor , valamint a HBO adásának vételére.
A kombinált vétel a műsortartalom mellett a technikai fejlődés szempontjából nézve is gyengébb minőségű szolgáltatásnak tekinthető, mint az eljárás alá vonti termék, mivel elvileg sem alkalmas telefon, Internet, illetve PPV szolgáltatás igénybevételére, illetve a műholdas vétel jövőbeni hátránya a szabadon fogható csatornaszám kódolás miatti csökkenése is.
Fentieken túl a szolgáltatásra való egyéni, de főleg kisközösségi áttérés jelentős összegű egyszeri beruházást igényel, valamint további költségként jelentkezik, hogy a rendszer fenntartásával, javításával és pótlásával járó kiadás teljes egészében a fogyasztót terheli.
A szolgáltatást további folyamatos költség (havi előfizetési díj) nem terheli, ami a Versenytanács álláspontja szerint e szolgáltatást a kábeltelevíziós szolgáltatásoktól az áru ára szempontjából megkülönböztetheti.
Fentiekből következően a folyamatos és egyszeri kiadások ugyan összevethetők és meghatározható egy olyan működési idő, amely alatt az egyszeri beruházás költsége megtérül, ez a körülmény azonban legfeljebb az esetben teheti ésszerűen helyettesíthető áruvá az egyszeri jelentős beruházással járó szolgáltatást, ha a helyettesítendő és az esetlegesen helyettesítő áru a minőség és az igénybevétel egyéb jellemzőit tekintve is közel azonos. A Versenytanács szerint - a már kifejtettek értelmében - a két fajta szolgáltatás a minőségre és az igénybevétel egyéb feltételeire nézve nem minősül közel azonosnak, így az antenna és műholdas kombinált vételi lehetőség nem tekinthető a kábeltelevíziós szolgáltatást ésszerűen helyettesítő árunak.

c) A tényállás VIII. d) pontjában irt AntennaMikro szolgáltatás, mely csak Budapesten és környékén fogható - azon belül is korlátozottan, az árnyékolt területekre tekintettel - az ajánlott csomagokban színvonalas, de lényegesen kisebb választékkal (alacsonyabb minőség) áll a fogyasztók rendelkezésére.
A korábbi - az akkor kódolatlan műsorokért kért - jelképes díjakat(1998-ig 90 Ft/hó; majd 159 Ft/hó) a szolgáltató megemelte úgy, hogy havi díja (előfizetési díj + dekóder bérleti díj) minimum 1340 Ft, az eljárás alá vont vállalkozás Komfort programcsomagjához viszonyított alacsonyabb kínálat mellett, mely havi díj további 400 Ft-tal emelkedik az esetben, ha - amint az gyakori - egy háztartásban két készülék üzemel.
Az előfizető az induló kiadás mellett a folyamatos szolgáltatással kapcsolatos költségek egy részét is viseli szemben a kábeles műsorelosztással, amikoris az összes költség a szolgáltatót terheli.
Megjegyzendő, hogy a szolgáltató az akció lejártát követően a piaci helyzettől is függő előfizetői-, dekóder bérleti- és egyszeri hozzáférési díjemelést tervez, melynek hozzávetőleges - a Budapesti Hírközlési Felügyelet felé jelzett - összegét a Vj-178/2000/4., 5. sorszám alatti üzleti titkot képező iratok tartalmazzák.

d) A nagy választékot biztosító Direct Home szolgáltatást a Versenytanács több okból sem tekintette az eljárás alá vonti szolgáltatás helyettesítőjének. A szolgáltatást az eljárás alá vont vállalkozás által irányított UPC Kft terjeszti, így a nem független vállalkozások nem tekinthetők egymás versenytársának (Tpvt. 15.§ (1) bekezdés).
A Direct Home szolgáltatás egyébként sem lenne a kábeltelevíziós szolgáltatást ésszerűen helyettesítő termék, mivel a nagy műsorkínálat ellenére hiányoznak abból a VIII. e) pontban irt magyar közszolgálati és kereskedelmi adások, valamint ésszerű helyettesítésre alkalmatlanná teszi a szolgáltatást annak magas havi díja, és az a körülmény is, hogy amennyiben egy háztartásban több készüléket üzemeltetnek az egyszeri költségként felmerülő letéti díj többszörösén kívül - beltéri egységenként - több előfizetési díjat is fizetni kell, mely a szolgáltatást lényegesen megdrágítja.

Fentiek alapján a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésére figyelemmel a Versenytanács megállapította, hogy fenti, több csatorna vételét lehetővé tevő, megoldások a felhasználási cél azonossága ellenére nem vehetők figyelembe ésszerűen helyettesítő árúként.
Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontjával szemben az érintett árupiac meghatározásánál a Versenytanács abból indult ki, hogy a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésében szereplő áru kifejezés a törvény szövegezéséből megállapíthatóan - mely a megállapodás tárgyát alkotó áru kifejezést használja - nem valamiféle absztrakt árufogalmat takar, hanem az eljárás alá vont vállalkozás árúját jelenti.
Az érintett árupiac természetesen ennél bővebb lehet azokkal a további műsorszolgáltatási (az előfizető szempontjából: műsorbeszerzési) lehetőségekkel, amelyek a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésben foglalt kritériumok alapján az eljárás alá vonti árut ésszerűen képesek helyettesíteni.
Fentiekből következően az érintett árupiac - szemben az eljárás alá vont vállalkozás álláspontjával - nem általában a műsorszolgáltatás, hanem az általa nyújtott szolgáltatás és az azt esetleg ésszerűen helyettesíteni képes műsorszolgáltatások együttese.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak más ésszerű helyettesítő áru hiányában a kábeltelevíziós szolgáltatás minősül, míg az egyéb, fent vizsgált műsorszolgáltatási lehetőségek csak távoli, de nem ésszerű helyettesítői az eljárás alá vonti szolgáltatásnak, mely megállapítást alátámasztja az a nemzetközi versenyjogi gyakorlat is, mely szerint egy másik áru akkor ésszerű helyettesítője az adott árunak, ha annak csekély mértékű (relatív) árváltozása esetén a fogyasztó áttér a másik árura. E csekély árváltozás mértékét a gyakorlatban általában 5 %-ban jelölik meg. Ehhez képest az eljárás alá vont vállalkozás az utóbbi években a mindenkori inflációnál 5 %-nál lényegesen nagyobb mértékű áremelést hajtott végre anélkül, hogy előfizetői jelentős számban elhagyták volna.

Nem fogadta el a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezését, miszerint a Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 28.168/5. számú ítéletének árupiac meghatározása az Áe. 5.§ (4) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán köti a Versenytanácsot. Ennek okai a Versenytanács szerint az alábbiak:

• -

  A felperes által megjelölt, a Legfelsőbb Bíróság által jogerősen elbírált ügyre az akkor hatályos 1990. évi LXXXVI. törvényt (Vtv.) kellett alkalmazni, míg jelen ügy a Tpvt. rendelkezései alapján bírálandó el.

• -

  Az érintett árupiac nem statikus, a piaci viszonyok változása folytán úgy a gazdasági erőfölényes helyzet, mint az ésszerű helyettesítésre alkalmas áruk köre változhat.

• -

  A Legfelsőbb Bíróság által elbírált piaci helyzetben az Antenna Hungária Rt az AM-mikro - azóta megszűnt - szolgáltatását biztosította, melynek minősége és ára lényegesen eltért a jelenleg szolgáltatott AntennaMikro szolgáltatástól. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Legfelsőbb Bíróság sem vette figyelembe helyettesítő termékként a tető (szoba) antennát, illetve a műholdak vételére alkalmas egyéni parabolaantennát, mely vonatkozásban egyébként úgyszintén fennáll, hogy az ésszerű helyettesítésre való alkalmatlanságot a jelenlegi piaci körülmények között kell elbírálni.

- A Tpvt. 14.§ (3) bekezdésében irt földrajzi területen - melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlen feltételek mellett tudja az árut beszerezni - azt a területet kell érteni, melyen az érintett árut igénybevevő fogyasztó a szolgáltatást ténylegesen igénybeveszi.
A jogszabályhelyben használt fogyasztó kifejezésen a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás eljárás tárgyát képező magatartásával érintett fogyasztókat kell érteni. E fogyasztói kör számára nyilvánvalóan számottevően kedvezőtlenebb feltétel lenne, ha a szolgáltatás tárgyát képező áru mástól való beszerzése érdekében adott esetben el kellene költöznie lakhelyéről.
Fentiek folytán az érintett földrajzi terület - szemben az eljárás alá vont álláspontjával - nem lehet az ország egész területe. Az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a Versenytanács szerint a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével (területeivel) egyezik meg.

Jelen ügyben - a vizsgált magatartásokkal összefüggésben - egy szűkebb és egy tágabb földrajzi piac határozható meg.
Szűkebb értelemben - az eljárásban az általános szerződési feltételeken túl vizsgált valamennyi magatartás viszonyában - érintett földrajzi piacnak Székesfehérvár és Nagykanizsa UPC Magyarország Kft működési körzete által lefedett területe tekintendő.
Tágabb értelemben - az ászf-el (előfizetői szerződésekkel) összefüggésben - érintett földrajzi piacoknak az eljárás alá vont vállalkozás azon működési körzetei minősülnek, ahol az eljárás alá vont vállalkozás az ászf-el az egyedi szerződésekre kihatóan hatályba léptette, illetve hatályba léptetheti.

XIII.

A Tpvt. 22.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14.§) az, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni.
A Tpvt. 22.§ (2) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőitől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez, az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés költségeit (befagyott költség), kockázatát, illetve műszaki, gazdasági és jogi feltételeit kell különösen vizsgálni, figyelembevéve az érintett vállalkozás vagyoni helyzetét, valamint a piaci részesedése arányát, illetve a piac más résztvevőinek magatartását is (22.§ (3) bekezdés).

Az érintett árupiac fentiek szerinti (XII. pont) meghatározása mellett az eljárás alá vont vállalkozás áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, melynek igénybevételére elvileg is csak azon ügyfelei térhetnek át, akiknek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét érinti, vagy azzal határos. Figyelemmel azonban arra, hogy a tágabb értelemben vett földrajzi piacon az előfizetők nagy része számára más kábeltelevíziós szolgáltatásnak, mint ésszerűen helyettesítő árunak az igénybevétele nem oldható meg, ugyanakkor a vállalkozás piaci helyzetét mindig a fogyasztók nagyobb hányadának választási (reagálási) lehetősége határozza meg, az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 22.§ (1) bekezdése alkalmazásában gazdasági erőfölényben van.

Azon körülmény, hogy a hálózati típusú szolgáltatások piacára való belépés - bár jogi nehézségekkel nem jár - jelentős beruházási költségeket (gazdasági feltétel) és egyben más hálózat kiépítettsége esetén jelentős kockázatot is okoz olyan körülmények között, amikor a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység, a magas beruházási költség és kockázat a lehetséges verseny kialakítását is akadályozza, főként akkor, ha a már piacon lévő vállalkozás magas piaci részesedése és erős vagyoni helyzete kilátástalanná teszi az új belépő számára az azonos feltételekkel való versenyzést.
Fentiekre, valamint arra is tekintettel , hogy az eljárás alá vont vállalkozás előfizetőinek túlnyomó többsége számára nem áll rendelkezésre ésszerű helyettesítési lehetőség, az eléjárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzete a Tpvt. 22.§ (2) bekezdése alapján is megállapítható, mivel piaci magatartásának meghatározásakor érdemben nem kell tekintetben lennie a piac többi szereplőjének, mindenekelőtt előfizetőinek vele kapcsolatos magatartására.

XIV.

A Tpvt. 21.§-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - indokolatlan előnyt kikötni.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés objektív kategória, vagyis míg a polgári jogi viszonyokban - így a szerződési jogban is - úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk. 4.§ (4) bekezdés), addig a versenyjogi elbírálás alá eső erőfölényes vállalkozások magatartásának jogellenességéhez nincs szükség felróhatóságra, illetve megítélésük sem az általában elvárható magatartáshoz igazodik.
Az erőfölényes vállalkozások - éppen jelentős piaci hatású, adott esetben nagyszámú piaci partnert érintő szerződéseik, és ezáltal a versenyt (a közérdeket) széleskörűen érintő negatív piaci hatás miatt - az átlagos piaci erejű vállalkozásokhoz képest fokozott felelősséggel bírnak.
Fentiek alapján, míg a gazdasági erőfölényben nem lévő - piaci viszonyok között szolgáltató - vállalkozások jogviszonyait a Ptk. rendezi, addig a jelentős piaci hatalommal bíró vállalkozások magatartásának (szerződéses magatartásának) megítélése - az általa szabályozott jogviszonyok sajátos természete miatt - a Tpvt. alapján történik azzal azonban, hogy az ászf-et használó erőfölényes vállalkozások magatartásának megítélésénél a Ptk. illetve az azon alapuló más jogszabály zsinórmértékül szolgál a később kifejtendők szerint.

Az eljárás alá vont vállalkozás védekezésére tekintettel a Versenytanács utal még arra, hogy bár a Tpvt. alkalmazásában külön definíció hiányában, az ászf. fogalom meghatározásaként a Ptk. 209/C. §-ban írtakat veszi figyelembe - miszerint általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, melyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan előre meghatároz és melynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre - ezen túl a Ptk. nem erőfölényes vállalkozásokra vonatkozó szabályait értelemszerűen nem alkalmazza, illetve alkalmazhatja.
Fentiekre tekintettel nem osztja az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezését, miszerint a Ptk. 209/B. § (1) bekezdésében írtaknak - a jóhiszeműségnek - relevanciája lenne az eljárás alá vonti magatartás versenyjogi megítélése szempontjából.
A Ptk. 4.§ (1) bekezdésében megfogalmazott "jóhiszeműség" fogalom, melyet a Ptk. egyes jogkövetkezmények tekintetében tényállási elemmé tesz (pl. Ptk. 209/B § (1) bekezdés) - a versenyjogi tényállások megítélésénél nem alkalmazható, éppúgy, mint ahogy nem azonos a Ptk által használt "tisztesség" (Ptk. 4.§ (1) bekezdés) kifejezés tartalma sem a Tpvt. által elvárt piaci tisztesség fogalmának tartalmával.
A Ptk. szerint akkor minősül az ászf-el összefüggésben a vállalkozói magatartás tisztességtelennek, ha a szerződésből eredő jogosultságokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul állapítja meg az egyik fél hátrányára, feltéve, hogy a jóhiszeműség követelménye sérül.
Fentiekkel szemben a Tpvt. 21.§ a) pontja szerint az indokolatlan előny kikötése számit tisztességtelennek, anélkül, hogy a jó vagy rosszhiszeműség befolyásolná a jogsértés megállapíthatóságát.
Fentieket figyelembevéve az a körülmény, hogy az illetékes HIF és FF az eljárás alá vonti ászf-et az általuk alkalmazott jogszabály alapján nem kifogásolta, nem alapozza meg a versenyjogi jogsértés hiányát, annál is inkább, hogy

• -

  a HIF a 48/1997. (III.14.) Kormány rendelet alapján, a jogszabály szövegezéséből megállapíthatóan a szolgáltatásra való alkalmasság, a távközlési hálózatok biztonsága (pld.: alapító okirat, köztartozásról szóló igazolás, szolgáltatás tárgyi feltételeit biztosító hatósági engedély, szakirányú végzettségről igazolás, műszaki és szabványra történő hivatkozások), illetve a hálózatok és szolgáltatók együttműködésének zavartalansága szempontjából vizsgálja a kábeltelevíziós vállalkozások működését (3.§ (2); 4.§ (1) bekezdés). A kérelem mellékleteként csatolandó ászf. - melynek létét és tényleges betartását ellenőrzi a HIF (R 4.§ (2) bekezdés, 8.§ (1) bekezdés c) pont) - versenyszempontú megítélése ugyanakkor a Versenytanács álláspontja szerint, jogszabályi felhatalmazás hiányában, nem képezi és nem is képezheti a HIF feladatát, mivel a gazdasági erőfölényes vállalkozások magatartásának (szerződésének) piaci szempontú értékelését a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe utalta a Tpvt.

• -

  
  
  Nem képezi a FF feladatát sem törvényi felhatalmazás hiányában az erőfölényes vállalkozások gazdasági erőfölénnyel összefüggő magatartásának megítélése.
  Az FF a fokozott fogyasztóvédelem érdekében jár el, nincs ugyanakkor hatásköre a piaci erő, illetve az ászf-et nem piaci körülmények között használó vállalkozások ilyen irányú differenciált megítélésére.
  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Ptk. 209.§ (3) bekezdése alapján, a Ptké. II.5.§ alkalmazásában a fogyasztói érdekképviseleti szerv csak a Ptk. szabályaira alapítottan támadhatja meg az ászf-t.
  Megjegyzi továbbá, hogy előfordulhat, hogy azonos tényállás mellett egy adott ászf. kikötést a Ptk., illetve a Tpvt. alapján is megtámadnak, de az eljárás alá vont álláspontjával ellentétben, ez esetben sem egyező a Ptk. 209. § (1) - (2) bekezdés szerint előterjesztett kereset jogalapja (Ptk. 209/B (1) bekezdés) a versenyfelügyeleti eljárás (Tpvt. 21.§ a) pont) jogalapjával, miből következően azonos tényállás mellett eltérő érdemi döntés születhet.
  Az eljárás alá vonti védekezéssel szemben a Ptk. és a Tpvt. által védett jogtárgy sem azonos, mert míg a Ptk. a fokozott fogyasztóvédelem érdekében szabályoz, addig a versenyjogi védelem tárgya a verseny intézménye.

XV.

Fentieket figyelembevéve, a Versenytanács vizsgálta, hogy a gazdasági erőfölényben lévő eljárás alá vont vállalkozás ászf-ének - illetve ezzel összefüggésben egyedi előfizetői szerződéseinek - díjmódosítással, és a programcsomagok számának és összeállításának módosításával kapcsolatos rendelkezései jogsértőnek minősülnek-e.

Előrebocsátja a Versenytanács, hogy a jelentős piaci erőt képviselő vállalkozásoknak minimálisan, legalább azokat a szabályokat be kell tartani, amit a Ptk. a piaci viszonyok között szerződő, nem erőfölényes helyzetű ászf. alkalmazóktól elvár. Mivel azonban a Tpvt. hatálya alá is tartozó gazdasági erőfölényes vállalkozások a többi - piaci körülmények között tevékenykedő - a polgári jogban is "erősnek" tételezett általános szerződési feltételt használó vállalkozások közül a "még erősebb" vállalkozások magatartását ítéli meg, a Ptk.-ban, illetve a Ptk. 209/B.§ (4) bekezdésének felhatalmazása alapján megalkotott 18/1999. (II.5.) Korm. rendeletben (továbbiakban: R) megfogalmazott tilalmakon túl fokozott elvárást is támaszt.

Az ászf. 7.1.pontja, azt követően hogy a díj kialakítását befolyásoló körülményeket rögzíti, a szolgáltatási díjak emelésére való szolgáltatói jogról úgy rendelkezik, hogy

• -

  a díjak minden év január 1. napjától a KSH által megállapított előző évi fogyasztói árindex mértékének megfelelően módosulnak, továbbá módosíthatók, ha a

• -

  a szolgáltató gazdálkodását, illetőleg a kábeltelevíziós szolgáltatást befolyásoló körülmények (üzemeltetési, működési költségek emelkedése, programválaszték változása, hálózat műszaki korszerűsítése, jogszabály változása) indokolják.

A díjemelésre vonatkozó együttes rendelkezés, függetlenül attól, hogy annak első fordulata kiszámíthatóvá és ellenőrizhetővé tenné a mindenkori díjemelés mértékét, a Versenytanács álláspontja szerint jogsértőnek minősül, mivel az évenkénti teljes díjmódosítás mértékével kapcsolatos, a szerződés lényeges tartalmi elemét képező feltétel értelmezésére és ezáltal a díjemelésnél figyelembeveendő szempontok konkrét meghatározására egyoldalúan jogosítja fel az eljárás alá vont vállalkozást, anélkül, hogy a mindenkori teljesítés időpontjában a díj a szerződéses partnerek által egyértelműen kiszámítható és ellenőrizhető lenne.
Az egyoldalú díjközlés alapot ad arra is, hogy a díjemelésre az abban írt általános megfogalmazás alapján alapos ok nélkül kerüljön sor.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy fenti magatartás az ászf-t piaci viszonyok között alkalmazó vállalkozások esetén is jogsértő lehet az R. 1.§ (1) bekezdés a) és 2.§ d) pontja alapján, utóbbi esetben azzal, hogy mint gazdasági erőfölényes vállalkozást a kimentés lehetősége nem illeti meg (R.2.§).

Az ászf. nem tartalmaz kikötést arra vonatkozóan, hogy az előfizetőt a megváltozott díj el nem fogadása esetére bármilyen jog megilletné a szerződéses alku keretében, ugyanis rendelkezése szerint az előfizetőt egyet nem értés esetén csak a szerződés azonnali hatállyal történő felmondásának joga illeti meg, minek hiányában a díjváltozást elfogadottnak kell tekinteni. Előzőek értelmében az előfizető a "ráutaló magatartás" egy igen sajátos formáját, vagyis az azonnali felmondást vagy ennek hiányát kell kövesse annak kifejezésére , hogy a díjemelést elfogadja, vagy nem. (28. jkv.).
A Versenytanács álláspontja szerint a jelentős piaci hatalommal rendelkező ászf. alkalmazók esetén a jogsértést megalapozza (nem hárítja el) az a jog, hogy az erőfölényes vállalkozással szerződő felek maguk is felmondhatják a szerződést az indokolatlan feltételre alapított díjemelés miatt, ugyanis ez utóbbi esetben - ésszerűen helyettesítő áru hiányában - magukat zárnák ki szolgáltatásból, szemben azon fogyasztókkal, akik ászf-et használó vállalkozásokkal piaci viszonyok között kötöttek szerződést, amikoris a felmondás megalapozhatja más szolgáltatás igénybevételét.
Az árkikötés jogszerűtlenségét megalapozza is, hogy az önmagát a szolgáltatásból ki nem záró fogyasztót az esetre, ha egyet nem értése miatt az előző évi, vagy annál ugyan több, de a megemelt díjat el nem érő előfizetési díjat fizetne, további - a tényállás VII. pontjában irt - joghátrányok érhetik (ászf. 4.2.2.; 4.5.2. pontja), melyek értelmében végső soron a szolgáltatásból ugyancsak kizárható.
A konverteres csomagra szerződést kötött előfizetők egyedi szerződéseinél az ászf. - a Ptk. 205. § (3) bekezdése alapján - az egyedi szerződés részévé vált, illetve az egyedi szerződés szerződéses kikötései azonosak az ászf. rendelkezéseivel, így ezen utóbbi egyedi szerződések jogi sorsa megegyezik az ászf. rendelkezéseinek jogi sorsával.

Fentieket figyelembevéve az eljárás alá vont vállalkozás

• -

  vagy vállalja ésszerű kifogásolási idő biztosítása mellett a szerződés szükség szerinti folyamatos módosítását, az előfizetőkkel való közös megegyezés alapján, illetve ennek hiányában kéri a szerződések bírósági módosítását a Ptk. 241.§-a alapján,

• -

  vagy olyan szerződéses kikötést (un. csúszó árklauzulát) szerepeltet, amely összhangban a Legfelsőbb Bíróság GK. 68. számú állásfoglalásával lehetőséget biztosit arra, hogy az előfizetési díjak a mindenkori teljesítés időpontjában az előfizető által ellenőrizhető módon egyértelműen kiszámíthatók legyenek, vagy versenyjogi szempontból az a szerződéses kikötés is jogszerű lehet, amely szerint az ászf. 7.1. pontjában általános szabályként rögzített mértéket (az előző évi fogyasztói árindexet) meghaladó díjemelés esetére az előfizetők - ászf-ben rögzített módon - megismerhetik és ellenőrizhetik az eljárás alá vont vállalkozásnak a díjemelés indokoltságát bizonyító számításait. Megjegyzi a Versenytanács, hogy azon költségek esetében, amelyeknek az előfizetési díjakra gyakorolt évenkénti hatása egyértelműen számszerűsíthető, célszerű lehet a számítás módját - az előző évi fogyasztói indexhez hasonlóan - az ászf-ben rögzíteni. A Versenytanács álláspontja szerint mindenképpen ilyennek tekinthetők a műsordíjak, amelyek az adott programcsomag minden egyes előfizetőjét egységesen terhelik.

Megjegyzi továbbá, hogy azon egyedi előfizetői szerződésekre, amelyekre azok rendelkezései folytán az ászf. hatálya nem terjedt ki, nem képezték jelen eljárás tárgyát.
Megállapítható ugyanakkor, hogy a "szolgáltatási szerződés általános feltételei" megnevezésű előfizetői szerződés azáltal, hogy az előfizetőknek ellentmondási jogot biztosit, illetve úgy szabályoz, hogy jogvita esetére a Ptk. rendelkezései az irányadók, nem igényel külön vizsgálatot, ugyanis a díjmeghatározás mikéntje ellenére biztosítja az előfizetői érdek érvényesítését (Vj-6/1999.sz. ügy).
A másik - az ászf-el összefüggésbe szintén nem hozható - szerződéssel kapcsolatban indokolt lehet a versenyfelügyeleti eljárás megindítása, mivel a díjemelésre vonatkozóan megfogalmazott szerződési kikötés nem biztosit észrevételezési jogot, illetve a díjfizetés elmarasztalásához szankciót fűz, miáltal az előfizetői érdekérvényesítési joga nem biztosított (Vj-5/1999.sz. ügy).

- Nem találta jogsértőnek a Versenytanács az ászf-nek a programcsomagok számával és összeállításával kapcsolatos rendelkezéseit.
Álláspontja szerint az ászf-ben irt okok, így pld. fejállomás cseréje, hálózat jellegének megváltozása, felügyeleti szerv határozata vagy jogszabály módosulása, illetve az előfizetői igényekre és a jelszolgáltatás körülményeire, vagy egyéb, az ászf.-ben nem nevesített érdekekre alapított műsortartalom változás elvben indokolt lehet, és versenyjogi beavatkozásra csak az esetben van szükség, ha a tényleges megvalósítás (vagy ennek módja) valamely a Tpvt. 21.§-ában nevesített tényállást (pld. Tpvt. 21.§ a), b), f).) pont) sérti, mivel kapcsolatban jelen eljárásban is vizsgálat folyt.

XVI.

A kábeltelevíziós szolgáltatók a médiatörvény 120.§ (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a médiatörvény 117.§ (1) bekezdésében irt rendelkezésen (mely szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani), illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen (miszerint a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára) túl nincs további kötelező rendelkezés.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. felhatalmazásában versenyszempontból vizsgálhatja a szolgáltatók tevékenységét az alábbiak figyelembevételével:
- tilos az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni (21.§ a) pont)
- tilos a forgalmazást a fogyasztók kárára korlátozni (21.§ b) pont),
- tilos az árut az ár emelkedésének előidézése céljából vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni (Tpvt. 21.§ c)pont), és
- tilos az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől függővé tenni (Tpvt. 21.§ f) pont).

Az eljárás alá vont vállalkozás vizsgálat tárgyává tett, a programcsomagok átalakításával kapcsolatos magatartását fenti jogszabályhelyek rendelkezéseit alapúlvéve kellett megítélni, figyelemmel arra is, hogy a programátalakítást az eljárás alá vont vállalkozásnak - a vizsgálat által nem cáfoltan - a csatornabővítéssel és a műszaki fejlesztéssel együttjáró, a tényállás II. pontjában részletezett, üzletpolitikai döntése indukálta.

- Elsődlegesen abban kellett állást foglalni, hogy azon előfizetőkkel szemben, akik korábban Székesfehérvárott és Nagykanizsán az Alap programcsomagra fizettek elő, indokolatlan előny kikötésének minősül-e, hogy a megváltozott műsortartalom miatt szerződéseikben csak az újonnan kialakított programcsomagok valamelyikét vehették igénybe, illetve ez a tény a forgalmazásnak a fogyasztók kárára történő korlátozását jelenti-e.
Fentiek megítélésénél az igénybe vehető új műsortartalmat és árat egységben kellett értékelni.

A korábbi Alapcsomag-előfizetők a műsorátalakítás folytán vagy a Komfort programcsomagot, vagy az Extra programcsomagot választhatták a Start csomagon kívül, melynek vizsgálatától a Versenytanács eltekintett, figyelemmel arra, hogy nem volt olyan Alapcsomag előfizető, aki az alacsonyabb műsorkínálatú olcsó Start csomagot vette volna igénybe.
A műsorátalakítást megelőzően az Alapprogramcsomagra előfizető fogyasztók alacsonyabb díjért, szűkebb programtartalmat vehettek igénybe (1. sz. táblázat).
A 9., 10., 11., táblázatból megállapíthatóan a korábbi alapcsomag előfizetők zöme a Komfort programcsomag igénybevételére tért át, miáltal lényegesen bővebb programválasztékhoz jutott, vagyis az áruminőség lényegesen jobb, mint a korábbi, megszűnt csomagé.

Ugyanakkor azonban ezen előfizetők számára a havi előfizetési díj jelentősen (1010 forintról 1800 forintra) emelkedett.
A vizsgáló a fenti mértékű (790 forintos) díjemelést túlzottnak ítélte, mert az lényegesen több, mint a Komfort-csomag és a korábbi Alap programcsomag közötti műsorköltség különbség (Székesfehérváron 289, Nagykanizsán 325 forint), amelyen túl további költségnövekedés figyelembevétele nem indokolt, mert az 1010 forintos díj egyebekben már a 2000. évi várható költségekre alapítottan került meghatározásra (Vj-211/1999. számú eljárás). A vizsgáló ugyanakkor azt is megállapította, hogy a korábbi Alap- és Bővített programcsomag közötti belső árösszefüggés az idők során megbomlott, az Alapcsomag díja mérsékeltebben emelkedett, mint a Bővített csomagé.

Ez utóbbi körülményből az is következett, hogy a díjaknak az eljárás alá vont vállalkozás műsorköltségén felüli (állandó) költségeit (és nyereséget) fedező része az Alapcsomag esetében lényegesen alacsonyabbá vált, mint a Bővített programcsomag esetében, mire tekintettel az állandó költségek megtérülése és a korábbi nyereség csak akkor biztosított, ha a Komfort-csomag előfizetési díja a korább Alapcsomag díjánál magasabb állandó költségre (és nyereségre) nyújt fedezetet.

Ténylegesen a Komfort-csomag díja 400-450 forinttal több állandó költségre (és nyereségre) nyújt fedezetet, mint a korábbi Alapcsomag díja, melynek értékelésénél azonban tekintettel kell lenni arra is, hogy

• -

  a Komfort-csomag díja által fedezett állandó költség (és nyereség) 100-150 forinttal alacsonyabb annál, mint amennyit a korábbi Bővített csomag fedezett; továbbá

• -

  Komfort-csomagra sokkal több előfizető tért át a korábbi Bővített csomagról, mint amennyien az Alapcsomagról (1.,2.,3. és 9., 10., 11. táblázatok).

Mindez azt jelenti, hogy a Komfort-csomag díját az eljárás alá vont vállalkozás az indokolt költségek változásával összhangban alakította ki, mire tekintettel a Versenytanács - összhangban kialakult gyakorlatával - a díjat nem tekintette a Tpvt. 21.§ a) pontjába ütközően túlzottan magasnak és ebből következőleg - egyezően a vizsgálati jelentéssel - a Tpvt. 21.§ e) pontjának megsértését sem állapította meg.
A 21. § b) pontjával összefüggésben a Versenytanács osztotta a vizsgáló azon álláspontját, hogy adott fogyasztóknak sérelmes lehet az olcsóbb és számukra megfelelő műsortartalmat biztosító programcsomag megszűnése, mely kérdés azonban versenyjogi eszközökkel nem orvosolható, mivel a Gazdasági Versenyhivatalnak visszaélésszerű magatartás hiányában, nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a hiányzó jogi szabályozást helyettesítve tartson fenn egy korábbi programcsomagot, rögzítve annak tartalmát.

- Nem találta jogsértőnek a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás magatartását avonatkozásban sem, hogy a régi Bővített programcsomag műsortartalmának vétele többletár mellett biztosított azáltal, hogy egyes műsorok, - Spectrum, Romantica, Nickelodeon - átkerültek az Extra programcsomagba.
Fenti tény azon előfizetőket érintette, akik a megszűnt Bővített programcsomag helyett , adott esetben ezen három adás miatt voltak kénytelenek előfizetni a több csatornát tartalmazó, magasabb árfekvésű Extra programcsomagra (8. táblázat), illetve ennek hiányában a Komfort programcsomag választása folytán mellőzni kényszerültek ezen csatornák vételi lehetőségét.

Az eljárás alá vont vállalkozás áruja a jelenleg kialakult piaci szokások szerint a programcsomag, nem pedig a programcsomag egyes műsorai.
A fogyasztók számára természetesen jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg. A fogyasztói igények heterogének, az egyes fogyasztói csoportok más-más programot preferálnak, és a kínálat minősége érdekében a szolgáltatók is különböző rétegigényeket kielégítő műsorokat helyeznek el a csomagokban. Egyes, kiemelkedő nézettséggel rendelkező műsorok kivételével azonban, nem tekinthető jogellenesnek egy-egy műsor más programcsomagba való áthelyezése még a népszerű, de alapvetően rétegigényt kielégítő Spectrum műsor esetében sem, melynek tematikáját egyébként több, a Komfort programcsomagban elhelyezett műsor tartalmazza. (National Geographic, Discovery Channel, Animal Planet).
Árösszefüggésben nézve a kérdést, az az előfizető, aki a Bővített programcsomag helyett az Extra programcsomagot választotta, Székesfehérvárott 400 Ft-tal, Nagykanizsán 450 Ft-tal fizet többet olyan műsorcsomagért, mely a fenti három programon túl további 167 Ft összegű műsordíjjal járó választékot kap, mely közvetlen költség felett jelentkezik a három fent megjelölt műsor 148 Ft-os műsorköltsége (8. számú táblázat), továbbá a díj kialakításának összetevője a konverterrel kapcsolatos amortizációs költség is.

Fentieket figyelembevéve a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás nem valósított meg jogsértést, mivel:

• -

  nem minősül indokolatlan előny szerződésben történő kikötésének, illetve hátrányos feltétel kikényszerítésének, tisztességtelennek nem tekinthető díj mellett, az a programcsomag átalakítás, ami a magasabb műsorköltségű csatornákat külön programcsomagban biztosítja, főként az esetben, ha a rétegműsorokkal azonos tematikájú más műsorok egy másik, alacsonyabb árfekvésű csomagban előfizethetők. (Tpvt. 21.§ a) pont),

• -

  nem sérti a műsorátalakítás a Tpvt. 21.§ b) és f) pontját sem, mivel az eljárás alá vont vállalkozás áruja a programcsomag és az annak egy részét képező rétegműsorok átcsoportosítása - fent irt szempontokat figyelembevéve - nem korlátozza a forgalmazást a fogyasztók kárára, illetve nem minősül árukapcsolásnak azáltal, hogy a korábbiaktól eltérően más műsorokkal együtt kerül értékesítésre.

- Az eljárásban nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a korábbi Alapcsomag előfizetőknek csak az esetben biztosított 2001. január 1. napjáig díjkedvezményt, ha egyben a HBO-ra is előfizettek, így az eljárás alá vont vállalkozás árukapcsolással (Tpvt. 21.§ f) pont) megvalósított jogsértése sem volt megállapítható.

XVII.

Fentiekkel tekintettel a Versenytanács a XV. pontban irt - díjmódosítással kapcsolatos - magatartásával kapcsolatban a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a jogsértő magatartás folytatásától az eljárás alá vont vállalkozást a Tpvt. a 77.§ (1) bekezdés e) pontja alapján eltiltotta, minek értelmében a jogsértőnek talált szerződéses kikötéseket 2001. március 31. napját követően nem alkalmazhatja.
Ezt meghaladóan az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja, illetve a 72.§ (1) bekezdés a) pontjának második fordulata alapján - jogsértés hiányában - megszüntette.


A Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján bírságot szabott ki, melynek összegét a jogsérelem súlyára, így különösen a fogyasztói érdekek sérelmének körére, illetve kiterjedségére tekintettel határozta meg, figyelembevéve azt is , hogy a részben jogsértőnek talált ászf. kikötés és egyedi szerződések a nagyszámú fogyasztók csak egy körében kerülnek alkalmazásra.

Budapest, 2001. január 23.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Győrffy István sk.
Szabó Györgyi