Vj-211/2000/12

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Mosonyi Csaba (5000 Szolnok, Arany János u. 16. szám alatti) ügyvéd által képviselt Széchenyi Terv Innovációs Pályázati Programiroda Korlátolt Felelősségű Társaság (5000 Szolnok, Kossuth u. 4. sz. alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás névhasználatával a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon annak látszatát kelti, hogy pályázatok benyújtásában való közreműködése a Széchenyi Terv végrehajtásához kapcsolódik.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kezdeményezze nevének módosítását.

Vele szemben 500.000.-Ft, azaz ötszázezer Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. sz. bírságbevételi számlájára.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a bírság megfizetésére halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresetnek van helye.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg: Az elmúlt években a rendelkezésre álló állami pénzeszközök elosztása pályázati úton vált szokásossá.
Tavaly vált ismertté, hogy a Kormány Széchenyi Terv átfogó elnevezéssel ugyancsak pályázati úton kíván elérni bizonyos gazdaságfejlesztési célokat, amelyek közé vállalkozáserősítő-, lakás-, innovációs és még jónéhány program meghirdetése tartozik.
Az 1/2001. (I.5.) GM rendelet 2001. január 15-i hatálybalépésével meg is kezdődött a Széchenyi Terv programjainak kormányzati végrehajtása a Gazdasági Minisztérium megbízásából eljáró szervezetek bevonásával. A 6. § (5) bekezdésében felsorolt közreműködő szervezetek (Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., Eximbank Rt., Magyar Turizmus Rt. stb.) technikai részfeladatok elvégzésére hivatottak, mint például pályázatok és támogatási szerződések előkészítése, nyilvántartása, ellenőrzése.
Tevékenységük ellenértéke a költségvetésből biztosított, az érdeklődők, a pályázók számára nyújtott tájékoztatásuk, a pályázatok benyújtásához adott segítségük stb. ingyenes.
A több helyen is meghirdetett nyilvános pályázati felhívások, a pályázatok benyújtásához szükséges programcsomagok bárki számára hozzáférhetők. A Széchenyi Terv programjainak megjelenésével országos méretekben a pályázati kiírások száma jelentősen megnövekedett.
Általában a pályázatok nyilvántartása, megjelenésük folyamatos figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítése, a pályázni kívánó jogi és természetes személyeknek gondot okozhat akár hozzá nem értés, akár egyéb ok miatt, még akkor is, ha a kormányzat és a közreműködő szervezetek, valamint a Széchenyi Terv alá nem vonható pályázatokat meghirdető szervezetek feladat és hatáskörükben elősegítik a pályázati feltételek teljesíthetőségét.
A pályázati rendszerben rejlő e piaci lehetőséget felismerve alakult meg 2000. szeptember 8-án az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Kft.) Széchenyi Terv Innovációs Pályázati Programiroda néven, amelyet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Bíróság, mint Cégbíróság 2000. szeptember 25-én kelt és jogerőre emelkedett Cg.16-09-006147/5. sz. végzésével be is jegyzett.
A Kft. fő tevékenysége üzletviteli tanácsadás, amelyen kívül vendéglátó, adatbanki, oktatási, érdekképviseleti stb. tevékenységre is jogosult. Kezdettől fogva azonban a Kft. elsődlegesen a megjelenő pályázatokat kíséri figyelemmel, továbbítja ügyfeleinek érdeklődésük szerint, akik számára a kiválasztott pályázatot el is készíti ellenérték fejében. A Kft. szinte megalakulásától kezdve lehetséges ügyfeleit megbízottja útján kutatja fel, amellyel mint marketinggel foglalkozó vállalkozással 2000. október 19-én kötött szerződést. A szerződés értelmében a Pannon Regula Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság feladata az eljárás alá vont vállalkozás regisztrációs szerződéseinek megkötése. Ennek során tájékoztatja a felkeresett intézményeket, a kis- és középvállalkozásokat stb. a Széchenyi Terv gazdasági program céljairól és a Kft. szolgáltatásairól. A megbízott a kötött szerződés szerint csak a regisztrációs szerződési dokumentumban lévő információt továbbíthatja a regisztrált ügyfelek számára. Ez az irategyüttes három különálló részből áll:
- A Kft. nevének címként való feltüntetésével, bemutatkozó jellegű tájékoztató közli a Széchenyi Terv Innovációs Pályázati Programiroda tevékenységét, vázolva a pályázati rendszer elterjedtségét és a lehetséges pályázók nehézségeit, amelyben a Programiroda segítséget nyújt.

- Blanketta típusú szerződés rögzíti a Kft. és szerződéses partnere jogait és kötelezettségeit, amelyben a Kft. vállalja szerződéses partnerének regisztrálását, a kapcsolattartást, az adatbázis betekinthetőségét, az érdeklődésre számottartó pályázati tájékoztatást, pályázati figyelést, a kért pályázatok elkészítését külön szerződés keretében, a pályázati technika és szakszerűség elsajátításában való segítségnyújtást, a szerződő partner pályáztatási munkájában történő közreműködést, a partner pályázati stratégiájának igény szerinti elkészítését.
A szerződő partner ellenben együttműködik annak érdekében, hogy a Kft. kötelezettségeit teljesíteni tudja. Így biztosítja az adatokat, azokért felelősséget vállal stb. és kötelezi magát a szerződésben meghatározott díj határidőben történő megfizetésére. Ez a szerződési díj - amit a megbízottal kötött eljárás alá vonti szerződés regisztrációs díjnak, a kötött szerződést pedig regisztrációs szerződésnek nevez - havi 30.000.-Ft + ÁFA, amelyet készpénzben kell a szerződés aláírásakor kell megfizetnie a szerződéses partnernek, majd azt követően havonta vagy negyedévente banki átutalással a szerződés egy éves időtartama alatt.

Megjegyzendő, hogy a Széchenyi Terv programpályázataiban való részvétel pályázati díj megfizetésével jár (támogatási igénytől függően 1.000.-Ft-tól 1.500.000.-Ft-ig, 1/2001. (I.5.) GM. r. 7. §) és rendszerelem a pályázati résztvevők regisztrálása.
- a harmadik irat az információs adatlap, amely egyszerűsített formában a szerződéses partnercég adatait jelöli.
A megbízott országos ügynökhálózatán keresztül tesz eleget a Kft-vel kötött szerződésnek.
Ismert az egyik ügynök névjegykártyájának másolata, amely egyik felén a megbízott cég nevét tünteti fel azzal a kiegészítéssel, hogy "pályázati regisztrációs képviselet", a másik felén kalligrafikus betűkkel a "Széchenyi Terv" szóhasználatot és alatta kisebb betűkkel az Innovációs Pályázati Programiroda nevet tartalmazza. A Kft. megjelölés a névjegykártyáról hiányzik.
A Gazdasági Minisztériumhoz 2000. november 28-án érkezett bejelentés e névjegykártyára utalva azt tartalmazta, hogy az ügynöktől kapott tájékoztatás szerint a Széchenyi Terv pályázati programban való részvételhez az intézményt 360.000.-Ft befizetése mellett regisztráltatni kell, mert regisztrálás és regisztrációs díj befizetése nélkül nem pályázhat.

A Kft. ellen az illetékes ügyész a cégbejegyzés hatályon kívül helyezése iránt pert indított, amely jelenleg is folyamatban van.

A Gazdasági Versenyhivatal figyelemmel a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére, a Tpvt. 70. § (1) bek. szerint a Kft. ellen eljárást indított, mert úgy vélte, hogy bemutatkozó szórólapjában, hivatkozva a Széchenyi Terv gazdasági programra olyan látszatot kelt, mintha e program végrehajtása érdekében végezné tevékenységét, amely magatartása a Tpvt. fogyasztók megtévesztését tiltó rendelkezéseit sértheti.
A lefolytatott vizsgálat ehhez igazodóan megállapíthatónak tartotta a jogsértést, amelyet a Kft. vitatott és jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy neve, amelynek bejegyeztetése akadálytalan volt, tevékenységét szemlélteti. Szórólapnak tévesen nevezett tájékoztatója megtévesztő kitételeket nem tartalmaz, ahogy a fogyasztókhoz egyik eljutott irata sem. A Széchenyi Terv elnevezést azért tette a cégnév részévé, mert 2001-től a Széchenyi Terv alá vonható programpályázatokhoz is kínálja piaci szolgáltatásait.

A Kft. az elmúlt évben az üzleti szolgáltatások nyújtásának országos piacán, mint érintett piacon (Tpvt. 14. §) a pályázni kívánó fogyasztók részére biztosított szolgáltatásaival lépett piacra.
E piacon természetszerűleg nem piaci szereplő a Gazdasági Minisztérium, valamint a megbízásból közreműködő szervezetek, hiszen a fogyasztók számára ingyenes a Széchenyi Terv alá vonható pályázatokhoz való hozzáférés biztosítása, a pályázati követelmények megismertetése, a tanácsadás, az egyéb segítségnyújtás.
A fogyasztók igénye dönti el, hogy az a piac, amelyet a Kft. tevékenységével megcélzott, mennyire teszi szükségessé, hogy piaci alapon a szolgáltatók pályázati részvételt - nemcsak a Széchenyi Tervvel összefüggésben - elősegítő tevékenységbe fogjanak. Az ilyetén szolgáltatásba kezdő, vagy azt folytató vállalkozások, köztük a Kft., a szolgáltatásaik fogyasztói elfogadtatása érdekében csak olyan piaci eszközöket használhatnak - hasonlóan a fogyasztók megnyerése érdekében folytatott általános küzdelemhez - amelyek a fogyasztókat a szolgáltató és a szolgáltatás kiválasztása iránti döntési folyamatban tisztességtelenül nem befolyásolják. A Tpvt. III. fejezete példálódzó jelleggel rögzíti azokat a törvényi tényállásokat, amelyek e tekintetben tilalmazottak, azaz a fogyasztói döntést tisztességtelenül befolyásolják.
A Versenytanács álláspontja szerint a jelen esetben kizárólag a Kft. neve az, amely a tisztességtelen befolyásolásra alkalmas, azáltal, hogy látszólagos kapcsolatot teremt - különösen a cégformára utaló Kft. jelölés hangsúlytalanná válásával, esetenkénti mellőzésével - a fentebbi szervezetek jogi helyzete és tevékenysége, valamint a Kft. jogi helyzete és tevékenysége között.

A névhasználatból eredő sérelem jogi úton is többféle módon orvosolható, amelyek közé tartozik a polgári jogi védelemre (1959. évi IV. törvény VII. fejezete) vagy A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény XV. §-ára alapított per indítása. De idetartozik a versenyjogi védelem is, az adott esetben a hivatal hatáskörébe tartozó fogyasztómegtévesztés vélelme okán indított versenyfelügyeleti eljárás formájában.

A névhasználattal kapcsolatos fogyasztómegtévesztést jellemzően a Tpvt. 11. § (2) bekezdés a) pontja tiltja, mint megtévesztésre alkalmas árujelző használatát. A Kft. által is előadottan névválasztását meghatározta - ahogy az egyébként törvényi előírás is - a cég alapvető tevékenységének kifejezése. Ennek folytán a név úgy is felfogható, mint a szolgáltatás szemléltetése, amely viszont azt a versenyjogilag nemkívánatos látszatot kelti, hogy a Kft. az adott viszonylatban nem piaci szereplő, mert a közreműködő szervezetek sorába tartozik, továbbá tevékenysége részben, vagy egészben azonos a már fentebb hivatkozott szervezetek tevékenységével. Más oldalról megközelítve az a hamis látszat is keletkezik, hogy az állami közfeladatot ellátó szervezetek szolgáltatásai visszterhesen vehetők igénybe, illetve a Kft. szolgáltatásaihoz legalábbis részben hasonló szolgáltatáshoz csak piaci alapon lehet hozzájutni. Ezáltal a név egyúttal az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményeiről is megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, amelyet a 8. § (2) bekezdés c) pontja tilt.
A Versenytanács szerint is a Kft. irategyüttese sem kifejezett, sem hallgatólagos fogyasztómegtévesztést nem tartalmaz, miután nem is rendeltetése a névhasználatból keletkező esetleges fogyasztói félreértések tisztázása.

A Versenytanács a jogsértést a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította, egyben a d) pont alkalmazásával elrendelte a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, igazodva a cégnévváltoztatás jogszabályi rendjéhez.

A bírságkiszabásnál (Tpvt. 78. §) a törvényileg rögzített körülményeken belül különösen figyelembevette a Kft. piacralépésének időpontját ügyfélkörének növekedését, a mai napig is tartó névhasználatát.

A Kft. számára a Tpvt. szerinti jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja.

Budapest, 2001. február 22.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András
Vérné dr. Labát Éva sk.
Kis Lászlóné