Gazdasági Versenyhivatal

Vj-40/2001/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Bárd Károly ügyvéd (Bárd, Cseri és Társai Ügyvédi Iroda, 1056 Budapest, Belgrád rkp. 13-15.) által képviselt Stinnes AG. kérelmezőnek összefonódás engedélyezési kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező irányítást szerezzen a Holland Chemical International N.V. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódással érintett vállalkozások

• 1)

  A kérelmező németországi Stinnes AG. részvényei 65,6 százalékban a szintén németországi E.ON AG. tulajdonában vannak. Az E.ON AG. és az általa közvetlenül és közvetve (más vállalkozásokon keresztül) irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: E.ON-csoport) a világ számos országában tevékenykednek, elsősorban az energiaiparban, a vegyiparban, valamint a szállítmányozás és a szállítás területén.
  
  

• 2)

  Az E.ON csoport magyarországi tagjainak 1999. évi teljes nettó árbevétele, valamint külföldön honos tagjainak a Magyar Köztársaság területén 2000. évben elért nettó árbevétele - a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül - együttesen 170 milliárd forint volt.
  
  

• 3)

  A Holland Chemical International N.V. (a továbbiakban: HCI N.V.) és az általa közvetlenül és közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban: HCI-csoport) vegyi anyagok tárolásával, kezelésével és forgalmazásával foglalkoznak, nagyobb részben az amerikai földrészen.
  
  

• 4)

  A HCI-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozás, a HCI Vegyészeti Anyagok Kereskedelmi Kft (a továbbiakban: HCI Kft) 1999. évben elért nettó árbevétele 3,7 milliárd forint volt. A HCI-csoport külföldön honos tagjai a HCI Kft részére történt értékesítésen túlmenően nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.
  
  

• 5)

  Az E.ON-csoport és a HCI-csoport magyarországi tagjai tartós (hosszú távú szerződésen alapuló) vevő-eladó kapcsolatban nem állnak egymással, közöttük 1999. évben csak minimális mennyiségű eseti értékesítés történt (42 ezer, illetve 827 ezer forint értékben).

II.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

• 6)

  Az E.ON-csoport és a HCI-csoport azonos magyarországi tevékenysége a vegyi anyagok forgalmazása, amelyet

• • -

    az E.ON-csoport részéről a Neuber Hungária Kereskedelmi Kft (a továbbiakban: Neuber Kft);

• • -

    a HCI-csoport esetében pedig a HCI Kft

végez.

• 7)

  A Magyarországon forgalomba kerülő vegyi anyagok részben hazai gyártásból, részben importból származnak. A vegyi anyagok árucsoport közel ezer - különböző felhasználási célt szolgáló, és így egymást a felhasználók szempontjából nem helyettesítő - árut foglalt magában, melyek közül a Neuber Kft és a HCI Kft is több százat forgalmaz. Folyamatosan jelentősebb mennyiséggel azonban mindkét vállalkozás csak 20-30 áruval van jelen a piacon, melyek között négy olyan van, amelyet a Neuber Kft és a HCI Kft is forgalmaz. Ezen vegyi anyagok megnevezését, továbbá a két vállalkozás részesedését azok magyarországi forgalmából az l. táblázat mutatja be.

1. táblázat

A Neuber Kft és HCI Kft részesedése a mindkettőjük által forgalmazott vegyi anyagok magyarországi forgalmából

Árú megnevezése	Neuber Kft (%)	HCI Kft (%)	Együtt (%)
Etilacetát	1,7	36,5	38,2
Izopropilalkohol	17,5	14,9	32,4
Ecetsav	10,0	14,2	24,2
Hidrogénperoxid	32,9	23,5	56,4

• 8)

  Az 1. táblázatban említett vegyi anyagokból hazai gyártás nincs, azok kizárólag importból szerezhetők be, és azokat világszerte is csak néhány vállalkozás állítja elő, amelyek közé nem tartozik az E.ON-, illetve a HCI-csoport egyetlen külföldön honos tagja sem.
  
  

• 9)

  A Neuber Kft-hez és a HCI Kft-hez hasonló nagyságrendű (több milliárd forintos) vegyi anyag forgalmat lebonyolító vállalkozások száma az utóbbi években tíz és tizenöt között ingadozott. Ezek mellett további mintegy ötven kisebb (egy milliárd forint alatti vegyi anyag forgalmat lebonyolító) vállalkozás van jelen a piacon. E piaci szereplők folyamatosan változnak, mert a piacra történő belépés, illetve az onnan történő kilépés nem ütközik különösebb nehézségbe: adminisztratív akadályok nincsenek (az import liberalizált), és a piacra lépéshez szükséges tőke is viszonylag kis mértékű, így például az iparágban tapasztalattal rendelkező magánszemélyek is fel tudnak lépni vegyi anyag forgalmazóként. A vegyi anyag kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások áruikat az ország egész területén forgalmazzák.
  
  

• 10)

  Hasonlóan a Neuber Kft-hez és a HCI Kft-hez a piac többi szereplője sem forgalmazza a vegyi anyagok teljes választékát. A már piacon lévő vállalkozások azonban jelentősebb idő- és költségigény nélkül képesek áruválasztékuk átalakítására, bővítésére.
  
  

• 11)

  A vegyi anyagok közül a viszonylag széles körben felhasznált tömegárukat a forgalmazó vállalkozások

• • -

    részint raktározás után;

• • -

    részint pedig raktározás nélkül, a megrendelő részére történő közvetlen szállítással

értékesítik. Az egyes megrendelők speciális igényeit kielégítő (un. különleges) anyagok esetében az utóbbi értékesítési forma az általános.

• 12)

  A Neuber Kft és a HCI Kft az általuk folyamatosan jelentős mennyiségben forgalmazott (az összes értékesítésük mintegy kétharmadát kitevő) vegyi anyagok tekintetében az egyes értékesítési módozatokra nézve a 2. táblázat szerinti mértékben részesedett azok országos forgalmából.

2. táblázat

A HCI Kft és a Neuber Kft részesedése az általuk jelentős mennyiségben forgalmazott vegyi anyagok magyarországi forgalmából

Megnevezés	Neuber Kft (%)	HCI Kft (%)	Együtt (%)
Tömegáruk raktárból	9,7	11,3	21,0
Tömegáruk közvetlenül	10,6	-	10,6
Különleges anyagok	12,7	5,7	18,4
Vegyi anyagok összesen	10,6	7,7	18,3

III.

A kérelem és a vizsgálat

• 13)

  A kérelmező Stinnes AG. a korábbi tulajdonosoktól 2001. január 23-ával bezárólag megvásárolta a HCI N.V. részvényeinek többségét, melyhez a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján, 2001. február 14-én benyújtott kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.
  
  

• 14)

  A kérelmező kérelmében hivatkozott arra, hogy az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoportok által forgalmazott termékek között csekély mértékű az átfedés, és összességében is alacsony piaci részesedéssel rendelkeznek a magyar vegyi anyag piacon, mire tekintettel az összefonódás nem módosítja a magyar piacon kialakult versenyhelyzetet.
  
  

• 15)

  A Tpvt. 71.§ (1) bekezdése szerint jelentésben a vizsgáló a kérelem szerinti összefonódás engedélyezését indítványozta.

IV.

Az alkalmazandó jogszabály

• 16)

  A Tpvt-t módosító 2000. évi CXXXVIII. törvény 2001. február l-jei hatálybalépését megelőzően létre jött összefonódás engedélyezése iránti kérelem 2001. február 14-én került benyújtásra, ezért a Versenytanácsnak elsőként abban kellett döntenie, hogy az összefonódás létrejöttekor, vagy a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezéseket alkalmazza-e.
  
  

• 17)

  A Versenytanács kiindulva abból, hogy

• • -

    a Tpvt. 67. § (1) bekezdése alapján a versenyfelügyeleti eljárás a kérelem benyújtásával indul meg; továbbá

• • -

    a 2000. évi CXXXVIII. törvény 49. § (2) bekezdése szerint rendelkezéseit csak a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni

a kérelem szerinti összefonódás tekintetében a Tpvt.-nek a 2000. évi CXXXVIII. törvény által beiktatott rendelkezéseit alkalmazta.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

• 18)

  A másik vállalkozás részvényei többségének, és azon keresztül irányításának megszerzése a Tpvt. 23.§ (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.
  
  

• 19)

  Az irányítást megszerző Stinnes AG. és az irányítása alá kerülő HCI N.V. ugyan külföldön honos vállalkozások, azonban mindketten olyan vállalkozás-csoporthoz tartoznak, amelyeknek vannak magyarországi tagjai. Ily módon az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra az 1.§ alapján a Tpvt. hatálya kiterjed.
  
  

• 20)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26.§ alapján: az E.ON- és a HCI-csoport tagjai) - Tpvt. 27.§ (1) és (2) bekezdése szerint számított - 1999. évi együttes nettó árbevétele 173,7 milliárd forint-, ezen belül az irányítás alá kerülő vállalkozás csoport (a HCI-csoport) nettó árbevétele 3,7 milliárd forint volt.
  
  

• 21)

  A 20) pontban említett nettó árbevételi értékek meghaladják a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti tízmilliárd-, illetve ötszázmillió forintos küszöbszámokat. Azt azonban, hogy a 2001. januárjában megvalósított összefonódás engedélykötelesnek minősül-e vagy sem, nem az 1999. évi, hanem az összefonódását megelőző (2000.) évi nettó árbevételi adatok alapján kell megítélni. Ezen a - Tpvt. 24.§ (1) bekezdése szerinti - követelményen az sem változtat, hogy a vállalkozások általában csak az I. negyedév végén rendelkeznek - a nettó árbevételt is tartalmazó - előző évi auditált mérleggel. A Versenytanács álláspontja szerint ezért, ha az engedély iránti kérelem benyújtásakor nem áll még rendelkezésre az előző évi nettó árbevételt is tartalmazó auditált mérleg, akkor az előzetesen számított előző évi nettó árbevétel adatokat kell a kérelmezőnek a Gazdasági Versenyhivatal részére megadni, ami legkorábban január végén esedékes (a Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerint 30 napon belül kell a kérelmet benyújtani), így nem okozhat nehézséget a vállalkozások számára.
  
  

• 22)

  Az adott esetben a Versenytanács a 2000. évi (előzetes) nettó árbevételek beszerzésétől azért tekinthetett el, mert az 1999. évi nettó árbevételi adatok többszörösen meghaladták a Tpvt. 24.§ (1) bekezdés szerinti küszöbszámokat, így az engedélykérési kötelezettség nyilvánvalóan fennáll a 2000. évi nettó árbevételi adatok alapján. Az előző évi nettó árbevételek pontos összegének ismerete pedig egyéb szempontból nem nélkülözhetetlen a kérelem elbírálásához.

VI.

Az engedélyezés

• 23)

  A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).
  
  

• 24)

  Összefonódással érintett piac(ok)nak az(ok) minősülnek, amely(ek)en az összefonódás valamely - akár közvetlen, akár közvetett - résztvevője piaci tevékenységet fejt ki. E piacok közül azonban az összefonódásnak - speciális helyzeteket leszámítva - csak azokon lehet hatása a gazdasági erőfölényre (és általában is a gazdasági versenyre), amelyeken az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport legalább egy-egy tagja jelen van (lehet), akár vevőként, akár eladóként. Ha ugyanis a két vállalkozáscsoport:

• • a)

    azonos piac azonos (vevői vagy eladói) oldalán tevékenykedik, akkor összefonódásuk esetén csökken az egymással versenyben álló vállalkozáscsoportok száma (növekszik a koncentráció), illetve, ha

• • b)

    azonos piac ellentétes oldalán helyezkednek el, akkor a köztük meglevő (lehetséges) vevő-eladó (vertikális) kapcsolat jellege megváltozásának lehetnek káros hatásai a gazdasági versenyre.
    
    

• 25)

  Az előzőeknek megfelelően a Versenytanács az összefonódás várható versenyhatásait a vegyi anyagok forgalmazásának piacán vizsgálta, mégpedig kizárólag a 24. a. pont szerinti (horizontális) összefüggésben, mert a E.ON- és a HCI-csoport között nincs a magyar piacot érintő érdemi vertikális kapcsolat, és olyan más speciális helyzet sem volt azonosítható a két vállalkozáscsoport helyzetében, amely versenyproblémákhoz vezethetne.
  
  

• 26)

  A vegyi anyagok tekintetében az összefonódással érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14.§ (3) bekezdés) - figyelembe véve, hogy a forgalmazó vállalkozások Magyarország egész területére értékesítenek - minimálisan Magyarország területe tekinthető.
  
  

• 27)

  Az érintett árupiac (Tpvt. 14.§ (2) bekezdés) tekintetében a keresleti helyettesítés szempontjai (ár, felhasználási cél, minőség) alapján a különböző vegyi anyagok nem tekinthetők egymás helyettesítőinek. Ugyanakkor a vegyi anyagok között - a forgalmazó vállalkozások szempontjából - jelentős a kínálati helyettesítés. Ez abból adódik, hogy a vegyi anyagokat forgalmazó vállalkozások különösebb nehézség, illetve időigény és pótlólagos költségek nélkül képesek a forgalmazott áruk körét bővíteni.
  
  

• 28)

  A kínálati helyettesítésben korlátot jelenthetnek a 2. táblázat szerinti különböző forgalmazási módok, mert

• • -

    a raktárról történő kiszolgálás bővítését korlátozhatja a vállalkozás meglévő raktárkapacitása, illetve

• • -

    az un. különleges anyagok forgalmazása is igényelhet speciális feltételeket.
    
    

• 29)

  Arra nézve, hogy a 28) pont szerinti körülmények a magyarországi vegyi anyag forgalmazásban milyen mértékben korlátozzák a kínálati helyettesítést a Versenytanács nem rendelkezett részletes információkkal. Ezek pótlólagos beszerzését azonban a Versenytanács nem tartotta szükségesnek, mert az összefonódással érintett árupiac lehetséges legszűkebb meghatározása (a 2. táblázat szerinti három értékesítési forma, mint elkülönült árupiacok) esetén sem ítélte úgy, hogy az összefonódásnak káros versenyhatásai lehetnek. A három értékesítési mód tekintetében mutatkozó együttes piaci részesedések (lásd. 2. táblázat) ugyanis - figyelemmel a nagyszámú versenytársra, továbbá a piacralépési lehetőségekre is - nem rejtik magukban a gazdasági erőfölényes helyzet kialakulásának veszélyét.
  
  

• 30)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a 2. táblázat szerinti piaci részesedési mértékek felső határnak tekinthetők, mert azok csak a Neuber Kft és/vagy a HCI Kft által folyamatosan, nagy mennyiségben forgalmazott vegyi anyagok alapján kerültek meghatározásra, aminél a teljes forgalomra számított piaci részesedések - mivel a további anyagok tekintetében a két vállalkozás piaci részesedése nulla vagy minimális - csak alacsonyabbak lehetnek. Figyelemmel a nagymennyiségben forgalmazott termékek arányára is, a HCI Kft és a Neuber Kft együttes piaci részesedése a tömegáruk raktári kiszolgálása és a különleges anyagok értékesítése esetén is nagy valószínűséggel a 10-15 százalék közötti tartományba esik, és hasonló mérték valószínűsíthető a piaci szereplők száma alapján is (lásd. 9. pont).
  
  

• 31)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy - miután az előzőekben kifejtettek alapján az egyes vegyi anyagok a jelen összefonódás szempontjából nem alkotnak önálló árupiacot - a Neuber Kft és a HCI Kft által egyaránt forgalmazott négy vegyi anyag esetében a magyarországi forgalomból mutatkozó jelentős együttes részesedés (lásd. 1. táblázat) a gazdasági verseny szempontjából nem tekinthető aggályosnak, tekintettel arra is, hogy ezen anyagok gyártásában az E.ON- és a HCI-csoport sem érdekelt.
  
  

• 32)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában, a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a kérelem szerinti összefonódást engedélyezte.

VII.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 33)

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30.§ (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint.
  
  

• 34)

  Arra nézve, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg" - a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést.
  
  

• 35)

  A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon , amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre, vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet. Ezért az olyan - vertikális vagy egyéb (sajátos) versenyproblémákat nem eredményező - kizárólag horizontális versenyhatásokkal járó összefonódások esetében, mint a kérelem szerinti összefonódás (lásd 24-25. pontok), a Versenytanács álláspontja szerint az összefonódásban résztvevő vállalkozások együttes piaci részesedése, illetve annak növekedése lehet a kiinduló pont a "nyilvánvalóság" megítélésénél.
  
  

• 36)

  A Versenytanács - anélkül, hogy azt minden esetre irányadó, konkrét mértékként rögzítené - úgy ítéli meg, hogy a kérelem szerinti összefonódást jellemző 15 százalékot nem meghaladó piaci részesedések jelen ügyben alapot adnak a Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazására. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a fenti mértéknél magasabb együttes piaci részesedés sem eredményez feltétlenül erőfölényes helyzetet, 15-20 százalék feletti piaci részesedés esetén azonban már tekintettel kell lenni a további piaci részesedésekre is, mert az összefonódás létrehozhat vagy megerősíthet olyan oligopol piaci struktúrát, amely közös erőfölényét eredményez.
  
  

• 37)

  A Versenytanács álláspontja szerint a viszonylag alacsony együttes piaci részesedés mellett is csak akkor alkalmazható a Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja, ha a piaci részesedési mértékek meghatározása is nyilvánvaló (egyszerű), aminek feltétele, hogy:

• • a)

    az érintett piac meghatározása (például a Gazdasági Versenyhivatal korábbi gyakorlata alapján) ne okozzon különösebb nehézséget; továbbá

• • b)

    az érintett piaci részesedések kiszámításához szükséges (elégséges pontosságú és megbízhatóságú) adatok könnyen hozzáférhetőek legyenek.
    
    

• 38)

  A jelen ügyben a 37. pontban említett feltételek nem teljesültek teljes mértékben. A Versenytanács ennek ellenére nem élt a tényállás további tisztázása érdekében az iratok vizsgáló részére történő visszaadásával (Tpvt. 72.§ (1) bekezdés b) pont), mert a rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen meg lehetett határozni

• • -

    olyan érintett piacokat (lásd a 2. táblázat), amelyeknél a tényleges érintett piac csak tágabb lehet (márpedig az együttes részesedés egy tágabb piacon szükségszerűen alacsonyabb, mint a szűkebb piacokon mért részesedések legnagyobbika); illetve

• • -

    ezeken a lehetséges legszűkebb érintett piacokon az összefonódás résztvevői együttes részesedésének olyan maximumát (lásd. 30. pont), amelyek mellett az összefonódásnak nyilvánvalóan nem lehetnek káros versenyhatásai.
    
    

• 39)

  A Versenytanács kiindulva abból, hogy az érintett piac (illetve a piaci részesedések) meghatározása a versenyfelügyeleti eljárásban nem cél, hanem eszköz a versenyhatások felméréséhez - az előzőek szerint közelítő meghatározást elégségesnek ítélte a Tpvt. 63.§ (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásához.
  
  

• 40)

  A jelen eljárás tapasztalatai alapján a Versenytanács szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a 45 napos ("rövidített") eljárás alkalmazhatóságát az ügyfelek elősegíthetik azzal, ha az összefonódással érintett valamennyi piacra megbízható információkat szolgáltatnak kérelmükben, mégpedig oly módon, hogy az adatok a szóba jöhető legszűkebb piac meghatározások mellett is módot adjanak a piaci részesedések kiszámítására.

VIII.

Eljárási kérdések

• 41)

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.
  
  

• 42)

  Az ügyfelek (a Stinnes AG. és a HCI N.V.) képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
  
  

• 43)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2001. április 17.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Kállai Mária sk.
Szabó Györgyi